A legtöbb felhasználó bizonyára alig várja, hogy a videók elején felbukkanó hirdetésekből leteljen a kötelező öt másodperc, és a "Skip Ad" gombra kattintva továbbugorhasson arra, amit ténylegesen látni szeretne. A GEICO azonban készített egy olyan Youtube-reklámot, ahol érdemes kivárni, mi történik az 5.másodperc után.
Miért imádjuk ezt az ötletet? Mert van benne egy jó adag szatírikus reflexió a sokak által már alaposan megutált reklámok művilágára, és mert a hirdetés készítői ezt fel merték vállalni. Mert ötletesen használták ki az öt másodperc utáni skippelési lehetőségből adódó műfaji sajátosságot. És természetesen a cuki, behemót kutya miatt is.
Számtalan kutatás, felmérés jelent már meg arról, hogy az egyes közösségi csatornákat milyen arányban használják a tizenévesek, de a korosztály tagjaitól származó vélemények, meglátások alapján alkothatunk igazán átfogó képet arról, mi áll ezeknek az adatsoroknak a hátterében, és mi határozza meg az ő esetükben a különböző felületekkel kapcsolatos preferenciákat. Az alábbiakban a 19 éves, texasi Andrew Watts összefoglalójából idézünk, aki sorra vette napjaink legnépszerűbb közösségi oldalait, és mindegyiket a tizenévesek szemszögéből értékelte.
Facebook A legnagyobb közösségi oldal Watts szerint gyakorlatilag halott a korosztálya számára. Kisiskolás korában még menőnek számított, de ma már saját szavai szerint „olyan, mint egy béna családi ebéd, ahonnan nem tudsz lelépni.” A tizenévesek számára a családtagok jelenléte mellett az is idegesítő a Facebook-ban, hogy minden hátránya ellenére egyszerűen muszáj itt fenntartani egy account-ot, különben mindenki azt kérdezgeti, hogy „miért nem vagy fent, hiszen mindenki ott van!” Mindemellett a három alábbi funkció kifejezetten népszerű a korosztály tagjai körében:
Csoportok: sokan csak azért mennek fel rendszeresen az oldalra, hogy csekkolják azon csoportok státuszfrissítéseit, amelyben tagok. Kifejezetten olyan tartalmakkal találkozhatnak így, amelyek érdeklik őket, és nem kell végiggörgetni a hírfolyam túlzsúfolt, bonyolult algoritmusok alapján megszűrt posztjait.
Messenger: egyszerűsége miatt közkedvelt, ugyanis így nem kell elkérni a telefonszámát azoknak, akikkel szeretnének kommunikálni, elég ismerősnek jelölni az illetőt, és máris kezdődhet a csevegés.
Új ismerősök felkutatása: ha egy fiatal megismerkedik valakivel egy buliban, elsőként nem az Instagram- vagy Twitter-accountjára fog rákeresni, hanem a Facebook-on néz utána annak, ki is az illető, mit lehet róla tudni. Ennek oka, hogy itt működik legjobban a keresőfunkció.
Instagram Ez egyértelműen a leggyakrabban használt közösségi felület a tizenévesek körében Watts tapasztalatai alapján, és ennek számos oka van:
több pozitív visszajelzés: Watts egyik barátjának 1500 ismerőse van a Facebook-on, de ha ott kitesz egy fotót, akkor kb. 25 lájkot kap, míg az Instagramon egy-egy képét tízszer ennyien belájkolják, holott ott csak 800 követője van.
a Facebook-kal szemben itt nem kell amiatt aggódniuk, hogy ha egy-egy képet belájkolnak vagy kommentelnek, akkor erről mindenki értesül a hírfolyamon keresztül.
minőségi tartalom: az esetek többségében a felhasználók jobban megválogatják, mit tesznek közzé az Instragramon, időt és energiát szánnak képeik feljavítására a különböző szűrőkkel és egyéb beállításokkal.
még nem árasztották el az idősebb generáció tagjai
nem spammelik őket ugyanazokkal az idegesítő hirdetésekkel (és itt megint a Facebook a negatív ellenpélda), nem jelennek meg folyton irritáló bulvárhírek vagy a Buzzfeedről származó értelmetlen cikkek.
Az Instagram tehát még nincs annyira elüzletiesedve a fiatalok szerint, mint a Facebok, ezért is hajlamosabbak inkább a fotómegosztó oldal gyakoribb használatára.
Twitter Watts saját bevallása szerint nem igazán látja értelmét a Twitter használatának, és korosztályának számos tagja osztja ezt a nézetét. A legtöbb iskolában van ugyan egy-egy szűk közösség, amely ragaszkodik a Twitterhez, de a többség nem szereti: nem olyan egyszerű megtalálni itt az ismerősöket.
