A Pew Research legújabb kutatásából kiderül, hogy a hírfogyasztás mértékére igen kedvező hatással van mobileszközök terjedése. Minden feltételezéssel ellentétben a kutatásból kiderül, hogy minél több eszközt használunk, annál több hírt fogyasztunk: nem az egységnyi idő oszlik meg az eszközök között, hanem a tevékenységre szánt idő bővül azoknál, akik több eszközt is napi szinten használnak. 

Ráadásul a felmérés arra is rámutat, hogy az eszközök beszerzésével általánosan bővült a felhasználók egyéni, hírfogyasztással töltött ideje is. 

A legtöbben hosszabb riportokat, beszámolókat, blogposztokat vagy oknyomozó riportokat olvasnak tableten, mindezt munkaidő előtt és után. Ezen felhasználók 72%-a egyáltalán nem tudatosan kereste ezeket a tartalmakat, azokat ismerőseik, kedvenc bloggereik ajánlásai révén találták meg. 

Azok akik fizetett tartalmat fogyasztanak digitális formában általában mélyebb elkötelezettséggel is rendelkezik az adott sajtótermék iránt. Erre abból lehet következtetni, hogy magasabb azok aránya, akik nem csak digitális, de print előfizetésekkel is rendelkeznek.

Mindebből az általunk már többször és több fórumon is hangoztatott következtetéseket lehet levonni. Online tartalmainkat - ma már - elengedhetetlen többféle mobil eszközre is optimalizálni. Hirdetési portfóliónkat is ki kell terjeszteni ezekre az eszközökre. Valamint az elkötelezettség mértékének magasabb szintjére építve exkluzív és csak ezeken az eszközökön is elérhető tartalmakat is elő kell állítanunk leghűségesebb ügyfeleinknek, olvasóinknak, felhasználóinknak. 

Forrás: journalism.org

Szólj hozzá!

Az év két időszakára különösen jellemző, hogy teli van jóslatokkal: a legelejére és a legvégére. Szinte minden szakértő, aki él és mozog, feltételezéseket gyárt, és természetesen megosztja közönségével biztos vagy kevésbé biztos sejtéseit. A rosszmájúak aztán ezeket előszedik egy év múlva, és szétszedik őket. A legrosszabb kekeckedők pedig még ennél is tovább mennek: típusokba sorolják a haszontalan jóslatokat. A legcsúnyább vád szerint a jóslatok egy része igazából üzleti érdekből születik.

Most akkor ne is olvasgassunk ilyeneket? Szerintünk igen, és válasszunk egy különösen kötekedő és a jóslatok iránt szkeptikus szerzőt, mint amilyen például a Mobilopportunity blog gazdája. Ő talán kisebb valószínűséggel ír önbeteljesítő jóslatokat vagy nyilvánvaló, magától értetődő következtetéseket.

Nézzük az állításait, a magyar valóságra vonatkozó apró kiegészítésekkel!

1.    A mobil adatforgalmi piac telítődik.
Az időpontot mindenki messzire teszi, tekintve, hogy egyelőre Európában az emberek csupán harmada rendelkezik okostelefonnal. Viszont kérdés az, hogy ha a fennmaradó kétharmad is bevásárol, fogja-e használni a telefont adatforgalmazásra, miután meglátta az első számlát. A blogger áttekintett egy fogyasztási kutatást, amely azt mutatta, hogy az emberek 40 %-a fizetne pluszban az okos telefonos szolgáltatásokért, illetve a piacot 75 %-os telítettségűnek tartja. Az eladások alapján arra következtet, hogy a piac 2011 végére telítődik.
 

Érdekes az adatforgalommal kapcsolatos felvetés, mikor külföldön már tényleg nagyon kedvező csomagok érhetők el. Magyarországon pedig ettől függetlenül is a piac telítődéséről idén még nem, talán két, de inkább három év múlva elmélkedhetünk.

