21/02/04 Globális bizalmi válság alakult ki a járvány következtében

Sajti Botond

Fordulat világszerte a közbizalom alakulásában: a kormányokban és a médiában egyre kevésbé, munkáltatójukban ellenben egyre inkább megbíznak az emberek 

A koronavírus-járvány és az annak következményeként kialakult gazdasági válság, illetve a fokozódó politikai instabilitás nyomán világszerte jelentősen megrendült aintézményekbe és kormányzati döntéshozókba vetett bizalom tavaly. Meglepő módon az emberek leginkább a saját munkaadójuk által közölt információban bíznak – derül ki a 28 országban elvégzett Edelman Trust Barometer kutatás idei eredményeiből. A közbizalmat aláásó hatásokat tovább erősíti az álhírek rendkívül gyors, szinte akadály nélküli terjedése, amely fokozza például az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot, s így a járványhelyzet eredményes kezelését is hátráltatja. 

A világ több mint nyolcvan országában jelenlévő Edelman kommunikációs ügynökség – amelynek magyarországi képviselője 2011 óta a FLOW PR – immár huszadik éve vizsgálja a társadalmi intézmények (a kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média) iránti bizalom alakulását az Edelman Trust Barometer kutatás keretében. A 28 országban, több mint 33 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés1 legfrissebb adatai aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: világszerte nagymértékben felgyorsította a bizalomvesztést a 2 millió emberéletet követelő COVID-19-járvány, amelynek munkanélküliségre gyakorolt negatív hatása csak az 1929-es gazdasági világválságéhoz mérhető.  

2020 első felében, januártól májusig még gyors ütemben nőtt a kormányokba vetett bizalom a vizsgált országokbanám az ezt követő időszakban megfordult a trend, s így az elmúlt hónapokban a kormányok az első helyről az utolsó előttire szorultak vissza a társadalmi intézmények iránti bizalmat mérő listánMeglepő módon mostanra a vállalatok kerültek az első helyre, ezeket követik a civil szervezetek, a kormányoknál pedig csak a médiában bíznak kevésbé az emberek a kutatás eredményei alapján. Ebben az időszakban a kormányok iránti bizalom Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban mutatta a legnagyobb kilengéstelőbbi esetén a 2020. májusig regisztrált, 16 százalékpontos növekedést 17 pontos visszaesés követte, míg a szigetországban egy kiugróan magas, 24 százalékpontos emelkedést követően 15 ponttal csökkent a vizsgált mutató az év második felében. 


grafikon_1.jpg

 

Bizalmi válság a vezetőkkel szemben – inkább a szakértőkben bízunk 

A megkérdezettek kifejezetten kritikussá váltak a politikai vezetőkkel szemben, s ez a bizalmi deficit a társadalmi intézmények mindegyikét érinti: a kormányzati vezetők mellett a civil szervezetek és a különböző médiafelületek első emberei, de még a vallási vezetők szavában is kevésbé bíznak az emberek, mint korábban. A leghitelesebb nyilatkozóknak a válaszadók többsége a tudományos szakértőket (59%) és a vállalatok szakértőit (59%) tekinti, bár még ez a két csoport is számottevő (8, illetve 10 százalékpontos) bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt év során. 

 

grafikon_5.jpg

 

A hírforrások iránti bizalom visszaesése 

politikai vezetők iránti bizalom csökkenése nyomán egyre többen bizonytalanodnak el a megfelelő, hitelesnek tekinthető információforrás kiválasztásában. A globális járványhelyzet nyomán így különböző hírforrásokba vetett bizalom kivétel nélkül rekordalacsony lett. A közösségi médiát mindössze a megkérdezettek harmada tekinti megbízhatónak, de a legnagyobb mértékben a klasszikus médiafelületek hitelessége csökkent, így már csak minden második ember bízik meg az innen származó információkban. Ennek következtében ma már kismértékben, de magasabb azok aránya, akik a különböző keresőfelületekre bízzák magukat a tájékozódás során a hagyományos médicsatornái helyett: a két információforrásba vetett bizalmat összevetve 2019 óta egy olló kinyílása figyelhető meg. 


grafikon_2.jpg

 

Az álhírek terjedése és a bizalom visszaesése miatt jelentős bizonytalanság, sőt, gyanakvás övezi a vírushelyzet eredményes kezeléséhez nélkülözhetetlen védőoltásokat. Ez a probléma elsősorban azokat érinti, akik nem ügyelnek kellőképp az információs higiéniára, vagyis nem hiteles és megbízható forrásokból tájékozódnak.  

Az e csoportba sorolható emberek körében számottevő mértékben alacsonyabb az oltás iránti hajlandóság (59%). A hírforrásaikat gondosan megválasztók ennél jóval magasabb arányban (70%) nyilatkoztak úgy, hogy egy éven belül be fogják adatni a koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát. 

Ezek a félelmek a munkavégzés korábban megszokott rendjének helyreállását is lassíthatják, mivel a válaszadók többsége, mintegy 58% nyilatkozott úgy, hogy a fertőzés veszélyétől tartva a jövőben is szívesebben dolgozik majd otthonról. 

 

grafikon_3.jpg

 

Vállalati szféra és a munkaadók: az utolsó reménysugár? 

Az álhírek terjedése és a bizonytalanság fokozódása nyomán a különböző intézmények és szervezetek közül a vállalatokban (61%)azon belül is saját munkaadóikban (76%) bíznak meg a legtöbben, és az üzleti szférát tekintik nemcsak a legetikusabbnak, de a leginkább hozzáértőnek is egyben. Mivel a kormányokba vetett bizalom jelentősen megrendült, az emberek többsége a cégektől várja az elmúlt év során kialakult helyzet megoldását. Ez pedig egy új elvárást támaszt a vállalatvezetőkkel szemben: a megkérdezettek 86%-a ért egyet azzal, hogy a cégek első embereinek fel kell vállalniuk egy, de akár több társadalmi ügy képviseletét, és rendszeresen meg is kell szólalniuk ezekben a témákban.  


grafikon_4.jpg

Még inkább figyelemreméltó, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68%) úgy látja, hogy a vezérigazgatóknak, cégtulajdonosoknak részben át kell venniük azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekre a kormányok mostanáig - a közvélemény nagy része szerint - nem tudtak hatásos válaszokat adni 

megkérdezettek többsége (56%) arra számít, hogy a járványhelyzet hatására fel fog gyorsulni a mesterséges intelligencián és a robotikán alapuló megoldások terjedése a vállalatok működésében, és egyre több területen helyettesítik majd ilyen technológiák a humán munkaerőt. 

A kutatás eredményei alapján az emberek kitüntetett szerepet szánnak a vállalatoknak a hiteles és megbízható információáramlás helyreállításában – ez a munkavállalóik és a közvélemény tájékoztatására, vagyis a belső és külső kommunikációra egyaránt vonatkozik. Minden második megkérdezett (53%) úgy látja, hogy az álhírek visszaszorításában a hagyományos média mellett fontos szerep jut a vállalatoknak. 

Kiút a bizalmi válságból 

A bizalom továbbra is az intézmények működésének legfontosabb alapja, amely nélkülözhetetlen a közösségek egyben tartásához, illetve a gazdasági fellendüléshez. A kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen a kihívások kezelésében és a válságot követő építkezésben: 

  • A vállalatoknak a fokozott elvárásoknak megfelelően az eddiginél több ügy képviseletére kell felkészülniükés társadalmi ügyekben is aktív szerepet kell vállalniuk. A kommunikáció önmagában nem elég: az új szerepkör betöltése a tényleges cselekvéssel kezdődik, s csak ezt követheti az erről szóló tájékoztatás 
  • A vezetők részéről tényeken alapuló, de empatikus döntéseket igényel a válság eredményes kezelése. Kellő bátorságot kell mutatniuk az őszinte beszédre, de az emberek félelmeinek eloszlatásához empátiára is szükség van. 
  • Elengedhetetlen a hiteles, világos, elfogulatlan és megbízható tájékoztatás. 
  • Kulcsfontosságú a társadalmi intézmények közötti együttműködés, ennek érdekében a kormányoknak, a vállalatoknak, a civil szervezeteknek és a médiának közös célokat kell meghatározni, majd ezek teljesítése érdekében egymást segítve kell dolgozni. 

Az Edelman Trust Barometer 2021 teljes kutatási anyaga (angol nyelven) innen tölthető le 

A kutatás hátteréről részletes információk itt érhetőek el. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

19/05/16 Az álhírek terjedése miatt kevésbé bíznak a közösségi médiában az újságírók

Sajti Botond

Jelentősen csökkent a közösségi oldalak hitelessége az újságírók szemében az elmúlt négy év során a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérésünk alapján. A bizalomvesztés fő oka az álhírek fokozott terjedése, amelyekkel szinte mindannyian rendszeresen találkoznak. Mindez nem vetette vissza a közösségi média használatát az újságírói munka során: közel 90%-ra nőtt azok aránya, akik rendszeresen használják ezeket a felületeket információgyűjtésre, viszont négyötödük a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a valótlan információk kiszűrése.

