Mivel még mi sem tudtuk túltenni magunkat azon, hogy a legutóbbi évad befejeztével jó ideig Trónok Harca epizódok nélkül maradunk, most eljátsszunk a gondolattal, milyen modern márkákként működnének a királyi házak napjainkban. Ez nem is olyan nehéz feladat, hiszen a nagy multinacionális vállalatok ma éppoly ádáz - igaz, kevésbé véres - küzdelmet folytatnak, mint a Trónok Harcából megismert családok. Az alábbi képeket a stockfotókat kínáló Shutterstock kreatív csapata készítette a náluk elérhető alapanyagok felhasználásával.

Lannister Investment Group

A Lannistereket leginkább a jólét és az állandó cselszövés jellemzi, ezért ma leginkább a Wall Street világába illenének egy befolyásos befektetési társaságként. 

Air Targaryen

Sárkányaiknak köszönhetően egykor a Targaryenek voltak a levegő urai, így őket modern köntösben leginkább egy légitársaságként lehet elképzelni, a logó pedig szintén adja magát.

Baratheon Security

A csatatéren, harcban a Baratheonok jeleskednek, így a jelenkorban akár személyvédelemre, akár biztonságtechnikára lenne szükségünk, nyugodtan hagyatkozhatnánk rájuk. A márka arculatát is ennek megfelelően az acél és az erő határozza meg.

Arryn Mobile

A magasban található, távoli Sasfészekből a Völgy és a Hegy királyaiként uralkodó Arrynek ma egy mobiltársaságként működnének, amely világszerte adótornyai és műholdjai segítségével hidalja át a legnagyobb távolságokat is.

Stark Outfitters

A Starkok tudják igazán, mit jelent a hideg tél,és hogyan lehet helytállni a legzordabb időjárás közepette is. Adja magát, hogy a magashegyi extrémsportok szerelmeseinek készítsenek különleges túrafelszereléseket, ráadásul a szlogenen sem kell gondolkodni: "Winter is Coming" - kell ennél jobb egy ilyen márkának?

Greyjoy Cruises

Ha különleges tengeri utazásra vágynánk, biztosan a Vas-szigetek környékén otthonosan mozgó és a tenger világát legjobban ismerő Greyjoyok hajózási társaságára bíznánk magunkat.

Frey Celebrations

Ha a megszokott esküvők túl unalmasak lennének, a Frey-ház tagjainak mindig van ötlete, hogyan lehet feldobni egy szokványos partit. Ez talán a legmorbidabb márkaötlet, de kétségtelenül ütős!

Tyrell Cosmetics

A Tyrell-ház napjainkban leginkább a szépségiparban lehetne sikeres: krémek, kencék és illatos parfümök.

Forrás: Shutterstock

Szólj hozzá!

Beyoncé nagyon nagyot dobott az új albumával, ami sok szempontból az alapokhoz való visszatérés: nem lehet dalonként megvásárolni, nem előzte meg hónapokkal korábban kezdődő teaser-kampány (ld Daft Punk és még sokan mások), nem szellőztették meg, stb.

A "no marketing" megközelítés nagyon jól működött: a meglepetésfaktor a gigantikus celebfaktorral párosítva természetesen legalább annyira hatékony kampányt eredményezett, mintha teleszórták volna a világot hirdetésekkel. 

Természetesen Beyoncé segítségére voltak azért nagyon hasznos eszközök a hírnéven és a zenén kívül: sajtóközlemény, kiemelt megjelenés az iTunes store-ban, menő, update-elt honlap.

Utána pedig tovább erősítette a hatást a profi gépezet, főként a közösségi médiában: a Twitteren bombaként robbant a hír, a dalokhoz kapcsolódó klipekből készült gifek pedig szintén nagyon hálás közönségre leltek főként a Tumblren.

