CSR Labor

  • Hibás feed URL.

The #Buzz Report Hírlevél

thumbnail_03.png

Hogyan lehet sikeres egy vállalat a közösségi médiában? Melyek a pozitív példák, és melyek azok a hibák, amelyekből tanulni érdemes? Kéthetente kiválogatjuk Önnek a legjobb esettanulmányokat, kampányokat.

A napi.hu legfrisebb hírei

  • Hibás feed URL.

14/04/29 Kutatás: így használják okostelefonjaikat az újságírók

FLOW PR

Több alkalommal vizsgáltuk már, hányan és mire használják az újságírók közül a közösségi médiát, de most először arról is megkérdeztük őket, hogyan viszonyulnak az "okos" mobileszközökhöz, vagyis milyen szerepet tölt be életükben az okostelefon, illetve a táblagép. A válaszokból az derült ki, hogy napjaink tipikus újságírója rendelkezik okostelefonnal, amelyet nagyrészt a munkavégzéshez használ, segítségével naponta többször olvassa e-mailjeit és a legfrissebb híreket; készülékén Android operációs rendszer fut, és nem szívesen tölt le rá alkalmazásokat. A megkérdezettek élen járnak a mobileszközök használatában: tízből nyolc újságírónak van okostelefonja, amelynek penetrációja körükben jóval magasabb a magyar átlagnál. Többségük több mint két éve szerezte be első ilyen készülékét, és nem éri el a 7%-ot azok aránya, akik sem most, sem a jövőben nem kívánnak okostelefont használni. Jóval kisebb az okostelefonhoz képest a táblagépek elterjedtsége: jelenleg tízből mindössze hárman rendelkeznek tablettel.

mobileszkkep1.jpg

A megkérdezettek túlnyomó többsége mobilinternet-előfizetéssel is rendelkezik, de minden tizedik újságíró továbbra is csak wifin keresztül tudja használni készüléke internethez kapcsolódó funkcióit. Kétharmaduk okostelefonon és táblagépen egyaránt Android operációs rendszert használ, minden negyedik válaszadó viszont az iPhone-t választotta, a táblagépek közül pedig több mint 30%-uk vásárolt iPadet.

A mobileszközök munkavégzésben betöltött szerepének fontosságát jól mutatja, hogy az újságírók több mint 90%-a egy napra sem tudja nélkülözni okostelefonját: elmondásuk szerint arra is hajlandóak, hogy akár hazamenjenek érte, ha esetleg otthon felejtenék. Ennek oka, hogy válaszaik alapján a készülék nagymértékben megkönnyíti munkájukat, kétharmaduk használja például a telefont rendszeresen internetes információgyűjtésre cikkei megírása során.

mobileszkkep2.jpg

Jelentős eltérés mutatkozik ugyanakkor az okostelefon és a táblagép munkavégzés céljából történő felhasználásában: míg előbbire az újságírók döntő hányada részben vagy teljes mértékben munkaeszközként tekint, addig a tableteket a válaszadók közel kétharmada inkább szabadidős elfoglaltságokra használja.
Az okostelefon leggyakrabban használt funkciói közé tartozik az e-mailek olvasása és írása, illetve a hírek nyomon követése – tíz újságíróból kilenc napi rendszerességgel használja e célokra készülékét. Túlnyomó többségük rendszeresen okostelefonja segítségével keresi fel a közösségi oldalakat. A hanghívás használata a harmadik helyre szorult vissza, SMS-eket pedig a válaszadók alig háromnegyede küld rendszeresen. A legnépszerűtlenebb funkció egyértelműen a QR-kód leolvasása: 83%-uk ritkábban, vagy szinte soha nem él ezzel a lehetőséggel.

Az újságírók döntő többsége nem szívesen tölt le túl sok alkalmazást mobileszközeire: mind az okostelefonok, mind a táblagépek esetén azok aránya a legmagasabb, akik tizenegynél kevesebb alkalmazást töltöttek le. Minden tizedik megkérdezett viszont megszállott appgyűjtő: ők ötvennél is több alkalmazással rendelkeznek.
A felhőinformatikai megoldások a mobileszközök használata nyomán viszonylag gyorsan elterjedtek a médiában dolgozók körében: mára a válaszadók több mint fele használ ilyen szolgáltatást, harmaduk napi rendszerességgel.

Letölthető infografika




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/04/23 Hogyan legyünk hatékonyak az Instagramon?

Molnár Dávid

Amikor új platformot keresünk a vállalkozásunk és termékeink népszerűsítéséhez, az Instagram a maga 150 millió aktív felhasználójával rendkívül csábító lehet. Azt már megmutattuk, hogy miként válasszuk ki a számunkra legideálisabb közösségimédia-felületet, most pedig tippeket is adunk ahhoz, ha a népszerű fotómegosztóval ismerkedik.

1. Töltse ki profilját!

Banális tippnek hangzik, de mégsem az. Sokan a regisztráció során csak a felhasználónevet állítják be és sokaknál hosszú hónapokig ez az egyetlen jele annak, hogy mégis ki áll a profil mögött. Mi van, ha a felhasználó többet is szeretne megtudni rólunk? Ha elhelyezünk egy linket (weboldal, Facebook vagy Twitter profilunk) a „Rólunk” szekcióban, akkor a – gyakran lusta – felhasználó könnyen informálódhat arról, hogy mi is a célunk, mivel foglalkozunk. Továbbá ettől nem csak profibbnak, de hitelesebbnek is tűnünk majd.

2. Használjon hashtageket!

A hashtagek nemcsak megmutathatják pár szóban, hogy mi látható a fotón, esetleg mivel foglalkozunk (#health #beauty #eyecream, stb.), de sokszor ez alapján találnánk ránk a potenciális követőink. Túlzásba viszont ne essünk: ne használjunk tíznél többet képenként és olyanokat sem, amik bár népszerűek, de nem illenek sem a fotóhoz, sem a profilunkhoz!

3. Lépjen interakcióba!

Az Instagram kezelése nem áll meg ott, hogy kiteszünk egy fotót és várjuk a like-okat. Ha valaki kérdez, érdeklődik, vagy egyszerűen olyan megjegyzést tesz, amire tudunk értelmesen válaszolni, akkor tegyük meg! A felhasználó ettől érezni fogja a kétoldalúságot és nem úgy tekint a profilunkra, mint egy „robotra”, aki ontja ki magából a képeket, de válaszra soha nem méltatja a követőket. Használja a helymeghatározási funkciót, tageljen be embereket a fotókon – ez mind emberközelivé teszi a posztolást.

Instagram-IG.jpg

4. Vigye magával a követőit!

Az eseményeinkre a saját fotósunkon kívül hívjunk meg olyan felhasználókat, akik egyrészt aktívak, másrészt sok követővel rendelkeznek, és igényes fotókat készítenek. Ezzel is növelhetjük – gyakorlatilag ingyen - az esemény médiaértékét és a követők is motiváltak lesznek. Hogyan válassza ki a megfelelő embert? A 8-as pontban erről is írunk.

5. Posztoljon a termékeiről!

Bár a legtöbb, termékekkel foglalkozó márkának már van webáruháza vagy legalábbis online katalógusa, időről időre nem árt, ha a követőknek megmutatjuk a legnépszerűbb vagy legérdekesebb termékeinket. Így ha maguktól nem is böngészték volna a termékskálánkat, így közvetve kelhetjük fel az érdeklődésüket.

6. Mutassa be alkalmazottait!

Ugye ön is szeretné tudni, hogy kik dolgoznak egy adott vállalatnál – esetleg ki kezeli mondjuk a márka Instagram-profilját? Nincsenek ezzel másként a követőink sem. Ne féljen őszinte fotókat megosztani, kedvelni fogják őket és így a cége „igazi arca” is megmutatkozik.

7. Posztoljon rendszeresen!

Naponta többször, akár 2-3 alkalommal is posztolhat. Ezzel is növelheti követőinek elkötelezettségét. Mi értelme regisztrálni Instagramra, ha aztán hetente egyszer oszt meg valamit?

8. Rendezzen versenyeket!

Találjon ki egy témát (például a követők fotózzák le magukat a cég egyik termékével), találjon ki egy egyedi hashtaget és indulhat is a verseny! Ha egyre több fotó alatt jelenik meg a „jelige”, az emberek kíváncsiak lesznek rá, hogy mi ez, rákeresnek és előbb vagy utóbb, de eljutnak önhöz – és akár a játékhoz is csatlakoznak.

9. A profiljába illő képeket készítsen!

Bármilyen csábító is lehet, de a céges profillal ne ossza meg a túlságosan személyes fotókat, mert azok egyrészt nem tartoznak a követőkre, másrészt ronthat a profil megítélésén is. Ne feledje: a vállalat nem csupán ön egy személyben!

