A Nike ma már a világ egyik legismertebb brandje és sportszergyártója. De hogy tudott ilyen rövid idő alatt sikertörténetet írni a márka? A már az alapítás pillanatában híres atlétikaedző, Bill Bowerman „DIY” technikával készítette az első cipőket tanítványainak.
Bill rájött arra, hogy ha könnyebb a cipő talpa, akkor a futók jobb teljesítményt nyújtanak. A lábbelik felső részét ezért könnyebbé tette, 1967-ben már nylon anyagot használt. A következő lépésben kikísérletezett egy rugalmas, rücskös talpat, nem is akármilyen eljárással: folyékony gumi keveréket öntött felesége gofrisütőjébe. Ez a talpszerkezet örökre megváltoztatta a futócipők tervezését. A Nike 1974-ben piacra dobta a "gofritalpú" futócipőt, ami rövid idő alatt Amerika legnagyobb számban értékesített edzőcipője lett.
Eredet
Bizonyára sokan tudják, hogy a Nike márkanevet Niké, a győzelem görög istennője ihlette. A logó, vagyis a „Nike pipa” az ő szárnyait szimbolizálja, közvetítve ezzel a márka szellemiségét: a sport és a nemes küzdelem az első, a termék csak eszköz. A love branddé váláshoz azért ennél több kellett. A Nike életében mindig nagyon fontos szerepet játszottak az afroamerikai közösségek, és a nagyvárosi fekete szubkultúra, ezért az új termékeit rendszerint a metropoliszok gettóiban lakó fiataloknak mutatja meg először.
Reklámozás, szponzorázió
A vállalat marketingtevékenysége már a kezdetektől nagy visszhangot váltott ki. Az idén 50 éves Michael Jordan karrierje nemcsak a kosárlabdát, a sportmarketinget is forradalmasította. Az 1985-ben piacra dobott Air Jordan 1 kosárcipőt a sportoló annak ellenére is viselte, hogy David Stern, az NBA első embere betiltotta a terméket. A tiltás és az arra adott reakció csak növelte az amúgy sem népszerűtlen márka értékét. A cipőért - városi legendák szerint - fegyveres rablásokat követtek el, a későbbi modellek piacra dobását pedig hétvégére kellett időzíteni, hogy az amerikai kissrácok ne lógjanak miatta az iskolából. A Forbes szerint a modell egymilliárdos forgalmat generál a Nike-nak.
Az Air Jordan első reklámja, amit állítólag betiltottak:
A Nike nem állt meg Jordannél. Cristiano Ronaldo, a Real Madrid labdarúgója évi 6 millió euróért viseli 2014-ig a cég termékeit. A Los Angeles Lakers játékosa, Kobe Bryant évente 7,5 millió, míg a golfozó Tiger Woods 16 millió eurót kap a Nike-tól. Az edenvox összegyűjtötte a Nike legjobb futball reklámjait, itt.
A világvállalat bizony úttörőnek számít a reklámok terén, ezt az egyik legújabb gerilla aktivitásuk is bizonyítja, ahol egy Nike cipő táncol Amsterdam utcáin. A projekthez egy Holocube-ot állítottak fel, és hologramos technikával vetítették ki a Nike minden eddiginél rugalmasabb Free modelljét.
Innováció
Nike első terméke a futócipő volt, de mára a legtöbb sportág számára gyárt eszközöket, legyen szó a labdarúgásról, a kosárlabdáról, a küzdősportokról, a teniszről, a baseballról, az amerikai fociról, vagy éppen az atlétikáról és a golfról. A márka méltán népszerű a fiatalok körében: a hip-hop kultúra közkedvelt brandjeként a városi divatban is nagy szerepet vállal. Többek között olyan sztárok is terveztek már utcai sneakereket a Nike-nak, mint Kanye West.
2009-ben került a boltokba a Nike és az Apple közös terméke, a Nike+. Az eszköz segítségével összeköthetjük iPodunkat futócipőnkkel, és nyomon követhetjük eredményeinket. A Nike+ legújabb innovációja a 2012-ben bemutatott Fuelband, egy különleges csuklópánt, amellyel minden mozgást mérhetünk. Az eszköz egy beépített usb-n keresztülcsatlakoztatható a számítógéphez, egy ingyenes app segítségével pedig iPhone-ra is átküldhetjük az információkat.
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Prednizon · http://munkahet.hu 2016.09.15. 10:39:15
munkahet.hu/hirek/magazin/mit-jelenthetnek-a-legmenobb-markajelzesek