A marketingmentes albumkiadással már több nagy név is próbálkozott, igaz egyikük sem volt olyan mainstream sztár, mint Beyonce. Gondoljunk csak a Radiohead 2007-es kezdeményezésére, amikor az In Rainbow albumot teljesen tetszőleges összegért lehetett letölteni a honlapjukról, megkerülve a szokásos értékesítési csatornákat. A kampány pedig lényegében az erről való tudósításban merült ki.

A teljesség kedvéért azért hozzá kell tenni a marketingmentességhez, hogy a 14 számot tartalmazó albumhoz 17 klip készült, tehát nem bízta a véletlenre az énekesnő stábja az anyag népszerűsítését. A klipek a legjobb reklámok - ha nélkülük dobták volna piacra az albumot, sokkal kisebb lett volna a dolog hatása.

Vajon lesznek naiv követői ennek a gyakorlatnak? Szerintünk hozhatnak a próbálkozások érdekes megoldásokat, de valószínűleg ekkorát sokáig senki nem fog tudni alakítani. 

4 komment

Egy karácsonyhoz közeli, munkanapra eső szombat kiváló alkalom, hogy nosztalgiázzunk kicsit, és felidézzük a 80-as évek legendás szombat reggeli rajzfilmjeit, amelyek nagy részéről sokan nem is tudják, hogy az ún. toyetic kategóriába tartoznak, vagyis kifejezetten játékok eladásának ösztönzése érdekében készültek. Vagyis nem arról volt szó, hogy a gyártók a megfelelő jogok megvásárlása után készítettek a rajzfilmek alapján különböző játékokat, hanem épp fordítva: a játékok alapján írták és rajzolták meg a történeteket, és sugározták aztán világszerte a legnagyobb nézettségű műholdas csatornákon.

Ez a gombhoz a kabátot megoldás első hallásra furcsának tűnhet, az okok feltárásához egészen a hetvenes évek végéig kell visszamennünk. Ekkor a Mattel szerette volna megvásárolni a Csillagok Háborúja filmen alapuló játékok gyártásához és forgalmazásához szükséges jogokat, azonban az üzlet csak nem akart létrejönni. George Lucas nem volt hajlandó 750 ezer dollár alá menni, amit viszont a játékgyár akkori igazgatója, Ray Wagner sokallt, így végül nem állapodtak meg. Ez óriási hibának bizonyult, ugyanis 1977 karácsony előtti slágertermékei a Star Wars játékok voltak, olyan ütemben fogytak, hogy sok családban csak egy-egy voucher került a fa alá, amivel a gyerekek januárban vehették át a várva várt ajándékot. A Mattel játékai pedig nem kellettek senkinek, és a megállapodás kihagyásával több mint 400 millió dollárt buktak. Ezt követően döntöttek úgy a játékgyár vezetői, hogy befektetnek egy saját rajzfilm készítésébe, ami eleve a saját játékaik értékesítésének ösztönzésére lesz kitalálva. Ez lett a He-Man and the Masters of the Universe, a világ első játékalapú rajzfilmje.

Megállapodtak az amerikai ABC csatornával egy barter keretében a sugárzásról, és két évvel a játékfigurák kidolgozása után, 1983-ban bemutatták az első epizódot.

A modell sikeresnek bizonyult: egy évvel később az Egyesült Államok 120 TV-csatornáján, és a világ további 30 országában gyerekek milliói nézték hétről hétre He-Man és a többi rajzfilmhős kalandjait – és persze nyaggatták szüleiket a nagyméretű játékfigurák megvásárlásáért.

A Mattel sikerét látva a többi játékgyártó sem akart lemaradni, így a Hasbro például 1984-ben útjára indította a Transformers rajzfilmsorozatot, ezt követte 1985-ben a G.I. Joe: A Real American Hero, szintén a Hasbro-tól, és a M.A.S.K. a Kennertől.

A lányoknak 1986-ig kellett várni egy kifejezetten nekik szóló toyetic-rajzfilmsorozatra, ez lett a Hasbro fésülhető hajú pónilófiguráit népszerűsítő My Little Pony. Az ilyen típusú televíziós mesék gyors felfutásához persze kellett az is, hogy az Egyesült Államokban 1984-ben jelentősen enyhítették a gyermekeket megszólító promóciós tartalmakra vonatkozó előírásokat.

