12/05/16 Lőjük szét a városunkat!

Berkes Ákos

Múlt héten került megrendezésre az ARE 2012 konferencia, amely a legnagyobb rendezvény a világon az Augmented Reality alkalmazások készítőinek, használóinak. Az előadók és kiállítók között találhattunk fejlesztőket, kész megoldásokat kínáló cégeket, kreatív alkotókat és marketing tanácsadókat épp úgy, mint általános üzleti tanácsadással foglalkozó szakembereket is. 

Úgy tűnik azonban, hogy a legnagyobb elismerést egy játékfejlesztő cégnek sikerült kivívnia új fejlesztésének bemutatásával, ez az X-Ray Vision Tank. Az Ogmento legutóbbi alkalmazása az Észak-Amerikai Kosárlabda Bajnokságnak, az NBA-nek készült és szinte már minden, a kiterjesztett valóságon és helyzetmeghatározáson alapuló megoldást integráltak abba is - egy sor jelölést kapott a legnívósabb technológiai díjjakra. 

Az X-Ray Vision Tank lényege, hogy a játék helyszíne nem egy virtuális tér, hanem a kiterjesztett valóság, a színpad, az irodánk, vagy akár az egész város. Mindennel, amit látunk, kapcsolatba tudunk lépni, és minden része a játéknak. Ezzel teremtik meg a forradalmi újdonságot: az épületek nem csupán díszletként jelennek meg a játékban, a kiterjesztett valóság által nyújtott többlet pedig nem ér véget a fizikai és a virtuális határán. 

A fejlesztőcsapat vezetője előadásán demózta is az alkalmazást, miközben New Yorkban elhelyeztek egy tankot a Minesta street-en, ami már bárki számára megtekinthető. Kíváncsian várjuk mi lesz a vége a fejlesztésnek, mert az nyilvánvalóan túlmutat jelenlegi felhasználási lehetőségén a játékon belül - bár nyilvánvalóan egy halom pénzt lehet majd keresni vele. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/05/08 A láthatatlan reklám

Berkes Ákos

Sydney nyüzsgő party-negyedében indította el első női dezodorának kampányát a Lynx, amely hazánkban, az európai piac néhány további országához hasonlóan, más néven kapható.

Az éjszakai, "közterületi" megjelenés lényege az volt, hogy egy üresen álló ház ablakaiba olyan LCD kijelzőket szereltek, amelyekre egy egyszerű polarizáló réteget ragasztottak. Az egyféleképpen polarizált fény csak különleges szemüvegekkel vált átláthatóvá. Vagyis a nézelődők számára csak akkor derült ki, hogy mi is folyik a házban, az ablakok mögött, ha felvették a rendelkezésre álló - party-negyedhez illő módon a Ray Ban klasszikus Wayfarer modelljét imitáló - színes szemüvegeket.

Nem csak a helyszín helyes megválasztását, a technika helyes integrálását vagy akár magát az ötletet hasznos értékelni a videó kapcsán. Érdemes felismerni a tendenciát, hogy a látványos közterületi megjelenések jelentik az egyik legjobban használható online tartalom-forrást, mellyel a helyszíni elérés gyakorlatilag korlátlanul, de biztosan határok nélkül többszörözhető meg. Ráadásul a 18-34 éves korosztály, a marketerek számára legfontosabb célcsoport érhető el a leghatékonyabban a Youtube-on (vagy bármely más online felületen) keresztül.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

12/04/04 Vér tapad egy torrent fájlhoz

Berkes Ákos

A valóban ötletes és innovatív online kampányokkal szemben gyakran merül fel jogos kritikaként, hogy kevéssé tükrözik tartalmukban és technikai megvalósításukban a népszerűsítendő célt, üzenetet, terméket. 

Az orosz SmartNewSolutions ügynökség feltehetően pontosan ennek az ellenérvnek ment elébe, amikor a véradás fontosságát hirdető kampányt tervezték. Elkészítettek egy filmet a véradás fontosságáról, és annak terjesztését torrent alapon oldották meg. 

A torrent fájlok használatával történő megosztás során a felhasználók szerepe pontos analógiája a véradók szerepének a véradás rendszerében. Erre építve nem csak a szakmai blogok számára tették érdekessé a kampányt, hiszen a torrentezők többsége pontosan érti a megosztás, a közösség iránti felelősség fontosságát. Azok pedig, akik egy rendszerrel kapcsolatban már magukévá tették ezt a mentalitást, feltehetően könnyebben megértik majd, miért is fontos a társadalom szempontjából a rendszeres véradás. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/03/20 USA elnökválasztás 2.0 – Republikánusok a közösségi médiában

Szokonya István

A 2008-as amerikai elnökválasztási kampány utána számos elemzés és tanulmány vizsgálta, hogy Barack Obama közösségi média jelenléte mennyivel járult hozzá választási sikeréhez. Korábbi cikkünkben már mi is foglalkoztunk az elnökválasztás és a Facebook kapcsolatával, most pedig körbenéztünk az elnökjelöltségért küzdő négy republikánus politikus social media platformjain, hogy megtudjuk, képesek-e Obama nyomába lépni.

A konzervatív párt elnökjelöltségéért küzdők közül ez idáig Mitt Romney stábja végezte a legalaposabb munkát a social media kampány területén, melyet többek között az is kiválóan bizonyít, hogy a négy politikus közül március 19-ig egyedül az ő Facebook oldalát váltották át Timeline-ra. Romney oldalán számos egyedi alkalmazást vehet igénybe a több mint másfél millió rajongó: a ’’Stand With Mitt’’ appon keresztül például bárki feltöltheti magáról azt a fotót, melyen az általa aláírt, korábban a Facebookról kinyomtatott táblával pózol, büszkén vállalva, hogy Mitt mellett áll.  Továbbá az alkalmazáson keresztül egy webkamera segítségével a rajongó videó üzenetben is megoszthatja a világgal, hogy miért tartja az egykori massachusettsi kormányzót ideális jelöltnek az elnöki címre. 

Az oldal szerkesztői ügyesen kihasználják a Demokraták egy nemrég elkövetett bakiját – kiszivárgott ugyanis Obama egyik kampánymenedzserének egy március 13-i e-mail-je, melyben arra hívja fel a demokrata-pártiak figyelmét, hogy egy friss közvélemény kutatás szerint ha Romney és Obama között most kéne dönteni, a jelenlegi elnök veszítene. Romney Facebook oldalán egy petícióhoz csatlakozhatnak azok a rajongók, akik egyetértenek a fenti állítással és úgy gondolják, hogy konzervatív elnökjelölt-aspiráns ki tudná ütni Obamát. A petíció aláírását megkönnyítendő az oldal a Facebook-on megadott adatok alapján automatikusan kitölti a szükséges mezőket, így csak egyet kell klikkelnie a felhasználónak ahhoz, hogy támogatását ily módon kifejezze. Rendszeres, napi aktuálpolitikai eseményekre reagáló Twitter posztjai és naponta olykor több tucatnyi fényképpel bővülő Flickr oldala mellett figyelemre méltó Romney YouTube csatornája is, ahol külön csoportba gyűjtik többek között a vele készített interjúkat, az Obamát támadó videókat (’’Obama Isn’t Working’’) és azokat, amelyek Newt Gingrich vezetői képességeit kritizálják (’’Unreliable Leader’’). 