Harmadik alkalommal készítettünk felmérést újságírók körében a közösségi oldalak használatáról. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatások eredményeit összevetve megállapítható, hogy az elmúlt négy évben nagymértékben visszaesett a közösségi csatornákba vetett bizalom: kétszeresére nőtt azok száma, akik szerint ezek a felületek nem tekinthetők hiteles forrásnak, és a korábbi 21%-ról alig 4%-ra zuhant vissza azon újságírók aránya, akik inkább megbízhatónak tekintik ezeket a felületeket a munkájukhoz szükséges információk begyűjtése során.

mediaindex_ii_gif.gif

A változás az álhírek térnyerésével függ össze, amelyekkel a sajtó munkatársainak 94%-a legalább hetente, de több mint 50%-uk naponta találkozik.

mediaindex_ii_b-03.png

A válaszadók harmada részben, fele pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy ennek hatására a közösségi oldalak már kevésbé számítanak hiteles forrásnak, mint korábban. Ezek a felületek az újságírók háromnegyede szerint fontos szerepet játszanak az álhírek keletkezésében és terjedésében, s mindössze 28%-uk értett egyet részben vagy teljesen azzal, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalak eredményes lépéseket tettek a dezinformációk megállítása érdekében.

mediaindex_ii_b-05_2.png

Láthatóan megrendült tehát az újságírók bizalma a közösségi felületek hitelességében. Az álhírek fokozott terjedése az elmúlt években új helyzetet teremtett, amelyhez igazodva a sajtó munkatársai kritikusabbá váltak a közösségi médiával szemben, és még jobban ügyelnek a források ellenőrzésére. Több mint négyötödük nyilatkozott úgy, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet fordít az álhírek kiszűrésére. Közel 70%-uk szerint ugyanakkor a hírverseny erősödése kisebb-nagyobb mértékben, de megnehezíti az internetes értesülések ellenőrzését. Erre utal az is, hogy a válaszadók ötöde egyértelműen, 42%-a pedig részben úgy látja, hogy a közösségi médiában terjedő álhírek terjedése miatt a hagyományos médiában is több álhír jelenik meg.

mediaindex_ii_b-04.png

Szinte teljes az egyetértés az újságírók között abban, hogy az egyre nagyobb számú álhír keletkezése nem a véletlen műve, hanem tudatos emberi tevékenység eredménye. A dezinformációk terjedését a megkérdezettek közel 90%-a szerint az internetezők tájékozatlansága is segíti.

 

A Trendlabor Médiaindex felmérésről

A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

16/04/29 Szabadkereskedelem = olcsóbb kütyük

FLOW PR

A tengerentúlra utazva vagy az amerikai árakat a neten böngészve szinte összefacsarodik az ember szíve, mennyivel olcsóbb arrafelé például egy iPhone, egy Kitchen Aid vagy akár egy Tesla, mint nálunk, Magyarországon. Jó hír, hogy a TTIP, azaz a szabadkereskedelmi egyezmény bevezetésével ez változhat, és számos termék végre itthon is olcsóbb lehet. Az alábbi infografika erre gyűjt össze néhány jellemző példát.

infografika-ttip_vegleges_1_-page-002.jpg




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/11/10 Hemingwrite: az e-könyvolvasó után jön az e-írógép

Sajti Botond

Elsőre talán furcsa ötletnek tűnik a mai világban egy kizárólag írásra alkalmas készüléket piacra dobni, de ha jobban belegondolunk abba, milyen gyakran szakítja meg a legtöbb ember a különböző szövegek írását a közösségi oldalak vagy a hírportálok kényszeres csekkolása miatt, és ez mennyivel veti vissza a produktivitást, akkor már nagyon is indokoltnak tűnik egy ilyen eszköz megjelenése.

 

A Hemingwrite készítői arra vállalkoztak, hogy az írás számítógépek és szövegszerkesztők előtti korszakának élményét adják vissza, kombinálva az olyan korszerű megoldásokkal, mint a wifin át működő felhőbe mentés vagy a Google és Evernote integráció. A billentyűzet a lehető legkényelmesebb és leggyorsabb gépelést teszi lehetővé, a több mint hat hétig működő akkuidő és a szembarát kijelző pedig az e-könyvolvasók esetén már bevált receptet követi. Mindehhez természetesen az írógépeket idéző dizájn társul.

hemingwriter.jpg

Használata irodalmi művek elkészítéséhez, munkához, blogíráshoz és egyetemi tanulmányok során egyaránt hasznos lehet, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a táblagépek és okostelefonok elterjedésével egyre többek kezéből csúszik ki a hosszabb szövegek elkészítésére is alkalmas billentyűzet.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

5 komment

14/10/13 Az akciókra ugranak a magyar vásárlók

FLOW PR

Havonta egyszer tart élelmiszer nagybevásárlást, a szűkös anyagi lehetőségek miatt előre megtervezi vásárlásait, 3-4 különböző üzletbe jár és aktívan keresi az akciókat – ezek a fő jellemzői az átlagos magyar vásárlónak. A fogyasztókat leginkább az árak befolyásolják, és csaknem harmaduk hajlandó lenne üzletet is váltani egy hűségprogram kedvező ajánlatáért. A javuló vásárlói hangulat miatt a vásárlói programok hatása tovább növekedhet a következő években az eladásösztönző- és hűségprogramokat tervező, vezető globális cég, a TCC szerint.

A Nielsen Vásárlói Trendek kutatása szerint a magyar vásárlók 94%-a tervezi meg az élelmiszervásárlást előre és 45%-a csak egyszer tart egy hónapban élelmiszer nagybevásárlást. Bár 23%-ra nőtt az elmúlt évben azok aránya, akik hetente intézik a nagybevásárlást, ez még mindig messze van a 2011-es 31%-os szinttől. A vásárlók kétharmada tisztában van azoknak a termékeknek az áraival, amit általában vásárol, és az árak változásait is észleli. Bár a maradék egyharmad csupán néhány termék árát ismeri, de azt szintén észreveszi, ha változnak az árak. A magyarok átlagosan 3-4 különböző üzletben intézik a bevásárlást, a boltjukhoz hűséges vásárlók aránya pedig továbbra is alacsony (9%). A kedvező árakon kívül a vonzó promóciók is nagyon fontosak a vásárlók számára, 29%-uk hajlandó boltot váltani miattuk, és további 28%-uk – bár ritkán vált üzletet – kedvenc boltjában aktívan keresi az akciókat.

A_magyar_vasarlok_infografika_141006.jpg

Mindezt a TCC tapasztalatai is alátámasztják: az észérvek mellet az érzelmek is fontos szerepet játszanak a vásárlók választásában. A TCC magyarországi hűségprogramjainak eredményei is azt mutatják, hogy az érzelmekre ható, jó akciók az elmúlt években is befolyásolni tudták a fogyasztói viselkedést. A cég hazánkban megvalósított hűségprogramjait követő felmérések szerint az eladások 7%-kal is növelhetőek a gyakoribbá váló vásárlásoknak és a magasabb vásárlói költéseknek köszönhetően. Még fontosabb és hosszabb távú hatással jár, hogy a programok közel 20%-kal is képesek növelni a vásárlók érzelmi elköteleződését és 10%-kal azok arányát is, akik ismerőseiknek ajánlják a boltot. A magyar vásárlók körében az ingyenes ajándékokat kínáló hűségprogramok népszerűbbek, mint a pontgyűjtő akciók, amelyekben a jutalomhoz egy kiegészítő összeg fejében lehet hozzájutni. Utóbbi programok termékeit gyakran drágának tartják, és érzelmileg is kevésbé befolyásolja őket, mivel nem érzik úgy, hogy a kiskereskedő megjutalmazná őket.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/10/01 Bret Easton Ellis és a Generation Wuss, avagy nyámnyila generáció

Sajti Botond

Az egyik legismertebb és legsikeresebb X generációs író, Bret Easton Ellis még idén februárban, a Vice magazinnak adott interjúban boncolgatta először hosszabb terjedelemben, hogy mit is jelent az általa kreált „Generation Wuss” kifejezés, amellyel az internet mellett felnőtt, 1989 után született, legfiatalabb generációt szokta jellemezni. A magyarra leginkább talán „nyámnyila generációként” fordítható (bár a Google Translate a „beszari” szót ajánlja fel) elnevezés használata szerinte azért indokolt, mert ezek a szuperérzékeny fiatalok a legenyhébb kritikát sem viselik el, és ha valaki kicsit is rossz véleménnyel van róluk vagy az általuk létrehozott tartalmakról, akkor simán összeomlanak, a kritikák megfogalmazóit pedig gyűlölködőnek, kötekedőnek vagy legalábbis trollnak nevezik.

bret_easton_ellis.jpg

Az író úgy látja, ez a generáció igyekszik magabiztosnak és minden esetben pozitívnak mutatkozni, de a legkisebb negatív impulzus is elég ahhoz, hogy lefagyjanak. Ellis ezzel együtt hangsúlyozza, hogy ő a legpesszimistább és legironikusabb generáció tagja, és így számára nehéz megérteni például a napjainkban sokszor emlegetett cyberbullying (elektronikus zaklatás) jelenséget, amelynek során a közösségi médiában közzétett csúfolódó, megalázó posztok hatására akár odáig is eljuthat a túlérzékeny fiatal, hogy öngyilkosságot követ el.

