Facebook oldaldoboz

A napi.hu legfrisebb hírei


10/05/04 Amerikai Twitterhasználók

PrivyCouncil

 

Egy amerikai kutatócég felmérést készített a Twitter ismertségéről, felhasználóiról és a használati szokásokról, ezeket foglaljuk össze abszolút olvasóbarát módon nagyon röviden:

  • Az eredmények azt mutatják, hogy két év alatt lényegesen megnőtt azok száma, akik ismerik a Twittert. 2008-ban csupán 5 százalék tudta, hogy mi ez, míg idén már az emberek 87 százaléka hallott róla.
  • Az emberek mindössze 7 százaléka használja, ez ugyan 17 millió amerikait jelent, azonban a Facebook-felhasználók még mindig hatszor ennyien vannak.
  • A használók 25 százaléka afro-amerikai, amiről elmondható, hogy a népesség ezen csoportja felülreprezentált népességbeli arányához képest, mintegy kétszeresen. Ennek megfelelően minden negyedik twitterező afro-amerikai az USA-ban.
  • A Twitter-használók többsége csak mások követésére használja a szolgáltatást, 53 százalék sosem ír.
  • A social mediát használók közül kiemelkednek a twitterezők a brandek követésének magas arányával: háromszor annyian követnek valamilyen márkát vagy céget, mint a többi social network használói. Érdekes emellett, hogy a Twitter használói a magasabb jövedelmű háztartások közül kerülnek ki.
  • A Twitter természetes közvetítője a breaking news típusú híreknek, melyek elsősorban a televízió közvetítésével kerülnek át a közösségi médiába, jellemzően a Twitteren keresztül. Így a twitterezők körében a televízió továbbra is népszerű hírforrás.
  • A Twitter arat az iPhone és egyéb okostelefonok használói között, minden ötödik twitterező napi több alkalommal ezeken keresztül használja a Twittert, míg minden harmadik legalább egyszer.

A felmérés készítői javaslatokat is megfogalmaztak a Twitter népszerűsítésére vonatkozóan:

  • Még mindig szükséges a szolgáltatás pozicionálása, hiszen sokak számára nem egyértelmű, hogy mire lehet a Twittert használni és mik az előnyei.
  • Mivel az amerikaiak 70 százaléka használja az sms-t, a Twitterrel való megbarátkozás módja a kutatók szerint az is lehet, hogy a kommunikációban az sms-ezés és a twitterezés közötti hasonlóságot mutatják be.
  • Egy másik lehetséges út az lehetne a használók körének növelésére, ha a Twitter is népszerűsítené a saját oldal létrehozásának lehetőségét, mert itt a Facebookhoz hasonlóan megteremtődik a kapcsolatépítés lehetősége.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/04/07 Egymás szemében - újságírók, bloggerek, pr-esek Amerikában

Madalina Rita

A PR Week és a PR Newswire egy közös kutatást végzett, amelyben az USÁ-ban és Kanadában dolgozó újságírók, bloggerek és pr-esek munkájukhoz való viszonyára kérdeztek rá. Ennek tapasztalatai többek között a következők:

- A print média zsugorodása és egyre bizonytalanabb helyzete, az elbocsátások miatt érzett aggodalom az előző évekhez képest csökkent, valószínűleg az online területen jelentkező újabb lehetőségek miatt.

- Többségük megnövekedett munkamennyiségről számolt be, részben éppen azért, mert az online kiadványba, illetve a cég blogjába kellett írnia.

- A megkérdezettek nagy része úgy ítélte meg, hogy munkáját nagyban meghatározzák az elbocsátások és a költségcsökkentés, és ez így is marad a következő három évben. Viszont a médiaipar elsődleges motorját sokan az online újságírásban látják.

- Hogy mi számukra a legfontosabb? A tömegek edukálása és tájékoztatása, valamint sztorik elsőként történő kirobbantása. Új kérdés volt, melyre sokan igencsak helyeslően válaszoltak, hogy fontos-e a személyes brand építése.

- És most jöjjön egy nagyon érdekes rész: a bloggerek nagy része (52 %) újságíróként tekint önmagára annak ellenére, hogy nem profik, azaz csak 20 százalékuk számára nyújt ez állandó bevételt.