A mindössze 182 480 Facebook rajongóval rendelkező Rick Santorum Romney-hoz hasonlóan szintén petíció aláírására buzdítja a Facebook felhasználókat, ám ő egy konkrét ügy kapcsán, a Kanadától a Mexikói-öbölig húzódó Keystone XL olajvezeték kiépítéséért kezdett akcióba. Egy másik alkalmazás révén a bankkártyaadatokat megadva, közvetlenül a Facebookon keresztül támogatható Santorum kampánya. Hivatalos YouTube csatornáján a videók száma meghaladja Romney feltöltéseinek számát, ám a felület kialakítása közel sem olyan igényes, mint vetélytársa esetében, hisz Santorum videó ömlesztve, kategorizálás nélkül kerültek fel. A volt pennsylvaniai szenátor Twitteren igen aktív, ám így is csak fele annyi tweet-et publikált, mint Newt Gingrich, akinek ez idáig összesen 3438-szor csiripelt. A kiemelkedő Twitter jelenlétnek (nem ritka, hogy tíznél is többször posztol egy nap) meg is van az eredménye: 1,448,574 követővel ő áll a konzervatív jelöltségért küzdők élén a Twitter tekintetében (bár még így is csak alig több mint tizedannyi követője van, mint Obamának). Érdekes módon Gingrich Facebook rajongói mindössze ötödannyian vannak, mint Twitter követői, noha hivatalos Facebook oldalán több petícióhoz is lehet csatlakozni, bár kicsit zavaró, hogy azok formátuma nem egyezik meg.

A közvélemény kutatások szerint népszerűségben jelenleg a másik három jelölt után kullogó Ron Paul a YouTube videók számát nézve is csak hátulról az első, ám figyelemre méltó, hogy még mindig rendszeresen frissítik az előző kampányhoz készített ’’ronpaul2008dotcom’’ csatornát, melyen jelenleg több mint 1200 videó található. A Tea Party-közeli politikus Facebook oldalán a szokásos tartalom mellett az egyetlen egyedi app az az alkalmazás, mely segítségével Paul által aláírt pólókat és bögréket lehet nyerni.

Természetesen nem lehet szó nélkül hagyni Barack Obama közösségi média jelenlétét sem, ám a jelenlegi elnök többszörös testhossznyi előnye nyilvánvalóan annak tudható be elsősorban, hogy ő az előző kampány óta folyamatosan építi social media bázisát. 2008. november 4. óta az elnök Facebook rajongóinak száma több mint a tízszeresére nőtt, most már a 26 millió felé tart, mely minden bizonnyal a rendszeres tartalomposztolásnak is köszönhető. A Timeline bevezetése után nem sokkal a szerkesztők Obama gyakorlatilag minden fontosabb életeseményét feltüntették az oldalon, sőt a legtöbb neves napot képpel is illusztrálták. A regnáló elnök oldaláról is tudunk közvetlenül utalni, ha támogatni szeretnénk a kampányát és persze számtalan kép és videó is elérhető, ám kis csalódást kelthet, hogy semmilyen egyedi alkalmazás nem áll rendelkezésre. Bátor lépésnek tekinthető azonban az, hogy 2011 novemberében a stáb elindította Obama Tumblr. oldalát, vállalva annak a kockázatát, hogy azon keresztül többen támadó vagy irreleváns tartalmat fognak generálni.  Obama több mint 13 millió Twitter követője is irigylésre méltó lehet konzervatív vetélytársainak, és a 2,129 YouTube videó miatt sem kell szégyenkeznie az elnöknek, főleg, ha hozzátesszük, hogy a videómegtekintések száma meghaladja a 175 milliót.

Összegzésképp elmondhatjuk tehát, hogy habár social media tekintetében a számokat nézve jócskán le vannak maradva a republikánusok Obamához képest, ötletekből, aktivitásokból és igényességből nincs hiány a konzervatív elnökjelölt-aspiránsoknál sem. Amint kiderül, hogy melyikük száll ringbe az ősszel az elnökkel szemben, várhatóan koncentrálódni fog a szavazók figyelme a közösségi médiában is, így feltehetőleg az aktivitások terén is lesznek változások, újítások. Kíváncsian várjuk őket! 

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/03/14 A KONY 2012-sztori és annak tanulságai

FLOW PR

Aki korábban még sosem hallott Joseph Kony-ról, a vallási fanatizmusáról és mészárlásairól elhíresült afrikai vezérről, az az elmúlt hetekben biztosan megismerkedett vele, hiszen már a kereskedelmi csatornák híradói is ezzel foglalkoztak. Az internet legújabb „sztárja” egy amerikai szervezetnek, az Invisible Children-nek (IC) köszönheti világhírnevét. Az azóta egyre több gyanúba keveredő IC döntött úgy, hogy videót forgat az afrikai terroristavezérről, az LRA (Lord’s Resistance Army) szervezet vezetőjének, Joseph Kony tevékenységeiről. Céljuk volt, hogy a szerintük eddig sokak számára láthatatlan vezért ismertté tegyék. 

Miért Joseph Kony? 
 
Joseph Kony Észak-Ugandában fegyveres harcot kezdett a kormányzat ellen 1986-ban, nem sokkal később már az LRA élén egy erősen vallási állam létrehozása vált a céljává. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az ENSZ és az USA is küzd azért, hogy elfogják a vezért. Barack Obama tavaly száz amerikai katonai szakértőt küldött Ugandába, ezzel segítve Kony elfogatását. Az IC nem titkolt célja, hogy kampányával nyomást gyakoroljon Obamára és nyomatékosítsa benne az ügy fontosságát. 
 
A kampány és a mögötte álló szervezet jelenleg támadások egyre erősebb kereszttüzében áll, nézzük, hogyan reagáltak a válságkommunikációs helyzetekre.
 
 
Milyen kampánnyal lehet egy terroristavezért berobbantani a köztudatba?
 
Ahhoz, hogy a Kony-jelenség pillanatok alatt bekerüljön a köztudatba, Jason Russel rendező és az IC csapata a közösségi média erejét alkalmazta: a Facebookon engedte útjára a terroristavezérről szóló, a Youtube-ra feltöltött 30 perces filmet. A kampány elérte célját, hiszen már közel 80 millióan nézték meg a videót. A sikerben kulcsfontosságú, hogy a kampány mellé húsz ismert ember is adta a nevét, többek közt Mark Zuckerberger és George Clooney. 
 
Kony lett az internet legújabb sztárja
 
A kampány hatására a vezér neve közismert lett, viszont az IC nem feltétlenül azt a cél érte el, amit szeretett volna. Egyre többen állítják: többet árt ez a kampány, mint használ. Sok téves információ kering, valamint az IC szervezetét rengeteg támadás éri a hitelességét illetően. Kritikusok gyanús saját érdekek meghúzódását hangsúlyozzák több fórumon is, mi szerint az IC a hozzá érkező anyagi támogatásoknak közel 70%-át saját szervezetük fenntartására fordítja, és nem az afrikai gyerekekre, ahogyan ezt megszólalásaikban hirdetik. 
 
Mi a teendő akkor, ha egy nemes cél érdekében zajló kampányt támadások érnek?
 
Az IC közösségi kampányát és törekvéseit sok támadás érte, amely médiaroham válságkommunikációs tanulságait a PR Daily 5 pontban jól összefoglalta. Több szálon indult meg az ostrom a kampány ellen: felmerült, hogy az LRA-val kapcsolatos információk nem relevánsak és csak a felszíni helyzetet mutatják. Az adománygyűjtés újabb gyanúba keverte a szervezetet, ahogy az is kiderült, hogy az IC könyvelése nem átlátható egyáltalán. A szervezettel kapcsolatban felmerült az a vád is, hogy egymillió dollárt kapott a JPMorgan Chase banktól, ami a Tullow Oil elnevezésű, ugandai olajkitermeléssel foglalkozó olajcég befektetője. Nézzük meg hogyan reagált az IC ezekre a kérdésekre, ugyanis válságkommunikációs szempontból több tanulsággal is rendelkezik.
 
1. Azonnal kommunikálj
 
Ha egy kampányt támadások érnek, fontos, hogy az érintett egyből reagáljon. Ha nincs gyors válasz, úgy tűnhet, hogy bujkál, hogy valamit rejteget. Ha sok időre van szükség a saját álláspontok megvédésére és nincs mögötte egy erős háttér, az nem vet jó fényt a kampányra.
 
2. A felmerülő vádakat pontosan határozd meg
 
Az IC honlapját elárasztották a látogatók a videó megjelenése napján, amire a szervezet nem volt felkészülve. A rendszer összeomlott, de estére már helyrehozták és összeszedve az őket ért vádakat, leírták álláspontjukat a „hamis és félrevezető információkkal” kapcsolatban. Nem riadtak vissza semelyik vádtól sem, a konkrét aggályok figyelembevételével beszéltek a kampányról. Ez egyaránt tartalmazta a részletes információkat, a szervezet pénzügyeit és kiadási gyakorlatát illetően.
 
