Facebook oldaldoboz

A napi.hu legfrisebb hírei


13/01/23 Helló Kanada!

Madalina Rita

Az utóbbi napok egyik legbizarrabb híre volt a kanadai nagykövetség által indított kampány Miskolcon. Mivel először a Tumblr-en találkoztam vele, azonnal arra gondoltam, hogy ez valami rossz photoshop-vicc, így nem is foglalkoztam vele. Később kiderült, hogy valakik tényleg azt gondolták, hogy adekvát kommunikációs választ találtak egy problémára, mégpedig az alaptalanul menedékjogot kérő magyar állampolgárok tájékoztatására.

Az valóban jó gondolat volt, hogy a jogszabályi változásokról helyben is informálni kellene a lakosságot, hogy ne egy kanadai repülőtéren derüljön ki a dolog, viszont a megvalósítás katasztrofális. És nemcsak az: végtelenül lenézi azokat az embereket, akikhez szólni kíván.

Nem tudom, tervezett-e a kanadai nagykövetség pr-aktivitásokat, de önmagában az, hogy hirdetésekben és szpotokban tervezték közölni a változást - ráadásul ezzel a szöveggel -, arra enged következtetni, hogy teljesen biztosra akartak menni és a lehető legalacsonyabbra tették a lécet. Ennél már csak az lett volna megalázóbb (és félelmetesebb), ha hangosbeszélővel felszerelt autók járták volna a várost.

Az is nagy hiba volt, hogy nem egyeztettek az önkormányzattal, már csak azért is, mert akkor talán le tudták volna őket beszélni erről. Másrészt egy diplomáciával foglalkozó szervezetnek tisztában kellene lennie azzal, hogy ilyen jelentőségű ügyekben nem lehet a helyi vezetők kihagyása nélkül lépéseket tenni.

A kampányt végül leállították, eleve több olyan médium volt, mely jó érzékkel visszautasította az anyagok megjelentetését. A célt mindenesetre elérték, legalább is az egész ország tudomást szerzett a megváltozott kanadai jogszabályokról. Viszont többet veszítettek a réven, és káros is volt a tevékenységük: a kanadai nagykövetség reputációja rendkívül negatív lett, másrészt mindenféle álhírek kezdtek el terjedni Miskolcon a hazatoloncolásra váró, állítólag négyezer ember jövőbeni sorsáról.

A károkat csak fokozta, hogy a követség részéről senki nem szólalt meg, elérhetetlenné váltak ahelyett, hogy kezelték volna a helyzetet. Csupán annyit tettek, hogy leállították a kampányt, pedig egy bocsánatkéréssel mindenképpen tartoznak még főként a miskolciak, de az egész ország felé is.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

12 komment

13/01/22 Mit jelent majd a Facebook új keresője a vállalati oldalak számára?

Berkes Ákos

A Facebook épp egy hete jelentette be, hogy továbbfejleszti saját keresőrendszerét, mely a jövőben egy sor közösségi funkciót is magában foglal majd. Magyarul több kiváló összefoglalót lehetett olvasni arról, hogy pontosan milyen lehetőségeket kínál majd a Graph Search, azonban ezek leginkább a külföldi portálok cikkeit foglalják össze, hiszen az új kereső jelenleg a béta tesztelés fázisában van és bár lehet jelentkezni, de élőben egyelőre elég kevesen használhatták azt.

Kézenfekvőnek tűnik a Google keresőmotorjával összevetni a Graph Search jelentette változásokat. De szerintem már elvi szinten több érdekes különbség is megállapítható. A Google rendszeresen alakít a motor algoritmusain. Erre azért van szükség, mert a SEO-val foglalkozó szakemberek állandóan találnak olyan kiskapukat, amellyel a meghatározott tartalmat akkor is előnyösebb helyen tudják szerepeltetni, ha az a felhasználók keresési feltételeinek adott esetben kevésbé felelne meg, mint a találati listán hátrébb sorolt, nem SEO-zott oldalak. A Google számára az is már régen egyértelmű volt, hogy a közösségi oldalak átütő népszerűségével az ismerősök vagy csak követett hírességek, szakértők ajánlásai is relevánsan tudják módosítani a találati listát. A felismerést követően nem csak azért volt szükség egy saját közösségi platform létrehozására, mert a Facebook például a Google számára nagyjából egy fekete lyukhoz hasonlítható (korábban is kezdték el fejleszteni saját rendszerük alapjait), hanem azért is, mert a bejelentkezett felhasználókról rendelkezésre álló adatokat a hirdetési rendszerükben is fel tudják használni. Az online reputáció managerek számára azonban a találati listában való jó helyezés alapja a továbbiakban is a SEO marad - hiszen a Google-t jelentős mennyiségben kizárólag keresőként használják a felhasználók, illetve bárki számára elérhető a kereső-szolgáltatás kijelentkezett állapotban, amikor semmilyen közösségi forrás alapján nem tudja módosítani a találati listát a rendszer. 

A Facebook esetében ez egészen nyilvánvalóan nem lesz így, a felhasználókról minden keresés alkalmával minden adat rendelkezésre áll majd - ha az adott user úgy dönt, hogy Graph Search alapú keresést akar indítani.  A Google célja a Google+ integrálásával egyértelműen a keresési folyamat személyesebbé tétele volt, míg a Facebook a közösségek a böngészését teszi elérhetővé egy érdekesnek ígérkező keresési mechanizmus által (akár az egyéni akár a lokális közösségeket). A Google-nek régóta fel lehet tenni kérdéseket egész mondatban és nagy mértékben növelhető is a keresés eredményessége, ha valaki képes értelmes angol mondatokat alkotni. Azonban ezzel nem tudjuk böngészni ismerőseink kedvenc éttermeit, kedvenc zenéit vagy soha nem fogjuk vele megtalálni azt a kiállítást, amire a legtöbb barátunk kíváncsi. Vagy azt pártot, amit a legtöbben like-olnak. Ezzel az egésszel szerintem a hihetetlen mennyiségű rendelkezésre álló adatot teszi kezelhetőbbé és összefüggéseiben értelmezhetővé a Facebook minden felhasználójának a számára. Tehát a Facebook a közösségit teszi kereshetőbbé, míg a Google a keresést tette (személyesebbé majd) közösségibbé. 

Na de mit jelent ez a márka oldalak kezelői számára? Ha megértjük ezt a hozzáállásbeli különbséget, akkor - jelenlegi ismereteink birtokában - lesz-e valaha Facebook SEO? És miben különbözik ez a Google SEO-tól? A Google SEO-ról sok szó esett már, ezért csak a különbségekre mutatok rá. Állításom az, hogy a Google SEO alapja továbbra is a hagyományos tartalom-optimalizálás, mely révén az interneten elérhető tartalmunkat a Google motorja számára felismerhetővé, és az ismert algoritmusok értékelési struktúrájában  konkurenciánál fontosabbá, használhatóbbá, relevánsabbá tesszük. Az, hogy egyébként a +1-ezések révén az adott felhasználónak majd torzítja a találati listát a rendszer a megállapításon túl semmire nem jó nekünk. A Graph Search ezzel szemben nem csak ismerőseink, hanem minden felhasználó publikus adataiban keres, de ettől egyáltalán nem kell megijedni a privacy-huszárok szorongásait olvasgatva. Mert teszem azt, ha a személyes profilommal like-olom a kedvenc éttermem oldalát és ott a kirakott fotókat is előszeretettel kommentelem, majd valaki indít egy keresést, azzal, hogy mi a legnépszerűbb étterem Budapesten, akkor valaki megtalál majd egy jó helyet, de az én intim szférámba senki nem tudott kutakodni. 

A Facebook SEO tehát szintén a tartalom optimalizálásra épül, azzal a különbséggel, hogy itt az interaktivitás mértéke az elsődleges, amit mesterségesen, hivatkozásokkal, linkcserével, nem tudok torzítani. Tehát a tartalom előállítására, annak minőségére, és a rajongóink számára a való relevanciájára kell a hangsúlyt és az erőforrást csoportosítani a jövőben - ez a Facebook SEO. Mark Zuckerberg elmondta, hogy a Graph Search-csel elkészült a Facebook-élmény harmadik meghatározó pillére, ez tehát nem csupán egy olyan fejlesztés, mint a Bing-gel való korábbi együttműködés, sokkal több annál. El lehet mondani, hogy ilyen keresést helyek tekintetében például a Foursquare-n régóta indíthatunk (Explore funkció), de ott is csak limitált a forrás, amire épít és nehezen optimalizálható kínálati oldalról. 

Azt gondolom, hogy a felhasználók csak nyerhetnek a Graph Search használatával a jövőben, mert nem csak a Hírfolyamukon keresztül böngészhetik ismerőseik tartalmát, illetve a márkák rá lesznek kényszerítve, hogy további exkluzív tartalommal rávegyék a rajongókat, hogy még többször lépjenek interakcióra velük. Ehhez pedig a minőségen és a színvonalon kell javítani, amivel szintén a felhasználók járnak jól, hiszen nekik tetszőbb tartalmat láthatnak majd. A Graph Search összességében nem fogja leváltani a Google-t, mint az első számú keresőt, de szerintem egyértelműen bebetonozza a Facebook helyét a legtöbbet böngészett oldalak toplistájának elején.  




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/01/09 Rossz Pinterest példa

Madalina Rita

Egészen szörnyű vizuális katyvasz tud létrejönni a Pinteresten, leginkább a szövegek túlburjánzása miatt. Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy ez egy vizuális csatorna és rettenetesen néz ki ettől a felület egy-egy óvatlanabb keresés után. Ami jelen esetben egyébként a "business women" kifejezésre történt. Ha nagyon bulváros akarnék lenni, akkor azt írhatnám a poszt címének is, hogy "Elmyspace-esedik a Pinterest?"

Pinterest   Search results for business women.png




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/01/03 Egy egyszerű módszer nagy bakik elkerülésére

Madalina Rita

Mindenki ismer olyan sztorikat, ahol a dokumentumba írt megjegyzések között ottmaradt egy az ügyfelet sértő beszólás, vagy rossz helyre lett elküldve egy negatív, szintén az ügyféllel kapcsolatos levél. Valószínűleg nem kell ecsetelni, milyen nehéz jól kikeveredni az ilyen helyzetekből (leginkább sehogy), az viszont megér egy rövidebb eszmefuttatást, hogyan kerülhetjük el őket.

 

A válasz nagyon egyszerű: nem kell ilyesmit csinálni. Azt gondolnánk, hogy ez alapvető, de az ilyen bakik nagyon kis figyelmetlenségekből kerekednek ki. Biztosan mindenkinek van például olyan kollegája, aki a megbízót a családnevén vagy rosszabb esetben becenevén emlegeti. Ebből lesz aztán a családnévvel elnevezett file, vagy csak családnévvel megnevezett ügyfél a tanácsadói dokumentumban, figyelmetlenebb olvasásnál pedig továbbküldés és kicsit rosszabb szájízű címzett. Apróság, de fontos. Azzal pedig nem érdemes áltatnunk magunkat, hogy könnyedén megy a hivatalos és a félhivatalos hangnem szétválasztása, mert egy olyan hajrás időszakban, mint amilyen az évvége is, lehet, hogy mégsem sikerül erre odafigyelnünk.