generationwuss2.jpg

Első alkalommal a lehető legjobb helyen járta körül az író a „Generation Wuss” témakört ahhoz, hogy a legtöbb támadást, legkeményebb ellenállást váltsa ki ezzel, hiszen a Vice olvasótábora – sőt, maga az interjút készítő fiatal is – nagyrészt az említett generáció tagja. Anélkül, hogy megpróbálnánk eldönteni, mennyiben van igaza Ellisnek ebben a kérdésben, azt leszögezhetjük, hogy ez a provokáció nagyon ügyes húzás volt: minél többen és minél vehemensebben támadta az internetes generáció az Amerikai pszicho szerzőjét a wuss-ozás miatt, annál inkább alátámasztották elmélete helytállóságát. Az interjút követően amúgy az írót leginkább azzal támadták, hogy egész egyszerűen megöregedett, és egy tipikus középkorú klisévé vált, aki az utána jövő generációt becsmérli. Az egyik legjobb példa az ilyen viszontválaszokra Theo Merz, a Telegraph fiatal újságírójának rövid publicisztikája. Szerinte az internet éppen hogy segített az ő generációjának a helyén kezelni a kritikus véleményeket.

bee-tw.jpg

Egy néhány napja megjelent írásában Bret Easton Ellis most a Vanity Fair-ben hosszabban is kifejtette véleményét a Generation Wuss-ról. A jelenség egyik oka szerinte az, hogy a kései baby-boom generációs, illetve X generációs szülők egyrészt a széltől is óvták gyermekeiket, mindig gondosan elrejtve előlük az élet árnyoldalalait. Az így felnőtt fiatalok aztán amikor először szembesülnek azzal, hogy az élet mégsem egy habostorta (vannak, akik nem szeretnek, akik elutasítanak; nem leszel mindig mindenben sikeres, nem vagy mindenben tehetséges, az emberek szenvednek, megöregednek és meghalnak), nagyon könnyen összeomlanak, a kritikákkal szemben pedig úgy védekeznek, hogy ilyen helyzetekben áldozatként tekintenek magukra.

generationwuss.jpg

A Facebook, a Twitter, az Instagram és a Tumblr Ellis szerint ráadásul tovább erősíti ezt a jelenséget, mert a Generation Wuss tagjai számára az a legfontosabb, első számú visszajelzés saját népszerűségükről, sikerességükről, hogy hány lájkot gyűjtenek be ezeken a felületeken posztolva, kétségbeesetten teperve az újabb és újabb pozitív visszajelzésekért. Az említett oldalak másik fontos hatása szerinte – egy, a Generation Wuss-hoz tartozó ismerőse megállapítására hivatkozva, hogy ebből a generációból már inkább tartalomkurátorok kerülnek ki igazi művészek helyett, és a felhasználókban nincs igazán igény saját, új alkotások előállítására, hanem inkább összelopkodnak ezt-azt innen-onnan, és saját magukra tekintenek műalkotásként.

Ellist aggodalommal tölti el az is, hogy az említett generáció kedvenc oldala, a Buzzfeed például bejelentette, már nem fog közölni negatív véleményeket, kritikákat, hanem kizárólag a pozitívumokra összpontosít. Az író felteszi a kérdést: a különböző vélemények ütköztetése hiányában, a kritikus attitűd tudatos háttérbe szorítása nyomán mi lesz majd a kultúrával, a párbeszéddel? Ezzel együtt fontosnak tartja kiemelni, hogy ő továbbra is szimpatizál az internetes generációval, és 9/11, az azt követő háborúk, meg az elmúlt évek kemény gazdasági recessziója után érthető, ha neurotikusak és nárcisztikusak. Szerinte ők ezért igénylik azt, hogy csak és kizárólag pozitív visszajelzéseket kapjanak a külvilágtól.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

18 komment

14/08/05 Bojkottálják a nagy PR ügynökségek a klímaváltozást tagadó cégeket

Polyák Zsuzsa

A nyári hőség megtette hatását: a világ top 25 PR-ügynökségéből 10 cégnél betelt a pohár, ami a klímaváltozást illeti. Bejelentették: mostantól nem képviselnek olyan vállalatokat, akik tagadják az ember által generált globális klímaváltozást. Dohánygyártók, fegyvergyártók - ezek még védhetőek számukra, de a felmelegedés tagadói most már náluk is kevésébá vállalhatóak. A többi között nem dolgozik többet ilyen cégeknek a WPP, a Waggener Edstrom (WE) Worldwide, a Text100 vagy a Finn Partners.

hoax_climate_1.jpg

Sokatmondó adat: amíg a klímaváltozással foglalkozó kutatók 97%-a ért egyet azzal, hogy a környezetromboló emberi tevékenységnek "köszönhető" a globális felmelegedés... 

consensus_1024.jpg.650x0_q85_crop-smart.jpg

...addig az amerikai médiában a hírek 66%-a áll ki emellett, 34%-a a tagadók álláspontját képviseli.

Global_warming_perception_gap.png.650x0_q85_crop-smart.jpg

John Kerry amerikai külügyminiszter februárban egyenesen a legfélelmetesebb tömegpusztító fegyvernek nevezte a klímaváltozást, amit tagadni szerinte olyan, mintha valaki ahhoz ragaszkodna: a Föld lapos. Hasonlóan harcos álláspontot képvisel számos nagy márka is, elég csak Tim Cook Apple-vezér klímaváltozást tagadó részvényesek elleni kirohanását említeni ("Get out of the stock"), ami előtt a Virgin alapító Richard Branson is mélyeg meghajolt blogbejegyzésében, és a példa követésére kérte a vállalatokat.

A globális felmelegedés társadalmi megítélésben elsődleges szerepe a médiának van, így a lépés jelentősége nem elhanyagolható, akkor sem, ha egyelőre csak 10 nagy PR cég vállalta be ezt a kijelentést.

via: The Guardian




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

78 komment

14/07/11 Az Amazon engedélyt kért a csomagküldő drónok használatára

Sajti Botond

Sokan csupán ügyesen eltalált PR-fogásnak tekintették az Amazon tavaly év végi bejelentését, mely szerint megkezdik a drónokkal történő csomagküldés tesztelését. Egy biztos: a bejelentést követően rengeteg médiafelületen foglalkoztak a témával a CNN-től a legnagyobb online és nyomtatott hírforrásokig.

A legfrissebb hírek szerint most az Amazon hivatalosan is engedélyt kért az amerikai Szövetségi Repülési Hivataltól, hogy drónokkal szállíthasson csomagokat. A hatóság ugyanis szigorúan szabályozza a drónok kereskedelmi célú használatát. Az Amazon saját bevallása szerint sikeresen túl van a saját területen elvégzett teszteken, melynek során a drónok gond nélkül hozták-vitték a nagyjából 2,5 kg-os csomagokat (a cég által küldött áruk 86%-a e súlyhatár alá esik), mintegy 80 km/h-s sebességgel.

amazonprimeair.jpg

Mivel az automatikusan repülő kis szerkezetek jól vizsgáztak a házon belüli próbákon, a cég szeretne továbblépni. Ez azt jelenti, hogy az első hallásra még sci-finek hangzó drónos kiszállítás belátható időn belül valósággá válhat.

Még az első bejelentés kapcsán sok félelem és kétség felmerült azzal kapcsolatban, mennyire biztonságos ez a megoldás, nem fog-e valakinek a fejére pottyanni mondjuk az egyik szállítmány. Ismerve az Amazon eddigi tevékenységét, szerintem egy kopott gumis robogóval esős időben száguldó, fáradt pizzafutár sokkal nagyobb baleseti kockázatot jelent, mint egy hosszú időn át tesztelt, precíz drón.

Forrás: Engadget




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

5 komment

14/06/26 VB2014: Így használjuk a közösségi médiát a focivébé idején

Sajti Botond

Ez az eddigi „legközösségibb” focivébé, ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy mind a digitális csatornák, mind a felhasználók, mind az okostelefonok száma nőtt az elmúlt négy évben. De pontosan mire és hogyan használjuk a közösségi felületeket a vb idején? A GlobalWebIndex felmérésének eredményei erre a kérdésre adnak választ, alább összefoglaltuk a legfontosabb eredményeket.

selfie_worldcup.jpg

A focirajongók harmada a meccsek idején folyamatosan közzéteszi véleményét a látottakról a közösségi felületeken, a nézőközönség fele pedig meccsnézés közben is időt szakít ismerősei státuszfrissítésének elolvasására.

A legnépszerűbb témák a közösségi médiában a vb idején természetesen a gólok, illetve a meccsek eredményei: a felhasználók háromnegyede ezekről posztol. Sokan foglalkoznak ezen túl az egyes játékosokkal, minden második poszt valamely focistával kapcsolatos. Ha figyelembe vesszük, hogy a vb eddigi meccsei során milyen indulatokat generáltak a játékvezetői döntések, akkor meglepően alacsony ezekhez képest a bírói ítéleteket, illetve a sárga- és piroslapokat minősítő posztok 20%-os aránya. 

focivbdiagr1.jpg

A szelfiőrületből persze a foci vb sem maradhat ki, a felhasználók minden tizedik posztban meccsnézős szelfit tesznek közzé.