Ha megvizsgáljuk a parabolaantennák terjedésével a nyolcvanas évek közepétől Magyarországon is egyre több gyerek által nézett Sky Channel szombat délelőtti matinéját, nagyrészt ilyen típusú rajzfilmeket találunk benne. Ez maga volt a marketingesek álma: a gyerekek még a játékfigurákon alapuló mesefilmek között is a játékgyártók reklámfilmjeit szívták magukba. Én is ezeket néztem 7-8 évesen, 1987-től (ekkortól láthattam a műholdas adást) minden szombat reggel ott ültem a tévé előtt a He-Man és a M.A.S.K. aktuális epizódjait bámulva.

Egy probléma volt csak, hogy ezeket a játékokat Magyarországon akkoriban nem lehetett kapni, úgyhogy csak azoknál az osztálytársainknál találkozhattunk az akciófigurákkal, akiknek a szülei kamionos vagy külkeres vonalon dolgoztak.

Szólj hozzá!

A Nike ma már a világ egyik legismertebb brandje és sportszergyártója. De hogy tudott ilyen rövid idő alatt sikertörténetet írni a márka? A már az alapítás pillanatában híres atlétikaedző, Bill Bowerman „DIY” technikával készítette az első cipőket tanítványainak.

Bill rájött arra, hogy ha könnyebb a cipő talpa, akkor a futók jobb teljesítményt nyújtanak. A lábbelik felső részét ezért könnyebbé tette, 1967-ben már nylon anyagot használt. A következő lépésben kikísérletezett egy rugalmas, rücskös talpat, nem is akármilyen eljárással: folyékony gumi keveréket öntött felesége gofrisütőjébe. Ez a talpszerkezet örökre megváltoztatta a futócipők tervezését. A Nike 1974-ben piacra dobta a "gofritalpú" futócipőt, ami rövid idő alatt Amerika legnagyobb számban értékesített edzőcipője lett.

Eredet

Bizonyára sokan tudják, hogy a Nike márkanevet Niké, a győzelem görög istennője ihlette. A logó, vagyis a „Nike pipa” az ő szárnyait szimbolizálja, közvetítve ezzel a márka szellemiségét: a sport és a nemes küzdelem az első, a termék csak eszköz.  A love branddé váláshoz azért ennél több kellett. A Nike életében mindig nagyon fontos szerepet játszottak az afroamerikai közösségek, és a nagyvárosi fekete szubkultúra, ezért az új termékeit rendszerint a metropoliszok gettóiban lakó fiataloknak mutatja meg először.

Reklámozás, szponzorázió

A vállalat marketingtevékenysége már a kezdetektől nagy visszhangot váltott ki. Az idén 50 éves Michael Jordan karrierje nemcsak a kosárlabdát, a sportmarketinget is forradalmasította. Az 1985-ben piacra dobott Air Jordan 1 kosárcipőt a sportoló annak ellenére is viselte, hogy David Stern, az NBA első embere betiltotta a terméket. A tiltás és az arra adott reakció csak növelte az amúgy sem népszerűtlen márka értékét.  A cipőért - városi legendák szerint - fegyveres rablásokat követtek el, a későbbi modellek piacra dobását pedig hétvégére kellett időzíteni, hogy az amerikai kissrácok ne lógjanak miatta az iskolából. A Forbes szerint a modell egymilliárdos forgalmat generál a Nike-nak.

Az Air Jordan első reklámja, amit állítólag betiltottak:

A Nike nem állt meg Jordannél. Cristiano Ronaldo, a Real Madrid labdarúgója évi 6 millió euróért viseli 2014-ig a cég termékeit. A Los Angeles Lakers játékosa, Kobe Bryant évente 7,5 millió, míg a golfozó Tiger Woods 16 millió eurót kap a Nike-tól. Az edenvox összegyűjtötte a Nike legjobb futball reklámjait, itt.

