Fordulat világszerte a közbizalom alakulásában: a kormányokban és a médiában egyre kevésbé, munkáltatójukban ellenben egyre inkább megbíznak az emberek 

A koronavírus-járvány és az annak következményeként kialakult gazdasági válság, illetve a fokozódó politikai instabilitás nyomán világszerte jelentősen megrendült az intézményekbe és kormányzati döntéshozókba vetett bizalom tavaly. Meglepő módon az emberek leginkább a saját munkaadójuk által közölt információban bíznak – derül ki a 28 országban elvégzett Edelman Trust Barometer kutatás idei eredményeiből. A közbizalmat aláásó hatásokat tovább erősíti az álhírek rendkívül gyors, szinte akadály nélküli terjedése, amely fokozza például az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot, s így a járványhelyzet eredményes kezelését is hátráltatja. 

A világ több mint nyolcvan országában jelenlévő Edelman kommunikációs ügynökség – amelynek magyarországi képviselője 2011 óta a FLOW PR – immár huszadik éve vizsgálja a társadalmi intézmények (a kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média) iránti bizalom alakulását az Edelman Trust Barometer kutatás keretében. A 28 országban, több mint 33 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés1 legfrissebb adatai aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: világszerte nagymértékben felgyorsította a bizalomvesztést a 2 millió emberéletet követelő COVID-19-járvány, amelynek munkanélküliségre gyakorolt negatív hatása csak az 1929-es gazdasági világválságéhoz mérhető.  

2020 első felében, januártól májusig még gyors ütemben nőtt a kormányokba vetett bizalom a vizsgált országokban, ám az ezt követő időszakban megfordult a trend, s így az elmúlt hónapokban a kormányok az első helyről az utolsó előttire szorultak vissza a társadalmi intézmények iránti bizalmat mérő listán. Meglepő módon mostanra a vállalatok kerültek az első helyre, ezeket követik a civil szervezetek, a kormányoknál pedig csak a médiában bíznak kevésbé az emberek a kutatás eredményei alapján. Ebben az időszakban a kormányok iránti bizalom Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban mutatta a legnagyobb kilengést, előbbi esetén a 2020. májusig regisztrált, 16 százalékpontos növekedést 17 pontos visszaesés követte, míg a szigetországban egy kiugróan magas, 24 százalékpontos emelkedést követően 15 ponttal csökkent a vizsgált mutató az év második felében. 

Bizalmi válság a vezetőkkel szemben – inkább a szakértőkben bízunk 

A megkérdezettek kifejezetten kritikussá váltak a politikai vezetőkkel szemben, s ez a bizalmi deficit a társadalmi intézmények mindegyikét érinti: a kormányzati vezetők mellett a civil szervezetek és a különböző médiafelületek első emberei, de még a vallási vezetők szavában is kevésbé bíznak az emberek, mint korábban. A leghitelesebb nyilatkozóknak a válaszadók többsége a tudományos szakértőket (59%) és a vállalatok szakértőit (59%) tekinti, bár még ez a két csoport is számottevő (8, illetve 10 százalékpontos) bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt év során. 

A hírforrások iránti bizalom visszaesése 

A politikai vezetők iránti bizalom csökkenése nyomán egyre többen bizonytalanodnak el a megfelelő, hitelesnek tekinthető információforrás kiválasztásában. A globális járványhelyzet nyomán így a különböző hírforrásokba vetett bizalom kivétel nélkül rekordalacsony lett. A közösségi médiát mindössze a megkérdezettek harmada tekinti megbízhatónak, de a legnagyobb mértékben a klasszikus médiafelületek hitelessége csökkent, így már csak minden második ember bízik meg az innen származó információkban. Ennek következtében ma már kismértékben, de magasabb azok aránya, akik a különböző keresőfelületekre bízzák magukat a tájékozódás során a hagyományos média csatornái helyett: a két információforrásba vetett bizalmat összevetve 2019 óta egy olló kinyílása figyelhető meg. 

Az álhírek terjedése és a bizalom visszaesése miatt jelentős bizonytalanság, sőt, gyanakvás övezi a vírushelyzet eredményes kezeléséhez nélkülözhetetlen védőoltásokat. Ez a probléma elsősorban azokat érinti, akik nem ügyelnek kellőképp az “információs higiéniára”, vagyis nem hiteles és megbízható forrásokból tájékozódnak.  

Az e csoportba sorolható emberek körében számottevő mértékben alacsonyabb az oltás iránti hajlandóság (59%). A hírforrásaikat gondosan megválasztók ennél jóval magasabb arányban (70%) nyilatkoztak úgy, hogy egy éven belül be fogják adatni a koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát. 

Ezek a félelmek a munkavégzés korábban megszokott rendjének helyreállását is lassíthatják, mivel a válaszadók többsége, mintegy 58% nyilatkozott úgy, hogy a fertőzés veszélyétől tartva a jövőben is szívesebben dolgozik majd otthonról. 

Vállalati szféra és a munkaadók: az utolsó reménysugár? 

Az álhírek terjedése és a bizonytalanság fokozódása nyomán a különböző intézmények és szervezetek közül a vállalatokban (61%), azon belül is saját munkaadóikban (76%) bíznak meg a legtöbben, és az üzleti szférát tekintik nemcsak a legetikusabbnak, de a leginkább hozzáértőnek is egyben. Mivel a kormányokba vetett bizalom jelentősen megrendült, az emberek többsége a cégektől várja az elmúlt év során kialakult helyzet megoldását. Ez pedig egy új elvárást támaszt a vállalatvezetőkkel szemben: a megkérdezettek 86%-a ért egyet azzal, hogy a cégek első embereinek fel kell vállalniuk egy, de akár több társadalmi ügy képviseletét, és rendszeresen meg is kell szólalniuk ezekben a témákban.  

Még inkább figyelemreméltó, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68%) úgy látja, hogy a vezérigazgatóknak, cégtulajdonosoknak részben át kell venniük azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekre a kormányok mostanáig - a közvélemény nagy része szerint - nem tudtak hatásos válaszokat adni.  

A megkérdezettek többsége (56%) arra számít, hogy a járványhelyzet hatására fel fog gyorsulni a mesterséges intelligencián és a robotikán alapuló megoldások terjedése a vállalatok működésében, és egyre több területen helyettesítik majd ilyen technológiák a humán munkaerőt. 

A kutatás eredményei alapján az emberek kitüntetett szerepet szánnak a vállalatoknak a hiteles és megbízható információáramlás helyreállításában – ez a munkavállalóik és a közvélemény tájékoztatására, vagyis a belső és külső kommunikációra egyaránt vonatkozik. Minden második megkérdezett (53%) úgy látja, hogy az álhírek visszaszorításában a hagyományos média mellett fontos szerep jut a vállalatoknak. 

Kiút a bizalmi válságból 

A bizalom továbbra is az intézmények működésének legfontosabb alapja, amely nélkülözhetetlen a közösségek egyben tartásához, illetve a gazdasági fellendüléshez. A kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen a kihívások kezelésében és a válságot követő építkezésben: 

• A vállalatoknak a fokozott elvárásoknak megfelelően az eddiginél több ügy képviseletére kell felkészülniük, és társadalmi ügyekben is aktív szerepet kell vállalniuk. A kommunikáció önmagában nem elég: az új szerepkör betöltése a tényleges cselekvéssel kezdődik, s csak ezt követheti az erről szóló tájékoztatás 
• A vezetők részéről tényeken alapuló, de empatikus döntéseket igényel a válság eredményes kezelése. Kellő bátorságot kell mutatniuk az őszinte beszédre, de az emberek félelmeinek eloszlatásához empátiára is szükség van. 
• Elengedhetetlen a hiteles, világos, elfogulatlan és megbízható tájékoztatás. 
• Kulcsfontosságú a társadalmi intézmények közötti együttműködés, ennek érdekében a kormányoknak, a vállalatoknak, a civil szervezeteknek és a médiának közös célokat kell meghatározni, majd ezek teljesítése érdekében egymást segítve kell dolgozni. 

