Ennek egyik oka, hogy egy sajtóesemény sikerességének mérésére még mindig a helyszínen megjelent újságírók (és persze fotósok, operatőrök) létszáma szolgál, mivel a PR-munka eredményessége ritkán válik olyan látványossá és kézzelfoghatóvá a vezetők számára, mint amikor vakuk kereszttüzében, újságírókkal teli sorokkal szemben ülhetnek le az előadói asztalhoz. A személyes találkozás során ráadásul az aktuális sztori elmesélése és a felmerülő kérdések megválaszolása után a sajtókapcsolatok építgetésére is jut idő. Nem csoda, hogy erről sokan a jövőben sem akarnak lemondani.

 

A válság és technika fejlődésének együttes hatása azonban hosszú távon a sajtótájékoztatókat is átformálja. A vállalatok minden téren – így a sajtóesemények megszervezésekor is – kénytelenek takarékoskodni. A drága hotelek konferenciatermeiben, lazacos szendvicsekkel gazdagon megrakott asztalok mellett tartott sajtókonferenciákat egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, és gyakran még ők is – nagyon okosan – tudatosan kerülik a recesszió idején visszatetszést keltő túlzó költekezésnek a látszatát is.

 

Nem hagyta érintetlenül a válság a médiát sem: hónapról hónapra kevesebb pénz folyt be a kiadók kasszájába a hirdetési és egyéb bevételekből, így többen szerkesztőségeik létszámának csökkentésére kényszerültek. Az újságíróknak emiatt ma már kevesebb ideje jut részt venni a különböző sajtóeseményeken, amelyek – lássuk be – elég időigényesek. Ebből következik, hogy az ilyen rendezvényeken résztvevők száma hosszú távon szükségszerűen csökkenni fog.

 

Ezzel együtt az online közvetítés szerepe felértékelődik, mivel idő- és költségtakarékos alternatívát jelent mindkét fél számára. Az újságíró a gépe mellől követheti nyomon az eseményeket és teheti fel kérdéseit, majd a cikk megírása közben akár újra megnézheti az őt érdeklő részeket, ráadásul a más városokban, megyékben működő szerkesztőségek is bekapcsolódhatnak egy nap akár több ilyen közvetítésbe, így a tényleges résztvevők száma növekedni fog. Az ügyfeleknek pedig azért hasznos ez a lehetőség, mert a rögzített felvételek utólagos megszerkesztésével az online sajtó és esetleg a bloggerek számára is használható tartalmat tudnak létrehozni, ezáltal pedig a megjelenések számát és minőségét is növelhetik amellett, hogy megkönnyítik az újságírók munkáját.

 

Természetesen ennek elterjedése a technikai feltételek biztosításán túl nemcsak a vállalatok, de az újságírók, szerkesztőségek részéről is szemléletváltást igényel, sokan egy ideig még fenntartással fogják kezelni a sajtótájékoztatón való részvétel e formáját. Az viszont biztos, hogy hosszú távon muszáj lesz elfogadnia a szervezőknek, hogy ne a résztvevők létszámát, hanem az információ megfelelő helyen való közzétételét, illetve a célcsoportok elérését tekintsék tényleges eredménynek egy sajtótájékoztató értékelésekor, így az sem lesz kudarc, ha egyszer majd többen követik nyomon online az eseményeket, mint a helyszínen.