A nyári hőség megtette hatását: a világ top 25 PR-ügynökségéből 10 cégnél betelt a pohár, ami a klímaváltozást illeti. Bejelentették: mostantól nem képviselnek olyan vállalatokat, akik tagadják az ember által generált globális klímaváltozást. Dohánygyártók, fegyvergyártók - ezek még védhetőek számukra, de a felmelegedés tagadói most már náluk is kevésébá vállalhatóak. A többi között nem dolgozik többet ilyen cégeknek a WPP, a Waggener Edstrom (WE) Worldwide, a Text100 vagy a Finn Partners.

Sokatmondó adat: amíg a klímaváltozással foglalkozó kutatók 97%-a ért egyet azzal, hogy a környezetromboló emberi tevékenységnek "köszönhető" a globális felmelegedés... 

...addig az amerikai médiában a hírek 66%-a áll ki emellett, 34%-a a tagadók álláspontját képviseli.

John Kerry amerikai külügyminiszter februárban egyenesen a legfélelmetesebb tömegpusztító fegyvernek nevezte a klímaváltozást, amit tagadni szerinte olyan, mintha valaki ahhoz ragaszkodna: a Föld lapos. Hasonlóan harcos álláspontot képvisel számos nagy márka is, elég csak Tim Cook Apple-vezér klímaváltozást tagadó részvényesek elleni kirohanását említeni ("Get out of the stock"), ami előtt a Virgin alapító Richard Branson is mélyeg meghajolt blogbejegyzésében, és a példa követésére kérte a vállalatokat.

A globális felmelegedés társadalmi megítélésben elsődleges szerepe a médiának van, így a lépés jelentősége nem elhanyagolható, akkor sem, ha egyelőre csak 10 nagy PR cég vállalta be ezt a kijelentést.

via: The Guardian

78 komment

Fizikai valójukban jeleníti meg a Facebook like-okat a francia Smiirl nevű cég Fliike nevű számlálója. A kereskedők így nemcsak online büszkélkedhetnek el rajongóik számával, hanem a reptéri kijelzőkre hajazó szerkentyűvel akár üzletük kirakatában is megmutathatják, hányan követik a Facebook oldalukat – írja a Viralblog.

A Facebook rajongó (vagy „like”) számlálót elsősorban a kisebb vállalkozásoknak és közösségi tereknek tervezte a Smiirl, a hosszabb távú céljuk pedig az, hogy minél több üzletet „digitalizáljanak”.

A Fliike 100,000 like-ig képes számolni a követőket, e felett már csak külön megrendelésre gyártanak majd le berendezést.

Az eszköz beüzemelése egyáltalán nem nehéz. Először is elhelyezhetjük például a bárpultunkon, a boltunk bejárata fölött vagy a kirakatunkban. Ezután a számlálóra bármilyen hordozható eszközzel felcsatlakozhatunk wifin keresztül, majd a Facebook fiókunkat - a Smiirl weboldalának iránymutatásait követve - összeköthetjük a fizikai kijelzővel.

A Facebook legutóbbi adatai szerint eddig 16 millió vállalkozás nyitott saját oldalt a legnépszerűbb közösségi hálón. Ezzel itt gyakorlatilag megduplázódott a kereskedelmi profilok száma tavaly óta.

A hasonló típusú online szolgáltatásokkal az a legnagyobb probléma, hogy a digitális megjelenést bonyolult összekötni  a mindennapi, valós tevékenységgel – mutat rá a Viralblog szerzője. Ezt a zavaró tényezőt hivatott áthidalni a Smiirl terméke azzal, hogy közelebb hozza a fizikai kijelzőt a virtuális falhoz.

A terméket a cég 2013 novemberében dobja piacra.

Szólj hozzá!

Paul Deneve érkezése

Még az előző héten tudósítottak róla, hogy az Yves Saint Laurent vezérigazgatója, Paul Deneve átigazol az Apple-höz, hogy a speciális projektekkel foglalkozzon. Nagyon érdekes lépés első pillantásra, de átnézve Deneve pályáját érthető a választás: a divatiparban eltöltött majdnem két évtizedet megelőzően már dolgozott az Apple-nél és más nagyobb vállalatoknál - a divatiparon kívüli világ tehát nem áll tőle távol. Az Yves Saint Laurent-nél nagyon nagy változásokat hozott az általa kiválasztott Hedi Slimane, ami nagyon ellentmondásos, de jövedelmező lépésnek bizonyult. Mivel egy CEO-nak az egyik legfontosabb feladata egy vízió véghezvitele és ehhez a megfelelő emberek megtalálása és megtartása, elképzelhető, hogy a látszólag orientációját vesztett Apple újra határozott, új pályára áll. Mindent egybevetve viszont kicsit gyanús, hogy éppen most hagyta ott az Yves Saint Laurent-t Deneve. (The Verge)

Könyvkartell

További hír, hogy az Apple még Steve Jobs idejében (és irányításával) árkartell-megállapodásokat kötött nagy kiadókkal, mert le akarta törni az Amazon egyeduralmát az e-könyvek piacán. Az alig leplezett kartell lényege az volt, hogy az Amazonnál szokásos 9.99 dolláros könyvárhoz képest 12.99 és 14.99 dollárért lehetett az Apple Store-jában vásárolni. Első látásra ezzel jobban jártak a könyvkiadók, viszont figyelembe véve, hogy az Amazon felé olyan árat állapítottak meg, amilyet akartak, tehát kerestek 13-15 dollárt egyébként is, az Apple-nél viszont a megállapított ár 30 százaléka landolt, elég egyértelműen látható, hogy már kevésbé igazolható a döntés. Ráadásul az eladások is csökkentek az Apple Store-ban a magasabb árak miatt, ami végképp rontott a helyzeten. A bíróság egyébként belátta, hogy a könyvkiadóknak muszáj volt egységesen fellépniük mind az Apple-lel, mind az Amazonnal szemben, mert máskülönben nem vették volna őket komolyan, sőt egy tollvonással kivették volna őket a kínálatból. A lényeg, hogy végül úgy néz ki, hogy az Amazon győzedelmeskedik. (Slate)

Szólj hozzá!

Nemrég tartották meg az Apple legutóbbi WWDC-jét, ahol jellemzően bejelenti új termékeit, fontosabb szoftverfrissítéseit. Az itt bemutatott újdonságokról olvasgatva felkeltette a figyelmem az ios7 egyik új funkciója, a Today, ami mintha ismerős lett volna már valahonnan.

Az elmúlt pár hónapban volt szerencsém használni egy nexus 7-es tabletet. Az iPhone óta először éreztem magam boldog és elégedett felhasználónak a készüléket használva, és volt rá bőven időm, hogy kitapasztaljam a készülék előnyeit. A nexus 7-et is egy üdítően letisztult készüléknek ismertem meg, az egyik funkciója pedig különösen elnyerte tetszésemet. A Google Now, ami egy viszonylag új szolgáltatása a Google-nek, 2012-ben jelent meg, gyakorlatilag intelligens személyi asszisztensként funkcionál. Felhasználja mindazon információkat, amiket a Google tárol rólunk a Google accountunk alapján. Ha engedélyeztük, a pontos helyünket is ismeri az adott pillanatban, és így kínál fel számunkra hasznos, vagy annak vélt javaslatokat. Fogadott e-mail-jeink alapján felismeri, ha például repjegyet foglaltunk, az utazás közeledtével megjeleníti a repülési információkat, tömegközlekedési tanácsokat ad, figyelmeztet a közelgő születésnapokra, egyszóval teljes körű segítséget képes nyújtani a felhasználóknak.

Összehasonlítva a Google Now-t az ios7 Today feature-jével erős hasonlóságokat fedezhetünk fel. Pontos információnk még nincs a Todayről, mert az ios7-es operációs rendszer várhatóan ősszel jelenik meg, de az eddig hallott információk alapján az esetek többségében párhuzamot tudunk vonni a Google hasonló tudású programjával. Hasonlóan a Now-hoz, a Today is megjeleníti az aktuális/várható időjárást, emlékeztet a születésnapokra, és közlekedési információkat is kaphatunk személyre szabva. Egyelőre annyi különbséget fedezhetünk fel, hogy a Now az információkat kis kártyákként teszi elénk, de a Today ebben nem követi a Now-t, máshogy jeleníti meg a kívánt tartalmat.

