14/07/31 Jobban érdeklik az ismerősök a Facebookon, mint a céges tartalmak? A hiba nem az Ön készülékében van!

Sajti Botond

Közzétettek a napokban egy, a hazai lakosság körében készített kutatást a közösségi platformok használatáról, amelynek egyik nem meglepő megállapítása, hogy a felhasználók leginkább ismerőseikkel szeretnek kapcsolatot tartani e felületek segítségével. Erre nyilván senki nem kapja fel a fejét, hiszen a legnépszerűbb közösségi oldalt, a Facebookot tulajdonképpen eredetileg erre találták ki. A kutatást bemutató cikkekben ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy „a hazai felhasználók nem igazán aknázzák ki a közösségi média rejtette lehetőségeket”, utalva ezután például a munkakeresésre, de megemlítik azt is, hogy az eredmények alapján a megkérdezettek fele nem kíváncsi a cégek, szervezetek megnyilvánulásaira, s ezért „a marketingesek számára sem Kánaán már ez az oldal.”

Érdemes itt elgondolkozni az ok-okozati összefüggéseken: biztos, hogy felhasználókkal van a baj, nem pedig a közösségi médiában kevésbé sikeres céges oldalakkal?

thereisnothingwrong.jpg

 Egyrészt problémás ez a kérdésfeltevés: a felhasználókban elsősorban a közösségi élmény megélésére alkalmas tartalmak iránt van igény, tehát ha arról érdeklődünk, kíváncsi-e valaki a cégek, szervezetek közléseire, akkor a pozitív válaszok alacsony aránya borítékolható. A külföldön készített felmérések hasonló kérdéseire is ilyen vagy még negatívabb eredményt hoznak, így ebben nincs számottevő különbség a hazai lakosság és az egyéb országokban élők között.

Másrészt számos céges, szervezeti közösségi felületen találkozhatunk a mai napig a következő, alapvető hibákkal:

  • Már az oldal alapkoncepciója rossz
    Lehet, hogy egy vásárló évek óta kitart például egy jól bevált wc-papírmárka mellett, de kicsi rá az esély, hogy elköteleződését a márka Facebook-oldalának lájkolásával is ki szeretné fejezni

  • Egyoldalú, reklámjellegű közlések
    Gyakran még mindig az óriásplakáttal és az újsághirdetéssel van egy polcon a cégek fejében a közösségi média, így a Facebook-oldalon sorakozó posztok is az egyoldalú, felhasználói visszajelzéseket nélkülöző tartalmakra korlátozódnak

  • Unalmas, érdektelen tartalom
    Többen ugyan megtanulták már, hogy párbeszédet kell kezdeményezni a követőkkel, de nagyon sokan nem találták még meg az ehhez szükséges hangot. Közben a buzzjellegű tartalmak terjedésével a verseny e téren csak egyre erősödik

  • Ritka, rendszertelen frissítés
    A legizgalmasabb posztok sem érnek sokat, ha egy oldal csak eseti jelleggel frissül, elérésszáma drasztikusan visszaesik – ez olyan, mint a testedzés: egy többhetes kihagyás után lehet kezdeni mindent elölről

Ha csak a fenti problémák egyike érvényes egy szervezeti Facebook-oldalra, akkor azt az aktív felhasználók jó eséllyel elkerülik. Érdemes tehát inkább ezek kiküszöbölésére törekedni ahelyett, hogy a céges oldalakkal szembeni közönyt adottságként kezelnénk!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/06/26 VB2014: Így használjuk a közösségi médiát a focivébé idején

Sajti Botond

Ez az eddigi „legközösségibb” focivébé, ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy mind a digitális csatornák, mind a felhasználók, mind az okostelefonok száma nőtt az elmúlt négy évben. De pontosan mire és hogyan használjuk a közösségi felületeket a vb idején? A GlobalWebIndex felmérésének eredményei erre a kérdésre adnak választ, alább összefoglaltuk a legfontosabb eredményeket.

selfie_worldcup.jpg

A focirajongók harmada a meccsek idején folyamatosan közzéteszi véleményét a látottakról a közösségi felületeken, a nézőközönség fele pedig meccsnézés közben is időt szakít ismerősei státuszfrissítésének elolvasására.