Snapchat Az Instagram mellett ez is nagyon népszerű, de más funkciót tölt be a tizenévesek életében: míg az Instagramra mindenki csak a legszebb, legkedvesebb pillanatait tölti fel, addig a Snapchat-re jöhet minden, az előző éjszaka legkínosabb pillanatait is beleértve. Mivel a tartalmak megtekintés után törlődnek, nem kell attól tartani, hogy a jövőben egy-egy kínos kép vagy videó kellemetlenségeket okoz majd pár évvel később, például álláskeresésnél.
Tumblr A Tumblr-t továbbra is szeretik a fiatalok nemcsak azért, mert az idősebb generáció még mindig elkerüli, hanem mert itt olyan emberekkel vehetik körül magukat, akiknek hasonló az érdeklődési körük, és mivel itt Watts tapasztalatai szerint a legtöbb felhasználó nem fedi fel tényleges kilétét, sokkal szabadabban kommunikálnak, nem tartva attól, hogyan fogják őket posztjaik, véleményeik alapján megítélni.
Yik Yak A pofonegyszerű alkalmazás lényege, hogy a névtelen felhasználók posztjai egy 10 mérföldes körön belül láthatóak azok számára, akik szintén letöltötték telefonjukra a Yik Yakot. Ennek megfelelően ez elsősorban az amerikai gimnáziumok területén közkedvelt – és mivel kiváló táptalaja a bullying néven ismert jelenségnek (amiről egyébként pár hete bemutattuk Bret Easton Ellis sarkos véleményét), jópár botrányt is okozott már az Egyesült Államokban.
YouTube A tévézést a tizenévesek körében a YouTube-nézés váltotta fel Watts szerint. Ennek oka, hogy ma már a legtöbb számukra érdekes anyag kiváló minőségben érhető el itt, és a választék is bőséges. A tévék népszerű show-műsorai mellett a fiatalok itt néznek tutorial videókat, a számítógépes játékok legjobb pillanatairól készített felhasználói összeállításokat és persze videoklipeket.
Reddit Nagyon sokan használják a korosztály tagjai közül napi szinten a legizgalmasabb webes tartalmak begyűjtésére. Watts a Reddit előnyei között említi a kommentelés jól kitalált rendszerét, amelynek köszönhetően mindig a legjobb hozzászólásokat láthatja. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a legtöbb tizenéves itt inkább csak olvasgat, de nem tesz közzé tartalmakat.
Swarm A geolokációs alkalmazás felett Watts szerint már eljárt az idő, fő funkcióját bőven átvették egyéb közösségi oldalak, például az Instagramon is megjelölhetik a tizenévesek a fotóik alatt, merre járnak, így a Swarmra már nincs szükségük.
Google+ Watts nem ismer senkit, aki aktívan használná a Google közösségi oldalát. Túlságosan bonyolultnak találják, senkinek nincs kedve a tizenévesek közül azzal babrálni, hogy az ismerőseit különféle körökbe rendezze, és nem is látják ennek túl sok értelmét.
A vimeo videómegosztó portál egyik legnagyobb slágere már évek óta az Everything is a Remix sorozat. Ezekben a videókban a szerzők időről időre témák szerint vizsgálják az online és offline kulturális javak újrahasznosításának körülményeit. Érdekes feldolgozásoktól a színtiszta lopásokig, a popzenétől a kreatív munkafolyamatokon át, a tudományos ismeretanyagok bővüléséig sok mindenre gondoltak már, amikor valami korábban létező újrahasznosításáról, felhasználásáról van szó. Ezekben a videókban a közismert remix kifejezést értelmezve általában oda lyukadnak ki, hogy ez az emberiség egyik alapvető tevékenysége, amely végig kíséri fejlődésünket. Annak csupán formái újulnak meg.
Az MSZP által jegyzet, de nyilvánvalóan egy alvállalkozó által, megrendelésre készített, 20 perces filmmel kapcsolatban, annak megjelenése óta folyamatosan merülnek fel szerzői jogi aggályok. A RTL Klub, a Terror Elhárítási Központ, a Blikk és természetesen a Hír TV is közleményben tudatta, hogy a tulajdonukban lévő kép- és hanganyagok felhasználására semmilyen engedélyt nem adtak meg a Magyar Szocialista Pártnak. Ezzel párhuzamosan Török Zsolt a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában (a videón 4:45 másodpercnél látható) annak az álláspontjának adott hangot, hogy a videómegosztó portálokon elhelyezett videókat, így a YouTube-on találhatóakat is, bárki szabadon felhasználhatja, amennyiben azok forrását megjelöli. Mert így szólnak a szerzői jog szabályai, mondta. A videó nézettsége azóta az egyik leggyorsabban növekvő Magyarországon, amire ez a hírverés nyilvánvalóan jelentős mértékben ráerősített.