 A focival kapcsolatos hírek és vélemények megosztásának, illetve nyomon követésének legnépszerűbb felülete nem meglepő módon a Facebook, amelyet gyakorlatilag minden néző (94%) használ a vb idején. Ezt követi a Twitter, amelyet a focibarátok kétharmada használ, és említésre méltó helyezést ért el még az Instagram is közel 30%-kal.

focivbdiagr2.jpg

A felmérés legérdekesebb eredményei talán a szponzorokkal kapcsolatos ismeretek és tévhitek. Ezekből kiderül, hogy a válaszadók harmada – tévesen – a vb hivatalos FIFA partnerei, szponzorai közé sorolja a Mastercardot és a Nike-t. A tényleges partnerek közül amúgy a Coca Colára és az Adidasra emlékeznek a legtöbben.

focivbdiagr3.jpg

A vb-vel kapcsolatos friss hírek elsődleges forrását a haverok, kollégák jelentik a válaszadok 52%-a számára. Ezt követi a Facebook, minden második focibarát a legnagyobb közösségi oldalon keresztül tájékozódik a világbajnokság aktualitásairól, közel harmaduk pedig a Twittert használja erre a célra.

focivbdiagr4.jpg

A meccseket a legtöbben - 77% - továbbra is az élő tévés közvetítésen keresztül követik figyelemmel, de az online streaming terjedésének jele, hogy a megkérdezettek negyede már ezt a megoldást használja. Ugyan csak a válaszadók harmada nézi kocsmában vagy egyéb nyilvános helyen a meccseket, de hogy a vb igazán közösségi esemény, azt jól mutatja, hogy 60% barátokkal közösen ül a képernyő elé.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/03/17 Trendlabor Médiaindex 2014: Facebookoznak és blogolnak a magyar újságírók

FLOW PR

Négy évvel az újságírás és a közösségi média kapcsolatát vizsgáló első kutatásunk után most megismételtük a felmérést, mivel kíváncsiak voltunk, hogyan változott a digitális felületek használata az újságírók körében, illetve mennyiben tekintenek másként most ezekre a felületekre, mint 2010-ben. Akkor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek csak egy része ismerte és használta aktívan ezeket az oldalakat, és ők is inkább személyes célokra. A felmérés idei ismételt elvégzéséből ezzel szemben kiderült, hogy az újságírók ma már fontos munkaeszköznek tartják a közösségi felületeket: többségük mostanra nemcsak hasznos forrásként tekint ezekre az oldalakra (bár továbbra is vannak fenntartásaik a közösségi felületekről szerzett információk hitelességgel kapcsolatban), de jelentős hányaduk maga is részt vesz a közösségi tartalmak előállításában.

A legszembetűnőbb változás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy a médiában dolgozó szakemberek körében megduplázódott a blogokat használók aránya. Jelentős mértékben nőtt továbbá a videómegosztók népszerűsége, ellenben a többi közösségi csatornát továbbra is kevesen használják.

mediandex2014hasznalat.jpg

A közösségi oldalak közül értelemszerűen a Facebook a legismertebb és egyben legaktívabban használt a hazai újságírók körében. A regisztráltak aránya tovább nőtt az elmúlt négy évben, így mára gyakorlatilag minden újságíró (97%) megtalálható az oldalon, amely – a magáncélú felhasználás mellett – mára egyértelműen munkaeszközzé vált: közel 90% a munkavégzés során (is) használja az oldalt. Jelentősen, 93%-ra nőtt emellett a YouTube-felhasználók aránya. A LinkedInt csak az újságírók negyede ismeri jól, illetve használja aktívan, holott körükben a regisztrált felhasználók aránya meghaladja a 40%-ot.

mediaindex2014oldalak.jpg

A Trendlabor Médiaindex a FLOW PR idén második alkalommal elvégzett kutatása, melynek célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010 őszén készült. 

Letölthető infografika - Trendlabor Médiaindex 2014

Mindent a kutatásról ITT




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/02/25 Corporate társkeresés – employer branding az alapoktól

Bányai Zsófi

Hazánkban ritkán látható eszközökhöz nyúlt a győri motorgyár-óriás: a közel 9000 főt foglalkoztató Audi ugyanis a szükséges humán erőforrás eléréséhez nagy volumenű, toborzási kampányt indított. Az óvodában játszódó szpottal gyakran találkozhattak a tévénézők az elmúlt hetekben, így most a téma kapcsán sorra  vesszük a munkáltatói márkaépítés sarkalatos pontjait. A mindennapi szakmai életbe már beépült az employer branding fogalma, sőt egyre több nagyvállalat áldoz erre itthon is nagyobb erőforrásokat (például Aldi, Bosch, Telekom), ennek ellenére alig olvashatunk szakmai fórumokon a témáról.Emellett pedig nem mehetünk el szó nélkül, így alább öt pontban foglaljuk össze a főbb tudnivalókat.

1. Kommunikáció a munka fogyasztóival

A munkáltatói márkaépítés szükségét közvetve a fogyasztói társadalmat követő változások idézték elő: kötődünk a márkákhoz, tárgyainkhoz, és az így előidézett érzelmek rabjaivá tudunk válni. A munkaerőpiac az elmúlt évtizedben gyökeres változásokon esett át: megváltoztak a munkakeresési szokások, de a munkához való hozzáállás is átalakult. A tehetséges munkaerő valójában nem (csak) megélhetést, hanem releváns kihívásokat keres. A munka fogyasztóivá vált ugyanis a társadalmunk jelentős rétege - ők képezik a munkáltatói márka célcsoportját.

2. A termék maga a szervezet, ami a jelenlegi munkavállalókban manifesztálódik

A fogyasztóknak - az analógiát folytatva - egy „terméket” kell értékesítenünk, méghozzá magát a munkáltatót. A márkának funkcionális (megélhetés) és emocionális (kihívás, önmegvalósítás) hasznot egyaránt szükséges kifejeznie a megfelelő „értékesítéshez”. Másrészt fontos belátni, hogy egy szervezetet kínálunk, így minden embert, aki adott pillanatban részese annak. A munkáltatói márka fogalmát ezért nem lehet elválasztani a szervezet kultúrájától: kiinduló és végpontja is a folyamatnak. Végérvényben a cég kultúráját - a „Hogyan mennek mifelénk a dolgok?” és a „Milyen itt dolgozni?” kérdésekre adott válaszokat - kommunikáljuk a kiváló munkaerő elérése érdekében. A kiválasztottak pedig majd azok lesznek, akik újratermelik a szervezet kultúráját.

employerbranding_instagram.png


3. A vállalat „személyiségét” formálja üzenetekké

A vállalat személyiségét alakítjuk fogyasztói üzenetekké a márkázás során. Ehhez a munkahely objektív (volt dolgozók, külsős HR/kommunikációs szakemberek) és szubjektív (jelenlegi dolgozók) szemlélőinek véleményére is szükség lesz. A munkáltatói márka esetén ugyanis hosszú távon sokkal fontosabb a valós kép lefestése, mint gondolnánk. Az employer branding nem csak az állásokra jelentkezők mennyiségi és minőségi növekedésében mutatkozik meg, hanem a munkavállalók elégedettségével és elkötelezettségével hat vissza a szervezet működésére. A szakterület empirikus kutatói szerint például az engagement hatékonyabbá teszi a dolgozókat, sőt meglepő módon így a beteg- és fizetés nélküli szabadságok száma is kimutatható módon csökken.

4.  A hiteles és az őszinte két külön fogalom

Az általános cél, hogy a márkával a tehetséges és az adott munkakörben beváló jelölteket elérjük. Ennek érdekében képzeljük el, hogy a munkáltató részére egy társkereső oldalon hozunk létre adatlapot. (A munkakeresés és a párkeresés között fennálló párhuzamot most felesleges is részletezni.) Egy vonzó profillal minden bizonnyal rengeteg lesz az érdeklődő, de a klasszikus ferdítésekre akár már az első randin fény fog derülni. Az adatlap ugyan hiteles és hihető, de nem őszinte - ami a kapcsolat kezdetén nem sok jót feltételez. A hitelesség ugyanis szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres munkáltatói márkaépítésnek. Az alkalmazott és a szervezet között (pár)kapcsolat kezdődik, a brand pedig a kapcsolat kezdete előtt a munka fogyasztóiban elvárásokat generál. Ha nem igazak a márka ígéretei, az a szervezet mindennapjaiból hamar egyértelművé válik a dolgozók számára. Ez a szervezetben hosszú távon fluktuációt, elégedetlen munkavállalókat, így közvetve reputációs kockázatot, valamint kevésbé hatékony munkavégzést eredményez.

5. Minden dolgozó a márka nagykövete

A márkázás során számolnunk kell a jelenlegi dolgozókkal: számukra is valósnak kell lennie a brandnek: ugyanúgy hangsúlyos a jelenlegi munkavállalók megcélzása, hiszen így növelhetjük a vállalat iránti elkötelezettségüket.  Ne felejtsük el: a jelenlegi alkalmazottak minden szituációban a márka elválaszthatatlan képviselői, a word of mouth legfontosabb forrásai.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/11/27 A megosztás hatalma

Madalina Rita

A Facebook-robbanás és szinte ezzel egyidőben a válság elmélyülése óta szórakoztató számomra annak megfigyelése, hogy milyen nagy mértékben tevődött át a fogyasztás a virtualitásba. Az embereknek hirtelen nem volt pénze, volt viszont egyre több olyan platformja, ahol azonban pénz nélkül is, csupán like-ok és megosztások, esetleg blogposztok segítségével továbbra is (sőt növekvő mértékben) meg tudták mutatni a világnak, hogy kik ők.

 Pontosabban, hogy mit szeretnek, mi tetszik nekik, illetve hogy hogyan élnének, ha egy bizonyos életszínvonalat meg tudnának engedni maguknak. Ha mutatok egy képet egy dizájnos táskáról, már majdnem olyan, mintha az én kezemben látnád, nem? A közösségi média egy hatalmas frusztrációs szeleppé vált, mert általa nem kell igazi költekezésnek kapcsolódnia a rólunk kialakított képhez, ezáltal kicsit enyhítheti a valóság fölött érzett elégedetlenségünket.

