10/11/05 Európai gyerekek a neten

FLOW PR

Itt a Trendlaboron gyakran tudósítunk az internethasználattal és médiafogyasztással kapcsolatos kutatásokról. Most egy nagyon széleskörű anyagot néztünk át, melynek címe "EU Kids Online" és 25 ország bevonásával készült. Célja, hogy nemzetközi viszonylatban is hiteles, összehasonlítható információval rendelkezzünk a 9 és 16 év közötti fiatalok netezési szokásaival kapcsolatban, megértsük a gyermekekre és a családokra leselkedő kockázatok komplex természetét.

A kutatás során véletlen mintavétel segítségével több, mint 23 ezer 9 és 16 év közötti internet használó gyermeket és szüleiket kérdezték az őket fenyegető online kockázatokkal kapcsolatban. A kérdések a következő témákat érintették: pornográfia, zaklatás, szexuális tartalmú üzenetek, ismeretlen emberekkel való kommunikáció és találkozás, potenciálisan ártalmas felhasználói tartalmak és személyes adatokkal való visszaélés. 
 
A projekt jelenlegi fázisában az adatok feldolgozása és az országtanulmányok elkészítése történik. Az eredmények az EU Kids Online II kutatás magyarországi partnerének, az ITHAKA Nonprofit Kft. weboldalán olvashatóak. Az igen részletes, közel 130 oldalas ábrákban gazdag elemzés sajnos, csakangol nyelven érhető el, de találunk egy könnyen emészthető magyar nyelvű kivonatot is a legfontosabb adatokkal, amely az értékes információk mellett tartalmaz triviálisnak tűnő következtetéseket is.
 
 
A legfontosabb tények:
 

A korosztály 85 százaléka otthon internetezik, 65 százalék az iskolában, 48 százalék rendelkezik a saját szobájában hozzáféréssel, 31 százalék pedig valamilyen mobil eszköz segítségével csatlakozik a világhálóhoz. Átlagosan 9 évesen kezdenek internetezni, és naponta 86 percet töltenek el szörfözéssel, több mint felük rendelkezik profillal valamilyen közösségi oldalon, az életkor előrehaladtával ez az arány folyamatosan nő. Általánosságban megállapítható, hogy országonként jelentős eltérések figyelhetők meg a feltett kérdésekkel kapcsolatban. Érdemes kiemelni, hogy azok a válaszadók, akik már találkoztak valamely kockázati tényezővel, általában gyakrabban történt ez offline, mint online körülmények között. Az életkor előrehaladtával a kockázatok összes típusa növekszik. 

Hazai eredmények:
 
Az európai gyermekek közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse közösségi oldalakon, 45 százalékuknak 100-nál is több online barátja van. A gyermekek 39 százalékának van valamilyen személyes tapasztalata a fent említett kockázatokat is rejtő tevékenységek valamelyikével kapcsolatban, szüleik pedig gyakran nem tudnak ezekről. A vizsgált korosztály mintegy 23 százaléka találkozott már pornográf tartalommal az összes médiumot figyelembe véve. Minden 12 gyermekből egy találkozott már valamilyen online kapcsolatával offline körülmények között is.
 
A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a vizsgált korosztály az internethasználat alapmutatóiban nem tér el jelentősen az uniós átlagértékektől. Ugyanakkor a digitális írástudás minőségi mutatóiban a magyar gyermekek inkább átlag alatti értékekkel jellemezhetők, továbbá fontos, hogy a szülői kontroll és támogatás hazánkban szintén jóval átlag alatti.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/11/04 Angelina Jolie a szomszédban

FLOW PR

Itt forgat a szomszédunkban Angelina Jolie és remélhetőleg Brad Pitt is megjelenik majd. Ezért mára kicsit elbulvárosodunk, és folyamatosan tudósítunk az eseményekről Facebook oldalunkon és itt.

9.30: Az első fotók: készülődik a stáb

 

... és készülődnek a fotósok is - de mi jobb helyről fotóztunk :)

 

9.45: Aaaand action! Végre előkerült a főszereplő is - az első fotók Angelina Jolie-ról

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.03: Az első mosoly 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.12: Valaki vérző fejjel fekszik, előtte Angelina egy kávéval a kezében álldogál

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aki meg akarja nézni, hogy rendezi új filmjét Angelina Jolie, alább megteheti. A videót reggel készítettük az irodaházunk tetőteraszáról.