 

Éppen ezért a legjobb, ha még a munkatársakkal beszélve is úgy emlegetjük az ügyfelünket, mintha éppen ő is ott lenne velünk egy légtérben. Így nem fog előfordulni, hogy meeting után kihallatszik a liftből, hogy lecsaládnevezzük vagy megjegyzést teszünk rá, és nem mellesleg a megbízó részére végzett munkát sem mérgezi meg a kritikus hangvétel. Ez főleg akkor fontos, ha egy tapasztalatlan újonc kerül a csapatba, akit könnyen demotiválttá tehet, ha azt hallja, hogy egy elviselhetetlen, hozzá nem értő ügyfélnek dolgozik.

 

Karót nyelt, merev, szürke hangulatú megközelítés? Lehet, de biztonságos. Az alapvető viselkedési szabályok követése pedig egyébként sem ártott  meg még senkinek.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

4 komment

12/11/19 Pinterest – kinek és miért?

Madalina Rita

Kevés olyan site van jelenleg a neten, melyet akkora buzz kísér, mint a Pinterestet. Kezdetben még inkább csak Etsy-fanok csatlakoztak az akkor még meghívásos rendszerrel működő honlap közönségéhez, utána viszont hirtelen mindenkit érdekelni kezdett, vélhetően a hihetetlen növekedési statisztikákról szóló hírek miatt.

 pinterest_fisk.jpg

A siker teljesen megalapozott és érthető. A közösségi média egyik fő vonzereje, hogy anélkül tudjuk kifejezni magunkat és megmutatni személyiségünket, hogy irtózatos költségekbe kellene vernünk magunkat. Elég, ha lájkoljuk vagy megosztjuk annak a táskának a képét, amit szeretnénk vagy azt a ruhát, amiben el tudnánk képzelni magunkat. Ez lényegében a Flickr megjelenése óta így van, csak mindig újabb csatornákat talál magának ez a virtuális fogyasztás. Ezt a Pinterest tökéletesen egyszerűen nyújtja, ráadásul egy másik elementáris igényt is kielégít: a gyűjtögetést. A tábláknak köszönhetően kategorizálhatjuk is, amit találtunk és kirakatba rendezhetjük azokat, méginkább fokozva ízlésünk megcsillantásának lehetőségét.

 

Most éppen a Pinterestet érzi erre a legmegfelelőbbnek a felhasználók egyre nagyobb tömege, mert egyrészt felhasználóbarát a kialakítása, másrészt egyértelműen megfelel annak a trendnek, hogy a szöveges tartalmakkal szemben egyre nagyobb teret nyernek a képek és videók. Nem írunk már hosszú blogposztokat a gondolatainkról – nem egy poszthoz keresünk illusztrációként fotót, hanem éppen fordítva: egy-egy fotóhoz rendelünk (esetleg) egy-két mondatot, kifejezve mondanivalónk lényegét.

 

Nagyrészt ezért tűnik már porosnak a Flickr, amit azért citálok ide már másodjára, mert szerintem a Pinterest az új Flickr. Annyi a különbség, hogy itt nem képmániások, hanem tárgymániások találkoznak többnyire, ezt a differenciát viszont el lehet fedni a választott fotók ízléses vizualitásával. Természetesen meg kell említeni a Tumblr-t is, ami sokkal korábban hozta lényegében ugyanazt, amit a Pinterest: csupán az az eltérés, hogy az itt található tartalmak inkább harsányak és erőteljesek, kevés a tabutéma, ezenkívül a nem regisztrált felhasználók számára kevésbé követhető. A Pinterest a tömegek szelíd Tumblr-je. Itt az amerikai háziasszonyok kis eséllyel találkoznak pornográfiába hajló tartalmakkal, nyugodtan gyűjtögethetik az esküvői fotókat és a recepteket, oda-vissza lájkolhatják egymást.

 pinterest_kisauto.jpg

Hogyan érdemes ebben a közegben vállalatként megjelenni? Kik számíthatnak figyelemre? Mivel az itt megjeleníthető tartalmak köre nagyon behatárolt, sokak számára nem megfelelő ez a csatorna. Számos vállalat esetében legfeljebb a saját honlapon vagy a Flickr-en található fotótár, galéria helyettesítéseként lehet megfelelő, viszont közösségi aktivitást hiba lenne elvárni. (Már csak azért sem, mert a magyar Pinterest felhasználók köre meglehetősen szűkös.)

 

Gyakran láthatunk kreatív felhasználási megoldásokat még olyan – a Pinteresttől távolinak tűnő – szereplőktől, mint például egyes egyetemek vagy nyomtatott napilapok, azonban fontos szem előtt tartani, hogy itt leginkább az olyan tartalmak működnek, melyeknek nagyon erős a vizualitásuk – színesek, vibrálóak, ízlésesek. Ha tehát nem rendelkezünk olyan fotóarchívummal, mint mondjuk egy National Geographic vagy az IKEA, inkább ne használjuk ezt a csatornát. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/10/08 A képek forradalma

Sajti Botond

Akik a közösségi média trendeket elemezve ma is olyan kérdésekre keresik a választ, hogy mik lesznek a jövő legsikeresebb alkalmazásai, melyik startupból lesz a következő Facebook vagy a következő Twitter, rossz úton járnak. A trendek mostanában világszerte láthatóan nem elsősorban alkalmazások vagy adott elgondoláson alapuló technológia mentén (pl. geolokáció, augmented reality, stb.) rajzolódnak ki. Ha a tömegeket megmozgató online megoldásokat a kommunikáció alapegységeinek szintjén vizsgáljuk, egy meghatározó közös vonást fogunk ezekben találni: a képeket.

1. Az elmúlt egy-két évben két közösségi hálózat növekedett minden egyébnél gyorsabb ütemben: a Pinterest és az Instagram. Mindkettő képek megosztásán és / vagy készítésén alapul.

INSTAGRAM.png

2. A Facebookon használatos poszttípusok közül magasan a képek, fotók generálják a legnagyobb interaktivitást, de mindez a blogokra is igaz: az olvasók jobban szeretik a sok kép – kevés fotó típusú posztokat, mint a szöveges cikkeket.

3. Továbbra is töretlen az infografikák terjedése, ma már szinte bármilyen témáról találhatunk releváns és friss grafikus összefoglalókatt. Sőt mára az infografika-készítő megoldásokból is széles a választék.

info2_850.jpg

4. A mobileszközök kezdetben inkább csak új extraként funkcionáló kamerái mára fontos alaptartozékká, s egyben a kompakt fényképezőgépek komoly versenytársaivá váltak azzal a jelentős előnnyel, hogy előbbiekről egy kattintással közzétehetőek akár egyszerre több online felületen is a képek. Szintén döntő tényezővé vált ezen eszközök a versenyében a kijelző felbontása, minősége.

Polaroid-Android-camera-screen-shot.jpg

Mi áll ennek hátterében? Ahogy egyre több csatornán, felületen és eszközön áradnak az információk, a felhasználók óhatatlanul is a könnyebb ellenállás irányába mozdulnak el – amit egy pár másodperc alatt befogadható kép vagy fotó jelenthet a hosszú szövegekkel szemben. A közösségi médiában ráadásul sokkal inkább a kommunikáció rituális (közösségteremtő- és megtartó) funkciója érvényesül a puszta információátvitellel szemben, s előbbi szintén a vizualitást részesíti előnyben. Korábban például csak részletes magyarázat után tudtuk a társalgás tárgyává tenni, ha valami érdekes láttunk az utcán, ma viszont már egyszerűen csak megmutatjuk (sőt, megosztjuk) az erről készült fotót az okostelefon segítségével.

macy-thanksgiving-parade-balloon-buzz-lightyear-smartphone-camera-mobile-smart-phone-photography-tech-gadget-technology-gizmo-video-photo.jpg

Milyen tanulságokat vonhatnak le mindebből a vállalati kommunikációs szakemberek? Jó esetben nem azt, hogy „csináljunk akkor gyorsan még egy céges Pinterest-profilt is, posztoljunk vállalati Instagram-fotókat, és ezentúl mindenről készítsünk infografikát, mert ezek most olyan menők". Egyrészt amíg nem definiáltuk pontosan, mit várunk ezektől az eszközöktől, kiket szeretnénk megszólítani a segítségükkel és hogyan illesztjük be mindezt a vállalati kommunikációs stratégiába, akkor még rövid távon sem fognak értékelhető eredményt hozni. Másrészt hosszú távon nem lesz elegendő önmagában az aktuálisan elérhető és népszerű közösségimédia-megoldások használata. A médiafogyasztási és tartalomelőállítási szokások átalakulását a vállalati kommunikáció minden területén figyelembe kell venni, és a régóta használt eszközöket és koncepciókat is felül kell vizsgálni, vajon elég erősek-e vizuálisan ahhoz, hogy ma is megállják a helyüket. Természetesen ez nem jelent leszámolást a folyó szövegekkel, a könyvek sem fognak eltűnni (sőt táblagépen hajlandóak vagyunk többet is olvasni), és számos területen továbbra is indokolt és hasznos lesz ezek alkalmazása a vállalati és termékkommunikációban is, de például az Y generáció tagjai és az utánuk jövők számára egy 25 oldalas, tisztán szöveges használati utasítás már egyszerűen feldolgozhatatlan lesz.

Azok a szervezetek, akik ezeket a szempontokat nem érvényesítik kommunikációjukban, nemcsak formai szempontból fognak egyre inkább régimódinak, lemaradónak tűnni a többiekkel szemben, de üzeneteiket is egyre kisebb hatékonysággal tudják majd továbbítani célközönségük felé – a közösségépítésről nem is beszélve.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/10/03 Táblagépen többet olvasunk

Berkes Ákos

A Pew Research legújabb kutatásából kiderül, hogy a hírfogyasztás mértékére igen kedvező hatással van mobileszközök terjedése. Minden feltételezéssel ellentétben a kutatásból kiderül, hogy minél több eszközt használunk, annál több hírt fogyasztunk: nem az egységnyi idő oszlik meg az eszközök között, hanem a tevékenységre szánt idő bővül azoknál, akik több eszközt is napi szinten használnak. 

Ráadásul a felmérés arra is rámutat, hogy az eszközök beszerzésével általánosan bővült a felhasználók egyéni, hírfogyasztással töltött ideje is. 

tl2.png

A legtöbben hosszabb riportokat, beszámolókat, blogposztokat vagy oknyomozó riportokat olvasnak tableten, mindezt munkaidő előtt és után. Ezen felhasználók 72%-a egyáltalán nem tudatosan kereste ezeket a tartalmakat, azokat ismerőseik, kedvenc bloggereik ajánlásai révén találták meg. 