 

A Mashable szerint ráadásul az állásvadászatban is segíthet a tartalomfogyasztás, illetve ha erről látható bizonysággal tudunk szolgálni megosztások formájában. A content curation-nek köszönhetően elhitetheted magadról, hogy ismered az iparágat, innovatív vagy (hiszen ismered a menő csatornákat, forrásokat), szívesen segítesz másoknak, tudod, ki számít, és akár még el is tudod érni őket.

Ma tehát már nem kell blogot sem írni ahhoz, hogy kompetensnek tűnj. Persze azért ebben is sok munka van, mert mindig képben kell lenni. Egy kétnapos link megosztása ciki. :)

Szóval megosztásra fel, ha nem csak azt szeretnétek megmutatni, hogy jó az ízlésetek, hanem hogy még okosak is vagytok.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/09/02 Online videót élőben vagy késleltetve?

Madalina Rita

A Huffington Post egy éve jelentette be, hogy elindítja a HuffPost Live-ot, ahol 100 ember posztolt ki naponta 12-16 órányi élő videóanyagot. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy ez nem volt annyira menő stratégia: többen nézték inkább a felvett videókat. 

Ezért egy kicsit finomhangolják a működést, és a Los Angeles-i videós csapatot megszüntetik és globálisan kezdenek el terjeszkedni, ami a produkciót illeti. Talán így sikerül kellően érdekes és exkluzív tartalmakat összehozni.

A live streaming elég nehéz terep. Leginkább akkor jó, ha valakivel nagyon-nagyon szeretnél kapcsolatot teremteni és megosztani valamit, ami neki is nagyon fontos (pl. iraki háborúban szolgáló apuka és szülinap a családban). Másrészt pedig exkluzív, nagyszabású események közvetítésére lehet megfelelő, leginkább abszolút rajongók számára. Az összes többi esetben tökéletesen megfelel az embereknek, ha nem élőben láthatnak egy eseményt, sőt kifejezetten ezt preferálják - eleve ez az egyik legfontosabb, a hagyományos tartalomfogyasztást teljesen felforgató tendencia.

A live streaming a régi idők TV-jét hozza vissza, ami az adott esemény monumentalitása esetén katartikus, közösségi élményt teremthet, de inkább kötöttséget jelent és alkalmazkodást. Azt pedig nehezen lehet kicsikarni az emberekből. Ezért érthető, hogy nem volt túl sikeres eddig a HuffPost Live, és valóban az lehet az egyetlen esélyük, ha például krízis által sújtott területekről tudósítanak.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/08/12 A The Washington Post új szintre emelte az infografika műfaját

Sajti Botond

A The Washington Post ma egy olyan vizuális megoldásokkal operáló, az infografika és a szöveges cikk műfajait lenyűgözően integráló cikket tett közzé, amitől leesett az állam. Az összkép már a cikk megnyitása után tetszetős a vízfolyam látványos, mozgó ábrázolásával, de amikor az ember elkezd belekattintani a kis imbolygó jelzőbójákba, akkor kezdődik az igazi varázslat, ami lefelé görgetve csak tovább fokozódik.

Ideálisan találták el a grafikai és szöveges tartalmak arányát és illetve elhelyezését, jól mutatva, mennyi lehetőség rejlik még ebben a műfajban. Nemcsak az újságírás, de egyebek mellett - ahogy az egyik kommentelő is utal rá - az oktatás jövőjét is előrevetítik ezek a megoldások; elképzelhető, hogy a jövő - már tableten, vagy egyéb eszközökön elérhető - tankönyvei is valahogy így fognak kinézni.

washingtonpostinfogr.jpg

(A fenti screenshot csak illusztráció, messze nem adja vissza a cikk nyújtotta élményt, úgyhogy kattintsatok rá, és nézzétek meg mindenképp az eredetit!)




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/07/18 Like-ok a kirakatban

Varjasi Viktor

Fizikai valójukban jeleníti meg a Facebook like-okat a francia Smiirl nevű cég Fliike nevű számlálója. A kereskedők így nemcsak online büszkélkedhetnek el rajongóik számával, hanem a reptéri kijelzőkre hajazó szerkentyűvel akár üzletük kirakatában is megmutathatják, hányan követik a Facebook oldalukat – írja a Viralblog.

A Facebook rajongó (vagy „like”) számlálót elsősorban a kisebb vállalkozásoknak és közösségi tereknek tervezte a Smiirl, a hosszabb távú céljuk pedig az, hogy minél több üzletet „digitalizáljanak”.

A Fliike 100,000 like-ig képes számolni a követőket, e felett már csak külön megrendelésre gyártanak majd le berendezést.

Az eszköz beüzemelése egyáltalán nem nehéz. Először is elhelyezhetjük például a bárpultunkon, a boltunk bejárata fölött vagy a kirakatunkban. Ezután a számlálóra bármilyen hordozható eszközzel felcsatlakozhatunk wifin keresztül, majd a Facebook fiókunkat - a Smiirl weboldalának iránymutatásait követve - összeköthetjük a fizikai kijelzővel.

A Facebook legutóbbi adatai szerint eddig 16 millió vállalkozás nyitott saját oldalt a legnépszerűbb közösségi hálón. Ezzel itt gyakorlatilag megduplázódott a kereskedelmi profilok száma tavaly óta.

A hasonló típusú online szolgáltatásokkal az a legnagyobb probléma, hogy a digitális megjelenést bonyolult összekötni  a mindennapi, valós tevékenységgel – mutat rá a Viralblog szerzője. Ezt a zavaró tényezőt hivatott áthidalni a Smiirl terméke azzal, hogy közelebb hozza a fizikai kijelzőt a virtuális falhoz.

A terméket a cég 2013 novemberében dobja piacra.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/03/05 Az öt legelcsépeltebb kommunikációs eszköz

Sajti Botond

Folytatva klisésorozatunkat, most a leginkább agyonhasznált kommunikációs eszközöket vesszük sorra. Félreértés ne essék, ezek a megoldások azért kerültek elő olyan gyakran az elmúlt években, mert sokoldalúan, számos területen alkalmazhatóak, viszont épp emiatt mára olyanok lettek, mint karácsonykor a Last Christmas a rádióban – észre se vesszük, ha újra előkerülnek, vagy legfeljebb egy „jaj ne, már megint" reakció kiváltására alkalmasak. Aki ezeket mégis szeretné újra bedobni, ügyeljen arra, hogy

  • nem érdemes arra számítani, hogy bármelyikük alkalmas lesz a szervezet megkülönböztetésére, az egyediség erősítésére,
  • sem arra, hogy bármelyikre ráharap a média
  • bedobásuk egy ötletelésen ma már simán trollkodásnak számít.

Nézzük hát, mely eszközök lettek a befutók!

1. Faültetés
Több oka is van, hogy népszerűsége máig töretlen: kifejezetten látványos aktivitás a szabad ég alatt, elegáns öltönyben ásót ragadni, facsemetét ültetni, majd az egészet egy szépen csillogó acélkancsóból meglocsolni. Jól fotózható, ráadásul üzenete többrétű, mégis egyértelmű: a jövőről való gondoskodásról éppúgy szól ez, mint a környezetvédelemről és a fenntarthatóságról. Fákat ültetni természetesen hasznos dolog, tegyék is meg minél többen, de inkább ne próbáljunk ebből hírt kovácsolni, cserébe öltöny helyett elég lesz hozzá tréningruhát felvenni.

faultetes.jpg

2. Óriáscsekk
Legyen szó akár adományozásról, akár díjak átadásáról, egy gigantikus csekk hálás téma lesz a fotósoknak, messziről is el lehet olvasni, ki adja és miért, legfőképp pedig hogy mennyit. Emellett csoportképek készítésére is alkalmas, akár 8-10 ember is elfér mögötte, körülötte. Ha azonban beírjuk bármelyik nyelven a képkeresőbe az „óriáscsekk" szót, a találatok száma már önmagában igazolja, hogy ez az egyik leginkább elkoptatott megoldás.

oriascsekk.jpg

3. Gyermekrajz-pályázat
A számunkra fontos, komoly téma gyermekek által, rajzos formában feldolgozva egyszerűen vidámmá és könnyebben elfogadhatóvá tehető: az aranyos, ákombákom gyerekrajzokon még egy veszélyes vegyianyag-gyár vagy hulladékégető is kedves, szerethető kis házikóvá szelídül. A kész művekből ráadásul kiállítás is szervezhető. A probléma csak az, hogy sok egyéb szervezet gondolta ugyanezt, és hirdetett hasonló pályázatot ezzel egyidőben.

gyerekrajz.jpg

4. Flashmob
Olyannyira beette magát a mindennapjainkba, hogy már magyarították is: villámcsődület! Nem sokan kapják már fel a fejüket, ha egy bevásárlóközpontban vagy egy pályaudvaron hirtelen mindenki azonos koreográfia szerint táncra perdül, és azok az idők is már elmúltak, amikor ez volt a kis színes az esti tévéhíradóban.

flashmob1.jpg

5. QR-kód
Az elmúlt években szinte kötelező lett, rákerül a mustárostubustól az autópálya melletti óriásplakátig mindenre. Ha kérdőre vonják a szakértőt, miért is jó ez, a válasz „rengeteg marketing és információs lehetőséget rejt magában" vagy „villámgyors elérést biztosít", vagy valami hasonló lesz. Aktuális kedvencem a borosüvegen elhelyezett QR-kód, melyet megnyitva online olvashatjuk el ugyanazt a rövid ismertetőt, amit a kód mellett a címkére is rányomtattak (de a vonatablakból, 1/10 másodpercig látható QR-kód is legalább ilyen praktikus). Természetesen ezt az eszközt is lehet hatékonyan alkalmazni, napjainkban mégis gyakrabban találkozunk teljesen ésszerűtlen és használhatatlan megoldásokkal, s mindez a kliséjellegű, önmagáért való felhasználásra vezethető vissza.

