Hollywood a közösségi média egyre kiterjedtebb eszköztárát használja, mert a filmgyártók rájöttek, hogy be kell vonniuk a közönséget, még mielőtt azok egyáltalán beteszik a lábukat a moziba. Az emberek tartaloméhsége hatalmas, ráadásul megvan az igényük arra, hogy a kapott alapanyaggal játsszanak, saját ízlésük szerint használják - még ha ez csak további megosztásokat és kommentárokat jelent is.

A régi marketingeszközök természetesen továbbra is fontosak, de a poszterek, trailerek fotók egy strukturált, digitális csatornákat is integráló kampány részét kell, hogy képezzék. "Életciklus-marketing" - így nevezik ezt a megközelítést, ami végigkíséri a filmek sorsát a premiertől a DVD-kiadáson át a TV-ig (és a számítógépig).

Az Independent szerzője kiemelt néhány kampányt a közelmúltból:

Eredet

Újszerű poszterek, interaktív honlapok, honlapértékű Facebook oldalak.

Gru (Despiceable me)

iPhone alkalmazás, ami valós időben fordította a szereplők halandzsáit.

Harry Potter sokadik rész

A mozipremierrel egyidőben vetítették a filmet a Yahoo site-ján és a film Facebook oldalán.

Sex és New York 2

Arra kérték a felhasználókat, hogy tweeteljék ki az élményeiket a filmről, hogy trending topik legyen a Twitteren. Sikerült is.

Hálás feladat lehet egy filmes kampány kialakítása, még akkor is, ha egyre nehezebb eredményeket elérni, mert egyre kevesebben járnak moziba. Méginkább igaz ez Magyarországra, ahol már csak a piac mérete miatt sem feltétlenül éri meg költséges kampányokba bonyolódni. Ennek ellenére az utóbbi időben több film hirdetését is láthattuk főműsoridőben a TV-ben. Innovatív, a bannereken túlmutató online eszközöket viszont csak ritkán látni.

4 komment

Az internet arra jó többek között, hogy megosszuk magánéletünket a világgal. A közösségi média pedig arra is alkalmas, hogy mások beleszóljanak, véleményt mondjanak a magánéletünkről. Kellőképpen extrovertált embereknek találták ki a CoupleSpark oldalt, ahol a (házas)párok oszthatják meg párkapcsolati vitáikat a világgal, majd vadidegen emberek szavaznak róla, és elmondják véleményüket, jótanácsaikat.

A folyamat egyszerű: a felhasználó beírja a vita tárgyát pro és kontra, majd az olvasók szavaznak, hogy a férinak vagy a nőnek adnak igazat, illetve kommentelik az ügyet. Egy példa: az egyik férj arra panaszkodott, hogy harminc évesen csak havonta egyszer engedi az asszony a szexet. Szerinte ez kevés, és neki több jár, miközben az asszony azzal érvelt, hogy ez bőven elég. Lehet tippelni, hogy az olvasók többsége kinek adott igazat...

Egy másik esetben egy frissen eljegyzett nő írt panaszos levelet, akinek nem tetszett az eljegyzési gyűrű, amit a párja vett neki és ezt szóvá is tette. A férfi persze kiakadt azon, hogy a lánynak kifogása van a baromi drága gyémántgyűrű ellen.

A CoupleSpark-ot egy hete fedeztük fel, akkor átlagban 45-50 szavazat érkezett egy-egy kérdésre. Ma megint megnéztük az oldalt, és már 6-700 szavazat látható, és a kommentek száma is látványosan megugrott. Valószínű tehát, hogy ez egy nagyon sikeres honlap lesz.