A probléma ott van, hogy Török Zsolt egészen nyilvánvalóan téved. A YouTube közösségi irányelvei, amelyek - hála a Google lokalizáció melletti elkötelezettségének -, magyarul is elérhetőek, egyértelműen fogalmaznak arról, hogy milyen jogok vagy engedélyek birtokában használható fel harmadik fél tulajdona:
„Tartsd tiszteletben a szerzői jogokat. Csak olyan videót tölts fel, amelyet Te készítettél, vagy amelynek használatára engedélyed van. Ez azt jelenti, hogy ne tölts fel olyan videót, amelyet nem Te készítettél, illetve videóidban ne használj fel olyan részleteket, amelyeknek szerzői joga másé - például zenét, a szerzői jog által védett programrészletet, illetve mások által készített videót -, anélkül, hogy rendelkeznél az ehhez szükséges engedélyekkel. További információért olvasd el a Szerzői jogi tanácsokat.” Sőt, a magyarul már nem elérhető Szerzői jogi tanácsok között első helyen szerepel, hogy TV műsorok esetében külön figyeljenek a felhasználók arra, hogy a szükséges engedélyeket a jogtulajdonosoktól megkérjék.
A tévedés jelentős része azonban nem egyedül Török Zsoltté, vagy az MSZP-é, hanem azé az alvállalkozóé, aki elkészítette a videót - tudván annak jövőbeli felhasználásáról. Ráadásul a felhasznált videók jelentős része nem érhető el a YouTube-on, mivel a kereskedelmi televíziók és hírcsatornák saját platformon osztják meg azokat, részben az efféle visszaélések megelőzésének érdekében, részben pedig azért, hogy azok megtekintésével nézőik ne a Google árbevételeit növeljék. A médiumok követelése a videó módosítására, akár eltávolítására vonatkozóan tehát teljesen jogos és nincs kétségem afelől, hogy ezt a Google a megfelelő feljelentéseket követően meg is fogja tenni, ahogy azt számtalanszor meg is teszik nap mint nap. A jogi felelősség azonban a videót feltöltő felhasználót terheli, amennyiben ilyet érvényesíteni kíván valaki. A Hír TV szerintem nem hagyja majd annyiban a dolgot.
Az online tartalomfejlesztés egy szakma, amelyet a piaci körülményeket ismerő szereplők hazánkban is magas színvonalon képesek űzni. A szabályok ismerete azonban legalább olyan fontos, mint a kommunikációs felkészültség, vagy a technikai tudás. Ezek nélkül ügyfeleink reputációját veszélyeztetjük, ami egy politikai párt esetében szinte mindent jelent.
Persze jogos észrevétel, hogy több országban nem általános ehhez hasonló kérelmet megfogalmazni, ha egy TV műsor részletét egy hír kapcsán felhasználja egy politikai párt (persze volt már rá példa, nem is egy). Igaz, azt se tudjuk, hogy azokhoz kérnek-e engedélyt a pártok – élnék a gyanúperrel, hogy igen. A (jog)szabályokat azonban egy demokratikus politikai pártnak illene tiszteletben tartania, ezért erre külön oda kellett volna figyelnie az alvállalkozónak, hogy ügyfelét megóvja ettől az akár komoly jogi következményeket is jelenthető felfordulástól.
Utóirat:
Anarchista, reakcionista és nem rendpárti olvasóinknak ajánlom az Everything is a Remix 4. részét, melyben egyenesen odáig jutnak az alkotók, hogy a szerzői jogok, a jelenlegi rendszerükben, már önmagukban is gátolják a fejlődést és a kulturális javakhoz való egyetemes hozzáférést. Nem tartom valószínűnek, hogy erre az esetre is érvényes ez a gondolatuk.
Sajnos a legutóbbi elnökválasztás alkalmával jócskán elkoptatták azokat a kifejezéseket, amivel az amerikai elnökválasztási kampány online eszközeit és csatornáit illethetnénk. Pedig ezúttal még jelentősebb aktivitást produkáltak a jelöltek, a kampánycsapatok igazán kitettek magukért. Ez több mint kényszer volt számukra ezúttal, ha figyelembe vesszük, hogy 2008-ban, az előző kampány idején, a Facebooknak mindösszesen 120 millió regisztrált felhasználója volt az egész világon, miközben a 2006-ban alapított Twittert alig több, mint 6 millió egyedi látogató kereste fel naponta. 2012-ben ezzel szemben a Facebookon több mint 167 millió regisztrált amerikai felhasználó érhető el (ez a teljes népesség több mint 54%-a!), miközben 140 milliónál is többre becsülik a Twitter accounttal rendelkező amerikaik számát. (forrás: socialbakers)
A közösségi média ezúttal tehát nem csupán a forrásbevonás és a kampánycsapatokkal, önkéntesekkel való kapcsolattartás eszköze volt, hanem akár hagyományos kommunikációs csatornáknál is értékesebb felület. A kampány végeztével (bár az utolsó órákig folyó kampány a mai napon is sok érdekességet tartogat) vajon megállapítható-e, ki nyerte az online versenyt? Ki költött többet és ez kinek lesz inkább kifizetődő? Az online közvélemény hasonlóan megosztott, mint a közvélemény kutatások alapján a regisztrált választók? Ki mire használta a csatornákat és milyen tartalommal? Ez mennyiben volt integrált a hagyományos kommunikációjukba? Választási összefoglalónk következik.