QR-Code-Billboard_Vision-610x400.jpg




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

13/01/22 Mit jelent majd a Facebook új keresője a vállalati oldalak számára?

Berkes Ákos

A Facebook épp egy hete jelentette be, hogy továbbfejleszti saját keresőrendszerét, mely a jövőben egy sor közösségi funkciót is magában foglal majd. Magyarul több kiváló összefoglalót lehetett olvasni arról, hogy pontosan milyen lehetőségeket kínál majd a Graph Search, azonban ezek leginkább a külföldi portálok cikkeit foglalják össze, hiszen az új kereső jelenleg a béta tesztelés fázisában van és bár lehet jelentkezni, de élőben egyelőre elég kevesen használhatták azt.

Kézenfekvőnek tűnik a Google keresőmotorjával összevetni a Graph Search jelentette változásokat. De szerintem már elvi szinten több érdekes különbség is megállapítható. A Google rendszeresen alakít a motor algoritmusain. Erre azért van szükség, mert a SEO-val foglalkozó szakemberek állandóan találnak olyan kiskapukat, amellyel a meghatározott tartalmat akkor is előnyösebb helyen tudják szerepeltetni, ha az a felhasználók keresési feltételeinek adott esetben kevésbé felelne meg, mint a találati listán hátrébb sorolt, nem SEO-zott oldalak. A Google számára az is már régen egyértelmű volt, hogy a közösségi oldalak átütő népszerűségével az ismerősök vagy csak követett hírességek, szakértők ajánlásai is relevánsan tudják módosítani a találati listát. A felismerést követően nem csak azért volt szükség egy saját közösségi platform létrehozására, mert a Facebook például a Google számára nagyjából egy fekete lyukhoz hasonlítható (korábban is kezdték el fejleszteni saját rendszerük alapjait), hanem azért is, mert a bejelentkezett felhasználókról rendelkezésre álló adatokat a hirdetési rendszerükben is fel tudják használni. Az online reputáció managerek számára azonban a találati listában való jó helyezés alapja a továbbiakban is a SEO marad - hiszen a Google-t jelentős mennyiségben kizárólag keresőként használják a felhasználók, illetve bárki számára elérhető a kereső-szolgáltatás kijelentkezett állapotban, amikor semmilyen közösségi forrás alapján nem tudja módosítani a találati listát a rendszer. 

A Facebook esetében ez egészen nyilvánvalóan nem lesz így, a felhasználókról minden keresés alkalmával minden adat rendelkezésre áll majd - ha az adott user úgy dönt, hogy Graph Search alapú keresést akar indítani.  A Google célja a Google+ integrálásával egyértelműen a keresési folyamat személyesebbé tétele volt, míg a Facebook a közösségek a böngészését teszi elérhetővé egy érdekesnek ígérkező keresési mechanizmus által (akár az egyéni akár a lokális közösségeket). A Google-nek régóta fel lehet tenni kérdéseket egész mondatban és nagy mértékben növelhető is a keresés eredményessége, ha valaki képes értelmes angol mondatokat alkotni. Azonban ezzel nem tudjuk böngészni ismerőseink kedvenc éttermeit, kedvenc zenéit vagy soha nem fogjuk vele megtalálni azt a kiállítást, amire a legtöbb barátunk kíváncsi. Vagy azt pártot, amit a legtöbben like-olnak. Ezzel az egésszel szerintem a hihetetlen mennyiségű rendelkezésre álló adatot teszi kezelhetőbbé és összefüggéseiben értelmezhetővé a Facebook minden felhasználójának a számára. Tehát a Facebook a közösségit teszi kereshetőbbé, míg a Google a keresést tette (személyesebbé majd) közösségibbé. 

Na de mit jelent ez a márka oldalak kezelői számára? Ha megértjük ezt a hozzáállásbeli különbséget, akkor - jelenlegi ismereteink birtokában - lesz-e valaha Facebook SEO? És miben különbözik ez a Google SEO-tól? A Google SEO-ról sok szó esett már, ezért csak a különbségekre mutatok rá. Állításom az, hogy a Google SEO alapja továbbra is a hagyományos tartalom-optimalizálás, mely révén az interneten elérhető tartalmunkat a Google motorja számára felismerhetővé, és az ismert algoritmusok értékelési struktúrájában  konkurenciánál fontosabbá, használhatóbbá, relevánsabbá tesszük. Az, hogy egyébként a +1-ezések révén az adott felhasználónak majd torzítja a találati listát a rendszer a megállapításon túl semmire nem jó nekünk. A Graph Search ezzel szemben nem csak ismerőseink, hanem minden felhasználó publikus adataiban keres, de ettől egyáltalán nem kell megijedni a privacy-huszárok szorongásait olvasgatva. Mert teszem azt, ha a személyes profilommal like-olom a kedvenc éttermem oldalát és ott a kirakott fotókat is előszeretettel kommentelem, majd valaki indít egy keresést, azzal, hogy mi a legnépszerűbb étterem Budapesten, akkor valaki megtalál majd egy jó helyet, de az én intim szférámba senki nem tudott kutakodni. 

A Facebook SEO tehát szintén a tartalom optimalizálásra épül, azzal a különbséggel, hogy itt az interaktivitás mértéke az elsődleges, amit mesterségesen, hivatkozásokkal, linkcserével, nem tudok torzítani. Tehát a tartalom előállítására, annak minőségére, és a rajongóink számára a való relevanciájára kell a hangsúlyt és az erőforrást csoportosítani a jövőben - ez a Facebook SEO. Mark Zuckerberg elmondta, hogy a Graph Search-csel elkészült a Facebook-élmény harmadik meghatározó pillére, ez tehát nem csupán egy olyan fejlesztés, mint a Bing-gel való korábbi együttműködés, sokkal több annál. El lehet mondani, hogy ilyen keresést helyek tekintetében például a Foursquare-n régóta indíthatunk (Explore funkció), de ott is csak limitált a forrás, amire épít és nehezen optimalizálható kínálati oldalról. 

Azt gondolom, hogy a felhasználók csak nyerhetnek a Graph Search használatával a jövőben, mert nem csak a Hírfolyamukon keresztül böngészhetik ismerőseik tartalmát, illetve a márkák rá lesznek kényszerítve, hogy további exkluzív tartalommal rávegyék a rajongókat, hogy még többször lépjenek interakcióra velük. Ehhez pedig a minőségen és a színvonalon kell javítani, amivel szintén a felhasználók járnak jól, hiszen nekik tetszőbb tartalmat láthatnak majd. A Graph Search összességében nem fogja leváltani a Google-t, mint az első számú keresőt, de szerintem egyértelműen bebetonozza a Facebook helyét a legtöbbet böngészett oldalak toplistájának elején.  




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/01/11 Heti infografika az infografikákról

Madalina Rita

Ezen a héten az infografikák jelenlegi helyzetét bemutató infografikát bogarászhattok. Lehetne jobb is, de érdekes a legnépszerűbb témák felsorolása. A második helyen szerepel például az az anyag, ami arról szólt, hogy mennyire bízhatunk meg a szakállas emberekben. 

State of Infographics
Image compliments of Top Marketing Schools



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/12/06 A hét infografikája: megosztási trendek 2012-ben

Sajti Botond

A beágyazható megosztási gombokat kínáló AddThis platform készített saját adatai alapján egy izgalmas infografikát arról, milyen tartalmakat milyen csatornákon osztottunk meg a leggyakrabban az idei évben. 

Nem meglepő, hogy idén is a Facebook felé irányult a legtöbb megosztás (gyakorlatilag minden második), s mögötte a Twitter ugyan még jócskán le van maradva, de számottevő, 55%-os növekedést könyvelhetett el 2012-ben. Érdekes viszont, hogy 32%-kal többen használták nyomtatásra az AddThis gombokat az előző évekhez képest. Szeptemberig töretlen volt a Pinterestre irányuló megosztások számának növekedése, s a lendület csak októberben csökkent, a képmegosztó oldal növekedése így is kiemelkedő, több mint 379%-os. Az AddThis üzemeltetői a Facebook óta nem tapasztaltak ilyen mértékű bővülést. 

A könnyűzenében Dél-Korea büszkesége végzett az élen a megosztások gyakoriságát tekintve (de ígérjük, hogy ahogy eddig sem, úgy ez alkalommal sem foglalkozunk a blogon ezzel a jelenséggel).

A várakozásoknak megfelelően tech témában az iPhone 5 volt a legnépszerűbb, az eseményekkel kapcsolatban pedig érdekesség, hogy az amerikai elnökválasztás nemcsak a Sandy hurrikánt, de még a londoni olimpiát is magasan lekörözte.

