Az elmúlt héten a fenti témában adtunk elő a Barcamp Budapest Konferencián, egyrészt röviden áttekintve a mobilalkalmazások vállalati kommunikációs felhasználásának jelenlegi elterjedtségét, másrészt amellett érvelve, hogy ezek kialakítása során az egyirányú tartalomszolgáltatás helyett aktivitásalapú kommunikációban érdemes gondolkozni. Fontosnak tartjuk ezt a kérdést, mivel bár rohamosan nő az alkalmazásfejlesztési kedv a vállalatok körében is, ezzel együtt egyre nagyobb a letöltés után csak egyszer kipróbált, és aztán örökre elfelejtett alkalmazások aránya is. Ez pedig azt jelenti, hogy a hibás koncepciók következtében egyre több idő, pénz és energia vész kárba ezen a területen, előrevetítve a várt eredmények elmaradásából fakadó kiábrándulás lehetőségét.

A legnagyobb márkák döntő hányada mára a közösségi médiában is sikeresen kommunikál: a Fortune Top 50 márkák listája és az Alterian Top 50 márkák a közösségi médiában rangsorának közös metszete egyre nagyobb. Ezek a márkák már több közösségi felületen vannak egyszerre jelen, jellemző rájuk a tudatos csatornaválasztás és kommunikációjukra a közösségi szemlélet. Érdekes viszont megfigyelni, milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel a közösségi oldalakon néhány évvel ezelőtt megtett kezdeti, márkaépítésre irányuló lépések hibái, illetve a mobilplatformban rejlő lehetőségek kiaknázása során mostanában felmerülő buktatók között. Ahogy az első vállalati Facebook-oldalakon gyakoriak voltak (de sajnos még ma sem példa nélküliek) az egyirányú közlések, híradások, úgy manapság is sok olyan alkalmazással találkozunk, amely nem több egy mobilra optimalizált termékkatalógusnál, vagy a vállalati honlapon található információk mobilos feldolgozásánál. Holott a felhasználói szokásokat vizsgáló kutatások szerint mobilon az első helyen állnak a legkedveltebb tevékenységek listáján az olyan aktivitások, mint a social networking, és csak utolsó helyen szerepel a tartalomfogyasztás vagy éppen a termékinformációk begyűjtése. A másik gyakori hiba, hogy a mobilalkalmazás nem a márkaépítés integrált elemeként funkcionál, nem kapcsolódik egyéb vállalati kommunikációs aktivitásokhoz.

 

Ezekből a típushibákból okulva érdemes tehát az aktivitást erősítő, ösztönző és a közösségépítés irányába mutató megoldásokban gondolkozni, mivel ez nemcsak a felhasználók bevonását, aktivizálását és az alkalmazásunk terjedését segíti, de a márkaépítés egészét is támogatja. Érdemes emellett hosszú távra tervezni, például egy kampányhoz kapcsolódó alkalmazás esetén a kifutást követően annak magára hagyása helyett új funkciókat hozzárendelni. Kiemelten fontos továbbá ezeket az alkalmazásokat a vállalati kommunikáció szerves részeként kezelni, azokat az egyéb eszközökkel és aktivitásokkal összekötni. Alább megtekinthető az előadás során bemutatott prezentáció, a végén néhány konkrét példával, amelyek esetén ezeket az alapelveket sikerült jó eredménnyel érvényesíteni.

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.