10/01/17 Heti hírek a Twitterről 1.

PrivyCouncil

Hetente egyszer érdemes áttekinteni, mik voltak a legfontosabb hírek, melyekről a Twitteren tudósítottunk:

 

A MySpace integrálja a Facebook Connectet. Érdekes, de jónak tűnő döntés. http://bit.ly/7KIgl2

 

A Nexus One-ból csak húszezret adtak el az első héten. Ez azért váratlan volt. Elképzelhető, hogy már minden early adopter bevásárolt okostelefonokból? http://bit.ly/6QVR2W

 

Elkezdték gyártani az első, kartonpapírból készült számítógépeket. Egyes részei műanyagból lesznek, de még így is sokkal környezetbarátabb lesz, mint a hagyományos gépek. http://bit.ly/6UuTQG

 

Rupert Murdoch akcióba lendült. Letiltatott egy kisebb hírkeresőt a site-jairól. Mivel ez egy kisebb kereső, egyértelmű, hogy teszteli a lehetőségeit. http://bit.ly/5Xsc1K

 

Vint Cerf arra hívta fel a figyelmet, hogy alig van átjárhatóság a cloud-ok között, ez pedig még sok kellemetlenséget okozhat.http://bit.ly/4pXNQc

 

Címkék: hírek twitter



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/01/14 A sajtótájékoztató jövője: az online közvetítések felemelkedése és a lazacos szendvicsek bukása

Sajti Botond

„Újságíró ne járjon sajtótájékoztatóra! Ha megtudom egy kollégáról, hogy sajtótájékoztatóra ment munka helyett, kirúgom." Pallagi Ferenc, a Bors főszerkesztője (In: Első HÍRes Könyv)

A vállalati kommunikáció megújítására vonatkozó, az újmédia eszközeit és technikai megoldásait előtérbe helyező kommunikációs javaslatok fogadtatása a kezdeti bizalmatlanság után ma már kedvező: az ügyfelek érdeklődőek, sőt lelkesek, ha ezek bevezetéséről esik szó. Csak egy kivétel akad, ez pedig a sajtótájékoztatók online közvetítése.  

Ennek egyik oka, hogy egy sajtóesemény sikerességének mérésére még mindig a helyszínen megjelent újságírók (és persze fotósok, operatőrök) létszáma szolgál, mivel a PR-munka eredményessége ritkán válik olyan látványossá és kézzelfoghatóvá a vezetők számára, mint amikor vakuk kereszttüzében, újságírókkal teli sorokkal szemben ülhetnek le az előadói asztalhoz. A személyes találkozás során ráadásul az aktuális sztori elmesélése és a felmerülő kérdések megválaszolása után a sajtókapcsolatok építgetésére is jut idő. Nem csoda, hogy erről sokan a jövőben sem akarnak lemondani.
 
A válság és technika fejlődésének együttes hatása azonban hosszú távon a sajtótájékoztatókat is átformálja. A vállalatok minden téren – így a sajtóesemények megszervezésekor is – kénytelenek takarékoskodni. A drága hotelek konferenciatermeiben, lazacos szendvicsekkel gazdagon megrakott asztalok mellett tartott sajtókonferenciákat egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, és gyakran még ők is – nagyon okosan – tudatosan kerülik a recesszió idején visszatetszést keltő túlzó költekezésnek a látszatát is.
 
Nem hagyta érintetlenül a válság a médiát sem: hónapról hónapra kevesebb pénz folyt be a kiadók kasszájába a hirdetési és egyéb bevételekből, így többen szerkesztőségeik létszámának csökkentésére kényszerültek. Az újságíróknak emiatt ma már kevesebb ideje jut részt venni a különböző sajtóeseményeken, amelyek – lássuk be – elég időigényesek. Ebből következik, hogy az ilyen rendezvényeken résztvevők száma hosszú távon szükségszerűen csökkenni fog.
 
