Bajban vannak a gombamód szaporodó kézműves sörfőzdék az Egyesült Államokban, mivel mára szinte nem maradt használható, szabad név az új sörmárkák számára: a városok és tájegységek nevei, állat- és növényfajták, időjárási jelenségek szinte kivétel nélkül foglaltak. Az új alapítású főzdék a névválasztáson túl a képek és betűtípusok használatával kapcsolatos döntéseik során is komoly pereket kockáztatnak, mivel a már piacon lévő több mint 3000 sörkészítő jogi úton védi meg az általa már levédett neveket és arculati elemeket.

Nem csoda, hogy már a kézműves sörfőzdék közötti perekre szakosodott ügyvédek is működnek az USA-ban. Elmondásuk szerint a perek alapjául szolgáló névazonosságok vagy hasonlóságok szinte minden esetben a véletlen művei, a főzdék sosem szándékosan választanak olyan nevet, amelyet már levédett egy másik vállalkozás, csak a kézműves sörmárkák több tízezres száma miatt már nagyon nehéz nem belefutni ebbe a problémába.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az amerikai védjegytörvény a sörfőzdéket egy kategóriába veszi a borászatokkal és a szeszfőzdékkel, egy „Yellow Tail Wines” néven működő borászat például eljárást indított egy sörfőzde ellen, mert az a „Yellowtail márkanéven dobta piacra egy új sörfajtáját.

Magyarországon nemcsak azért nem kell hasonló problémára számítani, mert a hazai piac méretéből adódóan jóval kevesebb főzde és sörmárka verseng a nevekért, hanem mert az eddigi névválasztásokat áttekintve a hazai sörfőzők nagy része eddig igen kreatívnak bizonyult e téren, s a klasszikus földrajzi neveknél vagy állat- és növényfajtáknál jóval változatosabb, távolabbi képzettársítások alapján nevezték el söreiket.

Források: NPR, Brewers Association, Kézműves Sörök

3 komment

A The Washington Post ma egy olyan vizuális megoldásokkal operáló, az infografika és a szöveges cikk műfajait lenyűgözően integráló cikket tett közzé, amitől leesett az állam. Az összkép már a cikk megnyitása után tetszetős a vízfolyam látványos, mozgó ábrázolásával, de amikor az ember elkezd belekattintani a kis imbolygó jelzőbójákba, akkor kezdődik az igazi varázslat, ami lefelé görgetve csak tovább fokozódik.

Ideálisan találták el a grafikai és szöveges tartalmak arányát és illetve elhelyezését, jól mutatva, mennyi lehetőség rejlik még ebben a műfajban. Nemcsak az újságírás, de egyebek mellett - ahogy az egyik kommentelő is utal rá - az oktatás jövőjét is előrevetítik ezek a megoldások; elképzelhető, hogy a jövő - már tableten, vagy egyéb eszközökön elérhető - tankönyvei is valahogy így fognak kinézni.

(A fenti screenshot csak illusztráció, messze nem adja vissza a cikk nyújtotta élményt, úgyhogy kattintsatok rá, és nézzétek meg mindenképp az eredetit!)

Szólj hozzá!

A 2008-as amerikai elnökválasztási kampány utána számos elemzés és tanulmány vizsgálta, hogy Barack Obama közösségi média jelenléte mennyivel járult hozzá választási sikeréhez. Korábbi cikkünkben már mi is foglalkoztunk az elnökválasztás és a Facebook kapcsolatával, most pedig körbenéztünk az elnökjelöltségért küzdő négy republikánus politikus social media platformjain, hogy megtudjuk, képesek-e Obama nyomába lépni.

A konzervatív párt elnökjelöltségéért küzdők közül ez idáig Mitt Romney stábja végezte a legalaposabb munkát a social media kampány területén, melyet többek között az is kiválóan bizonyít, hogy a négy politikus közül március 19-ig egyedül az ő Facebook oldalát váltották át Timeline-ra. Romney oldalán számos egyedi alkalmazást vehet igénybe a több mint másfél millió rajongó: a ’’Stand With Mitt’’ appon keresztül például bárki feltöltheti magáról azt a fotót, melyen az általa aláírt, korábban a Facebookról kinyomtatott táblával pózol, büszkén vállalva, hogy Mitt mellett áll.  Továbbá az alkalmazáson keresztül egy webkamera segítségével a rajongó videó üzenetben is megoszthatja a világgal, hogy miért tartja az egykori massachusettsi kormányzót ideális jelöltnek az elnöki címre. 