Elsőször is, egy egyértelműnek tűnő, de mindenképpen szükséges megállapítást kell tennünk. A közösségi médiában és az online térben való kommunikáláskor, azok karakterisztikájából fakadóan, az ilyen kampányoknak is fel kell készülniük arra, hogy nem csak a saját felületeiken keletkező aktivitásokra kell reagálniuk. Ilyen volt például, amikor a republikánus konvención Clint Eastwood egy üres székkel készített elképzelt interjút, mintha ott ülne Barack Obama. (Be kell vallanom, hogy ez az egyik legmenőbb belépő, amit konvención valaha láttam.)
A fiatal, iróniára és humorra éhes online felhasználók számára az alábbi tartalmak azok, amik a megfelelő formáját jelentik a reakcióknak és nem egy beszédben egy frappáns beszólás, amit az esti híradóba be lehet vágni, hogy egy közleményről már ne is beszéljünk. Obamaék a Facebook és Youtube tartalom tekintetében is jobb érzékkel alakították ki a tartalom hangnemét. Ilyen például Will Farrel személyes üzenete:
Jogosan vethető fel, hogy minden felmérés alapján Obama a színes bőrű és alacsonyabb átlagkeresetű szavazók mellett a fiatal választók között kiemelkedően népszerű, tehát számukra az efféle tartalom előállítása nem feltétlen az online tér megértéséből, hanem (várható) szavazóik igényeinek valós és helyes értékeléséből ered. De Mitt Romney videói szemmel láthatólag nem voltak képesek túllépni a jól megszokott televíziós kliséken. Döntő többségében kizárólag az érzelmeinkre próbálnak, egyébként nem sikertelenül, hatni. Azonban a napi motivációt elhanyagolható esetben várja bárki egy politikai hirdetéstől, míg egy jót derülni azért bárki ráér 3 percben, munkaidőben is.
Teljesen felesleges a brandelt felületek elemzésére, akár szakmailag is, kitérni, nyilván mind a két jelölt sok pénzt ölt a grafikai elemek kidolgozásába, szépek és igényesek, tartalmasak is lettek. A Youtube csatorna szépen kialakított és áttekinthető mind a két esetben. (Itt kell azonban megjegyezni, hogy az elnök a saját csatornáját használja és nem az elnökit, ami mondjuk nálunk biztosan nem ilyen kizárólagossággal történne bármilyen választás esetén.) Mind a ketten rengeteg képpel kommunikálnak Facebookon, napi szintű tartalmaikat mini-infografikák és egyszerű üzeneteket hordozó képek teszik ki. Természetesen mind a ketten vendégeskedtek a Google főhadiszálláson legalább egy-egy Google Hangout erejéig, bár állítólag Romney-é kicsit rosszul sikerült.
Mégis a Pew Research kutatásai szerint az Obama kampány 4-szer hatékonyabb az online kommunikációban, sokkal több embert értek el az elmúlt hónapokban. Míg az Obama stáb átlagosan 29 tweetet közölt naponta, addig Romney-é egyet például - korábban már említettük a reagálás szükségességét. Mégis, a Romney stáb sokat tett a lemaradás behozására, a 4 évvel ezelőtti Obama kampány elemei mind megtalálhatóak. Így mobil appok a támogatásra, önkéntesek szervezésére és a legfrissebb információk azonnali kézhezvételére mind a két jelölt esetében rendelkezésre állnak már. Azonban a technológiai fölény egyértelműen Obamánál állapítható meg, ahogy 4 évvel ezelőtt is. Egészen elképesztő rendezvényeket tartott például a Tech4Obama nevű, természetesen szilikonvölgyi kezdeményezés, amelyek eredménye képpen a mindennapi felhasználói tapasztalatokat sikeresen ültették át a sokat látott geekek a politika területére. Ilyen az egyszerű felhasználó interfészek szükségessége például (és persze az adathalászat szükségessége, de erről talán majd máskor.)
De vajon mennyi pénzt költöttek minderre a jelöltek? Természetesen erre is készített valaki egy kiváló infografikát. Bár sajnos az nem derül ki belőle, mennyit költöttek a tartalom előállítására, de az mindenképp érdekes, hogy mennyit fordítottak hirdetésekre, amivel a forgalmat generálták ezeken a csatornákon. Természetesen Obama viszi a prímet.