A téma talán nem is a két funkció hasonlósága miatt érdekes. Nincs abban semmi meglepő, hogy a készülékgyártók haladnak a korral, és a konkurens cég jó ötletét beépítik a saját készülékeikbe, hogy ezzel se veszítsenek felhasználót. Jelen esetben inkább a két cég viszonya miatt válik érdekessé a kérdés. Az Apple üzletpolitikáján az Apple maps megjelenése óta világosan látszik, hogy a cég elég erőszakosan próbál eltávolodni a Google-től. Készített egy saját térképszoftvert, amit annak ellenére jelentetett meg, hogy a térkép még erős hiányosságokkal küzdött, pedig eddig azt szoktuk meg az Apple-től, hogy maximalizmusra törekszik, és az esetek többségében el is éri azt. Innen is látszik, hogy tudatosan, és valami okból kifolyólag minél előbb szeretett volna elszakadni a Google-től, amit sikeresen meg is tett. Mindezek után számomra váratlan lépés az Appletől, hogy egy, a Google termékére kísértetiesen hasonlító funkciót épít bele az új mobil operációs rendszerébe. Emellett még érdekes lehet a lépés amiatt is, hogy az elmúlt években az Apple teremtett párat az eddigi kiemelkedő technikai trendek közül, most pedig ő vesz át egyet a Google-től. 

Szólj hozzá!

A vezérigazgatók személyes pozicionálása az egyik legfontosabb eleme a vállalati imázsépítésnek. Ha ezt el tudjuk fogadni, akkor azt is meg kell értenünk, hogy stratégiai tervezésnek ki kell térnie a CEO-k online és közösségi jelenlétére is. 

A világ 50 legbefolyásosabb vezérigazgatójának online jelenlétét a vállalat brandelt tartalmában, valamint közösségi médiabeli megjelenésüket vizsgálták egy kutatásban, amit az alábbi infografika formájában is megosztottak a nagyérdeművel. 

Megjelennek a CEO-k a Youtube csatornán? Van-e személyes profiljuk valamelyik közösségi oldalon? És ami talán a legérdekesebb: azon vállalatoknak, amelyeknek általánosságban jó a megítélése, vajon nagyobb arányban érhető el a vezetőjük közösségi oldalon? 

(klikkre nagyobb lesz)

Szólj hozzá! · 1 trackback

A Facebook épp egy hete jelentette be, hogy továbbfejleszti saját keresőrendszerét, mely a jövőben egy sor közösségi funkciót is magában foglal majd. Magyarul több kiváló összefoglalót lehetett olvasni arról, hogy pontosan milyen lehetőségeket kínál majd a Graph Search, azonban ezek leginkább a külföldi portálok cikkeit foglalják össze, hiszen az új kereső jelenleg a béta tesztelés fázisában van és bár lehet jelentkezni, de élőben egyelőre elég kevesen használhatták azt.

Kézenfekvőnek tűnik a Google keresőmotorjával összevetni a Graph Search jelentette változásokat. De szerintem már elvi szinten több érdekes különbség is megállapítható. A Google rendszeresen alakít a motor algoritmusain. Erre azért van szükség, mert a SEO-val foglalkozó szakemberek állandóan találnak olyan kiskapukat, amellyel a meghatározott tartalmat akkor is előnyösebb helyen tudják szerepeltetni, ha az a felhasználók keresési feltételeinek adott esetben kevésbé felelne meg, mint a találati listán hátrébb sorolt, nem SEO-zott oldalak. A Google számára az is már régen egyértelmű volt, hogy a közösségi oldalak átütő népszerűségével az ismerősök vagy csak követett hírességek, szakértők ajánlásai is relevánsan tudják módosítani a találati listát. A felismerést követően nem csak azért volt szükség egy saját közösségi platform létrehozására, mert a Facebook például a Google számára nagyjából egy fekete lyukhoz hasonlítható (korábban is kezdték el fejleszteni saját rendszerük alapjait), hanem azért is, mert a bejelentkezett felhasználókról rendelkezésre álló adatokat a hirdetési rendszerükben is fel tudják használni. Az online reputáció managerek számára azonban a találati listában való jó helyezés alapja a továbbiakban is a SEO marad - hiszen a Google-t jelentős mennyiségben kizárólag keresőként használják a felhasználók, illetve bárki számára elérhető a kereső-szolgáltatás kijelentkezett állapotban, amikor semmilyen közösségi forrás alapján nem tudja módosítani a találati listát a rendszer. 

A Facebook esetében ez egészen nyilvánvalóan nem lesz így, a felhasználókról minden keresés alkalmával minden adat rendelkezésre áll majd - ha az adott user úgy dönt, hogy Graph Search alapú keresést akar indítani.  A Google célja a Google+ integrálásával egyértelműen a keresési folyamat személyesebbé tétele volt, míg a Facebook a közösségek a böngészését teszi elérhetővé egy érdekesnek ígérkező keresési mechanizmus által (akár az egyéni akár a lokális közösségeket). A Google-nek régóta fel lehet tenni kérdéseket egész mondatban és nagy mértékben növelhető is a keresés eredményessége, ha valaki képes értelmes angol mondatokat alkotni. Azonban ezzel nem tudjuk böngészni ismerőseink kedvenc éttermeit, kedvenc zenéit vagy soha nem fogjuk vele megtalálni azt a kiállítást, amire a legtöbb barátunk kíváncsi. Vagy azt pártot, amit a legtöbben like-olnak. Ezzel az egésszel szerintem a hihetetlen mennyiségű rendelkezésre álló adatot teszi kezelhetőbbé és összefüggéseiben értelmezhetővé a Facebook minden felhasználójának a számára. Tehát a Facebook a közösségit teszi kereshetőbbé, míg a Google a keresést tette (személyesebbé majd) közösségibbé. 

Na de mit jelent ez a márka oldalak kezelői számára? Ha megértjük ezt a hozzáállásbeli különbséget, akkor - jelenlegi ismereteink birtokában - lesz-e valaha Facebook SEO? És miben különbözik ez a Google SEO-tól? A Google SEO-ról sok szó esett már, ezért csak a különbségekre mutatok rá. Állításom az, hogy a Google SEO alapja továbbra is a hagyományos tartalom-optimalizálás, mely révén az interneten elérhető tartalmunkat a Google motorja számára felismerhetővé, és az ismert algoritmusok értékelési struktúrájában  konkurenciánál fontosabbá, használhatóbbá, relevánsabbá tesszük. Az, hogy egyébként a +1-ezések révén az adott felhasználónak majd torzítja a találati listát a rendszer a megállapításon túl semmire nem jó nekünk. A Graph Search ezzel szemben nem csak ismerőseink, hanem minden felhasználó publikus adataiban keres, de ettől egyáltalán nem kell megijedni a privacy-huszárok szorongásait olvasgatva. Mert teszem azt, ha a személyes profilommal like-olom a kedvenc éttermem oldalát és ott a kirakott fotókat is előszeretettel kommentelem, majd valaki indít egy keresést, azzal, hogy mi a legnépszerűbb étterem Budapesten, akkor valaki megtalál majd egy jó helyet, de az én intim szférámba senki nem tudott kutakodni. 

A Facebook SEO tehát szintén a tartalom optimalizálásra épül, azzal a különbséggel, hogy itt az interaktivitás mértéke az elsődleges, amit mesterségesen, hivatkozásokkal, linkcserével, nem tudok torzítani. Tehát a tartalom előállítására, annak minőségére, és a rajongóink számára a való relevanciájára kell a hangsúlyt és az erőforrást csoportosítani a jövőben - ez a Facebook SEO. Mark Zuckerberg elmondta, hogy a Graph Search-csel elkészült a Facebook-élmény harmadik meghatározó pillére, ez tehát nem csupán egy olyan fejlesztés, mint a Bing-gel való korábbi együttműködés, sokkal több annál. El lehet mondani, hogy ilyen keresést helyek tekintetében például a Foursquare-n régóta indíthatunk (Explore funkció), de ott is csak limitált a forrás, amire épít és nehezen optimalizálható kínálati oldalról. 

Azt gondolom, hogy a felhasználók csak nyerhetnek a Graph Search használatával a jövőben, mert nem csak a Hírfolyamukon keresztül böngészhetik ismerőseik tartalmát, illetve a márkák rá lesznek kényszerítve, hogy további exkluzív tartalommal rávegyék a rajongókat, hogy még többször lépjenek interakcióra velük. Ehhez pedig a minőségen és a színvonalon kell javítani, amivel szintén a felhasználók járnak jól, hiszen nekik tetszőbb tartalmat láthatnak majd. A Graph Search összességében nem fogja leváltani a Google-t, mint az első számú keresőt, de szerintem egyértelműen bebetonozza a Facebook helyét a legtöbbet böngészett oldalak toplistájának elején.  

Szólj hozzá!