Azok akik fizetett tartalmat fogyasztanak digitális formában általában mélyebb elkötelezettséggel is rendelkezik az adott sajtótermék iránt. Erre abból lehet következtetni, hogy magasabb azok aránya, akik nem csak digitális, de print előfizetésekkel is rendelkeznek.

tl2_1.png

Mindebből az általunk már többször és több fórumon is hangoztatott következtetéseket lehet levonni. Online tartalmainkat - ma már - elengedhetetlen többféle mobil eszközre is optimalizálni. Hirdetési portfóliónkat is ki kell terjeszteni ezekre az eszközökre. Valamint az elkötelezettség mértékének magasabb szintjére építve exkluzív és csak ezeken az eszközökön is elérhető tartalmakat is elő kell állítanunk leghűségesebb ügyfeleinknek, olvasóinknak, felhasználóinknak. 

Forrás: journalism.org




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/07/31 A Puzsér-jelenségről, avagy a bulvármédia Che Guevara-pólója

Sajti Botond

Érdekes volt megfigyelni az elmúlt hónapokban, hogyan használta fel az egyik nagy hazai kereskedelmi televízió és ezzel párhuzamosan az egész bulvármédia a nézettség, olvasottság felturbózására és új, az eddigi eszközökkel már el nem érhető közönségrétegek megszólítására az elmúlt években nagyrészt rádiós műsorvezetőként aktív megmondóembert, Puzsér Róbertet. A jelenség azért nem mindennapi, mert épp ő volt az, aki rendszeresen kemény kritikával illette a tömegmédia működését és a nagy világmárkák tevékenységét egyaránt. Műsoraiban olyan gondolatokat közvetített tehát, amelyek máig aktív tabunak számítanak a médiában (ezekkel a tabukkal a két éve itt, a Trendlaboron is foglalkoztunk). Most pedig épp az egyik nagy kereskedelmi csatorna vállalt szerepet a „tabudöntésben" azzal, hogy egyik legnézettebb műsorában kvázi főszerepet – és ezzel együtt országos ismertséget – biztosított Puzsér számára.

puzser_1.jpg

Kép forrása: puzser.blog.hu

Az talán mindenki számára világos, hogy az ebből fakadó potenciális kisebb-nagyobb botrányok nagyon is hatékony eszközök a nézettség, olvasottság fokozásában. Mostanáig a tömegmédia mégsem élt ezzel az eszközzel, hiszen ha a botrány a csatorna saját szabályainak megszegéséből fakad, akkor fennáll a veszély, hogy ez fontos hirdetők, szponzorok, vagy akár maga a kiadó, tulajdonosi kör érdekeit sérti, ez pedig már forintban mérhető kárt okozhat. Ez tehát nagyon kockázatos játék is lehet. Azonban a Puzsér-bomba bevetését utólag elemezve kiderül, hogy a kereskedelmi tévé nagyon jól megtalálta a botránykeltésben azt az egyensúlyt, amely a nézettséget és a műsor körüli hírverést kellő mértékben növeli, de még nem riasztja el a hirdetőket és nem idegesíti fel a tulajdonosokat.

Az egész akció olyan szempontból a legérdekesebb, hogy a csatorna és a bulvármédia ezzel egy egyre inkább érzékelhető médiafogyasztói igénynek is próbál megfelelni: ahogy egyre többen fogékonyak a környezetvédők üzeneteire vagy éppen a biotermékekre, úgy nő a média- és társadalomkritika iránti igény is, melynek kielégítésével olyan közönségrétegeket is el lehet érni, akik amúgy távol tartják magukat a bulvártól. A kereskedelmi médiának nem a konzumerizmus bármilyen szintű megvédése vagy a kapcsolódó tabuk fenntartása az elsődleges célja, hanem értelemszerűen a nézettség és a hirdetési bevételek fokozása. Ha ehhez pedig hozzájárul, hogy a fogyasztói rendszert kritizáló hangoknak adnak teret, akkor ez is belefér. Így lett Puzsér Róbertből egy fogaskerék az általa oly sokat szidott gépezetben, a bulvármédia Che Guevara-pólója.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/07/18 Akkorát fog szólni, mint az első televíziós közvetítés?

Berkes Ákos

A jövő héten kezdődnek az ötkarikás játékok Londonban. Alig 9 nap múlva az emberiség döntő többsége az összes elképzelhető forrásból és minél gyorsabban szeretne majd hozzáférni a lehető legmegbízhatóbb információkhoz. Nem kell nagy tisztánlátás ehhez a megállapításhoz: 1936-ban az első élő televíziós közvetítés tárgya éppen a berlini játékok nyitóeseménye volt. (Ha máshonnan nem is, de a Robert Zemeckis 1997-es, Kapcsolat című filmjéből is tudhatjuk mindezt.) Azóta pedig minden egyes olimpia egyúttal forradalom a kommunikáció területén is: ha mást nem, legalább a nézettségi rekordot illik megdönteni.  

Az idei Olimpiát például már a Danny Boyle által rendezett nyitó eseménytől kezdődően 3D-ben nézhetjük, teljesen ingyenesen akár Magyarországon is, mivel a Magyar Televízió, követve hagyományait, úttörőként adaptálja az új technikai megoldásokat és digitális földfelszíni frekvencián sugározza a kísérleti M3D csatornát. 

A támogatók is nagy erőkkel készülnek brandelt tartalommal. A VISA például egy kiváló infografikát készített az Olimpia brit nemzetgazdaságra gyakorolt hatásairól. 

Azonban nem csak a televíziós közvetítésekben hoz újdonságot ez az olimpia. A mobil alkalmazások és közösségi csatornák területén is egy sor, a sportközvetítésekkel kapcsolatos újdonsággal készülnek világszerte. (Az appok döntő többsége egyaránt elérhető iOS-re és Android-ra.)

Mobil alkalmazások

bbc.png

Az angol BBC és az amerikai NBC televíziós csatornák, felismerve, hogy nézőik jelentős része akár a TV készülékek előtt, akár útközben igényli a hozzáférést az azonnali információkhoz, elkészítették a leginkább statikus és (szövegesen) informatív tartalomra építő alkalmazásukat. A BBC-alkalmazás esetében a világ legpatinásabb sajtóorgánumának újságírói által vezetett élő kommentár jelenti a többletet. Az NBC esetében, feltehetően a piaci igényekhez idomulva, az on-demand videós tartalmak vannak túlsúlyban. Az NBC emellett egy önálló appban az élő videóképet is elérhetővé tette, természetesen kizárólag kábeles vagy műholdas előfizetői számára, exkluzív tartalomként. (Az MTVA a Foci EB-re készült hasonló, kiválóan működő alkalmazással!)

teamusa.pngAz Amerikai Olimpiai Csapat is hivatalos applikációval készül, melyben az előzőekhez hasonlóan elérhető a teljes versenynaptár, az eredmények és azok újságírói kommentálása, és videós tartalom is, melyhez szintén valamely közvetítő csatorna előfizetése szükséges. Ezen felül természetesen teljeskörűen integrálásra került a Facebook és a Twitter is: a szurkolás funkcióval egy gombnyomással küldhetünk szurkolói üzenetet kedvenc sportolóinknak. 

A Lonely Planet a londoni appját frissítette az Olimpiára az események és helyszínek teljes tárházával. Tehát ők továbbra is ragaszkodnak a korábban a Trendlaboron már tárgyalt módszerükhöz, mely szerint szorosan szerkesztik saját tartalmukat és limitálják a felhasználói hozzájárulást. 

A hivatalos olimpiai alkalmazás is a fent felsorolt funkciókat tudja, csak nemzetközi felhasználásra tervezték. Elérhető benne a versenynaptár (amiből saját magunknak összeállítást is tudunk készíteni), videók, eredmények, beszámolók, de mindezt a saját időzónánkban, ami nem elhanyagolható mértékben segíti a nemzetközi használatot. Ezen felül pedig egy külön, csak az eredményeket közlő appot is készítettek a rendezők megrendelésére.

Facebook 

Érdemes arról vitázni, hogy milyen hatással van a Facebook használat a hírfogyasztási szokásokra általában, és hogy ez egy jó vagy káros folyamat-e, azonban egy dolgot kár lenne vitatni, mégpedig azt, hogy jelentős látogatottság érhető el az ismerősök ajánlásai és a saját oldal optimális üzemeltetése révén egyaránt. 

Az NBC hivatalosan is együttműködést kötött a Facebookkal az elérés maximalizálása és a minőségi tartalomszolgáltatás érdekében. Egyrészt kizárólagos hozzáférést kapnak a Facebook Talk Meter szolgáltatásához, mely révén a legnépszerűbb sportolók és versenyek buzz szintjét tudják majd mérni. Ez megmutatja, hogy a felhasználók milyen mértékben beszélnek vagy lépnek interakcióba egy-egy szó vagy kifejezés kapcsán, mennyire használják azokat a kommunikáció során. Ezen felül az NBC Olympics oldalon exkluzív tudósítások és tartalmak is elérhetőek lesznek. Az NBC a műsoraiba is minden korábbinál jelentősebb mértékben fogja integrálni az így szerzett információkat és véleményeket egyaránt, ehhez a sajnos hazánkban még nem teljesen elérhető Facebook App Centre egy appja is hozzájárul majd.

A hivatalos olimpiai Facebook oldal profin felépített, teljes Timeline-nal, játékokkal, videós és fényképes nyereményjátékkal, Flash-alapú közösségi játékkal gyúrt rá a rajongószámra. Tartalmát tekintve az olimpiai helyszíneket és azok hangulatát próbálják megragadni majd. Az Olympic Hub pedig a versenyzők közösségi média felületeit gyűjti össze egy helyen, toplisták, országok, sportágak szerint teszi böngészhetővé a több ezer sportoló saját csatornáját.

game.png

A hazai helyzet sajnos nem ilyen érdekes. A Magyar Olimpiai Bizottság Facebook oldalát alig 400-an likeolták, és a tartalma is kimerül a hivatalos oldal híreinek újraposztolásában. Az MTVA sem készül hasonló alkalmazással, mint az EB idején - legalábbis egyelőre ennek nyoma sincs. Pedig az Olimpia esetén sokkal nagyobb érdeklődésre tarthatnának számot, ez szinte borítékolható. 

Mindebből csak a mára már szokásosnak nevezhető következtetést lehet levonni: tömegek számára alakult át a hír- és tartalomfogyasztás mikéntje. Már nem csak azért érdemes jelen lenni saját, brandelt felülettel, mert modernitást és innovációt sugall, hanem szükséges, mert valóban növelhető az elért felhasználók száma. Vagy csak az internethasználat előretörésével elvesztett nézőket lehetséges visszacsábítani? Újakat nem szerezhetünk? Ezt a következő évek előtt már az olimpiai számokból is megtudhatjuk!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/05/16 Lőjük szét a városunkat!

