Minden szakmában számtalan konferencia és más, hasonló jellegű esemény szerveződik évről-évre, sőt úgy tűnik, hogy egyre több van belőlük. Az ilyen rendezvények támogatása - okosan kihasználva - jó eszköz lehet a B2B kommunikációban, viszonylag jól targetált célcsoportot lehet elérni vele. Sokféle megjelenési módot biztosítanak a szervezők, ezek közül az egyik leggyakoribb az események végeztével a szóróajándékokkal megtömött táskák osztogatása.
Sokunk tapasztalata azonban, hogy ha meg is nézzük a táskák tartalmát, nagy részük a kukában vagy egy elhagyatottabb sarokban végzi. Ez pedig egyértelműen a támogatók pénzének kidobása az ablakon. Mivel érdemes akkor próbálkozni? A Mashable vendégszerzője írt néhány tippet ezzel kapcsolatban.
Azzal az alapintelemmel kezd, hogy olyasmit adjunk, amit az emberek tényleg szeretnének birtokolni. Másrészt ez egy olyan dolog kell, hogy legyen, amiből nincs már tíz másik az illető lakásában. Tehát kiesik a bögre, a baseball sapka és társai, de egy diszkréten márkázott névjegykártyatartó például jó ötlet lehet - én legalábbis egyetlen egyet kaptam 4-5 éve, és azóta sem találkoztam ezzel az ajándéktípussal újra.
Lehetséges megoldás az ajándékok digitalizálása - viszont ha nem egyértelműen szexi a csomag, valószínűleg nem keresik fel a site-ot, amire feltöltötték. Így még azt az esélyt sem adtuk meg magunknak, amit egyébként egy konferencia unalmasabb perceiben megkaptunk volna a látogatóktól. Kivétel lehet persze, ha egy kifejezetten technológia-orientált rendezvényről van szó.
Érdemes lehet zöld ajándékokat adni, azaz minimum újrafelhasználható vagy újrafelhasznált alapanyagok felhasználásával készült dolgokat, amiket a későbbiekben, a mindennapok során is elővehetnek a vendégek. Ilyen lehet például egy jó nagy táska, amit bevásárláshoz lehet majd használni, kurblis telefontöltő vagy elemlámpa, fából készült töltőtoll, újrapapírból készült jegyzetfüzet - ha már muszáj papír alapú tárgyakat említeni.
Jó ötlet még a cikk szerzője szerint a vicces, popkulturális utalásokat tartalmazó dolgok, például stickerek terjesztése, bár én ezzel óvatosan bánnék. Igaz, ha egy cég mondjuk egy New Tech meetupot támogat, lehet ilyesmire kereslet.
A tapasztalatok alapján a leggyakoribb szóróajándékok a következők:
- jegyzetfüzet
- toll
- nyakpánt
- brosúrák
- magazinok és egyéb kiadványok
- pendrive (ez egyébként mindig jól jön, és zöldebb, mint a sok nyomtatvány)
- naptár
Kétségtelenül unalmas lista, ezért ha emlékezetessé szeretnénk tenni a rendezvényünket, illetve annak támogatását szeretnénk a meghívottak agyába vésni, érdemes kicsit túllépni a megszokott kereteken. Én például egy tollas-szettet őrizgetek jó ideje, és tökéletesen emlékszem arra, hogy hol, melyik cégtől kaptam. :)
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

A pr-asszisztenseknek és gyakornokoknak számos nehézséggel kell megküzdeniük szakmai pályájuk elején, és a napi, adminisztratívabb jellegű feladatok mellett kapacitás és gyakran vonatkozó feladatok hiányában nehéz fejlődniük olyan kulcsterületeken, mint amilyen a tanácsadás vagy a szövegírás. 
Egy holland cég, a Marvia, mely eddig alapvetően online nyomtatási szolgáltatásokat nyújtott, elindította a
Én ezzel nem értek egyet, mert bár lehet unalmasnak nevezni a Facebook egyenvilágát, ez éppenhogy használ neki - egyenletesen, megrázkódtatás-mentesen élvezhetővé teszi. Egy dolog viszont valóban hiányzik, bár annak idején én üdvözöltem a változást: ez pedig a saját kis boxok kialakítása a legbugyutább tartalmakkal, mint például a kedvenc, éppen olvasott könyvek, vagy a milyen országokban jártam már, melyik Friends karakter vagyok, stb. Bevallom, eleinte sokat rendezgettem ezeket a boxokat a profilomban.

Az egyik legjobb amerikai közéleti site, a Slate készített egy 
Nem feltétlenül kell azonban előzetesen ismerni az alkalmi idegenvezetőnket, ezt végül is a
2.

Ilyen kivétel például, hogy az amerikai kisvállalatok nagyobb arányban vannak jelen a Twitteren, mint a Facebookon, ezt követi a LinkedIn, majd a Wordpress és a Flickr. Nálunk valószínűleg inkább a Facebook vezet, ha már közösségi médiáról van szó.
(A képen David Karp) 
Ha pedig találnak egy igazi nagy mérgelődést, megpróbálnak segíteni. Így történt, hogy amikor egy user az elfogyott müzlin sajnálkozott, küldtek neki pár kilóval. Vagy amikor elromlott egy iPad, szintén küldtek egyet. (A mázlista!) De nem feltétlenül a drága dolgokkal való "lekenyerezésről" van szó. Amikor egy nő azon háborgott, hogy a férje sosem veszi fel a hallókészülékét, küldtek neki egy megafont, amiről a nő egyébként rögtön posztolta is a képet a Twitterre. Az is előfordul, hogy egy vicces videóval próbálják jókedvre deríteni az elkeseredett felhasználót. A vicces és kreatív segítség miatt ma már nagyon sokan használják a #soirritating taget, reménykedve, hogy eljön a megoldás vagy legalább lesz, aki meghallgatja őket.
Úgy érzi, hogy gyakran olyan fejlesztéseket készítenek a különböző intézmények, melyek inkább l'art pour l'art alapon működnek, tehát a kapcsolat a kapcsolat kedvéért és nem egy valódi célért jön létre.