A párkapcsolatokról ugorjunk át a közösségi kapcsolatokra. Egy nagyon érdekes és hasznos oldalra bukkantunk a minap. A PeerIndex azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy logaritmus alapján értékelje a közösségi média felhasználóinak befolyását, véleményformáló képességét. Az oldal működtetői folyamatosan nyomon követik a Twitteren, a Facebook-on és a LinkedIn-en zajló eseményeket - kik, milyen témában, milyen gyakran szólalnak meg, hányan követik a megszólalásaikat, stb. - és ezek alapján határozzák meg, hogy az egyes témákban kiknek a véleménye bír a legnagyobb befolyással az interneten.

Vegyünk egy példát: ha beírjuk az oldal keresőjébe, hogy social media, kiadja azokat a figurákat, akik ebben a témában a legaktívabbak (a PeerIndex szerint Adam Ostrow, a Mashable főszerkesztője a legfontosabb véleményformáló ebben a témában.), hányan érdeklődnek a téma iránt, hetente hány tweet, komment, poszt, stb. születik erről a az említett három weboldalon, és még számos más hasznos adatot. Az oldal hasznosságát leginkább abban látjuk, hogy ha valaki egy téma iránt érdeklődik, a PeerIndex segítségével könnyen beazonosíthatja a téma véleményvezéreit, és követheti tevékenységüket.

Szólj hozzá!

Úgy látszik, a csoportos vásárlás ideája egyre jobban terjed: a Facebook Page-ekre specializálódott Wildfire most indított egy ilyen alkalmazást, a Group Dealt. Ennek köszönhetően az egyes márkák egyszerűen tudnak csoportoknak szóló ajánlatokat indítani, különösebb programozói tudás nélkül.

Itthon az első ilyen Facebook akció a Vodafone mobilinternethez kötődik, ahol "Együtt olcsóbb a net" felkiáltással toborozzák még jelenleg is az újabb követőket. Kicsit talán nagyobb növekedést vártunk volna, de sok oka lehet a lassabb tempónak. Ilyen például, hogy nem ismert még nálunk ez a vásárlási megoldás, ezért elsőre lehet, hogy nem annyira érthető a koncepció. A Veddvelem.hu és további hasonló kezdeményezések talán változtatni fognak a dolgon, viszont ez várhatóan nem fog rövid időn belül bekövetkezni.

De nézzük, miért jó egy ilyen alkalmazás indítása:

1. Csoportos vásárlás=közösségi élmény. Mi illene jobban egy közösségi site-hoz?

2. Gyorsan híre megy az akciódnak, a felhasználók maguk terjesztik az információt

3. Már csak a kaland kedvéért is kipróbálják, mert ez egy újszerű dolog - érdemes emiatt is az elsők között lenni, minden nehézség ellenére

4. Ahogy a Wildfire csapata is írja: arra ösztönzi a követőket, hogy rendszeresen visszamenjenek a Facebook oldaladra vagy a site-odra

6. Kisöpörheted az árukészletedet

5. Könnyű beilleszteni

6. Paypal!!!

Fogyasztói márkáknak, akik nem dolgoztatnak nagy online ügynökségekkel, jó megoldás lehet az alkalmazás használata.

Szólj hozzá!

Nyilván nem várhatjuk el, hogy egy kisebb hazai márka egy jól megtervezett, végletekig kiaknázott Facebook-kampány keretében egy éven belül a Coca-Cola ismertségével vetekedjék. Ám megfelelően célzott (tudd, kik a felhasználók!), ötletes (ne félj szórakoztatóra venni a figurát!), a kétoldalú kommunikáció minden előnyét kihasználó (bátran keverd a régit az újjal!) rajongógyűjtő akció a magyar piac kereteihez mérten is kiemelkedő eredményeket érhet el.