Mindezek alapján annyit állapíthatunk meg nagy bizonyossággal, hogy a 4 évvel ezelőtti kampánnyal ellentétben, már közvetlenül a választókkal is kommunikáltak a jelöltek, rendkívül sokat költöttek az online tartalomfejlesztésre és saját választói célcsoportjaiknak megfelelően alakították jelenlétüket. A kérdés persze az, hogy a hagyományos célcsoportigények az online térben vajon változnak-e, ha erre egyértelműen válaszolhatnánk igennel és csak ezen múlna a választás, akkor Obama simán nyeri 2012-t.
Az ötletes és igényesen elkészített kisfilmeknek fontos szerepük van az online márkaépítésben és a vállalatok közösségimédia-jelenlétében, mivel a videózás a felhasználók által preferált online tevékenységek élmezőnyében szerepel a legtöbb felmérés szerint. A saját alkotások egyszerűen közzétehetőek a Youtube-on, de mivel az itt naponta megtekintett videók száma meghaladja a négymilliárdot, érdemes betartani néhány alapelvet a márkaépítés során Youtube-felületünk kialakításakor, melyeket a Mashable cikke alapján vesszük most sorra.
1. Készíts ütemtervet!
A tartalom-előállítás ebben a műfajban idő- és energiaigényes, ezért könnyen előfordulhat, hogy az egyéb tennivalók miatt sokáig halogatjuk egy újabb videó elkészítését. Ennek megelőzése érdekében érdemes előzetesen meghatározni, mely napokra tervezzük egy-egy újabb videó közzétételét. Ez azért is fontos, mert a rendszeresen új részekkel frissülő Youtube-oldalak esetén jobb eséllyel alakul ki egy állandó követőbázis.
2. Csak röviden!
Hiába lehet most már 15 perces, vagy még annál is hosszabb kisfilmeket feltölteni a Youtube-re, érdemes azzal is számolni, hogy a felhasználók elsősorban a rövid, 1-2 perces videókat preferálják. Vagyis ha szeretnénk, hogy alkotásunkat teljes terjedelmében végignézzék, akkor inkább ebben az időtartamban gondolkodjunk!
3. Tedd közhírré!
Fontos, hogy a rendelkezésünkre álló különböző csatornákon keresztül felhívjuk a figyelmet az újonnan feltöltött videónkra. Például megosztjuk egyéb közösségi felületeinken, Facebook- és Twitter-oldalunkon. Hosszú távon egyébként érdemes nemcsak az egyes videókat, de magát a Youtube-fiókunkat is hasznos itt promotálni, és feliratkozásra buzdítani a követőket, mivel a feliratkozók biztosan látni fogják új videóinkat, ha felmennek a Youtube-ra. Figyelni kell a keresőoptimalizálásra is: a címbe kerüljenek be a legfontosabb keresőszavak, mindig adjunk hozzá részletes leírást is, és a megfelelő címkék megadásáról se feledkezzünk meg!
4. Csinosítsd a fiókod!
Fiókunk testreszabott, igényes megjelenés nemcsak esztétikai okokból fontos: ennek segítségével jeleníthetőek meg azok a vizuális azonosítók, melyek segítségével a videókat a felhasználók a márkánkhoz kapcsolják. Ennek érdekében mind a logó, mind a márkára jellemző színvilág használata javasolt a külső megjelenés kialakítása során.
5. Engedélyezd a megjegyzéseket!
Mind az egyes videók, mind a fiókunk egészét illetően adott a lehetőség a kommentek engedélyezésére, illetve tiltására. Mivel a márkaépítés érdekében meghatározó jelentőségű a felhasználókkal folytatott párbeszéd, mindkét esetben melegen ajánlott lehetővé tenni a megjegyzések hozzáfűzését az általunk közzétett tartalmakhoz. Természetesen ezeket folyamatosan nyomon kell követni, hogy a kérdésekre vagy egyéb felvetésekre fontos a lehető leghamarabb reagálhassunk, a spamet, illetve a moderálási alapelveinket sértő kommenteket pedig eltávolíthassuk.
6. Okosan válaszd meg a kiemelt videódat!
A látogatókban néhány másodperc alatt kialakul az első benyomás az oldalról, így nem mindegy, milyen videó fogadja őket! Érdemes igényes, HD-minőségű, viszonylag friss és a csatorna profiljára jellemző videót választani. Arra is figyelni kell, hogy a címe kellőképp figyelemfelkeltő legyen. Segíti a látogatók visszatérésének ösztönzését, ha gyakran cseréljük a kiemelt videónkat.