Másfél éve figyelem és követem a netes startup-okat. A bőség zavarával küszködöm: hetente átlagosan 40-50-ről értesülök csak az angol nyelvterületről. A számomra legérdekesebbeket ki is próbálom, és tapasztalataimat megosztom. 2011 januárja óta tehát kb. 3600 webes alkalmazást és új honlapot ismertem meg. Ez csak azért fontos, mert ennyi tapasztalattal a hátam mögött megfigyelhettem, hogy ki hogyan készíti elő a startup indulását az interneten, melyek a jó megoldások és melyek a tipikus hibák. Ebben a cikkben összegyűjtöttem mindazokat a dolgokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy újonnan induló webes vállalkozás az első pillanattól kezdve pozitív képet alakítson ki magáról elősegítve ezzel a vállalkozás ismertségét, a majdani felhasználók elköteleződését – egyszóval: a sikert. Mert Steve Jobs óta tudjuk, hogy nem elég jó terméket előállítani, azt jól is kell tudni marketingelni.

Az első lépés

Ha már nekiállt a csapat a termék programozásának, nagyjából alfa állapotban van, és megközelítőleg tudható, mikor indulhat a zártkörű, majd a nyilvános béta tesztelés, érdemes egy kedvcsináló honlapot (Coming soon…) feltenni a hálóra. Ez egy szimpla, egyoldalas, szépen dizájnolt oldal, amely a majdani domain-t népszerűsíti és bemutatja a cég vagy termék logóját. Különösebben részletes leírás nem kell a majdani végtermékről, elég, ha csak a célotokat fogalmazzátok meg (pl: „Megújítjuk a vállalaton belüli közösségi kommunikációt.” vagy „Leegyszerűsítjük az online vásárlást.”)

Így néz ki egy professzionális kedvcsináló honlap

Lehetővé kell tenni ellenben, hogy az érdeklődők feliratkozhassanak e-mail-en egy várólistára vagy meghívót kérhessenek. A feliratkozónak természetesen automatikus köszönő email-t kell küldeni. Még ennél is jobb, hogy ha minden feliratkozó kap egy személyre szabott linket. Ezt a linket megoszthatja ismerőseivel email-ben vagy Facebook-on, Twitteren, LinkedIn-en, amiért cserébe fel lehet ajánlani azt, hogy például az elsők között kapjon a feliratkozó meghívást a zártkörű bétatesztelésre. Fontos, hogy a feliratkozók csak és kizárólag a fejlesztés valamilyen új fázisáról (pl: zártkörű béta indulása) kapjanak értesítést, felesleges rizsára vagy bullshit marketingre ezt nem szabad használni.

Ezzel az egyszerű és olcsó eszközzel már a kezdetektől adatbázist építhetsz, amelyet a későbbiekben kiválóan lehet használni ügyfélszerzésre és kapcsolattartásra. Akik készen akarnak maguknak ilyen oldalt, azoknak ajánlom a LaunchRock szolgáltatását, amely a fent leírtakat tudja, valamint reklámozza az oldalt a saját belső listáján. Akik nem csak a magyar piacra szánják a netes startup-jukat, azoknak mindenképpen érdemes használni.

Béta tesztelés

A következő lépés a zártkörű vagy nyilvános béta tesztelés. Mivel a legtöbb felhasználó már az első benyomás alapján értékel, kiemelten fontos, hogy csak akkor induljon el a béta verzió, ha elkészült a honlap professzionális dizájnja. A ronda dizájn azt üzeni, hogy a mögöttes tartalom is silány!

Meghívó kérő

Első körben a várólistán szereplőket hívd meg e-mailben. Számukra akár exkluzív, dedikált regisztráló felületet is ki lehet alakítani. Ezzel erősíteni lehet az elköteleződésüket.

A zártkörű béta tesztelésnél a címlapon a meghívókérő form legyen a középpontban. Ha nyilvános bétatesztelés indul, és regisztrálókat is befogadsz, akkor azt tedd a lehető legkényelmesebbé. Lehessen Facebook-, Google- vagy Twitter-accounttal regisztrálni.Természetesen az email-es regisztrációt is lehetővé kell tenni, de az legyen a lehető legegyszerűbb. Ne kérj nevet, lakcímet, stb. Ez a bétatesztelés során még lényegtelen, ellenben minél több rubrikát kell kitölteni, annál magasabb a lemorzsolódás, annál többen hagyják félbe a regisztrációt.

Email-es regisztrációnál mindig legyen jelszómegerősítés (confirm password). Előfordulhat ugyanis, hogy a regisztráló elsőre elgépeli a jelszavát, és ha nincs jelszómegerősítés, akkor másodjára már nem fog tudni belépni, csak ha bekéri az elfelejtett jelszót. Az pedig munka és idő. Márpedig a netes felhasználók „megszerzésében” a gyorsaság és az egyszerűség a legfontosabb szempont.

Így néz ki a tökéletes regisztrációs form

Már induláskor legyen mobil verziód, vagy mobilra letölthető alkalmazásod (Android, iPhone, Windows). Sokan, főleg az early adopter-ek  okostelefonról vagy táblagépről nézik az oldalakat. Lehetőleg ne használj flash-t, mert azt az iPhone-osok és iPad-esek nem látják. Érdemes kipróbálni a Html5-öt.

Bizalomépítés

A legtöbb startup elfeledkezik a készítők bemutatásáról a honlapon, legfeljebb csak egy semmitmondó email-t, egy Twitter-címet ad meg, vagy egy „kapcsolat” form-ot tesz fel. Márpedig a felhasználók bizalmát meg lehet nyerni azzal, ha részletes „Rólunk” oldal már induláskor fenn van a honlapon. Én például szeretem tudni, kik állnak az adott startup mögött. Ha titkolni akarod a kilétedet, akkor inkább ne csináld.

A legjobb, ha az About oldalon bemutatkozik a cégvezető, a menedzsment, a fejlesztők. Fotóval és rövid életrajzzal. Ha van, akkor a tőkebefektetőt is érdemes feltüntetni. Természetesen szükség van cég- vagy projektleírásra is, ám az ne a termékről szóljon, és ne legyen hosszú. A cég- vagy projektbemutatás során mindenképpen érdemes megfogalmazni azt, hogy mi a célod, a küldetésed.

Folytatása következik, amelyben a promócióról és a felhasználói élmény fokozásáról lesz szó.

Szólj hozzá!

A Facebook Timeline hamarosan nemcsak egy választható lehetőség, hanem kötelező megjelenési forma lesz minden rajongói oldal számára. Persze ez nem újdonság, hiszen már nagyon sokan átálltak az új rendszerre, az utolsó pillanatig kiváróknak pedig biztosan szerepel a naptárában a március 30-i határidő.

Van egy kiváló példa, ami a Timeline egyik érdekes funkciójának használatára vonatkozik, ez pedig a címben is szereplő mérföldkő, vagy eredeti elnevezésén a Milestone. Ezzel biztosítanak lehetőséget az oldalak tartalmát kezelők és előállítók számára, hogy az adott vállalat történelmét is megjeleníthessék a Facebookon. Visszamenőleg, tetszőlegesen megadott időpontokra vihetünk fel posztokat, akár a közösségi oldal alakulását évtizedekkel megelőző időpontokra is. Aki foglalkozik vállalati kommunikációval, pontosan tudja, mennyire szeretik a vezetők azt, ha a vállalkozás múltját össze lehet kötni az aktuális üzenetekkel és tevékenységgel.

Az Old Spiceonline kampányai évek óta a best practice gyűjtemények állandó szereplői, teljes joggal, hiszen akcióik átütő sikerűek, és ezt az eredményt időről időre meg is tudják ismételni. Az egyetlen jogos kifogás csupán az lehet, hogy nem mernek radikálisan változtatni egy bevált koncepción. Egy másik, ennél jogosabb kifogás az lehet, hogy miért kellett az európai piacra egy fehér karakterrel helyettesíteni Isaiah Mustafa-t, de ez már egy másik témakör lenne.)

Szerencsés helyzetben van a Procter & Gamble(akik fordíthatnának kicsit több energiát Wikipédia szócikkük karbantartására), mert szinte semmilyen modoros vagy mesterkélt hangnemhez nem köti őket egyik márkájuk vagy termék célcsoportjuk sem. Ez nyilván nem mondható el minden vállalatról. Azonban amilyen mérföldköveket feltöltöttek, az több mint szórakoztató, és biztos vagyok benne, hogy nagy mértékben növelte a felhasználók által az oldalon eltöltött idő mennyiségét.

Elsőként rögtön itt van az alapítás idejére helyezett poszt. Minden bizonnyal nem egy ninja leopárd volt az egyik alapítója a márkának, de csupán azzal, hogy nem veszik magukat komolyan, az online térben már közelebb kerültek a természetesnek ható kommunikációhoz.

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy ezt a stílust nem lehet korlátlanul használni, de jóval szélesebb körben alkalmazhatnák a vállalatok idehaza is, mint jelenleg.