3. Vond bele a közösségi médiát is a válaszodba
 
Mivel az IC a kampánya során elsősorban a közösségi média erejét használta, így nem meglepő módon a Facebookon és a Twitteren is azonnal reagált az érintett támadásokra, és közvetlenül az embereknek juttatta el válaszüzeneteit. A személyes hangvétel és közvetlenség képes a hitelesség visszaállítására.
 
4. Hagyd, hogy mások is kiálljanak melletted
 
Amikor egy kampány során támadások érnek, a hitelességed automatikusan csökken. Nem számít, hogy mi az igazság, csak az számít, hogy a közvélemény mit gondol. Felmerül a kérdés, hogyan lehet visszanyerni a hitelességet? Legyenek hiteles, külső kommunikátorok, akik véleményformálóak és a te álláspontodat képviselik. Az IC 24 órán belül reagált az őket érő támadásokra, hiteles forrásokkal támasztották alá álláspontját. 
 
5. Kérj nyilvános hozzászólásokat 
 
Hasonló helyzetben a szervezetek, márkák a közösségi médián keresztül kérnek segítséget, de gyakran ezek is más irányba mennek el, mint ahogy a jóslatok alapján gondolnák. Az IC döntéshozókat, hasonló szervezetek embereit, sőt LRA sújtotta embereket is és a nagyközönséget is megkérte, hogy segítse munkáját. Arra kérték az embereket, hogy ha kritikát fogalmaznak meg, konkretizálják azokat, mert érdemi párbeszéd csak így alakulhat ki. Valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki nem ért egyet tevékenységeikkel, akkor azt ossza meg és ajánljon alternatívát, amit szintén fontolóra vesznek majd.
 
 
Annak ellenére, hogy az IC egy jó célt szolgáló, figyelemfelkeltő kampány létrehozását szerette volna, olyan kritikákat kapott, ami megrendítette az emberek bizalmát a szervezettel kapcsolatban. Sokat olvasni arról, hogy az őket ért vádak igazak, de ezt mindenkinek önmagának kell eldöntenie, melyik forrást tekinti hitelesnek. Az vitathatatlan, hogy az IC válságkommunikációja egyelőre állja a sarat, de hogy a továbbiakban milyen irányba halad a történet, az a jövő zenéje. Az nem vitatható el tőlük, hogy olyan közösségi média kampányt vittek véghez, amely egy videót az eddigi legrövidebb idő alatt juttatta el a legtöbb emberhez.  Ugyanakkor, ahogyan azt több külpolitikai szakértő is megjegyezte, ez az egész jelenség csak csepp a tengerben, még ha Kony-t ki is iktatnák, nem sok minden változna hirtelen. Egyre több véleményformáló kampányol az IC ellen, és buzdít más, hitelesebb nonprofit szervezetek anyagi támogatására
 
A történetnek még nincs vége, de minden jel szerint ez a kampány sem olyan egyértelmű siker sztori, mint aminek első ránézésre látszott. Sőt…



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

12/02/08 Ígéretes hazai startupok III.

Berkes Ákos

Az ügyfelekkel, érdeklődő látogatókkal való kapcsolattartás területén folyamatosan újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg. Ezek egy jelentős része meglévő szolgáltatások kreatív felhasználásával, integrálásával jön létre, elég csak azokra a weboldalakra gondolni például, ahol Skype-on keresztül is elérhetjük az adott vállalkozást.

Az IngyenHívó megoldása ezzel szemben egy jóval gördülékenyebb megoldást kínál, amely használatával ráadásul személyes adatunkat, Skype azonosítónkat, sem kell kiadnunk. A komplex szolgáltatás lényege, hogy a regisztráció után kapunk egy kész felületet, melyet honlapunkon el tudunk helyezni, és amelyen keresztül látogatóink ingyenesen elérhetnek bennünket. 

Regisztráció után fel kell tölteni az egyenlegünket, hiszen a hagyományos zöldszámokhoz hasonlóan, a hívás költségeit nekünk kell majd megtéríteni. A honlapon elhelyezett felületen az érdeklődők kezdeményezhetik, hogy telefonon vegyék fel velük a kapcsolatot, vagy számítógépükre kötött mikrofonjuk használatával azonnal indíthatják is a hívást, ha épp félfogadási időben tévednek az oldalra. A rendszer használatához csupán Flash-re van szükség ügyféloldalon, tehát valóban minimalizálták a követelményeket, ami nagymértékben növeli a szolgáltatás sikerességének esélyeit.

A holvegyekautót egyértelműen hiánypótló startup. Megszámlálhatatlan helyen kereshetünk használtautókat, azonban újautó vásárlás esetén csupán a márkakereskedések oldalairól letölthető árlistákból lehetett igazán teljes körűen tájékozódni, ami valljuk be őszintén, nem könnyítette meg az tájékozódást. Gyors regisztráció után a Magyarországon elérhető szinte összes márka kínálatából válogathatunk. Van lehetőség árajánlat kérésére, ugyanakkor saját igényeink megadásával várhatjuk kereskedők jelentkezését is, országosan, vagy megyei szinten, mind a két esetben. Ezek után az autóvásárláskor megszokott adatok megadásával indíthatunk keresést. Keresésünket az extrák és a finanszírozási formák alapján is pontosíthatjuk. Ezen felül márkánként az ország összes kereskedésének akcióját is böngészhetjük, ami külön hasznos.

Valójában azok értékelhetik igazán ezt a könnyedséget, akik már próbáltak újautó-ajánlatokat keresni. Semmilyen forradalmi nincs a holvegyekautót szolgáltatásában, azonban annak egyszerűsége és hasznossága vitathatatlan, és ez már egy igazán egyedi és ígéretes startuppá teszi az oldalt. A kereskedőknek külön regisztrációs felület áll rendelkezésükre, de nem látjuk okát, ebből miért maradna ki bármelyikük is! 

Az IQRS sportolók számára kínál saját gyártású, innovatív technológián alapuló telemetriai adatokat figyelő rendszereket. Ezekhez analizáló szoftvereket is fejlesztenek, amelyek részben mesterséges intelligencián alapuló, valós idejű elemzéseket is közölnek. Az évek óta egyre tökéletesebb technológiát kezdetektől nemzetközi piacra szánják és szép számmal emlékeztek meg róla külföldi portálokon is. Mindenesetre örömteli, hogy nem csak online szolgáltatásokat nyújtó startupok tudnak sikeresek lenni hazánkban. 

A közeljövőben két konferencia is lesz külön a startupok kapcsán. Az egyik a Startup Underground Konferencia, amely március 8-án kerül megrendezésre, a másik pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rendezvénye, a Startup Weekend, amelyet február 17-19. között látogathatnak az érdeklődők. Mind a kettőt figyelni fogjuk, hátha feltűnik majd egy-egy érdekes vállalkozás. Addig is várjuk Tőletek a hazai startupokról szóló bármilyen híreteket, információtokat!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/01/31 Timeline Movie Maker - instant videó az online életünkről!

Berkes Ákos

Egy új Facebook alkalmazás segítségével bárki másodpercek alatt készíthet egy videót azokat a tartalmakat felhasználva, amiket az elmúlt években megosztott a közösségi oldalon. 

Ehhez két dolog szükséges csupán: az egyik, hogy már Timeline formában használjuk profilunkat, a másik pedig, hogy hozzáférést biztosítsunk az app-nak az azon megosztott tartalmakhoz. 

A Timeline Movie Maker-ben ezután személyre szabhatjuk a kisfilm alatt hallható zenét, de csak azok hangulata alapján. Valamint kicserélhetjük fényképeinket és videóinkat a filmben, ha valamit nem szeretnénk látni benne. Az elkészült filmeket megoszthatjuk a Facebookon és az adott posztra mutató linket pedig a közösségi oldalon kívül is, amennyiben a Publikus megosztási funkciót választjuk a jóváhagyásnál. 