2.    A Facebook meghaladottá válik.
Természetesen nem hal meg a legvalószínűbb forgatókönyv szerint, sőt, növekedni is fog, azonban egyértelmű véleményvezér- és viszonyítási pont szerepe gyengül. Ebben a szerző nem lát semmi meglepőt: mindenkit letaszítanak ugyanis a tróntól, az IBM-et 25 év alatt, a Microsoftot 15 év alatt, míg a Google-t kevesebb, mint 10 év alatt sikerült. A „Tech Overlord”-ok királysága tehát mind rövidebb és rövidebb. Izgalmas ugyanakkor, hogy nem látni, a Facebook mellett mely szereplők erősödnek majd. A szerző a tizenévesek közösségi média, és ezen belül facebook-használati szokásaiból következtet arra, hogy a kamaszok számára a Facebook már most nem a leg-leg, csupán egy a számos felület között. Szerinte azok között, akik információk, ötletek helyett többet/mást: érzelmeket, személyes dolgokat posztolnának döntően, és az identitásukat mutatnák meg, a Facebook-nál máris kedveltebb lehet a Tumblr. És egyáltalán: a szerző szerint minden olyan dolog menő lesz, ami egyes társadalmi igényeket jobban kiszolgál, mint a Facebook. A jövőben ezen igények felmérésében, azonosításában látja a siker kulcsát sokkal inkább, mint a Facebook-kal való versengésben.
 

Bár bizonyos körökben a Tumblr már most hihetetlen népszerűségre tett szert, a Facebook szerintünk továbbra is megőrzi vezető pozícióját. Talán annyi változással, hogy az emberek kevésbé szívesen és kevésbé kritikátlanul követnek majd márkákat. Ez még itthon is jellemző lesz várhatóan.

3.    A könyvkiadás haldoklik.
A szerző korábbi kutatásaira hivatkozva azt állítja, hogy amint az e-book olvasók és tabletek együttes penetrációja eléri a 20 százalékot, a befutott szerzőknek megéri váltani a nyomtatottról a kizárólag elektronikus kiadásra. 2011-re várhatóan nem lesz meg a 20 százalék, de 2012-13-ra biztosan. Elismeri azonban, hogy ebben a kérdésben elég nagy a bizonytalansági tényező.
 

Nemzetközi tekintetben a nyomtatott könyvek csökkenő eladási számai valószínűsíthetők. Itthon azonban még jó darabig nem várható, hogy tömegesen terjednek el az e-bookok és a tabletek.

4.    A tablet-lufi kipukkanása.
A 2010-ben piacra dobott tabletek jelentős része eltűnik a süllyesztőben, mert nem kínálnak többet-jobbat, mint az elsőként megjelentek.
 

Véleményünk szerint a tablet-lufi valóban kipukkanhat, viszont nem feltétlenül a versenytársak iránti érdektelenség miatt. A kérdés leginkább az, hogy a konkurensek valóban tudnak-e olyan árszinten kínálni egy megközelítő minőséget, ami miatt sokan vásárolnak majd ilyen eszközöket. Szerintünk nagy felvevőpiaca van a tableteknek, csak az emberek még kivárnak.

Kedves Olvasók! Ti mit jósoltok 2011-re?

Szólj hozzá!

Több mítosz él az Internet Hungary-ről, így például az, hogy általában az első nap jobb, és hogy hihetetlenül hatalmas partik vannak este. Az első mítoszra egyértelműen rácáfoltak a második nap előadásai, köztük is Carlo Campos spanyol futurológus prezentációja, amire még Uj Péter, az Index főszerkesztője is beült.

Carlo Campos arról beszélt előadásában, hogy a tabletek szerinte új életet lehelhetnek a médiába. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha az egyes médiumok újraalkotják a tartalmakat. Ha ugyanis csak újrahasznosítják, azaz a más platformokon már elérhető híreket tabletre optimalizálják, nem járnak majd sikerrel.

