Mostanában hatalmas a mozgás a Facebook háza táján (mind felhasználói, mind fejlesztői oldalon), de a legnagyobb bejelentést idén eddig a tegnapi sajtóeseményre tartogatták. Ez pedig a Facebook Home, ami nem más, mint egy Android launcher alkalmazás. A launcher lényegében az Android felhasználói felülete, a grafikus interfész. Ezen keresztül indíthatunk el további alkalmazásokat, telefonálhatunk és így tovább. A készülékgyártók ilyen launcherek fejlesztésével teszik megkülönböztethetővé a készülékeket. A Google Play áruházból jelenleg is többféle launchert tudunk letölteni telefonunkra, ha meg akarunk szabadulni a gyári felülettől. 

A Facebook Home ezekkel szemben természetesen a közösségi oldal integráltsági szintjében különbözik radikálisan, de erről máshol már olvashattatok részletesen is. Ami érdekes lehet még, és egyelőre kevesen említik meg, pedig Mark Zuckerberg, kérdésre válaszolva, megerősítette: bár jelenleg nem jelenít meg a Home hirdetéseket, azok feltétlen részét fogják képezni annak a jövőben.

A Home egy új élményt ígér a felhasználóknak az eszközhasználat tekintetében, azonban ez kimerül abban, hogy akár hova nyúlunk majd a telefonunkon a Facebook ismerőseink legfrissebb tartalmai fogadnak majd bennünket. Ezzel a Facebook jelentősen tudja növelni a nála töltött időt, de ami még fontosabb: adatokat szerezhetnek így a felhasználókról - ami eddig launcher szinten vagy a gyártók, vagy a Google privilégiuma volt. Azonban a mobil hirdetési piacot egyelőre nem látható módon alakíthatja át a Facebook a Home-mal. Egyrészt akár a Home-mal összekötött hirdetések is megjelenhetnek majd az alkalmazásokban, másrészt jelenleg nem elképzelhető, nem megszokott felületeket is értékesíthet a Facebook a Google-tól függetlenül.

A Home-mal egyértelműen a leginkább elkötelezett, Facebook-függő felhasználókat célozza meg a vállalat, akik viszont hajlamosak lesznek hirdetésekre kattintani, jelenleg is ezt teszik. Nagy kockázat tehát nincs a fejlesztésben. A Google viszont nem fogja tétlenül szemlélni, ahogy komolyan és több ponton veszélyezteti piaci részesedését - ismételten - a Facebook. A kérdés csak az, hogy a korábbi sikertelen próbálkozások után képesek lesznek-e előállni valamivel, amit használni is fognak az emberek. 

Szólj hozzá!

Míg a régi webkettőzős időkben teljes képtelenségnek tartottuk, hogy rendesen ki tudjuk számolni a közösségimédia-tevékenység ROI-ját, addig mára egyértelműen elfogadottá vált a dolog. Bevallom, azért szkeptikus vagyok a mai napig ezzel kapcsolatban, de azt elismerem, hogy egyre okosabb módszerek vannak arra, hogy legalább megközelítőleg meg tudjuk mondani, hogy egyáltalán megérte-e egy kampánnyal annyit foglalkozni a közösségi médiában.

A dolgot már meglehetősen szofisztikáltan is kezelhetjük, erre példa a Marketingland egyik vendégszerzőjének írása. Ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ne elemezgessünk csupán az elemzés kedvéért, hogy aztán senki ne olvassa el a riportjainkat és ne is elemezzük túl a kampányokat, mert akkor nem fogunk semmire választ kapni.

Nan Dawkins azt tanácsolja, hogy összpontosítsunk néhány alapvető elemre és ezeket rögzítsük is. A legfontosabbak: a funkció, a közönség és a kapcsolódó üzleti célok. Mit értünk ezalatt? A Twittert például többféle céllal használhatjuk, melyek néha egymást váltogatják. Lehet a csatornánk funkciója ügyfélszolgálat, de próbálhatunk víruskampányt is indítani (ha még van ilyen naiv lélek). A kettő sikerének értékeléséhez más és más adatokat kell felhasználnunk. Az ügyfélszolgálati funkciónál fontos a beérkező kérések, kérdések és a válaszok száma, míg a víruskampányban inkább a retweeteket kell figyelembe venni. Ezeket megfelelően kell kezelni az excel tábláinkban.

A második tipp, hogy határozzunk meg olyan eseteket, melyek kezelése azonnali reakciót kíván. Ilyen például, ha lemegy egy szint alá a követők aktivitási szintje vagy éppen valami nagyon sok megosztást kap – ilyenkor kell kicsit még ráerősíteni mondjuk egy poszt promóval vagy hirdetéssel.

A harmadik tipp, hogy össze kell kapcsolni a különböző eszközeinket. Nem kell túlbonyolítani, mert már a legkézenfekvőbb összehangolással is sokat egyszerűsíthetünk a munkánkon. Össze lehet például kötni a közösségimédia-figyelő rendszerünk adatait a webanalitikával, a CRM rendszerrel vagy az e-mail menedzsment eszközeinkkel.

Így már elég okos elemzéseket hozhatunk össze, igaz a megfelelő adatok meghatározása, kibányászása és az elemzések összeállításához szükséges munkafolyamatok kialakítása hatalmas munka elsőre, ráadásul ügyfelenként finomhangolni kell a módszereket. Utána viszont már könnyebben lehet boldogulni és lényegretörő elemzéseket tudunk készíteni.

Szólj hozzá!