7. Készíts lejátszási listákat!
A jól összeállított lejátszási listák is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a látogatók figyelmét minél hosszabb ideig lekössük, illetve hogy egy-egy videónk megtekintése után az általunk javasolt folytatás következzen. Jobban járunk, ha nem bízzuk ezt a Youtube algoritmusaira, mert még ha gondoskodunk is a címkézésről, gyakran akkor sem az általunk preferált kapcsolódó videók jelennek meg saját tartalmaink mellett. Ráadásul a lejátszási listák kényelmessé teszik a videózást a látogatók számára: ha egy videó véget ér, rögtön elindul a következő, nem kell folyton a play gombot nyomkodni.
8. Tanulj az analitikából!
A Youtube számos adatot tesz elérhetővé az oldalad látogatottságáról, az egyes videók nézettségének és a kedvelések, kommentek számának alakulásáról. Fontos következtetéseket vonhatunk le ezekből a számokból, melyek segítségével javíthatjuk csatornánk hatékonyságát, így érdemes minél gyakrabban élni ezzel a lehetőséggel!
Fenton, vagy Benton - ebben sajnos nem tud megállapodni az internetes közösség, kétség kívül az internet legmenőbb kutyája. Két héttel ezelőtt egy mobiltelefonról töltötték fel az alábbi videót a Youtube-ra:
A Richmond parkban történt eset főszereplője máris a videómegosztó nagy sztárja: videójából készült egy csomó mutáció. A memetika törvényeit mindig öröm megfigyelni működés közben! Természetesen vannak a filmes mashupok: A rettenthetetlenes, az ezúttal annyira nem jó, és már nem igazán eredeti Bukásos, és talán a legjobb Jurassic Parkos és az Alienes. De a félprofi gag filmek készítőjét is hamar megihlette a Benton futása a szarvasokkal:
Ezek a videók tökéletes példái annak, amit soha nem szabad elfelejteni internetes tartalom előállításakor: amit egyszer online megosztunk az bizony önálló életre kel, és igen korlátozottak a lehetőségeink a diskurzus befolyásolására.
Egy hétköznapi srác 2006-ban feltöltött magáról egy képet a Flickr-e, amin épp ordított. Egyik munkatársa egy napon jelezte, hogy látta a képét New Yorkban egy aluljáróban árult pólón. Természetesen fogalma sem volt arról, hogy a fotót a Yahoo! által üzemeltetett képmegosztó oldalról már több ezren letöltötték, és a képe azóta az iráni tüntetések jelképe is volt, megjelent házfalakon, pólókon, flyereken, könyvborítón, hirdetésekhez használták több mint 40 országban – legalábbis ezekről a szerteágazó felhasználásokról tud eddig Noam Galai, a képet készítő és azon szereplő izraeli születésű, de New Yorkban élő és dolgozó fiatalember.
A történet egyik eleme sem példanélküli:
Teljesen átlagos internet felhasználók képesek olyan tartalmat előállítani, ami kereskedelmi értékkel is bír. (Andy Warhol óta talán az sem ördögtől való, hogy elgondolkozzunk a kulturális értéken is, amit a popkultúrához hozzátett ez a mára már valóban közismert fotó.)
Amit egyszer megosztunk egy közösségi oldalon, és bárki számára hozzáférhetővé tesszük, annak felhasználását szinte semmilyen szinten sem tudjuk nyomon követni, ellenőrizni.
Tömegével vannak a világon internetfelhasználók, akik úgy tesznek szert komoly haszonra, hogy az online, ingyenesen hozzáférhető tartalmat használják fel termékek előállítására, és nincsenek tekintettel a szerzői jogokra és azok tulajdonosára.
Az alábbi videóban Noam saját szavaival meséli el a történetét, mely során egyetlen alkalommal fizettek is neki a kép használatáért: a National Geographic, mint amerikai kiadó, által megjelentetett, politikai témájú magazin borítóját díszítette képe az amerikai elnökválasztás évében.
A történet azért lehet érdekes számunkra, mert egyfelől megmutatja azt, amit mindenki jól tud, aki az interneten éli életének egy részét: a szerzői jog betartására esély sincs azok részéről, akik az online „talált” tartalomra alapoznak üzletileg is racionalizálható nyereséget. De egyúttal benne van a videóban az is, hogy a neten keresztül egy fotó is korábban soha nem látott mértékben tud elterjedni. A popkultúra elemei a szemünk előtt születnek abból, amit feltöltünk.
Egy ellentétes hozzáállást tükröző példa az a videó, melyben a Central Parkban talált filmtekercs megtalálói és készítői végre találkoznak. Valószínűleg a legtöbben emlékszünk a videóra, amiben egy szintén New Yorkban élő felhasználó osztja meg a YouTube közönségével, hogy talált egy tekercs filmet a Central Parkban amit a hóvihart követően készítettek feltehetően turisták. Azért készítette a videót, mert meg akarta találni a filmtekercs gazdáit (illetve mert minden bizonnyal azt követően, hogy több mint 1,6 millióan nézték meg filmjét, könnyedén kap majd állást egy web-es cégnél Amerikában). Nos, a találkozó létrejött, hála az internetnek:
Nem szabad tehát általánosítani a netre feltöltött tartalmak felhasználását illetően sem: pontosan ugyanúgy megjelennek itt is az egyéni attitűdök, mint az élet bármely más területén. Néhány erre vonatkozó felméréssel a közeljövőben foglalkozunk majd még itt, a Trendlaboron.