Egy másik tényleg humoros poszt, ami ugyanennek a leopárdnak és partnerének köszönhető, hogy 18 évvel később vált elérhetővé a fogyasztók számára házi mozgóképrögzítés (VCR) technológiája, mivel elsüllyesztették az azt szállító hajót. Még szerencse, hogy a hollywoodi sztárok anyukáit túlnyomó részben sikerült megmenteni, az 5 legvonzóbb hölgy személyében. Még a teljesen komolytalan tartalomba is beleviszik az imázs formáló szempontokat. Tulajdonképpen hagyományt hamisítanak jelenlegi kommunikációjukhoz.

Így folytatják hosszan és sok poszton keresztül. Mint például a háború utáni, úgynevezett Nagy Generáció elnevezéséhez is kitaláltak valamit. Ezeknek mind-mind jelentősége van. Növelik az oldalon eltöltött időt és az interakciók számát is. Nem egy esetben ezeken a mérföldköveken nagyobb a felhasználói aktivitás mértéke, mint a mindennapos tartalmon. Azonban ezt nem szabad lebecsülni, hiszen ezen interakciók révén a mindennapos posztok nagyobb valószínűséggel jelennek meg a felhasználók hírfolyamában, amivel az oldal természetes elérésének mértéke növelhető.

Csak gratulálni lehet a kreatív ügynökségnek, mert egy hasznos funkciót megint sikeresen alkalmaztak az Old Spice márka imázsára.

forrás 

Szólj hozzá!

Az elmúlt héten a fenti témában adtunk elő a Barcamp Budapest Konferencián, egyrészt röviden áttekintve a mobilalkalmazások vállalati kommunikációs felhasználásának jelenlegi elterjedtségét, másrészt amellett érvelve, hogy ezek kialakítása során az egyirányú tartalomszolgáltatás helyett aktivitásalapú kommunikációban érdemes gondolkozni. Fontosnak tartjuk ezt a kérdést, mivel bár rohamosan nő az alkalmazásfejlesztési kedv a vállalatok körében is, ezzel együtt egyre nagyobb a letöltés után csak egyszer kipróbált, és aztán örökre elfelejtett alkalmazások aránya is. Ez pedig azt jelenti, hogy a hibás koncepciók következtében egyre több idő, pénz és energia vész kárba ezen a területen, előrevetítve a várt eredmények elmaradásából fakadó kiábrándulás lehetőségét.

A legnagyobb márkák döntő hányada mára a közösségi médiában is sikeresen kommunikál: a Fortune Top 50 márkák listája és az Alterian Top 50 márkák a közösségi médiában rangsorának közös metszete egyre nagyobb. Ezek a márkák már több közösségi felületen vannak egyszerre jelen, jellemző rájuk a tudatos csatornaválasztás és kommunikációjukra a közösségi szemlélet. Érdekes viszont megfigyelni, milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel a közösségi oldalakon néhány évvel ezelőtt megtett kezdeti, márkaépítésre irányuló lépések hibái, illetve a mobilplatformban rejlő lehetőségek kiaknázása során mostanában felmerülő buktatók között. Ahogy az első vállalati Facebook-oldalakon gyakoriak voltak (de sajnos még ma sem példa nélküliek) az egyirányú közlések, híradások, úgy manapság is sok olyan alkalmazással találkozunk, amely nem több egy mobilra optimalizált termékkatalógusnál, vagy a vállalati honlapon található információk mobilos feldolgozásánál. Holott a felhasználói szokásokat vizsgáló kutatások szerint mobilon az első helyen állnak a legkedveltebb tevékenységek listáján az olyan aktivitások, mint a social networking, és csak utolsó helyen szerepel a tartalomfogyasztás vagy éppen a termékinformációk begyűjtése. A másik gyakori hiba, hogy a mobilalkalmazás nem a márkaépítés integrált elemeként funkcionál, nem kapcsolódik egyéb vállalati kommunikációs aktivitásokhoz.

Ezekből a típushibákból okulva érdemes tehát az aktivitást erősítő, ösztönző és a közösségépítés irányába mutató megoldásokban gondolkozni, mivel ez nemcsak a felhasználók bevonását, aktivizálását és az alkalmazásunk terjedését segíti, de a márkaépítés egészét is támogatja. Érdemes emellett hosszú távra tervezni, például egy kampányhoz kapcsolódó alkalmazás esetén a kifutást követően annak magára hagyása helyett új funkciókat hozzárendelni. Kiemelten fontos továbbá ezeket az alkalmazásokat a vállalati kommunikáció szerves részeként kezelni, azokat az egyéb eszközökkel és aktivitásokkal összekötni. Alább megtekinthető az előadás során bemutatott prezentáció, a végén néhány konkrét példával, amelyek esetén ezeket az alapelveket sikerült jó eredménnyel érvényesíteni.

1 komment · 1 trackback

Tavaly nyáron a Madridban tanuló Klára Levente és barátai elképesztő kalandba vágtak bele: fixivel indultak el Budapest felé és a Facebookon kerestek társakat a 3284 km-es úthoz. A Cycle Me Home projecthez nem csak elszánt biciklisek, hanem szponzorok és együttműködők is szép számmal csatlakoztak. A túráról menet közben részletesen tudósítottak ugyan, április 6-án azonban bemutatásra kerül a 38 napot felölő dokumentum film, melyet egy olyan trailerrel harangoznak most be, amit a világon bármilyen profi stáb megirigyelhetne: 

A szponzorok között természetesen találunk kerékpárokat és hozzá tartozó alkatrészeket, kiegészítőket gyártó és forgalmazó cégeket is. Ezen kívül a túra eleje és vége egy-egy világhírű fesztiválhoz kapcsolódott - így is növelve az esemény hírértékét, no meg a szórakozási lehetőségeket. Az indulást a madridi Kerékpáros Futárok Bajnokságának idejére, míg érkezést a Sziget Fesztivál kezdetére időzítették. Az Európa Legjobb Fesztiváljának választott hazai rendezvényt idén rendezik meg 20. alkalommal, így a film számukra is egy újabb megjelenési lehetőséget biztosított. 

A valóban életre szóló élményt jelentő túra alatt a fiatalokhoz társak is csatlakoztak, míg úton-útfélen jótevőkkel futottak össze, ahogy az egy valamire való, online szervezésű eseménytől el is várható. Arról, hogy mennyi támogatót tudtak gyűjteni menet közben, sajnos nincsenek egyelőre közelebbi információk, pedig a közösségi finanszírozás szempontjából is igen érdekes lehet a srácok vállalkozása.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Az ügyfelekkel, érdeklődő látogatókkal való kapcsolattartás területén folyamatosan újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg. Ezek egy jelentős része meglévő szolgáltatások kreatív felhasználásával, integrálásával jön létre, elég csak azokra a weboldalakra gondolni például, ahol Skype-on keresztül is elérhetjük az adott vállalkozást.

Az IngyenHívó megoldása ezzel szemben egy jóval gördülékenyebb megoldást kínál, amely használatával ráadásul személyes adatunkat, Skype azonosítónkat, sem kell kiadnunk. A komplex szolgáltatás lényege, hogy a regisztráció után kapunk egy kész felületet, melyet honlapunkon el tudunk helyezni, és amelyen keresztül látogatóink ingyenesen elérhetnek bennünket. 

Regisztráció után fel kell tölteni az egyenlegünket, hiszen a hagyományos zöldszámokhoz hasonlóan, a hívás költségeit nekünk kell majd megtéríteni. A honlapon elhelyezett felületen az érdeklődők kezdeményezhetik, hogy telefonon vegyék fel velük a kapcsolatot, vagy számítógépükre kötött mikrofonjuk használatával azonnal indíthatják is a hívást, ha épp félfogadási időben tévednek az oldalra. A rendszer használatához csupán Flash-re van szükség ügyféloldalon, tehát valóban minimalizálták a követelményeket, ami nagymértékben növeli a szolgáltatás sikerességének esélyeit.

A holvegyekautót egyértelműen hiánypótló startup. Megszámlálhatatlan helyen kereshetünk használtautókat, azonban újautó vásárlás esetén csupán a márkakereskedések oldalairól letölthető árlistákból lehetett igazán teljes körűen tájékozódni, ami valljuk be őszintén, nem könnyítette meg az tájékozódást. Gyors regisztráció után a Magyarországon elérhető szinte összes márka kínálatából válogathatunk. Van lehetőség árajánlat kérésére, ugyanakkor saját igényeink megadásával várhatjuk kereskedők jelentkezését is, országosan, vagy megyei szinten, mind a két esetben. Ezek után az autóvásárláskor megszokott adatok megadásával indíthatunk keresést. Keresésünket az extrák és a finanszírozási formák alapján is pontosíthatjuk. Ezen felül márkánként az ország összes kereskedésének akcióját is böngészhetjük, ami külön hasznos.

Valójában azok értékelhetik igazán ezt a könnyedséget, akik már próbáltak újautó-ajánlatokat keresni. Semmilyen forradalmi nincs a holvegyekautót szolgáltatásában, azonban annak egyszerűsége és hasznossága vitathatatlan, és ez már egy igazán egyedi és ígéretes startuppá teszi az oldalt. A kereskedőknek külön regisztrációs felület áll rendelkezésükre, de nem látjuk okát, ebből miért maradna ki bármelyikük is! 

