A Financial Times nagyon hosszú cikkben járja körül a MySpace villámgyors letörlődését a térképről. Persze nem temetnénk még, de egyelőre úgy néz ki, hogy új utakat kell keresnie, ha túl akarja élni a Facebooktól kapott hatalmas csapást.

De kezdjük az elején: Rupert Murdoch 2005-ben úgy döntött, hogy az internetre fókuszál, és erősíti a kiadványainak online jelenlétét is. Az új elképzelés megvalósítására akkoriban mi sem lehetett alkalmasabb, mint a MySpace, aminek felhasználói közössége hihetetlen mértékben növekedett nap mint nap.

Minden ígéretesen is alakult egy darabig, mert ráadásul a Google-lel aláírt 900 millió dollár értékű hirdetési szerződés tényleg úgy tűnt, hogy beváltja a reményeket. Azonban 2008-ban azzal kellett a vezetésnek szembesülnie, hogy az éves kitűzött célokat nem tudják elérni.

Egyre csökkent a felhasználók száma, míg az oldal tele lett hirdetésekkel, melyek ráadásul nem feltétlenül illettek abba a környezetbe. A fejlesztéseket, például a Facebook esetében nagyon bevált Ajax-használatot azzal utasították vissza az új tulajdonosnál, hogy a kevesebb oldalletöltés kevesebb bevételt hoz. A felhasználói élményt tehát beáldozták a hirdetésekért.

Sok-sok vád repked a MySpace bukásával kapcsolatban, többen a tulajdonos és az eredeti gárda vállalati kultúrájának összeférhetetlenségét említették, így például, hogy a News Corp, azaz Murdoch csapata bürokratikus és lassú. A MySpace-t illetően pedig az esetlegességet, kapkodást említették a másik oldalról.

Most egy új vezérigazgatóval, Owen Van Nattával és az online piac kiemelkedő szereplőivel próbálják meg kitalálni, hogyan tovább. A vezér nyilatkozata szerint mostmár nem a Facebookkal való versengésre fognak összpontosítani, hanem a zenére és a filmre. Ennek egyik első, és a Facebook hasonló akciójánál sikeresebb akciója volt az Alkonyat premierje, amit közel hárommillióan láttak.

Én nem látom az újdonságot a koncepcióban, hiszen eddig is elsősorban a zenészek és a zeneszeretők használták az oldalt. Újdonság legfeljebb a mozgóképes tartalom beemelése lehetne. Mindenesetre felfoghatjuk úgy is az "új irányt", hogy végül fejet hajtottak a felhasználói igények előtt. Kár, hogy nem tették ezt meg korábban.

Szólj hozzá!

A Startup School rendezvényén Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója is részt vett egy beszélgetésen, amit a TechCrunch le is jegyzett. Ebből fogunk most szemezgetni:

A Facebook eleinte csak arra volt képes, hogy a felhasználók meg tudták nézni egymás profilját és megbökhették egymást. Mindent további funkciót ezt követően építettek be a site-ba.

Elmondása szerint sok hibát követtek el, mert fogalmuk sem volt sem az üzletről, sem arról a környezetről, amiben a Facebookot fejlesztették. Például olyan egyetemeket céloztak meg eleinte, melyek nem igazán érdeklődtek a szolgáltatás iránt, mert már megvoltak a saját közösségi site-jaik. Ilyen volt a Stanford, a Columbia, vagy a Yale. De aztán mégis megtérült az energiabefektetés, mert egy idő után mégis elkezdték használni a Facebookot az egyetemek hallgatói.

A felhasználók számának a növekedését a saját kontatktok importálásának lehetősége dobta fel, majd az, hogy olyan helyeken tették elérhetővé a Facebookot, ahol nagy volt rá az igény. Így például Dartmouthban a hallgatók fele egy éjszaka alatt regisztrált.

Hogy mit csinálna másképp? Mark Zuckerberg azt emelte ki, hogy a megfelelő domain nevet regisztrálta volna, ugyanis eleinte a cím TheFacebook volt, és a facebook.com-ot már csak dollárezrekért tudták megszerezni.