Az oldal szerkesztői ügyesen kihasználják a Demokraták egy nemrég elkövetett bakiját – kiszivárgott ugyanis Obama egyik kampánymenedzserének egy március 13-i e-mail-je, melyben arra hívja fel a demokrata-pártiak figyelmét, hogy egy friss közvélemény kutatás szerint ha Romney és Obama között most kéne dönteni, a jelenlegi elnök veszítene. Romney Facebook oldalán egy petícióhoz csatlakozhatnak azok a rajongók, akik egyetértenek a fenti állítással és úgy gondolják, hogy konzervatív elnökjelölt-aspiráns ki tudná ütni Obamát. A petíció aláírását megkönnyítendő az oldal a Facebook-on megadott adatok alapján automatikusan kitölti a szükséges mezőket, így csak egyet kell klikkelnie a felhasználónak ahhoz, hogy támogatását ily módon kifejezze. Rendszeres, napi aktuálpolitikai eseményekre reagáló Twitter posztjai és naponta olykor több tucatnyi fényképpel bővülő Flickr oldala mellett figyelemre méltó Romney YouTube csatornája is, ahol külön csoportba gyűjtik többek között a vele készített interjúkat, az Obamát támadó videókat (’’Obama Isn’t Working’’) és azokat, amelyek Newt Gingrich vezetői képességeit kritizálják (’’Unreliable Leader’’). 

A mindössze 182 480 Facebook rajongóval rendelkező Rick Santorum Romney-hoz hasonlóan szintén petíció aláírására buzdítja a Facebook felhasználókat, ám ő egy konkrét ügy kapcsán, a Kanadától a Mexikói-öbölig húzódó Keystone XL olajvezeték kiépítéséért kezdett akcióba. Egy másik alkalmazás révén a bankkártyaadatokat megadva, közvetlenül a Facebookon keresztül támogatható Santorum kampánya. Hivatalos YouTube csatornáján a videók száma meghaladja Romney feltöltéseinek számát, ám a felület kialakítása közel sem olyan igényes, mint vetélytársa esetében, hisz Santorum videó ömlesztve, kategorizálás nélkül kerültek fel. A volt pennsylvaniai szenátor Twitteren igen aktív, ám így is csak fele annyi tweet-et publikált, mint Newt Gingrich, akinek ez idáig összesen 3438-szor csiripelt. A kiemelkedő Twitter jelenlétnek (nem ritka, hogy tíznél is többször posztol egy nap) meg is van az eredménye: 1,448,574 követővel ő áll a konzervatív jelöltségért küzdők élén a Twitter tekintetében (bár még így is csak alig több mint tizedannyi követője van, mint Obamának). Érdekes módon Gingrich Facebook rajongói mindössze ötödannyian vannak, mint Twitter követői, noha hivatalos Facebook oldalán több petícióhoz is lehet csatlakozni, bár kicsit zavaró, hogy azok formátuma nem egyezik meg.

A közvélemény kutatások szerint népszerűségben jelenleg a másik három jelölt után kullogó Ron Paul a YouTube videók számát nézve is csak hátulról az első, ám figyelemre méltó, hogy még mindig rendszeresen frissítik az előző kampányhoz készített ’’ronpaul2008dotcom’’ csatornát, melyen jelenleg több mint 1200 videó található. A Tea Party-közeli politikus Facebook oldalán a szokásos tartalom mellett az egyetlen egyedi app az az alkalmazás, mely segítségével Paul által aláírt pólókat és bögréket lehet nyerni.

Természetesen nem lehet szó nélkül hagyni Barack Obama közösségi média jelenlétét sem, ám a jelenlegi elnök többszörös testhossznyi előnye nyilvánvalóan annak tudható be elsősorban, hogy ő az előző kampány óta folyamatosan építi social media bázisát. 2008. november 4. óta az elnök Facebook rajongóinak száma több mint a tízszeresére nőtt, most már a 26 millió felé tart, mely minden bizonnyal a rendszeres tartalomposztolásnak is köszönhető. A Timeline bevezetése után nem sokkal a szerkesztők Obama gyakorlatilag minden fontosabb életeseményét feltüntették az oldalon, sőt a legtöbb neves napot képpel is illusztrálták. A regnáló elnök oldaláról is tudunk közvetlenül utalni, ha támogatni szeretnénk a kampányát és persze számtalan kép és videó is elérhető, ám kis csalódást kelthet, hogy semmilyen egyedi alkalmazás nem áll rendelkezésre. Bátor lépésnek tekinthető azonban az, hogy 2011 novemberében a stáb elindította Obama Tumblr. oldalát, vállalva annak a kockázatát, hogy azon keresztül többen támadó vagy irreleváns tartalmat fognak generálni.  Obama több mint 13 millió Twitter követője is irigylésre méltó lehet konzervatív vetélytársainak, és a 2,129 YouTube videó miatt sem kell szégyenkeznie az elnöknek, főleg, ha hozzátesszük, hogy a videómegtekintések száma meghaladja a 175 milliót.