Az IQRS sportolók számára kínál saját gyártású, innovatív technológián alapuló telemetriai adatokat figyelő rendszereket. Ezekhez analizáló szoftvereket is fejlesztenek, amelyek részben mesterséges intelligencián alapuló, valós idejű elemzéseket is közölnek. Az évek óta egyre tökéletesebb technológiát kezdetektől nemzetközi piacra szánják és szép számmal emlékeztek meg róla külföldi portálokon is. Mindenesetre örömteli, hogy nem csak online szolgáltatásokat nyújtó startupok tudnak sikeresek lenni hazánkban. 

A közeljövőben két konferencia is lesz külön a startupok kapcsán. Az egyik a Startup Underground Konferencia, amely március 8-án kerül megrendezésre, a másik pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rendezvénye, a Startup Weekend, amelyet február 17-19. között látogathatnak az érdeklődők. Mind a kettőt figyelni fogjuk, hátha feltűnik majd egy-egy érdekes vállalkozás. Addig is várjuk Tőletek a hazai startupokról szóló bármilyen híreteket, információtokat!

Szólj hozzá!

A közösségi finanszírozásnak külföldön már több platformja is van, elég csak a legismertebb, a Kickstarter-t, vagy a leginkább technika orientált FundaGeek-et említenünk. Ezeknek a közösségeknek a lényege, hogy összekötik a kreatív és innovatív ötletek gazdáit a potenciális finanszírozókkal. Nem kell milliós összegekre gondolni, hiszen a közösség ereje éppen a mennyiségben rejlik: pár ezer forint hozzájárulással néhány száz ember már el tud indítani egy-egy tervet a megvalósulás útján. 

Sajnos a fent említett oldalak szolgáltatásai Magyarországon korlátozottak (hogy finoman fogalmazzak), azonban több hazai startup is hasonló üzleti modellel indul be, indult be mostanában. 

Az egyik ilyen a Kezdheted, mely egyelőre még Béta fázisban van, ha jól látjuk, és nem kezdődött még gyűjtés egyetlen projektre sem. A Kezdheted azzal próbál többlet-szolgáltatást nyújtani, hogy minden ötletet ők maguk ellenőriznek és korrektúráznak, tehát kvázi tanácsadó szolgáltatást is végeznek - amit nyilvánvalóan érdemes kihasználni. Az emailben leadott projektek megjelenését pedig egy Mintaprojekten be is mutatják. Azt, hogy milyen típusú ötletekkel lehet pályázni, szemmel láthatólag itt nem szabják meg.

Az indulj.be ezzel szemben inkább követi a Kickstarter üzleti modelljét, és konkrétabban körülírja, milyen ötleteket fogadnak be. A honlapon található információ alapján ez lehet "például egy könyv, CD-kiadása, mobilos applikáció fejlesztése, weboldal elkészítése, egy találmány prototípusának legyártása". Ez feltehetőleg megkönnyíti a pályázók dolgát, hiszen tudják, hogy ötleteiket célszerű egyből termékként értékesíthető formába önteni - amire biztosan könnyebb lesz "befektetőket" találni!

Saját magukat, egy már világsikert elért hazai startup, a prezi.com segítségével mutatják be:

Csak sok sikert tudunk kívánni mindkét vállalkozásnak! És akinek jó ötlete van, semmiképpen se tartsa magában!

Szólj hozzá!

A Heineken kampányai az esetek döntő többségében tartalmaznak valami egészen megragadó és egyedi, mégis végtelenül egyszerű ötletet, amelyek miatt a kampányokra lezárulásuk után is emlékszünk. Akár évekkel később is emlegetjük őket.

Az idei karácsonyi szezonra egy több mint zseniális Facebook alkalmazással készültek. A Heineken Beertender terméke, az otthoni sörcsap, sok agglegény álma. Ilyet azonban kevesen fognak kapni, és ezt pontosan tudták az ügynökségnél is, ahol a kampány készült. A BeerFriender alkalmazás segítségével összekapcsolnak bennünket egy hozzánk hasonló sörbaráttal, így megvehetjük a terméket egymásnak. Ajándéknak látszó csomagot és üdvözlő kártyát is küldhetünk vadidegen sorstársunknak! (Érdemes szemügyre venni a Heineken Facebook oldalára fejlesztett egyedi tartalmak mennyiségét és minőségét is.) Az ötlet egyszerűen tökéletes, hiszen erősíti a vállalat iránti elkötelezettséget, a közösség tagjai között új kapcsolatokat hoz létre, termékértékesítést is kapcsol mindehhez, és aktuális, mert remekül illesztik az egészet a karácsonyi ajándékozáshoz is.

Egy, a magányos, idős emberek megajándékozására minden évben gyűjtő alapítvány is a közösségi médiához fordult idén. Az elmúlt években rendszeresen merült fel problémaként, hogy nem találtak kellő számú felajánlót: az elmúlt években összesen 60 ezer ajándékot tudtak szétosztani. Ezért találták ki a Be a Santa to a Senior online kampányt és a hozzá tartozó felületet, amelyen keresztül bárki adományozhat. Érdekes, hogy pusztán azzal, hogy online szervezték a gyűjtést, eddig több mint 1,2 millió ajándékot érkezett. Tehát most több nyugdíjasra van szükségük, mert nem tudják kinek adni az ajándékokat. Az ajándékok leadására rengeteg helyen van lehetőség, így is könnyítve a programban való részvételt. 

Az Old Spice ismét a biztos recepthez nyúlt: Isaiah Mustafa-val forgatták a karácsonyi reklámjukat is. A karácsonyi kampány részeként 7 milliárd - igen, milliárd - ajándékot fognak szétosztani karácsonyig.

Minden elképzelhető célcsoportnak készítettek filmet, amelyek megtekinthetőek a Youtube csatornájukon. Személyes üzenetek is vannak, például Jimmy Fallon komikusnak címzett, de az idős spanyol ajkú anyukák sem maradtak ki...Döbbenetes energiát fektetnek ezekbe az Old Spice kampányokba!

Nektek mi a kedvenc idei kampányotok?

Szólj hozzá!

A Facebook magyar felhasználóinak száma már több mint 50 ezer fővel meghaladta a 3,5 milliót, nem csoda tehát, ha egyre több és több (üzleti) rajongói oldal szervez valamilyen nyereményjátékot. Az efféle kampányok nem titkolt célja a rajongók számának gyors növelése, azonban néhány oldal nem tartja be a Facebook promóciókra vonatkozó szabályzatát. 

A szabályszegés ráadásul csak az egyik probléma ezekkel az akciókkal. Ha tüzetesebben megnézzük ezen oldalak kampány alatt aktivizált rajongóit, akkor láthatjuk, hogy az esetek többségében ugyanazok a felhasználók jelennek meg tömegével ezeken az oldalakon.

Nézzünk most meg pár hazai Facebook-kampányt, amelyek nem egy esetben a Facebooktól független, hagyományos ATL kampánnyal is hirdetésre kerültek. Mondanunk sem kell, hogy ezeknek a költsége egyáltalán nem áll arányban eredményességükkel! 

Elsőként a Frixion tollak kampányát vennék górcső alá, amivel valószínűleg már többen találkoztatok. A játékot, melyhez csupán az oldalt kell like-olnunk, az ország több pontján tömegközlekedési eszközökön is reklámozzák. Az oldalt like-olók között 1000 rajongónként kisorsolnak, egy igen nagy értékű, de a tollakhoz nem igazán kötődő, iPad 2-t. Ehhez képest az oldal most fogja összegyűjteni 600. rajongóját, ami nem túl sok. Persze nem is a rajongók száma a lényeg, hanem az elkötelezettségük. De az egy ilyen versennyel kétséges.

Rubint Réka Facebook oldala is belefutott egy szabálytalan nyereményjátékba, ahol a szallodak.hu oldal like-olásáért Rubint Réka által dedikált fitness dvd-t nyerhettek a felhasználók. A játékot ez esetben nem Réka szervezte, tehát a felelősség sem az övé lenne egy esetleges feljelentést követően. 

A HelloTrend Nyereményjáték szintén szabálytalan, mivel oldal like-oláshoz köti a részvételt, bár ezen felül még egy eventet is meg kell osztanunk, de a szabály szerint a Facebook semelyik alapfunkciója nem használható sorsolás alapjául, és ezek mind azok. Alkalmazást kell fejleszteni, másképp nem működhet szabályosan. Játékszabályt sem írt minden oldal, de például a Frixion játékának van, kár hogy nincs benne a kötelező rész, ami a kinyilvánítaná, hogy a szervezőknek semmi köze a Facebookhoz és hogy harmadik félnek adják meg adataikat. Azaz csak adnák, hiszen ezek a játékok is a Facebookon keresztül fogják értesíteni a nyerteseket, ami szintén szabálytalan.