A Facebook, mint cég sikere pedig abban rejlik szerinte, hogy meglehetősen technológiaorientált emberek alkotják. Ez a Google-nél is hasonlóan alakult, ott viszont tudományos jellegű vállalati kultúra a jellemző: elegáns megoldásokat szállítanak komplex problémákra. A Facebook ezzel szemben erősen táplálkozik a hacker kultúrából.

Egy kérdésre válaszolva említette még, hogy eleinte problémát jelentett a Facebook gyors növekedése, mert nem volt pénzük szerverekre. Ezt követően főleg a fotók kezelése jelentett gondot, két hónapon keresztül mindenki őrülten dolgozott a cégnél a helyzet megoldására.

A beszélgetésből egyértelműen látszik, hogy sok akadállyal kellett megküzdenie az alapító csapatnak, hiszen fogalmuk sem volt a dolog üzleti részéről, de alapvetően az a legfontosabb a cég fellendítése szempontjából, amit Mark Zuckerberg a beszélgetés egy pontján is említett: egyszerűen ő volt a legelkötelezettebb, ő hitt a leginkább a projektben, és volt bátorsága változtatni, amikor szükségesnek látta.

2 komment

A közel 28 millió embert elérő amerikai közszolgálati médiavállalat, az NPR október 15-én kiadta saját közösségi média irányelveit az újságírói számára. Míg alapvetően a többi, hétköznapi vállalatnál szokásos előírások érvényesek itt is, a helyzetet speciálissá teszi, hogy ebben az esetben a munkatársak újságírók. Így a szabályok valamelyest módosulnak, hiszen egy újságíró gyakran kerülhet olyan helyzetbe, hogy keverednek a szerepei egy közösségi site-on felmerült szituációban - akár egy “like” gomb bekattintása is állásfoglalás lehet, vagy éppen a munkája szempontjából fontos információra bukkanhat egy hétköznapi közösségi eszmecsere közben. Ráadásul egy kötetlenebb, befogadó közegben bárki könnyen megfeledkezhet a máskor oly természetes óvintézkedésekről, és előfordulhat, hogy ő maga oszt meg akaratlanul is titkokat.

Ennek megelőzése érdekében állította össze az NPR is irányelveit, hiszen a legtöbb újságíró számára – témától függően – kincsesbányát jelentenek a különböző közösségi site-ok, ezért egyre gyakrabban használják őket téma- és anyaggyűjtésre. Nézzük a legfontosabb előírásokat:

- Az újságíróknak mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy a cselekedeteiknek a vállalat szempontjából is védhetőnek kell lenniük.

- Nem linkelhetnek be jogvédett tartalmat, illetve nem másolhatnak be teljes szövegeket a munkaadójuktól.

- Az újságíróknak mindig egyértelművé kell tenniük, hogy kik ők, ha éppen dolgoznak, azaz anyagot gyűjtenek.

- Minden esetben el kell mondani, pontosan milyen formában lesznek felhasználva a kapott információk, illetve anyagok.

- Az online begyűjtött információk forrását telefonon, illetve személyesen is le kell ellenőrizni.

- Nem foglalhatnak állást politikai, illetve erőteljesen megosztó témákban, akár olyan formában sem, hogy a Facebook-on belépnek egy-egy kapcsolódó ügy csoportjába. Ezt legfeljebb anyaggyűjtési céllal tehetik.

- A vállalati eseményekről csak engedéllyel tudósíthatnak.

Alapvetően tehát az az elvárás, hogy az újságírók ne viselkedjenek másként az online közegben, mint ahogyan a mindennapi munkájuk során tennék, valamint hogy maradjanak neutrálisak és mindig legyenek annak tudatában, hogy a közösségi médiában a legegyszerűbb megosztásaikon, hozzászólásaikon keresztül ők (is) tartalmat generálnak, ami bárki által felhasználható akár nem kívánatos formában is.

Látható, hogy az újságíróknak kicsit elővigyázatosabbnak kell lenniük az átlagfelhasználóknál, ráadásul mindig szem előtt kell tartaniuk az újságírói etikát, ami tovább nehezíti a helyzetüket. Mindenesetre érthető, hogy az NPR is kiadta az irányelveit, hiszen a közösségi média kincsesbánya a témát, és alanyt vadászó újságírók számára. Viszont mivel a legtöbb aktivitás valamilyen módon nyomot hagy ezeken a site-okon, valóban fokozottan kell vigyázniuk, hogy ne keveredjen a munkájuk és a magánéletük.

