Egy chicago-i kis üzlet, túllépve a hasonló boltok közösségi aktivitásait - melyek sokszor kimerülnek a rajongók gyűjtögetésében – egy időigényesebb, de igazán érdekes kezdeményezésbe fogott. A bolt kirakatában tölti mindennapjai nagy részét a tulajdonos bánatos képű kis kutyája, akit a járókelők előszeretettel fotóznak le. Csakhogy, amíg a fotó készül, a tulajdonos szintén készít egy fotót bentről, és megörökíti a fotózó járókelőket. A képek felkerülnek blogjára, mely „fotók azokról, akik a kutyámat fotózzák” címen fut. A kirakatban felhívják a figyelmet arra, hogy fotó készült, mely megtekinthető az üzletben.
Kívülről:
Belülről:
Az ötlet spontán jött: a tulajdonos észrevette, hogy az emberek fotózzák a kutyáját, akinek a kirakat a kedvenc helye. Érdekelte, mi történik a fotókkal, ezért megpróbált kapcsolatba kerülni a járókelőkkel. Így gyorsan kialakult a hagyomány: akiket lefotóz, azokat be is invitálja az üzletbe, ahol egyébként műtárgyakat, design-tárgyakat értékesítenek.
A lényeg az egészben nem a blog és látogatottságának fokozása, hanem a ráépülés arra, hogy az emberek szeretik megmutatni másoknak, amit láttak - szeretnek történeteket mesélni, fotókat és egyáltalán azokat a dolgokat megosztani, amelyekben valamilyen módon ők vagy ismerőseik involválódtak.
A boltról a fotózásnak és a blognak köszönhetően sztorik kezdenek keringeni, egyre többen lesznek kíváncsiak rá, akár helyben, akár a neten keresztül. Utóbbi esetben péládul a képeket az emberek megosztják a Facebookon, így, mivel egy kutyának nem lehet ellenállni, a boltnak valódi rajongói lesznek.
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.