Ezzel együtt az online közvetítés szerepe felértékelődik, mivel idő- és költségtakarékos alternatívát jelent mindkét fél számára. Az újságíró a gépe mellől követheti nyomon az eseményeket és teheti fel kérdéseit, majd a cikk megírása közben akár újra megnézheti az őt érdeklő részeket, ráadásul a más városokban, megyékben működő szerkesztőségek is bekapcsolódhatnak egy nap akár több ilyen közvetítésbe, így a tényleges résztvevők száma növekedni fog. Az ügyfeleknek pedig azért hasznos ez a lehetőség, mert a rögzített felvételek utólagos megszerkesztésével az online sajtó és esetleg a bloggerek számára is használható tartalmat tudnak létrehozni, ezáltal pedig a megjelenések számát és minőségét is növelhetik amellett, hogy megkönnyítik az újságírók munkáját.
 
Természetesen ennek elterjedése a technikai feltételek biztosításán túl nemcsak a vállalatok, de az újságírók, szerkesztőségek részéről is szemléletváltást igényel, sokan egy ideig még fenntartással fogják kezelni a sajtótájékoztatón való részvétel e formáját. Az viszont biztos, hogy hosszú távon muszáj lesz elfogadnia a szervezőknek, hogy ne a résztvevők létszámát, hanem az információ megfelelő helyen való közzétételét, illetve a célcsoportok elérését tekintsék tényleges eredménynek egy sajtótájékoztató értékelésekor, így az sem lesz kudarc, ha egyszer majd többen követik nyomon online az eseményeket, mint a helyszínen.
 



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

7 komment

10/01/12 B2B a közösségi médiában

Madalina Rita

Brian Solis szokásához híven egy elképesztő hosszú bejegyzést írt nemrég, ezúttal a közösségi médiában végzett B2B kommunikációról. A Business.com ugyanis készített egy felmérést, mely kifejezetten azt vizsgálta, hogy milyen eszközöket hogyan használnak a vállalatok, ha éppen nem margarint szeretnének eladni.

 
Az eredmények hoztak némi meglepetést: kiderült ugyanis, hogy a B2B kommunikációt általában véve intenzívebben, és több csatornán, nagyobb kontrollal viszik a vállalatok, mint a B2C-t. 
 
Így például többen vannak a Twitteren, indítanak blogokat, monitorozzák a márkák említését, folytatnak párbeszédet a felhasználókkal, vannak jelen kérdezz-felelek site-okon, vagy töltenek fel tartalmakat a közösségi oldalakra. 
 
Kivételt képez (igaz, épp csak hajszálnyival) a közösségmenedzsment, a rangsorolások és vélemények követése, és érthető módon a közösségi site-okon való hirdetés. A B2C márkák ezenkívül elsősorban a Facebookot és a MySpace-t használják a közösségépítésre. 
 
A legérdekesebb eredményeket érdemes részleteiben is megnézni:
 
- a fogyasztók 44 százaléka mondta, hogy ajánlott már márkát valamely közösségi site-on, és 39 százalékuk folytatott már párbeszédet egy-egy márkáról a Twitteren
 
- a Facebook felhasználók 46 százaléka tette már ugyanezt
 
- a közösségi médiában történő tájékozódás az információkeresések 18 százalékát tette ki 2009-ben (érdekes lenne tudni, hogy ezt mi alapján mérték)
 
- a felhasználók 30 százaléka azt állította, hogy több információt is szeretett volna megtudni [amikor egy-egy céggel vagy szolgáltatásával találkozott – a szerk.]
 
- 27 százalék azt mondta, hogy nyitott a különböző eseményekre, marketingakciókra való meghívásokra
 
- 25 százalékuk mondta, hogy megnézte az adott márka site-ját, miután találkozott vele valamely közösségi site-on.
 
Nem rossz, de van még hova fejlődni. Ami pedig a ROI-t illeti: a cégek 85 százaléka egy korábbi kutatás szerint nem méri a megtérülést, de a Business.com által megkérdezett cégek ennek ellenkezőjét állították. Ők leginkább a honlapjaik látogatottságát, a márkaismertséget és a feliratkozók/követők/regisztráltak minőségét és mennyiségét mérik. De a legfontosabb mérőszám számukra a honlaplátogatottság.
 
A fenti információk elég meglepőek, hiszen több közösségimédia-guru inkább a B2C márkák esetében tartotta hatásosnak a közösségi site-okat, mégis sok B2B márka döntött úgy, hogy megveti a lábát ezen a terepen is. Ezt ráadásul nagyon fegyelmezetten és szerteágazóan teszik, amiből úgy látszik, hogy a fogyasztói márkák is tanulhatnak.
 



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!



süti beállítások módosítása