Facebook oldaldoboz

A napi.hu legfrisebb hírei


19/02/14 Kutatás: hódít az Instagram az újságírók körében

Sajti Botond

Négyszeresére nőtt az Instagramot rendszeresen használó újságírók száma 2014 óta a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérés eredményei alapján, így mostanra a sajtó munkatársainak közel fele megtalálható a legnépszerűbb fotómegosztón. A Facebook-felhasználók arányának növekedése is folytatódott, mostanra gyakorlatilag szinte mindannyian naponta felkeresik az oldalt. Csökkent viszont a blogok népszerűsége, az újságírók blogolási kedve a 2010. évi szint alá, 23%-ra esett vissza, és már csak harmaduk olvas napi rendszerességgel ilyen típusú tartalmakat.

Immár harmadszor mértük fel az újságírók közösségimédia-használatát. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatásunk keretében egyaránt vizsgáltuk az egyes csatornák ismertségét, használatuk rendszerességét, illetve a közösségi média megítélésének alakulását. Az eredmények összehasonlításából kiderül, hogy míg 2014-ig a Facebook munkacélú használata terjedt a leggyorsabban a sajtó munkatársai körében, addig az elmúlt négy évet már az Instagram térhódítása jellemezte.

A különböző közösségi felületeket jól ismerők, illetve rendszeresen használók aránya egyaránt az Instagram esetén nőtt a legdinamikusabban: a korábbi 25%-kal szemben jelenleg már az újságírók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tisztában van a fotómegosztó funkcióival, működésével. Ennél is látványosabban, négyszeresére nőtt azok száma 2014 óta, akik hetente több alkalommal instagramoznak, így mostanra a médiában dolgozó szakemberek közel fele a csatorna rendszeres felhasználójává vált. Ennek hatása az olyan sajtómegjelenések esetén is megfigyelhető, amelyek elsődleges forrásául az Instagramon közzétett posztok vagy story-k szolgáltak. Ilyen anyagokkal az online híroldalak mellett már a legnagyobb elérésű televíziós esti híradásokban is egyre gyakrabban találkozhatunk. A fotómegosztó felhasználóinak száma tehát látványosan nőtt a sajtó munkatársai körében az elmúlt négy év során, és várakozásaink szerint ez a trend a következő időszakban is folytatódni fog.

mediaindex_insta_fb_hu.jpg

Folytatódott a Facebook-ot naponta felkereső újságírók arányának növekedése, ami a korábbi 87%-hoz képest mára meghaladta a 95%-ot. A Facebook és a Youtube ismertsége, illetve a regisztrált felhasználók száma érdemben nem változott, mivel mindkét érték már 2014-ben elérte lehetséges maximumát. Növekedésnek indult a LinkedIn-t rendszeresen felkeresők száma, de még mindig csak a sajtó munkatársainak mindössze ötöde lép be erre a felületre legalább hetente néhány alkalommal.

Fordulat állt be a blogok iránti újságírói érdeklődés alakulásában, a 2010 és 2014 közötti jelentős növekedést az elmúlt négy évben visszaesés követte. Feléről harmadára csökkent a blogokat naponta olvasók aránya, a válaszadók ötöde pedig már egyáltalán nem olvas ilyen tartalmakat. Míg 2014-ben az újságírók harmada írt egy vagy akár több blogot, mostanra ez alig 23%-ukról mondható el, ami a 2010. évi szintet is alulmúlja. Nincs változás ugyanakkor a kommentelés terén: a megkérdezettek négyötöde továbbra is csak ritkán vagy egyáltalán nem ír hozzászólásokat a blogposztokhoz.

mediaindex_blog_hu.jpg

Továbbra is kifejezetten aktívak az újságírók a különböző tartalmak megosztásában: tízből kilencen osztanak meg linkeket, képeket, videókat és dokumentumokat ismerőseikkel a közösségi felületeken vagy emailben.

A klasszikus média és a közösségi média viszonyának megítélése nem változott számottevő mértékben 2014-hez képest: továbbra is minden második újságíró úgy látja, hogy a közösségi és a hagyományos média szerepe egyaránt fontos a tömegtájékoztatásban.

mediaindex_2019_share_hu.jpg

A Trendlabor Médiaindex felmérésről

A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/01/09 Ígéretes hazai startupok I. - Parasztnet, az őstermelők hálózata

Berkes Ákos

2012-ben új sorozatot indítunk a Trendlaboron: érdekes hazai startupokat fogunk időről időre bemutatni. Az induló vállalkozások bemutatásakor nem csak az infokommunikációs ágazat friss szereplői közül szeretnénk válogatni. Ehhez pedig a Ti segítségetek is kérjük: ha bármilyen érdekes és innovatív ötleten alapuló szolgáltatást kínáló vállalkozással találkoztok, osszátok azt meg velünk!