10. Készítsen minőségi fotókat!

A legtöbb okostelefonnak olyan kamerája van, ami a kompakt fényképezőgépek minőségét közelíti – ha nem szárnyalja túl -, ezért vegye a fáradságot és tanuljon: milyen fényviszonyok mellett, milyen szögből lesz jó egy kép. Próbáljon ki érdekes perspektívákat, de ne feledje: a legfontosabb mindig az, hogy a fotó fő üzenete (a termék, az életstílus, stb.) mindig előtérbe kerüljön!

Forrás: SocialMediaToday

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

14/04/16 Húsvéti tojásvadászat okostelefonnal

Tarján Eszter

New York városában idén szokatlan tojásvadászat veszi kezdetét. 200 darab, közel egy méter magas, híres dizájnerek (Tommy Hilfiger, Jeff Koons, Martin Handford) munkáival díszített Fabergé tojásokat rejtettek el a város különböző pontjain. Ezekre vadászhatnak a városlakók okostelefonjaik segítségével április 1. és 17. között. Amikor valaki megtalál egy tojást, egy ingyenes applikáció segítségével be tud csekkolni a helyszínen. Ha 10 felhasználó megerősíti a tojás lelőhelyét, nyilvánossá válik és felkerül egy interaktív térképre. A leggyorsabb tojásvadász egy 30 000 $ értékű Fabergé medált kap ajándékba.

dnews-files-2014-03-faberge-big-egg-hunt-670--jpg.jpg

A Nagy Tojásvadászat - amelyet először 2012-ben Londonban rendeztek meg - a Guinness Világrekordok között is szerepel, mint a legtöbb embert (>7 millió fő) megmozgató és a legtöbb adományt gyűjtő (>1 millió font) közösségi játék. Az esemény jól ábrázolja azt a látható tendenciát, hogy a közösségi applikációk segítségével egyre több embert lehet megmozgatni, és nem csak a négy fal között lehet alkalmazni ezeket a megoldásokat, hanem a városi és szabadtéri felhasználás is egyre hatékonyabbá válik. A jövőben is egyre több olyan alkalmazás várható, amelyek segítségével interaktív és izgalmas platformokra helyezik a hangsúlyt az okostelefonokra tervezett applikációk használatában.     




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/03/17 Trendlabor Médiaindex 2014: Facebookoznak és blogolnak a magyar újságírók

FLOW PR

Négy évvel az újságírás és a közösségi média kapcsolatát vizsgáló első kutatásunk után most megismételtük a felmérést, mivel kíváncsiak voltunk, hogyan változott a digitális felületek használata az újságírók körében, illetve mennyiben tekintenek másként most ezekre a felületekre, mint 2010-ben. Akkor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek csak egy része ismerte és használta aktívan ezeket az oldalakat, és ők is inkább személyes célokra. A felmérés idei ismételt elvégzéséből ezzel szemben kiderült, hogy az újságírók ma már fontos munkaeszköznek tartják a közösségi felületeket: többségük mostanra nemcsak hasznos forrásként tekint ezekre az oldalakra (bár továbbra is vannak fenntartásaik a közösségi felületekről szerzett információk hitelességgel kapcsolatban), de jelentős hányaduk maga is részt vesz a közösségi tartalmak előállításában.

A legszembetűnőbb változás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy a médiában dolgozó szakemberek körében megduplázódott a blogokat használók aránya. Jelentős mértékben nőtt továbbá a videómegosztók népszerűsége, ellenben a többi közösségi csatornát továbbra is kevesen használják.

mediandex2014hasznalat.jpg

A közösségi oldalak közül értelemszerűen a Facebook a legismertebb és egyben legaktívabban használt a hazai újságírók körében. A regisztráltak aránya tovább nőtt az elmúlt négy évben, így mára gyakorlatilag minden újságíró (97%) megtalálható az oldalon, amely – a magáncélú felhasználás mellett – mára egyértelműen munkaeszközzé vált: közel 90% a munkavégzés során (is) használja az oldalt. Jelentősen, 93%-ra nőtt emellett a YouTube-felhasználók aránya. A LinkedInt csak az újságírók negyede ismeri jól, illetve használja aktívan, holott körükben a regisztrált felhasználók aránya meghaladja a 40%-ot.

mediaindex2014oldalak.jpg

A Trendlabor Médiaindex a FLOW PR idén második alkalommal elvégzett kutatása, melynek célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010 őszén készült. 

Letölthető infografika - Trendlabor Médiaindex 2014

Mindent a kutatásról ITT




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/03/10 Így válasszunk közösségimédia-felületet!

Molnár Dávid

A digitális forradalom után, 2014-ben egyáltalán nem számít különösebb elvárásnak az, hogy a vállalkozásunk képviseltesse magát a közösségi média világában is. A kizárólagos tartalommegosztáson kívül felértékelődött a vásárlókkal vagy partnerekkel folytatott kommunikáció jelentősége is, így hátránnyal indul az, akinek ismeretlenül cseng a Twitter, a Facebook vagy YouTube neve. Ha a cég nem tudja, hogy milyen lehetőségeket rejtenek igazán ezek a csatornák, akkor nem is képes megfelelő utasításokat adni. Ilyenkor egyébként érdemes szakértői segítséget kérni profi tanácsadóktól.

A TheNextWeb hét közösségi média csatornát és alkalmazást gyűjtött össze, ezekhez pedig építő jellegű megjegyzéseket fűzött, így remek kiindulási alapot szolgáltat azoknak a vállalkozásoknak, akik nem tudják, merre induljanak el az online világ útvesztőjében.

1. Twitter

Külfölddel ellentétben a 140 karakteres üzenetek megosztására szolgáló Twitterben itthon sajnos még csak egy szűk réteg látta meg a lehetőséget és emiatt alacsony a magyar felhasználók aránya.

Kinek ajánlott? Bárkinek – legyen szó magánszemélyről vagy hatalmas multinacionális vállalatokról.

Mit érdemes megosztani? Megoszthatjuk a pármondatos (maximum 140 karakternyi) gondolatainkat, esetleg blogposztjaink linkjeit, illetve a nekünk tetsző tartalmat a Retweet gomb segítségével láthatóvá tudjuk tenni a saját követőink számára is. A hashtageknek köszönhetően nemcsak utalhatunk arra, hogy miről is szól az adott tweet/tartalom, de a segítségükkel keresni is tudunk egy adott témában.

Hányszor érdemes posztolni? Naponta akár többször is.

Twitter.PNG

Tipp: A Buffer névre hallgató alkalmazás segítségével akár a Twitteren is meg tudjuk valósítani azt, ami a Facebook oldalaknál adott: ez nem más, mint az időzített posztolás. Ha bloggerként szorgalmasan előre dolgoztunk és a posztjaink beidőzítve várják, hogy élesedjenek, akkor az őket promotáló tweetek esetében is beállíthatjuk, hogy mikor lássanak napvilágot.

2. Instagram

Ha a Twitter nem is, a négyzet alakú effektelt képek biztos több embernek ismerősek. Az Instagrammnak hála pár másodperc alatt tudathatjuk a követőinkkel, hogy mit eszünk, mit viselünk vagy éppen milyen érdekeset látunk éppen a városban – egy szóval bármit.

Kinek ajánlott? A képmegosztó segítségével akarva-akaratlanul is értesülhetünk arról, hogy valaki milyen életstílust követ, így rendkívül hasznos lehet olyan cégeknek, akiknek nem a termékük, hanem sokkal inkább egyfajta életérzés áll a koncepciójuk mögött. Haza viszonylatban egyik kedvenc felhasználónk az Il Bacio di Stile (@ilbaciobudapest), ahol nemcsak az áruház kínálatából összeállított montázsok, de rendezvényekről és kampányfotókról készült képeket is láthatunk.

ilbacio.PNG

Mit érdemes megosztani? A kialakítása és fő célja miatt kerüljük a kizárólag szöveges tartalmakat és inkább a vizuális megoldásokban gondolkodjunk. Pár hónapja a fotók mellett 15 másodpercnél rövidebb videókat is megoszthatunk- ezzel a lehetőséggel is érdemes kreatívan élni.

Hányszor érdemes posztolni? Nagyjából naponta egyszer.