Összegzésképp elmondhatjuk tehát, hogy habár social media tekintetében a számokat nézve jócskán le vannak maradva a republikánusok Obamához képest, ötletekből, aktivitásokból és igényességből nincs hiány a konzervatív elnökjelölt-aspiránsoknál sem. Amint kiderül, hogy melyikük száll ringbe az ősszel az elnökkel szemben, várhatóan koncentrálódni fog a szavazók figyelme a közösségi médiában is, így feltehetőleg az aktivitások terén is lesznek változások, újítások. Kíváncsian várjuk őket! 

Szólj hozzá!

A CBS amerikai médiabirodalom egyik tagja, az idén 20. születésnapját ünneplő technológiai portál, a ZDNet hírt közölt az új európai adatvédelmi szabályokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokban, szintén a tervezett új szabályozással összefüggésben, nagyon népszerű téma az online adatkezelés, az információ-szabadság, a felhasználói jogok és kötelezettségek. Ezért nem is meglepő, hogy a témát érintő minden hírmorzsával azonnal foglalkozik a szaksajtó.

A portál cikke leginkább az amerikai vállalatok számára érdekes és kockázatos elemeket említi. Így azt is, hogy az európai felhasználók adatai milyen feltételekkel adhatóak ki, amerikai hivatalok adatszolgáltatási kérelmei kielégítésére. A szeptember 11-i terrortámadást követően az Egyesült Államokban lényegében kiépítették az efféle kérelmek közjogi kereteit, azonban Európában sokkal szigorúbbak az adatkezelési szabályok. 

A svájci Davosban a héten megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumon készül nyilvánosságra hozni az európai tervezetet Viviane Reding, az Unió alapjogi biztosa, legalábbis parlamenti forrásokra hivatkozva ezt állítja a szerző.

Amennyiben a szigorúbb európai jogszabályokat is be kell tartania például a Facebooknak vagy a Google-nek, akkor csak a felhasználók személyes beleegyezésével adhatnak ki adatokat harmadik félnek. (Ez nem csak a hatóságokkal való kapcsolatban hozhat merőben új kereteket, de szélsőséges esetben a hirdetési piacokat is átrendezheti!) Ezenkívül biztosítani kellene a felhasználói adatok végleges törlésének a lehetőségét, amit jelenleg egyik vállalat sem tesz meg. Azonban, ha nem tesznek eleget a feltételezett kritériumoknak, horribilis összegű bírságra számíthatnak, amelynek a mértéke az EU-s gyakorlatnak megfelelően elérheti akár a globális, éves forgalmuk 10 százalékát! A kiszivárgott tervezet egyébként 5 százalékot említ, míg egyes források 3 százalékos plafonról beszélnek.

Akárhogy is, nehéz idők várnak a globális online vállalatokra! Amint konkrétumok birtokába jutunk, közölni fogjuk, hiszen a szabályozás alapvetően érinti majd a közösségi média használatát. 

Szólj hozzá!

… legalábbis a nagy amerikai TV-hálózatok között, a nézőik életkorát tekintve. Ugyanis amíg korábban a CW-t a huszas éveikben járók nézték, addig a CBS-t inkább az ötvenesek. Ez azonban már megváltozott a Magna Global nevű kutatócég felmérésének eredményei szerint.

Ma ugyanis a CW-t kivéve valamennyi hálózat nézőinek életkori mediánja 45 felett van.

A kutatócég szerint két fontos adottság jellemző: egyrészt a hálózatok most már tudatosan megpróbálnak a lehető legszélesebb közönséget elérő műsorkínálatot kialakítani. Erre leginkább a tematikus csatornák alkalmasak, melyeknek egyre nő a nézettsége, de például nagy kört szólítanak meg az olyan sorozatok, mint a House (42 az átlagéletkor) vagy a 30 Rock (itthon a Stúdió, átlagéletkor: 39).