A világvállalat bizony úttörőnek számít a reklámok terén, ezt az egyik legújabb gerilla aktivitásuk is bizonyítja, ahol egy Nike cipő táncol Amsterdam utcáin. A projekthez egy Holocube-ot állítottak fel, és hologramos technikával vetítették ki a Nike minden eddiginél rugalmasabb Free modelljét. 

Innováció

Nike első terméke a futócipő volt, de mára a legtöbb sportág számára gyárt eszközöket, legyen szó a labdarúgásról, a kosárlabdáról, a küzdősportokról, a teniszről, a baseballról, az amerikai fociról, vagy éppen az atlétikáról és a golfról. A márka méltán népszerű a fiatalok körében: a hip-hop kultúra közkedvelt brandjeként a városi divatban is nagy szerepet vállal. Többek között olyan sztárok is terveztek már utcai sneakereket a Nike-nak, mint Kanye West.

2009-ben került a boltokba a Nike és az Apple közös terméke, a Nike+. Az eszköz segítségével összeköthetjük iPodunkat futócipőnkkel, és nyomon követhetjük eredményeinket. A Nike+ legújabb innovációja a 2012-ben bemutatott Fuelband, egy különleges csuklópánt, amellyel minden mozgást mérhetünk. Az eszköz egy beépített usb-n keresztülcsatlakoztatható a számítógéphez, egy ingyenes app segítségével pedig iPhone-ra is átküldhetjük az információkat. 

1 komment

Másfél éve figyelem és követem a netes startup-okat. A bőség zavarával küszködöm: hetente átlagosan 40-50-ről értesülök csak az angol nyelvterületről. A számomra legérdekesebbeket ki is próbálom, és tapasztalataimat megosztom. 2011 januárja óta tehát kb. 3600 webes alkalmazást és új honlapot ismertem meg. Ez csak azért fontos, mert ennyi tapasztalattal a hátam mögött megfigyelhettem, hogy ki hogyan készíti elő a startup indulását az interneten, melyek a jó megoldások és melyek a tipikus hibák. Ebben a cikkben összegyűjtöttem mindazokat a dolgokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy újonnan induló webes vállalkozás az első pillanattól kezdve pozitív képet alakítson ki magáról elősegítve ezzel a vállalkozás ismertségét, a majdani felhasználók elköteleződését – egyszóval: a sikert. Mert Steve Jobs óta tudjuk, hogy nem elég jó terméket előállítani, azt jól is kell tudni marketingelni.

Az első lépés

Ha már nekiállt a csapat a termék programozásának, nagyjából alfa állapotban van, és megközelítőleg tudható, mikor indulhat a zártkörű, majd a nyilvános béta tesztelés, érdemes egy kedvcsináló honlapot (Coming soon…) feltenni a hálóra. Ez egy szimpla, egyoldalas, szépen dizájnolt oldal, amely a majdani domain-t népszerűsíti és bemutatja a cég vagy termék logóját. Különösebben részletes leírás nem kell a majdani végtermékről, elég, ha csak a célotokat fogalmazzátok meg (pl: „Megújítjuk a vállalaton belüli közösségi kommunikációt.” vagy „Leegyszerűsítjük az online vásárlást.”)

Így néz ki egy professzionális kedvcsináló honlap

Lehetővé kell tenni ellenben, hogy az érdeklődők feliratkozhassanak e-mail-en egy várólistára vagy meghívót kérhessenek. A feliratkozónak természetesen automatikus köszönő email-t kell küldeni. Még ennél is jobb, hogy ha minden feliratkozó kap egy személyre szabott linket. Ezt a linket megoszthatja ismerőseivel email-ben vagy Facebook-on, Twitteren, LinkedIn-en, amiért cserébe fel lehet ajánlani azt, hogy például az elsők között kapjon a feliratkozó meghívást a zártkörű bétatesztelésre. Fontos, hogy a feliratkozók csak és kizárólag a fejlesztés valamilyen új fázisáról (pl: zártkörű béta indulása) kapjanak értesítést, felesleges rizsára vagy bullshit marketingre ezt nem szabad használni.