Tipp: A hashtagek itt is kattinthatóak és böngészhetőek. Emellett érdemes kihasználni a kizárólag mobilon és táblagépen elérhető alkalmazás beépített megosztási funkcióit, amelyek segítségével egy kattintással posztolhatjuk az elkészült képeinket más közösségi oldalakra is. A Followgram segítségével nyomon követhetjük, hogy mely tartalmaink tetszettek leginkább a követőinknek, melyikre érkezett a legtöbb hozzászólás, stb – mondhatni ingyen kaphatunk statisztikát, csupán elemző készség szükségeltetik.

3. LinkedIn

A LinkedIn leginkább csak speciális (vállalatbővítés, munkakeresés) helyzetekre ajánlott, mindennapi beszélgetésekre és az ismerőseink gyűjtésére nem igazán. Itt a kapcsolatok fontossága felerősödik, a profiloknak önéletrajz jellege van és megadhatjuk azt is, hogy az ismerőseink a szakmai élet mely területén erősek. Mindezek együtt egy tökéletesen alkalmasak egy „előszűrésre”, ahol a fejvadászok képet kaphatnak arról, hogy érdemes-e interjúra hívni egy esetleges alkalmazott-jelöltet.

Szintén helyet kap az üzleti alapú kapcsolatépítés és a personal/employer branding és a B2B kommunikáció is.

Kinek ajánlott? Főképp vállalkozásoknak, fejvadászoknak, HR-eseknek és álláskeresőknek.

Mit érdemes megosztani? Álláshirdetéseket, céggel kapcsolatos információkat/híreket, álláskeresési szándékot.

Hányszor érdemes posztolni? Kettő-négy alkalommal hetente.

Tipp: mivel előfizetés vásárlása esetén a felhasználók láthatják, hogy ki nézi meg a profiljukat, ezért ha új munkát keresünk – például a konkurenciánál -, akkor lépjünk ki a fiókunkból és Google segítségével keressünk rá a cég LinkedInjére.

Linkedin.PNG

4. Facebook

Kinek ajánlott: Bárkinek.

Mit érdemes megosztani: Mindenféle online tartalmat, eseményt, képet, videót vagy szöveget.

Hányszor érdemes posztolni? Napi egy-két alkalommal.

Bár a nemsokára új arculatot kapó Facebook precízen kidolgozott hirdetési rendszere hatalmas segítség a célzott közönség elérésében, érdemes csínján bánni vele: ne alakítsuk át oldalunkat egyetlen nagy hirdetési felületté.

A legnépszerűbb közösségi csatorna lévén itt érhetjük el a legnagyobb közönséget és itt alakulnak ki a legnagyobb valószínűséggel beszélgetések is. A hozzászólók ismerősei pedig értesülnek a tevékenységről, így az a posztunk, amire több komment érkezik, nagyobb eléréssel is bír. Nem érdemes viszont ezt a felületet választani nagyon speciális, B2B jellegű témáknál vagy olyan esetekben, amikor a célcsoport tudhatóan bizalmatlan a Facebookról származó tartalmakkal szemben.

Tipp: a Bitly egy URL rövidítő eszköz, amivel elkerülhetjük, hogy többsoros linkek csúfítsák el a posztjainkat. Emellett statisztikát is készít arról, hogy hányan kattintottak a linkünkre, megosztották-e, stb.

5. Youtube

Kinek ajánlott? Olyan márkáknak vagy magánszemélyeknek (például bloggereknek), akik gyakran készítenek videós tartalmat – legyen szó akár kreatív hirdetésekről vagy eseményekről való tudósításról, stb.

Mit érdemes megosztani? Ha a téma nem indokolja a hosszabb verziót, akkor maradjunk a másfél perces vagy annál rövidebb időtartamú videóknál.

Hányszor érdemes posztolni? Hetente egy-két alkalommal.

Tipp: Ne lepődjünk meg, ha a Google-kereséseink során gyakran ütközünk YouTube linkekben, ugyanis utóbbi az előbbi tulajdona. Emiatt is fontos az, hogy beszédes címeket (pl. ne azt, hogy Bemutató) adjunk videóinknak és a leírásban is a lehető legtömörebben fogalmazzuk meg, miről is szól.

6. Pinterest

Kinek ajánlott? Aki főleg nőket érintő tartalommal (divat, étel, receptek, dizájn, utazás, DIY) foglalkozik, ugyanis a felhasználók 85%-a hölgy.

Mit érdemes megosztani? Kreatív képi tartalmat.

Hányszor érdemes posztolni? Naponta többször.

A Pinteresten táblákra (kategóriákba) rendezetten oszthatunk meg tartalmakat egyrészt saját vagy külső forrásból, másrészt a többi felhasználótól. Mivel a fotókra hivatkozásokat is tehetünk, kiváló lehetőség webshopoknak, hogy a honlapjukhoz hasonló szerkezetben böngészhetővé tegyék a termékkínálatukat – árral együtt. A keresések során a friss tartalmak kerülnek előre, így szinte biztos, hogy ugyanarra a kifejezésre pár nap eltéréssel más találatokat mutat majd a rendszer.

Pinterest.PNG

7. Foursquare

Kinek ajánlott? B2C cégeknek, boltoknak, éttermeknek, áruházaknak, bloggereknek.

Mit érdemes megosztani? Adott helyhez vagy helyszínhez kapcsolódó információkat, véleményeket, kritikákat.

Hányszor érdemes posztolni? Minden egyes alkalommal, amikor a vállalkozást érintő információ változik, egyébként hetente.

A Foursquare segítségével nemcsak információt oszthatunk meg a cégünkről, de nyomonkövethetjük azt is, hogy mások mit gondolnak rólunk. A véleményeket, kritikákat pedig később a saját épülésünkre használhatjuk fel. Szervezhetünk promóciókat is (például minden ötödik Facebookon megosztott check-in után ajándék sütemény a kávézónkban, stb.), ami a legkisebb ráfordítása marketingeszközök egyike.

Tipp: Igyekezzünk, hogy minél nagyobb számú jó vagy kiváló értékelést gyűjtsünk be, hiszen a felhasználók sokszor pillanatok alatt döntenek és ha alacsony értékelést látnak, nem fáradnak azzal, hogy megismerjék a cégünket.

foursquare.PNG




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/03/05 Geekbögre USB-csatlakozóval Apple-fanoknak

Sajti Botond

Ha te is annyira bele szoktál melegedni a munkába, hogy még a billentyűzet mellé rakott kávéd is kihűl, mielőtt meginnád, akkor ezt a bögrét neked találták ki: az iCup USB-n keresztül csatlakozik a számítógéphez, és akár órákon át melegen tartja a kávét, teát. A Vancouver-i dizájner, Tomislav Zvonarić alkotása Apple-fanoknak kávézáshoz kötelező.

icup.jpg

Maga az ötlet amúgy régről ismerős, erre ugyanis a jó öreg Commodore64 is képes volt: gyerekkoromban mindig a C64 túlméretezett, és folyton tűzforró hálózati tápegységére tettem a kakaómat, amíg belefedkeztem a Wizard of Worba. Nem is hűlt ki soha, és ehhez még USB-csatlakozóra sem volt szükség :).

Forrás




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

14/02/27 Így profitálhatunk a leghűségesebb követőinkből

Molnár Dávid

Tudd meg, ki a legjobb követőd! Melyik cég ne szeretné, ha egyetlen kattintással fény derülhetne arra, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a leghűségesebb követői? Bár az elkötelezettség mérésére egyre több módszer létezik, a legtöbbjük rendkívül időigényes. Ezért is számít úttörő megoldásnak két fiatal srác legújabb projektje, amiben – párezer forintos előfizetés mellett – számos dolgot tudhatunk meg a lojális Twitter-követőinkről.

Majdnem pontosan két éves az MVF névre hallgató projekt, ami Alex Taub és Michael Schonfeld nevéhez köthető és a Most Valuable Follower (legértékesebb követő) kifejezés rövidítése.

Anno az ötlet sajnos csírájában elhalt, mivel a két alapító csatlakozott a Dwolla nevű startuphoz. Azóta viszont újra függetlenek és szeretnék átültetni az ötleteiket, illetve elképzeléseiket az üzleti életbe. Az új cégüket Modern Mastnek hívják, és a napokban indították el legújabb oldalukat, ami SocialRank névre hallgat. Nemcsak az MVF projektet foglalja magában, sőt, az csupán egy része a kiterjesztett szolgáltatásnak - olvasható a TechCrunch weboldalán.

A legértékesebb követők mellett megtudhatjuk azt is, hogy kik a leginkább elkötelezettek – ők azok, akik a leggyakrabban lépnek kapcsolatba velünk említés, tweetünk kedvencekhez adása vagy profilunk meglátogatásának formájában. Az ingyenes verzióban mindkét lista az első 10 helyezettet mutatja, viszont ha a havonta 25 dollárba (közel 6 ezer forintba) kerülő csomagot választjuk, ez rögtön százra bővül. A felhasználók között utána szűrni is tudunk, kiválaszthatjuk például azt is, hogy csak a márkaként regisztrált fiókokat mutassa.

