11/08/09 Online utasellátó: hasznos megoldások turisták számára

Varga Zita Hella

A buszmegállóban egy ötvenes hölgy próbálta meggyőzni hasonszőrű barátnőjét, mennyivel könnyebb dolguk volt a fiataloknak húsz-harminc évvel ezelőtt: amikor külföldre készültek, egy útikalauzzal fedezték fel az adott várost, micsoda izgalmat jelentett, hogy nem látták előre a szállást, a környéket, a látnivalókat stb.; bezzeg ma az internet korában...

Gondoltuk így a nyár közepén nekünk is ideje kicsit körbenézi a lehetőségek között (a teljesség igénye nélkül!).

A legtöbb előrelátó európai nagyváros régen elkészítette már saját honlapját, facebook és/vagy twitter oldalát, melyek segítségével minden turisztikai információ birtokába juthatunk a szállástól elkezdve a programokon át egészen a látnivalókig. Bécs városa például különösen aktív a közösségi portálon, elég pár esőcsepp, és azonnal értesítenek minket a lehetséges zárt téri programokról facebook oldalukon.  Ugyanakkor érdemes ismerni pár olyan oldalt is, mint a camvista.com vagy eurocitycam.com, melyekkel webkamerán keresztül nyerhetünk egy kis ízelítőt az adott városról (az earthtv.com-nak köszönhettük korábban a köztévé híradója előtti képsorokat). Érdemes rápillantani Los Angelesre vagy Berlinre, esetleg a honvággyal küzdőknek Budapestre.

A nagyobb múzeumok, kastélyok, turistákat vonzó intézmények a városi oldalaktól függetlenül saját honlappal is rendelkeznek, azokat pedig olyan funkcióval látták el, amelyekkel virtuálisan járhatjuk be az épületet, lásd például a Smithsonian Múzeum, a Louvre vagy a Van Gogh Múzeum. De például Izrael főbb látnivalóit városonként csoportosítva – lásd például Jeruzsálemét – ismerhetjük meg.

A Google ezen a téren is aktív. A Street View szolgáltatással – biztos emlékeztek az utcákat fotózó google autóra – előzetesen felmérhetjük a terepet, körbejárhatjuk a látnivalókat, ld. például a Louvre esetében. De a googleartproject.com-mal ezt a megoldást már a múzeumokba is bevitték: 17 intézménnyel szerződtek le, így ezekben már nemcsak a tereket járhatjuk be virtuálisan, de megtekinthetjük a körülbelüli kínálatot is, ld. például a Van Gogh Múzeum.

Természetesen a közösség véleménye is számít, ezért utazás előtt a legtöbbünk biztos, hogy felkeres egy-két vélemény/fórum oldalt a kiszemelt desztinációval kapcsolatban, talán az egyik legjobb ilyen oldal a tripadvisor.com, de számos más oldalt is belinkelhetnénk ide.

Mielőtt elvesznénk a lehetőségek útvesztőjében, meg kell még említenünk a legújabb mobilapplikációkat, amelyek segítségével már útikönyv nélkül is felfedezhetjük a nagyvárosokat, sőt a látnivalókról is többet tudhatunk meg, és ha megszomjaztunk, megéheztünk, éttermet is talál nekünk a közelben. Hadd említsek itt egy magyar fejlesztést, a Pocket Guide-ot.

Várható, hogy aki ennyire rákészül az utazásra, szállást sem közvetítőn keresztül foglal majd, hanem inkább egy olyan oldalt választ, mint például a booking.com, ahol online elintézhet mindent, miközben előzetesen megnézheti a lefoglalásra váró szobát, szállodát/hotelt/hostelt stb., és átfuthatja a szállásról adott véleményeket, értékeléseket is.

Mindezek után mindenki maga döntse el, hogy hasznos-e számára az internet kínálta számtalan lehetőség, sok információ vagy sem, - az biztos, hogy minket a legutóbbi külföldi körutazásunk során nem tudtak eladni. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/05/30 Na és mihez kezdenek majd a civilek?

Berkes Ákos

Nicolas Negroponte 1995-ben megjelent könyvében, sok más mellett, egy már a 70-es évek óta őt foglalkoztató gondolatot fejt ki: a telekommunikáció fejlődésével mindennapjaink egyre jelentősebb mértékben válnak majd digitálissá. Akkor még csak prognosztizálni lehetett a fejlődés további felgyorsulását, azonban az internethasználat rohamos terjedésével Negroponte jóslatai közül egyre több válik valósággá. 

Azt is felvetette például, hogy amennyiben a digitális hálózat terjedése elér egy szintet, a felhasználókban meg fog jelenni egy természetes igény a perszonalizációra. Ma már a tartalom személyre szabásának rengeteg módja van. Egy sor szolgáltatás használatával van lehetőségünk saját igényeinket, érdeklődési köreinket szűrőként használva szemezgetni az internetes tartalmakból, sőt az automatizált perszonalizáció is realitássá vált. A Google ugyanazon keresőszavak esetén is más találatokat ad ki két regisztrált felhasználónak – a böngészési szokásaikat és Google kapcsolataik ajánlásait is figyelembe véve.

A közösségi elven működő oldalak átütő elterjedésével a személyes tartalom fogyasztása természetessé vált mindenki számára. A követett ismerősök és márkák csak addig számíthatnak érdeklődésre, amíg az általuk közölt tartalom releváns az ismerősök, követők számára. Minden statisztika és felmérés azt mutatja, hogy a perszonalizáció iránti igény, ha nem is tudatosan, de nagyon is felmerül minden felhasználó esetében.

Az internetes tartalomfogyasztás jellege újabb átalakuláson ment tehát keresztül az utóbbi időben és ezt Negroponte hajszálpontosan látta előre. Ennek a folyamatnak rengeteg előnye van, és valóban megkönnyíti a tájékozódást a gyakorlatilag végtelen rendelkezésre álló tartalom erdejében. 

Azonban a perszonalicáziónak vannak jelentős hátrányai is, és ezeket próbálja meg valahogy feldolgozni Eli Pariser új könyve (What the internet is hiding from you). Hisz gondoljunk csak bele: magunk szabhatjuk meg, hogy milyen tartalom jut el hozzánk, milyen oldalakról, hírportálokról olvassa be az RSS-t a hírolvasónk. Ismerőseink közül is azokat nem „hide-oljuk” a Facebookon, akik általában olyan tartalmat osztanak meg, ami bennünket is érdekel. Az egyoldalú médiafogyasztással persze nem csak a civil szférának kell kezdenie valamit, hanem minden szereplőnek, aki eredményes kommunikációs eszközként tekint az internetre. 

Ennek megfelelően szerveződnek a közösségi oldalakon a különböző csoportok is. Valamilyen ügy mellett kiálló emberek csoportosulnak egy-egy Facebook rajongói oldal köré. Eli Pariser arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a 20. század jelentős és sikeres civil mozgalmainak élére hamar egy emblematikus és provokatív vezető állt, aki az ügyet az azzal egyet nem értők felé is képviselni tudta, és aki mögé fel tudott sorakozni a közösség, addig ez a közösségi oldalakkal nagyjából véget ért. Hiszen csak azok fogják követni a Greenpeace oldalát a Facebookon, akik egyébként egyet értenek az ismert környezetvédő szervezettel. Azok, akikkel vitázni lehetne, vagy meg lehetne győzni őket, hogy álljanak ki az ügy mellett, nyilvánvalóan nem fogják felkeresni a Facebook oldalukat, ott nem fognak tartalmat generálni, nem lesznek se ellenfelei a tagoknak, sem aktív részesei a közösségnek.