Az Edelman Trust Barometer 2021 teljes kutatási anyaga (angol nyelven) innen tölthető le 

A kutatás hátteréről részletes információk itt érhetőek el. 

Szólj hozzá!

Jelentősen csökkent a közösségi oldalak hitelessége az újságírók szemében az elmúlt négy év során a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérésünk alapján. A bizalomvesztés fő oka az álhírek fokozott terjedése, amelyekkel szinte mindannyian rendszeresen találkoznak. Mindez nem vetette vissza a közösségi média használatát az újságírói munka során: közel 90%-ra nőtt azok aránya, akik rendszeresen használják ezeket a felületeket információgyűjtésre, viszont négyötödük a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a valótlan információk kiszűrése.

Harmadik alkalommal készítettünk felmérést újságírók körében a közösségi oldalak használatáról. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatások eredményeit összevetve megállapítható, hogy az elmúlt négy évben nagymértékben visszaesett a közösségi csatornákba vetett bizalom: kétszeresére nőtt azok száma, akik szerint ezek a felületek nem tekinthetők hiteles forrásnak, és a korábbi 21%-ról alig 4%-ra zuhant vissza azon újságírók aránya, akik inkább megbízhatónak tekintik ezeket a felületeket a munkájukhoz szükséges információk begyűjtése során.

A változás az álhírek térnyerésével függ össze, amelyekkel a sajtó munkatársainak 94%-a legalább hetente, de több mint 50%-uk naponta találkozik.

A válaszadók harmada részben, fele pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy ennek hatására a közösségi oldalak már kevésbé számítanak hiteles forrásnak, mint korábban. Ezek a felületek az újságírók háromnegyede szerint fontos szerepet játszanak az álhírek keletkezésében és terjedésében, s mindössze 28%-uk értett egyet részben vagy teljesen azzal, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalak eredményes lépéseket tettek a dezinformációk megállítása érdekében.

Láthatóan megrendült tehát az újságírók bizalma a közösségi felületek hitelességében. Az álhírek fokozott terjedése az elmúlt években új helyzetet teremtett, amelyhez igazodva a sajtó munkatársai kritikusabbá váltak a közösségi médiával szemben, és még jobban ügyelnek a források ellenőrzésére. Több mint négyötödük nyilatkozott úgy, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet fordít az álhírek kiszűrésére. Közel 70%-uk szerint ugyanakkor a hírverseny erősödése kisebb-nagyobb mértékben, de megnehezíti az internetes értesülések ellenőrzését. Erre utal az is, hogy a válaszadók ötöde egyértelműen, 42%-a pedig részben úgy látja, hogy a közösségi médiában terjedő álhírek terjedése miatt a hagyományos médiában is több álhír jelenik meg.

Szinte teljes az egyetértés az újságírók között abban, hogy az egyre nagyobb számú álhír keletkezése nem a véletlen műve, hanem tudatos emberi tevékenység eredménye. A dezinformációk terjedését a megkérdezettek közel 90%-a szerint az internetezők tájékozatlansága is segíti.

A Trendlabor Médiaindex felmérésről

A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.

Szólj hozzá!

Négyszeresére nőtt az Instagramot rendszeresen használó újságírók száma 2014 óta a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérés eredményei alapján, így mostanra a sajtó munkatársainak közel fele megtalálható a legnépszerűbb fotómegosztón. A Facebook-felhasználók arányának növekedése is folytatódott, mostanra gyakorlatilag szinte mindannyian naponta felkeresik az oldalt. Csökkent viszont a blogok népszerűsége, az újságírók blogolási kedve a 2010. évi szint alá, 23%-ra esett vissza, és már csak harmaduk olvas napi rendszerességgel ilyen típusú tartalmakat.

Immár harmadszor mértük fel az újságírók közösségimédia-használatát. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatásunk keretében egyaránt vizsgáltuk az egyes csatornák ismertségét, használatuk rendszerességét, illetve a közösségi média megítélésének alakulását. Az eredmények összehasonlításából kiderül, hogy míg 2014-ig a Facebook munkacélú használata terjedt a leggyorsabban a sajtó munkatársai körében, addig az elmúlt négy évet már az Instagram térhódítása jellemezte.

A különböző közösségi felületeket jól ismerők, illetve rendszeresen használók aránya egyaránt az Instagram esetén nőtt a legdinamikusabban: a korábbi 25%-kal szemben jelenleg már az újságírók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tisztában van a fotómegosztó funkcióival, működésével. Ennél is látványosabban, négyszeresére nőtt azok száma 2014 óta, akik hetente több alkalommal instagramoznak, így mostanra a médiában dolgozó szakemberek közel fele a csatorna rendszeres felhasználójává vált. Ennek hatása az olyan sajtómegjelenések esetén is megfigyelhető, amelyek elsődleges forrásául az Instagramon közzétett posztok vagy story-k szolgáltak. Ilyen anyagokkal az online híroldalak mellett már a legnagyobb elérésű televíziós esti híradásokban is egyre gyakrabban találkozhatunk. A fotómegosztó felhasználóinak száma tehát látványosan nőtt a sajtó munkatársai körében az elmúlt négy év során, és várakozásaink szerint ez a trend a következő időszakban is folytatódni fog.

Folytatódott a Facebook-ot naponta felkereső újságírók arányának növekedése, ami a korábbi 87%-hoz képest mára meghaladta a 95%-ot. A Facebook és a Youtube ismertsége, illetve a regisztrált felhasználók száma érdemben nem változott, mivel mindkét érték már 2014-ben elérte lehetséges maximumát. Növekedésnek indult a LinkedIn-t rendszeresen felkeresők száma, de még mindig csak a sajtó munkatársainak mindössze ötöde lép be erre a felületre legalább hetente néhány alkalommal.

Fordulat állt be a blogok iránti újságírói érdeklődés alakulásában, a 2010 és 2014 közötti jelentős növekedést az elmúlt négy évben visszaesés követte. Feléről harmadára csökkent a blogokat naponta olvasók aránya, a válaszadók ötöde pedig már egyáltalán nem olvas ilyen tartalmakat. Míg 2014-ben az újságírók harmada írt egy vagy akár több blogot, mostanra ez alig 23%-ukról mondható el, ami a 2010. évi szintet is alulmúlja. Nincs változás ugyanakkor a kommentelés terén: a megkérdezettek négyötöde továbbra is csak ritkán vagy egyáltalán nem ír hozzászólásokat a blogposztokhoz.

Továbbra is kifejezetten aktívak az újságírók a különböző tartalmak megosztásában: tízből kilencen osztanak meg linkeket, képeket, videókat és dokumentumokat ismerőseikkel a közösségi felületeken vagy emailben.

A klasszikus média és a közösségi média viszonyának megítélése nem változott számottevő mértékben 2014-hez képest: továbbra is minden második újságíró úgy látja, hogy a közösségi és a hagyományos média szerepe egyaránt fontos a tömegtájékoztatásban.

A Trendlabor Médiaindex felmérésről

A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.

Szólj hozzá!

