12/10/09 Gyermekmentes vs. gyermekbarát repülőjáratok: hol hibázott az Air Asia?

Sajti Botond

Kisebb botrányt kavart, hogy a Malaysian Airlines után az Air Asia is bejelentette, kitiltja a 12 éven aluli gyerekeket gépei egyes részeiről. Bár egy felmérés szerint állítólag például a brit utazók többsége támogatja a repülőút nyugalma érdekében hozott intézkedést, és ők úgy látják, a legzavaróbb tényező a fedélzeten a gyereksírás, a bejelentéssel a két légitársaság mégis rengeteg ellenséget szerzett magának, az anyukák a faji megkülönböztetésre emlékeztető szegregációval, intoleranciával vádolják a cégeket. Sokan – köztük egyes szülők is – ugyanakkor támogatják az intézkedést, megértve annak indítékait. Mindenesetre egy olyan konfliktus alakult ki, ami egyértelműen káros hatást gyakorol a két ázsiai szolgáltató imázsára.

airplane.jpg

Nem csodálkozhatunk azon, hogy az intézkedés ilyen indulatokat váltott ki, hiszen már annak leírása hemzseg az olyan, negatív konnotációt hordozó kifejezésektől, mint „kitiltja" „elkülöníti" „válaszfalakkal el lesznek szeparálva" „gyerekmentes szekció." Pont ebben rejlik a kommunikációs hiba, amit mindkét társaság elkövetett: a felnőtt utasok nyugalma biztosítható lett volna úgy is, ha a gyermekmentes részleg és a kitiltás hangsúlyozása helyett a kisgyermekeseknek szánt utastér létrehozására építik fel a bejelentést „gyermekbarát szekciókat alakít ki járatain az Air Asia" felütéssel. Ugye, mennyivel jobban hangzik?

Mindezt az is megkönnyítette volna, hogy az Air Asia már rendelkezik egy ún. SkyRider klubbal, amit a 14 év alattiaknak hoztak létre különböző kezdeményezésekkel és akciós ajánlatokkal, vagyis egyszerűen erre építhették volna fel a gyermekbarát szekció kialakítását is.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/10/08 A képek forradalma

Sajti Botond

Akik a közösségi média trendeket elemezve ma is olyan kérdésekre keresik a választ, hogy mik lesznek a jövő legsikeresebb alkalmazásai, melyik startupból lesz a következő Facebook vagy a következő Twitter, rossz úton járnak. A trendek mostanában világszerte láthatóan nem elsősorban alkalmazások vagy adott elgondoláson alapuló technológia mentén (pl. geolokáció, augmented reality, stb.) rajzolódnak ki. Ha a tömegeket megmozgató online megoldásokat a kommunikáció alapegységeinek szintjén vizsgáljuk, egy meghatározó közös vonást fogunk ezekben találni: a képeket.

1. Az elmúlt egy-két évben két közösségi hálózat növekedett minden egyébnél gyorsabb ütemben: a Pinterest és az Instagram. Mindkettő képek megosztásán és / vagy készítésén alapul.

INSTAGRAM.png

2. A Facebookon használatos poszttípusok közül magasan a képek, fotók generálják a legnagyobb interaktivitást, de mindez a blogokra is igaz: az olvasók jobban szeretik a sok kép – kevés fotó típusú posztokat, mint a szöveges cikkeket.

3. Továbbra is töretlen az infografikák terjedése, ma már szinte bármilyen témáról találhatunk releváns és friss grafikus összefoglalókatt. Sőt mára az infografika-készítő megoldásokból is széles a választék.

info2_850.jpg

4. A mobileszközök kezdetben inkább csak új extraként funkcionáló kamerái mára fontos alaptartozékká, s egyben a kompakt fényképezőgépek komoly versenytársaivá váltak azzal a jelentős előnnyel, hogy előbbiekről egy kattintással közzétehetőek akár egyszerre több online felületen is a képek. Szintén döntő tényezővé vált ezen eszközök a versenyében a kijelző felbontása, minősége.

Polaroid-Android-camera-screen-shot.jpg

Mi áll ennek hátterében? Ahogy egyre több csatornán, felületen és eszközön áradnak az információk, a felhasználók óhatatlanul is a könnyebb ellenállás irányába mozdulnak el – amit egy pár másodperc alatt befogadható kép vagy fotó jelenthet a hosszú szövegekkel szemben. A közösségi médiában ráadásul sokkal inkább a kommunikáció rituális (közösségteremtő- és megtartó) funkciója érvényesül a puszta információátvitellel szemben, s előbbi szintén a vizualitást részesíti előnyben. Korábban például csak részletes magyarázat után tudtuk a társalgás tárgyává tenni, ha valami érdekes láttunk az utcán, ma viszont már egyszerűen csak megmutatjuk (sőt, megosztjuk) az erről készült fotót az okostelefon segítségével.

macy-thanksgiving-parade-balloon-buzz-lightyear-smartphone-camera-mobile-smart-phone-photography-tech-gadget-technology-gizmo-video-photo.jpg

Milyen tanulságokat vonhatnak le mindebből a vállalati kommunikációs szakemberek? Jó esetben nem azt, hogy „csináljunk akkor gyorsan még egy céges Pinterest-profilt is, posztoljunk vállalati Instagram-fotókat, és ezentúl mindenről készítsünk infografikát, mert ezek most olyan menők". Egyrészt amíg nem definiáltuk pontosan, mit várunk ezektől az eszközöktől, kiket szeretnénk megszólítani a segítségükkel és hogyan illesztjük be mindezt a vállalati kommunikációs stratégiába, akkor még rövid távon sem fognak értékelhető eredményt hozni. Másrészt hosszú távon nem lesz elegendő önmagában az aktuálisan elérhető és népszerű közösségimédia-megoldások használata. A médiafogyasztási és tartalomelőállítási szokások átalakulását a vállalati kommunikáció minden területén figyelembe kell venni, és a régóta használt eszközöket és koncepciókat is felül kell vizsgálni, vajon elég erősek-e vizuálisan ahhoz, hogy ma is megállják a helyüket. Természetesen ez nem jelent leszámolást a folyó szövegekkel, a könyvek sem fognak eltűnni (sőt táblagépen hajlandóak vagyunk többet is olvasni), és számos területen továbbra is indokolt és hasznos lesz ezek alkalmazása a vállalati és termékkommunikációban is, de például az Y generáció tagjai és az utánuk jövők számára egy 25 oldalas, tisztán szöveges használati utasítás már egyszerűen feldolgozhatatlan lesz.

Azok a szervezetek, akik ezeket a szempontokat nem érvényesítik kommunikációjukban, nemcsak formai szempontból fognak egyre inkább régimódinak, lemaradónak tűnni a többiekkel szemben, de üzeneteiket is egyre kisebb hatékonysággal tudják majd továbbítani célközönségük felé – a közösségépítésről nem is beszélve.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!



süti beállítások módosítása