A könyv alapján kijelenthetnénk, hogy a civil szféra egyértelmű válságban van az online térben. És talán valami hasonlót láthatunk Magyarországon is, ha az elmúlt egy év Facebook-politikai mozgalmainak online jelenlétét elemezzünk, hiszen azon túl, hogy hamar, jelentős tábort tudtak maguk mögé toborozni, valódi eredményt, társadalmi hatást semmilyen szinten nem tudtak elérni – és valódi vitának sem nevezhető az, ami például a Milla falán folyik.

Ami pedig a harmadik világot illeti: itt azért tudnak mégis átütően sikeresek lenni a civil szféra megszervezésében az új technológiákon alapuló közösségi oldalak (gondoljunk csak az észak-afrikai arab országokban szervezett tüntetésekre), mert lényegében nem volt korábban közösségi élménye ennek generációnak sem. (A vezető hiánya pedig ezekben az esetekben is egyértelműen megállapítható.)

A civilmozgalmak közösségi média-menedzsereire hatalmas kihívások várnak. Egy jól működő önkéntesekből álló csapatot tudnak toborozni, ahogy például arra a közösségi média sztár amerikai elnök, Barack Obama ismét készül. Azt azonban látni kell, hogy a kampány fő terepe nem a közösségi media lesz, azt a harcot hagyományos módszerekkel kell megnyerni.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

11/05/16 Ki csekkol be?

Madalina Rita

Egy Beyond nevű cég készített egy kutatást a lokalizációs appok régi és új felhasználói körében, és pár érdekes megállapításra jutottak, amiket mindenáron pozitívan szeretnének értelmezni. (Ez érthető is, mert egy éppen erre a témára építő konferenciát szerveztek.)

Érdemes végigböngészni, itt csak néhány adatot emelnénk ki: az amerikai userek döntő részben a Facebook Placest használják (90 %), a Foursquare csak 22 százalékos arányt ért el. A megkérdezettek 49 százaléka nem érez késztetést a becsekkolásra, 48 százalék pedig a magánszférával kapcsolatos aggályokat említette akadályként. Hozzá kell viszont tenni, hogy 50 százalékuknak nincs okostelefonja.

Mind az első fecskék, mind a tömegfelhasználók leginkább a kedvezmények miatt használják ezeket a szolgáltatásokat, de sokan a helyről szeretnének többet megtudni, ahol éppen vannak. Érdekesség, hogy a felhasználók 99 százalékát nem motiválja különösebben a badge-ek és a mayorség megszerzése. Igaz, szerintem ezt érdemes szkeptikusan értelmezni, mert itt valószínűleg arról van szó, hogy míg az emberek nagy része bevallása szerint soha nem néz reklámokat, addig gyakran kívülről fújja a szlogeneket.

Fontos még, hogy másra használják az emberek ezeket a szolgáltatásokat, mint amikről később online eszmét cserélnek, ebből kifolyólag például a Foursquare jelentősége nagyobbnak tűnik, mint a Facebook Places-é, ami nem fedi a valóságot.

A legfontosabb eredmény talán ezzel a kutatással kapcsolatban, hogy még mindig nagyon kevesen csekkolnak be Amerikában is, amit persze kiváló lehetőségként is fel lehet fogni. Ezenkívül a Facebook Places valószínűleg le fogja tarolni a konkurenciát és itthon is ez hozhatja el a tömegessé válást. Viszont csak akkor, ha lesz elég vállalkozó szellemű cég, akik belefektetik a szükséges erőforrásokat a dolog fellendítésébe. Hogy ez meg fog-e valósulni, kérdéses.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/03/30 Web 2.0 Symposium - élő közvetítés!

FLOW PR

Szokásunkhoz híven élőben közvetítünk a Web 2.0 Symposiumról, ami most új helyszínen, a Boscolo Hotel New York Palace-ben lesz. Kollegáink közül Madalina Rita és Sajti Botond osztja meg veletek a hallott információkat itt a blogon, az esemény elejétől a végéig.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/02/16 Kisvállalkozások a közösségi médiában

Madalina Rita

Már több posztban is foglalkoztunk a kisvállalkozások és a közösségi média kapcsolatával és emeltük ki, hogy olyan eszközt kaptak a kezükbe, mely nemcsak, hogy költséghatékony módon tudja jelentősen megnövelni ismertségüket, hanem egyértelműen bővülhet ügyfélkörük is.

Az USÁ-ban ezt már senkinek nem kell bizonygatni, egyesek szerint ezen a színtéren várható a legnagyobb növekedés az online marketing költések terén ebben az évben. Egy rájuk szakosodott közösségimédia-kommunikációs cég megvizsgálta a felhasználói körének szokásait, ez alapján készített a Mashable egy összefoglalást. Érdemes megnézni, mert van benne egy-két tanulság, bár ha az itthoni viszonylatokra akarjuk vonatkoztatni az adatokat, akkor látható, hogy nálunk mindezek inkább a nagyvállalatok közösségimédia-használatáról mondhatók el egy-két kivétellel. 

Ilyen kivétel például, hogy az amerikai kisvállalatok nagyobb arányban vannak jelen a Twitteren, mint a Facebookon, ezt követi a LinkedIn, majd a Wordpress és a Flickr. Nálunk valószínűleg inkább a Facebook vezet, ha már közösségi médiáról van szó.

Jellemző és érdekes tapasztalat, hogy a felhasználókkal való interakció a Twitteren erősebb, viszont a Facebook generál több átkattintást a vállalkozások honlapjára. 

A cégek nagy része már rájött az alapigazságra, miszerint rendszeresen, tehát minimum naponta érdemes posztolni, ami ráadásul több visszajelzést is generál, mint a ritkábban elejtett bejegyzések.

Látható, hogy az amerikai piacon még a legkissebb sufnicég is mindent megtesz, hogy kitűnjön a tömegből, mindeközben azonban céltudatosan használják a lehetőségeiket, nem aprózzák el teljesen energiáikat. Várhatóan ez Magyarországon is jellemző lesz, bár nem ilyen mértékben, és arra is lehet számítani, hogy elsőként a hajnövesztő csodaszerek és hasonló termékek forgalmazói fognak túlburjánzani ezeken a csatornákon. Egy idő után viszont ez konszolidálódni fog, és végre a Facebookon is tudunk majd jó burkolót találni.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

3 komment

11/01/27 Tévénézés a torrent-érában

Madalina Rita

Egy Lab42 nevű cég kutatást végzett a Facebookon és a MySpace-en, melynek keretein belül a közösségimédia-felhasználók tévénézési szokásait szándékoztak vizsgálni. Négyszáz ember válaszolt a kérdésekre, melyeket összegezve például kiderült, hogy többségük több televíziós tartalmat néz, mint korábban, és egyre nagyobb mértékben inkább online. 

Prémium kábel előfizetésük van, set top box-szal veszik fel a műsorokat és annak ellenére, hogy ma már tényleg csak nagyon kevesen vannak, akik nem torrentezik le az őket érdeklő műsorokat, a megkérdezettek 56 százaléka tett így a megelőző hónapban.

A legtöbben sorozatokat néznek a legkülönfélébb fajtákból, és a fő online videóforrás természetesen a Youtube.

Mindez infografikában elmesélve:

 

Ez teljesen reálisnak tűnik, bár ha a saját példámat nézem, én inkább az IPTV-nél maradok, ha mozgóképről van szó. Valamiért még mindig nem tudtam rávenni magamat, hogy az internetet rávarázsoljam a TV képernyőjére. Talán ha torrenteznék...

Ti is ilyen konzervatívak vagytok, vagy vígan fogyasztjátok a sorozatokat online?

  

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

11/01/25 Szolgálati: önálló alkalmazásfejlesztő divíziót indítottunk!

FLOW PR

Nagyon jó és izgalmas hírünk van: AppFlow néven elindítottunk egy önálló alkalmazásfejlesztő divíziót, mely elsősorban Android-, iPhone-, és iPad-alkalmazások, valamint Augmented Reality megoldások, továbbá Facebook- és Twitter-applikációk fejlesztésével foglalkozik majd.