Hollywood a közösségi média egyre kiterjedtebb eszköztárát használja, mert a filmgyártók rájöttek, hogy be kell vonniuk a közönséget, még mielőtt azok egyáltalán beteszik a lábukat a moziba. Az emberek tartaloméhsége hatalmas, ráadásul megvan az igényük arra, hogy a kapott alapanyaggal játsszanak, saját ízlésük szerint használják - még ha ez csak további megosztásokat és kommentárokat jelent is.
A régi marketingeszközök természetesen továbbra is fontosak, de a poszterek, trailerek fotók egy strukturált, digitális csatornákat is integráló kampány részét kell, hogy képezzék. "Életciklus-marketing" - így nevezik ezt a megközelítést, ami végigkíséri a filmek sorsát a premiertől a DVD-kiadáson át a TV-ig (és a számítógépig).
Az Independent szerzője kiemelt néhány kampányt a közelmúltból:
iPhone alkalmazás, ami valós időben fordította a szereplők halandzsáit.
Harry Potter sokadik rész
A mozipremierrel egyidőben vetítették a filmet a Yahoo site-ján és a film Facebook oldalán.
Sex és New York 2
Arra kérték a felhasználókat, hogy tweeteljék ki az élményeiket a filmről, hogy trending topik legyen a Twitteren. Sikerült is.
Hálás feladat lehet egy filmes kampány kialakítása, még akkor is, ha egyre nehezebb eredményeket elérni, mert egyre kevesebben járnak moziba. Méginkább igaz ez Magyarországra, ahol már csak a piac mérete miatt sem feltétlenül éri meg költséges kampányokba bonyolódni. Ennek ellenére az utóbbi időben több film hirdetését is láthattuk főműsoridőben a TV-ben. Innovatív, a bannereken túlmutató online eszközöket viszont csak ritkán látni.
A legnépszerűbb videómegosztó egyértelműen a Youtube, de sokan jobban szeretik a Vimeót is, mert a kezdetektől gyönyörűen konvertálta át a videókat, amire a Youtube sokáig nem igazán fordított energiát.
Az utóbbi időben egyre több mozgolódás tapasztalható a Vimeo háza táján, ami (azon a negatív tényen túl, hogy az alapverzióban csupán a legalapvetőbb látogatási statisztikákat mutatják meg a videókhoz kapcsolódóan) sok, és a korábbinál gyakoribb fejlesztést jelent.
Legutóbb három új lehetőséggel gazdagították a rendszert: egyrészt frissítették a beágyazási kódot, másrészt a HDTV-n való megtekintést is megkönnyítették, harmadrészt pedig beépítettek egy "Watch later" funkciót is. Ennek gombja rögtön az egyes videók nyitóképén megjelenik, és lényegében olyan, mint a csillagozás a Google Readerben, vagy (gyakran) a like-olás a Tumblr-en. Ezáltal listába lehet gyűjteni azokat a videókat, amik érdekelnek minket, de az adott pillanatban nem tudjuk őket megnézni.
Mert azért ez a gyakoribb eset, hiszen munka közben, vagy akár a családunk körében nem igazán tudunk többperces videókat minden gond nélkül megnézni. Emiatt leginkább ezt az új fejlesztést tudom értékelni.
Persze felmerül a kérdés, hogy miért ne hagyatkozzunk csupán a Google notes-ra, ha el akarunk tenni magunknak egy videót? Hát azért, mert rengeteg mást is elteszünk. :) A Vimeón egyszerű, átlátható, sőt szép formában marad meg mindaz, amit érdekesnek találtunk valamiért, ezért valóban alkalmas a megcélzott igény kielégítésére.
Vége a Youtube-diszkós házibuliknak? Érezhetően bekeményítettek a szerzői jogok érvényesítése terén a Youtube-on az elmúlt hónapokban: viharos gyorsasággal váltak elérhetetlenné évek óta népszerű és nagy nézettségű zenék, videoklipek és filmrészletek (a nem jogtiszta zenék törlése a videók alól egy per hatására már 2009-ben megkezdődött).