A sort sokáig folytathatnánk, mert továbbra is sok olyan hazai céget találni, akik a szabályokat figyelmen kívül hagyó kampányt szerveznek a Facebookon. A rendszert és a felhasználói attitűdöket szemmel láthatóan többen értik, érzik, de a veszélyeket, amit a szabályszegés magában rejt még kevesen. Ez persze nem csak nálunk van így, egy angol ékszerész egy 1500 font értékű gyémánt gyűrűt sorsolt ki a like-olói között...

Azt is jól gondoljuk meg, hogy a Facebook szabályzatának megszegése az oldal és az adminisztrátorok profiljának törlésével járhat. Tehát nem csak drágán szerzett rajongóinkat veszíthetjük el, hanem munkaeszközünket, a Facebook hozzáférésünket is. Erre pedig pusztán néhány feljelentést követően sor is kerülhet...

Végezetül talán a legfontosabb: hiába növeljük követőink számát, ha nem elkötelezettek márkánk, vállalkozásunk vagy (civil szervezetek esetében) ügyünk iránt, motivációjuk egyetlen forrása a nyeremény megszerzése vagy a jótékonysági akció támogatása. A nyereményjátékokat követő időszakra előre terveznünk kell rendszeres tartalmunkat, ezt nem tudjuk kellőképpen hangsúlyozni! Átfogó gondolkodásra van szükség, és ebbe illeszkednie kell a jelenlétünket megalapozó kampánynak is, ami a Facebookon kézenfekvő módon egy játék. Ez azért is nagyon fontos, mert a későbbiek folyamán olyan összetételű közösség válhat előnyünkre, amely a saját, őszinte tartalmunk iránt érdeklődik - és ez a like-olgató, csak a nyereményekre vadászó, (esetenként nem is valódi) felhasználók köréből bajosan áll majd össze.

Szólj hozzá!

Már több posztban is foglalkoztunk a kisvállalkozások és a közösségi média kapcsolatával és emeltük ki, hogy olyan eszközt kaptak a kezükbe, mely nemcsak, hogy költséghatékony módon tudja jelentősen megnövelni ismertségüket, hanem egyértelműen bővülhet ügyfélkörük is.

Az USÁ-ban ezt már senkinek nem kell bizonygatni, egyesek szerint ezen a színtéren várható a legnagyobb növekedés az online marketing költések terén ebben az évben. Egy rájuk szakosodott közösségimédia-kommunikációs cég megvizsgálta a felhasználói körének szokásait, ez alapján készített a Mashable egy összefoglalást. Érdemes megnézni, mert van benne egy-két tanulság, bár ha az itthoni viszonylatokra akarjuk vonatkoztatni az adatokat, akkor látható, hogy nálunk mindezek inkább a nagyvállalatok közösségimédia-használatáról mondhatók el egy-két kivétellel. 

Ilyen kivétel például, hogy az amerikai kisvállalatok nagyobb arányban vannak jelen a Twitteren, mint a Facebookon, ezt követi a LinkedIn, majd a Wordpress és a Flickr. Nálunk valószínűleg inkább a Facebook vezet, ha már közösségi médiáról van szó.

Jellemző és érdekes tapasztalat, hogy a felhasználókkal való interakció a Twitteren erősebb, viszont a Facebook generál több átkattintást a vállalkozások honlapjára. 

A cégek nagy része már rájött az alapigazságra, miszerint rendszeresen, tehát minimum naponta érdemes posztolni, ami ráadásul több visszajelzést is generál, mint a ritkábban elejtett bejegyzések.

Látható, hogy az amerikai piacon még a legkissebb sufnicég is mindent megtesz, hogy kitűnjön a tömegből, mindeközben azonban céltudatosan használják a lehetőségeiket, nem aprózzák el teljesen energiáikat. Várhatóan ez Magyarországon is jellemző lesz, bár nem ilyen mértékben, és arra is lehet számítani, hogy elsőként a hajnövesztő csodaszerek és hasonló termékek forgalmazói fognak túlburjánzani ezeken a csatornákon. Egy idő után viszont ez konszolidálódni fog, és végre a Facebookon is tudunk majd jó burkolót találni.

3 komment

Aki tumblrezik, gyakran szembesül a leállással, ami olyan sokáig volt jellemző a Twitterre vagy éppen az iWiW-re is. A szolgáltatás népszerűsége ugyanis egyszerűen túlnőtt a stábon. Igazi startuphoz méltóan egy kis, lelkes csapat dolgozik a háttérben, köztük az alapító-ötletgazdával, David Karppal. Ebből következik, hogy valószínűleg jelenleg kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy profi kommunikációs munkatársat vagy csapatot alkalmazzanak, pedig úgy tűnik, hogy már régen eljött az a pont, amikor erre is gondolni kellene.

Steve Jobs rendszeresen meglepi azzal a felhasználókat, hogy személyesen válaszol a neki küldött levelekre, így van ez David Karp esetében is. Viszont míg az Apple vezére egy született kommunikátor, addig a fiatal, és ennélfogva ezen a téren tapasztalatlan David még nem veszi olyan profin az akadályokat.

(A képen David Karp)

Így történhetett, hogy egy valószínűleg sokadik elégedetlen levélre válaszolva az utolsó szavai ezek voltak: "Please go away". A levélben részletesen leírja, mennyit dolgoznak az emberei azon, hogy a Tumblr jobb legyen, és hogy mennyire demotiválja őket, ha kritikus hangvételű e-maileket kapnak.

A tumbli atyjának kiborulása teljesen érthető, mert az elkeseredett felhasználók tényleg úgy viselkednek gyakran, mint az elkényeztetett óvodások. Azonban bármennyire is rosszul esik és személyes sértésként tűnik fel a sok panasz, nagy hiba ezeket mellreszívni, még nagyobb mindezt a kommunikációban is megjeleníteni. Egyetlen járható út van ezekben az esetekben: bocsánatkérés, kedvesség sőt vidámság, a kritika megköszönése. Ennél sosem kevesebb. Mindezt meg lehet még támogatni a munkáról folyó publikus háttérinformációkkal.

Nehéz látni, mi az a pillanat, amikor egy startup vezetőjének és munkatársainak inkább a saját munkájuk ellátására kell összpontosítaniuk és ki kell engedniük a kezükből a felhasználókkal való kommunikációt. Olyan lépés lehet ez, amit megtéve úgy érezhetik, hogy már nem is igazi startupok, eltűnik a garázscég-hangulat és megkezdődik a vállalattá válás. Ettől azonban nem kell félni, hiszen épp a jól átgondolt és profin kezelt kommunikáció segítségével tudnak megőrizni valamit abból, amit a termékük és a szolgáltatásaik kulcsértékeiként azonosítanak. 

2 komment

Sokszor sok helyen leírták már, hogy a közösségi média nem kezelhető pusztán a vállalati kommunikáció egy újabb csatornájaként, hanem mára központi szerep illeti meg a márkaépítésben, imázsépítésben. Ebben az esetben tehát az alábbi ábra első három sorában szereplő tevékenységek szerves része, központi eleme a közösségi média, az online közösségépítés.

A vállalati, szervezeti evolúció egy következő lépcsőfoka, amikor a klasszikus kommunikációs feladatokon túl egyéb működési területek életében is szerepet kap az online közösség. Már egyre több olyan példával találkozhatunk, amikor a közösségi média az ügyfélszolgálat, a termékfejlesztés, de már a logisztika eredményes működéséhez is hozzájárul, ezek közül gyűjtöttünk össze néhány tanulságos esetet.

Hewlett Packard – több mint száz szakértő segíti a közösségi ügyfélszolgálatot

A HP vállalati működésébe az online közösséget több területen is integrálták: az általános imázsépítésen túl az ügyfélszolgálatban és a termékfejlesztésben is fontos helye van a közösségi médiának: gondoskodtak arról, hogy az ügyfelektől a Facebook-on, Twitteren keresztül érkező, a termékekkel kapcsolatos visszajelzések eljussanak a fejlesztéssel foglalkozó megfelelő csapatokhoz. Az ügyfélszolgálati tevékenységet több mint 100, HP-nagykövetként működő szakértő is segíti az ügyfelek kérdéseinek megválaszolásával. További terveik között szerepel a különböző közösségimédia-csatornákon beérkező kérdések, megkeresések integrált kezelése: ezek kivétel nélkül eljutnak majd a HP Support Forum szakértőihez.