Azért tettük meg ezt a lépést, mert az utóbbi időben egyre több ilyen jellegű feladatot láttunk el az olyan sikeres közösségimédia-kampányok menedzselése mellett, mint amilyen a Magyar Dal Napja tavalyi aktivitásai vagy a jelenleg is futó Tartsd a szintet! kezdeményezés a cukorbetegekért.

Kiszervezhettük volna ezt a tevékenységet külön cégbe is, de az integráció hívei vagyunk, ha az újmédia és a pr kapcsolatáról van szó. Ezért a grafikusokból és fejlesztőkből álló divízió szerves részét fogja képezni a FLOW PR-nek és a megbízói igényektől függően fog együtt dolgozni a csapatokkal.

További tervünk, hogy saját brand alatt futó alkalmazásokat, megoldásokat is elindítunk a magyar és a nemzetközi piacon egyaránt. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/01/21 Drága, de klassz Twitterkampány

Madalina Rita

Nagyon jó Twitterkampány esettanulmányára találtunk rá nemrég. Az Edelman Digital gondozásában egy borotválkozó gél, az Edge kezdett twittelni szeptemberben egy nagyobb, anti-irritációs kampány részeként.

A fő gondolat ehhez illeszkedve az irritáció megszüntetése, jelen esetben a Twitterezők életében. Ugyanis nagyon okosan belátták, hogy az emberek imádnak panaszkodni, ha nem elég meleg a kávéjuk vagy lekésték a buszt, nem süt a Nap... a végtelenségig lehetne sorolni. A kampányon teljes munkaidőben (!) dolgozó kreatív és a pr-tanácsadó olyan üzeneteket keres, amik ezeknek a nyafogásoknak egy kicsit érdekesebb, eredetibb változatai, vagy legalábbis lehet róluk beszélni.

Ha pedig találnak egy igazi nagy mérgelődést, megpróbálnak segíteni. Így történt, hogy amikor egy user az elfogyott müzlin sajnálkozott, küldtek neki pár kilóval. Vagy amikor elromlott egy iPad, szintén küldtek egyet. (A mázlista!) De nem feltétlenül a drága dolgokkal való "lekenyerezésről" van szó. Amikor egy nő azon háborgott, hogy a férje sosem veszi fel a hallókészülékét, küldtek neki egy megafont, amiről a nő egyébként rögtön posztolta is a képet a Twitterre. Az is előfordul, hogy egy vicces videóval próbálják jókedvre deríteni az elkeseredett felhasználót. A vicces és kreatív segítség miatt ma már nagyon sokan használják a #soirritating taget, reménykedve, hogy eljön a megoldás vagy legalább lesz, aki meghallgatja őket.

A kezdeményezés a nagy sikerre való tekintettel egész évben fut, ami azt mutatja, hogy nagyon jó ROI-t kalkulálhattak az Edge marketingesei a minden bizonnyal magas költségek ellenére is. Hiszen két ember csak a Twitterrel foglalkozik, és gyakran drága megoldást szállítanak az irritációk megszüntetésére. Kíváncsi vagyok, hogy az irritációs kampány után mi fog történni, de bizakodó vagyok: valószínűleg folytatni fogják a munkát és bár más fókusszal, továbbra is aktívak lesznek. 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/01/17 Múzeumok és a közösségi média: egy kritika margójára

Madalina Rita

Újra a Huffington Poston találtunk rá egy érdekes írásra, ráadásul éppen az alapító, Arianna Huffington tollából. Cikkében arról ír, hogy annak ellenére, hogy az újmédia egyértelmű evangalistájának tartja magát, a múzeumok vonatkozásában már kicsit más a hozzáállása.

Szerinte ugyanis (röviden és egyszerűen elmondva) a múzeumok éppen az elmélyüléshez, rácsodálkozáshoz adnak teret, a különböző appok és a megszerzett élmény vagy éppen nézett kép kiposztolása a Facebookra vagy Twitterre ebből elvesznek.

Úgy érzi, hogy gyakran olyan fejlesztéseket készítenek a különböző intézmények, melyek inkább l'art pour l'art alapon működnek, tehát a kapcsolat a kapcsolat kedvéért és nem egy valódi célért jön létre.

Mindezzel nagyon könnyű egyetérteni, főként, hogy olyan jól van megírva a cikk. A kommentelők viszont nagyon sok egyéb szempontra mutatnak rá, amiket szintén nem szabad szem elől téveszteni. Többen azt emelik ki, hogy a szerző egy korai huszadik századi eszme szerint értelmezi a múzeumok funkcióját, egyfajta templomként, szakrális helyként kívánja látni őket. Ráadásul elsősorban a művészeti profilú helyekről ír, ezzel szemben nem nehéz belátni, hogy mondjuk egy tudományos jellegű múzeumnál kifejezetten megkönnyítheti a befogadást, illetve a látottak megértését egy kapcsolódó videó vagy infografika. Ezenkívül már az audiotúrák esetében is csorbul Arianna Huffington eszméje, hiszen már az is kicsit eltávolít az éppen tapasztalt élménytől.

Az ellenérveket még tovább lehetne sorolni, de persze nem nehéz belátni, hogy van igazság az eredeti felvetésben: könnyen előfordulhat, hogy nem igazi, releváns fejlesztést tesznek elérhetővé a múzeumok, hanem épp csak egy újabb marketingfogást alkalmaznak, felülnek egy hype hullámára. Ezeket viszont könnyű megkülönböztetni a valós eredményektől, és egyébként is: annyira talán nem nagy baj, hogy egy app nem olyan magas színvonalú, ha ezzel több látogatót sikerült bevonzani a kiállítótermekbe, illetve ha a látogatók örömüket lelik a használatában.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

11/01/14 Szolgálati: a FLOW Pr a Facebook like-okról

FLOW PR

A Kreatív legújabb számában több más szakértő mellett újmédia stratégánk, Madalina Rita is elmondta véleményét a Facebook like potenciális hatásairól. Valamennyi megkérdezett más és más szemszögből közelítette meg a kérdést, ami abból is következik, hogy a szerkesztők nem szűkítették le teljesen a témakört. 

Ajánljuk figyelmetekbe, mert nagyon érdekes. Itt olvashatjátok.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/01/12 Mit használunk 2011-ben?

FLOW PR

Az év két időszakára különösen jellemző, hogy teli van jóslatokkal: a legelejére és a legvégére. Szinte minden szakértő, aki él és mozog, feltételezéseket gyárt, és természetesen megosztja közönségével biztos vagy kevésbé biztos sejtéseit. A rosszmájúak aztán ezeket előszedik egy év múlva, és szétszedik őket. A legrosszabb kekeckedők pedig még ennél is tovább mennek: típusokba sorolják a haszontalan jóslatokat. A legcsúnyább vád szerint a jóslatok egy része igazából üzleti érdekből születik.

Most akkor ne is olvasgassunk ilyeneket? Szerintünk igen, és válasszunk egy különösen kötekedő és a jóslatok iránt szkeptikus szerzőt, mint amilyen például a Mobilopportunity blog gazdája. Ő talán kisebb valószínűséggel ír önbeteljesítő jóslatokat vagy nyilvánvaló, magától értetődő következtetéseket.

Nézzük az állításait, a magyar valóságra vonatkozó apró kiegészítésekkel!

1.    A mobil adatforgalmi piac telítődik.
Az időpontot mindenki messzire teszi, tekintve, hogy egyelőre Európában az emberek csupán harmada rendelkezik okostelefonnal. Viszont kérdés az, hogy ha a fennmaradó kétharmad is bevásárol, fogja-e használni a telefont adatforgalmazásra, miután meglátta az első számlát. A blogger áttekintett egy fogyasztási kutatást, amely azt mutatta, hogy az emberek 40 %-a fizetne pluszban az okos telefonos szolgáltatásokért, illetve a piacot 75 %-os telítettségűnek tartja. Az eladások alapján arra következtet, hogy a piac 2011 végére telítődik.
 