Az ilyen kreatív, de technikai tudást nem igényló, mégis egyedi tartalom előállítására alkalmas webalkalmazások népszerűsége biztosan növekedni fog 2012-ben. Az Intel Museum of Me kampánya tavaly nagyon elterjedt, azonban más koncepción alapult, hiszen egy virtuális közegbe helyezte tartalmunkat, és a Timeline eljövetelével kompatibilitási problémák is felmerülhetnek. Az elkészült filmeket, ha publikusak, kíváncsian várjuk kommentben! 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/01/17 Ígéretes hazai startupok II. - Közösségi finanszírozás Magyarországon?

Berkes Ákos

A közösségi finanszírozásnak külföldön már több platformja is van, elég csak a legismertebb, a Kickstarter-t, vagy a leginkább technika orientált FundaGeek-et említenünk. Ezeknek a közösségeknek a lényege, hogy összekötik a kreatív és innovatív ötletek gazdáit a potenciális finanszírozókkal. Nem kell milliós összegekre gondolni, hiszen a közösség ereje éppen a mennyiségben rejlik: pár ezer forint hozzájárulással néhány száz ember már el tud indítani egy-egy tervet a megvalósulás útján. 

Sajnos a fent említett oldalak szolgáltatásai Magyarországon korlátozottak (hogy finoman fogalmazzak), azonban több hazai startup is hasonló üzleti modellel indul be, indult be mostanában. 

Az egyik ilyen a Kezdheted, mely egyelőre még Béta fázisban van, ha jól látjuk, és nem kezdődött még gyűjtés egyetlen projektre sem. A Kezdheted azzal próbál többlet-szolgáltatást nyújtani, hogy minden ötletet ők maguk ellenőriznek és korrektúráznak, tehát kvázi tanácsadó szolgáltatást is végeznek - amit nyilvánvalóan érdemes kihasználni. Az emailben leadott projektek megjelenését pedig egy Mintaprojekten be is mutatják. Azt, hogy milyen típusú ötletekkel lehet pályázni, szemmel láthatólag itt nem szabják meg.

Az indulj.be ezzel szemben inkább követi a Kickstarter üzleti modelljét, és konkrétabban körülírja, milyen ötleteket fogadnak be. A honlapon található információ alapján ez lehet "például egy könyv, CD-kiadása, mobilos applikáció fejlesztése, weboldal elkészítése, egy találmány prototípusának legyártása". Ez feltehetőleg megkönnyíti a pályázók dolgát, hiszen tudják, hogy ötleteiket célszerű egyből termékként értékesíthető formába önteni - amire biztosan könnyebb lesz "befektetőket" találni!

Saját magukat, egy már világsikert elért hazai startup, a prezi.com segítségével mutatják be:

Csak sok sikert tudunk kívánni mindkét vállalkozásnak! És akinek jó ötlete van, semmiképpen se tartsa magában!

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/11/21 A digg.com Newsroomját koppintja a CNN?

Berkes Ákos

A Trendlaboron rendszeresen nyomon követjük a hírgenerálás és a médiafogyasztás aktuális trendjeit. Már csak emiatt sem állhatjuk meg szó nélkül, hogy a Ted Turner által 1980-ban alapított CNN online kiadása lényegében egy közösségi oldallá alakítja az évek óta üzemelő iReport felületét.

1980-1594.jpg

Az iReport segítségével bárki tölthetett fel híreket a CNN.com-ra és nem egy alkalommal vált hivatalos CNN-hírré az, amit először egy felhasználó tett közzé. Azonban a havi átlag 2,5 millió egyedi látogatóval rendelkező oldalon a hírek előállítása után megállt az élet és sem az online közvéleményre, sem a hagyományos sajtóra nem tudott olyan hatást gyakorolni, mint ami elvárható lenne a világ vezető hírcsatornájának egy szolgáltatásától. A felhasználói profilba fel lehetett tölteni híreket - lényegében tehát egy CNN brandelt blogfelületről volt szó. 

Feltehetőleg ez volt az oka a fejlesztéseknek, amik kétségkívül követik az uralkodó trendeket, de az eddigi tapasztalat alapján azt kellene mondanunk, hogy igen messze visznek a CNN által mindig is képviselt és hangoztatott értékektől, nevezetesen a megbízhatóságtól és a minőségtől. Az új rendszer szinte pontos mása (nem feltétlenül másolata, hiszen nyilván hónapok óta tesztelik és finomítják a rendszert a programozók, illetve egyértelmű, hogy ilyen jelentős változásokat hónapok előkészítő munkája után lehet csak bevezetni) a digg.com Newsroomjának. De lássuk, hogy mik is ezek az újítások! 

ireport_croped.png

  1. A felhasználók érdeklődési köröket jelölhetnek meg, és ezek alapján csoportokba kerülnek beosztásra. Ezekbe a kategóriákba tölthetnek fel híreket, illetve ilyen jellegű híreket ajánl nekik a rendszer, továbbá a csoporton belül külön közösségi funkciók is elérhetőek.
  2. Nem csak a megadott témák szerint ajánl híreket a rendszer: a mobil alkalmazás helymeghatározás segítségével is súlyozza azokat.
  3. A felhasználói profilokon nem pusztán a saját, előállított tartalmunk jelenik meg, hanem interakcióink is pontosan nyomon követhetővé válnak - ezzel leginkább a Facebook Timeline-ra hajaz a rendszer egyébként. 
  4. Természetesen a csoportok és kapcsolataink alapján szerkesztett hírfolyam is a rendelkezésünkre áll az iReport-ban.
  5. A profilokon Badge-eket gyűjthetnek a felhasználók, amelyeket a közzétett tartalom, az interakciók és más falhasználók visszajelzései alapján oszt az automatizált rendszer.

Csaknem 1 millió regisztrált felhasználója van az iReportnak, amit 2006-ban indítottak útjára és azóta csak két esetben használta a CNN szerkesztősége látványosan a rengeteg rendelkezésre álló hírt: az Occupy Wall Street mozgalomról több alkalommal így tudósítottak, míg a japán földrengést követő eseményekről is az egyéni hírek segítségével számoltak be. Van egy hivatalos csapat, akik folyamatosan böngészik a beérkező híreket, de eddig csupán 7%-át találták érdemesnek arra, hogy foglalkozzanak vele - a legtöbb esetben saját, részletes hírt gyártanak az online felületre. 

Az újítások bevezetésének célja, hogy megadják a lehetőséget, hogy az értékes tartalmat szolgáltató felhasználók csoporton belüli kiemelésével növeljék a használható és felszínre kerülő hírek számát. Nem lenne igazán jogos, ha kiosztanánk a CNN-t, de eddig tapasztalataink nem azt mutatják, hogy a közösségi szempont az értéket szelektálja ki a nagy halmazokból, a végeredményre pedig semmiképp sem használnánk sem a minőségi, sem a megbízható jelzőket. Ennek ellenére nem lehet leírni azt a szereplőjét a világ sajtójának, amelyik kitalálta, hogy az embereket érdekelné egy 24 órában csak híreket sugárzó csatorna. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/11/08 Mikor érdemes posztolni?

Berkes Ákos

A közösségi médiával foglalkozó hazai blogok, a Trendlabort is beleértve, általában nemzetközi statisztikák elemzésével próbálják a hazai folyamatokat bemutatni, a közösségi média használatának relevanciáját megfelelően alátámasztani. Korábban már tettünk rá kísérletet, hogy a nemzeti sajátosságainkat felvázoljuk a témában, amikor elkészítettük a Trendlabor Médiaindexet, melyben az újságírók közösségi média preferenciáit vizsgáltuk. 

Az online kommunikációval 1994 (!) óta foglalkozó Jay Baer blogján pár napja tett közzé egy nagyon érdekes infografikát, mely saját előadásán alapul, és a kereskedelmi célú Facebook Rajongói Oldalak tartalmának optimalizálásával foglalkozik. Néhány állításával ellentétes statisztikák állnak rendelkezésünkre, ezért foglalkozunk a témával. Egy lokális sajátosságra bukkantunk? Vagy a különbség abból adódik, hogy jóval kisebb mennyiségű adat áll a mi rendelkezésünkre?