Minden filmrajongó szívét megdobogtatja a Walmart legújabb reklámfilmje, amellyel a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége "grocery pickup" szolgáltatását mutatja be látványos és szerethető formában. Ennek lényege, hogy a vásárlók egy online felületen állítják össze bevásárlólistájukat, s ezután elég autóval odaállni a Walmart elé, és kiviszik nekik a kész pakkot. 

A Walmart láthatóan nem fukarkodott sem a jogdíjakkal, sem a forgatási költségekkel: 12 olyan híres hollywoodi filmes autó fut - vagy éppen repül - be a hipermarket parkolójába alig másfél perc alatt, mint például a Delorean a Vissza a jövőből, Dumb és Dumber kutyás mikrobusza, KITT a Knight Riderből, a Jurassic Parkot bejáró dzsipek egyike vagy a Szellemirtók Ecto-1-ese. De nem maradnak ki  a rajzfilmek sem, Scooby Doo és Flinstone-ék járgányai is a Walmartnál vásárolnak be. Az eredmény egy olyan látványos és emlékezet kisfilm, amely megjelenése után bejárta a világsajtót, és szinte minden cikk el van ragadtatva ettől az egyedülálló összeállítástól.

Szólj hozzá!

Brad felesége 11 éve dolgozott egy népszerű amerikai étteremláncnál, a Cracker Barrelnél, amikor egy szép napon minden különösebb indok nélkül kirúgták. Brad nem hagyta annyiban a dolgot, és egy rövid, de lényegre törő kérdést posztolt az étteremlánc Facebook-oldalára: "miért rúgtátok ki a feleségemet?"

Ekkor még ő sem sejtette, hogy rövidesen kommentelők ezrei állnak majd mögé, a választ követelve a Crackel Barreltől, az elmúlt idők egyik legszórakoztatóbb trollhadjáratát elindítva ezzel. Azóta az étteremlánc minden egyes posztja alá jut a trollkodó kommentekből, s a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Crackel Barrel nem vesz tudomást a történtekről, és nem reagál a kérdésekre. A kommentelők egyébként erre a feltűnő csendre is kifejezetten viccesen reagálnak: "bárki is itt a közösségimédia-felelős, mondjon fel, és adja át a munkáját Brad feleségének. Nem válaszoltok a tömegeknek... Brad felesége válaszolna."

Azóta már saját hashtagje is van a mozgalomnak: #JusticeforBradsWife - amelyre kattintva csak az elmúlt órákból is rengeteg poszt bukkan fel a Facebook-on. Ezek a legváltozatosabb trollkodások: jöttek a szokásos mémek, sőt még dalokat is írtak Brad feleségének igazáért:

A kommentekben kifejezett felháborodás akkora méreteket öltött, hogy az már a média figyelmét is felkeltette, így azóta számos hírportál is foglalkozik az üggyel:

Az étterem amúgy az ételeivel, szolgáltatásaival kapcsolatban kifejezetten pozitív felhasználói visszajelzéseket kapott és kap még most is (tényleg nagyon jó ott a kaja), de a kommentelők ezeket a posztokat sem kímélik:

Az eset egy érdekes kísérletnek is felfogható arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha egy közel 3 milliós követőbázisú oldalon hagyják elszabadulni az eseményeket - otthon azért ezt senki ne próbálja ki!

Szólj hozzá!

A tengerentúlra utazva vagy az amerikai árakat a neten böngészve szinte összefacsarodik az ember szíve, mennyivel olcsóbb arrafelé például egy iPhone, egy Kitchen Aid vagy akár egy Tesla, mint nálunk, Magyarországon. Jó hír, hogy a TTIP, azaz a szabadkereskedelmi egyezmény bevezetésével ez változhat, és számos termék végre itthon is olcsóbb lehet. Az alábbi infografika erre gyűjt össze néhány jellemző példát.

Szólj hozzá!

Állítólag egyre kevesebb gyerek hisz a Mikulásban, mivel az interneten keresgélve már nagyon fiatalon kiderül számukra az igazság. Ezen szeretne változtatni a Hide My Ass webes cég a Keep Believing in Santa webes alkalmazás létrehozásával, amelynek célja a gyermekek megvédése a Mikulást leleplező tartalmaktól. A szoftver minden ilyen internetes anyagot kitakar egy fotóval, amelyen az ujját az olvasóra szegező Mikulás látható.

A Keep Believing in Santa blokkolja az olyan keresések eredményeit, amelyek például a Mikulás létezését vonják kétségbe, de az olyan hirdetéseket is eltakarja, amelyek leleplezhetnék a gyermekek előtt titkot.

Az alábbi videón maga az érintett győzködi a szülőket az alkalmazás telepítésének fontosságáról.

Szólj hozzá!

A Financial Times egyik munkatársa, akit történetesen Sarah O'Connornak hívnak, közzétett egy hírt a Twitter-csatornáján arról, hogy egy robot egy munkás halálát okozta az egyik német Volskwagen-gyárban.

— Sarah O'Connor (@sarahoconnor_) 2015. július 1.

Saját bevallása szerint Sarah nem látta a Terminatort, sosem hallott a Skynetről, így igencsak meglepődött, amikor a film rajongói elárasztották olyan vicces üzenetekkel, mint például:

"Jöjjön velem, ha élni akar!"

"Kérlek nagyon vigyázz John Connorra, már csak benne bízhatunk!"

"Ezek szerint a Skynet hivatalosan is beindult!"

és több mint hatezren retweetelték a posztját.

Sarah-t kellemetlenül érinti ez a hirtelen jött érdeklődés, mivel saját bevallása szerint amúgy általában olyan unalmas gazdasági témákról szokott írogatni a Twitteren, amivel a kutya sem foglalkozik.

Forrás

1 komment

Budapest a szemünk láttára válik a világ legizgalmasabb fővárosává, néhány kreatív fiatal pedig úgy döntött: itt az ideje köszönetet mondani mindezért. A FLOW PR által a Budapest Essentials számára tervezett és megvalósított #köszibudapest kampány célja, hogy korrajzot fessen a jelen Budapestjéről olyan karakterek segítségével, akik közvetíteni tudják a főváros sokszínűségét. A kampányhoz – mások mellett – olyan ismert budapestiek adták az arcukat, mint Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Jordán Adél, Szabó Kimmel Tamás, Adorjáni Bálint, Hervé-Lóránth Ervin, Farkas Franciska, Buda Márton, Éder Krisztián és Lakatos Márk. A Viszlay Márk fotóiból készült kiállítás június 25. és 28. között tekinthető meg a Budapest Essentials margitszigeti fesztiválközpontjában.

Egy fotósorozat, amelyben együtt szerepel Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Lakatos Márk? Ez nem más, mint a #köszibudapest! Az ismert budapesti arcok mellett a Rudas fürdőmestere és a Nagyvásárcsarnok kofája is elmondja képpel és szavakkal, hogy miért szeret itt élni és, hogy miért tartja a Budapestet a világ legnagyszerűbb városának.

De mit is köszönhetünk Budapestnek? A rengeteg élményt, a Bubit, a megújuló köztereket, az állatkertből kiszűrődő gyerekzsivajt, a Kazinczy utca nyüzsgését, az ezerféle utcakövet, a sok kávét és hamburgert, a zsidónegyed tűzfalait, a szecessziót és a szocreált. A csupa színes karaktert, a színészeket, a zenészeket, a designereket és a képzőművészeket, a Szecskában sakkozó bácsikat, a ligetben piknikező családokat és a Madách téren gyülekező fiatalokat.

Ha te is kíváncsi vagy, mit üzennek a #köszibudapest arcai, gyere el június 25. és 28. között a Margitszigetre, és nézd meg a kiállítást a Budapest Essentials fesztiválközpontjában!