Érdekes az adatforgalommal kapcsolatos felvetés, mikor külföldön már tényleg nagyon kedvező csomagok érhetők el. Magyarországon pedig ettől függetlenül is a piac telítődéséről idén még nem, talán két, de inkább három év múlva elmélkedhetünk.

2.    A Facebook meghaladottá válik.
Természetesen nem hal meg a legvalószínűbb forgatókönyv szerint, sőt, növekedni is fog, azonban egyértelmű véleményvezér- és viszonyítási pont szerepe gyengül. Ebben a szerző nem lát semmi meglepőt: mindenkit letaszítanak ugyanis a tróntól, az IBM-et 25 év alatt, a Microsoftot 15 év alatt, míg a Google-t kevesebb, mint 10 év alatt sikerült. A „Tech Overlord”-ok királysága tehát mind rövidebb és rövidebb. Izgalmas ugyanakkor, hogy nem látni, a Facebook mellett mely szereplők erősödnek majd. A szerző a tizenévesek közösségi média, és ezen belül facebook-használati szokásaiból következtet arra, hogy a kamaszok számára a Facebook már most nem a leg-leg, csupán egy a számos felület között. Szerinte azok között, akik információk, ötletek helyett többet/mást: érzelmeket, személyes dolgokat posztolnának döntően, és az identitásukat mutatnák meg, a Facebook-nál máris kedveltebb lehet a Tumblr. És egyáltalán: a szerző szerint minden olyan dolog menő lesz, ami egyes társadalmi igényeket jobban kiszolgál, mint a Facebook. A jövőben ezen igények felmérésében, azonosításában látja a siker kulcsát sokkal inkább, mint a Facebook-kal való versengésben.
 

Bár bizonyos körökben a Tumblr már most hihetetlen népszerűségre tett szert, a Facebook szerintünk továbbra is megőrzi vezető pozícióját. Talán annyi változással, hogy az emberek kevésbé szívesen és kevésbé kritikátlanul követnek majd márkákat. Ez még itthon is jellemző lesz várhatóan.

3.    A könyvkiadás haldoklik.
A szerző korábbi kutatásaira hivatkozva azt állítja, hogy amint az e-book olvasók és tabletek együttes penetrációja eléri a 20 százalékot, a befutott szerzőknek megéri váltani a nyomtatottról a kizárólag elektronikus kiadásra. 2011-re várhatóan nem lesz meg a 20 százalék, de 2012-13-ra biztosan. Elismeri azonban, hogy ebben a kérdésben elég nagy a bizonytalansági tényező.
 

Nemzetközi tekintetben a nyomtatott könyvek csökkenő eladási számai valószínűsíthetők. Itthon azonban még jó darabig nem várható, hogy tömegesen terjednek el az e-bookok és a tabletek.

4.    A tablet-lufi kipukkanása.
A 2010-ben piacra dobott tabletek jelentős része eltűnik a süllyesztőben, mert nem kínálnak többet-jobbat, mint az elsőként megjelentek.
 

Véleményünk szerint a tablet-lufi valóban kipukkanhat, viszont nem feltétlenül a versenytársak iránti érdektelenség miatt. A kérdés leginkább az, hogy a konkurensek valóban tudnak-e olyan árszinten kínálni egy megközelítő minőséget, ami miatt sokan vásárolnak majd ilyen eszközöket. Szerintünk nagy felvevőpiaca van a tableteknek, csak az emberek még kivárnak.

Kedves Olvasók! Ti mit jósoltok 2011-re?




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/01/10 Közösségi média a vállalati működés minden területén

Sajti Botond

Sokszor sok helyen leírták már, hogy a közösségi média nem kezelhető pusztán a vállalati kommunikáció egy újabb csatornájaként, hanem mára központi szerep illeti meg a márkaépítésben, imázsépítésben. Ebben az esetben tehát az alábbi ábra első három sorában szereplő tevékenységek szerves része, központi eleme a közösségi média, az online közösségépítés.

 

A vállalati, szervezeti evolúció egy következő lépcsőfoka, amikor a klasszikus kommunikációs feladatokon túl egyéb működési területek életében is szerepet kap az online közösség. Már egyre több olyan példával találkozhatunk, amikor a közösségi média az ügyfélszolgálat, a termékfejlesztés, de már a logisztika eredményes működéséhez is hozzájárul, ezek közül gyűjtöttünk össze néhány tanulságos esetet.

 

Hewlett Packard – több mint száz szakértő segíti a közösségi ügyfélszolgálatot

A HP vállalati működésébe az online közösséget több területen is integrálták: az általános imázsépítésen túl az ügyfélszolgálatban és a termékfejlesztésben is fontos helye van a közösségi médiának: gondoskodtak arról, hogy az ügyfelektől a Facebook-on, Twitteren keresztül érkező, a termékekkel kapcsolatos visszajelzések eljussanak a fejlesztéssel foglalkozó megfelelő csapatokhoz. Az ügyfélszolgálati tevékenységet több mint 100, HP-nagykövetként működő szakértő is segíti az ügyfelek kérdéseinek megválaszolásával. További terveik között szerepel a különböző közösségimédia-csatornákon beérkező kérdések, megkeresések integrált kezelése: ezek kivétel nélkül eljutnak majd a HP Support Forum szakértőihez.

 

Vitamin Water – a Facebook követők találták ki az egyik terméket – az ízektől a címkéig 

Az USÁ-ban és Ázsia néhány országában közkedvelt, többféle ízű frissítőket gyártó Vitamin Water egyik termékének kifejlesztését teljesen a Facebook-követőkre bízta az ízesítések kiválasztásától kezdve egészen a külső dizájn meghatározásáig egy e célból létrehozott alkalmazás segítségével. A szavazásra bocsátott ízek körét először az említések száma alapján szűkítették, majd a 10 leggyakrabban említett gyümölcsre lehetett leadni a szavazatokat. Az ízesítés eldöntése után az app segítségével a rajongók terveket készíthettek a címkére vonatkozóan, végül a névre is javaslatokat tehettek. Így jött létre a Vitamin Water feketecseresznye-lime ízesítésű kiadása, mely a beszédes „Connect” nevet viseli azóta is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Con-Way – Twitter kamionsofőröknek, a logisztika szolgálatában

A logisztikával foglalkozó Con-Way egy kislétszámú, de annál intenzívebben működő, a munkavégzés alapját jelentő közösséget hozott létre a Twitter segítségével, kamionsofőrök körében. A külső szemlélő számára nehezen értelmezhető üzenetekből a sofőrök számára kiderül, hol van éppen szállítmányozásra váró áru, milyen határidők tartoznak ahhoz, s a megadott linkre kattintva vállalhatják el a munkát. (Érdemes a követők profiljait is megnézni, akik tényleg kamionsofőrök - és aktív Twitter-felhasználók is egyben :)). A friss szállítmányozási megbízásokról szóló tweetek 15 percenként frissülnek. A sofőrök jellemzően smartphone-juk segítségével használják az oldalt.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

5 komment

10/11/19 Nincs megfelelő csapat - avagy miért félnek a cégvezetők a közösségi médiától?

FLOW PR

Egy amerikai kutatás keretein belül (melyet a SmartBrief készített) 6500 üzleti döntéshozót kérdeztek meg arról, mennyire hasznos a közösségi média az üzleti életben, illetve, hogy mennyire alkalmazzák annak csatornáit. Mint a készítők hozzáteszik: a kutatásban való részvétel jelentkezés alapján történt, így valószínűleg a tudatosabb, aktívabb felhasználók felülreprezentáltak voltak. Ezt mutatja az is, hogy a válaszadók 60%-a használja a közösségi médiát. Az eredmények mindenesetre így is beszédesek.