2012_addthis_infographic.jpg

Forrás: Venturebeat.com




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/11/20 A kommunikációs szakma előtt álló tíz legnagyobb kihívás

Sajti Botond

Milyen kihívásokkal szembesül a kommunikációs szakma napjainkban? Erre a kérdésre keresi a választ egy izgalmas tanulmány, amelyet a Plank Center tett közzé egy 23 országban, közel 4500 PR-szakember részvételével megvalósított felmérés alapján. Az anyag reális képet fest a kommunikációs szakmában aktuális problémákról, és egyben arra is enged következtetni, mely kihívások kezelése terén számíthatunk komolyabb előrelépésre, és mely kérdések maradhatnak hosszabb távon is nyitottak.

challenges.jpg

Az eredmények a napjainkban leginkább aktuálisnak tartott témák mellett komoly generációs szakadékokat is feltártak az idősebb PR-vezetők és a fiatal, feltörekvő generáció között. A kutatás egyik fontos megállapítása szerint ahogy a szakemberek idővel egyre tapasztaltabbá és elismertebbé válnak, úgy lesznek egyre magabiztosabbak saját döntéseikkel kapcsolatban, és egyre kevésbé nyitottak a kritikus véleményekre – inkább elképzeléseik megerősítését, mintsem megkérdőjelezését várják el környezetüktől. Ez szükségszerűen megnehezíti a gyors és hatékony igazodást a változásokhoz, ami a válaszadásban is megmutatkozott: az idősebb generáció sokkal komolyabb szakmai kihívásnak látta a digitális média terjedését és az információáramlás felgyorsulását, mint fiatalabb kollégáik, akik számára ez már inkább természetes jelenség, melynek kezeléséhez már rendelkeznek a szükséges képességekkel, nem pedig egy megoldandó, súlyos probléma.

Szintén érdekes különbségeket mutat a felmérés az eltérő kultúrákhoz tartozó országok között: a latin-amerikai országokban aktív szakemberek sokkal inkább nyitottak a változásokra és gyorsabban reagálnak az új trendekre, mint például brit és német kollégáik. Ebben közrejátszik az is, hogy a harmadik világbeli országokban a kommunikációs területen dolgozók átlagéletkora fiatalabb, mint a nyugat-európai országokban. Ráadásul utóbbiakban a szakmának is komolyabb hagyományai vannak, így művelői is kissé konzervatívabbak, nehezebben változtatnak a jól bevett(nek hitt) megoldásokon.

Közös pontnak tekinthető világszerte a kommunikációs munka mérhetősége iránti fokozódó igény, ami egy olyan problémát jelent a szakma számára, amelyről már évtizedek óta folyik a diskurzus, de általánosan használható megoldás máig nem született erre. Ezt amúgy jelenleg a latin-amerikai és az ázsiai országokban tartják a legfontosabbnak, de szinte mindenhol aktívan foglalkoznak vele.

De nézzük, mi is a tíz legfontosabb kihívás a kommunikációs szakemberek szerint világszerte e felmérés alapján!

  1. Az információáramlás gyorsaságának és mennyiségének kezelése
  2. A potenciális krízishelyzetek gyors és hatékony kezelése
  3. A digitális forradalom és a közösségi média előretörése
  4. A munkatársak elkötelezettségének erősítése
  5. A kommunikáció hatékonyságának mérése, számszerűsítése
  6. A transzparencia iránti növekvő igény kielégítése
  7. A tehetségek megtalálása, fejlesztése és megtartása
  8. A CSR-rel kapcsolatos igények kielégítése
  9. Kultúraközi különbségekből fakadó kommunikációs eltérések kezelése
  10. A szakma megítélésének javítása

theplankcenter.jpg

A megkérdezettek első helyre sorolták a megnövekedett információmennyiség kezelésének problémáját: hogyan azonosítsák a fontos és releváns tartalmakat, illetve hogyan menedzseljék a kapcsolatteremtésre, interakcióra irányuló lehetőségek (különböző felületek és eszközök) folyamatos bővülését. A gyorsuló információáramlással szorosan összefügg a krízishelyzetek kezelésének kérdése, amit az előbb említett trend értelemszerűen nehezebbé tesz. Ehhez kapcsolódik a digitális média terjedése is (forradalomról 2012-ben ebben a témában talán már túlzás beszélni – a felmérésben mégis így említik ezt a jelenséget), ami alapjaiban formálja át a kommunikációs szakma eszköztárát és napi gyakorlatát. Jelentős különbséget jelent viszont az egyes országok között, hogy ezt Észtország, Lettország és Oroszország csak az utolsó helyre sorolta a fontossági listán.

Nagy a nyomás a kommunikációs munka eredményeinek mérhetővé tétele terén a szakembereken, erre utal, hogy Nagy-Britanniában, Brazíliában, Mexikóban, Chilében, Indiában és Dél-Koreában egyaránt az első vagy a második helyre sorolták ezt a kihívást, ami összesítettben is az ötödik helyen végzett. Életkor szerinti megosztásban érdekesség, hogy a fiatalok szerint ez most a legfontosabb probléma (szemben idősebb, vezető beosztású kollégáikkal, akik inkább a digitális média terjedésének kezelését tartják a leginkább kihívást jelentő feladatnak).

A tehetségek megtalálása és kinevelése, illetve a munkatársak elkötelezettségének erősítése Latin-Amerikában, Indiában és Kínában egyaránt különösen komoly problémát jelent. Ezekben az országokban jóval előrébb sorolták ezt a kérdést, mint például Németországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban. Az utóbbi két országban a transzparencia és a CSR ügye is jóval hátrébb végzett a globális átlaghoz képest, kiemelten fontosnak tartják viszont ezeket a témákat a német szakemberek. Összesítettben utolsó helyre került a szakma megítélésének javítása, de a fiatalok körében ez a kérdés a legfontosabb kihívások közé tartozik.

A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogyan kezelik a szakemberek ezeket a kihívásokat. A digitális média terjedése kapcsán a válaszok nem voltak meglepőek: képességek fejlesztése, meglevő munkatársak továbbképzése, új szakértők, külső specialisták alkalmazása és a közösségi felületek monitorozása. Érdekesek voltak viszont a kommunikáció mérhetőségével kapcsolatos válaszok, a legtöbben ugyanis úgy nyilatkoztak, hogy a médiajelenlét monitorozásával és elemzésével kívánnak megfelelni a mérések iránti növekvő igényeknek, de sokan például a hatékonyságot az üzleti teljesítmény szintjén kívánják vizsgálni, míg mások a nem pénzügyi mérőszámokra fognak támaszkodni. Mindez arra utal, hogy rövidtávon továbbra sem számíthatunk a probléma megoldására.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

12/11/07 Heti infografika – a nők és a közösségi média

Madalina Rita

Az eheti infografikában a női blogokat gyűjtő Blogher tagjai körében végzett felmérés eredményeit foglalják össze. Eszerint például a nők a leginkább a blogoknak és a Pinteresten látottaknak hisznek, de a Twitter is megelőzi ebben a tekintetben a Facebookot – igaz, nem sokkal. A vásárlásra való ösztönzésben is a blogok és a Pinterest vezetnek, de például szórakozásra és érthető módon a barátaikkal, szélesebb körben vett családjukkal való kapcsolattartásra leginkább a Facebookot használják.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/10/25 Dokumentumfilm a legmenőbb startupokról

Berkes Ákos

A The Startup Kids című dokumentumfilmben Európa és az Egyesült Államok legsikeresebb startupjainak fiatal vállalkozóival készítettek interjúkat a készítők. Nem csak a mögöttük álló befektetőket, de az alkalmazottakat is megismerhetjük az ötletgazdákon túl.

A filmből többek között kiderül a Vimeo, a Dropbox, a Soundcloud és a Foodspotting története, miközben már a trailer alapján is kedvünk támadhat egy régóta halogatott, korszakalkotó ötletünk megvalósításához.

A Trendlaboron többször foglalkoztunk már hazai és nemzetközi startupokkal is, mert ellentétben az első dotcom lufi időszakával, ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a startupokra nem csak rövid távú befektetési céllal gondolhatunk. Az elmúlt években több esetben valódi felhasználói bázist épített ki nem egy ilyen vállalkozás, és tartósan képesek értékelhető bevételt is produkálni. Ráadásul mindeközben alapvetően formálják az internetezési szokásainkat, mindennapjainkat - már csak ezért is érdemes folyamatosan figyelni őket és feldolgozni az aktuális trendeket.

trendlabor.png




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/10/08 A képek forradalma

Sajti Botond

Akik a közösségi média trendeket elemezve ma is olyan kérdésekre keresik a választ, hogy mik lesznek a jövő legsikeresebb alkalmazásai, melyik startupból lesz a következő Facebook vagy a következő Twitter, rossz úton járnak. A trendek mostanában világszerte láthatóan nem elsősorban alkalmazások vagy adott elgondoláson alapuló technológia mentén (pl. geolokáció, augmented reality, stb.) rajzolódnak ki. Ha a tömegeket megmozgató online megoldásokat a kommunikáció alapegységeinek szintjén vizsgáljuk, egy meghatározó közös vonást fogunk ezekben találni: a képeket.

1. Az elmúlt egy-két évben két közösségi hálózat növekedett minden egyébnél gyorsabb ütemben: a Pinterest és az Instagram. Mindkettő képek megosztásán és / vagy készítésén alapul.