1 komment

Korábban már írtunk a Trendlaboron olyan ruhadarabokról, amelyek a testfunkciókat figyelve jelzik, ha például túlhajtja magát az ember. Aki szereti az élete minden mozzanatát behálózó okos kütyüket, annak jó hír, hogy már vízszűrőből is készült egy hasonló konstrukció: a Cove terméke okostelefonon keresztül figyelmezteti tulajdonosát arra, hogy naponta kellő gyakorisággal fogyasszon vizet.

Napközben átlagosan 2 és 3 liter közötti folyadékmennyiséget igényel a szervezet, amelyet célszerű folyamatosan, kisebb adagokban elfogyasztani, ám a gyártó szerint a napi hajtásban sokan megfeledkeznek, ezért indokolt erről rendszeresen alerteket küldeni a felhasználóknak. Az alkalmazás emellett arról is értesít, ha például cserélni kell a szűrőt a készülékben, de még a víz hőmérsékletét is beállíthatjuk segítségével.

A feledékeny vízivóknak elég borsos árat kell fizetnie, ha ezt a megoldást választják: 249 dollárba kerül egy ilyen készülék. Tekintve, hogy a nap nagy részét a munkahelyén tölti az ember, nem elég, ha az otthonában tart egyet, hanem még az irodába is célszerű beszerezni egy másodikat, így már 500 dollárnál járnak a költségek. Ha nagyon aggódunk, hogy elfelejtünk napközben vizet inni, ennél mindenképp olcsóbb megoldás egy megfelelően beállított mobilos emlékeztető használata.

Szólj hozzá!

A legtöbb felhasználó bizonyára alig várja, hogy a videók elején felbukkanó hirdetésekből leteljen a kötelező öt másodperc, és a "Skip Ad" gombra kattintva továbbugorhasson arra, amit ténylegesen látni szeretne. A GEICO azonban készített egy olyan Youtube-reklámot, ahol érdemes kivárni, mi történik az 5.másodperc után.

Miért imádjuk ezt az ötletet? Mert van benne egy jó adag szatírikus reflexió a sokak által már alaposan megutált reklámok művilágára, és mert a hirdetés készítői ezt fel merték vállalni. Mert ötletesen használták ki az öt másodperc utáni skippelési lehetőségből adódó műfaji sajátosságot. És természetesen a cuki, behemót kutya miatt is.

1 komment

Számtalan kutatás, felmérés jelent már meg arról, hogy az egyes közösségi csatornákat milyen arányban használják a tizenévesek, de a korosztály tagjaitól származó vélemények, meglátások alapján alkothatunk igazán átfogó képet arról, mi áll ezeknek az adatsoroknak a hátterében, és mi határozza meg az ő esetükben a különböző felületekkel kapcsolatos preferenciákat. Az alábbiakban a 19 éves, texasi Andrew Watts összefoglalójából idézünk, aki sorra vette napjaink legnépszerűbb közösségi oldalait, és mindegyiket a tizenévesek szemszögéből értékelte.

Facebook
A legnagyobb közösségi oldal Watts szerint gyakorlatilag halott a korosztálya számára. Kisiskolás korában még menőnek számított, de ma már saját szavai szerint „olyan, mint egy béna családi ebéd, ahonnan nem tudsz lelépni.” A tizenévesek számára a családtagok jelenléte mellett az is idegesítő a Facebook-ban, hogy minden hátránya ellenére egyszerűen muszáj itt fenntartani egy account-ot, különben mindenki azt kérdezgeti, hogy „miért nem vagy fent, hiszen mindenki ott van!” Mindemellett a három alábbi funkció kifejezetten népszerű a korosztály tagjai körében:

1. Csoportok: sokan csak azért mennek fel rendszeresen az oldalra, hogy csekkolják azon csoportok státuszfrissítéseit, amelyben tagok. Kifejezetten olyan tartalmakkal találkozhatnak így, amelyek érdeklik őket, és nem kell végiggörgetni a hírfolyam túlzsúfolt, bonyolult algoritmusok alapján megszűrt posztjait.
2. Messenger: egyszerűsége miatt közkedvelt, ugyanis így nem kell elkérni a telefonszámát azoknak, akikkel szeretnének kommunikálni, elég ismerősnek jelölni az illetőt, és máris kezdődhet a csevegés.
3. Új ismerősök felkutatása: ha egy fiatal megismerkedik valakivel egy buliban, elsőként nem az Instagram- vagy Twitter-accountjára fog rákeresni, hanem a Facebook-on néz utána annak, ki is az illető, mit lehet róla tudni. Ennek oka, hogy itt működik legjobban a keresőfunkció.

Instagram
Ez egyértelműen a leggyakrabban használt közösségi felület a tizenévesek körében Watts tapasztalatai alapján, és ennek számos oka van:

• több pozitív visszajelzés: Watts egyik barátjának 1500 ismerőse van a Facebook-on, de ha ott kitesz egy fotót, akkor kb. 25 lájkot kap, míg az Instagramon egy-egy képét tízszer ennyien belájkolják, holott ott csak 800 követője van.
• a Facebook-kal szemben itt nem kell amiatt aggódniuk, hogy ha egy-egy képet belájkolnak vagy kommentelnek, akkor erről mindenki értesül a hírfolyamon keresztül.
• minőségi tartalom: az esetek többségében a felhasználók jobban megválogatják, mit tesznek közzé az Instragramon, időt és energiát szánnak képeik feljavítására a különböző szűrőkkel és egyéb beállításokkal. 
• még nem árasztották el az idősebb generáció tagjai
• nem spammelik őket ugyanazokkal az idegesítő hirdetésekkel (és itt megint a Facebook a negatív ellenpélda), nem jelennek meg folyton irritáló bulvárhírek vagy a Buzzfeedről származó értelmetlen cikkek.

Az Instagram tehát még nincs annyira elüzletiesedve a fiatalok szerint, mint a Facebok, ezért is hajlamosabbak inkább a fotómegosztó oldal gyakoribb használatára.

Twitter
Watts saját bevallása szerint nem igazán látja értelmét a Twitter használatának, és korosztályának számos tagja osztja ezt a nézetét. A legtöbb iskolában van ugyan egy-egy szűk közösség, amely ragaszkodik a Twitterhez, de a többség nem szereti: nem olyan egyszerű megtalálni itt az ismerősöket.

Snapchat
Az Instagram mellett ez is nagyon népszerű, de más funkciót tölt be a tizenévesek életében: míg az Instagramra mindenki csak a legszebb, legkedvesebb pillanatait tölti fel, addig a Snapchat-re jöhet minden, az előző éjszaka legkínosabb pillanatait is beleértve. Mivel a tartalmak megtekintés után törlődnek, nem kell attól tartani, hogy a jövőben egy-egy kínos kép vagy videó kellemetlenségeket okoz majd pár évvel később, például álláskeresésnél.

Tumblr
A Tumblr-t továbbra is szeretik a fiatalok nemcsak azért, mert az idősebb generáció még mindig elkerüli, hanem mert itt olyan emberekkel vehetik körül magukat, akiknek hasonló az érdeklődési körük, és mivel itt Watts tapasztalatai szerint a legtöbb felhasználó nem fedi fel tényleges kilétét, sokkal szabadabban kommunikálnak, nem tartva attól, hogyan fogják őket posztjaik, véleményeik alapján megítélni.

Yik Yak
A pofonegyszerű alkalmazás lényege, hogy a névtelen felhasználók posztjai egy 10 mérföldes körön belül láthatóak azok számára, akik szintén letöltötték telefonjukra a Yik Yakot. Ennek megfelelően ez elsősorban az amerikai gimnáziumok területén közkedvelt – és mivel kiváló táptalaja a bullying néven ismert jelenségnek (amiről egyébként pár hete bemutattuk Bret Easton Ellis sarkos véleményét), jópár botrányt is okozott már az Egyesült Államokban.

YouTube
A tévézést a tizenévesek körében a YouTube-nézés váltotta fel Watts szerint. Ennek oka, hogy ma már a legtöbb számukra érdekes anyag kiváló minőségben érhető el itt, és a választék is bőséges. A tévék népszerű show-műsorai mellett a fiatalok itt néznek tutorial videókat, a számítógépes játékok legjobb pillanatairól készített felhasználói összeállításokat és persze videoklipeket.

Reddit
Nagyon sokan használják a korosztály tagjai közül napi szinten a legizgalmasabb webes tartalmak begyűjtésére. Watts a Reddit előnyei között említi a kommentelés jól kitalált rendszerét, amelynek köszönhetően mindig a legjobb hozzászólásokat láthatja. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a legtöbb tizenéves itt inkább csak olvasgat, de nem tesz közzé tartalmakat.

Swarm
A geolokációs alkalmazás felett Watts szerint már eljárt az idő, fő funkcióját bőven átvették egyéb közösségi oldalak, például az Instagramon is megjelölhetik a tizenévesek a fotóik alatt, merre járnak, így a Swarmra már nincs szükségük.

Google+
Watts nem ismer senkit, aki aktívan használná a Google közösségi oldalát. Túlságosan bonyolultnak találják, senkinek nincs kedve a tizenévesek közül azzal babrálni, hogy az ismerőseit különféle körökbe rendezze, és nem is látják ennek túl sok értelmét.

Forrás

10 komment

Bajban vannak a gombamód szaporodó kézműves sörfőzdék az Egyesült Államokban, mivel mára szinte nem maradt használható, szabad név az új sörmárkák számára: a városok és tájegységek nevei, állat- és növényfajták, időjárási jelenségek szinte kivétel nélkül foglaltak. Az új alapítású főzdék a névválasztáson túl a képek és betűtípusok használatával kapcsolatos döntéseik során is komoly pereket kockáztatnak, mivel a már piacon lévő több mint 3000 sörkészítő jogi úton védi meg az általa már levédett neveket és arculati elemeket.

Nem csoda, hogy már a kézműves sörfőzdék közötti perekre szakosodott ügyvédek is működnek az USA-ban. Elmondásuk szerint a perek alapjául szolgáló névazonosságok vagy hasonlóságok szinte minden esetben a véletlen művei, a főzdék sosem szándékosan választanak olyan nevet, amelyet már levédett egy másik vállalkozás, csak a kézműves sörmárkák több tízezres száma miatt már nagyon nehéz nem belefutni ebbe a problémába.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az amerikai védjegytörvény a sörfőzdéket egy kategóriába veszi a borászatokkal és a szeszfőzdékkel, egy „Yellow Tail Wines” néven működő borászat például eljárást indított egy sörfőzde ellen, mert az a „Yellowtail márkanéven dobta piacra egy új sörfajtáját.

Magyarországon nemcsak azért nem kell hasonló problémára számítani, mert a hazai piac méretéből adódóan jóval kevesebb főzde és sörmárka verseng a nevekért, hanem mert az eddigi névválasztásokat áttekintve a hazai sörfőzők nagy része eddig igen kreatívnak bizonyult e téren, s a klasszikus földrajzi neveknél vagy állat- és növényfajtáknál jóval változatosabb, távolabbi képzettársítások alapján nevezték el söreiket.

Források: NPR, Brewers Association, Kézműves Sörök

3 komment

Elsőre talán furcsa ötletnek tűnik a mai világban egy kizárólag írásra alkalmas készüléket piacra dobni, de ha jobban belegondolunk abba, milyen gyakran szakítja meg a legtöbb ember a különböző szövegek írását a közösségi oldalak vagy a hírportálok kényszeres csekkolása miatt, és ez mennyivel veti vissza a produktivitást, akkor már nagyon is indokoltnak tűnik egy ilyen eszköz megjelenése.

Cream flavored Hemingwrite #colors #writer #write #writersofinstagram #writersofig #fall #typewriter #design #amazing #Hemingwrite

A photo posted by Hemingwrite (@hemingwrite) on Oct 10, 2014 at 8:49am PDT

A Hemingwrite készítői arra vállalkoztak, hogy az írás számítógépek és szövegszerkesztők előtti korszakának élményét adják vissza, kombinálva az olyan korszerű megoldásokkal, mint a wifin át működő felhőbe mentés vagy a Google és Evernote integráció. A billentyűzet a lehető legkényelmesebb és leggyorsabb gépelést teszi lehetővé, a több mint hat hétig működő akkuidő és a szembarát kijelző pedig az e-könyvolvasók esetén már bevált receptet követi. Mindehhez természetesen az írógépeket idéző dizájn társul.

Használata irodalmi művek elkészítéséhez, munkához, blogíráshoz és egyetemi tanulmányok során egyaránt hasznos lehet, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a táblagépek és okostelefonok elterjedésével egyre többek kezéből csúszik ki a hosszabb szövegek elkészítésére is alkalmas billentyűzet.

5 komment

Havonta egyszer tart élelmiszer nagybevásárlást, a szűkös anyagi lehetőségek miatt előre megtervezi vásárlásait, 3-4 különböző üzletbe jár és aktívan keresi az akciókat – ezek a fő jellemzői az átlagos magyar vásárlónak. A fogyasztókat leginkább az árak befolyásolják, és csaknem harmaduk hajlandó lenne üzletet is váltani egy hűségprogram kedvező ajánlatáért. A javuló vásárlói hangulat miatt a vásárlói programok hatása tovább növekedhet a következő években az eladásösztönző- és hűségprogramokat tervező, vezető globális cég, a TCC szerint.

A Nielsen Vásárlói Trendek kutatása szerint a magyar vásárlók 94%-a tervezi meg az élelmiszervásárlást előre és 45%-a csak egyszer tart egy hónapban élelmiszer nagybevásárlást. Bár 23%-ra nőtt az elmúlt évben azok aránya, akik hetente intézik a nagybevásárlást, ez még mindig messze van a 2011-es 31%-os szinttől. A vásárlók kétharmada tisztában van azoknak a termékeknek az áraival, amit általában vásárol, és az árak változásait is észleli. Bár a maradék egyharmad csupán néhány termék árát ismeri, de azt szintén észreveszi, ha változnak az árak. A magyarok átlagosan 3-4 különböző üzletben intézik a bevásárlást, a boltjukhoz hűséges vásárlók aránya pedig továbbra is alacsony (9%). A kedvező árakon kívül a vonzó promóciók is nagyon fontosak a vásárlók számára, 29%-uk hajlandó boltot váltani miattuk, és további 28%-uk – bár ritkán vált üzletet – kedvenc boltjában aktívan keresi az akciókat.