A közölt számok alátámasztják, hogy a közösségi média, mint új üzleti kommunikációs csatorna gyerekcipőben jár, ugyanis a vállalkozások mintegy fele maximum egy éve kezdte használni ezeket a lehetőségeket, a kétharmad (66,5 százalék) 18 hónapon belül kezdte.  Azok közül is pedig, akik már legalább két éve használják a közösségi médiát, csak minden második adatközlő nyilatkozta, hogy vállalata rendelkezik teljes körű és teljesen kidolgozott közösségi média stratégiával. A megkérdezettek 15 százaléka tartja vállalata stratégiáját hatékonynak, és csak 7 százalék bevételszerzésre kifejezetten alkalmasnak. A vezető közösségi média használók közé - nem meglepő módon - a kommunikációs-, reklám- és marketingügynökségek tartoznak.


A megkérdezettek körében az aktivitást legtöbbször a top menedzsment fogja vissza. A vállalatoknak csak kevesebb, mint harmada nyilatkozott úgy, hogy a felső vezetés számára fontos a közösségi média kommunikáció, és ugyanennyien mondták azt, hogy pont a felső vezetés ellenállása miatt nincs a cégnél ilyen irány.

Ami a népszerűséget illeti, a csatornák között a Facebook vezet (49%), azt követi a twitter (40%),  de sokan írnak blogot (35%), említették továbbá a LinkedIn-t (28%) és a youtube-ot (24%) is.

A legtöbb vállalkozás célja (94%) a brandépítés, vagyis hogy ezeken a felületeken is növeljék termékeik, szolgáltatásaik ismertségét. 76 százalék direkt kapcsolatot szeretne építeni a célcsoportjaihoz ezeken a csatornákon. 55 százalék számára elsődleges cél még, hogy így generáljon forgalmat a weboldalára. Ami biztató szám: a válaszadók fele azért is tartja fontosnak ezeket a csatornákat, mert így megismerheti ügyfelei igényeit, illetve tud is reagálni azokra. Szintén ennyien új üzleti lehetőségek szempontjából is fontosnak tartják a közösségi médiában való jelenlétet.


Az ódzkodás okai nem meglepőek: legtöbben üzlet-biztonsági okok miatt fogják vissza magukat (33%), a válaszadók egyötöde pedig úgy nyilatkozott: nincs megfelelő csapata a feladatra.

Ami pedig a megtérülésről szóló információkat illeti: viszonylag sokakat érdekel a hatékonyság (46%), de egyelőre kevesen mérik azt megfelelő módon (15%).




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/11/09 The Social Network - kihagyhatatlan

Varga Zita Hella

Végre a hazai mozikba is bekerül a héten a Facebook film, azaz A közösségi háló. Ott voltunk a premier előtti vetítésen, így a nagy várakozások után az elsők között számolhatunk be a világon több mint 550 millió felhasználót számláló FB történetét feldolgozó David Fincher filmről.

A közösségi hálót az a Fincher rendezte, akinek a Hetediket vagy a Harcosok Klubját is köszönhetjük. Ennek ellenére a film kicsit ambivalens érzéseket vált ki az emberből, mivel nem tudhatjuk, mi is az igazság valójában. A rendező és a forgatókönyvíró (Aaron Sorkin) ugyanis nem vásárolta meg Zuckerberg életének megfilmesítési jogait (mivel a sajtóban így is elég információ áll rendelkezésre a jogi perekről, nem beszélve a The Accidental Billionaires című könyvről), és Mark is ahol teheti, elmondja, hogy a kerettörténet kitaláció, túl sok részlet fikció.

Mikor a Stanfordi Egyetemen arról érdeklődnek tőle, hogy mi a legnagyobb különbség a film és a valóság között, csak annyit kérdez nevetve: „Hol is kezdjem?” Bár humorosan megjegyzi, hogy az ingek és a kapucnis pólók, amelyekben a filmben őt ábrázolják, tényleg olyanok, mint amiket ő hordott, kifejezetten kiakad azon, hogy a Facebook kitalálását, alapítását egy barátnővel történő szakításhoz kötik, mintha ezzel akarta volna pótolni a lányokkal való ismerkedést vagy az elit körhöz való csatlakozást. Zuckerberg a témát végül azzal zárja, ők Silicon Valley-ben azért hoznak létre dolgokat, mert egyszerűen szeretnek dolgokat létrehozni. Habár az is biztos, hogy erre nem lehetett volna felépíteni egy Oscar gyanús filmet.



Ami mindezek ellenére jó a The Social Network-ben (mégha az FB rajongók meg is tépnek érte), hogy a Facebook alapítót nem tudjuk jó vagy rossz fiúként beskatulyázni, mint ahogy a Zuckerberget beperlő Winklevoss testvérek sem tetszelegnek a gonosz szerepében, sőt a Zuckerberggel szemben ugyancsak jogi útra lépő társalapító Eduardo Saverin egészen szerethető figura, akit a végén kicsit még meg is sajnálunk. Ugyancsak a film értékét növeli, hogy ugrálunk az időben és így bontakozik ki a történet, arról nem is beszélve, hogy nem a szokásos hollywoodi sztori (szerelmi szállal és happyend-del). A szereposztás is erősíti ezt az irányt, a főszerepét Jesse Eisenberg játsza és korábbi filmjeitől (Kalandpark, Zombieland) függetlenítve nem is rosszul, de Justin Timberlake is feltűnik a Napster feltalálója, Sean Parker szerepében, aki a közösségi hálót bevezette a Silicon Valley-be.

A filmet mindenképpen érdemes megnézni akár FB rajongók vagyunk, akár nem, mert megkerülhetetlen lesz – mindennapos téma – akár a közösségi háló, amiről szól.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/28 Trendlabor Médiaindex 2010 - infografika

FLOW PR

Már korábban hírt adtunk az újságírók és a közösségi média viszonyát vizsgáló kutatásunkról, melyhez készítettünk egy infografikát annak érdekében, hogy egyszerűen át tudjátok tekinteni a legfontosabb adatokat. Ha valaki esetleg nem találkozott volna vele, most itt helyben megnézheti:

Trendlabor Médiaindex 2010




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/20 Kövesd az akciót!

FLOW PR

Az Egyesült Királyságban a Greater Manchester Police a közösségi médiát, azon belül is a Twittert hívta segítségül annak bizonyítására, hogy mennyi munkájuk akad - egy tervezett költségcsökkentés miatt fordultak ehhez a csatornához. Mint elmondták a Twitteren: a rendőrség munkáját az észlelt és felvett bűncselekmények száma alapján értékelik, pedig az messze nem csak erről szól. Így 24 órán keresztül minden, a sürgősségi számukra (999) érkező hívást kitwitteltek.


Óránként több mint 100 tweet született, a nap mérlege 3205 megnyilvánulás. A Twitter napi limitje miatt több fiókot is nyitottak, a legnépszerűbb fő accountnak több mint 11 ezer követője lett. A média is felfigyelt a sztorira, a többi között a közszolgálati rádió is feldolgozta azt.

A kísérlet tweetjeinek átfésülése után többen megjegyezték: az élet néha viccesebb, mint a legjobb komédia. A valóban sürgősséginek bizonyuló hívások mellett ugyanis szép számmal akadtak olyanok, amelyek mulatságos esetekről, félreértésekről számoltak be, vagyis mindarról, ami nem kerül be a statiszikákba. Egy ízben színházi vécében alvó férfit jelentettek, máskor egy kutyáját ölbe vivő férfiről hitték azt, hogy egy gyereket akar ledobni a hídról. Előfordult, hogy kétéves gyerek telefonált és az is, hogy valaki házhoz szállíttatott egy rakás ételt valaki másnak a nevében.