Másrészt pedig ha nem jönnek új nagysikerű műsorok, a meglévők nézőinek átlagéletkora egyre magasabb lesz. Így például a hétéves CSI esetében már 56-os átlagéletkorról beszélhetünk. Érdekes adat egyébként, hogy a jelenlegi tíz legnépszerűbb műsorból nyolc már hét éve van műsoron. Az új, nálunk is nemsokára bemutatandó Glee nézői ezzel szemben 32 év körüliek.

További érdekesség, hogy a legidősebb közönsége A férjem védelmében c. sorozatnak (58 év), a legfiatalabb pedig a Family Guynak (30 év) van.

Hogy hol vannak a tinédzserek? Nem igazán tudni. Az online műsorokat és a digitális TV-t ugyanis leginkább az elfoglalt fiatal felnőttek, friss családosok használják 25 és 34 év között.
 

Szólj hozzá!

A PR Week és a PR Newswire egy közös kutatást végzett, amelyben az USÁ-ban és Kanadában dolgozó újságírók, bloggerek és pr-esek munkájukhoz való viszonyára kérdeztek rá. Ennek tapasztalatai többek között a következők:

- A print média zsugorodása és egyre bizonytalanabb helyzete, az elbocsátások miatt érzett aggodalom az előző évekhez képest csökkent, valószínűleg az online területen jelentkező újabb lehetőségek miatt.

- Többségük megnövekedett munkamennyiségről számolt be, részben éppen azért, mert az online kiadványba, illetve a cég blogjába kellett írnia.

- A megkérdezettek nagy része úgy ítélte meg, hogy munkáját nagyban meghatározzák az elbocsátások és a költségcsökkentés, és ez így is marad a következő három évben. Viszont a médiaipar elsődleges motorját sokan az online újságírásban látják.

- Hogy mi számukra a legfontosabb? A tömegek edukálása és tájékoztatása, valamint sztorik elsőként történő kirobbantása. Új kérdés volt, melyre sokan igencsak helyeslően válaszoltak, hogy fontos-e a személyes brand építése.

- És most jöjjön egy nagyon érdekes rész: a bloggerek nagy része (52 %) újságíróként tekint önmagára annak ellenére, hogy nem profik, azaz csak 20 százalékuk számára nyújt ez állandó bevételt.

- A bloggereknek 91, az online újságíróknak pedig 68 százaléka kutakodik blogokban, míg a napilapok és folyóiratok munkatársai csak 35, illetve 38 százalékban támaszkodnak rájuk. (Valószínűleg a témakeresést is ideértették).

- Összességében a közösségi site-okat viszont már csak 33 százalék használja. Legkevésbé a Twitter népszerű forrás.

- Ami a pr-eseket illeti: még mindig az e-mail a legfontosabb eszközük a témák ajánlására, azonban az újságírók 43 százaléka arról számolt be, hogy kapott már közösségimédia-csatornákon keresztül javaslatokat egy-egy pr-estől. Ez magasabb az előző évben regisztrált 31 százaléknál, aminek az lehet az oka, hogy hatékonyabbnak bizonyul ez a módszer: a pr-esek arról számoltak be, hogy a közösségi site-okon történő témajavaslat 70 százalékban sikeres.

- És mégegy nagyon fontos megállapítás: a pr-esek úgy látták (szemben az újságírókkal), hogy a szerkesztőségi tartalom és a fizetett megjelenések közötti határ nem elég éles. Az előzőt egyre jobban befolyásolja az utóbbi - 40 százalékukkal megtörtént már, hogy lényegében egy megvásárolt hirdetésért foglalkoztak ügyfelükkel egy cikk erejéig.

Kíváncsi lennék, hogy itthon milyenek a tapasztalatok.

Szólj hozzá!

Már több posztban foglalkoztunk a tinédzserek médiafogyasztási szokásaival, ami eléggé eltér az USÁ-ban és Európában. Most a felnőttekről jött ki egy kutatás, ami ugyan sokmindenre nem enged következteni Magyarországot illetően, mégis érdekes áttekinteni, mik voltak a tapasztalatok, hiszen némi késéssel és különbséggel ugyan, de nálunk is bekövetkeznek a regisztrált változások.

Természetesen a TV a legnépszerűbb hírforrás (78 százalék számára, ráadásul a helyi kiadások), az internet  második helyen van (61 százalék), ezt követi a rádió és az újságok. 

Szólj hozzá!