Mindezt a TCC tapasztalatai is alátámasztják: az észérvek mellet az érzelmek is fontos szerepet játszanak a vásárlók választásában. A TCC magyarországi hűségprogramjainak eredményei is azt mutatják, hogy az érzelmekre ható, jó akciók az elmúlt években is befolyásolni tudták a fogyasztói viselkedést. A cég hazánkban megvalósított hűségprogramjait követő felmérések szerint az eladások 7%-kal is növelhetőek a gyakoribbá váló vásárlásoknak és a magasabb vásárlói költéseknek köszönhetően. Még fontosabb és hosszabb távú hatással jár, hogy a programok közel 20%-kal is képesek növelni a vásárlók érzelmi elköteleződését és 10%-kal azok arányát is, akik ismerőseiknek ajánlják a boltot. A magyar vásárlók körében az ingyenes ajándékokat kínáló hűségprogramok népszerűbbek, mint a pontgyűjtő akciók, amelyekben a jutalomhoz egy kiegészítő összeg fejében lehet hozzájutni. Utóbbi programok termékeit gyakran drágának tartják, és érzelmileg is kevésbé befolyásolja őket, mivel nem érzik úgy, hogy a kiskereskedő megjutalmazná őket.

Szólj hozzá!

Az egyik legismertebb és legsikeresebb X generációs író, Bret Easton Ellis még idén februárban, a Vice magazinnak adott interjúban boncolgatta először hosszabb terjedelemben, hogy mit is jelent az általa kreált „Generation Wuss” kifejezés, amellyel az internet mellett felnőtt, 1989 után született, legfiatalabb generációt szokta jellemezni. A magyarra leginkább talán „nyámnyila generációként” fordítható (bár a Google Translate a „beszari” szót ajánlja fel) elnevezés használata szerinte azért indokolt, mert ezek a szuperérzékeny fiatalok a legenyhébb kritikát sem viselik el, és ha valaki kicsit is rossz véleménnyel van róluk vagy az általuk létrehozott tartalmakról, akkor simán összeomlanak, a kritikák megfogalmazóit pedig gyűlölködőnek, kötekedőnek vagy legalábbis trollnak nevezik.

Az író úgy látja, ez a generáció igyekszik magabiztosnak és minden esetben pozitívnak mutatkozni, de a legkisebb negatív impulzus is elég ahhoz, hogy lefagyjanak. Ellis ezzel együtt hangsúlyozza, hogy ő a legpesszimistább és legironikusabb generáció tagja, és így számára nehéz megérteni például a napjainkban sokszor emlegetett cyberbullying (elektronikus zaklatás) jelenséget, amelynek során a közösségi médiában közzétett csúfolódó, megalázó posztok hatására akár odáig is eljuthat a túlérzékeny fiatal, hogy öngyilkosságot követ el.

Első alkalommal a lehető legjobb helyen járta körül az író a „Generation Wuss” témakört ahhoz, hogy a legtöbb támadást, legkeményebb ellenállást váltsa ki ezzel, hiszen a Vice olvasótábora – sőt, maga az interjút készítő fiatal is – nagyrészt az említett generáció tagja. Anélkül, hogy megpróbálnánk eldönteni, mennyiben van igaza Ellisnek ebben a kérdésben, azt leszögezhetjük, hogy ez a provokáció nagyon ügyes húzás volt: minél többen és minél vehemensebben támadta az internetes generáció az Amerikai pszicho szerzőjét a wuss-ozás miatt, annál inkább alátámasztották elmélete helytállóságát. Az interjút követően amúgy az írót leginkább azzal támadták, hogy egész egyszerűen megöregedett, és egy tipikus középkorú klisévé vált, aki az utána jövő generációt becsmérli. Az egyik legjobb példa az ilyen viszontválaszokra Theo Merz, a Telegraph fiatal újságírójának rövid publicisztikája. Szerinte az internet éppen hogy segített az ő generációjának a helyén kezelni a kritikus véleményeket.

Egy néhány napja megjelent írásában Bret Easton Ellis most a Vanity Fair-ben hosszabban is kifejtette véleményét a Generation Wuss-ról. A jelenség egyik oka szerinte az, hogy a kései baby-boom generációs, illetve X generációs szülők egyrészt a széltől is óvták gyermekeiket, mindig gondosan elrejtve előlük az élet árnyoldalalait. Az így felnőtt fiatalok aztán amikor először szembesülnek azzal, hogy az élet mégsem egy habostorta (vannak, akik nem szeretnek, akik elutasítanak; nem leszel mindig mindenben sikeres, nem vagy mindenben tehetséges, az emberek szenvednek, megöregednek és meghalnak), nagyon könnyen összeomlanak, a kritikákkal szemben pedig úgy védekeznek, hogy ilyen helyzetekben áldozatként tekintenek magukra.

A Facebook, a Twitter, az Instagram és a Tumblr Ellis szerint ráadásul tovább erősíti ezt a jelenséget, mert a Generation Wuss tagjai számára az a legfontosabb, első számú visszajelzés saját népszerűségükről, sikerességükről, hogy hány lájkot gyűjtenek be ezeken a felületeken posztolva, kétségbeesetten teperve az újabb és újabb pozitív visszajelzésekért. Az említett oldalak másik fontos hatása szerinte – egy, a Generation Wuss-hoz tartozó ismerőse megállapítására hivatkozva, hogy ebből a generációból már inkább tartalomkurátorok kerülnek ki igazi művészek helyett, és a felhasználókban nincs igazán igény saját, új alkotások előállítására, hanem inkább összelopkodnak ezt-azt innen-onnan, és saját magukra tekintenek műalkotásként.

Ellist aggodalommal tölti el az is, hogy az említett generáció kedvenc oldala, a Buzzfeed például bejelentette, már nem fog közölni negatív véleményeket, kritikákat, hanem kizárólag a pozitívumokra összpontosít. Az író felteszi a kérdést: a különböző vélemények ütköztetése hiányában, a kritikus attitűd tudatos háttérbe szorítása nyomán mi lesz majd a kultúrával, a párbeszéddel? Ezzel együtt fontosnak tartja kiemelni, hogy ő továbbra is szimpatizál az internetes generációval, és 9/11, az azt követő háborúk, meg az elmúlt évek kemény gazdasági recessziója után érthető, ha neurotikusak és nárcisztikusak. Szerinte ők ezért igénylik azt, hogy csak és kizárólag pozitív visszajelzéseket kapjanak a külvilágtól.

18 komment

Nagy felzúdulást keltett, hogy az Apple az új iPhone-okra kérés nélkül feltölti a U2 új albumát. Ami viszont különösen érdekes, hogy nem sokkal ezután keringeni kezdett a Twitteren egy fotó egy nyolcvanas évekbeli újsághirdetésről, amely szerint az akkoriban a mai iPhone-okhoz hasonlóan menő walkman-ek mellé minden vásárló ajándék U2-kazettát kap.

Bevallom, elsőre bedőltem ennek, méghozzá egy személyes emlék miatt: a hatodik születésnapomra én is egy ilyen walkman-t kaptam (máig emlékszem rá, piros volt és dögnehéz, hat ceruzaelem ment bele, és elég gyorsan le is merült), és ami az említett eset kapcsán fontos, hogy ez is ajándék kazettával érkezett, igaz az itthoni bolt nem U2-t, hanem R-Go-t adott hozzá ajándékba (persze ennek annyira nem örültem, jobb lett volna valami külföldi előadó). Szóval ezek után nekem nem tűnt hihetetlennek egy ilyen akciós reklámajánlat.

A Snopes.com viszont gyorsan kiderítette, hogy a hirdetés kamu, a friss iTunes-os hír alapján photoshoppolta valaki össze, itt megtekinthető az eredetije is. Ezzel együtt az ötlet szerintem vicces.

Szólj hozzá!

Az Iszlám Állam szunnita terrorszervezetet övező kiemelt médiafigyelem számos, angol nyelvterületen működő cég számára hozott nem várt kihívásokat az utóbbi néhány hónapban. A problémát az okozza, hogy főleg az amerikai média a mai napig ISIS-ként hivatkozik a szélsőségesekre.