- A bloggereknek 91, az online újságíróknak pedig 68 százaléka kutakodik blogokban, míg a napilapok és folyóiratok munkatársai csak 35, illetve 38 százalékban támaszkodnak rájuk. (Valószínűleg a témakeresést is ideértették).

- Összességében a közösségi site-okat viszont már csak 33 százalék használja. Legkevésbé a Twitter népszerű forrás.

- Ami a pr-eseket illeti: még mindig az e-mail a legfontosabb eszközük a témák ajánlására, azonban az újságírók 43 százaléka arról számolt be, hogy kapott már közösségimédia-csatornákon keresztül javaslatokat egy-egy pr-estől. Ez magasabb az előző évben regisztrált 31 százaléknál, aminek az lehet az oka, hogy hatékonyabbnak bizonyul ez a módszer: a pr-esek arról számoltak be, hogy a közösségi site-okon történő témajavaslat 70 százalékban sikeres.

- És mégegy nagyon fontos megállapítás: a pr-esek úgy látták (szemben az újságírókkal), hogy a szerkesztőségi tartalom és a fizetett megjelenések közötti határ nem elég éles. Az előzőt egyre jobban befolyásolja az utóbbi - 40 százalékukkal megtörtént már, hogy lényegében egy megvásárolt hirdetésért foglalkoztak ügyfelükkel egy cikk erejéig.

Kíváncsi lennék, hogy itthon milyenek a tapasztalatok.

 

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/03/04 És milyenek a felnőttek?

Madalina Rita

Már több posztban foglalkoztunk a tinédzserek médiafogyasztási szokásaival, ami eléggé eltér az USÁ-ban és Európában. Most a felnőttekről jött ki egy kutatás, ami ugyan sokmindenre nem enged következteni Magyarországot illetően, mégis érdekes áttekinteni, mik voltak a tapasztalatok, hiszen némi késéssel és különbséggel ugyan, de nálunk is bekövetkeznek a regisztrált változások.

 
A Pew Internet kifejezetten azt vizsgálta meg 2259 ember megkérdezésével, hogy milyen forrásokból tájékozódnak a felnőtt felhasználók. Ami az online híreket illeti, 75 százaléke-mailben továbbított, illetve közösségi site-okon olvasható posztokban talált híreket olvas el, és 52 százalékuk továbbítja is, amit talált - többnyire ugyanazon a csatornán.
 
Az általános hírfogyasztást tekintve a megkérdezettek 59 százaléka kombinálja az online és az offline forrásokat (ahogyan az várható volt), szám szerint hat helyről gyűjtik be az információkat. 
 
Természetesen a TV a legnépszerűbb hírforrás (78 százalék számára, ráadásul a helyi kiadások), az internet  második helyen van (61 százalék), ezt követi a rádió és az újságok. 
 
Ami meglepő, hogy a kutatásban résztvevőknek csupán 17 százaléka olvassa az olyan nagy, országos lapokat, mint a New York Times vagy a USA Today.
 
Jellemző eredmény még, hogy a mobiltelefon egyre fontosabb eszközzé válik ezen a téren is, a telefontulajdonosok 28 százaléka fogyasztja a híreket ezen a platformon, személyre szabott felületen. 
 
A trend, amelynek kirajzolódását leginkább a média 2.0 elkötelezett hívei várták, egyértelműen kirajzolódik az eredményekből: a hírfogyasztók viszonylag nagy része, 37 százalék résztvesz a hírgyártás folyamatában - kommentálja, megosztja azokat a különböző közösségi site-okon.
 
Bár itthon valószínűleg eltérő eredményeket kapnánk, az egyes médiatípusok népszerűsége hasonlóan alakul és várhatóan - főként az okostelefonok elterjedésével és a mobilinternet megbízhatóbbá és olcsóbbá válásával - a mobiltelefon is sokkal fontosabb helyet fog betölteni a hírfogyasztásban, mint jelenleg. Már csak az a kérdés, hogy a nyomtatott lapok meddig, milyen formában fognak fennmaradni nálunk, milyen stratégia mentén próbálnak majd túlélni. 
 