 

Fontos! A posztunkban szereplő fotók és videók a FlowPR szellemi tulajdonát képezik. Azok átvétele, letöltése, másodközlése, manipulálása kizárólag a FlowPR írásos engedélyével történhet. Kérelmeiket juttassák el az info@flowpr.hu e-mailcímre. A FlowPR a fotókat és a videókat ingyen rendelkezésre bocsátja azon amatőr bloggereknek, akik a FlowPR Facebook oldalán írásban jelzik igényüket. Copyright FlowPR 2010. Minden jog fenntartva




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

10/11/02 Internet Hungary beszámoló: A híripar újraélesztése

Madalina Rita

Több mítosz él az Internet Hungary-ről, így például az, hogy általában az első nap jobb, és hogy hihetetlenül hatalmas partik vannak este. Az első mítoszra egyértelműen rácáfoltak a második nap előadásai, köztük is Carlo Campos spanyol futurológus prezentációja, amire még Uj Péter, az Index főszerkesztője is beült.

Carlo Campos arról beszélt előadásában, hogy a tabletek szerinte új életet lehelhetnek a médiába. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha az egyes médiumok újraalkotják a tartalmakat. Ha ugyanis csak újrahasznosítják, azaz a más platformokon már elérhető híreket tabletre optimalizálják, nem járnak majd sikerrel.

Itt hangzott el az a mondat, amit a Kreatív Online is kiemelt: “You cannot pour old wine into new bottles.” Újjá kell alkotni a sztorimesélést, a túlélés és fellendülés kulcsa tehát az újságírásban és nem a platformban van. Dekonstruálni kell a híreket és élményt kell teremteni – ez szinte fontosabb, mint a brand. Ehhez pedig infografikákat, egyedi videókat, képgalériákat, karikatúrákat kell nyújtani az egyes témákhoz kapcsolódóan.

Abban, amit egy médium nyújthat, el kell különíteni egymástól az információt, a szolgáltatásokat és az ügyeket, szenvedélyeket, és ezek mindegyikére megfelelő tartalmat, illetve formát kell találni. Pozitív példaként említette a Boston Globe-ot, ami egyébként tényleg jó lap. Indítottak egy Ted Kennedy projektet, amiben videók, fotók, archív anyagok, interaktív grafikák, könyv és e-könyv, közösségi médiával való összekötés állt rendelkezésre tabletkész módon – tényleg minden, amit egy témából ki lehet hozni, teljesen kibontottak egy érdeklődési kört.

Az ilyesmihez mondjuk nagyon sok belsős és külsős fejlesztő kell, egy fejlesztő jut öt újságíróra. A futurológus (és csapata) elég szépen lemodellezte, hogy hogyan épülhetne fel a jövő hírszobája. Legyen elég annyi, hogy hatalmas. Bemutatott három új állandó munkakört is: hírfolyam-technikus, grafikai fejlesztő, iPad szerkesztő.

A munkamegosztás az egyes platformok között pedig így alakul:

  • Papír – hosszú narratívák
  • Tablet – mélység és élmény
  • Mobil – azonnali hírek
  • Internet – bréking hírek, szörfölés, archívumok, híraggregálás, linkelés


Ami a tartalmat illeti, Carlo Campos attól is óvta a túlélni kívánó médiumokat, hogy túl általános tartalmat nyújtsanak, mint amilyenek például az egyre sikertelenebb hétvégi lapok. Az sem jó azért, ha túlságosan “gettósak”, azaz túl szűk kört szólítanak meg.

A nyomtatott lapoknak ezenkívül egyedinek kell lenniük, olyan kialakítással, hogy szívesen gyűjtsék őket az olvasók. Erre jó példa a National Geographic, ami tényleg sok háztartásban gyűlik évről évre.

Hogy hogyan lehet profitábilis a sajtó? Elsőosztályú tartalommal és a kihasználatlan szerkesztőségi erőforrások hatékonyabb csatasorba állításával.


Carlo Campos kiemelte még a tartalom ritkaságának, a hirdetések kontextushoz és a felhasználók profiljához igazodásának (ilyen megoldásokról beszélt egyébként az Aderticumtól Szutor Ferenc), valamint a márkaépítés fontosságát valódi, személyes élményeken alapuló programokon keresztül, pl. hajókázás, ahogyan a Globe and Mail teszi rendszeresen.

Az előadásban még számos érdekes gondolat elhangzott, és váltig állította az előadó, hogy ez a felvázolt modell megvalósítható lesz. Kétlem, hogy tényleg profitábilissá tehető, ha például levéltárként kezd el működni egy szerkesztőség. Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy ahogyan az a nyomtatott tartalmak online felületre való adaptációja esetében, úgy a tableten való megjelenítésnél is igaz, hogy nem elegendő az egy az egyben történő átemelés – kifejezetten a platformnak megfelelő tartalmat és formát kell kialakítani.

Szintén lényeges, amit a Pécsi Ferenc vezetésével zajlott panelbeszélgetésen is kiemeltünk, hogy fontos szerep jut a márkaépítésnek, a személyes, illetve ahhoz közelítő jellegű kapcsolat kialakításának is.


 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!



süti beállítások módosítása