Az Iszlám Állam angol elnevezése egyébként a következő módon változott az elmúlt időszakban:

1. ISIL (Islamic State of Iraq and the Levant)
2. ISIS (Islamic State of Iraq and Syria)
3. IS (Islamic State)

Nézzük meg, hogyan kezelték a kialakult helyzetet az Isis nevet használó márkák:

Az Isis mobiltárcát fejlesztő startup rövid úton névcserére kényszerült, mivel nem akartak közösséget vállalni az újságírókat lefejező szélsőségesekkel. A cég gyorsan reagált és kiaknázták a nevükkel kapcsolatos médiafelhajtást, számos megjelenést besöpörve, ami rá is fért a Google Wallet, a PayPal és a Venmo árnyékában kókadozó startupra.

Az Ann Summers brit fehérnemű- és szexuális segédeszközgyártó pár nappal James Foley amerikai újságíró lefejezése után jött ki Isis névre keresztelt fehérneműcsaládjával. A felháborodásra azt válaszolták, hogy a kampány újratervezése megoldhatatlan feladat elé állította volna őket, azonban elnézést kértek mindenkitől, akit megbántottak volna a névválasztással. 

Ne feledkezzünk meg az egyiptomi anyaistennő, Ízisz után nevüket kapó nőkről sem. Az amerikai Isis Martinez petíciót indított azzal a céllal, hogy a média ne használja az ISIS elnevezést az Iszlám Államra, hanem alkalmazzák az eredeti ISIL (Islamic State of Iraq and the Levant) nevet.

Az Isis metálzenekarra szintén rájárt a rúd, számos rajongójuk üzent nekik, hogy nem szívesen hordják pólóikat mostanában.

Az Isis gyógyszercég szóvivője szerint nincs szükség rebrandingre a 25 éves vállalat esetében, mivel vásárlóik részéről – akik főként orvosok – nem számítanak felháborodott reakciókra.

A politikai események miatt végrehajtott rebranding nem egyedülálló a történelemben. 1945-ben a brit SS Cars változtatta nevét Jaguar-ra, elkerülendő a náci rohamosztagosok okozta negatív konnotációt az autómárka kapcsán. Ahogy a logójukat elnézzük, okosan döntöttek.

Forrás:

Russia Today
The Independent
Bloomberg Businessweek 

2 komment

A nyári hőség megtette hatását: a világ top 25 PR-ügynökségéből 10 cégnél betelt a pohár, ami a klímaváltozást illeti. Bejelentették: mostantól nem képviselnek olyan vállalatokat, akik tagadják az ember által generált globális klímaváltozást. Dohánygyártók, fegyvergyártók - ezek még védhetőek számukra, de a felmelegedés tagadói most már náluk is kevésébá vállalhatóak. A többi között nem dolgozik többet ilyen cégeknek a WPP, a Waggener Edstrom (WE) Worldwide, a Text100 vagy a Finn Partners.

Sokatmondó adat: amíg a klímaváltozással foglalkozó kutatók 97%-a ért egyet azzal, hogy a környezetromboló emberi tevékenységnek "köszönhető" a globális felmelegedés... 

...addig az amerikai médiában a hírek 66%-a áll ki emellett, 34%-a a tagadók álláspontját képviseli.

John Kerry amerikai külügyminiszter februárban egyenesen a legfélelmetesebb tömegpusztító fegyvernek nevezte a klímaváltozást, amit tagadni szerinte olyan, mintha valaki ahhoz ragaszkodna: a Föld lapos. Hasonlóan harcos álláspontot képvisel számos nagy márka is, elég csak Tim Cook Apple-vezér klímaváltozást tagadó részvényesek elleni kirohanását említeni ("Get out of the stock"), ami előtt a Virgin alapító Richard Branson is mélyeg meghajolt blogbejegyzésében, és a példa követésére kérte a vállalatokat.

A globális felmelegedés társadalmi megítélésben elsődleges szerepe a médiának van, így a lépés jelentősége nem elhanyagolható, akkor sem, ha egyelőre csak 10 nagy PR cég vállalta be ezt a kijelentést.

via: The Guardian

78 komment

Közzétettek a napokban egy, a hazai lakosság körében készített kutatást a közösségi platformok használatáról, amelynek egyik nem meglepő megállapítása, hogy a felhasználók leginkább ismerőseikkel szeretnek kapcsolatot tartani e felületek segítségével. Erre nyilván senki nem kapja fel a fejét, hiszen a legnépszerűbb közösségi oldalt, a Facebookot tulajdonképpen eredetileg erre találták ki. A kutatást bemutató cikkekben ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy „a hazai felhasználók nem igazán aknázzák ki a közösségi média rejtette lehetőségeket”, utalva ezután például a munkakeresésre, de megemlítik azt is, hogy az eredmények alapján a megkérdezettek fele nem kíváncsi a cégek, szervezetek megnyilvánulásaira, s ezért „a marketingesek számára sem Kánaán már ez az oldal.”

Érdemes itt elgondolkozni az ok-okozati összefüggéseken: biztos, hogy felhasználókkal van a baj, nem pedig a közösségi médiában kevésbé sikeres céges oldalakkal?

 Egyrészt problémás ez a kérdésfeltevés: a felhasználókban elsősorban a közösségi élmény megélésére alkalmas tartalmak iránt van igény, tehát ha arról érdeklődünk, kíváncsi-e valaki a cégek, szervezetek közléseire, akkor a pozitív válaszok alacsony aránya borítékolható. A külföldön készített felmérések hasonló kérdéseire is ilyen vagy még negatívabb eredményt hoznak, így ebben nincs számottevő különbség a hazai lakosság és az egyéb országokban élők között.

Másrészt számos céges, szervezeti közösségi felületen találkozhatunk a mai napig a következő, alapvető hibákkal:

• Már az oldal alapkoncepciója rossz
  Lehet, hogy egy vásárló évek óta kitart például egy jól bevált wc-papírmárka mellett, de kicsi rá az esély, hogy elköteleződését a márka Facebook-oldalának lájkolásával is ki szeretné fejezni
  
  
• Egyoldalú, reklámjellegű közlések
  Gyakran még mindig az óriásplakáttal és az újsághirdetéssel van egy polcon a cégek fejében a közösségi média, így a Facebook-oldalon sorakozó posztok is az egyoldalú, felhasználói visszajelzéseket nélkülöző tartalmakra korlátozódnak
  
  
• Unalmas, érdektelen tartalom
  Többen ugyan megtanulták már, hogy párbeszédet kell kezdeményezni a követőkkel, de nagyon sokan nem találták még meg az ehhez szükséges hangot. Közben a buzzjellegű tartalmak terjedésével a verseny e téren csak egyre erősödik
  
  
• Ritka, rendszertelen frissítés
  A legizgalmasabb posztok sem érnek sokat, ha egy oldal csak eseti jelleggel frissül, elérésszáma drasztikusan visszaesik – ez olyan, mint a testedzés: egy többhetes kihagyás után lehet kezdeni mindent elölről

Ha csak a fenti problémák egyike érvényes egy szervezeti Facebook-oldalra, akkor azt az aktív felhasználók jó eséllyel elkerülik. Érdemes tehát inkább ezek kiküszöbölésére törekedni ahelyett, hogy a céges oldalakkal szembeni közönyt adottságként kezelnénk!

Szólj hozzá!