Ezeknek a legyalulására a legnagyobb videomegosztó oldalnak persze minden joga megvan, sőt ez olyan kötelessége is, amelynek a nagy zenei kiadók perekkel és egyéb eszközökkel próbálnak – úgy tűnik, egyre eredményesebben – érvényt szerezni. Csakhogy a Youtube sikerének, népszerűségének egyik alapja épp az volt, hogy ha a felhasználóknak bármilyen zenés vagy filmes videorészletre szüksége volt, azt jó eséllyel megtalálták itt. Így vált a Youtube nemcsak a blogok, a Facebook és egyéb közösségi oldalak bejegyzéseit színesítő videók legfontosabb forrásává, de például a házibulik központi elemévé is (apa hifiszettjét leváltva). A saját videós alkotások készítőit szintén érzékenyen érinti ez a szigorítás, mivel sok esetben nem tölthetik fel a jogvédett zenékkel színesített összeállításaikat, így kénytelenek saját vagy a Youtube által felajánlott hanganyagokat használni.
A szigorítás más alkalmazásokat is érzékenyen érint Olyan népszerű alkalmazások is részben a Youtube-on elérhető tartalmakra épülnek, mint a blip.fm, ahol amellett, hogy saját kedvenc számainkat közzétehetjük, a többiek összeállításaiba is belehallgathatunk, így egy olyan személyre szabott rádióadónk lesz, ahol a zenei szerkesztőket mi magunk válogatjuk össze. Épp a blip.fm-en levő régebbi bejegyzésekre visszagörgetve tűnt fel, milyen sok Youtube-os forrásból származó bejegyzés vált elérhetetlenné – mindez az elmúlt 4-5 hét fejleménye. Rákerestem pár olyan nagy kedvenc filmrészletre is, amelyeket korábban újra meg újra elővettem, de ezek jó része is eltűnt. Persze a blip.fm már azelőtt is nagyon népszerű volt, hogy a Youtube-videókat ide is bekötötték, de azóta összehasonlíthatatlanul bővebb lett a kínálat.
Megoldási kísérletek Ha a Youtube-on elérhető tartalmakat ilyen tempóban ritkítják tovább, jobb híján nagyon sokan máshol fogják majd keresgélni a legnagyobb videómegosztóról már törölt zenés videókat és filmrészleteket. A szerzői jogok védelme és a tartalmak szabad megosztása és felhasználása közötti érdekellentét megoldása felé a zeneletöltések terén már láthatóak az előrelépés jelei (e téren a Radiohead nyitott új korszakot még 2007 októberében, amikor a felhasználókra bízta, mennyit fizetnek az új album letöltéséért). A videómegosztók esetén egy széles körben alkalmazható megoldás továbbra is várat magára. Ami azért is furcsa, mert ez az oldalak népszerűsége alapján óriási üzleti lehetőséget is rejt magában.
Apróbb pozitív kezdeményezéseket persze már e téren is találunk: Moby például már nyitott az amatőr és a nonprofit videósok felé: bizonyos alkotásait erre a célra létrehozott oldalán ingyen a rendelkezésükre bocsátja. Több kisebb-nagyobb kiadóvállalat pedig saját csatornáján teszi elérhetővé a különböző tartalmakat, esetenként a beágyazhatóságot is engedélyezve.
Ahogy arról az Index is beszámolt, a Friendly Music oldal segítségével pedig 2 dolláros áron jogtisztán használhatunk különböző zenéket saját videóinkhoz, de a kezdeményezés értékét egyelőre csökkenti, hogy épp a nagy kiadók nem csatlakoztak még, csak a függetlenek. Pedig ezen ők is kereshetnének – aki sok időt és energiát öl egy saját videó készítésébe, az nem fog sajnálni 2 dollárt a megfelelő zenei aláfestésért sem.
Hasonló megoldás elképzelhető a népszerű filmjelenetek megosztására is – a tízperces részletekben feltöltött teljes filmek törlése ugyan logikus lépés, de önmagában egy kisebb epizód nem okoz veszteséget a forgalmazóknak, sőt akár kedvet is csinálhat a teljes film megnézéséhez. Az biztos, hogy a különböző tartalmak törlése érdekében indított perek önmagukban már nem elegendőek a kérdés megnyugtató rendezésére, és hosszú távon saját üzleti eredményességüket is veszélyeztetik a nagy kiadóvállalatok, ha a szerzői jogok érvényesítését nem párosítják a megváltozott környezethez igazodó új felhasználói lehetőségek bevezetésével.
A Richmond parkban történt eset főszereplője máris a videómegosztó nagy sztárja: videójából készült egy csomó mutáció. A memetika törvényeit mindig öröm megfigyelni működés közben! Természetesen vannak a filmes mashupok: 
Eredet 
Az utóbbi időben egyre több mozgolódás tapasztalható a Vimeo háza táján, ami (azon a negatív tényen túl, hogy az alapverzióban csupán a legalapvetőbb látogatási statisztikákat mutatják meg a videókhoz kapcsolódóan) sok, és a korábbinál gyakoribb fejlesztést jelent.