Mivel egyre kevesebben tudnak huzamosabb ideig otthon a tévé előtt ülni, s így az elmúlt tíz évben az Egyesült Államokban negyedével csökkent a nézők száma, egyre több amerikai csatorna kezdi meg mostanában a mobil eszközökre optimalizált műsorszórást – írja a New York Times. A műsorszórók helyi szövetségének (NAB) szóvivője szerint ez a lépés országszerte elhozza majd a földfelszíni műsorszórás reneszánszát, s a mobiltelefonon, laptopon, autóban és egyéb hordozható készüléken tévét nézők számának emelkedésével együtt növekednek majd a helyi adók reklámbevételei is. (A hagyományos hordozható tévék használata korábban, az analóg műsorszórás idején még nem volt probléma, azonban a digitális átállást követően ezek a lehetőségek beszűkültek, mivel a digitális műsorszórás jelenlegi formáját az otthoni tévézésre találták ki.)

A fejlesztések bevezetésével párhuzamosan tavasszal fokozzák az újfajta műsorsugárzás vételére alkalmas mobiltévék, illetve az iPhone-hoz, iPodhoz, Blackberry-hez és egyéb eszközökhöz használható jelátalakítók forgalmazását. Ha a mobil eszközökre optimalizált műsorszórás – mely nem összetévesztendő a 3G vagy 3G/HSDPA hálózaton keresztül elérhető mobilTV-vel – kezdeti bevezetése sikeres lesz, a televíziók tematikus csatornákat (sport, időjárás, stb.) is elérhetővé tesznek majd ebben a formában. Mivel a digitális televíziózás segítségével a kommunikáció kétirányú lehet, a nézők egy gombnyomással véleményt nyilváníthatnak vagy szavazásokon vehetnek részt.

Kérdés, hogy ez az újdonság önmagában elegendő-e a nézők visszanyerésére? Az amerikai műsorszolgáltatók bizakodása ugyanis láthatóan azon az előfeltevésen alapul, hogy a nézőszám visszaesésének fő oka az otthoni tévézésre fordítható idő csökkenése, azaz ha megoldják, hogy az autóban vagy bárhol máshol is nézhetőek legyenek a műsorok, máris megoldották a lankadó tévézési kedv problémáját. A baj csak az, hogy nem a helyhez kötöttség a jelenleg elterjedt televíziózás legfőbb gyengesége, hanem a nézők passzivitásra ítélése – ezen pedig a tévézés mobilitásának fokozása önmagában nem fog változtatni.

Szólj hozzá!

Egy amerikai kutatásban több mint 9000 újságírót kérdeztek meg arról, milyen mértékben és milyen formában használják a közösségi médiát információgyűjtésre. Az eredményekből kiderült, hogy majdnem 90 százalékuk használja a blogokat témakereséshez, 65 százalékuk az olyan közösségi site-okat, mint amilyen például a Facebook vagy a LinkedIn, 52 százalékuk pedig a Twittert és egyéb microblog-szolgáltatásokat keresi fel ebből a célból. 61 százalékuk a Wikipédiát is előszeretettel használja.

Az itt fellelt információk hitelességével szemben azonban kétségeik vannak, így a közösségi médiát inkább alapanyagnak használják, majd a szokásos módon felkeresik az elsődleges információforrásokat és leellenőrzik az egyes adatokat. Ebben továbbra is leginkább a pr-ügynökségek segítségére hagyatkoznak: 44 százalékuk rajtuk keresztül kér interjút, illetve próbál meg eljutni szakértőkhöz, 23 százalékuk tesz fel kérdéseket, és 17 százalék kér háttér-információt.

A kutatást végző szakemberek szerint ahogyan egyre nagyobb szerepet vállalnak a pr-ügynökségek a közösségi média tartalmainak előállításában és ügyfeleik jelenlétének menedzselésében, úgy egyre nagyobb a felelősségük is. Gondoskodniuk kell arról, hogy időben megérkezzenek a válaszok, hozzáférést tudjanak biztosítani az általuk tálalt hírek elsődleges forrásához, és jól informáltak legyenek a megbízóik ügyeivel kapcsolatban.

Az itt kiemelt szempontok eddig is alapvetőek voltak a pr-szakemberek munkájában, az időfaktor viszont valóban jelentősen megváltozott, illetve meg fog változni, mert sokkal gyorsabban kell reagálni és válaszokkal szolgálni. Ez a közösségi médiában várhatóan egyre aktívabb újságírók megfelelő informálását meg fogja nehezíteni, ezért erre a kihívásra érdemes lesz minél hamarabb felkészülni.

Szólj hozzá!