Négyszeresére nőtt az Instagramot rendszeresen használó újságírók száma 2014 óta a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérés eredményei alapján, így mostanra a sajtó munkatársainak közel fele megtalálható a legnépszerűbb fotómegosztón. A Facebook-felhasználók arányának növekedése is folytatódott, mostanra gyakorlatilag szinte mindannyian naponta felkeresik az oldalt. Csökkent viszont a blogok népszerűsége, az újságírók blogolási kedve a 2010. évi szint alá, 23%-ra esett vissza, és már csak harmaduk olvas napi rendszerességgel ilyen típusú tartalmakat.

Immár harmadszor mértük fel az újságírók közösségimédia-használatát. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatásunk keretében egyaránt vizsgáltuk az egyes csatornák ismertségét, használatuk rendszerességét, illetve a közösségi média megítélésének alakulását. Az eredmények összehasonlításából kiderül, hogy míg 2014-ig a Facebook munkacélú használata terjedt a leggyorsabban a sajtó munkatársai körében, addig az elmúlt négy évet már az Instagram térhódítása jellemezte.

A különböző közösségi felületeket jól ismerők, illetve rendszeresen használók aránya egyaránt az Instagram esetén nőtt a legdinamikusabban: a korábbi 25%-kal szemben jelenleg már az újságírók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tisztában van a fotómegosztó funkcióival, működésével. Ennél is látványosabban, négyszeresére nőtt azok száma 2014 óta, akik hetente több alkalommal instagramoznak, így mostanra a médiában dolgozó szakemberek közel fele a csatorna rendszeres felhasználójává vált. Ennek hatása az olyan sajtómegjelenések esetén is megfigyelhető, amelyek elsődleges forrásául az Instagramon közzétett posztok vagy story-k szolgáltak. Ilyen anyagokkal az online híroldalak mellett már a legnagyobb elérésű televíziós esti híradásokban is egyre gyakrabban találkozhatunk. A fotómegosztó felhasználóinak száma tehát látványosan nőtt a sajtó munkatársai körében az elmúlt négy év során, és várakozásaink szerint ez a trend a következő időszakban is folytatódni fog.

Folytatódott a Facebook-ot naponta felkereső újságírók arányának növekedése, ami a korábbi 87%-hoz képest mára meghaladta a 95%-ot. A Facebook és a Youtube ismertsége, illetve a regisztrált felhasználók száma érdemben nem változott, mivel mindkét érték már 2014-ben elérte lehetséges maximumát. Növekedésnek indult a LinkedIn-t rendszeresen felkeresők száma, de még mindig csak a sajtó munkatársainak mindössze ötöde lép be erre a felületre legalább hetente néhány alkalommal.

Fordulat állt be a blogok iránti újságírói érdeklődés alakulásában, a 2010 és 2014 közötti jelentős növekedést az elmúlt négy évben visszaesés követte. Feléről harmadára csökkent a blogokat naponta olvasók aránya, a válaszadók ötöde pedig már egyáltalán nem olvas ilyen tartalmakat. Míg 2014-ben az újságírók harmada írt egy vagy akár több blogot, mostanra ez alig 23%-ukról mondható el, ami a 2010. évi szintet is alulmúlja. Nincs változás ugyanakkor a kommentelés terén: a megkérdezettek négyötöde továbbra is csak ritkán vagy egyáltalán nem ír hozzászólásokat a blogposztokhoz.

Továbbra is kifejezetten aktívak az újságírók a különböző tartalmak megosztásában: tízből kilencen osztanak meg linkeket, képeket, videókat és dokumentumokat ismerőseikkel a közösségi felületeken vagy emailben.

A klasszikus média és a közösségi média viszonyának megítélése nem változott számottevő mértékben 2014-hez képest: továbbra is minden második újságíró úgy látja, hogy a közösségi és a hagyományos média szerepe egyaránt fontos a tömegtájékoztatásban.