Lássuk először Jay infografikáját és annak állításait. A B2C posztok, vagyis a vállalati profilok és az ügyfelek kommunikációjának időzítése az, amit most górcső alá vennénk. Nem meglepő, hogy az általuk vizsgált legtöbb oldal hétköznapokon és a napközbeni órákban, kvázi munkaidőben posztol. 

Ezután adatokkal támasztja azt alá az előadás, mely a Slideshare-en megtekinthető, hogy hétvégén, azon belül is vasárnap, illetve hétköznap az esti órákban jóval nagyobb mértékű elkötelezettséget mértek a rajongóknál. Ezt egyébként a felhasználói interakciók alapján állapították meg. 

Az általunk kezelt, több tízezer fős követőtáborral rendelkező rajongói oldalak elmúlt fél éves statisztikáit elemezve az alábbi hasonlóságokat és különbségeket állapíthatjuk meg: 

  1. Az esti órákban semmiképpen sem beszélhetünk jelentősebb mértékű interakciókról. A felhasználói aktivitás döntő többsége reggel 7 és délután 2 óra között zajlik, míg egy további, pörgős időszakra délután 3 és este 7 között kerül sor, azonban ezt követően a csak látogató és a kapcsolatot létesítő felhasználók száma is elhanyagolható szintre csökken. Ezt egyébként mi nem csak ennél az oldalnál tapasztaltuk.
  2. Az elmúlt fél évben ugyan a szombat ennek a csoportnak az életében is a legaktívabb nap volt, ugyanakkor a vasárnap már csak az 5. nap, ha az elkötelezettség alapján állítjuk sorba őket. Ennek ellenére semmiképpen sem jelentenénk ki, hogy a hétvége erősebb, mint a hétköznapok, mivel az elmúlt 6 hónapban minden hónapban más nap mutatja a legnagyobb felhasználói elkötelezettséget. 

Az infografika záró gondolataival azonban feltétel nélkül egyet kell értenünk, hiszen a legfontosabb valóban az, hogy az adott vállalkozást ismerve állítsunk fel egy hipotézist a lokális felhasználói szokások alapján, ehhez egy előre meghatározott ideig tartsuk magunkat és a rendelkezésre álló adatok segítségével vizsgáljuk felül azt a kísérleti időszak leteltével. Nekünk egyetlen csoportunk sincs, ami pontosan visszaigazolná Jay állításait, de ezek ugyanakkor nem állnak össze egy egységes elméletté, amivel cáfolhatnánk állításait. Ez vajon azt jelenti, hogy kiforratlanok még a hazai Facebook felhasználói szokások? Nektek mi a tapasztalatotok?




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/10/11 Az online tartalomfogyasztás menetrend szerinti forradalma

Berkes Ákos

A múlt héten publikussá vált a Digg közösségi hírportál új szolgáltatása, a Newsroom, melyről aktuálisan állítják azt, hogy meg fogja változtatni a hírfogyasztási szokásainkat. Amiért minden - feltehetően jogos - fenntartásunk ellenére mégis foglalkozunk az újabb "forradalommal", az nem más, minthogy a Digg 2004-es alapítását követően ezt már egyszer minden kétséget kizáróan megtette. 

A Newsroom funkcionalitásában két oldalról is kiegészíti az eddigi hírgenerálási folyamatot. Korábban a felhasználók beküldhettek híreket, majd a közösség tagjainak szavazatai alapján a portál rangsorolta azokat. A témák szerinti rangsorok böngészése eddig is nagymértékben megkönnyítette a feldolgozhatatlan méretű online tartalom fogyasztását. A Newsroomban természetesen szintén kategorizálva olvashatjuk a híreket, azonban ezek szelektálásának módja a valódi újdonság. (Jelenleg adott számú kategória áll rendelkezésre, azonban az adminisztrátorok várják javaslatainkat az újabb témák bevezetésére, míg a későbbiekben feltehetően bárki nyithat majd önálló Newsroomot is!)

Nézzük akkor, hogy is működik az új rendszer! Egyrészt minden kategóriához rendelkezésre áll egy valós időben frissülő hírfolyam, amelyet a Digg saját algoritmusa állít össze, és amelyet a Top News-zal ellentétben a szavazatok valós időben módosítanak. A Digg rendszeresen hangsúlyozza, hogy a népszerűség nem minden, gondoljunk csak például Rebecca Black slágerére. Éppen ezért az így begyűjtött híreket az algoritmus tovább szűri és olyan szempontok alapján értékeli, mint a Facebookon Like-ok és a Tweetek száma, vagy az azokban szereplő szavak jellege, illetve a LinkedIn-en való megosztások száma, de persze minden kulisszatitkot nem árultak el a fejlesztők. 

A Digg korábban már megszokott felületein a regisztrált felhasználók szavazata alapján rangsorolták a híreket, míg a Newswire folyamból a Newsroom-ba átkerülő hírek esetében csak a közösségben legbefolyásosabb felhasználók voksa számít. Hogy ki számít ilyennek, azt a kommentek és beküldött hírek alapján állapítja meg egy algoritmus, illetve a Newsroomban fel- illetve leszavazott hírek után mindenki pontokat gyűjt, és díjakat kap.

A közösségi híroldalak nem elsődlegesen a nagyközönségre vannak optimalizálva: dizájnjuk általában a valódi funkcionalitásnak van alárendelve, a legfontosabb szempont pedig, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a tartalomtól. Ezért alapvetően az újságírók és tartalomszolgáltatók tájékozódására és forrásgyűjtésére alkalmasak, és ez igaz a Diggre és a Redditre is.

Mindez nem jelenti azt, hogy kevesen és keveset használnák ezeket a felületeket, hiszen például a Reddit idén februárban átlépte a havi 1 milliárd oldalletöltést, ami elképesztően magas szám. A két konkurens régóta hadakozik egymással, azonban a Newsroom bevezetésével feltehetően vissza fog előzni a korábban alapított Digg.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/10/06 Digital PR Award 2011

Berkes Ákos

A PR News Online kiosztotta a Digital PR Awards 2011 díjat, és a díjazottak között találunk egy-két érdekes megoldást, amelyekről mindenképp célszerű szólnunk pár szóban itt, a Trendlaboron is.

CSR kategóriában például az AT&T, Amerika legnagyobb múltú telekommunikációs vállalata, nyert díjat. Kampányukkal a vezetés közbeni SMS-ezés veszélyeire kívánták felhívni a figyelmet. Készítettek egy 10 perces dokumentumfilmet, amelyben valódi tragédiákat dolgoznak fel. A kampányhoz diákok csatlakoztak, hogy elmondják saját történeteiket.

A verseny/játék kategóriában a Nikon Festivalt díjazták, amely teljes egészében a közösségi média szereplői által előállított videótartalomra épített. A fesztivál ideje alatt az oldalt több mint fél millióan keresték fel és több mint 2200 pályázatot nyújtottak be, míg a vonatkozó Twitter-megjelenések száma meghaladta a 62 milliót! Nem mintha a vállalat termékeit be kellene mutatni az online videós tartalmat előállító felhasználóknak...

A Nikon Festival győztes filmje.

A 2011-es japán földrengésben megsérült atomerőmű kapcsán szükséges volt, hogy az amerikai közvélemény számára az atomenergia ügynökség bizonyítani tudja, hogy a technológia biztonságos. Ezért létrehoztak egy kvázi online hírszobát a Twitteren, ami a krízis kapcsán felmerülő híreket és szakértői anyagokat közvetítette az újságírók felé, valamint egy blogot és egy Youtube csatornát is a részletes tájékoztatásért. A díjat a krízis kommunikáció kategóriában osztották ki. 