Berkes Ákos

Múlt héten került megrendezésre az ARE 2012 konferencia, amely a legnagyobb rendezvény a világon az Augmented Reality alkalmazások készítőinek, használóinak. Az előadók és kiállítók között találhattunk fejlesztőket, kész megoldásokat kínáló cégeket, kreatív alkotókat és marketing tanácsadókat épp úgy, mint általános üzleti tanácsadással foglalkozó szakembereket is. 

Úgy tűnik azonban, hogy a legnagyobb elismerést egy játékfejlesztő cégnek sikerült kivívnia új fejlesztésének bemutatásával, ez az X-Ray Vision Tank. Az Ogmento legutóbbi alkalmazása az Észak-Amerikai Kosárlabda Bajnokságnak, az NBA-nek készült és szinte már minden, a kiterjesztett valóságon és helyzetmeghatározáson alapuló megoldást integráltak abba is - egy sor jelölést kapott a legnívósabb technológiai díjjakra. 

Az X-Ray Vision Tank lényege, hogy a játék helyszíne nem egy virtuális tér, hanem a kiterjesztett valóság, a színpad, az irodánk, vagy akár az egész város. Mindennel, amit látunk, kapcsolatba tudunk lépni, és minden része a játéknak. Ezzel teremtik meg a forradalmi újdonságot: az épületek nem csupán díszletként jelennek meg a játékban, a kiterjesztett valóság által nyújtott többlet pedig nem ér véget a fizikai és a virtuális határán. 

A fejlesztőcsapat vezetője előadásán demózta is az alkalmazást, miközben New Yorkban elhelyeztek egy tankot a Minesta street-en, ami már bárki számára megtekinthető. Kíváncsian várjuk mi lesz a vége a fejlesztésnek, mert az nyilvánvalóan túlmutat jelenlegi felhasználási lehetőségén a játékon belül - bár nyilvánvalóan egy halom pénzt lehet majd keresni vele. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/05/08 A láthatatlan reklám

Berkes Ákos

Sydney nyüzsgő party-negyedében indította el első női dezodorának kampányát a Lynx, amely hazánkban, az európai piac néhány további országához hasonlóan, más néven kapható.

Az éjszakai, "közterületi" megjelenés lényege az volt, hogy egy üresen álló ház ablakaiba olyan LCD kijelzőket szereltek, amelyekre egy egyszerű polarizáló réteget ragasztottak. Az egyféleképpen polarizált fény csak különleges szemüvegekkel vált átláthatóvá. Vagyis a nézelődők számára csak akkor derült ki, hogy mi is folyik a házban, az ablakok mögött, ha felvették a rendelkezésre álló - party-negyedhez illő módon a Ray Ban klasszikus Wayfarer modelljét imitáló - színes szemüvegeket.

Nem csak a helyszín helyes megválasztását, a technika helyes integrálását vagy akár magát az ötletet hasznos értékelni a videó kapcsán. Érdemes felismerni a tendenciát, hogy a látványos közterületi megjelenések jelentik az egyik legjobban használható online tartalom-forrást, mellyel a helyszíni elérés gyakorlatilag korlátlanul, de biztosan határok nélkül többszörözhető meg. Ráadásul a 18-34 éves korosztály, a marketerek számára legfontosabb célcsoport érhető el a leghatékonyabban a Youtube-on (vagy bármely más online felületen) keresztül.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

12/04/19 Google forradalom az online hirdetési piacon?

Berkes Ákos

A Google szerint van egy természetes folyamat, amely a technológia fejlődésével elkerülhetetlen: ahogy annak idején a TV újdonságként hatott, úgy fejlődik ma az online megjelenés és annak mérése is. Ezzel egyébként nem értek teljes mértékben egyet, hiszen míg a nézettségi adatokat és értékeléseket egy-egy reklámról vagy idősávról, műsorról évtizedekig ugyanazokra az adatokra és összefüggésekre alapozták, addig az online látogatottsági, elérési vagy akár a látogatókról rendelkezésre álló személyes adatok köre és az azok között feltételezett összefüggések egyaránt folyamatosan fejlődnek, bővülnek. És pont a fejlődésben rejlő lehetőségek jelentik a legnagyobb, legérdekesebb különbséget, nem a rendelkezésre álló adatok többlete. Ráadásul ezt az utat tapossa ki a Google is, tegnap jelentették be, hogy milyen új megoldásokat kínálnak a márkák online és mobil eszközös hirdetéseit kezelő és monitorozó partnereiknek, ezt nevezik Brand Activate Initiative-nek. 

Az Ad Age Digital konferencián prezentált új szolgáltatásokkal kívánják támogatni azokat, akik kielégítik az egyre jelentősebb igényt az élő statisztikák mentén történő folyamatosan tartalom-fejlesztésre. Nem titkoltan csatlakoznak ezzel egy korábbi kezdeményezéshez, mely azt célozza, hogy a rendelkezésre álló statisztikákat az iparági szakértők bevonásával folyamatosan az adott szektorok igényéhez igazítsák, a közös tapasztalat mentén pedig fejlesszék a szolgáltatásokat. Ez a 3MS (Making Measurement Make Sense) koalíció, ami kétségkívül a legnagyobb résztvevőjével gyarapodik a Google ezen a projektjével. 

A kulcsszó a Brand Activate Initiative kapcsán az élő adatok mentén történő azonnali reagálás és kampány-fejlesztés. A kampány egyes elemei vagy akár az egész megjelenés alakításán keresztül. Jelenleg két elemből áll a fejlesztésük. Az Active View a Google Display Network Reserve szolgáltatást használók számára lesz kezdetben elérhető, míg a DoubleClick for Advertisers-t használók egy kicsit később fogják megkapni. Ennek lényege, hogy kizárólag azokat a megjelenéseket számítják ezentúl az összesítésekben (végső soron a megjelenés alapú hirdetések esetében ez költségmegtakarítást, illetve ROI-biztosítást eredményezhet), amelyek a 3MS tervezett iparági szabványa alapján megfelelnek a valódi megjelenés szabályának: legalább 1 mp-ig látható a hirdetés a képernyőn, illetve az összes megjelenített hirdetés legalább 50%-ának teljesítenie kell ezt a kritériumot.

A másik az Active GRP, amellyel élőben tudjuk Google hirdetésünket finomhangolni. Ezek a változtatások, mentésüket követően, azonnal érvényesek lesznek már a következő megjelenésre is! Megváltoztatták az adatkezelési és -gyűjtési módszertanukat is, amit egyszerűen Robosztus módszertannak neveznek (Robust methodology), és egy korábban nem alkalmazott módon egyesítik a bejelentkezett felhasználókról és az anonim látogatókról rendelkezésre álló adatokat. (Azt állítják, hogy ennek során soha nem adnak ki az azonosítást lehetővé tevő adatokat személyeknek, csupán statisztikai szinten kerülnek feldolgozásra.)

További újdonságokat és fejlesztéseket ígérnek még a Brand Activate Initiative keretében, és ezeket további partnerek számára fogják elérhetővé tenni. Azt is tudni lehet, hogy minden hirdető számára biztosítják majd a szolgáltatásokat. Érdekes lesz figyelni a 3MS további kezdeményezéseit, mert ez az iparági standard a hirdetések mérése kapcsán például kifejezetten előremutató és hasznos megoldásnak tűnik, és valóban minden szereplő számára előnyös: a márkák biztosak lehetnek benne, hogy nem kidobott pénz az online hirdetés (ha eddig kételkedtek), a hirdetők, ügynökségek pedig pontosabb ajánlatot fognak tudni adni és megbízhatóbb eredményt fognak tudni szállítani. A hirdetést szolgáltatók pedig nagyobb bevételt remélhetnek, nagyobb piacról.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/04/04 Vér tapad egy torrent fájlhoz

Berkes Ákos

A valóban ötletes és innovatív online kampányokkal szemben gyakran merül fel jogos kritikaként, hogy kevéssé tükrözik tartalmukban és technikai megvalósításukban a népszerűsítendő célt, üzenetet, terméket. 

Az orosz SmartNewSolutions ügynökség feltehetően pontosan ennek az ellenérvnek ment elébe, amikor a véradás fontosságát hirdető kampányt tervezték. Elkészítettek egy filmet a véradás fontosságáról, és annak terjesztését torrent alapon oldották meg. 

A torrent fájlok használatával történő megosztás során a felhasználók szerepe pontos analógiája a véradók szerepének a véradás rendszerében. Erre építve nem csak a szakmai blogok számára tették érdekessé a kampányt, hiszen a torrentezők többsége pontosan érti a megosztás, a közösség iránti felelősség fontosságát. Azok pedig, akik egy rendszerrel kapcsolatban már magukévá tették ezt a mentalitást, feltehetően könnyebben megértik majd, miért is fontos a társadalom szempontjából a rendszeres véradás. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/03/30 A mérföldkövekben rejlő lehetőségek

Berkes Ákos

A Facebook Timeline hamarosan nemcsak egy választható lehetőség, hanem kötelező megjelenési forma lesz minden rajongói oldal számára. Persze ez nem újdonság, hiszen már nagyon sokan átálltak az új rendszerre, az utolsó pillanatig kiváróknak pedig biztosan szerepel a naptárában a március 30-i határidő.

Van egy kiváló példa, ami a Timeline egyik érdekes funkciójának használatára vonatkozik, ez pedig a címben is szereplő mérföldkő, vagy eredeti elnevezésén a Milestone. Ezzel biztosítanak lehetőséget az oldalak tartalmát kezelők és előállítók számára, hogy az adott vállalat történelmét is megjeleníthessék a Facebookon. Visszamenőleg, tetszőlegesen megadott időpontokra vihetünk fel posztokat, akár a közösségi oldal alakulását évtizedekkel megelőző időpontokra is. Aki foglalkozik vállalati kommunikációval, pontosan tudja, mennyire szeretik a vezetők azt, ha a vállalkozás múltját össze lehet kötni az aktuális üzenetekkel és tevékenységgel.

Az Old Spiceonline kampányai évek óta a best practice gyűjtemények állandó szereplői, teljes joggal, hiszen akcióik átütő sikerűek, és ezt az eredményt időről időre meg is tudják ismételni. Az egyetlen jogos kifogás csupán az lehet, hogy nem mernek radikálisan változtatni egy bevált koncepción. Egy másik, ennél jogosabb kifogás az lehet, hogy miért kellett az európai piacra egy fehér karakterrel helyettesíteni Isaiah Mustafa-t, de ez már egy másik témakör lenne.)

Szerencsés helyzetben van a Procter & Gamble(akik fordíthatnának kicsit több energiát Wikipédia szócikkük karbantartására), mert szinte semmilyen modoros vagy mesterkélt hangnemhez nem köti őket egyik márkájuk vagy termék célcsoportjuk sem. Ez nyilván nem mondható el minden vállalatról. Azonban amilyen mérföldköveket feltöltöttek, az több mint szórakoztató, és biztos vagyok benne, hogy nagy mértékben növelte a felhasználók által az oldalon eltöltött idő mennyiségét.