Elsőként a Parasztnetet ajánljuk a figyelmetekbe. A honlapon magyarországi termelők termékeit közvetlenül, maguktól az előállítóktól rendelhetjük meg. A rendelkezésre álló termelők körét közösségi alapon folyamatosan bővítik: az oldal szerkesztői várják az ajánlatainkat. Mivel kizárólag házhozszállítással lehet rendelni termékeket, ezért saját címünk alapján tudunk keresni az adatbázisban. 

Több oka is van, amiért megtetszett nekünk a Parasznet. Az egyik, hogy hiánypótló szolgáltatást nyújt: hiába van Budapesten is több remek piac, biztosak vagyunk benne, hogy a házhozszállítás miatt az Y-generáció tagjai is inkább hajlani fognak a vásárlásra. Ráadásul a gasztronómiai jártasság és az egészséges életmód is egyre menőbb, így valószínű, hogy a kínálati oldal kellő sokszínűsége esetén fel fogják kapni az oldalt a blogoszférában is. A harmadik pedig, hogy piacot teremt a magyar mezőgazdasági termékeknek, amelynek fontosságát nem kell magyarázni. 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

11/11/21 A digg.com Newsroomját koppintja a CNN?

Berkes Ákos

A Trendlaboron rendszeresen nyomon követjük a hírgenerálás és a médiafogyasztás aktuális trendjeit. Már csak emiatt sem állhatjuk meg szó nélkül, hogy a Ted Turner által 1980-ban alapított CNN online kiadása lényegében egy közösségi oldallá alakítja az évek óta üzemelő iReport felületét.

1980-1594.jpg

Az iReport segítségével bárki tölthetett fel híreket a CNN.com-ra és nem egy alkalommal vált hivatalos CNN-hírré az, amit először egy felhasználó tett közzé. Azonban a havi átlag 2,5 millió egyedi látogatóval rendelkező oldalon a hírek előállítása után megállt az élet és sem az online közvéleményre, sem a hagyományos sajtóra nem tudott olyan hatást gyakorolni, mint ami elvárható lenne a világ vezető hírcsatornájának egy szolgáltatásától. A felhasználói profilba fel lehetett tölteni híreket - lényegében tehát egy CNN brandelt blogfelületről volt szó. 

Feltehetőleg ez volt az oka a fejlesztéseknek, amik kétségkívül követik az uralkodó trendeket, de az eddigi tapasztalat alapján azt kellene mondanunk, hogy igen messze visznek a CNN által mindig is képviselt és hangoztatott értékektől, nevezetesen a megbízhatóságtól és a minőségtől. Az új rendszer szinte pontos mása (nem feltétlenül másolata, hiszen nyilván hónapok óta tesztelik és finomítják a rendszert a programozók, illetve egyértelmű, hogy ilyen jelentős változásokat hónapok előkészítő munkája után lehet csak bevezetni) a digg.com Newsroomjának. De lássuk, hogy mik is ezek az újítások! 

ireport_croped.png

  1. A felhasználók érdeklődési köröket jelölhetnek meg, és ezek alapján csoportokba kerülnek beosztásra. Ezekbe a kategóriákba tölthetnek fel híreket, illetve ilyen jellegű híreket ajánl nekik a rendszer, továbbá a csoporton belül külön közösségi funkciók is elérhetőek.
  2. Nem csak a megadott témák szerint ajánl híreket a rendszer: a mobil alkalmazás helymeghatározás segítségével is súlyozza azokat.
  3. A felhasználói profilokon nem pusztán a saját, előállított tartalmunk jelenik meg, hanem interakcióink is pontosan nyomon követhetővé válnak - ezzel leginkább a Facebook Timeline-ra hajaz a rendszer egyébként. 
  4. Természetesen a csoportok és kapcsolataink alapján szerkesztett hírfolyam is a rendelkezésünkre áll az iReport-ban.
  5. A profilokon Badge-eket gyűjthetnek a felhasználók, amelyeket a közzétett tartalom, az interakciók és más falhasználók visszajelzései alapján oszt az automatizált rendszer.

Csaknem 1 millió regisztrált felhasználója van az iReportnak, amit 2006-ban indítottak útjára és azóta csak két esetben használta a CNN szerkesztősége látványosan a rengeteg rendelkezésre álló hírt: az Occupy Wall Street mozgalomról több alkalommal így tudósítottak, míg a japán földrengést követő eseményekről is az egyéni hírek segítségével számoltak be. Van egy hivatalos csapat, akik folyamatosan böngészik a beérkező híreket, de eddig csupán 7%-át találták érdemesnek arra, hogy foglalkozzanak vele - a legtöbb esetben saját, részletes hírt gyártanak az online felületre. 