Maguk a rendőrök is jó pr-eseknek bizonyultak: két ál-accountot is indítottak (az egyiket hivatalos logó alatt!), ahová vicces tweeteket tettek fel, melyek nagyban hozzájárultak a követők számának növeléséhez. Egy példa: „Bejelentés érkezett, hogy néhány ház tetején nincs hó. Cannabist nevelhetnek odafent.”. Ugyanakkor az a kérdés is felmerül bennünk: ha erre volt idejük, akkor talán mégsincsenek annyira elhavazva.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/18 Akik a Facebook-on is jól főznek – a legjobb étteremoldalak

Sajti Botond

Éttermek számára a Facebook-on megjelenni hálás feladatnak számít: ki ne lájkolná szívesen a gusztusos ételfotókat, ígéretes menüsorokat akár egy borongós hétköznapon, akár az étterem meglátogatása után? Nem csoda, hogy egyre többen jelennek meg itt is, és építenek – hol interaktív, hol inkább egyoldalú – kapcsolatokat az ínyencekkel, úgyhogy megvizsgáltuk, szerintünk most kik ebben a legjobbak. A listázás során fontos szempont volt a rendszeresen frissülő tartalom és a felületből adódó lehetőségek kiaknázása, de emellett azt is figyelembe vettük, összességében mennyire illeszkedik a Facebook-on folytatott kommunikáció stílusa az étterem imázsához.


1. Kistücsök – a legszerethetőbb
A Kistücsök oldala épp olyan, mint maga az étterem: kedves, sokszínű, szerethető. A követők, mintha egy sorozatot néznének a tévében, szép lassan nemcsak az ételekkel, de a személyzettel is megismerkedhetnek: már jól tudjuk, ki a séf, ki mit csinál a konyhán, de néha még az is kiderül, ki kinek a barátja, barátnője. Kiemelt figyelmet fordítanak a borkínálat bemutatására, borok ajánlására is: van külön Sommelier tab az oldalon aktuális ajánlatokkal, és megismerhetjük, mely környékbeli pincészetekkel ápolnak jó kapcsolatot. Gyakran kerülnek fel étvágygerjesztő képek az étteremben elkészített fogásokról, menüsorokról – ezek összeválogatásakor és a kísérőszövegek megírásakor helyesen elsősorban a látogatók mozgósítására koncentrálnak: e fotókat látva, aki csak teheti, Balatonszemes felé veszi az irányt, hogy egyen egy jót a Kistücsökben! Plusz pontot érdemel a menüsort igényes formában megjelenítő fül. A közösségépítés további ösztönzése érdekében kisebb figyelmességekkel is rendszeresen megajándékozzák az új követőket.

 

2. NOBU Budapest – a legprofibb
Budapest legújabb japán éttermével már hónapokkal azelőtt megismerkedhettek az érdeklődők a Facebook-on, hogy ténylegesen kinyitott volna: itt toboroztak munkatársakat, hírt adtak NOBU San első látogatásáról, de a felvezető médiakampány legfontosabb riportjait, interjúit is közzétették itt. Ezt követően szeptembertől a tesztüzem különböző fázisairól is feltöltöttek videókat, de különböző hírességek meghívásával is készítettek 1-2 perces kisfilmeket. Nem csoda, hogy a megnyitás pillanatában már jóval ezer felett volt a követők száma. A NOBU azóta is aktív: legutóbb pályázatot hirdettek a NOBU BUDAPEST koktél receptjének megalkotására, de új videók is felkerültek az oldalra.

 

3. MÁK Bistro – a legminimálabb
A MÁK Bistro bejegyzéseit lényegretörő, szikár minimalizmus jellemzi: csábító fogások felsorolása gyors egymásutánban vesszőkkel ellátva, mindenféle jelző, állítmány vagy egyéb körítés nélkül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy oldaluk a Facebook-on egyhangú lenne, olyan rendhagyó ötleteket is bemutatnak itt, mint például a napi menüsor „offline” változatára ütött Tetszik / Like pecsét, de találkozhatunk az erdei gombák forrásául szolgáló Gizike nénivel vagy a konyhában elkapott pillanatképekkel is. A személyzet bemutatása itt sem marad el. Játékokat és hasonló aktivitásokat nem indítanak, de ettől függetlenül rajongótáboruk széles, ami nem is csoda: az oldal kiválóan illeszkedik az étterem stílusához és az ide látogatók ízlésvilágához.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

3 komment

10/09/16 Online filmes kampányok

Madalina Rita

Hollywood a közösségi média egyre kiterjedtebb eszköztárát használja, mert a filmgyártók rájöttek, hogy be kell vonniuk a közönséget, még mielőtt azok egyáltalán beteszik a lábukat a moziba. Az emberek tartaloméhsége hatalmas, ráadásul megvan az igényük arra, hogy a kapott alapanyaggal játsszanak, saját ízlésük szerint használják - még ha ez csak további megosztásokat és kommentárokat jelent is.

A régi marketingeszközök természetesen továbbra is fontosak, de a poszterek, trailerek fotók egy strukturált, digitális csatornákat is integráló kampány részét kell, hogy képezzék. "Életciklus-marketing" - így nevezik ezt a megközelítést, ami végigkíséri a filmek sorsát a premiertől a DVD-kiadáson át a TV-ig (és a számítógépig).

Az Independent szerzője kiemelt néhány kampányt a közelmúltból:

Eredet

Újszerű poszterek, interaktív honlapok, honlapértékű Facebook oldalak.

Gru (Despiceable me)

iPhone alkalmazás, ami valós időben fordította a szereplők halandzsáit.

Harry Potter sokadik rész

A mozipremierrel egyidőben vetítették a filmet a Yahoo site-ján és a film Facebook oldalán.

Sex és New York 2

Arra kérték a felhasználókat, hogy tweeteljék ki az élményeiket a filmről, hogy trending topik legyen a Twitteren. Sikerült is.

Hálás feladat lehet egy filmes kampány kialakítása, még akkor is, ha egyre nehezebb eredményeket elérni, mert egyre kevesebben járnak moziba. Méginkább igaz ez Magyarországra, ahol már csak a piac mérete miatt sem feltétlenül éri meg költséges kampányokba bonyolódni. Ennek ellenére az utóbbi időben több film hirdetését is láthattuk főműsoridőben a TV-ben. Innovatív, a bannereken túlmutató online eszközöket viszont csak ritkán látni.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

4 komment

10/07/30 Csoportos vásárlás egy Facebook alkalmazással

Madalina Rita

Úgy látszik, a csoportos vásárlás ideája egyre jobban terjed: a Facebook Page-ekre specializálódott Wildfire most indított egy ilyen alkalmazást, a Group Dealt. Ennek köszönhetően az egyes márkák egyszerűen tudnak csoportoknak szóló ajánlatokat indítani, különösebb programozói tudás nélkül.

Itthon az első ilyen Facebook akció a Vodafone mobilinternethez kötődik, ahol "Együtt olcsóbb a net" felkiáltással toborozzák még jelenleg is az újabb követőket. Kicsit talán nagyobb növekedést vártunk volna, de sok oka lehet a lassabb tempónak. Ilyen például, hogy nem ismert még nálunk ez a vásárlási megoldás, ezért elsőre lehet, hogy nem annyira érthető a koncepció. A Veddvelem.hu és további hasonló kezdeményezések talán változtatni fognak a dolgon, viszont ez várhatóan nem fog rövid időn belül bekövetkezni.