2 komment

Ismerősömtől hallottam, hogy egyik nap döbbenten látta: 12 éves kislánya 5 évvel idősebbnek adja ki magát a Facebookon, és kihívó, nőies fotókat tesz közzé magáról, melyeken szinte felnőttnek látszik. Kíváncsi lettem, mennyire gyakoriak a hasonló jelenségek, és hogy mit csinálnak a tinik a Facebookon.
Tizenkét-tizenöt éves fiatalok oldalait bögésztem. Nem volt nehéz dolgom, ugyanis nem használják az adatvédelmi beállításokat, minden aktivitásuk nyilvános a Facebookon. Ennek egy része talán szándékos magamutogatásból adódik, de valószínűnek tartom, hogy nem is ismerik az adataik védelmére vonatkozó lehetőségeket, és a teljes nyilvánosságból adódó veszélyeket sem.

Az általam ilyen módon megismert fiatalok számos alkalmazást használnak. A lányok ajándék szívet küldenek egymásnak, a fiúk Napi Viccet. Sokan használják az olyan jellegű alkalmazásokat, mint a „Ki utál téged legjobban az osztályból?”, „Ki csókol meg legközelebb?”, „Ki a kedvenc sztárod?” típusú kvízek. A kvízek vicces eredményein pedig kíméletlenül kigúnyolják egymást. A fiúk nézik és kommentálják a foci VB-t, a lányok boltokat ajánlanak egymásnak a bevásárló központokban. Mindannyian vicces videókat, zenéket küldenek egymásnak.

Érthető módon rengetegen tagjai a No school days on Friday csoportnak, mely hárommillió tagot számlál. Moziba, „Mekibe” és bevásárlóközpontba invitálják egymást. Néhányan már készülnek a Volt Fesztiválra, vagy a Szigetre, ahová ha csapatosan jelentkeznek, mivel kedvezményes jegyet kapnak. Vidám suli- és buliképeket is láthatunk nagy mennyiségben. Az említett kihívó stílus nem általános, de igenis jelen van. Néhány tizenéves lány kifejezetten erotikus képeket tesz fel magáról. A fiúk szemérmesebbek, kevesebb a fotójuk, az is visszafogott.

Kíváncsi lennék, hogy ez a kitárulkozás mennyire tudatos, milyen mértékben fakad abból, hogy nem ismerik az adatvédelmi beállításokat. A média egy-egy szélsőséges eset bemutatásával felhívja ugyan a figyelmet a közösségi méda veszélyeire és a tartalmak tudatos védelmének fontosságára, de itthon ez még kevésbé nyilvánvaló. Egyes külföldi site-okon pedig már van pánikgomb, amire klikkelve azonnal online segítséget kaphatnak a zaklatást elszenvedő gyerekek. Még Obama elnök is felhívta az amerikai diákok figyelmét: vigyázzanak, mit tesznek ki a Facebookra, hiszen annak következményei lehetnek nemcsak most, hanem későbbi életük során is.

Magyarországon is találunk már néhány helyet, ahol a túlzott nyilvánosság veszélyeire hívják fel a figyelmet. Például a Kék Vonal nyújt azonnali segítséget a bajbajutottaknak: a bármilyen telefonról hívható, hat számjegyű 116-111 számon érhetjük el őket, vagy a napokban megújuló interaktív honlapon. A Kamaszpanasz nevű portál pedig részletesen leírja, hogy milyen beállításokra van szükség a Facebookon ahhoz, hogy illetéktelenek ne lássák az általunk és a gyerekek által kitett információkat.

A tudatos szemléletformálás fontos lenne otthon is és az iskolában is, de gyanítom, hogy a szülők és nagyszülők egyre nagyobb arányú jelenléte a közösségi médiában mindennél gyorsabban megtanítja a gyerekeket arra, hogy hogyan védjék meg a magánéletüket a veszélyes és kevésbé veszélyes kukucskálóktól.
 

Szólj hozzá!

A Facebook operatív vezetője, Sheryl Sandberg egy konferencián arra hegyezte ki az előadását, hogy az e-mail halott. Az indoklás röviden úgy hangzik, hogy ha a jövő trendjeit szeretnénk megjósolni, csak a tinédzsereket kell figyelnünk.