 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/02/22 Rajongóknak ingyen reggeli – kisvállalkozások a közösségi médiában

PrivyCouncil

Korábban arról írtunk, hogy a költséghatékonyság miatt mennyire hasznos lehetne a kisebb üzletek, vállalkozások jelenléte a közösségi médiában. Ha ügyesen használnák azt, jó ötletekkel, szélesebb körben megismertethetnék magukat és új ügyfeleket is szerezhetnének. Magyar kisvállalkozásokat is kerestünk a Facebookon, és azt találtuk, hogy csupán kevesen használják, és még kevesebben használják jól a lehetőségeket.

Egy egyesült államok-beli kutatás szerint az ottani kisvállalkozások közösségi média-használata 2009-re megduplázódott, 12 százalékról 24 százalékra emelkedett. A kutatók által kidolgozott Small Business Succes  Index-ből (SSBI) kiderül: a kisvállalkozók egyre inkább a blogok, a Facebook és a LinkedIn felé fordulnak. Az SSBI eredményei szerint ezeknek a vállalkozásoknak a fő elvárása, hogy hogy új ügyfeleket szerezzenek, márkát építsenek, növeljék az ügyfélhűsége és több csatornán legyenek jelen. 

Legfőbb jellemzők:

· 75%-uk felteszi weboldalának címét egy közösségi oldalra,
 
· 61%-uk új ügyfelek szerzésére használja a közösségi médiát,
 
· 57% épített hálózatot a LinkedIn-en,
 
· 45% reméli, hogy a közösségi médiában való jelenlét egy éven belül jövedelmezővé válik.
 
A kutatás eredményei alapján azt jósolják, hogy a közösségimédia-költségek az előkelő harmadik helyet foglalják majd el a kisvállalkozások marketingköltéseinek sorrendjében az elkövetkező két évben.
 
Várható, hogy egyre többen ismerik majd fel a közösségi média előnyeit, de mintha kicsit lassabban ébredeznének a vállalkozások. Azért van már jó magyar példa is az aktív és informatív jelenlétre. Itt, a Kemence Pékség Facebook oldalán például a hónap elején süti is járt a csatlakozó rajongóknak. 
 
 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/02/15 Az újságírók közösségimédia-használata

PrivyCouncil

Egy amerikai kutatásban több mint 9000 újságírót kérdeztek meg arról, milyen mértékben és milyen formában használják a közösségi médiát információgyűjtésre. Az eredményekből kiderült, hogy majdnem 90 százalékuk használja a blogokat témakereséshez, 65 százalékuk az olyan közösségi site-okat, mint amilyen például a Facebook vagy a LinkedIn, 52 százalékuk pedig a Twittert és egyéb microblog-szolgáltatásokat keresi fel ebből a célból. 61 százalékuk a Wikipédiát is előszeretettel használja.

Az itt fellelt információk hitelességével szemben azonban kétségeik vannak, így a közösségi médiát inkább alapanyagnak használják, majd a szokásos módon felkeresik az elsődleges információforrásokat és leellenőrzik az egyes adatokat. Ebben továbbra is leginkább a pr-ügynökségek segítségére hagyatkoznak: 44 százalékuk rajtuk keresztül kér interjút, illetve próbál meg eljutni szakértőkhöz, 23 százalékuk tesz fel kérdéseket, és 17 százalék kér háttér-információt.

A kutatást végző szakemberek szerint ahogyan egyre nagyobb szerepet vállalnak a pr-ügynökségek a közösségi média tartalmainak előállításában és ügyfeleik jelenlétének menedzselésében, úgy egyre nagyobb a felelősségük is. Gondoskodniuk kell arról, hogy időben megérkezzenek a válaszok, hozzáférést tudjanak biztosítani az általuk tálalt hírek elsődleges forrásához, és jól informáltak legyenek a megbízóik ügyeivel kapcsolatban.