INSTAGRAM.png

2. A Facebookon használatos poszttípusok közül magasan a képek, fotók generálják a legnagyobb interaktivitást, de mindez a blogokra is igaz: az olvasók jobban szeretik a sok kép – kevés fotó típusú posztokat, mint a szöveges cikkeket.

3. Továbbra is töretlen az infografikák terjedése, ma már szinte bármilyen témáról találhatunk releváns és friss grafikus összefoglalókatt. Sőt mára az infografika-készítő megoldásokból is széles a választék.

info2_850.jpg

4. A mobileszközök kezdetben inkább csak új extraként funkcionáló kamerái mára fontos alaptartozékká, s egyben a kompakt fényképezőgépek komoly versenytársaivá váltak azzal a jelentős előnnyel, hogy előbbiekről egy kattintással közzétehetőek akár egyszerre több online felületen is a képek. Szintén döntő tényezővé vált ezen eszközök a versenyében a kijelző felbontása, minősége.

Polaroid-Android-camera-screen-shot.jpg

Mi áll ennek hátterében? Ahogy egyre több csatornán, felületen és eszközön áradnak az információk, a felhasználók óhatatlanul is a könnyebb ellenállás irányába mozdulnak el – amit egy pár másodperc alatt befogadható kép vagy fotó jelenthet a hosszú szövegekkel szemben. A közösségi médiában ráadásul sokkal inkább a kommunikáció rituális (közösségteremtő- és megtartó) funkciója érvényesül a puszta információátvitellel szemben, s előbbi szintén a vizualitást részesíti előnyben. Korábban például csak részletes magyarázat után tudtuk a társalgás tárgyává tenni, ha valami érdekes láttunk az utcán, ma viszont már egyszerűen csak megmutatjuk (sőt, megosztjuk) az erről készült fotót az okostelefon segítségével.

macy-thanksgiving-parade-balloon-buzz-lightyear-smartphone-camera-mobile-smart-phone-photography-tech-gadget-technology-gizmo-video-photo.jpg

Milyen tanulságokat vonhatnak le mindebből a vállalati kommunikációs szakemberek? Jó esetben nem azt, hogy „csináljunk akkor gyorsan még egy céges Pinterest-profilt is, posztoljunk vállalati Instagram-fotókat, és ezentúl mindenről készítsünk infografikát, mert ezek most olyan menők". Egyrészt amíg nem definiáltuk pontosan, mit várunk ezektől az eszközöktől, kiket szeretnénk megszólítani a segítségükkel és hogyan illesztjük be mindezt a vállalati kommunikációs stratégiába, akkor még rövid távon sem fognak értékelhető eredményt hozni. Másrészt hosszú távon nem lesz elegendő önmagában az aktuálisan elérhető és népszerű közösségimédia-megoldások használata. A médiafogyasztási és tartalomelőállítási szokások átalakulását a vállalati kommunikáció minden területén figyelembe kell venni, és a régóta használt eszközöket és koncepciókat is felül kell vizsgálni, vajon elég erősek-e vizuálisan ahhoz, hogy ma is megállják a helyüket. Természetesen ez nem jelent leszámolást a folyó szövegekkel, a könyvek sem fognak eltűnni (sőt táblagépen hajlandóak vagyunk többet is olvasni), és számos területen továbbra is indokolt és hasznos lesz ezek alkalmazása a vállalati és termékkommunikációban is, de például az Y generáció tagjai és az utánuk jövők számára egy 25 oldalas, tisztán szöveges használati utasítás már egyszerűen feldolgozhatatlan lesz.

Azok a szervezetek, akik ezeket a szempontokat nem érvényesítik kommunikációjukban, nemcsak formai szempontból fognak egyre inkább régimódinak, lemaradónak tűnni a többiekkel szemben, de üzeneteiket is egyre kisebb hatékonysággal tudják majd továbbítani célközönségük felé – a közösségépítésről nem is beszélve.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/09/19 A hét infografikája: az e-olvasás előretörése

FLOW PR

Veszélyeztetett fajjá válhat a papíralapú könyv a Schools.com online oktatási portál legfrissebb infografikája szerint, az e-readerek (Kindle és társai) gyors terjedéséből és a fogyasztói preferenciák változásából következtetnek erre. Az eszközök eladási adatain túl ami érdekes lehet, hogy egy felmérés szerint legtöbben (83%) a különböző kiadványok gyors és egyszerű hozzáférhetőségét tartja az e-olvasók legfőbb előnyének a klasszikus könyvekkel szemben. Életkor szerinti megoszlásban a fő különbség, hogy míg az idősebbek elsősorban olyan készülékeket részesítenek előnyben, amelyek elsősorban e-könyvek olvasására vannak kitalálva, addig a fiatalok inkább a multifunkciós mobileszközöket (vagyis) táblagépeket használják előszeretettel.

e-reading.jpeg

Via TheNextWeb




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/07/12 Öt ok, amiért érdemes a Facebookon kívül is körülnézned

Sajti Botond

Mára szinte mindenki, aki vállalati kommunikációval foglalkozik, megismerkedett valamilyen szinten a közösségi médiával. Ez a sokak esetében gyors és néha kényszer szülte tanulási folyamat azonban azzal járt, hogy egyre többen hajlamosak kizárólag a Facebook-kal azonosítani az online közösségi kommunikációt, s így csak ennek használatára összpontosítják erőforrásaikat. Nem csoda, hogy a legnagyobb vállalatoktól a sarki lángossütödéig mindenki Lájkolj minket a Facebook-on! üzenettel árasztja el környezetét – sokan ennyivel le is tudják a közösségi jelenlétet. Összegyűjtöttünk öt érvet, ami amellett szól, hogy érdemes kitörni a kék dobozból, és a Facebook-on túl további közösségi felületeket is használni.

 

1. Óriási kommunikációs zaj

Ma már szinte mindenki a Facebook-ban látja az üzenetei továbbítására legalkalmasabb platformot, így a kommunikációs zaj óriási lett. Nem csoda, hogy ezek az üzenetek egyre kisebb arányban jutnak célba: egy átlagos felhasználó 80 oldalt követ, ráadásul egy posztot az adott oldal követőinek mindössze 16%-a látja. Nem véletlen, hogy a korábban oly népszerű „mikor a leghatékonyabb posztolni?" aranyszabályok sem működnek már olyan jól: mindenki próbál optimálisan időzíteni, így épp a „leghatékonyabb" idősávokban pörögnek a leggyorsabban a különböző posztok az üzenőfalakon.

crowd.jpg

 

2. Már nem olcsó
Szeretnéd, hogy tényleg minden követőd lássa az oldalad posztját? Akkor kattints a „Promote" gombra, és fizess! Különben elégedj meg a 16%-kal. Ez csak egy a Facebook új bevételi forrásai közül, és jó eséllyel számíthatunk még további pluszköltségekre a jövőben is. Ezzel együtt a hirdetési rendszer átalakítása is abba az irányba mutat, hogy egyre költségigényesebb lesz a Facebook-on a közösségépítés.

facebook-like-mobile-carriers.jpg

 

3. A véleményvezérek már továbbálltak
Ha a véleményirányítókat szeretnéd megszólítani, őket már nem nagyon fogod megtalálni a Facebook-on. Az újdonságokra éhes innovátorok körében a Facebook jó ideje nagyon nem menő, úgyhogy ők már rég nem itt kommunikálnak. Túl sokan lettek itt mostanra körülöttük, és belefáradtak abba, hogy az üzenőfaluk tele van az új ismerősök által huszadszor is kiposztolt olyan vírusvideókkal, amit ők már több mint tíz éve láttak, a távoli rokonok által posztolt születésnapi üdvözletekről nem is beszélve.

goldfish.jpg

 

4. Nem mobilbarát, viszont egyre többen azon használják
A mobilinternet-felhasználók száma évről évre megduplázódik, és mára a Facebook minden második regisztrált tagja mobilon használja az oldalt (de pl. Japánban már a felhasználók 80%-a!). Ezzel együtt viszont a Facebook láthatóan nem fektet túl nagy hangsúlyt mobilalkalmazása fejlesztésre: a webes használathoz képest a lehetőségek korlátozottak, és az oldal a funkciók fejlesztésében sem tűnik aktívnak. A mobilnetezők megszólításának tehát nem ez a leghatékonyabb eszköze.

facebookmobile2.jpg

 

5. A gyors növekedés ideje lejárt
Bár a Facebook továbbra is képes növekedni, a bővülés üteme már az elmúlt évben és idén látványosan csökkent: míg 2010-ben még 189%-kal nőtt a Facebook-on töltött idő, addig ez a szám 2011-ben már alig haladta meg az 50, idén pedig a 20%-ot. Ez az oldal életciklusának jelenlegi fázisában nem meglepő – az internet-felhasználók jó részét már a tagjaik között tudhatják. Ez helyi szinten is együtt jár azzal, hogy megjelenik az a plafon, amit a saját követőbázis, közösség építésében el lehet érni. Az még a jövő zenéje, hogy a nagy hype-ot követően a Facebook mennyire lesz sikeres a felhasználók megőrzésében és aktivitásuk fenntartásában (ami a tapasztalatok alapján a növekedésnél jóval nehezebb feladat). Törvényszerű viszont, hogy a véleményvezéreket követve egyre többen lesznek azok, akik a későbbiekben más felületeken lesznek aktívabban jelen.

wsj.jpg




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment



süti beállítások módosítása