Itt hangzott el az a mondat, amit a Kreatív Online is kiemelt: “You cannot pour old wine into new bottles.” Újjá kell alkotni a sztorimesélést, a túlélés és fellendülés kulcsa tehát az újságírásban és nem a platformban van. Dekonstruálni kell a híreket és élményt kell teremteni – ez szinte fontosabb, mint a brand. Ehhez pedig infografikákat, egyedi videókat, képgalériákat, karikatúrákat kell nyújtani az egyes témákhoz kapcsolódóan.

Abban, amit egy médium nyújthat, el kell különíteni egymástól az információt, a szolgáltatásokat és az ügyeket, szenvedélyeket, és ezek mindegyikére megfelelő tartalmat, illetve formát kell találni. Pozitív példaként említette a Boston Globe-ot, ami egyébként tényleg jó lap. Indítottak egy Ted Kennedy projektet, amiben videók, fotók, archív anyagok, interaktív grafikák, könyv és e-könyv, közösségi médiával való összekötés állt rendelkezésre tabletkész módon – tényleg minden, amit egy témából ki lehet hozni, teljesen kibontottak egy érdeklődési kört.

Az ilyesmihez mondjuk nagyon sok belsős és külsős fejlesztő kell, egy fejlesztő jut öt újságíróra. A futurológus (és csapata) elég szépen lemodellezte, hogy hogyan épülhetne fel a jövő hírszobája. Legyen elég annyi, hogy hatalmas. Bemutatott három új állandó munkakört is: hírfolyam-technikus, grafikai fejlesztő, iPad szerkesztő.

A munkamegosztás az egyes platformok között pedig így alakul:

• Papír – hosszú narratívák
• Tablet – mélység és élmény
• Mobil – azonnali hírek
• Internet – bréking hírek, szörfölés, archívumok, híraggregálás, linkelés

Ami a tartalmat illeti, Carlo Campos attól is óvta a túlélni kívánó médiumokat, hogy túl általános tartalmat nyújtsanak, mint amilyenek például az egyre sikertelenebb hétvégi lapok. Az sem jó azért, ha túlságosan “gettósak”, azaz túl szűk kört szólítanak meg.

A nyomtatott lapoknak ezenkívül egyedinek kell lenniük, olyan kialakítással, hogy szívesen gyűjtsék őket az olvasók. Erre jó példa a National Geographic, ami tényleg sok háztartásban gyűlik évről évre.

Hogy hogyan lehet profitábilis a sajtó? Elsőosztályú tartalommal és a kihasználatlan szerkesztőségi erőforrások hatékonyabb csatasorba állításával.

Carlo Campos kiemelte még a tartalom ritkaságának, a hirdetések kontextushoz és a felhasználók profiljához igazodásának (ilyen megoldásokról beszélt egyébként az Aderticumtól Szutor Ferenc), valamint a márkaépítés fontosságát valódi, személyes élményeken alapuló programokon keresztül, pl. hajókázás, ahogyan a Globe and Mail teszi rendszeresen.

Az előadásban még számos érdekes gondolat elhangzott, és váltig állította az előadó, hogy ez a felvázolt modell megvalósítható lesz. Kétlem, hogy tényleg profitábilissá tehető, ha például levéltárként kezd el működni egy szerkesztőség. Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy ahogyan az a nyomtatott tartalmak online felületre való adaptációja esetében, úgy a tableten való megjelenítésnél is igaz, hogy nem elegendő az egy az egyben történő átemelés – kifejezetten a platformnak megfelelő tartalmat és formát kell kialakítani.

Szintén lényeges, amit a Pécsi Ferenc vezetésével zajlott panelbeszélgetésen is kiemeltünk, hogy fontos szerep jut a márkaépítésnek, a személyes, illetve ahhoz közelítő jellegű kapcsolat kialakításának is.


 

Szólj hozzá!