A legnépszerűbb témák a közösségi médiában a vb idején természetesen a gólok, illetve a meccsek eredményei: a felhasználók háromnegyede ezekről posztol. Sokan foglalkoznak ezen túl az egyes játékosokkal, minden második poszt valamely focistával kapcsolatos. Ha figyelembe vesszük, hogy a vb eddigi meccsei során milyen indulatokat generáltak a játékvezetői döntések, akkor meglepően alacsony ezekhez képest a bírói ítéleteket, illetve a sárga- és piroslapokat minősítő posztok 20%-os aránya. 

focivbdiagr1.jpg

A szelfiőrületből persze a foci vb sem maradhat ki, a felhasználók minden tizedik posztban meccsnézős szelfit tesznek közzé.

 A focival kapcsolatos hírek és vélemények megosztásának, illetve nyomon követésének legnépszerűbb felülete nem meglepő módon a Facebook, amelyet gyakorlatilag minden néző (94%) használ a vb idején. Ezt követi a Twitter, amelyet a focibarátok kétharmada használ, és említésre méltó helyezést ért el még az Instagram is közel 30%-kal.

focivbdiagr2.jpg

A felmérés legérdekesebb eredményei talán a szponzorokkal kapcsolatos ismeretek és tévhitek. Ezekből kiderül, hogy a válaszadók harmada – tévesen – a vb hivatalos FIFA partnerei, szponzorai közé sorolja a Mastercardot és a Nike-t. A tényleges partnerek közül amúgy a Coca Colára és az Adidasra emlékeznek a legtöbben.

focivbdiagr3.jpg

A vb-vel kapcsolatos friss hírek elsődleges forrását a haverok, kollégák jelentik a válaszadok 52%-a számára. Ezt követi a Facebook, minden második focibarát a legnagyobb közösségi oldalon keresztül tájékozódik a világbajnokság aktualitásairól, közel harmaduk pedig a Twittert használja erre a célra.

focivbdiagr4.jpg

A meccseket a legtöbben - 77% - továbbra is az élő tévés közvetítésen keresztül követik figyelemmel, de az online streaming terjedésének jele, hogy a megkérdezettek negyede már ezt a megoldást használja. Ugyan csak a válaszadók harmada nézi kocsmában vagy egyéb nyilvános helyen a meccseket, de hogy a vb igazán közösségi esemény, azt jól mutatja, hogy 60% barátokkal közösen ül a képernyő elé.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/07/04 Haszontalan lájk-shopping

Madalina Rita

Ki sem merem számolni, hogy hány millió forintnak megfelelő összegért vásárolt az amerikai külügyminisztérium lájkokat. 630 ezer dollár mindenesetre nagyon sok pénz, és a nagy költekezésnek mindössze annyi lett az eredménye, hogy a követők száma kétmillió, illetve egy másik oldal esetében 450 ezer lett. A valódi, aktív követők viszont csak két százalékot tesznek ki. 

Bureau of International Information Programs.png

Ez egyébként a többi, nagyra duzzadt követőtáborral rendelkező Facebook oldal esetében is hasonlóan alakul. Mégis jobb lett volna, ha inkább hagyják, hogy organikusan nőjön a követőszám, mert úgy sokkal magasabb lehetne a bevonódás mértéke.

A fejetlenség egyébként nem csak a lájkvásárlásban mutatkozik meg a hírek szerint: a különböző állami szerveknek 150 közösségimédia-csatornája van, melyek gyakran átfedésben vannak egymással. Kellene oda egy tanácsadó...

A lájkvásárlás mindig rossz ötlet, ahogyan a mesterséges seedelés is. Szerencsére minket ezek egyelőre elkerültek. Mindenesetre ha esetleg lesz olyan ügyfelünk, aki lájkokat szeretne vásárolni, meg fogom mutatni neki ezt a cikket, hogy lebeszéljem róla.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!



süti beállítások módosítása