Ezzel az egyszerű és olcsó eszközzel már a kezdetektől adatbázist építhetsz, amelyet a későbbiekben kiválóan lehet használni ügyfélszerzésre és kapcsolattartásra. Akik készen akarnak maguknak ilyen oldalt, azoknak ajánlom a LaunchRock szolgáltatását, amely a fent leírtakat tudja, valamint reklámozza az oldalt a saját belső listáján. Akik nem csak a magyar piacra szánják a netes startup-jukat, azoknak mindenképpen érdemes használni.

Béta tesztelés

A következő lépés a zártkörű vagy nyilvános béta tesztelés. Mivel a legtöbb felhasználó már az első benyomás alapján értékel, kiemelten fontos, hogy csak akkor induljon el a béta verzió, ha elkészült a honlap professzionális dizájnja. A ronda dizájn azt üzeni, hogy a mögöttes tartalom is silány!

Meghívó kérő

Első körben a várólistán szereplőket hívd meg e-mailben. Számukra akár exkluzív, dedikált regisztráló felületet is ki lehet alakítani. Ezzel erősíteni lehet az elköteleződésüket.

A zártkörű béta tesztelésnél a címlapon a meghívókérő form legyen a középpontban. Ha nyilvános bétatesztelés indul, és regisztrálókat is befogadsz, akkor azt tedd a lehető legkényelmesebbé. Lehessen Facebook-, Google- vagy Twitter-accounttal regisztrálni.Természetesen az email-es regisztrációt is lehetővé kell tenni, de az legyen a lehető legegyszerűbb. Ne kérj nevet, lakcímet, stb. Ez a bétatesztelés során még lényegtelen, ellenben minél több rubrikát kell kitölteni, annál magasabb a lemorzsolódás, annál többen hagyják félbe a regisztrációt.

Email-es regisztrációnál mindig legyen jelszómegerősítés (confirm password). Előfordulhat ugyanis, hogy a regisztráló elsőre elgépeli a jelszavát, és ha nincs jelszómegerősítés, akkor másodjára már nem fog tudni belépni, csak ha bekéri az elfelejtett jelszót. Az pedig munka és idő. Márpedig a netes felhasználók „megszerzésében” a gyorsaság és az egyszerűség a legfontosabb szempont.

Így néz ki a tökéletes regisztrációs form

Már induláskor legyen mobil verziód, vagy mobilra letölthető alkalmazásod (Android, iPhone, Windows). Sokan, főleg az early adopter-ek  okostelefonról vagy táblagépről nézik az oldalakat. Lehetőleg ne használj flash-t, mert azt az iPhone-osok és iPad-esek nem látják. Érdemes kipróbálni a Html5-öt.

Bizalomépítés

A legtöbb startup elfeledkezik a készítők bemutatásáról a honlapon, legfeljebb csak egy semmitmondó email-t, egy Twitter-címet ad meg, vagy egy „kapcsolat” form-ot tesz fel. Márpedig a felhasználók bizalmát meg lehet nyerni azzal, ha részletes „Rólunk” oldal már induláskor fenn van a honlapon. Én például szeretem tudni, kik állnak az adott startup mögött. Ha titkolni akarod a kilétedet, akkor inkább ne csináld.

A legjobb, ha az About oldalon bemutatkozik a cégvezető, a menedzsment, a fejlesztők. Fotóval és rövid életrajzzal. Ha van, akkor a tőkebefektetőt is érdemes feltüntetni. Természetesen szükség van cég- vagy projektleírásra is, ám az ne a termékről szóljon, és ne legyen hosszú. A cég- vagy projektbemutatás során mindenképpen érdemes megfogalmazni azt, hogy mi a célod, a küldetésed.

Folytatása következik, amelyben a promócióról és a felhasználói élmény fokozásáról lesz szó.

Szólj hozzá!