Az itt kiemelt szempontok eddig is alapvetőek voltak a pr-szakemberek munkájában, az időfaktor viszont valóban jelentősen megváltozott, illetve meg fog változni, mert sokkal gyorsabban kell reagálni és válaszokkal szolgálni. Ez a közösségi médiában várhatóan egyre aktívabb újságírók megfelelő informálását meg fogja nehezíteni, ezért erre a kihívásra érdemes lesz minél hamarabb felkészülni.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/02/05 Sem blog, sem Twitter - az amerikai tinédzserek mások

Madalina Rita

A Pew Internet fiatal felnőttek és tinédzserek körében végzett kutatása néhány alapvetést alátámasztott, másokat viszont cáfolt, legalábbis az európai tinédzserekkel kapcsolatos eredményektől egy-egy ponton nagyon eltér.

A kutatásból megtudhattuk, hogy az amerikai tinédzserek 63 százaléka naponta többször is internetezik, 66 százalékban szélessávon. A harminc év alattiak körében pedig például már több laptopot használó van, mint asztali géptulajdonos.

A tinédzserek nagy többsége, 73 százalék jelen van a közösségi site-okon (szemben az európaiaknál mért 41 százalékkal), a legnépszerűbb természetesen a Facebook. Meglepő viszont, hogy a 2006-ban mért 28 százalékos blogírási arány lecsökkent 14 százalékra.

A Twitter használatával kapcsolatban a kutatás ráadásul a Morgan Stanley gyakornokának ad igazat: elvileg a tinédzsereknek csak 8 százaléka használja.

Nem írnak blogot a tinik és nem is Twittereznek?! Hogyan lehetséges ez?

A válasz elég egyszerű: a Facebook státuszüzeneteiben naponta többször lehet énblogolni, ráadásul a barátok örömmel kommentálják is, amiket beírtunk. Sőt elég egy-egy képet, linket, zenét vagy fotót is feltenni a személyes üzenőfalra bármilyen szöveg, megjegyzés nélkül, ezzel pedig már közelítjük a Tumblr lehetőségeit, és egyre távolodunk a Twitter végletekig lecsupaszított funkcionalitásától. 

Egy blog nem frissíthető olyan egyszerűen és gyorsan, többet kell vele foglalkozni. A Twitter a kötöttségek miatt nehezen tölthető meg személyességgel. A Facebook éppen félúton van a kettő között, ráadásul a kapcsolatok ápolása mellett elintézhető egy helyben az önkifejezés is.

Már csak az a kérdés, hogy ezt a státuszüzenet-frissítős szokásukat megtartják-e a tinédzserek vagy mégis keresnek maguknak egy másik platformot a kapcsolattartás mellé, ahogy idősebbek lesznek? Az alacsonyabb blogírási hajlandóság szerintem meg fog maradni, bár a növekvő életkorral azért nagyobb számban fognak belekezdeni. Viszont könnyen elképzelhető, hogy számukra egy a Tumblr-höz hasonló felület lesz majd az, ami nekünk például a Blog.hu.

A két kutatást természetesen nem lehet valóban szembeállítani egymással, hiszen egyértelmű, hogy az amerikai tinédzsereket csak az internetezési szokásaikról kérdezték meg, míg az európaiakat a teljes médiafogyasztást illetően. Ennek ellenére látható, hogy van különbség az internethasználat intenzitásában és céljában - az amerikaiak sokkal inkább szeretik a közösségi site-okat, vagy legalábbis a Facebookot.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

3 komment

10/01/12 B2B a közösségi médiában

Madalina Rita

Brian Solis szokásához híven egy elképesztő hosszú bejegyzést írt nemrég, ezúttal a közösségi médiában végzett B2B kommunikációról. A Business.com ugyanis készített egy felmérést, mely kifejezetten azt vizsgálta, hogy milyen eszközöket hogyan használnak a vállalatok, ha éppen nem margarint szeretnének eladni.

 
Az eredmények hoztak némi meglepetést: kiderült ugyanis, hogy a B2B kommunikációt általában véve intenzívebben, és több csatornán, nagyobb kontrollal viszik a vállalatok, mint a B2C-t. 
 