Ők pedig nem használnak e-mailt a kapcsolattartásra, legalábbis egy kutatás szerint csak 11 % sorolható közéjük. A többiek SMS-t írnak vagy a közösségi site-okon tartják a kapcsolatot. Itt mondjuk nincs kiemelve, hogy kommentek, like-ok vagy akár az ilyen felületeken elérhető levelezésen keresztül történik-e mindez, ezenkívül a csetet sem említik.

Több blogger rögtön arra mutatott rá, hogy ez a megállapítás már csak azért is megmosolyogtató, mert még a Facebook-regisztrációhoz is e-mail címre van szükség. Ez kicsit szőrszálhasogató, de alapvetően igaz.

Távolabbról tekintve a helyzetre viszont továbbra is képtelenségnek tűnik a felvetés, hogy eltűnjön az e-mail a napi kommunikációból - a munkában és a munkán kívül egyaránt. Az utóbbi esetben valóban van arra esély, hogy méginkább eltolódjanak a hangsúlyok a kommentek, like-ok, cset felé, azonban a munka során továbbra is nélkülözhetetlen eszköz lesz. Eleve, ahogy a Next Web szerzője is rámutatott: csak azért, mert a tinédzserek utálják az öltönyt és a nyakkendőt, attól még az az érvényes üzleti öltözék a felnőttek világában.

Elég merész módszer volt ez a témaválasztás a Facebook célcsoportelérésének népszerűsítésére. Csak most nem jött be.

1 komment

A Nielsen kutatóintézet legfrissebb, globális közösségi média kutatásából az derül ki, hogy az emberek egyre több időt töltenek a közösségi média felületeken, a tavalyi adatokhoz képest 66 százalékos növekedést mutattak ki. A vizsgált országok közül is kiemelkedik Ausztrália és Brazília.

A kutatócég 10 országban (Japán, Svájc, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország, Brazília, Ausztrália, Franciaország, Spanyolország) végzett felmérése azt mutatja, hogy a netet használók ¾-e a látogat közösségi média site-okat, illetve blogokat.

A legtöbb időt az ausztrálok töltik közösségi médiafelületeken (7 óra 19 percet havonta). A legkevesebbet pedig, meglepő módon a japánok (2 óra 24 perc).

Ami pedig a netezők közötti közösségi médiafogyasztást illeti, Brazília áll az élen, ahol az interneten használók 86 százaléka használja a közösségi médiát és a blogokat.

A kutatás kommentálói megjegyzik, hogy talán együttjárás lehet a jó éghajlat, az abból következő életérzés és a social media-használat gyakorisága között. Mi ezt kevésbé tartjuk valószínűnek.

Az viszont érdekes lenne, ha ezeket az eredményeket Japánon kívül más ázsiai országokkal is összevetnénk, hiszen Dél-Korea vagy Kína már igencsak elhúzott a legtöbb ország mellett, ami az internethasználat mennyiségét és minőségét jelenti. Talán majd a következő kutatásban erre is választ kapunk.

Szólj hozzá!

Legtöbbünknek még nem kell attól tartani, hogy egyik reggel ilyen értesítést kap, de az Egyesült Államokban ez már egyre gyakrabban előfordul: az ötven feletti amerikaiak több mint negyede, 27%-a használja a közösségi médiát a Mashable! cikke szerint. Kedvencük a Facebook, amit elsősorban a családtagokkal való rendszeres kapcsolattartásra használnak. Az oldalról és annak használatáról minden második időskorú felhasználó valamelyik családtagjától hallott. Leggyakrabban a gyermekek és az unokák hívják fel a szülők, nagyszülők figyelmét a közösségi médiára. Az újdonságok iránti nyitottságukat jól mutatja, hogy 83%-uk hallott már az iPad-ről, és 11-14%-uk tervezi, hogy be is fog szerezni egy táblagépet.