Ez az olyan, politikailag túlfűtött sajtó esetében, mint amilyen a magyar, méginkább igaz. Érdekes lenne megtudni, hogy a magyar médiumok már készítettek-e a munkatársaik számára ilyen jellegű útmutatókat, illetve hogyan viszonyulnak/viszonyulnának az ilyen irányelvekhez a magyar újságírók.

Szólj hozzá!

A Harvard Business Journal blogján jelent meg egy érdekes írás, amelyben a szerző, Umair Haque arról ír, hogy a jelenleg használatos innováció fogalmának is innovációra lenne szüksége. Hogy mi is lenne az? A klasszság. Mielőtt elszörnyülködnénk, hogyan lehet egy lapon említeni ezt a két fogalmat, hallgassuk meg a szerzőt:

Az innováció abban a formában, ahogy általában beszélünk róla, egy indusztriális korszak maradványa, amit meg kellene újítani. Ennek három oka van:

   1. Az innováció az elavuláson alapszik. Az eredeti innováció koncepció atyjának, Joseph Schumpeternek a kreatív rombolásra vonatkozó elméletét elfogadva a tegnap termékei és szolgáltatásai feleslegessé válnak az innováció által, tehát az innováció ára a recesszió és a hanyatlás. Ez a ciklus pedig minden alkalommal egyre nehezebb. Umair Haque szerint mára az elavulás vált elavulttá.

   2. Az innováció felszárítja a kreativitást (az eredetiben költőibben van megfogalmazva: our seedcorn) – nagyon kevés, fundamentálisan új dolgot alkotunk, ugyanazt adjuk el, csak ügyesebben. A szerző szerint a kihívás ma már nem vállalkozói, üzleti jellegű, hanem a kreativitással függ össze –fundamentálisan jobb dolgokat kellene létrehoznunk.

   3. Az innováció gyakran nem az, amit annak mondunk. A mai gyakorlatban azt nevezik innovációnak, ami kereskedelmi szempontból új. A válság azonban arra mutatott rá, hogy amit ma innovatívnak neveznek, gyakran romboló hatású, és társadalmilag is káros.

A szerző szerint tehát felmerül a kérdés, hogy az innováció hátrányai nem szárnyalják-e túl annak előnyeit? A válasza erre, hogy a klasszság egy jobb innováció-koncepció kulcsa.

Hogy mi kell a klasszsághoz?:

Etikus gyártás – ez elengedhetetlen.

Elképesztően jó termékek –kreativitással a középpontban. Teljesen új, váratlan kialakítás, a megszokottnál sokkal jobb működés: ez a varázsa az Apple termékeinek is.

Szeretet – a cikk szerzője szerint igazi értéket csakis úgy teremthetünk, ha szeretjük, amit csinálunk.


Összegezve: klasszságról (azaz innovációról) akkor beszélhetünk, ha valódi értéket teremtenek olyan emberek, akik szeretik, amit csinálnak, elképesztő jó termékeken dolgoznak, melyeknek olyan közösségek viszik hírét, akiket mindez inspirál, mert hiteles. Ez az innováció jobb, korszerűbb formája.

A cikk szerzője bevallottan nem vitte teljesen végig a klasszság koncepcióját, inkább gondolatébresztőnek szánta ezt a manifesztót. Bár alapvetően nem mond mást, mint amit a közösségi média hívei már a kezdetektől skandálnak a szerethető, közvetlen és kollaboratív módon alakított márkákról, valóban fontosnak tűnik, hogy ez a szemlélet ne csupán a közösségi web, hanem az üzleti működés és az innováció koncepciójában is megjelenjen.

Mindenképp érdemes átgondolni, hogy egy-egy vállalat hogyan, milyen formában és milyen elképzelések mentén alakítja ki innovációs tevékenységét – komoly erőfeszítéseket tesz-e, végiggondoltan, a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve viszi-e véghez céljait, és mindeközben valódi kapcsolatot épít-e ki a fogyasztókkal.

Az olyan cégek, mint az Apple töretlen sikere, sőt a jelenlegi helyzet ellenére javuló eredménye is azt mutatja, hogy csak így érdemes fejlesztésekbe invesztálni – és kommunikálni.

Szólj hozzá!