Így például többen vannak a Twitteren, indítanak blogokat, monitorozzák a márkák említését, folytatnak párbeszédet a felhasználókkal, vannak jelen kérdezz-felelek site-okon, vagy töltenek fel tartalmakat a közösségi oldalakra. 
 
Kivételt képez (igaz, épp csak hajszálnyival) a közösségmenedzsment, a rangsorolások és vélemények követése, és érthető módon a közösségi site-okon való hirdetés. A B2C márkák ezenkívül elsősorban a Facebookot és a MySpace-t használják a közösségépítésre. 
 
A legérdekesebb eredményeket érdemes részleteiben is megnézni:
 
- a fogyasztók 44 százaléka mondta, hogy ajánlott már márkát valamely közösségi site-on, és 39 százalékuk folytatott már párbeszédet egy-egy márkáról a Twitteren
 
- a Facebook felhasználók 46 százaléka tette már ugyanezt
 
- a közösségi médiában történő tájékozódás az információkeresések 18 százalékát tette ki 2009-ben (érdekes lenne tudni, hogy ezt mi alapján mérték)
 
- a felhasználók 30 százaléka azt állította, hogy több információt is szeretett volna megtudni [amikor egy-egy céggel vagy szolgáltatásával találkozott – a szerk.]
 
- 27 százalék azt mondta, hogy nyitott a különböző eseményekre, marketingakciókra való meghívásokra
 
- 25 százalékuk mondta, hogy megnézte az adott márka site-ját, miután találkozott vele valamely közösségi site-on.
 
Nem rossz, de van még hova fejlődni. Ami pedig a ROI-t illeti: a cégek 85 százaléka egy korábbi kutatás szerint nem méri a megtérülést, de a Business.com által megkérdezett cégek ennek ellenkezőjét állították. Ők leginkább a honlapjaik látogatottságát, a márkaismertséget és a feliratkozók/követők/regisztráltak minőségét és mennyiségét mérik. De a legfontosabb mérőszám számukra a honlaplátogatottság.
 
A fenti információk elég meglepőek, hiszen több közösségimédia-guru inkább a B2C márkák esetében tartotta hatásosnak a közösségi site-okat, mégis sok B2B márka döntött úgy, hogy megveti a lábát ezen a terepen is. Ezt ráadásul nagyon fegyelmezetten és szerteágazóan teszik, amiből úgy látszik, hogy a fogyasztói márkák is tanulhatnak.
 



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

09/12/14 Pár titok az európai tinédzserekről

Madalina Rita

A médiavállalatok nagy részének fogalma sincs a tinédzserek médiafogyasztási szokásairól, és egyáltalán a tartalmi preferenciáikról.

Talán ezért nem meglepő, hogy amikor nyáron a londoni Morgan Stanley kiadta az egyik 15 éves gyakornokának anyagát, nagyon sokan rávetették magukat a benne fellelhető információkra, és aztán komolyan elgondolkoztak azon, jó ötlet volt-e elindulni a Twitteren. A főbb kijelentések között ugyanis az is szerepelt, hogy a fiatalok számára ez a site nem jelent semmit.

Nemrég a Forrester is készített egy felmérést több európai ország (Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Svédország) fiataljainak megkérdezésével, és a következőkre jutott:

- A tinédzserek még mindig több időt töltenek tévézéssel, mint internetezéssel.

- Ez főleg a 12-17 évesekre igaz, akik a 18 évnél idősebbekhez képest jóval kevesebbet interneteznek.

- Csupán a 41 százalékuk használja legalább hetente a közösségi site-okat (tehát számukra az igazi barátságok fontosak).

- Ahogy a Morgan Stanley gyakornoka is megállapította, a tinédzserek körében nagyon népszerűek a videójátékok. Azonban nem a konzolon, hanem a számítógépen játszanak többségében.

- Egy ponton tökéletes az egyetértés a Forrester és a gyakornok között: a tinédzserek egyáltalán nem olvasnak újságot.

Mindezek alapján elmondható, hogy a tinédzserek médiafogyasztási szokásaiban nincs sok váratlan elem, kivéve talán azt, hogy még mindig sokat tévéznek, és annyira még nem elvakult felhasználói a közösségi site-oknak.

De azok lesznek.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!