De nézzük, miért jó egy ilyen alkalmazás indítása:

1. Csoportos vásárlás=közösségi élmény. Mi illene jobban egy közösségi site-hoz?

2. Gyorsan híre megy az akciódnak, a felhasználók maguk terjesztik az információt

3. Már csak a kaland kedvéért is kipróbálják, mert ez egy újszerű dolog - érdemes emiatt is az elsők között lenni, minden nehézség ellenére

4. Ahogy a Wildfire csapata is írja: arra ösztönzi a követőket, hogy rendszeresen visszamenjenek a Facebook oldaladra vagy a site-odra

6. Kisöpörheted az árukészletedet

5. Könnyű beilleszteni

6. Paypal!!!

Fogyasztói márkáknak, akik nem dolgoztatnak nagy online ügynökségekkel, jó megoldás lehet az alkalmazás használata.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/07/15 Web2 Panoráma, 1. rész

FLOW PR

Egy új sorozatot indítunk, melyben hétről hétre bemutatunk néhány, béta tesztszakaszban lévő újdonságot a közösségi média világából. Ki tudja, talán ezek között van a jövő Facebook-ja, vagy Twittere. Sorozatunkat laikusok számára készítjük, nem kell tehát megijedni attól, hogy valami köldöknézős, vagy csak kockásinges programozók számára érthető oldalra invitáljuk az olvasókat.

Az eheti első honlap, amelyet felfedezésre méltónak találtunk, a historypin. Ahogy a nevéből is látszik, ezt a honlapot a történelem kedvelőinek ajánljuk. Az oldalon a régmúltban készült fotókat tölthetünk fel, majd egy térképen bejelölhetjük a fotó készítésének helyét, illetve összehasonlíthatjuk az ugyanarról a helyszínről ugyanolyan szögből készült jelenkori fotóval.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sőt, megírhatjuk az általunk feltöltött fénykép történetét is.

A profik most legyintenek, hogy hiszen ilyen a Google Earth-ben is van. Igenám, de a historypin sokkal professzionálisabb a Google-nál és sokkal érdekesebb is. Az oldal egyébként a We Are What We Do mozgalom keretében jött létre; célja, hogy összehozza a fiatalabb és idősebb generációkat. Hiszen egy-egy ilyen fotó felkutatásához, a hozzá kapcsolódó történet megértéséhez generációk közötti párbeszédre van szükség. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európa és Ausztrália számos iskolájában a történelemtanítás része a historypin oldal használata. A gyerekek feltúrják nagyszüleik fotóalbumait, felkeresik az utcájukban lakó idős embereket vagy antikváriumokat, begyűjtik a történeteket és felteszik a webre. Így élvezetesebb a történelemtanulás, mint amikor csak évszámokat és hadvezérneveket kell bemagolni.

Kikapcsolódásképpen ugorjunk át a TwinkrBox csapat legújabb fejlesztésére, amely júniusban került béta állapotba, a TinkrRoulette - Video Jackpot oldalra. Az oldal nem jelent intellektuális kihívást sem az oda látogatónak, és a fejlesztőinek sem.

 

A weboldal véletlenszerűen kiválaszt négy vicces videót különböző videomegosztó-oldalakról és azt felajánlja megnézésre. Ha rákattintunk a Spin gombra, akkor mint a félkarú rablónál, újabb négy videotalálatot dob ki nekünk. De kapaszkodjunk! Ha a video helyén 2, 3 vagy 4 logoizé jelenik meg, akkor nyerhetünk! Na ettől Video Jackpot ez a dolog. Ha nagyon unjuk az életet, érdemes megnézni ezt is. Inkább, mint a Szomszédok ismétlését nézni.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/07/07 Madarat tolláról, márkát követőiről?

AntalJudit

 

Nemcsak az újonnan a közösségi média színterére érkező vállalatok, de esetenként a „régi nagy öregek” számára is nagy kihívást jelenthet a követők számának növelése. Egy Facebook-oldal látogatottsága részben a brand általános ismertségén alapul, ám jelentős lökést ad a népszerűségnek a közösségi médiára optimalizált kommunikációs aktivitás is – erre utal legalábbis annak a friss összesítésnek az eredménye, amely a Facebook legtöbb követővel büszkélkedő oldalait veszi sorra.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Egy Egyesült Államok-beli social media ügynökség június végén tette közzé (amúgy második) TOP50 listáját, amelyben a vállalati márkák Facebook-oldalait rangsorolja, természetesen a követők száma alapján. Annyi bizonyosan kiderül belőle: ahhoz, hogy a – politikusok, színészek, zenészek, sportolók stb. oldalait érthető okokból nem jegyző – toplistára felkerüljünk, jelen pillanatban legalább 1,3 millió követőt kell oldalunkra csábítanunk. (Pontos rajongói számokat meg sem próbálunk írni, hiszen azok pillanatról pillanatra változnak – az aktuális „like-toplistára” amúgy itt érdemes egy pillantást vetni.)
 
Hogy minek köszönhetik ezen oldalak a kiugró eredményeket? Nos, badarság lenne figyelmen kívül hagyni a világmárkák több évtizedes, kemény brandépítő tevékenységét, azonban egy-két fogást érdemes lehet tőlük is ellesni.
 
Ügyintézés a Facebookon
A június 28-án a második legtöbb Facebook-követővel büszkélkedő Starbucks oldalát megnyitva rögtön a Starbucks Card box nyílik meg: a Starbucks a törzsvásárlói kártyákon található információk menedzselésére kínál lehetőséget a Facebook-on keresztül.
 
Rajongói szám növelése nemzeti „aloldalak” indításával
Emellett – szintén a Starbucks – gondot fordított arra is, hogy minden olyan ország, ahol nyitottak Starbucks-kávézót, rendelkezzen saját Facebook-oldallal (ezzel megnő a lehetősége annak, hogy például egy német Starbucks fan egyszerre két Starbucks-oldalt is „lájkoljon”: az eredeti amerikait, illetve a német page-et is).
 
Hosszabb távú figyelemfenntartás
A Coca-Cola az Expedition 206 fedőnevű akcióban három fiatal 365 napos expedícióját követi nyomon. A „Boldogság Nagykövetek” küldetésének a célja nem más, mint „boldogságot gyűjteni” a világ 206 országában. A folyamatosan frissülő beszámolók, a videó- és fotómegosztások teszik színessé ezt a blogot.
 
„Nem hoax! Ez most tényleg igaz!”
A toplista ötödik helyét egy nálunk még kevésbé ismert édesipari termék, a Skittles oldala foglalta el. Ők a Mob the Rainbow elnevezésű vicces ötletükkel igyekeznek minél több like-ot gyűjteni, ehhez ügyesen fordították ki a hoax-ok legkedveltebb témáját: „minden egyes továbbküldés … dollárt ér”. A legújabb „kampányukkal” (Scholarship the Rainbow) 100.000 lájkolás után egy előzetesen kiválasztott „rászoruló” fiatal kaphat ösztöndíjat a Bowling Főiskolára…
Ennél komolyabban vette a témát a már említett Coca-Cola: Live Positively CSR-kampányának keretében minden, profilképét a megfelelő alkalmazás segítségével víz alatti fotóra cserélő usernek köszönhetően 1-1 dollárral nő az Ocean Conservancy szervezet számára fenntartott számla összege.
 
Kultkérdések
Ha a termék/szolgáltatás jellege úgy adja, érdemes a Facebookon is meglovagolni az ahhoz köthető „kultkérdéseket”, így tett például az Oreo is: arra kereste a választ, a Cakesters nevű krémes kekszét az ínyencek vajon tejbe mártogatva vagy szigorúan szárazon kedvelik jobban (Dunk or Don’t Dunk – eddig nagyjából ötvenezren kattintottak valamelyik lehetőségre). Örömmel tudatjuk, a Cakesters (a mai napi állás alapján) tejbe mártva finomabb!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyilván nem várhatjuk el, hogy egy kisebb hazai márka egy jól megtervezett, végletekig kiaknázott Facebook-kampány keretében egy éven belül a Coca-Cola ismertségével vetekedjék. Ám megfelelően célzott (tudd, kik a felhasználók!), ötletes (ne félj szórakoztatóra venni a figurát!), a kétoldalú kommunikáció minden előnyét kihasználó (bátran keverd a régit az újjal!) rajongógyűjtő akció a magyar piac kereteihez mérten is kiemelkedő eredményeket érhet el.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

10/06/30 Az e-mailnek tényleg befellegzett?