Vitamin Water – a Facebook követők találták ki az egyik terméket – az ízektől a címkéig 

Az USÁ-ban és Ázsia néhány országában közkedvelt, többféle ízű frissítőket gyártó Vitamin Water egyik termékének kifejlesztését teljesen a Facebook-követőkre bízta az ízesítések kiválasztásától kezdve egészen a külső dizájn meghatározásáig egy e célból létrehozott alkalmazás segítségével. A szavazásra bocsátott ízek körét először az említések száma alapján szűkítették, majd a 10 leggyakrabban említett gyümölcsre lehetett leadni a szavazatokat. Az ízesítés eldöntése után az app segítségével a rajongók terveket készíthettek a címkére vonatkozóan, végül a névre is javaslatokat tehettek. Így jött létre a Vitamin Water feketecseresznye-lime ízesítésű kiadása, mely a beszédes „Connect” nevet viseli azóta is.

Con-Way – Twitter kamionsofőröknek, a logisztika szolgálatában

A logisztikával foglalkozó Con-Way egy kislétszámú, de annál intenzívebben működő, a munkavégzés alapját jelentő közösséget hozott létre a Twitter segítségével, kamionsofőrök körében. A külső szemlélő számára nehezen értelmezhető üzenetekből a sofőrök számára kiderül, hol van éppen szállítmányozásra váró áru, milyen határidők tartoznak ahhoz, s a megadott linkre kattintva vállalhatják el a munkát. (Érdemes a követők profiljait is megnézni, akik tényleg kamionsofőrök - és aktív Twitter-felhasználók is egyben :)). A friss szállítmányozási megbízásokról szóló tweetek 15 percenként frissülnek. A sofőrök jellemzően smartphone-juk segítségével használják az oldalt.

5 komment

Egy amerikai kutatás keretein belül (melyet a SmartBrief készített) 6500 üzleti döntéshozót kérdeztek meg arról, mennyire hasznos a közösségi média az üzleti életben, illetve, hogy mennyire alkalmazzák annak csatornáit. Mint a készítők hozzáteszik: a kutatásban való részvétel jelentkezés alapján történt, így valószínűleg a tudatosabb, aktívabb felhasználók felülreprezentáltak voltak. Ezt mutatja az is, hogy a válaszadók 60%-a használja a közösségi médiát. Az eredmények mindenesetre így is beszédesek.

A közölt számok alátámasztják, hogy a közösségi média, mint új üzleti kommunikációs csatorna gyerekcipőben jár, ugyanis a vállalkozások mintegy fele maximum egy éve kezdte használni ezeket a lehetőségeket, a kétharmad (66,5 százalék) 18 hónapon belül kezdte.  Azok közül is pedig, akik már legalább két éve használják a közösségi médiát, csak minden második adatközlő nyilatkozta, hogy vállalata rendelkezik teljes körű és teljesen kidolgozott közösségi média stratégiával. A megkérdezettek 15 százaléka tartja vállalata stratégiáját hatékonynak, és csak 7 százalék bevételszerzésre kifejezetten alkalmasnak. A vezető közösségi média használók közé - nem meglepő módon - a kommunikációs-, reklám- és marketingügynökségek tartoznak.

A megkérdezettek körében az aktivitást legtöbbször a top menedzsment fogja vissza. A vállalatoknak csak kevesebb, mint harmada nyilatkozott úgy, hogy a felső vezetés számára fontos a közösségi média kommunikáció, és ugyanennyien mondták azt, hogy pont a felső vezetés ellenállása miatt nincs a cégnél ilyen irány.

Ami a népszerűséget illeti, a csatornák között a Facebook vezet (49%), azt követi a twitter (40%),  de sokan írnak blogot (35%), említették továbbá a LinkedIn-t (28%) és a youtube-ot (24%) is.

A legtöbb vállalkozás célja (94%) a brandépítés, vagyis hogy ezeken a felületeken is növeljék termékeik, szolgáltatásaik ismertségét. 76 százalék direkt kapcsolatot szeretne építeni a célcsoportjaihoz ezeken a csatornákon. 55 százalék számára elsődleges cél még, hogy így generáljon forgalmat a weboldalára. Ami biztató szám: a válaszadók fele azért is tartja fontosnak ezeket a csatornákat, mert így megismerheti ügyfelei igényeit, illetve tud is reagálni azokra. Szintén ennyien új üzleti lehetőségek szempontjából is fontosnak tartják a közösségi médiában való jelenlétet.

Az ódzkodás okai nem meglepőek: legtöbben üzlet-biztonsági okok miatt fogják vissza magukat (33%), a válaszadók egyötöde pedig úgy nyilatkozott: nincs megfelelő csapata a feladatra.

Ami pedig a megtérülésről szóló információkat illeti: viszonylag sokakat érdekel a hatékonyság (46%), de egyelőre kevesen mérik azt megfelelő módon (15%).

Szólj hozzá!

- Az egyik tankhajónk elsüllyedt a tengeren, a természeti kár felmérhetetlen, tennünk kell valamit!
- Ugyan már, pár kacsa megdöglik, kit érdekel!

Ez a párbeszéd még a Dallas sorozat egyik epizódjában hangzott el Bobby és Jockey Ewing között, és elsőre ez a hozzáállás jutott eszembe a vörösiszap-katasztrófa után közel egynapos késéssel napvilágot látott cégvezetői nyilatkozatot olvasva. Miközben a halálos áldozatok száma már elérte a négyet, a MAL Zrt. vezetője arról beszélt, hogy „a vörösiszaptól nem kell félni, nem okoz sérülést” és „semmilyen tekintetben nem veszélyes, és nem ártalmas anyagról van szó, nem okoz maradandó károsodást.” Ahogy ilyen esetekben ez lenni szokott, a szokottnál is feszítettebb tempójú újságírói munka nyomán jelentek meg túlzó, téves állítások is a veszélyes anyag hatásait illetően, ám a vezető totális, a tényekkel és a szakértői véleményekkel is szembemenő tagadása az első pillanattól teljesen hiteltelenné tette megszólalásait. (Arról nem is beszélve, hogy a tragédia nyomán kialakult felfokozott közhangulatot figyelembe véve már rég nem csak a vállalat imázsát, hanem saját testi épségét veszélyezteti ezekkel a kijelentésekkel).

Természetesen elsőként mindenki a tározót kezelő cégre gondol, ha felelősöket keres, de a cégvezető néhány órával később ezt egy olyan érveléstechnikai megoldással utasította el, amely inkább hatott a tűzre locsolt benzinként a médiavisszhangra, mint csillapítólag: „hasonló eset soha nem történt, így arra nem is lehetett felkészülni, mint ahogy Felsőzsolca sem gondolta volna, hogy elönti az ár.” Sokat nem segített a helyzeten a vállalat által később kiadott közlemény sem. Ebben már megjelentek ugyan olyan válságkezelést szolgáló elemek, mint a bocsánatkérés és a részvétnyilvánítás, majd a kárelhárításra utaló üzenetek, de mindezt szinte semmissé tették egy következő bekezdésben azzal, hogy „a cégvezetés mai helyzetelemzése szerint a technológiai eljárás gondos betartása mellett sem észlelhette a természeti katasztrófa jeleit, vagy tehetett volna annak elhárítása érdekében.” Ez lefordítva annyit jelent, hogy még csak fel sem merül bennük a cég felelősségének lehetősége, és ez az egyetlen üzenet, melyet a média a sajtóanyag közzétételét követően átvett. További tájékoztatást amúgy „néhány nap múlva” ígérnek – egy olyan helyzetben, amikor percenként jelennek meg újabb cikkek, hírek már nemcsak a hazai, de a nemzetközi médiában is az esetről.

Mit tehet ebben a helyzetben a vállalat?

A válságkezelés eredményességét az első néhány órában kifejtett aktivitások alapvetően meghatározzák. Ezeket a lehetőségeket a MAL Zrt. már nemhogy elmulasztotta, de az első 24 órában csak kifejezetten rontott a helyzetén. Nem jelentek meg az elsők között a helyszínen és a médiavisszhang alapján vélhetően nem vettek részt a károk elhárításában, illetve nem működtek együtt a katasztrófavédelemmel és a kormánnyal (de az biztos, hogy nem kommunikálták ezt megfelelően), ehelyett a már említett nyilatkozatokkal borzolták tovább a kedélyeket.

A válsághelyzet már az első pillanatban túlnőtt a vállalaton, hiszen tevékenységéből adódóan nyilván nem rendelkezett kommunikációért felelős munkatársakkal, a vezetőknek pedig – első reakcióik, de az azt követő közlemény alapján is – fogalmuk sincs arról, mihez kezdjenek ebben a helyzetben a médiával. Ezt nem is várhatja el tőlük senki (ezzel együtt, ha egy cég több millió köbméter veszélyes anyagot tárol lakott terület fölött egy hegyen, egy válságkezelési forgatókönyvvel már rendelkeznie kellene).