A Trendlabor Médiaindex felmérésről

A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.

Szólj hozzá!

Több alkalommal vizsgáltuk már, hányan és mire használják az újságírók közül a közösségi médiát, de most először arról is megkérdeztük őket, hogyan viszonyulnak az "okos" mobileszközökhöz, vagyis milyen szerepet tölt be életükben az okostelefon, illetve a táblagép. A válaszokból az derült ki, hogy napjaink tipikus újságírója rendelkezik okostelefonnal, amelyet nagyrészt a munkavégzéshez használ, segítségével naponta többször olvassa e-mailjeit és a legfrissebb híreket; készülékén Android operációs rendszer fut, és nem szívesen tölt le rá alkalmazásokat. A megkérdezettek élen járnak a mobileszközök használatában: tízből nyolc újságírónak van okostelefonja, amelynek penetrációja körükben jóval magasabb a magyar átlagnál. Többségük több mint két éve szerezte be első ilyen készülékét, és nem éri el a 7%-ot azok aránya, akik sem most, sem a jövőben nem kívánnak okostelefont használni. Jóval kisebb az okostelefonhoz képest a táblagépek elterjedtsége: jelenleg tízből mindössze hárman rendelkeznek tablettel.

A megkérdezettek túlnyomó többsége mobilinternet-előfizetéssel is rendelkezik, de minden tizedik újságíró továbbra is csak wifin keresztül tudja használni készüléke internethez kapcsolódó funkcióit. Kétharmaduk okostelefonon és táblagépen egyaránt Android operációs rendszert használ, minden negyedik válaszadó viszont az iPhone-t választotta, a táblagépek közül pedig több mint 30%-uk vásárolt iPadet.

A mobileszközök munkavégzésben betöltött szerepének fontosságát jól mutatja, hogy az újságírók több mint 90%-a egy napra sem tudja nélkülözni okostelefonját: elmondásuk szerint arra is hajlandóak, hogy akár hazamenjenek érte, ha esetleg otthon felejtenék. Ennek oka, hogy válaszaik alapján a készülék nagymértékben megkönnyíti munkájukat, kétharmaduk használja például a telefont rendszeresen internetes információgyűjtésre cikkei megírása során.

Jelentős eltérés mutatkozik ugyanakkor az okostelefon és a táblagép munkavégzés céljából történő felhasználásában: míg előbbire az újságírók döntő hányada részben vagy teljes mértékben munkaeszközként tekint, addig a tableteket a válaszadók közel kétharmada inkább szabadidős elfoglaltságokra használja.
Az okostelefon leggyakrabban használt funkciói közé tartozik az e-mailek olvasása és írása, illetve a hírek nyomon követése – tíz újságíróból kilenc napi rendszerességgel használja e célokra készülékét. Túlnyomó többségük rendszeresen okostelefonja segítségével keresi fel a közösségi oldalakat. A hanghívás használata a harmadik helyre szorult vissza, SMS-eket pedig a válaszadók alig háromnegyede küld rendszeresen. A legnépszerűtlenebb funkció egyértelműen a QR-kód leolvasása: 83%-uk ritkábban, vagy szinte soha nem él ezzel a lehetőséggel.

Az újságírók döntő többsége nem szívesen tölt le túl sok alkalmazást mobileszközeire: mind az okostelefonok, mind a táblagépek esetén azok aránya a legmagasabb, akik tizenegynél kevesebb alkalmazást töltöttek le. Minden tizedik megkérdezett viszont megszállott appgyűjtő: ők ötvennél is több alkalmazással rendelkeznek.
A felhőinformatikai megoldások a mobileszközök használata nyomán viszonylag gyorsan elterjedtek a médiában dolgozók körében: mára a válaszadók több mint fele használ ilyen szolgáltatást, harmaduk napi rendszerességgel.

Letölthető infografika

Szólj hozzá!