Digitális marketing kategóriában több részkategóriát is létrehoztak, a kampányok költségei szerint. A 100 ezer és 300 ezer dollár közötti, középső kategória díjazottja a Cheerios gabonapehely gyártója lett, amely Facebook-kampányával érdemelte ki a díjat. A reggelizés közbeni partikhoz küldtek eszközöket a rajongóknak, akik ezeket az eseményeket dokumentálták és megosztották a vállalattal. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érdemes végigböngészni a teljes listát, hiszen a világ legmenőbb ügynökségei legnagyobb idei kampányait gyűjti össze, és minden kategóriában további kiemelt pályázókat is megemlítenek. Az, hogy mindez ilyen mértékben kerül feldolgozásra, az online PR kommunikáció relevanciáját és, 2011-ben kijelenthetjük, nélkülözhetetlenségét mutatja. 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/09/22 Tilosban járó lájkvadászok - a cél szentesíti az eszközt?

Berkes Ákos

A Facebook magyar felhasználóinak száma már több mint 50 ezer fővel meghaladta a 3,5 milliót, nem csoda tehát, ha egyre több és több (üzleti) rajongói oldal szervez valamilyen nyereményjátékot. Az efféle kampányok nem titkolt célja a rajongók számának gyors növelése, azonban néhány oldal nem tartja be a Facebook promóciókra vonatkozó szabályzatát

A szabályszegés ráadásul csak az egyik probléma ezekkel az akciókkal. Ha tüzetesebben megnézzük ezen oldalak kampány alatt aktivizált rajongóit, akkor láthatjuk, hogy az esetek többségében ugyanazok a felhasználók jelennek meg tömegével ezeken az oldalakon.

Nézzünk most meg pár hazai Facebook-kampányt, amelyek nem egy esetben a Facebooktól független, hagyományos ATL kampánnyal is hirdetésre kerültek. Mondanunk sem kell, hogy ezeknek a költsége egyáltalán nem áll arányban eredményességükkel! 

Elsőként a Frixion tollak kampányát vennék górcső alá, amivel valószínűleg már többen találkoztatok. A játékot, melyhez csupán az oldalt kell like-olnunk, az ország több pontján tömegközlekedési eszközökön is reklámozzák. Az oldalt like-olók között 1000 rajongónként kisorsolnak, egy igen nagy értékű, de a tollakhoz nem igazán kötődő, iPad 2-t. Ehhez képest az oldal most fogja összegyűjteni 600. rajongóját, ami nem túl sok. Persze nem is a rajongók száma a lényeg, hanem az elkötelezettségük. De az egy ilyen versennyel kétséges.

Rubint Réka Facebook oldala is belefutott egy szabálytalan nyereményjátékba, ahol a szallodak.hu oldal like-olásáért Rubint Réka által dedikált fitness dvd-t nyerhettek a felhasználók. A játékot ez esetben nem Réka szervezte, tehát a felelősség sem az övé lenne egy esetleges feljelentést követően. 

A HelloTrend Nyereményjáték szintén szabálytalan, mivel oldal like-oláshoz köti a részvételt, bár ezen felül még egy eventet is meg kell osztanunk, de a szabály szerint a Facebook semelyik alapfunkciója nem használható sorsolás alapjául, és ezek mind azok. Alkalmazást kell fejleszteni, másképp nem működhet szabályosan. Játékszabályt sem írt minden oldal, de például a Frixion játékának van, kár hogy nincs benne a kötelező rész, ami a kinyilvánítaná, hogy a szervezőknek semmi köze a Facebookhoz és hogy harmadik félnek adják meg adataikat. Azaz csak adnák, hiszen ezek a játékok is a Facebookon keresztül fogják értesíteni a nyerteseket, ami szintén szabálytalan.

A sort sokáig folytathatnánk, mert továbbra is sok olyan hazai céget találni, akik a szabályokat figyelmen kívül hagyó kampányt szerveznek a Facebookon. A rendszert és a felhasználói attitűdöket szemmel láthatóan többen értik, érzik, de a veszélyeket, amit a szabályszegés magában rejt még kevesen. Ez persze nem csak nálunk van így, egy angol ékszerész egy 1500 font értékű gyémánt gyűrűt sorsolt ki a like-olói között...

Azt is jól gondoljuk meg, hogy a Facebook szabályzatának megszegése az oldal és az adminisztrátorok profiljának törlésével járhat. Tehát nem csak drágán szerzett rajongóinkat veszíthetjük el, hanem munkaeszközünket, a Facebook hozzáférésünket is. Erre pedig pusztán néhány feljelentést követően sor is kerülhet...

Végezetül talán a legfontosabb: hiába növeljük követőink számát, ha nem elkötelezettek márkánk, vállalkozásunk vagy (civil szervezetek esetében) ügyünk iránt, motivációjuk egyetlen forrása a nyeremény megszerzése vagy a jótékonysági akció támogatása. A nyereményjátékokat követő időszakra előre terveznünk kell rendszeres tartalmunkat, ezt nem tudjuk kellőképpen hangsúlyozni! Átfogó gondolkodásra van szükség, és ebbe illeszkednie kell a jelenlétünket megalapozó kampánynak is, ami a Facebookon kézenfekvő módon egy játék. Ez azért is nagyon fontos, mert a későbbiek folyamán olyan összetételű közösség válhat előnyünkre, amely a saját, őszinte tartalmunk iránt érdeklődik - és ez a like-olgató, csak a nyereményekre vadászó, (esetenként nem is valódi) felhasználók köréből bajosan áll majd össze.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/08/09 Online utasellátó: hasznos megoldások turisták számára

Varga Zita Hella

A buszmegállóban egy ötvenes hölgy próbálta meggyőzni hasonszőrű barátnőjét, mennyivel könnyebb dolguk volt a fiataloknak húsz-harminc évvel ezelőtt: amikor külföldre készültek, egy útikalauzzal fedezték fel az adott várost, micsoda izgalmat jelentett, hogy nem látták előre a szállást, a környéket, a látnivalókat stb.; bezzeg ma az internet korában...

Gondoltuk így a nyár közepén nekünk is ideje kicsit körbenézi a lehetőségek között (a teljesség igénye nélkül!).

A legtöbb előrelátó európai nagyváros régen elkészítette már saját honlapját, facebook és/vagy twitter oldalát, melyek segítségével minden turisztikai információ birtokába juthatunk a szállástól elkezdve a programokon át egészen a látnivalókig. Bécs városa például különösen aktív a közösségi portálon, elég pár esőcsepp, és azonnal értesítenek minket a lehetséges zárt téri programokról facebook oldalukon.  Ugyanakkor érdemes ismerni pár olyan oldalt is, mint a camvista.com vagy eurocitycam.com, melyekkel webkamerán keresztül nyerhetünk egy kis ízelítőt az adott városról (az earthtv.com-nak köszönhettük korábban a köztévé híradója előtti képsorokat). Érdemes rápillantani Los Angelesre vagy Berlinre, esetleg a honvággyal küzdőknek Budapestre.

A nagyobb múzeumok, kastélyok, turistákat vonzó intézmények a városi oldalaktól függetlenül saját honlappal is rendelkeznek, azokat pedig olyan funkcióval látták el, amelyekkel virtuálisan járhatjuk be az épületet, lásd például a Smithsonian Múzeum, a Louvre vagy a Van Gogh Múzeum. De például Izrael főbb látnivalóit városonként csoportosítva – lásd például Jeruzsálemét – ismerhetjük meg.

A Google ezen a téren is aktív. A Street View szolgáltatással – biztos emlékeztek az utcákat fotózó google autóra – előzetesen felmérhetjük a terepet, körbejárhatjuk a látnivalókat, ld. például a Louvre esetében. De a googleartproject.com-mal ezt a megoldást már a múzeumokba is bevitték: 17 intézménnyel szerződtek le, így ezekben már nemcsak a tereket járhatjuk be virtuálisan, de megtekinthetjük a körülbelüli kínálatot is, ld. például a Van Gogh Múzeum.

Természetesen a közösség véleménye is számít, ezért utazás előtt a legtöbbünk biztos, hogy felkeres egy-két vélemény/fórum oldalt a kiszemelt desztinációval kapcsolatban, talán az egyik legjobb ilyen oldal a tripadvisor.com, de számos más oldalt is belinkelhetnénk ide.