Elsőként rögtön itt van az alapítás idejére helyezett poszt. Minden bizonnyal nem egy ninja leopárd volt az egyik alapítója a márkának, de csupán azzal, hogy nem veszik magukat komolyan, az online térben már közelebb kerültek a természetesnek ható kommunikációhoz.

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy ezt a stílust nem lehet korlátlanul használni, de jóval szélesebb körben alkalmazhatnák a vállalatok idehaza is, mint jelenleg.

Egy másik tényleg humoros poszt, ami ugyanennek a leopárdnak és partnerének köszönhető, hogy 18 évvel később vált elérhetővé a fogyasztók számára házi mozgóképrögzítés (VCR) technológiája, mivel elsüllyesztették az azt szállító hajót. Még szerencse, hogy a hollywoodi sztárok anyukáit túlnyomó részben sikerült megmenteni, az 5 legvonzóbb hölgy személyében. Még a teljesen komolytalan tartalomba is beleviszik az imázs formáló szempontokat. Tulajdonképpen hagyományt hamisítanak jelenlegi kommunikációjukhoz.

Így folytatják hosszan és sok poszton keresztül. Mint például a háború utáni, úgynevezett Nagy Generáció elnevezéséhez is kitaláltak valamit. Ezeknek mind-mind jelentősége van. Növelik az oldalon eltöltött időt és az interakciók számát is. Nem egy esetben ezeken a mérföldköveken nagyobb a felhasználói aktivitás mértéke, mint a mindennapos tartalmon. Azonban ezt nem szabad lebecsülni, hiszen ezen interakciók révén a mindennapos posztok nagyobb valószínűséggel jelennek meg a felhasználók hírfolyamában, amivel az oldal természetes elérésének mértéke növelhető.

Csak gratulálni lehet a kreatív ügynökségnek, mert egy hasznos funkciót megint sikeresen alkalmaztak az Old Spice márka imázsára.

 

 

forrás 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/03/20 USA elnökválasztás 2.0 – Republikánusok a közösségi médiában

Szokonya István

A 2008-as amerikai elnökválasztási kampány utána számos elemzés és tanulmány vizsgálta, hogy Barack Obama közösségi média jelenléte mennyivel járult hozzá választási sikeréhez. Korábbi cikkünkben már mi is foglalkoztunk az elnökválasztás és a Facebook kapcsolatával, most pedig körbenéztünk az elnökjelöltségért küzdő négy republikánus politikus social media platformjain, hogy megtudjuk, képesek-e Obama nyomába lépni.

A konzervatív párt elnökjelöltségéért küzdők közül ez idáig Mitt Romney stábja végezte a legalaposabb munkát a social media kampány területén, melyet többek között az is kiválóan bizonyít, hogy a négy politikus közül március 19-ig egyedül az ő Facebook oldalát váltották át Timeline-ra. Romney oldalán számos egyedi alkalmazást vehet igénybe a több mint másfél millió rajongó: a ’’Stand With Mitt’’ appon keresztül például bárki feltöltheti magáról azt a fotót, melyen az általa aláírt, korábban a Facebookról kinyomtatott táblával pózol, büszkén vállalva, hogy Mitt mellett áll.  Továbbá az alkalmazáson keresztül egy webkamera segítségével a rajongó videó üzenetben is megoszthatja a világgal, hogy miért tartja az egykori massachusettsi kormányzót ideális jelöltnek az elnöki címre. 

Az oldal szerkesztői ügyesen kihasználják a Demokraták egy nemrég elkövetett bakiját – kiszivárgott ugyanis Obama egyik kampánymenedzserének egy március 13-i e-mail-je, melyben arra hívja fel a demokrata-pártiak figyelmét, hogy egy friss közvélemény kutatás szerint ha Romney és Obama között most kéne dönteni, a jelenlegi elnök veszítene. Romney Facebook oldalán egy petícióhoz csatlakozhatnak azok a rajongók, akik egyetértenek a fenti állítással és úgy gondolják, hogy konzervatív elnökjelölt-aspiráns ki tudná ütni Obamát. A petíció aláírását megkönnyítendő az oldal a Facebook-on megadott adatok alapján automatikusan kitölti a szükséges mezőket, így csak egyet kell klikkelnie a felhasználónak ahhoz, hogy támogatását ily módon kifejezze. Rendszeres, napi aktuálpolitikai eseményekre reagáló Twitter posztjai és naponta olykor több tucatnyi fényképpel bővülő Flickr oldala mellett figyelemre méltó Romney YouTube csatornája is, ahol külön csoportba gyűjtik többek között a vele készített interjúkat, az Obamát támadó videókat (’’Obama Isn’t Working’’) és azokat, amelyek Newt Gingrich vezetői képességeit kritizálják (’’Unreliable Leader’’). 

A mindössze 182 480 Facebook rajongóval rendelkező Rick Santorum Romney-hoz hasonlóan szintén petíció aláírására buzdítja a Facebook felhasználókat, ám ő egy konkrét ügy kapcsán, a Kanadától a Mexikói-öbölig húzódó Keystone XL olajvezeték kiépítéséért kezdett akcióba. Egy másik alkalmazás révén a bankkártyaadatokat megadva, közvetlenül a Facebookon keresztül támogatható Santorum kampánya. Hivatalos YouTube csatornáján a videók száma meghaladja Romney feltöltéseinek számát, ám a felület kialakítása közel sem olyan igényes, mint vetélytársa esetében, hisz Santorum videó ömlesztve, kategorizálás nélkül kerültek fel. A volt pennsylvaniai szenátor Twitteren igen aktív, ám így is csak fele annyi tweet-et publikált, mint Newt Gingrich, akinek ez idáig összesen 3438-szor csiripelt. A kiemelkedő Twitter jelenlétnek (nem ritka, hogy tíznél is többször posztol egy nap) meg is van az eredménye: 1,448,574 követővel ő áll a konzervatív jelöltségért küzdők élén a Twitter tekintetében (bár még így is csak alig több mint tizedannyi követője van, mint Obamának). Érdekes módon Gingrich Facebook rajongói mindössze ötödannyian vannak, mint Twitter követői, noha hivatalos Facebook oldalán több petícióhoz is lehet csatlakozni, bár kicsit zavaró, hogy azok formátuma nem egyezik meg.

A közvélemény kutatások szerint népszerűségben jelenleg a másik három jelölt után kullogó Ron Paul a YouTube videók számát nézve is csak hátulról az első, ám figyelemre méltó, hogy még mindig rendszeresen frissítik az előző kampányhoz készített ’’ronpaul2008dotcom’’ csatornát, melyen jelenleg több mint 1200 videó található. A Tea Party-közeli politikus Facebook oldalán a szokásos tartalom mellett az egyetlen egyedi app az az alkalmazás, mely segítségével Paul által aláírt pólókat és bögréket lehet nyerni.

Természetesen nem lehet szó nélkül hagyni Barack Obama közösségi média jelenlétét sem, ám a jelenlegi elnök többszörös testhossznyi előnye nyilvánvalóan annak tudható be elsősorban, hogy ő az előző kampány óta folyamatosan építi social media bázisát. 2008. november 4. óta az elnök Facebook rajongóinak száma több mint a tízszeresére nőtt, most már a 26 millió felé tart, mely minden bizonnyal a rendszeres tartalomposztolásnak is köszönhető. A Timeline bevezetése után nem sokkal a szerkesztők Obama gyakorlatilag minden fontosabb életeseményét feltüntették az oldalon, sőt a legtöbb neves napot képpel is illusztrálták. A regnáló elnök oldaláról is tudunk közvetlenül utalni, ha támogatni szeretnénk a kampányát és persze számtalan kép és videó is elérhető, ám kis csalódást kelthet, hogy semmilyen egyedi alkalmazás nem áll rendelkezésre. Bátor lépésnek tekinthető azonban az, hogy 2011 novemberében a stáb elindította Obama Tumblr. oldalát, vállalva annak a kockázatát, hogy azon keresztül többen támadó vagy irreleváns tartalmat fognak generálni.  Obama több mint 13 millió Twitter követője is irigylésre méltó lehet konzervatív vetélytársainak, és a 2,129 YouTube videó miatt sem kell szégyenkeznie az elnöknek, főleg, ha hozzátesszük, hogy a videómegtekintések száma meghaladja a 175 milliót.

Összegzésképp elmondhatjuk tehát, hogy habár social media tekintetében a számokat nézve jócskán le vannak maradva a republikánusok Obamához képest, ötletekből, aktivitásokból és igényességből nincs hiány a konzervatív elnökjelölt-aspiránsoknál sem. Amint kiderül, hogy melyikük száll ringbe az ősszel az elnökkel szemben, várhatóan koncentrálódni fog a szavazók figyelme a közösségi médiában is, így feltehetőleg az aktivitások terén is lesznek változások, újítások. Kíváncsian várjuk őket! 

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/03/14 A KONY 2012-sztori és annak tanulságai

FLOW PR

Aki korábban még sosem hallott Joseph Kony-ról, a vallási fanatizmusáról és mészárlásairól elhíresült afrikai vezérről, az az elmúlt hetekben biztosan megismerkedett vele, hiszen már a kereskedelmi csatornák híradói is ezzel foglalkoztak. Az internet legújabb „sztárja” egy amerikai szervezetnek, az Invisible Children-nek (IC) köszönheti világhírnevét. Az azóta egyre több gyanúba keveredő IC döntött úgy, hogy videót forgat az afrikai terroristavezérről, az LRA (Lord’s Resistance Army) szervezet vezetőjének, Joseph Kony tevékenységeiről. Céljuk volt, hogy a szerintük eddig sokak számára láthatatlan vezért ismertté tegyék. 

Miért Joseph Kony? 
 
Joseph Kony Észak-Ugandában fegyveres harcot kezdett a kormányzat ellen 1986-ban, nem sokkal később már az LRA élén egy erősen vallási állam létrehozása vált a céljává. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az ENSZ és az USA is küzd azért, hogy elfogják a vezért. Barack Obama tavaly száz amerikai katonai szakértőt küldött Ugandába, ezzel segítve Kony elfogatását. Az IC nem titkolt célja, hogy kampányával nyomást gyakoroljon Obamára és nyomatékosítsa benne az ügy fontosságát. 
 
A kampány és a mögötte álló szervezet jelenleg támadások egyre erősebb kereszttüzében áll, nézzük, hogyan reagáltak a válságkommunikációs helyzetekre.
 
 
Milyen kampánnyal lehet egy terroristavezért berobbantani a köztudatba?
 
Ahhoz, hogy a Kony-jelenség pillanatok alatt bekerüljön a köztudatba, Jason Russel rendező és az IC csapata a közösségi média erejét alkalmazta: a Facebookon engedte útjára a terroristavezérről szóló, a Youtube-ra feltöltött 30 perces filmet. A kampány elérte célját, hiszen már közel 80 millióan nézték meg a videót. A sikerben kulcsfontosságú, hogy a kampány mellé húsz ismert ember is adta a nevét, többek közt Mark Zuckerberger és George Clooney. 
 