Screenshot.PNG

A fizetős verzióban akár demográfiai jellemzők alapján is vizsgálhatjuk a követőinket, de ez inkább a vállalatoknak, mintsem a magánszemélyeknek lehet érdekes.

Mire használhatják ezt a cégek?

A cégek egyértelműen a márkájuk iránti lojalitást erősíthetik azzal, ha különböző ajándékokat kínálnak fel annak, aki az adott hónapban a leghűségesebb követőjük volt. Így tesz például a GoPro is, aki a saját termékeit (pl. egy GoPro Hero+ Black Editiont) kínálta fel, vagy a zeneimádók egyik kedvenc oldala, a Spotify, ami egyhónapos prémiumtagsággal ösztönzi követőit Twitteren.

Bevett szokásnak, de akár elcsépelt megoldásnak is nevezhetjük, ha egy márka bizonyos szempontok alapján kiválasztja a hónap „rajongóját”, majd fotót készít vele és megosztja a közösségi média felületein. Sokan mindezt manuálisan, véget nem érő számolások és kalkulációk segítségével végezik el. A fenti szolgáltatás segítségévek akár egy kattintással is meg lehet kapni ezeket az információkat – havonta mindössze 6 ezer forintért, ami a legtöbb cég költségvetésében bizonyára elhanyagolható tétel.

Bárki bármit mondhat a hónap rajongója-szerű játékokról, de annyi biztos: ha törődünk a legaktívabb követőkkel, kamatostul meghálálják az odafigyelésünket. Találjuk meg őket, lépjünk kapcsolatba velük, és igazi barátaink lesznek a közösségi médiában, akik sokszor meg fognak védeni az elégedetlenkedő kommentekkel szemben. A fellépésük pedig lényegesen hitelesebb.

Hosszú távon pedig megfelelő statisztikai elemzésekkel azt is megtudhatják a vállalatok, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik, milyen szokásai vannak az irántuk leginkább elkötelezett követőknek/vásárlóknak. Ez természetesen akkor ad valós képet, ha előtte nem szervezünk olyan nyereményjátékot, ami könnyen vonz olyan embereket, akik esetleg nem is érdeklődnek a cég iránt, nem tekintik magunkat célközönségnek, kizárólag a várható ajándékok miatt retweetelik vagy jelölik kedvencek a cég mikrobejegyzéseit.

Ha szeretnénk kipróbálni a szolgáltatást, akkor ide kattintva megtehetjük. Én teszteltem és tényleg olyan felhasználókat dobott ki, akikkel nemcsak a Twitteren, de a való életben is jó kapcsolatot ápolok – utóbbi természetesen nincs befolyással a rangsorolási algoritmusra.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

14/02/25 Corporate társkeresés – employer branding az alapoktól

Bányai Zsófi

Hazánkban ritkán látható eszközökhöz nyúlt a győri motorgyár-óriás: a közel 9000 főt foglalkoztató Audi ugyanis a szükséges humán erőforrás eléréséhez nagy volumenű, toborzási kampányt indított. Az óvodában játszódó szpottal gyakran találkozhattak a tévénézők az elmúlt hetekben, így most a téma kapcsán sorra  vesszük a munkáltatói márkaépítés sarkalatos pontjait. A mindennapi szakmai életbe már beépült az employer branding fogalma, sőt egyre több nagyvállalat áldoz erre itthon is nagyobb erőforrásokat (például Aldi, Bosch, Telekom), ennek ellenére alig olvashatunk szakmai fórumokon a témáról.Emellett pedig nem mehetünk el szó nélkül, így alább öt pontban foglaljuk össze a főbb tudnivalókat.

1. Kommunikáció a munka fogyasztóival

A munkáltatói márkaépítés szükségét közvetve a fogyasztói társadalmat követő változások idézték elő: kötődünk a márkákhoz, tárgyainkhoz, és az így előidézett érzelmek rabjaivá tudunk válni. A munkaerőpiac az elmúlt évtizedben gyökeres változásokon esett át: megváltoztak a munkakeresési szokások, de a munkához való hozzáállás is átalakult. A tehetséges munkaerő valójában nem (csak) megélhetést, hanem releváns kihívásokat keres. A munka fogyasztóivá vált ugyanis a társadalmunk jelentős rétege - ők képezik a munkáltatói márka célcsoportját.

2. A termék maga a szervezet, ami a jelenlegi munkavállalókban manifesztálódik

A fogyasztóknak - az analógiát folytatva - egy „terméket” kell értékesítenünk, méghozzá magát a munkáltatót. A márkának funkcionális (megélhetés) és emocionális (kihívás, önmegvalósítás) hasznot egyaránt szükséges kifejeznie a megfelelő „értékesítéshez”. Másrészt fontos belátni, hogy egy szervezetet kínálunk, így minden embert, aki adott pillanatban részese annak. A munkáltatói márka fogalmát ezért nem lehet elválasztani a szervezet kultúrájától: kiinduló és végpontja is a folyamatnak. Végérvényben a cég kultúráját - a „Hogyan mennek mifelénk a dolgok?” és a „Milyen itt dolgozni?” kérdésekre adott válaszokat - kommunikáljuk a kiváló munkaerő elérése érdekében. A kiválasztottak pedig majd azok lesznek, akik újratermelik a szervezet kultúráját.

employerbranding_instagram.png


3. A vállalat „személyiségét” formálja üzenetekké

A vállalat személyiségét alakítjuk fogyasztói üzenetekké a márkázás során. Ehhez a munkahely objektív (volt dolgozók, külsős HR/kommunikációs szakemberek) és szubjektív (jelenlegi dolgozók) szemlélőinek véleményére is szükség lesz. A munkáltatói márka esetén ugyanis hosszú távon sokkal fontosabb a valós kép lefestése, mint gondolnánk. Az employer branding nem csak az állásokra jelentkezők mennyiségi és minőségi növekedésében mutatkozik meg, hanem a munkavállalók elégedettségével és elkötelezettségével hat vissza a szervezet működésére. A szakterület empirikus kutatói szerint például az engagement hatékonyabbá teszi a dolgozókat, sőt meglepő módon így a beteg- és fizetés nélküli szabadságok száma is kimutatható módon csökken.

4.  A hiteles és az őszinte két külön fogalom

Az általános cél, hogy a márkával a tehetséges és az adott munkakörben beváló jelölteket elérjük. Ennek érdekében képzeljük el, hogy a munkáltató részére egy társkereső oldalon hozunk létre adatlapot. (A munkakeresés és a párkeresés között fennálló párhuzamot most felesleges is részletezni.) Egy vonzó profillal minden bizonnyal rengeteg lesz az érdeklődő, de a klasszikus ferdítésekre akár már az első randin fény fog derülni. Az adatlap ugyan hiteles és hihető, de nem őszinte - ami a kapcsolat kezdetén nem sok jót feltételez. A hitelesség ugyanis szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres munkáltatói márkaépítésnek. Az alkalmazott és a szervezet között (pár)kapcsolat kezdődik, a brand pedig a kapcsolat kezdete előtt a munka fogyasztóiban elvárásokat generál. Ha nem igazak a márka ígéretei, az a szervezet mindennapjaiból hamar egyértelművé válik a dolgozók számára. Ez a szervezetben hosszú távon fluktuációt, elégedetlen munkavállalókat, így közvetve reputációs kockázatot, valamint kevésbé hatékony munkavégzést eredményez.

5. Minden dolgozó a márka nagykövete

A márkázás során számolnunk kell a jelenlegi dolgozókkal: számukra is valósnak kell lennie a brandnek: ugyanúgy hangsúlyos a jelenlegi munkavállalók megcélzása, hiszen így növelhetjük a vállalat iránti elkötelezettségüket.  Ne felejtsük el: a jelenlegi alkalmazottak minden szituációban a márka elválaszthatatlan képviselői, a word of mouth legfontosabb forrásai.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/02/18 Pablo kutya photobombja

Biacsics Boglárka

A legjobb reklámfogás mindig az, ami két egymástól távolinak tűnő dolgot kapcsol össze egyszerű, de nagyszerű módon. Legyen szó egy csésze kávéról és az on-off gombról, az úttestre festett zebra fehér csíkjának a mosószerrel való szimbiózisáról és még sorolhatnám. Az alább ecsetelt gerillakampányban nem csak hogy két egymástól mérföldekre álló dolgot hoznak össze, hanem a közösségi oldalak legelcsépeltebb jelenségeivel apellálnak. És milyen jól teszik!

onoff2.jpg

Magam is nagy állatbarát vagyok és lelkesen osztom meg hétről hétre a „fogadj örökbe” tekintetű kiskutyák és macskák fotóit, mélyen magamba nézve azonban be kell vallanom, engem is idegesít néha, ha a huszadik szomorú tekintetű kisállat köszön rám a Facebook falamról. De megosztom. És reménykedem.