A válság kezelésére a jelenlegi felállásban esélyük sincs: a következő hetekben folyamatosan szembetalálják majd magukat a hazai és a nemzetközi média kérdéseivel, és jó eséllyel hasonló válaszokat fognak adni, min mostanáig. Komoly kommunikációs apparátussal rendelkező nagyvállalatok is kerültek már viszont olyan helyzetbe, amikor egyedül nem voltak képesek egy válság kommunikációs kezelésére. Ezt felismerve utólag vettek igénybe külső segítséget, s így képesek voltak – ha nem is az imázskárok helyreállítására, de legalább azok enyhítésére (sőt, egy esetben ennek eredménye olyan sikersztori lett, amelyet azóta a válságkommunikáció tantárgy kihagyhatatlan elemeként tanítanak az egyetemeken).

A MAL Zrt. számára tehát a jelenlegi helyzetben egyetlen logikus lépés ajánlható: szakmai segítség igénybevétele az eddigi legsúlyosabb hazai vállalati kommunikációs válsághelyzet kezeléséhez, mielőtt az teljesen maga alá temeti nemcsak a vállalatot, de annak vezetőit is.

Kép forrása: AP

7 komment

A teljes okostelefon-őrületben nagyon könnyen megfeledkezhetünk a mobilpiac egyik legfontosabb szereplőjéről, a Nokiáról. Mutatja ezt, hogy az Interbrand kutatása szerint bár egyetlen európai márkaként még benne van a top 10-ben, az ötödikről a nyolcadik helyre csúszott.

A Nokia World 2010 nevű eseményen viszont elég egyértelműen jelezték, hogy ők viszont látnak potenciált a maguk számára a növekedésre, mégpedig a fejlődő országokban. Ennek oka, hogy a világ népességének nyolcvan százaléka a mobiltelefon-tornyok hatókörén belül él, és várhatóan nem számítógéppel, hanem a mobiltelefonjával fog a netre kapcsolódni.

Nagy lehetőségekkel kecsegtet India, ahol hatvanmilllióan rendelkeznek internetkapcsolattal, viszont hatszázmillió mobiltelefon-tulajdonos van. Ez persze a jövő, de már a jelenre vonatkozóan is vannak olyan adatok, melyek arra engednek következtetni, hogy ebbe az irányba fognak elmozdulni a fogyasztói szokások és egyúttal ez az a terület, ahol majd profitálhatnak a távközlési vállalatok. A kínai polgárok 38 százaléka ugyanis már most a mobiltelefonját használja elsődlegesen az internetezésre.

Tehát ha nem is annyira izgalmas jelenleg a Nokia, korántsem bizonytalan a jövője, legalábbis abban az esetben, ha a fejlődő országokban lévő potenciált megfelelően ki tudja aknázni.

3 komment

A legújabb iPhone egyik legimpresszívebb funkciója a Facetime-nak elnevezett videotelefonálási lehetőség azoknak, akik soha nem tudnak elszakadni szeretteiktől, illetve állandó tárgyalási kényszerben töltik napjaikat.

Viszont amíg a szerencsés tulajdonosok tényleg csak egy szűkebb körbe tartoznak, nem igazán tudnak örülni ennek az újításnak, hiszen nincs kivel használniuk.

Erre gondolt az Apple és várhatóan csak középtávra, de elindított egy olyan szolgáltatást, mely a Facetime tesztelését teszi lehetővé.

Csak fel kell hívni az ügyfélszolgálat erre szakosodott csapatát, és máris lehet örülni a csodálatos új technológiának és a csúcskategóriás telefonunknak.

Egy ideig még rá lesznek kényszerülve az iPhone tulajdonosok az ügyfélszolgálat hívására, ha ezt a fajta elégedettséget szeretnék érezni, dehát ez egy ilyen kemény világ. :)

Szólj hozzá!

Már biztosan valamennyien olvastátok-hallottátok, hogy a Privy Council Communications nevet váltott, és a mai naptól FLOW PR néven működik tovább. Ez egy tavaly ősszel megkezdett üzletfejlesztési stratégia része, melynek fő eleme, hogy a pr-szakma változásai elébe megyünk és folyamatosan új megoldásokkal jelentkezünk – ezek egyike volt a Trendlabor elindítása is. E stratégiánk eddigi megvalósításának már több jól látható eredménye van.

Úgy gondoljuk, hogy ezt a lendületet és szellemiséget sokkal jobban kifejezi az új név, és biztosak vagyunk benne, hogy valamennyi partnerünknek, ügyfelünknek tetszeni fog, és érzékelni fogják a mindennapi közös munka során is a változást.

Bízunk benne, hogy új stratégiánk megvalósítása jelentősen fogja erősíteni meglévő vezető pozíciónkat a piacon, és új területeken is sikeresen fogunk megjelenni fejlesztéseinkkel.

Addig is lazításképpen hallgassunk meg egy lehetséges flow-értelmezést. :)

Szólj hozzá!

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a vállalkozói kedv a fiatalokban, és egyre több izgalmas start-up indul. A legtöbben talán az online üzletben próbálnak érvényesülni, és sokan nagyon sikeresen kommunikálnak, legalábbis a közösségi site-okon. 

Számukra lehet hasznos a Next Web egyik vendégszerzőjének írása, melynek egy-egy kijelentésével azért természetesen érdemes kicsit vitatkozni. Lássuk, miket ajánl a minimális büdzsével rendelkező start-upoknak (belekeverve a saját véleményemet is):

1. SEO

Figyelj oda arra, hogy a honlapodat megtalálják a keresőkben. 

2. Usability

Az sem elhanyagolható, hogy mennyire használható a site-od és mik az erősségeid.

3. Legyen jó a terméked

Érdekes egy jótanács, mindenesetre azzal a kijelentéssel tényleg nem lehet vitatkozni, hogy inkább kicsit többet érdemes költeni a termékfejlesztésre, mint rögtön a marketinggel foglalkozni, mert ha igazán jó a terméked, azzal a marketingköltségeken is spórolhatsz. Persze mondani könnyű.

4. Használd a közösségi médiát

Facebook-Twitter basics: tedd könnyűvé a terméked hírének terjesztését, legyen ragályos.

5. Próbálkozz, tesztelj

Nem mindenki számára olyan jó ötlet a közösségi média használata, körül kell nézni, mi az, ami a leginkább illik a cégedhez és a termékedhez. Lehet, hogy éppen kis keretessel fogsz sok ügyfelet szerezni, ki tudja?

6. Vírusvideó

Őszintén szólva engem már a szótól is kiráz a hideg (az esetek nagy többségében), de természetesen van olyan cég és van olyan kommunikációs cél, amihez megéri ezt felvetni és kivitelezni. Mindenesetre ezen a ponton érdemes a legtöbbet elidőzni, mert jó termékkel, artikulált, átgondolt üzenetekkel és gondosan kiválasztott eszközökkel messzebb lehet eljutni. Nem hiszem ugyanis, hogy a vírusvideók elindítása utáni csúcsok olyan tartósak, mint ahogyan a cikk szerzője írja.

Ismertek jól kommunikáló start-upot? 

Szólj hozzá!

Az utóbbi hónapok kemény munkája után végre bemutathatjuk, min is dolgoztunk annyit: tegnap Joana Amendoeira fado-énekesnő koncertjének beharangozójával elindítottuk SMR-szolgáltatásunkat.

Szólj hozzá!

Aki RSS-feedben követi a Gawker Media egyes site-jait, a napokban észrevehette, hogy már nem a teljes szöveget lehet elolvasni, hanem csak egy rövid bekezdést, valamint a képek is kisebbek lettek.

Én a Jezebelt olvasom Google Readeren keresztül, és azért kezdtem el követni, mert egyrészt ezt ajánlotta fel a Reader, másrészt meglehetősen szélesnek tűnt a tartalmi paletta, harmadrészt pedig teljes tartalommal jelentek meg a feedek.

Most, hogy ezt elvették tőlünk, kicsit elszomorodtam ugyan, viszont meg is könnyebbültem, mert érdekes módon valamelyest gyorsabban lehet pörgetni a tengernyi cikket. Talán azért, mert így nem feltétlenül olvasok el olyan írásokat, amik nem igazán érdekelnek (például a celebek magánéletéről).

Az mindenképpen érthető, hogy a Gawker növelni szeretné az átkattintások számát a feed tartalmának csökkentésével, hiszen a feedekben elhelyezhető hirdetések kevesebbet hoznak, mint a site-okra kitett bannerek.

Mint régi, a teljes feednek köszönhetően már odaszokott felhasználó én nem is igazán méltatlankodok. Kérdés viszont, hogy hogyan fogják bevonni az újoncokat, és milyen ütemben fog nőni a számuk.

Attól tartok azonban, hogy az átkattintások arányának növekedése miatt ez Nick Dentont nem igazán fogja érdekelni.
 

Szólj hozzá!