Madalina Rita

A Facebook operatív vezetője, Sheryl Sandberg egy konferencián arra hegyezte ki az előadását, hogy az e-mail halott. Az indoklás röviden úgy hangzik, hogy ha a jövő trendjeit szeretnénk megjósolni, csak a tinédzsereket kell figyelnünk.

Ők pedig nem használnak e-mailt a kapcsolattartásra, legalábbis egy kutatás szerint csak 11 % sorolható közéjük. A többiek SMS-t írnak vagy a közösségi site-okon tartják a kapcsolatot. Itt mondjuk nincs kiemelve, hogy kommentek, like-ok vagy akár az ilyen felületeken elérhető levelezésen keresztül történik-e mindez, ezenkívül a csetet sem említik.

Több blogger rögtön arra mutatott rá, hogy ez a megállapítás már csak azért is megmosolyogtató, mert még a Facebook-regisztrációhoz is e-mail címre van szükség. Ez kicsit szőrszálhasogató, de alapvetően igaz.

Távolabbról tekintve a helyzetre viszont továbbra is képtelenségnek tűnik a felvetés, hogy eltűnjön az e-mail a napi kommunikációból - a munkában és a munkán kívül egyaránt. Az utóbbi esetben valóban van arra esély, hogy méginkább eltolódjanak a hangsúlyok a kommentek, like-ok, cset felé, azonban a munka során továbbra is nélkülözhetetlen eszköz lesz. Eleve, ahogy a Next Web szerzője is rámutatott: csak azért, mert a tinédzserek utálják az öltönyt és a nyakkendőt, attól még az az érvényes üzleti öltözék a felnőttek világában.

Elég merész módszer volt ez a témaválasztás a Facebook célcsoportelérésének népszerűsítésére. Csak most nem jött be.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

10/06/23 A napsütés és a neten töltött idő összefügg?

FLOW PR

A Nielsen kutatóintézet legfrissebb, globális közösségi média kutatásából az derül ki, hogy az emberek egyre több időt töltenek a közösségi média felületeken, a tavalyi adatokhoz képest 66 százalékos növekedést mutattak ki. A vizsgált országok közül is kiemelkedik Ausztrália és Brazília.


A kutatócég 10 országban (Japán, Svájc, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország, Brazília, Ausztrália, Franciaország, Spanyolország) végzett felmérése azt mutatja, hogy a netet használók ¾-e a látogat közösségi média site-okat, illetve blogokat.

A legtöbb időt az ausztrálok töltik közösségi médiafelületeken (7 óra 19 percet havonta). A legkevesebbet pedig, meglepő módon a japánok (2 óra 24 perc).

Ami pedig a netezők közötti közösségi médiafogyasztást illeti, Brazília áll az élen, ahol az interneten használók 86 százaléka használja a közösségi médiát és a blogokat.

A kutatás kommentálói megjegyzik, hogy talán együttjárás lehet a jó éghajlat, az abból következő életérzés és a social media-használat gyakorisága között. Mi ezt kevésbé tartjuk valószínűnek.

Az viszont érdekes lenne, ha ezeket az eredményeket Japánon kívül más ázsiai országokkal is összevetnénk, hiszen Dél-Korea vagy Kína már igencsak elhúzott a legtöbb ország mellett, ami az internethasználat mennyiségét és minőségét jelenti. Talán majd a következő kutatásban erre is választ kapunk.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/06/15 "Nagyapád a barátod akar lenni a Facebook-on!"

Sajti Botond

Legtöbbünknek még nem kell attól tartani, hogy egyik reggel ilyen értesítést kap, de az Egyesült Államokban ez már egyre gyakrabban előfordul: az ötven feletti amerikaiak több mint negyede, 27%-a használja a közösségi médiát a Mashable! cikke szerint. Kedvencük a Facebook, amit elsősorban a családtagokkal való rendszeres kapcsolattartásra használnak. Az oldalról és annak használatáról minden második időskorú felhasználó valamelyik családtagjától hallott. Leggyakrabban a gyermekek és az unokák hívják fel a szülők, nagyszülők figyelmét a közösségi médiára. Az újdonságok iránti nyitottságukat jól mutatja, hogy 83%-uk hallott már az iPad-ről, és 11-14%-uk tervezi, hogy be is fog szerezni egy táblagépet.

 

De mi a helyzet idehaza? Nem meglepetés, hogy az Egyesült Államokhoz képest a magyar nagyszülők le vannak maradva az NRC májusban közzétett adatai szerint. Az ötven felettiek körében nálunk már az internethasználat is mindössze 15% (a 60. életév jelent komoly vízválasztót: az 50-59 közöttieknek még harmada használja a netet, de ez az arány 60 felett 8%-ra esik vissza).

Érdekes különbség a hazai felmérés alapján, hogy míg az idős férfiak jellemző módon inkább maguktól tanulták meg az internetet használni, addig a nők szívesebben szerezték meg ezeket az ismereteket egy tanfolyam keretében vagy családtagjaik segítségével. Az amerikai adatokhoz képest fontos különbség, hogy nálunk az időskorúak inkább hírek olvasására és információszerzésre használják az internetet, jellemzően nem kapcsolattartásra, tehát a közösségi médiában is jóval kisebb arányban vannak jelen: saját bloggal például az ötven feletti felhasználók alig 10%-a rendelkezik, de heti rendszerességgel közülük is csak minden második frissíti azt.

A ti nagyszüleitek már fent vannak a Facebook-on?

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/06/01 Van egy klassz kis céged. Mi jön most?

Madalina Rita

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a vállalkozói kedv a fiatalokban, és egyre több izgalmas start-up indul. A legtöbben talán az online üzletben próbálnak érvényesülni, és sokan nagyon sikeresen kommunikálnak, legalábbis a közösségi site-okon. 

Számukra lehet hasznos a Next Web egyik vendégszerzőjének írása, melynek egy-egy kijelentésével azért természetesen érdemes kicsit vitatkozni. Lássuk, miket ajánl a minimális büdzsével rendelkező start-upoknak (belekeverve a saját véleményemet is):

1. SEO

Figyelj oda arra, hogy a honlapodat megtalálják a keresőkben. 

2. Usability

Az sem elhanyagolható, hogy mennyire használható a site-od és mik az erősségeid.

3. Legyen jó a terméked

Érdekes egy jótanács, mindenesetre azzal a kijelentéssel tényleg nem lehet vitatkozni, hogy inkább kicsit többet érdemes költeni a termékfejlesztésre, mint rögtön a marketinggel foglalkozni, mert ha igazán jó a terméked, azzal a marketingköltségeken is spórolhatsz. Persze mondani könnyű.

4. Használd a közösségi médiát

Facebook-Twitter basics: tedd könnyűvé a terméked hírének terjesztését, legyen ragályos.

5. Próbálkozz, tesztelj

Nem mindenki számára olyan jó ötlet a közösségi média használata, körül kell nézni, mi az, ami a leginkább illik a cégedhez és a termékedhez. Lehet, hogy éppen kis keretessel fogsz sok ügyfelet szerezni, ki tudja?

6. Vírusvideó

Őszintén szólva engem már a szótól is kiráz a hideg (az esetek nagy többségében), de természetesen van olyan cég és van olyan kommunikációs cél, amihez megéri ezt felvetni és kivitelezni. Mindenesetre ezen a ponton érdemes a legtöbbet elidőzni, mert jó termékkel, artikulált, átgondolt üzenetekkel és gondosan kiválasztott eszközökkel messzebb lehet eljutni. Nem hiszem ugyanis, hogy a vírusvideók elindítása utáni csúcsok olyan tartósak, mint ahogyan a cikk szerzője írja.

Ismertek jól kommunikáló start-upot? 

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!



süti beállítások módosítása