A másik jelenség, a számomra érthetetlen szelfi, natúr szelfi, winter szelfi és társai, amiket egy éve még szinte senki nem ismert, ma azonban már Obamától kezdve Ferenc pápáig, mindenki használja. Sőt a hogyan csinálj olyan szelfit amivel kitűnhetsz a többi szelfi közül című történet is kezdetét vette nemrégiben.

Mindezt kihasználva indított zseniális kampányt a Dallas Pets Alive nevű csoportosulás, akik a helyiek Instagram szelfijére montírozzák rá a gazdira váró kiskutyákat, majd megosztják a képeket saját oldalukon. Hihetetlenül ötletes és kedves megmozdulás ez, ami szerethető módon lovagolja meg a szelfi-dömping hullámait.

muttbombing4.png

A fotókban pedig a non plus ultra, hogy a kisállatok nemcsak megjelennek, hanem kommentben meg is indokolják, hogy miért érdemes őket örökbe fogadni. Végre nem a szokásos bűntudatkeltő szöveg megy, hanem humorral és szimpátiával próbálnak az emberekre hatni. Az alábbi kis fülesnek például kiválóan passzol a nyakörve a leendő gazdi fülbevalóihoz. Egyszóval önportré ide vagy oda: engem megvettek kilóra. Reméljük másokat is.

muttbombing6.png

muttbombing7.png

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/02/17 Direkt Instagram-fotó sajtómeghívó helyett

Molnár Dávid

Bár már kicsivel több mint két hónapja, hogy bemutatták az Instagram legújabb, Direct photos névre hallgató szolgáltatását, őszintén bevallom, eddig nem igazán jutott eszembe olyan eset, ahol kreatívan lehetne használni. A funkció lényege, hogy az elkészült fotóinkat nem osztjuk meg az összes követőnkkel, hanem csak egy emberrel vagy egy gondosan kiválasztott csoporttal - legyen szó akár a családtagjainkról vagy a barátainkról.

Figyelem: különbséget kell tenni a privát és a közvetlen megosztás között! Előbbi esetben az összes követőnk látja a megosztásainkat, de szűrni tudjuk, hogy ki az, akit egyáltalán annak tekintünk azzal, hogy beengedjük a „lakatos profilunk” alá.

Az új opciót bemutató videóban a főszereplők emlékezetes pillanatokat és vicces képeket osztanak meg barátaikkal, én viszont úgy voltam vele, hogy a legjobb fotóim vagy mindenkire tartoznak vagy ha kizárólag egy embert, esetleg egy szűk csoportot érintenek, akkor nem töltöm fel Instagramra, hanem elküldöm neki/nekik Facebook-üzenetben vagy iMessage-en, esetleg WhatsAppon.

Az ismerőseim körében végzett nem reprezentatív kutatás is azt mutatta meg, hogy még ők sem igazán találták meg azt az élethelyzetet, amikor ezt a módszert találták optimálisnak a képmegosztás terén. Pár napja viszont az értesítések között végre megjelent az első direkt fotó, amit egy divattervező ismerősöm osztott meg velem és még két tucat szakmabelivel.

Direkt Instagram egyben.jpg

A baloldali kép mutatja listaszerűen az eddig beérkezett fotókat (nálam jelenleg még csak egy van), a jobb oldalon pedig láthatjuk azoknak a felhasználóknak a listáját, akikkel rajtunk kívül megosztották a fotót. Az avatarokra apró ikonok kerülnek attól függően, hogy láttuk-e már a képet és ha igen, hozzászóltunk-e.

A képet egyébként Petrity Dorkától kaptam és a február 20-i, 2014-es tavaszi-nyári kollekcióját bemutató show-jára szóló meghívást tartalmazta. Miért jobb ez, mint az emailben kiküldött sajtómeghívó? Az első indok az, hogy mindenképpen gyorsabb, hiszen csak pár kattintás és körítést sem kell mellékelni hozzá. Másrészt nincsenek visszapattanó emailek, megszűnt címek, hiszen csak olyan felhasználóknak tudjuk elküldeni, akik aktívak és még létezik a fiókjuk. Nem utolsósorban pedig hozzá is tudunk szólni és ha esetleg olyan kérdés akad, ami többeket is érinthet – valaki felfedezi, hogy elírták a címet vagy a dátumot, stb. -, akkor mindenki biztosan értesül róla, nem kell észrevételenként új köremailt írni.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/02/07 Ilyen lenne egy őszinte "Facebook - A look back" videó

Sajti Botond

Ez a hét a Facebook személyre szabott "Look back" videóiról szólt, nem is kellett sokat várni az első paródia elkészültére: Stephen Parkhurst alkotása arra mutat rá, hogy az automatikus válogatáson alapuló összeállítás láttán sokan inkább elborzadtak, nem pedig elérzékenyültek.

fb-lookback.jpg

Az alábbi paródiában ennek megfelelően a Look back videó nem a legtöbbet, hanem a legkevesebbet lájkolt posztokat idézi fel, emlékeztet arra a napra is, amikor a család legkellemetlenebb tagja regisztrált a Facebook-ra, és elkezdett üzengetni, előkerülnek az utólag kínos politikai viták, aztán jön egy válogatás a mások profilján suttyomban megtekintett fotókból illetve a saját részeg képekből. Vagyis megnézhetjük, milyen volt valójában az átlagos felhasználó elmúlt néhány éve.

A lényeg viszont, hogy nem kell izgulni, állítólag hamarosan szerkeszthetővé válnak a véletlen folytán kínosra sikerült videók is!

Forrás: Business Insider




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/01/28 A SodaStream letiltott Super Bowl spotja - váratlan cenzúra vagy tudatos PR-fogás?

Sajti Botond

Az amerikai Fox csatorna letiltotta a SodaStream Super Bowl-ra szánt reklámját, mivel a spot végén az érzékien szódát kortyolgató Scarlett Johansson egy "bocs Coke és Pepsi!" mondattal fejezi be monológját. Nem először jár így a SodaStream, ugyanis tavaly a CBS tett hasonlóképp keresztbe a hirdetőnek. A cég igazgatója, Daniel Birnbaum tiltakozott az eljárás ellen, mivel Amerikában teljesen bevett szokás a versenytársak említése a reklámokban, de szerinte a csatorna fél a két nagy üdítőital-gyártó óriástól, akik jelentős összegeket költenek el a Foxnál. "Ilyesmi Kínában szokott történni, amerikaiként is csalódott vagyok" - kommentálta a történteket Birnbaum. A Fox és a Pepsi részéről nem nyilatkoztak az ügyben, a Coca Cola szóvivője viszont egyértelműen kijelentette, hogy ők nem gyakoroltak nyomást a csatornára. 

scarlett-superbowl.jpg

Az ember első hallásra hajlamos automatikusan a kisebb, szerényebb lehetőségekkel rendelkező SodaStreammel szimpatizálni, de az, hogy már másodszor történik ilyen eset, némi gyanakvásra adhat okot, hogy valójában egy jól kitalált PR-fogásról van szó. A recept nem ismeretlen a Super Bowl történetében: készíts egy reklámot, amit várhatóan letilt majd a csatorna, és utána számos helyen nyilatkozhatsz majd a méltánytalan eljáráson! A SodaStream spotja amúgy csak egy lett volna a sok közül, de így jelentős további médiafelülethez is jutottak, névismertségük tovább javul, ráadásul a közvélemény nagy része várhatóan az oldalukra áll a nagyobb és hatalmasabb versenytársakkal szemben. A reklám ráadásul így is le fog menni a csatornán, csak a szöveg  problémás utolsó sorát cserélik le.