Mielőtt elvesznénk a lehetőségek útvesztőjében, meg kell még említenünk a legújabb mobilapplikációkat, amelyek segítségével már útikönyv nélkül is felfedezhetjük a nagyvárosokat, sőt a látnivalókról is többet tudhatunk meg, és ha megszomjaztunk, megéheztünk, éttermet is talál nekünk a közelben. Hadd említsek itt egy magyar fejlesztést, a Pocket Guide-ot.

Várható, hogy aki ennyire rákészül az utazásra, szállást sem közvetítőn keresztül foglal majd, hanem inkább egy olyan oldalt választ, mint például a booking.com, ahol online elintézhet mindent, miközben előzetesen megnézheti a lefoglalásra váró szobát, szállodát/hotelt/hostelt stb., és átfuthatja a szállásról adott véleményeket, értékeléseket is.

Mindezek után mindenki maga döntse el, hogy hasznos-e számára az internet kínálta számtalan lehetőség, sok információ vagy sem, - az biztos, hogy minket a legutóbbi külföldi körutazásunk során nem tudtak eladni. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/05/30 Na és mihez kezdenek majd a civilek?

Berkes Ákos

Nicolas Negroponte 1995-ben megjelent könyvében, sok más mellett, egy már a 70-es évek óta őt foglalkoztató gondolatot fejt ki: a telekommunikáció fejlődésével mindennapjaink egyre jelentősebb mértékben válnak majd digitálissá. Akkor még csak prognosztizálni lehetett a fejlődés további felgyorsulását, azonban az internethasználat rohamos terjedésével Negroponte jóslatai közül egyre több válik valósággá. 

Azt is felvetette például, hogy amennyiben a digitális hálózat terjedése elér egy szintet, a felhasználókban meg fog jelenni egy természetes igény a perszonalizációra. Ma már a tartalom személyre szabásának rengeteg módja van. Egy sor szolgáltatás használatával van lehetőségünk saját igényeinket, érdeklődési köreinket szűrőként használva szemezgetni az internetes tartalmakból, sőt az automatizált perszonalizáció is realitássá vált. A Google ugyanazon keresőszavak esetén is más találatokat ad ki két regisztrált felhasználónak – a böngészési szokásaikat és Google kapcsolataik ajánlásait is figyelembe véve.

A közösségi elven működő oldalak átütő elterjedésével a személyes tartalom fogyasztása természetessé vált mindenki számára. A követett ismerősök és márkák csak addig számíthatnak érdeklődésre, amíg az általuk közölt tartalom releváns az ismerősök, követők számára. Minden statisztika és felmérés azt mutatja, hogy a perszonalizáció iránti igény, ha nem is tudatosan, de nagyon is felmerül minden felhasználó esetében.

Az internetes tartalomfogyasztás jellege újabb átalakuláson ment tehát keresztül az utóbbi időben és ezt Negroponte hajszálpontosan látta előre. Ennek a folyamatnak rengeteg előnye van, és valóban megkönnyíti a tájékozódást a gyakorlatilag végtelen rendelkezésre álló tartalom erdejében. 

Azonban a perszonalicáziónak vannak jelentős hátrányai is, és ezeket próbálja meg valahogy feldolgozni Eli Pariser új könyve (What the internet is hiding from you). Hisz gondoljunk csak bele: magunk szabhatjuk meg, hogy milyen tartalom jut el hozzánk, milyen oldalakról, hírportálokról olvassa be az RSS-t a hírolvasónk. Ismerőseink közül is azokat nem „hide-oljuk” a Facebookon, akik általában olyan tartalmat osztanak meg, ami bennünket is érdekel. Az egyoldalú médiafogyasztással persze nem csak a civil szférának kell kezdenie valamit, hanem minden szereplőnek, aki eredményes kommunikációs eszközként tekint az internetre. 

Ennek megfelelően szerveződnek a közösségi oldalakon a különböző csoportok is. Valamilyen ügy mellett kiálló emberek csoportosulnak egy-egy Facebook rajongói oldal köré. Eli Pariser arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a 20. század jelentős és sikeres civil mozgalmainak élére hamar egy emblematikus és provokatív vezető állt, aki az ügyet az azzal egyet nem értők felé is képviselni tudta, és aki mögé fel tudott sorakozni a közösség, addig ez a közösségi oldalakkal nagyjából véget ért. Hiszen csak azok fogják követni a Greenpeace oldalát a Facebookon, akik egyébként egyet értenek az ismert környezetvédő szervezettel. Azok, akikkel vitázni lehetne, vagy meg lehetne győzni őket, hogy álljanak ki az ügy mellett, nyilvánvalóan nem fogják felkeresni a Facebook oldalukat, ott nem fognak tartalmat generálni, nem lesznek se ellenfelei a tagoknak, sem aktív részesei a közösségnek.

A könyv alapján kijelenthetnénk, hogy a civil szféra egyértelmű válságban van az online térben. És talán valami hasonlót láthatunk Magyarországon is, ha az elmúlt egy év Facebook-politikai mozgalmainak online jelenlétét elemezzünk, hiszen azon túl, hogy hamar, jelentős tábort tudtak maguk mögé toborozni, valódi eredményt, társadalmi hatást semmilyen szinten nem tudtak elérni – és valódi vitának sem nevezhető az, ami például a Milla falán folyik.

Ami pedig a harmadik világot illeti: itt azért tudnak mégis átütően sikeresek lenni a civil szféra megszervezésében az új technológiákon alapuló közösségi oldalak (gondoljunk csak az észak-afrikai arab országokban szervezett tüntetésekre), mert lényegében nem volt korábban közösségi élménye ennek generációnak sem. (A vezető hiánya pedig ezekben az esetekben is egyértelműen megállapítható.)

A civilmozgalmak közösségi média-menedzsereire hatalmas kihívások várnak. Egy jól működő önkéntesekből álló csapatot tudnak toborozni, ahogy például arra a közösségi média sztár amerikai elnök, Barack Obama ismét készül. Azt azonban látni kell, hogy a kampány fő terepe nem a közösségi media lesz, azt a harcot hagyományos módszerekkel kell megnyerni.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

11/05/16 Ki csekkol be?

Madalina Rita

Egy Beyond nevű cég készített egy kutatást a lokalizációs appok régi és új felhasználói körében, és pár érdekes megállapításra jutottak, amiket mindenáron pozitívan szeretnének értelmezni. (Ez érthető is, mert egy éppen erre a témára építő konferenciát szerveztek.)

Érdemes végigböngészni, itt csak néhány adatot emelnénk ki: az amerikai userek döntő részben a Facebook Placest használják (90 %), a Foursquare csak 22 százalékos arányt ért el. A megkérdezettek 49 százaléka nem érez késztetést a becsekkolásra, 48 százalék pedig a magánszférával kapcsolatos aggályokat említette akadályként. Hozzá kell viszont tenni, hogy 50 százalékuknak nincs okostelefonja.

Mind az első fecskék, mind a tömegfelhasználók leginkább a kedvezmények miatt használják ezeket a szolgáltatásokat, de sokan a helyről szeretnének többet megtudni, ahol éppen vannak. Érdekesség, hogy a felhasználók 99 százalékát nem motiválja különösebben a badge-ek és a mayorség megszerzése. Igaz, szerintem ezt érdemes szkeptikusan értelmezni, mert itt valószínűleg arról van szó, hogy míg az emberek nagy része bevallása szerint soha nem néz reklámokat, addig gyakran kívülről fújja a szlogeneket.

Fontos még, hogy másra használják az emberek ezeket a szolgáltatásokat, mint amikről később online eszmét cserélnek, ebből kifolyólag például a Foursquare jelentősége nagyobbnak tűnik, mint a Facebook Places-é, ami nem fedi a valóságot.