De mi a helyzet idehaza? Nem meglepetés, hogy az Egyesült Államokhoz képest a magyar nagyszülők le vannak maradva az NRC májusban közzétett adatai szerint. Az ötven felettiek körében nálunk már az internethasználat is mindössze 15% (a 60. életév jelent komoly vízválasztót: az 50-59 közöttieknek még harmada használja a netet, de ez az arány 60 felett 8%-ra esik vissza).

Érdekes különbség a hazai felmérés alapján, hogy míg az idős férfiak jellemző módon inkább maguktól tanulták meg az internetet használni, addig a nők szívesebben szerezték meg ezeket az ismereteket egy tanfolyam keretében vagy családtagjaik segítségével. Az amerikai adatokhoz képest fontos különbség, hogy nálunk az időskorúak inkább hírek olvasására és információszerzésre használják az internetet, jellemzően nem kapcsolattartásra, tehát a közösségi médiában is jóval kisebb arányban vannak jelen: saját bloggal például az ötven feletti felhasználók alig 10%-a rendelkezik, de heti rendszerességgel közülük is csak minden második frissíti azt.

A ti nagyszüleitek már fent vannak a Facebook-on?

Szólj hozzá!

A piaci őstermelők az utolsó célcsoport, amellyel kapcsolatban azt gondolnánk, hogy lázasan használják a közösségi médiát. És mekkorát tévedünk! Több sikeres akció is bizonyítja, hogy a közösségi médiában való jelenlét segíti mind a húsáruk, mind a szezonális termények értékesítését.

A chicago-i Green City Market saját facebook-oldallal rendelkezik (mintegy 5000 rajongóval), a piac vezetősége az oldalon keresztül is igyekszik a náluk árusító termelőket segíteni abban, hogyan fejlesszék közösségi média-használatukat. Igazi, élő közösségi támogatást nyújtanak. Idén tavasszal a spárga-szezon kezdetét jelentették be az oldalon keresztül, a megadott időpontban több százan rohamozták meg a piacot, fél órán belül az összes spárga elfogyott. A saját aktivitáson túl megpróbálnak minél több termelőt rávenni arra, hogy használják mind a twittert, mind a Facebook-ot.

Egy marhatenyésztő család, amely szintén a Green City Market-en árul, egy éve twitterezik, aktuális ajánlatait számos Chicago-i séf figyeli árgus szemekkel, és pillanatok alatt, nagy tételben vásárolnak tőle.

A piac a termelők blogjait is népszerűsíti közösségi felületein keresztül.

A régi igazság tehát továbbra is érvényes, de kiegészül: nem árt jóban lenni a hentessel és a zöldségessel, valamint nem árt képben lenni arról, mit is posztolt legutóbb. Például: szombaton, az évben először, a chicago-iak vásárolhatnak a piacon idei mézet, jövő héten pedig kezdődik a rebarbara-szezon.

Szólj hozzá!

Egy chicago-i kis üzlet, túllépve a hasonló boltok közösségi aktivitásait - melyek sokszor kimerülnek a rajongók gyűjtögetésében – egy időigényesebb, de igazán érdekes kezdeményezésbe fogott. A bolt kirakatában tölti mindennapjai nagy részét a tulajdonos bánatos képű kis kutyája, akit a járókelők előszeretettel fotóznak le. Csakhogy, amíg a fotó készül, a tulajdonos szintén készít egy fotót bentről, és megörökíti a fotózó járókelőket.  A képek felkerülnek blogjára, mely „fotók azokról, akik a kutyámat fotózzák” címen fut. A kirakatban felhívják a figyelmet arra, hogy fotó készült, mely megtekinthető az üzletben.

Kívülről:

Belülről:

Az ötlet spontán jött: a tulajdonos észrevette, hogy az emberek fotózzák a kutyáját, akinek a kirakat a kedvenc helye. Érdekelte, mi történik a fotókkal, ezért megpróbált kapcsolatba kerülni a járókelőkkel. Így gyorsan kialakult a hagyomány: akiket lefotóz, azokat be is invitálja az üzletbe, ahol egyébként műtárgyakat, design-tárgyakat értékesítenek.