Forrás: USA Today




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

14/01/15 A Nestor-sztori: nem őket vette meg a Google, de az ő árfolyamuk nőtt 1900%-kal

Sajti Botond

Egy nap bárki arra ébredhet, hogy a cége értéke a sokszorosára nőtt, kizárólag a nevének köszönhetően? Az elmúlt napok történései alapján igen: a Business Insider által közzétett sztori akár a Wall Street farkasa filmbe is beillene! Egy kis Rhode Island-i cég, a Nestor részvényeinek értéke néhány óra alatt 1900%-kal nőtt, miután a befektetők összekeverték a Nest Labs-zel, azzal a céggel, amelyet a Google 3,2 milliárd dollárért készül felvásárolni. Ez utóbbi hír két napja jelent meg, és hatására persze óriási lett az érdeklődésa társaság iránt. Igen ám, de az említett kis cég, a Nestor papírjaival tőzsdén kívül NEST néven kereskednek, és ez zavarta meg a befektetőket. Az eredmény alább látható.

nest_01_14_13.png




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/01/09 Ajduk össze: a magyar non-profit crowdsourcing

Madalina Rita

Írtam már korábban néhány nemzetközi site-ról, ahol non-profit projektekre lehet pénzt gyűjteni. Akkor viszont még nem volt meg a magyar megfelelőjük, és magyarként ezeken az oldalakon nem lehetett gyűjtést kezdeményezni.

Az egyik legfontosabb szervezet, a NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) mára elkészített egy teljesen vállalható, sokoldalú site-ot, melynek neve Adjuk össze. Itt profi civil szervezetek és egyének egyaránt gyűjtésbe kezdhetnek hasznos célok teljesülése érdekében. A támogatók pedig pénzt és önkéntes órákat is adhatnak - ahogy a projekt igényli.

Fontos viszont, hogy nem használható hitelezésre (mint az afrikai társa), és fenntartási költségre sem lehet gyűjteni. Persze igazából a legtöbb projektbe bele kell kalkulálni az ilyen jellegű járulékos költségeket is, tehát inkább azt mondhatjuk, hogy kizárólagosan erre a célra nem megengedett a gyűjtés.

A felépítés átlátható, könnyű a projektek feltöltése. Nem is kívánhatnánk jobbat. Talán csak a dolog ismertségén kellene még segíteni.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/12/30 Honnan jön a "power" gomb?

Madalina Rita

A mindennapjainkat teljesen átszövik a vizuális információk, a kütyüink és az internet is tele vannak állandóan jelenlévő szimbólumokkal, mint amilyen a "play" vagy a "power" gomb. Viszont fogalmunk sincs, hogy ez hogyan alakulhatott ki. Honnan jönnek? Miért pont így néznek ki? Az alábbi infografikából mindez kiderül, ahogyan az is, hogy ezeknek a jeleknek egytől egyig érdekes története van. Érdemes belekattintani és kinagyítani, a Tumblr-en egyenként is megnézhetők az elemek. 

 

Origins of Common UI Symbols
by sofyay.
Explore more infographics like this one on the web's largest information design community - Visually.



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/12/23 Váratlan sikerből világszintű kampány

Madalina Rita

Lehet, hogy csak a nőket érdekli a téma, de azért már biztosan sokan láttátok a Pantene manilai ügynökségének a hirdetését, mely ugyan sampont ad el, mégis arról szól, hogy milyen kettős mérce uralkodik a társadalomban. Azt mutatja meg, hogy ugyanolyan férfiakat és nőket teljesen máshogy ítélünk meg ugyanabban a szituációban, csupán a nemük miatt. Itt a videó:

A hirdetést csak helyi használatra szánták, de a Facebook női főnöke, Sherly Sandberg megemlítette a Twitteren, és ezáltal világszerte ismertté vált. Most úgy tűnik, hogy az USÁ-ban is beépítik a marketingkommunikációba, tehát éppen fordítva történik a dolog, mint a Dove-nál. Ott már a kezdetektől nagyon tudatosan építették a kommunikációt, és értek el nagy visszhangot, itt viszont teljesen váratlan volt a siker. 

Az eredményt tekintve mindegy is: a jó kampányokat fel kell ismerni, és minden lehetőséget ki kell használni a terjesztésükre. Főként, ha még igazi, fontos üzenetük is van.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

13/12/20 Kim Dzsongun, a könyörtelen bulvárdiktátor

Halász Ambrus

Most történik Phenjanban: Dennis Rodman észak-koreai kosarasokat készít fel Kim Dzsongun születésnapi meccsére. A kiválasztott játékosok január 8-án NBA veteránok ellen léphetnek pályára.

dennis2.jpg

Rodman nem először jár a kommunista diktatúrában. Számos sajtófotó látott már napvilágot Kim és a kosárlabda csillag barátságáról, közös meccsnézéseikről. Mindezt sokan a nyitás politikájaként és egyfajta „kosárlabda-diplomáciaként” értékelték, vagy legalábbis ezt szerették volna belelátni. Az biztos, hogy nem nevezhető mindennapos eseménynek, ha a világtól hermetikusan elzárt kommunista ország vezetője nyilvánosan mutatkozik egy amerikai sportolóval. Ugyanakkor a Dél-Koreával 60 éve kötött fegyverszünet felmondása, Kim Dzsongun nagybátyjának váratlan kivégzése és az egykor Kim Dzsongilhez közel álló politikusok körében végzett tisztogatás után nehezen értékelhető fordulatként Rodman látogatása.

Az NBA veteránok kevésbé rajonganak az ötletért, néhányan nem is titkolják félelmüket. Nem csoda, hiszen ez az ország – ahol a mai napig százezrek sínylődnek kényszermunkatáborokban – finoman szólva sem tartozik a biztonságos úti célok közé. Dennist saját bevallása szerint nem érdekli a politika, ő másképp látja a dolgokat: „Tudjátok, még mindig félnek attól, hogy idejöjjenek, de én azt mondom nekik: ne féljetek emberek, itt minden a szeretetről szól.” 

dennis_'.jpg

A történet valószínűleg egyszerűbb, mint gondolnánk: a világlátott, korábban Svájcban is tanulmányokat folytató Kim Dzsongun nagy kosárlabda-rajongó, és folytatja a diktatúrára amúgy is jellemző „húzd meg, ereszd meg” politikát. Egyik nap egy újabb atomkísérlet, másik nap önfeledt parolázás az imperialista Egyesül Államok gyermekével. A kiszámíthatatlanság a régi, de az eszközök újak: Kim Dzsongun látványosan bulvárosabbra vette a formát. Apjával ellentétben - akinek a nőügyeit teljes hírzárlat övezte - még a feleségét is magával hurcolja a reprezentatív eseményekre, a gondosan felépített „first lady” pedig igazi trendszetter: hajviseletével máris divatot teremtett.

Észak-Korea teljesen kizárja a külvilágot, de látszólag egyre többet hajlandó megmutatni önmagából. Saját intranet hálózata (Kwangmyong) és mobilszolgáltatója van (a javarészt egyiptomi tulajdonú Koryolink), a számítógépek pedig egy speciális, Linux-alapú operációs rendszert futtatnak (Red Star OS). A lakosok továbbra is szigorúan csak az állami propagandagépezet által kitermelt tartalmakat böngészhetik, de a külföldi turisták februártól saját mobiljaikon is használhatják az internetet. Ez a „példátlan szabadság” tette lehetővé David Guttenfelder számára is, hogy Instagram oldalán eddig soha nem látott észak-koreai életképeket osszon meg, köztük Dennis Rodman csütörtök óta tartó látogatásának pillanatait is. 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

13/12/19 Amikor mainstream lett a marketingmentesség

Madalina Rita

Beyoncé nagyon nagyot dobott az új albumával, ami sok szempontból az alapokhoz való visszatérés: nem lehet dalonként megvásárolni, nem előzte meg hónapokkal korábban kezdődő teaser-kampány (ld Daft Punk és még sokan mások), nem szellőztették meg, stb.

A "no marketing" megközelítés nagyon jól működött: a meglepetésfaktor a gigantikus celebfaktorral párosítva természetesen legalább annyira hatékony kampányt eredményezett, mintha teleszórták volna a világot hirdetésekkel. 

Természetesen Beyoncé segítségére voltak azért nagyon hasznos eszközök a hírnéven és a zenén kívül: sajtóközlemény, kiemelt megjelenés az iTunes store-ban, menő, update-elt honlap.

Apple   iTunes   iTunes Charts.png

Utána pedig tovább erősítette a hatást a profi gépezet, főként a közösségi médiában: a Twitteren bombaként robbant a hír, a dalokhoz kapcsolódó klipekből készült gifek pedig szintén nagyon hálás közönségre leltek főként a Tumblren.

A marketingmentes albumkiadással már több nagy név is próbálkozott, igaz egyikük sem volt olyan mainstream sztár, mint Beyonce. Gondoljunk csak a Radiohead 2007-es kezdeményezésére, amikor az In Rainbow albumot teljesen tetszőleges összegért lehetett letölteni a honlapjukról, megkerülve a szokásos értékesítési csatornákat. A kampány pedig lényegében az erről való tudósításban merült ki.