Biztosan sokakban felmerült a kérdés, vajon mennyire éri meg súlyos dollármilliókat költeni a nagy márkáknak az olyan sportesemények szponzorálására, mint a nemrég véget ért brazil focivébé. A GlobalWebIndex legújabb kutatásának köszönhetően pontos számok állnak rendelkezésünkre arról, mely márkákat azonosították a meccsek nézői a világbajnoksággal. A felmérést a döntőt követő időszakban készítették el, és míg a vb kezdete előtt sokan olyan cégeket neveztek meg fő támogatókként, akik nem is tartoznak a hivatalos szponzorok közé, mostanra egyértelműen a pontos válaszok kerültek többségbe - bár néhány esetben még így is szoros volt a verseny.

A leglátványosabb különbséget a Coca Cola és a McDonald's érték el versenytársaikkal szemben, de figyelemreméltó még a Budweiser előnye a Heinekenhez viszonyítva, illetve az Emirates is kétszer jobb értéket kapott, mint a Qatar Airways. Nem ilyen jók viszont például az Adidas eredményei a Nike-val szemben, az utóbbit a hivatalos szponzorok közé soroló válaszok aránya csak néhány százalékkal volt alacsonyabb az Adidashoz képest. A Sony és a Samsung között szintén nem alakult ki jelentős különbség.

Szólj hozzá!

Sokan csupán ügyesen eltalált PR-fogásnak tekintették az Amazon tavaly év végi bejelentését, mely szerint megkezdik a drónokkal történő csomagküldés tesztelését. Egy biztos: a bejelentést követően rengeteg médiafelületen foglalkoztak a témával a CNN-től a legnagyobb online és nyomtatott hírforrásokig.

A legfrissebb hírek szerint most az Amazon hivatalosan is engedélyt kért az amerikai Szövetségi Repülési Hivataltól, hogy drónokkal szállíthasson csomagokat. A hatóság ugyanis szigorúan szabályozza a drónok kereskedelmi célú használatát. Az Amazon saját bevallása szerint sikeresen túl van a saját területen elvégzett teszteken, melynek során a drónok gond nélkül hozták-vitték a nagyjából 2,5 kg-os csomagokat (a cég által küldött áruk 86%-a e súlyhatár alá esik), mintegy 80 km/h-s sebességgel.

Mivel az automatikusan repülő kis szerkezetek jól vizsgáztak a házon belüli próbákon, a cég szeretne továbblépni. Ez azt jelenti, hogy az első hallásra még sci-finek hangzó drónos kiszállítás belátható időn belül valósággá válhat.

Még az első bejelentés kapcsán sok félelem és kétség felmerült azzal kapcsolatban, mennyire biztonságos ez a megoldás, nem fog-e valakinek a fejére pottyanni mondjuk az egyik szállítmány. Ismerve az Amazon eddigi tevékenységét, szerintem egy kopott gumis robogóval esős időben száguldó, fáradt pizzafutár sokkal nagyobb baleseti kockázatot jelent, mint egy hosszú időn át tesztelt, precíz drón.

Forrás: Engadget

5 komment

Mivel még mi sem tudtuk túltenni magunkat azon, hogy a legutóbbi évad befejeztével jó ideig Trónok Harca epizódok nélkül maradunk, most eljátsszunk a gondolattal, milyen modern márkákként működnének a királyi házak napjainkban. Ez nem is olyan nehéz feladat, hiszen a nagy multinacionális vállalatok ma éppoly ádáz - igaz, kevésbé véres - küzdelmet folytatnak, mint a Trónok Harcából megismert családok. Az alábbi képeket a stockfotókat kínáló Shutterstock kreatív csapata készítette a náluk elérhető alapanyagok felhasználásával.

Lannister Investment Group

A Lannistereket leginkább a jólét és az állandó cselszövés jellemzi, ezért ma leginkább a Wall Street világába illenének egy befolyásos befektetési társaságként. 

Air Targaryen

Sárkányaiknak köszönhetően egykor a Targaryenek voltak a levegő urai, így őket modern köntösben leginkább egy légitársaságként lehet elképzelni, a logó pedig szintén adja magát.

Baratheon Security

A csatatéren, harcban a Baratheonok jeleskednek, így a jelenkorban akár személyvédelemre, akár biztonságtechnikára lenne szükségünk, nyugodtan hagyatkozhatnánk rájuk. A márka arculatát is ennek megfelelően az acél és az erő határozza meg.

Arryn Mobile

A magasban található, távoli Sasfészekből a Völgy és a Hegy királyaiként uralkodó Arrynek ma egy mobiltársaságként működnének, amely világszerte adótornyai és műholdjai segítségével hidalja át a legnagyobb távolságokat is.

Stark Outfitters

A Starkok tudják igazán, mit jelent a hideg tél,és hogyan lehet helytállni a legzordabb időjárás közepette is. Adja magát, hogy a magashegyi extrémsportok szerelmeseinek készítsenek különleges túrafelszereléseket, ráadásul a szlogenen sem kell gondolkodni: "Winter is Coming" - kell ennél jobb egy ilyen márkának?

Greyjoy Cruises

Ha különleges tengeri utazásra vágynánk, biztosan a Vas-szigetek környékén otthonosan mozgó és a tenger világát legjobban ismerő Greyjoyok hajózási társaságára bíznánk magunkat.

Frey Celebrations

Ha a megszokott esküvők túl unalmasak lennének, a Frey-ház tagjainak mindig van ötlete, hogyan lehet feldobni egy szokványos partit. Ez talán a legmorbidabb márkaötlet, de kétségtelenül ütős!

Tyrell Cosmetics

A Tyrell-ház napjainkban leginkább a szépségiparban lehetne sikeres: krémek, kencék és illatos parfümök.

Forrás: Shutterstock

Szólj hozzá!

Ti is jártatok már úgy, hogy nyaralás közben hiába próbáltatok használható WiFi-t találni? Itt a megoldás: talán az idei nyár talán legőrültebb szolgáltatását kínálja az a családi vállalkozás, amely speciális, WiFi-kereső kutyákat ad bérbe az ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolat után kutató nyalaróknak. Az alapító szerint az általa kínált kutyák képesek kiszagolni a WiFi-t, és így elvezethetik az embert az internet forrásához.

Érdemes megnézni az alábbi videót erről a kétségtelenül rendhagyó, de lelkes startupról, és az alapján eldönteni, vajon mennyire lehet sikeres ez a vállalkozás. A kutyáknak ugyanis úgy tűnik, a WiFi-jelen kívül egyéb környezeti ingerek is felkeltik a figyelmét.

Szponzorált tartalom

Wi-Fi Dogs

Szólj hozzá!

Világszerte nagy vihart kavart múlt hét végén a Facebook kísérlete, melynek során több mint 600 ezer felhasználó üzenőfalán módosították a pozitív, negatív tartalmak arányát. Ezzel azt szerették volna kideríteni, hogyan hat a közösségi oldal a tagok hangulatára. A legnagyobb közösségi oldal azóta már magyarázkodott az ügyben, de úgy tűnik, az etikailag megkérdőjelezhető kutatásnak további következményei lesznek, az Egyesült Királyságban ugyanis a britek információs jogokkal foglalkozó hatósága, az ICO (Information Commissioner's Office), Írországban pedig az Ír Adatvédelmi Hivatal indított vizsgálatot az ügyben.

A vizsgálat célja annak megállapítása, mennyiben felel meg a jogi előírásoknak az említett kísérlet. Ha esetleg arra a következtetésre jutnak, hogy a kutatás nem sértette meg a jelenleg érvényben lévő szabályokat, akkor könnyen lehet, hogy módosítani fogják a vonatkozó törvényeket, mivel egy brit politikus nyilatkozata szerint "ha még nincs erre vonatkozó megfelelő rendelkezés, akkor mindenképp szükség van ilyenre."

Források: hír, kép

Szólj hozzá!