A lényeg az egészben nem a blog és látogatottságának fokozása, hanem a ráépülés arra, hogy az emberek szeretik megmutatni másoknak, amit láttak - szeretnek történeteket mesélni, fotókat és egyáltalán azokat a dolgokat megosztani, amelyekben valamilyen módon ők vagy ismerőseik involválódtak.

A boltról a fotózásnak és a blognak köszönhetően sztorik kezdenek keringeni, egyre többen lesznek kíváncsiak rá, akár helyben, akár a neten keresztül. Utóbbi esetben péládul a képeket az emberek megosztják a Facebookon, így, mivel egy kutyának nem lehet ellenállni, a boltnak valódi rajongói lesznek.

Szólj hozzá!

A Pew Internet fiatal felnőttek és tinédzserek körében végzett kutatása néhány alapvetést alátámasztott, másokat viszont cáfolt, legalábbis az európai tinédzserekkel kapcsolatos eredményektől egy-egy ponton nagyon eltér.

A kutatásból megtudhattuk, hogy az amerikai tinédzserek 63 százaléka naponta többször is internetezik, 66 százalékban szélessávon. A harminc év alattiak körében pedig például már több laptopot használó van, mint asztali géptulajdonos.

A tinédzserek nagy többsége, 73 százalék jelen van a közösségi site-okon (szemben az európaiaknál mért 41 százalékkal), a legnépszerűbb természetesen a Facebook. Meglepő viszont, hogy a 2006-ban mért 28 százalékos blogírási arány lecsökkent 14 százalékra.

A Twitter használatával kapcsolatban a kutatás ráadásul a Morgan Stanley gyakornokának ad igazat: elvileg a tinédzsereknek csak 8 százaléka használja.

Nem írnak blogot a tinik és nem is Twittereznek?! Hogyan lehetséges ez?

A válasz elég egyszerű: a Facebook státuszüzeneteiben naponta többször lehet énblogolni, ráadásul a barátok örömmel kommentálják is, amiket beírtunk. Sőt elég egy-egy képet, linket, zenét vagy fotót is feltenni a személyes üzenőfalra bármilyen szöveg, megjegyzés nélkül, ezzel pedig már közelítjük a Tumblr lehetőségeit, és egyre távolodunk a Twitter végletekig lecsupaszított funkcionalitásától. 

Egy blog nem frissíthető olyan egyszerűen és gyorsan, többet kell vele foglalkozni. A Twitter a kötöttségek miatt nehezen tölthető meg személyességgel. A Facebook éppen félúton van a kettő között, ráadásul a kapcsolatok ápolása mellett elintézhető egy helyben az önkifejezés is.

Már csak az a kérdés, hogy ezt a státuszüzenet-frissítős szokásukat megtartják-e a tinédzserek vagy mégis keresnek maguknak egy másik platformot a kapcsolattartás mellé, ahogy idősebbek lesznek? Az alacsonyabb blogírási hajlandóság szerintem meg fog maradni, bár a növekvő életkorral azért nagyobb számban fognak belekezdeni. Viszont könnyen elképzelhető, hogy számukra egy a Tumblr-höz hasonló felület lesz majd az, ami nekünk például a Blog.hu.

A két kutatást természetesen nem lehet valóban szembeállítani egymással, hiszen egyértelmű, hogy az amerikai tinédzsereket csak az internetezési szokásaikról kérdezték meg, míg az európaiakat a teljes médiafogyasztást illetően. Ennek ellenére látható, hogy van különbség az internethasználat intenzitásában és céljában - az amerikaiak sokkal inkább szeretik a közösségi site-okat, vagy legalábbis a Facebookot.

3 komment