A teljesség kedvéért azért hozzá kell tenni a marketingmentességhez, hogy a 14 számot tartalmazó albumhoz 17 klip készült, tehát nem bízta a véletlenre az énekesnő stábja az anyag népszerűsítését. A klipek a legjobb reklámok - ha nélkülük dobták volna piacra az albumot, sokkal kisebb lett volna a dolog hatása.

Vajon lesznek naiv követői ennek a gyakorlatnak? Szerintünk hozhatnak a próbálkozások érdekes megoldásokat, de valószínűleg ekkorát sokáig senki nem fog tudni alakítani. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

4 komment

13/12/16 Digitálisból offline-ba

Madalina Rita

Mindenki meglepődött, amikor az Evernote úgy döntött, hogy kézzel fogható termékeket fog árusítani az alkalmazásán kívül. Úgy tűnik, hogy nagyon okos lépés volt: három hónappal az indulást követően már ott tartunk, hogy a bevételek harminc százaléka érkezik az offline termékekből. Már az első hónapban elérték az egymilliós bevételt a hátizsákjaiknak köszönhetően, és ez csak egyre jobb lesz. (A vállalat bevételeinek 61 százaléka egyébként a prémium előfizetésből adódik, az üzleti kiadás pedig 9 százalékot hoz.) 

Érdekes, de érthető ez a folyamat: az Evernote egy nagyon megbízható, szeretett márkának számít, lényegében vezető a jegyzetelő appok között. Ezt a márkát terjesztették ki a való világba, sokak számára lehetőséget teremtve arra, hogy kedvenc brandjüket kézbe foghassák és használhassák. 

Fordítva nem biztos, hogy ilyen jól működött volna a dolog: bár egyértelmű volt az igény például a digitális Moleskine-re, a funkcionalitások puritánsága miatt nem vált elsőszámú kedvenccé a felhasználók között.

Hogy még pazarabb legyen a világok összefonódása: az Evernote egyik offline terméke éppen egy Moleskine jegyzetfüzet. A népszerűségéről egyelőre nincsenek pontos információink.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/12/12 Nagyon fárad már az innováció

Madalina Rita

Pár éve még mindenki szinergiákat épített ki, 360 fokos kiszolgálást, illetve kampányokat alkotott meg, az utóbbi egy-két évben pedig mindenki innovátor. A PR Daily szerzője erre nagyon konkrét és beszédes példákat gyűjtött össze: a Kellog's új diós Pop Tartjáról a cég vezérigazgatója új innovációként nyilatkozott, a magasabb alkoholtartalmú új Miller sör is innováció, de annak számítanak ma már a Dun & Bradstreet nevű, céginformációkat szolgáltató vállalat jelentései is. 

Sokan tehát innovációnak hívnak már minden termékfejlesztési eredményt, illetve pusztán azt, hogy mint minden normális cég, termékeket dobnak a piacra, azaz működnek.

Az innováció viszont ezzel szemben teljesen új dolgot teremt és megváltoztatja az iparágat, amelynek része.

Szerintetek mi lesz a következő buzzword? Invenció? Visszajön a pioneering? Vagy elkezdik használni az enablert? Kíváncsian várjuk a fejleményeket.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

4 komment

13/12/09 Tíz fontos tudnivaló előadók számára

Madalina Rita

Az átlagos prezentáció úgy néz ki, hogy az előadó a laptopjára mered és elmondja a mikrofonba az egyes slide-ok tartalmát. Ha valaki ettől eltér, máris hatalmas elismerést vívhat ki magának, ezért érdemes a Ragan infografikáját alaposan szemügyre venni, és egy-két fogást megjegyezni.

Fontos például, hogy használjuk ki a rendelkezésre álló teret, és helyváltoztatásunkat akár az egyes szövegrészletek hangsúlyozásával is összeköthetjük. A nyugodt, nyitottságot mutató, és szintén differenciált testbeszéd is sokat hozzátehet a megjelenésünkhöz. (Viszont ehhez tennénk hozzá, hogy például a két alkar kifelé fordítása inkább inkompetenciát, bizonytalanságot sugall)

Szintén fontos jótanács, hogy néha nézzünk fel a prezentációnkra a kivetítőre és mutassunk a vonatkozó részletre - ez szintén a mondanivaló fontosságát húzza alá. Van azonban még pár dolog, amire jó, ha figyeltek. Nézzétek meg az infografikát!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

13/12/07 Toyetic, avagy az eladásösztönző rajzfilmek hőskora

Sajti Botond

Egy karácsonyhoz közeli, munkanapra eső szombat kiváló alkalom, hogy nosztalgiázzunk kicsit, és felidézzük a 80-as évek legendás szombat reggeli rajzfilmjeit, amelyek nagy részéről sokan nem is tudják, hogy az ún. toyetic kategóriába tartoznak, vagyis kifejezetten játékok eladásának ösztönzése érdekében készültek. Vagyis nem arról volt szó, hogy a gyártók a megfelelő jogok megvásárlása után készítettek a rajzfilmek alapján különböző játékokat, hanem épp fordítva: a játékok alapján írták és rajzolták meg a történeteket, és sugározták aztán világszerte a legnagyobb nézettségű műholdas csatornákon.

Ez a gombhoz a kabátot megoldás első hallásra furcsának tűnhet, az okok feltárásához egészen a hetvenes évek végéig kell visszamennünk. Ekkor a Mattel szerette volna megvásárolni a Csillagok Háborúja filmen alapuló játékok gyártásához és forgalmazásához szükséges jogokat, azonban az üzlet csak nem akart létrejönni. George Lucas nem volt hajlandó 750 ezer dollár alá menni, amit viszont a játékgyár akkori igazgatója, Ray Wagner sokallt, így végül nem állapodtak meg. Ez óriási hibának bizonyult, ugyanis 1977 karácsony előtti slágertermékei a Star Wars játékok voltak, olyan ütemben fogytak, hogy sok családban csak egy-egy voucher került a fa alá, amivel a gyerekek januárban vehették át a várva várt ajándékot. A Mattel játékai pedig nem kellettek senkinek, és a megállapodás kihagyásával több mint 400 millió dollárt buktak. Ezt követően döntöttek úgy a játékgyár vezetői, hogy befektetnek egy saját rajzfilm készítésébe, ami eleve a saját játékaik értékesítésének ösztönzésére lesz kitalálva. Ez lett a He-Man and the Masters of the Universe, a világ első játékalapú rajzfilmje.

heman7162012.jpg

Megállapodtak az amerikai ABC csatornával egy barter keretében a sugárzásról, és két évvel a játékfigurák kidolgozása után, 1983-ban bemutatták az első epizódot.

A modell sikeresnek bizonyult: egy évvel később az Egyesült Államok 120 TV-csatornáján, és a világ további 30 országában gyerekek milliói nézték hétről hétre He-Man és a többi rajzfilmhős kalandjait – és persze nyaggatták szüleiket a nagyméretű játékfigurák megvásárlásáért.

he-man-ad-1908s.jpg

A Mattel sikerét látva a többi játékgyártó sem akart lemaradni, így a Hasbro például 1984-ben útjára indította a Transformers rajzfilmsorozatot, ezt követte 1985-ben a G.I. Joe: A Real American Hero, szintén a Hasbro-tól, és a M.A.S.K. a Kennertől.

GZ_Mask.jpg

A lányoknak 1986-ig kellett várni egy kifejezetten nekik szóló toyetic-rajzfilmsorozatra, ez lett a Hasbro fésülhető hajú pónilófiguráit népszerűsítő My Little Pony. Az ilyen típusú televíziós mesék gyors felfutásához persze kellett az is, hogy az Egyesült Államokban 1984-ben jelentősen enyhítették a gyermekeket megszólító promóciós tartalmakra vonatkozó előírásokat.

My-little-pony-cartoon-80s-toybox-12935605-533-357.jpg

Ha megvizsgáljuk a parabolaantennák terjedésével a nyolcvanas évek közepétől Magyarországon is egyre több gyerek által nézett Sky Channel szombat délelőtti matinéját, nagyrészt ilyen típusú rajzfilmeket találunk benne. Ez maga volt a marketingesek álma: a gyerekek még a játékfigurákon alapuló mesefilmek között is a játékgyártók reklámfilmjeit szívták magukba. Én is ezeket néztem 7-8 évesen, 1987-től (ekkortól láthattam a műholdas adást) minden szombat reggel ott ültem a tévé előtt a He-Man és a M.A.S.K. aktuális epizódjait bámulva.