Az újítások bevezetésének célja, hogy megadják a lehetőséget, hogy az értékes tartalmat szolgáltató felhasználók csoporton belüli kiemelésével növeljék a használható és felszínre kerülő hírek számát. Nem lenne igazán jogos, ha kiosztanánk a CNN-t, de eddig tapasztalataink nem azt mutatják, hogy a közösségi szempont az értéket szelektálja ki a nagy halmazokból, a végeredményre pedig semmiképp sem használnánk sem a minőségi, sem a megbízható jelzőket. Ennek ellenére nem lehet leírni azt a szereplőjét a világ sajtójának, amelyik kitalálta, hogy az embereket érdekelné egy 24 órában csak híreket sugárzó csatorna. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/11/08 Mikor érdemes posztolni?

Berkes Ákos

A közösségi médiával foglalkozó hazai blogok, a Trendlabort is beleértve, általában nemzetközi statisztikák elemzésével próbálják a hazai folyamatokat bemutatni, a közösségi média használatának relevanciáját megfelelően alátámasztani. Korábban már tettünk rá kísérletet, hogy a nemzeti sajátosságainkat felvázoljuk a témában, amikor elkészítettük a Trendlabor Médiaindexet, melyben az újságírók közösségi média preferenciáit vizsgáltuk. 

Az online kommunikációval 1994 (!) óta foglalkozó Jay Baer blogján pár napja tett közzé egy nagyon érdekes infografikát, mely saját előadásán alapul, és a kereskedelmi célú Facebook Rajongói Oldalak tartalmának optimalizálásával foglalkozik. Néhány állításával ellentétes statisztikák állnak rendelkezésünkre, ezért foglalkozunk a témával. Egy lokális sajátosságra bukkantunk? Vagy a különbség abból adódik, hogy jóval kisebb mennyiségű adat áll a mi rendelkezésünkre?

Lássuk először Jay infografikáját és annak állításait. A B2C posztok, vagyis a vállalati profilok és az ügyfelek kommunikációjának időzítése az, amit most górcső alá vennénk. Nem meglepő, hogy az általuk vizsgált legtöbb oldal hétköznapokon és a napközbeni órákban, kvázi munkaidőben posztol. 

Ezután adatokkal támasztja azt alá az előadás, mely a Slideshare-en megtekinthető, hogy hétvégén, azon belül is vasárnap, illetve hétköznap az esti órákban jóval nagyobb mértékű elkötelezettséget mértek a rajongóknál. Ezt egyébként a felhasználói interakciók alapján állapították meg. 

Az általunk kezelt, több tízezer fős követőtáborral rendelkező rajongói oldalak elmúlt fél éves statisztikáit elemezve az alábbi hasonlóságokat és különbségeket állapíthatjuk meg: 

  1. Az esti órákban semmiképpen sem beszélhetünk jelentősebb mértékű interakciókról. A felhasználói aktivitás döntő többsége reggel 7 és délután 2 óra között zajlik, míg egy további, pörgős időszakra délután 3 és este 7 között kerül sor, azonban ezt követően a csak látogató és a kapcsolatot létesítő felhasználók száma is elhanyagolható szintre csökken. Ezt egyébként mi nem csak ennél az oldalnál tapasztaltuk.
  2. Az elmúlt fél évben ugyan a szombat ennek a csoportnak az életében is a legaktívabb nap volt, ugyanakkor a vasárnap már csak az 5. nap, ha az elkötelezettség alapján állítjuk sorba őket. Ennek ellenére semmiképpen sem jelentenénk ki, hogy a hétvége erősebb, mint a hétköznapok, mivel az elmúlt 6 hónapban minden hónapban más nap mutatja a legnagyobb felhasználói elkötelezettséget. 

Az infografika záró gondolataival azonban feltétel nélkül egyet kell értenünk, hiszen a legfontosabb valóban az, hogy az adott vállalkozást ismerve állítsunk fel egy hipotézist a lokális felhasználói szokások alapján, ehhez egy előre meghatározott ideig tartsuk magunkat és a rendelkezésre álló adatok segítségével vizsgáljuk felül azt a kísérleti időszak leteltével. Nekünk egyetlen csoportunk sincs, ami pontosan visszaigazolná Jay állításait, de ezek ugyanakkor nem állnak össze egy egységes elméletté, amivel cáfolhatnánk állításait. Ez vajon azt jelenti, hogy kiforratlanok még a hazai Facebook felhasználói szokások? Nektek mi a tapasztalatotok?




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/09/17 Egyéves a Trendlabor!

FLOW PR

Örömmel értesítjük olvasóinkat és szeretteinket, hogy a Trendlabor a mai napon betöltötte első évét.

Csodálatos időszak volt ez és biztos, hogy még szebb lesz a jövő.

Ami pedig az egy évvel ezelőtti posztot illeti, azt még mindig érdemes elolvasni: manifesztó az innovációról

Köszönjük az eddigieket, maradjatok velünk!

 

Címkék: blog trendlabor



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment