A vezérigazgatók személyes pozicionálása az egyik legfontosabb eleme a vállalati imázsépítésnek. Ha ezt el tudjuk fogadni, akkor azt is meg kell értenünk, hogy stratégiai tervezésnek ki kell térnie a CEO-k online és közösségi jelenlétére is.
A világ 50 legbefolyásosabb vezérigazgatójának online jelenlétét a vállalat brandelt tartalmában, valamint közösségi médiabeli megjelenésüket vizsgálták egy kutatásban, amit az alábbi infografika formájában is megosztottak a nagyérdeművel.
Megjelennek a CEO-k a Youtube csatornán? Van-e személyes profiljuk valamelyik közösségi oldalon? És ami talán a legérdekesebb: azon vállalatoknak, amelyeknek általánosságban jó a megítélése, vajon nagyobb arányban érhető el a vezetőjük közösségi oldalon?
Az utóbbi napok egyik legbizarrabb híre volt a kanadai nagykövetség által indított kampány Miskolcon. Mivel először a Tumblr-en találkoztam vele, azonnal arra gondoltam, hogy ez valami rossz photoshop-vicc, így nem is foglalkoztam vele. Később kiderült, hogy valakik tényleg azt gondolták, hogy adekvát kommunikációs választ találtak egy problémára, mégpedig az alaptalanul menedékjogot kérő magyar állampolgárok tájékoztatására.
Az valóban jó gondolat volt, hogy a jogszabályi változásokról helyben is informálni kellene a lakosságot, hogy ne egy kanadai repülőtéren derüljön ki a dolog, viszont a megvalósítás katasztrofális. És nemcsak az: végtelenül lenézi azokat az embereket, akikhez szólni kíván.
Nem tudom, tervezett-e a kanadai nagykövetség pr-aktivitásokat, de önmagában az, hogy hirdetésekben és szpotokban tervezték közölni a változást - ráadásul ezzel a szöveggel -, arra enged következtetni, hogy teljesen biztosra akartak menni és a lehető legalacsonyabbra tették a lécet. Ennél már csak az lett volna megalázóbb (és félelmetesebb), ha hangosbeszélővel felszerelt autók járták volna a várost.
Az is nagy hiba volt, hogy nem egyeztettek az önkormányzattal, már csak azért is, mert akkor talán le tudták volna őket beszélni erről. Másrészt egy diplomáciával foglalkozó szervezetnek tisztában kellene lennie azzal, hogy ilyen jelentőségű ügyekben nem lehet a helyi vezetők kihagyása nélkül lépéseket tenni.
A kampányt végül leállították, eleve több olyan médium volt, mely jó érzékkel visszautasította az anyagok megjelentetését. A célt mindenesetre elérték, legalább is az egész ország tudomást szerzett a megváltozott kanadai jogszabályokról. Viszont többet veszítettek a réven, és káros is volt a tevékenységük: a kanadai nagykövetség reputációja rendkívül negatív lett, másrészt mindenféle álhírek kezdtek el terjedni Miskolcon a hazatoloncolásra váró, állítólag négyezer ember jövőbeni sorsáról.
A károkat csak fokozta, hogy a követség részéről senki nem szólalt meg, elérhetetlenné váltak ahelyett, hogy kezelték volna a helyzetet. Csupán annyit tettek, hogy leállították a kampányt, pedig egy bocsánatkéréssel mindenképpen tartoznak még főként a miskolciak, de az egész ország felé is.
A Facebook épp egy hete jelentette be, hogy továbbfejleszti saját keresőrendszerét, mely a jövőben egy sor közösségi funkciót is magában foglal majd. Magyarul több kiváló összefoglalót lehetett olvasni arról, hogy pontosan milyen lehetőségeket kínál majd a Graph Search, azonban ezek leginkább a külföldi portálok cikkeit foglalják össze, hiszen az új kereső jelenleg a béta tesztelés fázisában van és bár lehet jelentkezni, de élőben egyelőre elég kevesen használhatták azt.
Kézenfekvőnek tűnik a Google keresőmotorjával összevetni a Graph Search jelentette változásokat. De szerintem már elvi szinten több érdekes különbség is megállapítható. A Google rendszeresen alakít a motor algoritmusain. Erre azért van szükség, mert a SEO-val foglalkozó szakemberek állandóan találnak olyan kiskapukat, amellyel a meghatározott tartalmat akkor is előnyösebb helyen tudják szerepeltetni, ha az a felhasználók keresési feltételeinek adott esetben kevésbé felelne meg, mint a találati listán hátrébb sorolt, nem SEO-zott oldalak. A Google számára az is már régen egyértelmű volt, hogy a közösségi oldalak átütő népszerűségével az ismerősök vagy csak követett hírességek, szakértők ajánlásai is relevánsan tudják módosítani a találati listát. A felismerést követően nem csak azért volt szükség egy saját közösségi platform létrehozására, mert a Facebook például a Google számára nagyjából egy fekete lyukhoz hasonlítható (korábban is kezdték el fejleszteni saját rendszerük alapjait), hanem azért is, mert a bejelentkezett felhasználókról rendelkezésre álló adatokat a hirdetési rendszerükben is fel tudják használni. Az online reputáció managerek számára azonban a találati listában való jó helyezés alapja a továbbiakban is a SEO marad - hiszen a Google-t jelentős mennyiségben kizárólag keresőként használják a felhasználók, illetve bárki számára elérhető a kereső-szolgáltatás kijelentkezett állapotban, amikor semmilyen közösségi forrás alapján nem tudja módosítani a találati listát a rendszer.
A Facebook esetében ez egészen nyilvánvalóan nem lesz így, a felhasználókról minden keresés alkalmával minden adat rendelkezésre áll majd - ha az adott user úgy dönt, hogy Graph Search alapú keresést akar indítani. A Google célja a Google+ integrálásával egyértelműen a keresési folyamat személyesebbé tétele volt, míg a Facebook a közösségek a böngészését teszi elérhetővé egy érdekesnek ígérkező keresési mechanizmus által (akár az egyéni akár a lokális közösségeket). A Google-nek régóta fel lehet tenni kérdéseket egész mondatban és nagy mértékben növelhető is a keresés eredményessége, ha valaki képes értelmes angol mondatokat alkotni. Azonban ezzel nem tudjuk böngészni ismerőseink kedvenc éttermeit, kedvenc zenéit vagy soha nem fogjuk vele megtalálni azt a kiállítást, amire a legtöbb barátunk kíváncsi. Vagy azt pártot, amit a legtöbben like-olnak. Ezzel az egésszel szerintem a hihetetlen mennyiségű rendelkezésre álló adatot teszi kezelhetőbbé és összefüggéseiben értelmezhetővé a Facebook minden felhasználójának a számára. Tehát a Facebook a közösségit teszi kereshetőbbé, míg a Google a keresést tette (személyesebbé majd) közösségibbé.
Na de mit jelent ez a márka oldalak kezelői számára? Ha megértjük ezt a hozzáállásbeli különbséget, akkor - jelenlegi ismereteink birtokában - lesz-e valaha Facebook SEO? És miben különbözik ez a Google SEO-tól? A Google SEO-ról sok szó esett már, ezért csak a különbségekre mutatok rá. Állításom az, hogy a Google SEO alapja továbbra is a hagyományos tartalom-optimalizálás, mely révén az interneten elérhető tartalmunkat a Google motorja számára felismerhetővé, és az ismert algoritmusok értékelési struktúrájában konkurenciánál fontosabbá, használhatóbbá, relevánsabbá tesszük. Az, hogy egyébként a +1-ezések révén az adott felhasználónak majd torzítja a találati listát a rendszer a megállapításon túl semmire nem jó nekünk. A Graph Search ezzel szemben nem csak ismerőseink, hanem minden felhasználó publikus adataiban keres, de ettől egyáltalán nem kell megijedni a privacy-huszárok szorongásait olvasgatva. Mert teszem azt, ha a személyes profilommal like-olom a kedvenc éttermem oldalát és ott a kirakott fotókat is előszeretettel kommentelem, majd valaki indít egy keresést, azzal, hogy mi a legnépszerűbb étterem Budapesten, akkor valaki megtalál majd egy jó helyet, de az én intim szférámba senki nem tudott kutakodni.
A Facebook SEO tehát szintén a tartalom optimalizálásra épül, azzal a különbséggel, hogy itt az interaktivitás mértéke az elsődleges, amit mesterségesen, hivatkozásokkal, linkcserével, nem tudok torzítani. Tehát a tartalom előállítására, annak minőségére, és a rajongóink számára a való relevanciájára kell a hangsúlyt és az erőforrást csoportosítani a jövőben - ez a Facebook SEO. Mark Zuckerberg elmondta, hogy a Graph Search-csel elkészült a Facebook-élmény harmadik meghatározó pillére, ez tehát nem csupán egy olyan fejlesztés, mint a Bing-gel való korábbi együttműködés, sokkal több annál. El lehet mondani, hogy ilyen keresést helyek tekintetében például a Foursquare-n régóta indíthatunk (Explore funkció), de ott is csak limitált a forrás, amire épít és nehezen optimalizálható kínálati oldalról.
Azt gondolom, hogy a felhasználók csak nyerhetnek a Graph Search használatával a jövőben, mert nem csak a Hírfolyamukon keresztül böngészhetik ismerőseik tartalmát, illetve a márkák rá lesznek kényszerítve, hogy további exkluzív tartalommal rávegyék a rajongókat, hogy még többször lépjenek interakcióra velük. Ehhez pedig a minőségen és a színvonalon kell javítani, amivel szintén a felhasználók járnak jól, hiszen nekik tetszőbb tartalmat láthatnak majd. A Graph Search összességében nem fogja leváltani a Google-t, mint az első számú keresőt, de szerintem egyértelműen bebetonozza a Facebook helyét a legtöbbet böngészett oldalak toplistájának elején.