Egy probléma volt csak, hogy ezeket a játékokat Magyarországon akkoriban nem lehetett kapni, úgyhogy csak azoknál az osztálytársainknál találkozhattunk az akciófigurákkal, akiknek a szülei kamionos vagy külkeres vonalon dolgoztak.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/12/04 Schwarzenegger: tankkal a fenntarthatóságért

Sajti Botond

A személyes imázsépítés egyik tipikus hibájának szélsőséges példája az, ahogy Schwarzenegger váltogatja szinte naponta a Föld sorsáért és a környezetbarát járművek terjesztése iránt felelős közszereplő, és a Los Angeles utcáin tankkal csapató akciósztár szerepét. A sikeres sportoló, politikus és színész filmsztár legújabb Facebook-posztjában egy „Vezess tankot Arnold Schwarzeneggerrel!" programra toboroz jelentkezőket (egyben azt is elmondja, mennyire imádja a Redditet, és teljesíti is az olvasók egy kívánságát), amely ugyan jótékony célt szolgál, de lényegében arról szól, hogy a nyerteseket elreptetik Los Angelesbe, ahol kipróbálhatják a tankvezetést Arnolddal, utána pedig közösen elpöffentenek egy-egy szivart. Egy tank 120-150, de akár 200 liter gázolajat is fogyaszthat óránként, az ajándék repülőutakkal járó környezetterhelésről nem is beszélve.

schwarzenegger-tank.jpg

Ezzel szemben egyéb fórumokon Schwarzenegger a fenntartható jövő és a klímaváltozás megakadályozása érdekében szólal fel rendszeresen, hirdet meg kezdeményezéseket, indít el mozgalmakat. Ezek a kezdeményezések jórészt még politikusi pályájához kapcsolódnak (már akkor is feltűnt persze sokaknak, hogy a nagyhangú környezetvédő kedvenc autómárkája miért a Hummer), de kormányzói megbízásának lejártával is aktív maradt ezen a területen. Csak közben visszaült a kedvenc tankjába is.

Itt még elektromos autóban pózol

Schwarzenegger-Car.jpg
Elektromos motorra ül

schwarzeneggerx-large.jpg
Fenntarthatósági konferencián ad elő

arnold-uni-596x300.jpg
Itt pedig már visszatért ifjúkori szerelméhez, a tankhoz: Arnold vonzódása a tankokhoz még ifjúkorára vezethető vissza, az osztrák hadseregben ugyanis harckocsizóként töltötte le a sorkatonai szolgálatot, azóta is előszeretettel meséli azt a katonai fegyelmi eljárást, amit egy tank elkötése miatt indítottak ellene.

arnoldtank-630-jpg_235733.jpg

Félreértés ne essék, Schwarzenegger annyira menő, hogy még ezt is lazán megengedheti magának, de az eset tanulsága akkor is az, hogy a személyes imázsépítés terén érdemes következetesnek lenni: a különböző társadalmi szerepekhez kapcsolódó személyes vállalásokat és üzeneteket fontos minden esetben összehangolni.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/11/27 A megosztás hatalma

Madalina Rita

A Facebook-robbanás és szinte ezzel egyidőben a válság elmélyülése óta szórakoztató számomra annak megfigyelése, hogy milyen nagy mértékben tevődött át a fogyasztás a virtualitásba. Az embereknek hirtelen nem volt pénze, volt viszont egyre több olyan platformja, ahol azonban pénz nélkül is, csupán like-ok és megosztások, esetleg blogposztok segítségével továbbra is (sőt növekvő mértékben) meg tudták mutatni a világnak, hogy kik ők.

 Pontosabban, hogy mit szeretnek, mi tetszik nekik, illetve hogy hogyan élnének, ha egy bizonyos életszínvonalat meg tudnának engedni maguknak. Ha mutatok egy képet egy dizájnos táskáról, már majdnem olyan, mintha az én kezemben látnád, nem? A közösségi média egy hatalmas frusztrációs szeleppé vált, mert általa nem kell igazi költekezésnek kapcsolódnia a rólunk kialakított képhez, ezáltal kicsit enyhítheti a valóság fölött érzett elégedetlenségünket.

 

A Mashable szerint ráadásul az állásvadászatban is segíthet a tartalomfogyasztás, illetve ha erről látható bizonysággal tudunk szolgálni megosztások formájában. A content curation-nek köszönhetően elhitetheted magadról, hogy ismered az iparágat, innovatív vagy (hiszen ismered a menő csatornákat, forrásokat), szívesen segítesz másoknak, tudod, ki számít, és akár még el is tudod érni őket.

Ma tehát már nem kell blogot sem írni ahhoz, hogy kompetensnek tűnj. Persze azért ebben is sok munka van, mert mindig képben kell lenni. Egy kétnapos link megosztása ciki. :)

Szóval megosztásra fel, ha nem csak azt szeretnétek megmutatni, hogy jó az ízlésetek, hanem hogy még okosak is vagytok.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/11/25 Témakiajánlás – az elvárások és a valóság

Madalina Rita

Minden pr-es tudja, hogyan érdemes megcélozni egy-egy sztorival a potenciálisan érdeklődő újságírókat, mégis előfordul, hogy nem sikerül betalálni a kapuba. Ennek számos oka van: az adott téma, a hozzá kapcsolódó elvárások, a pr-es médiaismerete és kapacitásai, és még sorolhatnánk, mi minden ronthat a végeredményen.

Nekem például volt olyan tapasztalatom, hogy egy kommunikációs partner mindenáron a nagyon rosszul megírt pitch-eivel szeretett volna jelentkezni az újságíróknál,  melyek inkább szóltak lelkes laikusoknak és potenciális fogyasztóknak, mint a téma szakértőinek. Nehéz volt lebeszélni.

Sokat tudnának mesélni az újságírók a félresikerült pr-es megkeresésekről, ebben biztos vagyok. Ezt tette a Forbes egyik szerzője, Cheryl Conner is, aki publikációk írása mellett egy pr-ügynökséget is vezet. Azonban egy Forbes-eseményhez kapcsolódóan felkerült sajtólistákra. Ügynökségi vezetőként nagyon érdekelte, hogyan keresik majd meg a pr-esek.

 

Voltak hosszú, rövid, barátságos, ismétlődő, és általában véve teljesen irreleváns megkeresések. Egyetlen egy kapcsolatfelvétel volt, aminek értelme is volt, és érződött rajta, hogy a rövid, lényegre törő levél szerzője valóban tisztában volt azzal, kinek ír és valóban illeszkedett az általa ajánlott téma a megcélzott újságíró munkájához.

 

A tanulságos eset alapján nyolc jótanácsot fogalmazott meg Cheryl Conner, melyeket kicsit mi is kiegészítettünk néhány ponton:

 

  1. A megfelelő célszemélyt válaszd ki - Azt, aki valóban foglalkozott már hasonló témákkal. A Google keresés mindig segít.

 

  1. Olvasd el az újságíró korábbi cikkeit - Szóval ne csak azt nézd meg, milyen témákkal foglalkozott, hanem hogy pontosan hogyan dolgozik – mi érdekelheti, mi lehet számára fontos – ezeket a kérdéseket kell feltenned magadnak közben.

 

  1. Történetet ajánlj, ne céget – magát a témát hangsúlyozd és ajánld a maga komplexitásában, ne csak az általad képviselt céget. Úgy sokkal kevesebb esélyed van rá, hogy az újságíró érdeklődését fel tudod kelteni.

 

  1. Tiszteld az újságíró döntését – az újságíró joga eldönteni, hogy mivel foglalkozik és mivel nem. A pr-es csak annyit tehet, hogy erős érvekkel meg próbálja indokolni számára, hogy miért is lenne érdemes egy témának utánajárni. Ilyenkor érdemes lehet például kiemelni, hogy a lehetőség exkluzív vagy máshol még nem foglalkoztak a témával ilyen szempontból, teljesen új az információ, stb.

 

  1. Térj azonnal a tárgyra – ne mismásolj, hanem mondd el már a beszélgetés, illetve a levél legelején, hogy miért vetted fel vele a kapcsolatot.

 

  1. Legyél korrekt – semmiképp ne hallgass el fontos információkat a felkérés hátteréről, így például ne akarj olyan személyes találkozót kezdeményezni, ami nem is a témához kapcsolódik, hanem mondjuk csak az ügyfél szolgáltatásait mutatná be.

 

  1. Ne hívogasd folyamatosan – ha nem éred el az újságírót, ne hívogasd egymás után többször is, hanem akkor írj e-mailt vagy hívd fel máskor (a hét másik napján)

 

  1. Használd a Twittert – sok újságíró használja a Twittert, legalább is vannak olyan témák, melyekkel ott is sikerrel meg lehet őket keresni, főleg az IT-szektorban. Reply vagy levél megteszi. 



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!