Kony lett az internet legújabb sztárja
 
A kampány hatására a vezér neve közismert lett, viszont az IC nem feltétlenül azt a cél érte el, amit szeretett volna. Egyre többen állítják: többet árt ez a kampány, mint használ. Sok téves információ kering, valamint az IC szervezetét rengeteg támadás éri a hitelességét illetően. Kritikusok gyanús saját érdekek meghúzódását hangsúlyozzák több fórumon is, mi szerint az IC a hozzá érkező anyagi támogatásoknak közel 70%-át saját szervezetük fenntartására fordítja, és nem az afrikai gyerekekre, ahogyan ezt megszólalásaikban hirdetik. 
 
Mi a teendő akkor, ha egy nemes cél érdekében zajló kampányt támadások érnek?
 
Az IC közösségi kampányát és törekvéseit sok támadás érte, amely médiaroham válságkommunikációs tanulságait a PR Daily 5 pontban jól összefoglalta. Több szálon indult meg az ostrom a kampány ellen: felmerült, hogy az LRA-val kapcsolatos információk nem relevánsak és csak a felszíni helyzetet mutatják. Az adománygyűjtés újabb gyanúba keverte a szervezetet, ahogy az is kiderült, hogy az IC könyvelése nem átlátható egyáltalán. A szervezettel kapcsolatban felmerült az a vád is, hogy egymillió dollárt kapott a JPMorgan Chase banktól, ami a Tullow Oil elnevezésű, ugandai olajkitermeléssel foglalkozó olajcég befektetője. Nézzük meg hogyan reagált az IC ezekre a kérdésekre, ugyanis válságkommunikációs szempontból több tanulsággal is rendelkezik.
 
1. Azonnal kommunikálj
 
Ha egy kampányt támadások érnek, fontos, hogy az érintett egyből reagáljon. Ha nincs gyors válasz, úgy tűnhet, hogy bujkál, hogy valamit rejteget. Ha sok időre van szükség a saját álláspontok megvédésére és nincs mögötte egy erős háttér, az nem vet jó fényt a kampányra.
 
2. A felmerülő vádakat pontosan határozd meg
 
Az IC honlapját elárasztották a látogatók a videó megjelenése napján, amire a szervezet nem volt felkészülve. A rendszer összeomlott, de estére már helyrehozták és összeszedve az őket ért vádakat, leírták álláspontjukat a „hamis és félrevezető információkkal” kapcsolatban. Nem riadtak vissza semelyik vádtól sem, a konkrét aggályok figyelembevételével beszéltek a kampányról. Ez egyaránt tartalmazta a részletes információkat, a szervezet pénzügyeit és kiadási gyakorlatát illetően.
 
3. Vond bele a közösségi médiát is a válaszodba
 
Mivel az IC a kampánya során elsősorban a közösségi média erejét használta, így nem meglepő módon a Facebookon és a Twitteren is azonnal reagált az érintett támadásokra, és közvetlenül az embereknek juttatta el válaszüzeneteit. A személyes hangvétel és közvetlenség képes a hitelesség visszaállítására.
 
4. Hagyd, hogy mások is kiálljanak melletted
 
Amikor egy kampány során támadások érnek, a hitelességed automatikusan csökken. Nem számít, hogy mi az igazság, csak az számít, hogy a közvélemény mit gondol. Felmerül a kérdés, hogyan lehet visszanyerni a hitelességet? Legyenek hiteles, külső kommunikátorok, akik véleményformálóak és a te álláspontodat képviselik. Az IC 24 órán belül reagált az őket érő támadásokra, hiteles forrásokkal támasztották alá álláspontját. 
 
5. Kérj nyilvános hozzászólásokat 
 
Hasonló helyzetben a szervezetek, márkák a közösségi médián keresztül kérnek segítséget, de gyakran ezek is más irányba mennek el, mint ahogy a jóslatok alapján gondolnák. Az IC döntéshozókat, hasonló szervezetek embereit, sőt LRA sújtotta embereket is és a nagyközönséget is megkérte, hogy segítse munkáját. Arra kérték az embereket, hogy ha kritikát fogalmaznak meg, konkretizálják azokat, mert érdemi párbeszéd csak így alakulhat ki. Valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki nem ért egyet tevékenységeikkel, akkor azt ossza meg és ajánljon alternatívát, amit szintén fontolóra vesznek majd.
 
 
Annak ellenére, hogy az IC egy jó célt szolgáló, figyelemfelkeltő kampány létrehozását szerette volna, olyan kritikákat kapott, ami megrendítette az emberek bizalmát a szervezettel kapcsolatban. Sokat olvasni arról, hogy az őket ért vádak igazak, de ezt mindenkinek önmagának kell eldöntenie, melyik forrást tekinti hitelesnek. Az vitathatatlan, hogy az IC válságkommunikációja egyelőre állja a sarat, de hogy a továbbiakban milyen irányba halad a történet, az a jövő zenéje. Az nem vitatható el tőlük, hogy olyan közösségi média kampányt vittek véghez, amely egy videót az eddigi legrövidebb idő alatt juttatta el a legtöbb emberhez.  Ugyanakkor, ahogyan azt több külpolitikai szakértő is megjegyezte, ez az egész jelenség csak csepp a tengerben, még ha Kony-t ki is iktatnák, nem sok minden változna hirtelen. Egyre több véleményformáló kampányol az IC ellen, és buzdít más, hitelesebb nonprofit szervezetek anyagi támogatására
 
A történetnek még nincs vége, de minden jel szerint ez a kampány sem olyan egyértelmű siker sztori, mint aminek első ránézésre látszott. Sőt…



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

12/03/05 Átszelték Európát

Berkes Ákos

Tavaly nyáron a Madridban tanuló Klára Levente és barátai elképesztő kalandba vágtak bele: fixivel indultak el Budapest felé és a Facebookon kerestek társakat a 3284 km-es úthoz. A Cycle Me Home projecthez nem csak elszánt biciklisek, hanem szponzorok és együttműködők is szép számmal csatlakoztak. A túráról menet közben részletesen tudósítottak ugyan, április 6-án azonban bemutatásra kerül a 38 napot felölő dokumentum film, melyet egy olyan trailerrel harangoznak most be, amit a világon bármilyen profi stáb megirigyelhetne: 

A szponzorok között természetesen találunk kerékpárokat és hozzá tartozó alkatrészeket, kiegészítőket gyártó és forgalmazó cégeket is. Ezen kívül a túra eleje és vége egy-egy világhírű fesztiválhoz kapcsolódott - így is növelve az esemény hírértékét, no meg a szórakozási lehetőségeket. Az indulást a madridi Kerékpáros Futárok Bajnokságának idejére, míg érkezést a Sziget Fesztivál kezdetére időzítették. Az Európa Legjobb Fesztiváljának választott hazai rendezvényt idén rendezik meg 20. alkalommal, így a film számukra is egy újabb megjelenési lehetőséget biztosított. 

A valóban életre szóló élményt jelentő túra alatt a fiatalokhoz társak is csatlakoztak, míg úton-útfélen jótevőkkel futottak össze, ahogy az egy valamire való, online szervezésű eseménytől el is várható. Arról, hogy mennyi támogatót tudtak gyűjteni menet közben, sajnos nincsenek egyelőre közelebbi információk, pedig a közösségi finanszírozás szempontjából is igen érdekes lehet a srácok vállalkozása.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

12/02/20 Bepöccent Schobert Norbi a „klaviatúra szamurájokra”

kiss.aniko

norbi.png

A híres fitnesz házaspár Schobert Norbi és Rubint Réka nagy rajongói oldalakat üzemeltetnek a Facebook-on, előbbi 326, utóbbi 227 ezer rajongóval büszkélkedhet. Az oldalakat nagyobb részt személyesen kezelik, töltenek fel tartalmakat a módszerükről, programjaikról, személyes életükről.  A rajongók ugyan nagyobb részt csüngenek minden szavukon és ajnározzák kedvencüket, de kritikát és beszólásokat is kapnak rendesen. Hosszú idő után ez utóbbiból lett elege egy vasárnap délután Norbinak, aki etikai kódex címszóval törlés/kitiltási missziót hirdetett a „csipkelődők, klaviatúra szamurájok„ ellen.

reka.png

Kikről van itt szó? Akik Rékán számon kérik vasárnap, hogy miért fut ebédfőzés helyett, vagy edz otthon, miközben a kisebbik gyerek a járókában van, miért nincs többet a gyerekekkel, ha pedig velük van, miért facebookozik. Norbit a fényűző élettel szorongatják, a nagy autójával és a drága termékeivel. Persze vannak, akik csak kendőzetlen stílusban szidják a házaspárt, Réka fogát, Norbi magasságát, vagy bármit, vagy éppen semmit csak úgy beszólnak.

Mit tettek eddig a sportolók? Kommentekre visszaszólás, posztolás eleve nekik célozva (pl.: „üzenem a kritikusaimnak, hogy a leves már tegnap megfőtt”, illetve új termék posztolása esetén az ár mellett a „persze baromi drága” tálalás). Az egyes posztokra érkező reakciók íve általában ez: poszt, rajongói dicséretek, valaki beszól, annak vissza a rajongók, akinek kommentjét vagy maga a user, vagy az adminok törlik. Egyszer-egyszer egy ügyvéd is megjelenik, aki jelzi, hogy jogi eszközökkel is fellépnek a trollok ellen.

Mi változik most? Norbi úgy látja, hogy mivel az oldal az övé, a rajongói a vendégei, akik ne kritizáljanak, hanem javasoljanak, álljanak ötletekkel elő, bátorítsák és mondjanak köszönetet. Nem akar az oldalán irigy, őt nem ismerő, negatív embereket látni. Őket le fogja tiltani. Mindez igaz felesége oldalára is, ha lesz ereje betartani ott is ezt, a kereskedelmi célú Facebook oldalaktól egyébként idegen kódexet.

Norbiék esetében ez egy teljesen érthető és elfogadható lépés, ami nem rejt magában túlzottan nagy veszélyt sem. Ők ketten mindig kendőzetlen őszinteséggel kommunikáltak rajongóikkal mind a közösségi médiában, mind a sajtón keresztül. Ha saját rajongói oldalunkon is olyan őszinte és közvetlen hangnemben kommunikálunk, mint teszik azt ők ketten, akkor valóban kezelhetjük, már-már arrogánsan, közösségünk tagjait. De minden más esetben ez nem egy jó ötlet!

