A PR Week és a PR Newswire egy közös kutatást végzett, amelyben az USÁ-ban és Kanadában dolgozó újságírók, bloggerek és pr-esek munkájukhoz való viszonyára kérdeztek rá. Ennek tapasztalatai többek között a következők:
- A print média zsugorodása és egyre bizonytalanabb helyzete, az elbocsátások miatt érzett aggodalom az előző évekhez képest csökkent, valószínűleg az online területen jelentkező újabb lehetőségek miatt.
- Többségük megnövekedett munkamennyiségről számolt be, részben éppen azért, mert az online kiadványba, illetve a cég blogjába kellett írnia.
- A megkérdezettek nagy része úgy ítélte meg, hogy munkáját nagyban meghatározzák az elbocsátások és a költségcsökkentés, és ez így is marad a következő három évben. Viszont a médiaipar elsődleges motorját sokan az online újságírásban látják.
- Hogy mi számukra a legfontosabb? A tömegek edukálása és tájékoztatása, valamint sztorik elsőként történő kirobbantása. Új kérdés volt, melyre sokan igencsak helyeslően válaszoltak, hogy fontos-e a személyes brand építése.
- És most jöjjön egy nagyon érdekes rész: a bloggerek nagy része (52 %) újságíróként tekint önmagára annak ellenére, hogy nem profik, azaz csak 20 százalékuk számára nyújt ez állandó bevételt.
- A bloggereknek 91, az online újságíróknak pedig 68 százaléka kutakodik blogokban, míg a napilapok és folyóiratok munkatársai csak 35, illetve 38 százalékban támaszkodnak rájuk. (Valószínűleg a témakeresést is ideértették).
- Összességében a közösségi site-okat viszont már csak 33 százalék használja. Legkevésbé a Twitter népszerű forrás.
- Ami a pr-eseket illeti: még mindig az e-mail a legfontosabb eszközük a témák ajánlására, azonban az újságírók 43 százaléka arról számolt be, hogy kapott már közösségimédia-csatornákon keresztül javaslatokat egy-egy pr-estől. Ez magasabb az előző évben regisztrált 31 százaléknál, aminek az lehet az oka, hogy hatékonyabbnak bizonyul ez a módszer: a pr-esek arról számoltak be, hogy a közösségi site-okon történő témajavaslat 70 százalékban sikeres.
- És mégegy nagyon fontos megállapítás: a pr-esek úgy látták (szemben az újságírókkal), hogy a szerkesztőségi tartalom és a fizetett megjelenések közötti határ nem elég éles. Az előzőt egyre jobban befolyásolja az utóbbi - 40 százalékukkal megtörtént már, hogy lényegében egy megvásárolt hirdetésért foglalkoztak ügyfelükkel egy cikk erejéig.
Kíváncsi lennék, hogy itthon milyenek a tapasztalatok.
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.