Vagy mégis lenne? A MAKSZ (Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége) szerint igen, feltéve, ha következetesen, egymást segítve képviselik az ügynökségek az alapvető érdekeiket. Itt nem a belga ügynökségek radikális és pökhendi akciójára kell gondolni, ahol meglehetősen erélyesen, sztrájkkal léptek fel a tendereztetési gyakorlat elkorcsosulása ellen, hanem csupán a legegyszerűbb alapinformációk hozzáférhetőségének és a vállalható kondíciók mellett végezhető munkafeltételek biztosításának ösztönzésére.

 

Az a cél, hogy amikor valaki elindul egy tenderen, többek között tisztában legyen vele, hogy hány másik ügynökséggel versenyez, mennyi ideje van a munkára, hány körös lesz a tender és egyáltalán mennyi pénzről van szó. Az sem utolsó szempont, hogy az ilyen alkalmakkor aláírt titoktartási nyilatkozat helyett titoktartási megállapodásról beszélünk, tehát az információk diszkrét kezelése nemcsak az ügynökség, hanem a tendert kiíró vállalat számára is előírás. Ebbe értendő természetesen az is, hogy a prezentált ötleteket nem használják fel jogdíj fizetése nélkül.

 

A MAKSZ összeállított egy anyagot, melyet sorvezetőnek szánt, ez alapján haladhat ügynökség és tenderkiíró, átlátható és követhető folyamatokat teremtve. Ha mindenki tartja magát az itt leírtakhoz, akkor az ügynökségek már a tender kiírásakor, illetve a legelején el tudják dönteni, hogy megéri-e nekik a gyakran milliós nagyságrendben kifejezhető ráfordítás, vagy inkább visszalépnek. A vállalati oldalon dolgozó kommunikációs szakember pedig iránymutatást kap arra, hogyan érdemes tendert kiírni, milyen szempontok szerint kell haladni. Ez a MAKSZ háttérbeszélgetésén elhangzottak szerint már csak azért is fontos, mert gyakori tapasztalat, hogy a marketing osztályok munkatársai nem feltétlenül vannak tisztában a tenderkiírás alapvetéseivel, és mivel nekik pénzbe nem kerül, egyszerűen meghívnak féltucat neves ügynökséget, hogy szállítsák az ötleteket.

 

A helyzeten kíván javítani egyébként Nagy Bálint, az IBS marketing tanszékének vezetője is, aki tananyagként vezeti be a tenderkiírást. Ahogyan Aczél László, a MAKSZ elnöke elmondta, fontos lenne, hogy más felsőoktatási intézmények is átvegyék ezt a gyakorlatot annak érdekében, hogy az onnan kikerülő marketingesek már rendelkezzenek ezzel a tudással, jelentősen könnyebbé téve mind a vállalatok, mind az ügynökségek életét.

 

A MAKSZ által készített, és a tagjai számára kötelező érvényű szabályzat november elsejétől él, és már most beérkeztek az első tenderjelzések (a tagoknak jelezniük kell a titkárság felé, ha kaptak egy felkérést). Várhatóan már januárban le lehet vonni a következtetéseket a gyakorlati működésről és megtörténhet a finomhangolás is.

 

Bár nekem nagyon rossz tendertapasztalataim nem voltak, azért egyértelműen látom a kezdeményezés szükségességét. Remélem, nemsokára már érzékelhetően tisztább és biztonságosabb körülmények között fogunk tendereken indulni. Ámen.