Sokan buktak már abba bele, hogy erővel akarták a felhasználókat, azok egy részét elhallgattatni. Nem jó ötlet erővel fellépni és korlátokat szabni egy olyan csatornán, amelynek alapvető funkciója a szabad véleménynyilvánítás. Nem csoda, hogy sztárok esetében, különösen ekkora rajongói táborral ez megesik. Ez nem magyar jelenség. Külföldi hivatalos sztár oldalakon is tömegével találhatunk, csak szimplán beszólogató rajongókat. A népszerűség ezzel jár. Norbi és Réka nagy valószínűség szerint nem fog kárt szenvedni ettől a lépéstől. A törzsrajongók várták is már ezt a lépést, az etikai kódexet bejelentő poszt is 2 ezer feletti lájkot kapott. De az biztos, hogy hihetetlen energiát kell az oldal tulajdonosának arra fordítania, hogy rózsaszín világot fessen a rajongói oldalán. De mi a helyzet az építő kritikával? Komolyan kell venni. Nem szabad összemosni a világnézeti alapon kellemetlenkedőkkel.  Válaszolni kell rá, kezelni kell. Nem csak a kritikus személye miatt, hanem a többi rajongó miatt is.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

12/01/23 Mit hozhat Davos az online multiknak?

Berkes Ákos

A CBS amerikai médiabirodalom egyik tagja, az idén 20. születésnapját ünneplő technológiai portál, a ZDNet hírt közölt az új európai adatvédelmi szabályokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokban, szintén a tervezett új szabályozással összefüggésben, nagyon népszerű téma az online adatkezelés, az információ-szabadság, a felhasználói jogok és kötelezettségek. Ezért nem is meglepő, hogy a témát érintő minden hírmorzsával azonnal foglalkozik a szaksajtó.

A portál cikke leginkább az amerikai vállalatok számára érdekes és kockázatos elemeket említi. Így azt is, hogy az európai felhasználók adatai milyen feltételekkel adhatóak ki, amerikai hivatalok adatszolgáltatási kérelmei kielégítésére. A szeptember 11-i terrortámadást követően az Egyesült Államokban lényegében kiépítették az efféle kérelmek közjogi kereteit, azonban Európában sokkal szigorúbbak az adatkezelési szabályok. 

A svájci Davosban a héten megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumon készül nyilvánosságra hozni az európai tervezetet Viviane Reding, az Unió alapjogi biztosa, legalábbis parlamenti forrásokra hivatkozva ezt állítja a szerző.

Amennyiben a szigorúbb európai jogszabályokat is be kell tartania például a Facebooknak vagy a Google-nek, akkor csak a felhasználók személyes beleegyezésével adhatnak ki adatokat harmadik félnek. (Ez nem csak a hatóságokkal való kapcsolatban hozhat merőben új kereteket, de szélsőséges esetben a hirdetési piacokat is átrendezheti!) Ezenkívül biztosítani kellene a felhasználói adatok végleges törlésének a lehetőségét, amit jelenleg egyik vállalat sem tesz meg. Azonban, ha nem tesznek eleget a feltételezett kritériumoknak, horribilis összegű bírságra számíthatnak, amelynek a mértéke az EU-s gyakorlatnak megfelelően elérheti akár a globális, éves forgalmuk 10 százalékát! A kiszivárgott tervezet egyébként 5 százalékot említ, míg egyes források 3 százalékos plafonról beszélnek.

Akárhogy is, nehéz idők várnak a globális online vállalatokra! Amint konkrétumok birtokába jutunk, közölni fogjuk, hiszen a szabályozás alapvetően érinti majd a közösségi média használatát. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/01/16 A Facebook lehet az amerikai elnökválasztás elsőszámú indikátora?!

Berkes Ákos

Az amerikai elnökválasztás egy rendkívül összetett és elhúzódó folyamat. Rengeteg statisztika és közvélemény-kutatás készült a korábbi években és fog készülni idén is, ebben egészen biztos vagyok. (A világ első - megrendelésre készült - közvélemény-kutatása is egy amerikai elnökválasztási kampányban készült: 1824-ben Delaware államban.)

A legutóbbi elnökválasztással összefüggésben az Obama-kampány (és annak szervezése) miatt kerülhetett be a hírekbe a közösségi média, és leginkább a Facebook (felbecsülhetetlen mértékben profitált is ebből a vállalat). Az előrejelzések szerint augusztusra több mint 1 milliárd regisztrált felhasználóval rendelkező közösségi oldal idén sem szeretné, hogy a világszerte nagy érdeklődésre számot tartó esemény említésekor véletlenül kihagyhassák a nevét a tudósításokból. 

Idén már biztosra mennek: talán az egyik legnagyobb, politikával foglalkozó, közösségi elemeket is integráló portállal, a politico.com-mal jelentettek be együttműködést a múlt hét végén. Ennek lényege, hogy a Facebook összesíti, értékeli és megosztja a hírportállal azoknak a posztoknak a tartalmát, amelyeket az Amerikában tartózkodó felhasználók valamely elnökjelölttel kapcsolatban közzétesznek. 

A rendszer automatizált, tehát az egyes felhasználók politikai állásfoglalása sem a Facebook, sem a a Politico munkatársai számára nem lesz hozzáférhető. Csupán a pozitív és negatív hangnem elemzése és a jelöltek nevének említése kerül számszerűleg feldolgozásra. (Az ábra az egyes elnökjelöltek nevének említését mutatja számszerűsítve.)

Alapvetően hoz újdonságot a közvélemény-kutatások szempontjából ez a megállapodás. Lesznek akik felháborodnak a Facebook újabb személyiségi jogsértésén, hiszen amikor regisztráltunk, szó se volt arról, hogy harmadik félnek kiadják posztjaink tartalmának pozitív vagy negatív jellegét. De mivel valódi érdeksérelem nyilvánvalóan senkit nem ér, én inkább arra tenném le a voksom, hogy a jövőben arra számíthatunk, hogy hasonló, automatizált rendszerekkel egyre szélesebb körben fogják kutatni a közvéleményt. (Az ábra az egyes elnökjelöltek nevének említésekor használt szavak negatív felhangját mutatja összesítésben, és politico.com első elemzéséből származik.) 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/11/28 A világ legmenőbb kutyája - legalábbis mostanában

Berkes Ákos

Fenton, vagy Benton - ebben sajnos nem tud megállapodni az internetes közösség, kétség kívül az internet legmenőbb kutyája. Két héttel ezelőtt egy mobiltelefonról töltötték fel az alábbi videót a Youtube-ra:

A Richmond parkban történt eset főszereplője máris a videómegosztó nagy sztárja: videójából készült egy csomó mutáció. A memetika törvényeit mindig öröm megfigyelni működés közben! Természetesen vannak a filmes mashupok: A rettenthetetlenes, az ezúttal annyira nem jó, és már nem igazán eredeti Bukásos, és talán a legjobb Jurassic Parkos és az Alienes. De a félprofi gag filmek készítőjét is hamar megihlette a Benton futása a szarvasokkal:

Ezek a videók tökéletes példái annak, amit soha nem szabad elfelejteni internetes tartalom előállításakor: amit egyszer online megosztunk az bizony önálló életre kel, és igen korlátozottak a lehetőségeink a diskurzus befolyásolására. 

forrás: The Guardian




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/11/21 A digg.com Newsroomját koppintja a CNN?

Berkes Ákos

A Trendlaboron rendszeresen nyomon követjük a hírgenerálás és a médiafogyasztás aktuális trendjeit. Már csak emiatt sem állhatjuk meg szó nélkül, hogy a Ted Turner által 1980-ban alapított CNN online kiadása lényegében egy közösségi oldallá alakítja az évek óta üzemelő iReport felületét.

1980-1594.jpg

Az iReport segítségével bárki tölthetett fel híreket a CNN.com-ra és nem egy alkalommal vált hivatalos CNN-hírré az, amit először egy felhasználó tett közzé. Azonban a havi átlag 2,5 millió egyedi látogatóval rendelkező oldalon a hírek előállítása után megállt az élet és sem az online közvéleményre, sem a hagyományos sajtóra nem tudott olyan hatást gyakorolni, mint ami elvárható lenne a világ vezető hírcsatornájának egy szolgáltatásától. A felhasználói profilba fel lehetett tölteni híreket - lényegében tehát egy CNN brandelt blogfelületről volt szó. 

Feltehetőleg ez volt az oka a fejlesztéseknek, amik kétségkívül követik az uralkodó trendeket, de az eddigi tapasztalat alapján azt kellene mondanunk, hogy igen messze visznek a CNN által mindig is képviselt és hangoztatott értékektől, nevezetesen a megbízhatóságtól és a minőségtől. Az új rendszer szinte pontos mása (nem feltétlenül másolata, hiszen nyilván hónapok óta tesztelik és finomítják a rendszert a programozók, illetve egyértelmű, hogy ilyen jelentős változásokat hónapok előkészítő munkája után lehet csak bevezetni) a digg.com Newsroomjának. De lássuk, hogy mik is ezek az újítások! 

ireport_croped.png

  1. A felhasználók érdeklődési köröket jelölhetnek meg, és ezek alapján csoportokba kerülnek beosztásra. Ezekbe a kategóriákba tölthetnek fel híreket, illetve ilyen jellegű híreket ajánl nekik a rendszer, továbbá a csoporton belül külön közösségi funkciók is elérhetőek.
  2. Nem csak a megadott témák szerint ajánl híreket a rendszer: a mobil alkalmazás helymeghatározás segítségével is súlyozza azokat.
  3. A felhasználói profilokon nem pusztán a saját, előállított tartalmunk jelenik meg, hanem interakcióink is pontosan nyomon követhetővé válnak - ezzel leginkább a Facebook Timeline-ra hajaz a rendszer egyébként. 
  4. Természetesen a csoportok és kapcsolataink alapján szerkesztett hírfolyam is a rendelkezésünkre áll az iReport-ban.
  5. A profilokon Badge-eket gyűjthetnek a felhasználók, amelyeket a közzétett tartalom, az interakciók és más falhasználók visszajelzései alapján oszt az automatizált rendszer.

Csaknem 1 millió regisztrált felhasználója van az iReportnak, amit 2006-ban indítottak útjára és azóta csak két esetben használta a CNN szerkesztősége látványosan a rengeteg rendelkezésre álló hírt: az Occupy Wall Street mozgalomról több alkalommal így tudósítottak, míg a japán földrengést követő eseményekről is az egyéni hírek segítségével számoltak be. Van egy hivatalos csapat, akik folyamatosan böngészik a beérkező híreket, de eddig csupán 7%-át találták érdemesnek arra, hogy foglalkozzanak vele - a legtöbb esetben saját, részletes hírt gyártanak az online felületre. 

Az újítások bevezetésének célja, hogy megadják a lehetőséget, hogy az értékes tartalmat szolgáltató felhasználók csoporton belüli kiemelésével növeljék a használható és felszínre kerülő hírek számát. Nem lenne igazán jogos, ha kiosztanánk a CNN-t, de eddig tapasztalataink nem azt mutatják, hogy a közösségi szempont az értéket szelektálja ki a nagy halmazokból, a végeredményre pedig semmiképp sem használnánk sem a minőségi, sem a megbízható jelzőket. Ennek ellenére nem lehet leírni azt a szereplőjét a világ sajtójának, amelyik kitalálta, hogy az embereket érdekelné egy 24 órában csak híreket sugárzó csatorna. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/11/08 Mikor érdemes posztolni?

Berkes Ákos

A közösségi médiával foglalkozó hazai blogok, a Trendlabort is beleértve, általában nemzetközi statisztikák elemzésével próbálják a hazai folyamatokat bemutatni, a közösségi média használatának relevanciáját megfelelően alátámasztani. Korábban már tettünk rá kísérletet, hogy a nemzeti sajátosságainkat felvázoljuk a témában, amikor elkészítettük a Trendlabor Médiaindexet, melyben az újságírók közösségi média preferenciáit vizsgáltuk. 

Az online kommunikációval 1994 (!) óta foglalkozó Jay Baer blogján pár napja tett közzé egy nagyon érdekes infografikát, mely saját előadásán alapul, és a kereskedelmi célú Facebook Rajongói Oldalak tartalmának optimalizálásával foglalkozik. Néhány állításával ellentétes statisztikák állnak rendelkezésünkre, ezért foglalkozunk a témával. Egy lokális sajátosságra bukkantunk? Vagy a különbség abból adódik, hogy jóval kisebb mennyiségű adat áll a mi rendelkezésünkre?

Lássuk először Jay infografikáját és annak állításait. A B2C posztok, vagyis a vállalati profilok és az ügyfelek kommunikációjának időzítése az, amit most górcső alá vennénk. Nem meglepő, hogy az általuk vizsgált legtöbb oldal hétköznapokon és a napközbeni órákban, kvázi munkaidőben posztol. 

Ezután adatokkal támasztja azt alá az előadás, mely a Slideshare-en megtekinthető, hogy hétvégén, azon belül is vasárnap, illetve hétköznap az esti órákban jóval nagyobb mértékű elkötelezettséget mértek a rajongóknál. Ezt egyébként a felhasználói interakciók alapján állapították meg. 

Az általunk kezelt, több tízezer fős követőtáborral rendelkező rajongói oldalak elmúlt fél éves statisztikáit elemezve az alábbi hasonlóságokat és különbségeket állapíthatjuk meg: 

  1. Az esti órákban semmiképpen sem beszélhetünk jelentősebb mértékű interakciókról. A felhasználói aktivitás döntő többsége reggel 7 és délután 2 óra között zajlik, míg egy további, pörgős időszakra délután 3 és este 7 között kerül sor, azonban ezt követően a csak látogató és a kapcsolatot létesítő felhasználók száma is elhanyagolható szintre csökken. Ezt egyébként mi nem csak ennél az oldalnál tapasztaltuk.
  2. Az elmúlt fél évben ugyan a szombat ennek a csoportnak az életében is a legaktívabb nap volt, ugyanakkor a vasárnap már csak az 5. nap, ha az elkötelezettség alapján állítjuk sorba őket. Ennek ellenére semmiképpen sem jelentenénk ki, hogy a hétvége erősebb, mint a hétköznapok, mivel az elmúlt 6 hónapban minden hónapban más nap mutatja a legnagyobb felhasználói elkötelezettséget. 

Az infografika záró gondolataival azonban feltétel nélkül egyet kell értenünk, hiszen a legfontosabb valóban az, hogy az adott vállalkozást ismerve állítsunk fel egy hipotézist a lokális felhasználói szokások alapján, ehhez egy előre meghatározott ideig tartsuk magunkat és a rendelkezésre álló adatok segítségével vizsgáljuk felül azt a kísérleti időszak leteltével. Nekünk egyetlen csoportunk sincs, ami pontosan visszaigazolná Jay állításait, de ezek ugyanakkor nem állnak össze egy egységes elméletté, amivel cáfolhatnánk állításait. Ez vajon azt jelenti, hogy kiforratlanok még a hazai Facebook felhasználói szokások? Nektek mi a tapasztalatotok?




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/10/13 A Google+ és egy klasszikus pozicionálási hiba

Sajti Botond

Öt hónappal elindítása és a várakozásoknak megfelelően rendkívül gyors felfutása után a Google+ a kimúlás jeleit mutatja – megismétlődni látszik, amit a Wave és a Buzz esetén már megfigyelhettünk. Bár a regisztrált felhasználók száma a 43 milliót is elérte, az oldal iránti érdeklődés épp olyan meredeken zuhan most, mint ahogy néhány hete emelkedni kezdett.

Az ok feltárásához nincs szükség a Google+ felépítésének és funkcióinak bonyolult elemzésére: klasszikus pozicionálási hibáról van szó: a cég ezzel a kezdeményezésével nem volt képes olyan űrt találni a közösségi szolgáltatások piacán, amelyet sikerrel betölthetett volna. Ehelyett olyan stratégiát alkalmazott, amellyel már sok nagyvállalat próbálkozott – legtöbbször eredménytelenül: olyan kategóriában indult, ahol már foglalt volt az abszolút piacvezető szerep, azzal az ambícióval, hogy a sok kis finomság és fejlesztés, amivel az alapkoncepciót feldúsítja, nagyobb piaci súlyával együtt majd biztosítani fogja a felhasználók tartós átpártolását az általa fejlesztett szolgáltatásra.

Önmagában azonban a vállalat mérete és saját területén piacvezető szerepe, illetve a piacvezetőnél egy-két ponton jobb szolgáltatása még nem garancia arra, hogy ezt a sikert olyan egyéb kategóriában is el tudja érni, ahol az első hely már foglalt, még akkor sem, ha történetesen egy nála kisebb és fiatalabb cég birtokolja azt.
 
Hasonló példa a hetvenes évekből a Kodak próbálkozása az instant fényképezőgépek piacán: a Polaroid ereje teljében volt, amikor a fényképezés terén amúgy abszolút piacvezető Kodak megpróbált betörni ebbe a piaci szegmensbe is. Hiába volt azonban a Kodak nagyobb méretű és múltú versenytársánál, az emberek fejében stabil helyet betöltő Polaroid pozíciója megingathatatlannak bizonyult: ezt jól mutatja az is, hogy ezen a márkanéven emlékszünk ma is erre a termékkategóriára. A történet vége az lett, hogy a Kodak pár évvel később, az instant fényképezés kategóriában szerzett minimális piacrészesedése mellett visszavonulót fújt.
 
 
A Google+ elindításának bejelentésekor a Facebook épp a csúcson van, a felhasználók legtöbbjének a fejében – minden hibája és nehezebb kezelhetősége ellenére – ez az oldal tölti be „a social network” helyet. E pozíció megrendítéséhez az olyan finomságok bevezetése, mint hogy „körökbe” rendezhetjük az ismerőseinket, kevés (főleg azok után, hogy a Facebook gyorsan reagált, és azonnal hasonló megoldásokat vezetett be). Már az új oldal kommunikálásának kezdetén látszott, hogy ezeket a kis pluszokat mennyit kell magyarázgatni. Ha egy újdonság pozicionálása ennyi magyarázatot igényel, az a felhasználókra naponta zúduló információáradat mellett bukásra van ítélve. Bár a Google brand ismertségének és bejáratottságának köszönhetően rövid idő alatt 43 millió ember regisztrált az oldalra, a legtöbben azt láthatták, hogy pár apróságtól eltekintve ez valami olyasmi, mint a Facebook – néhány új kiegészítő szolgáltatás pedig kevés ahhoz, hogy markáns nyomot hagyjon a fejekben, és ismételt visszatérésre bírja az első alkalommal odalátogatókat. A felhasználók ugyanis e tekintetben egyszerűen gondolkoznak: "ha úgy néz ki, mint egy kacsa, és úgy jár, mint egy kacsa, akkor azt mondom rá, hogy ez egy kacsa."
 

Képek forrása: buzzom.com




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/10/11 Az online tartalomfogyasztás menetrend szerinti forradalma

Berkes Ákos

A múlt héten publikussá vált a Digg közösségi hírportál új szolgáltatása, a Newsroom, melyről aktuálisan állítják azt, hogy meg fogja változtatni a hírfogyasztási szokásainkat. Amiért minden - feltehetően jogos - fenntartásunk ellenére mégis foglalkozunk az újabb "forradalommal", az nem más, minthogy a Digg 2004-es alapítását követően ezt már egyszer minden kétséget kizáróan megtette. 

A Newsroom funkcionalitásában két oldalról is kiegészíti az eddigi hírgenerálási folyamatot. Korábban a felhasználók beküldhettek híreket, majd a közösség tagjainak szavazatai alapján a portál rangsorolta azokat. A témák szerinti rangsorok böngészése eddig is nagymértékben megkönnyítette a feldolgozhatatlan méretű online tartalom fogyasztását. A Newsroomban természetesen szintén kategorizálva olvashatjuk a híreket, azonban ezek szelektálásának módja a valódi újdonság. (Jelenleg adott számú kategória áll rendelkezésre, azonban az adminisztrátorok várják javaslatainkat az újabb témák bevezetésére, míg a későbbiekben feltehetően bárki nyithat majd önálló Newsroomot is!)

Nézzük akkor, hogy is működik az új rendszer! Egyrészt minden kategóriához rendelkezésre áll egy valós időben frissülő hírfolyam, amelyet a Digg saját algoritmusa állít össze, és amelyet a Top News-zal ellentétben a szavazatok valós időben módosítanak. A Digg rendszeresen hangsúlyozza, hogy a népszerűség nem minden, gondoljunk csak például Rebecca Black slágerére. Éppen ezért az így begyűjtött híreket az algoritmus tovább szűri és olyan szempontok alapján értékeli, mint a Facebookon Like-ok és a Tweetek száma, vagy az azokban szereplő szavak jellege, illetve a LinkedIn-en való megosztások száma, de persze minden kulisszatitkot nem árultak el a fejlesztők. 

A Digg korábban már megszokott felületein a regisztrált felhasználók szavazata alapján rangsorolták a híreket, míg a Newswire folyamból a Newsroom-ba átkerülő hírek esetében csak a közösségben legbefolyásosabb felhasználók voksa számít. Hogy ki számít ilyennek, azt a kommentek és beküldött hírek alapján állapítja meg egy algoritmus, illetve a Newsroomban fel- illetve leszavazott hírek után mindenki pontokat gyűjt, és díjakat kap.

A közösségi híroldalak nem elsődlegesen a nagyközönségre vannak optimalizálva: dizájnjuk általában a valódi funkcionalitásnak van alárendelve, a legfontosabb szempont pedig, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a tartalomtól. Ezért alapvetően az újságírók és tartalomszolgáltatók tájékozódására és forrásgyűjtésére alkalmasak, és ez igaz a Diggre és a Redditre is.

Mindez nem jelenti azt, hogy kevesen és keveset használnák ezeket a felületeket, hiszen például a Reddit idén februárban átlépte a havi 1 milliárd oldalletöltést, ami elképesztően magas szám. A két konkurens régóta hadakozik egymással, azonban a Newsroom bevezetésével feltehetően vissza fog előzni a korábban alapított Digg.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!