A legfontosabb eredmény talán ezzel a kutatással kapcsolatban, hogy még mindig nagyon kevesen csekkolnak be Amerikában is, amit persze kiváló lehetőségként is fel lehet fogni. Ezenkívül a Facebook Places valószínűleg le fogja tarolni a konkurenciát és itthon is ez hozhatja el a tömegessé válást. Viszont csak akkor, ha lesz elég vállalkozó szellemű cég, akik belefektetik a szükséges erőforrásokat a dolog fellendítésébe. Hogy ez meg fog-e valósulni, kérdéses.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/04/29 Sufnituning hirdetések

Madalina Rita

Egy holland cég, a Marvia, mely eddig alapvetően online nyomtatási szolgáltatásokat nyújtott, elindította a Marvia.ads-et, ami elsősorban kis- és középvállalatoknak teszi lehetővé, hogy teljesen egyszerűen, online készíthessenek és helyezhessenek el hirdetéseket nyomtatott lapokban. 

Később ezt ki fogják terjeszteni más platformokra, így online felületekre is, de egyelőre megmaradnak a napilapoknál, folyóiratoknál, magazinoknál. 

Nem nehéz belátni, hogy mennyivel egyszerűbbé teszi a hirdetések elhelyezését főként a kisvállalatok számára, hogy nem kell ügynökséget megbízni, tárgyalni, de még designert sem kell alkalmazni. Jogos ellenvetés lehetne viszont, hogy így valószínűleg nem tudnának olyan jó árat kialkudni maguknak, mint amit az ügynökségek kapnak, illetve a lapok sales-eseinek kiiktatásával is valószínűleg kevesebb kedvezmény érhető el.

Nem beszélve arról, hogy kevesebb információ is jut el a hirdetőhöz, nem kap tippeket például arról, hogy épp a tervezett kampány utáni hétre tervez a lap kiadni egy tematikus válogatást a potenciális hirdető szakterületéhez kapcsolódóan, tehát esetleg érdemes még arra is félretenni egy kis pénzt a büdzséből.

Ezek a finomságok nem minden esetben hiányoznak, gondoljunk csak egy tetőcserép-forgalmazóra, aki egyetlen akcióját szeretné szélesebb körben megismertetni a legegyszerűbb módon. Ezenkívül az is elképzelhető, hogy valamilyen formában már beleépítették a rendszerbe a választ a bizonytalanabb kérdésekre, csak jelenleg nem sok részlet ismert. 

A kiadók számára az lehet aggasztó, hogy kevésbé tudják kontrollálni a folyamatot, de ettől eltekintve valószínűleg jó bevételnövelő lehetőség egy ilyen megoldás - erre pedig minden nyomtatott lapnak és persze az online kiadványoknak is nagy-nagy szüksége van. 

Egyelőre meghívós a rendszer, csak tegnap mutatták be a szolgáltatást, ezért nem lehet túl sokat tudni róla. Mindenesetre egy ilyen rendszer itthon is megbolygatná a viszonyokat.

(via The Next Web)

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/04/21 A lájkolás nem elég - önkifejezés a Facebookon

Madalina Rita

A Next Web szerzője egy elsőre érdekesen nosztalgikus felvetéssel élt mai posztjában: szerinte a Facebooknak lehetővé kellene tennie, hogy a felhasználók bizonyos korlátok között egyénire szabhassák a profiljukat. 

Azt mondja, hogy természetesen nem szeretne a MySpace-en megszokott ronda oldalakat látni, de szerinte élni lehetne olyan lehetőségekkel, mint például a fejléc átszínezése vagy kisebb lay-out változtatások. 

Én ezzel nem értek egyet, mert bár lehet unalmasnak nevezni a Facebook egyenvilágát, ez éppenhogy használ neki - egyenletesen, megrázkódtatás-mentesen élvezhetővé teszi. Egy dolog viszont valóban hiányzik, bár annak idején én üdvözöltem a változást: ez pedig a saját kis boxok kialakítása a legbugyutább tartalmakkal, mint például a kedvenc, éppen olvasott könyvek, vagy a milyen országokban jártam már, melyik Friends karakter vagyok, stb. Bevallom, eleinte sokat rendezgettem ezeket a boxokat a profilomban.

Ezek az önkifejezési lehetőségek részben megmaradtak, de lecsordogálnak a felhasználók falán és aztán örökre eltűnnek, senki nem emlékszik rájuk többé. Jó lenne tehát egy olyan tab, amit kedvükre alakíthatnak a userek. Ti mit gondoltok?




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/04/12 KKV-site alaphibák

Madalina Rita

A Mashable egy rövid összeállításban kiemelte az öt leggyakoribb hibát, amit a KKV-k és akár még nagyobb cégek is elkövetnek a site-jaikon. Érdemes ezeket áttekinteni, mert bár teljesen alapvető intelmek fogalmazódnak meg, mégis sok példát lehet látni arra, hogy a gyakorlat nem követi az elméletet. Az egyes pontokhoz saját véleményünket fűzzük hozzá.

1. Rossz navigáció

Ennek egyik leggyakoribb oka a rossz fókusz. Nincs egyensúlyban az eladás és a bemutatkozás, illetve a cégek gyakran kreatívnak gondolt megoldások használatával próbálják egyediségükre felhívni a figyelmüket. Pedig a usability tesztek azt mutatják, hogy a felhasználók általában a már jól bevált, ismert helyeken keresik az egyes elemeket és funkciókat. 

2. Nincs egyértelmű call to action

Sokan csak leírásokat használnak minden menüpontban anélkül, hogy felszólítanák az oldal látogatóit a cselekvésre. Nem elég, ha azt írjuk: "Kattints ide", hanem azt kell megmondanunk, mi történik a kattintással. Vásárolunk? Feliratkozunk egy hírlevélre? Kérdést teszünk fel? Fontos azonban, hogy ezeket ne halmozzuk túlságosan.

3. A színek és a kontraszt nem megfelelő

Nagyon fontos, hogy jól olvasható legyen a site-unk, elég kontrasztos legyen ahhoz, hogy megfelelően elkülönüljön a szöveg a háttértől, ne fárassza a szemet. Éppen ezért nem javasolt például a fekete alapon fehér fontok használata. A megfelelő színharmónia kiválasztása is nagyon lényeges, bár jó esetben már egy kisarculat is tartalmaz erre vonatkozóan mintákat. Más kérdés, hogy a kisebb cégek nem feltétlenül készíttetnek kisarculatot, legfeljebb egy logót.

4. Nem elég jó a tartalom

Általános hiba, hogy túlterhelik az oldalak látogatóit információkkal, a tartalmak nem megfelelően vannak hierarchizálva és tagolva. Ezt vizuálisan is meg kell oldani különböző grafikai elemekkel, illetve éppen a fehér tér használatával.

5. Rendetlenség

Sok-sok elem, túl sok kép és cím egymás hegyén-hátán, priorizálás nélkül. Röviden így lehetne leírni ezt az állapotot. :) Át kell gondolni, hogy valóban mindenre szükség van-e, amit fel akarunk használni a site-on. 

A kommentekben még további alaphibákat emeltek ki, melyekkel nem tudunk nem egyetérteni:

- flash intro és általában véve az intro használata

- zenélő site-ok

- scrollozást, egeret követő ikonok

- az ügyfélszolgálat elérése helyett elsőként a GYIK feltüntetése

Rövid, tömör szövegek, átlátható felépítés és korszerű, de a tartalom befogadásában is segítő vizualitás - ezek a legfontosabb alapelvek, melyeket figyelembe kell venni. Egyszerűnek tűnik, mégis keveseknek sikerül a jó megoldás megtalálása.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/03/30 Web 2.0 Symposium - élő közvetítés!

FLOW PR

Szokásunkhoz híven élőben közvetítünk a Web 2.0 Symposiumról, ami most új helyszínen, a Boscolo Hotel New York Palace-ben lesz. Kollegáink közül Madalina Rita és Sajti Botond osztja meg veletek a hallott információkat itt a blogon, az esemény elejétől a végéig.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/03/02 A jó pr-es kicsit hipszter is

Madalina Rita

A legtöbb kommunikációs szakmában alapvető elvárás a legújabb trendek ismerete, legyen szó technológiákról, művészetről vagy popkultúráról. Leginkább a reklámszakma esetében tarthatnánk fontosnak mindezt, de egy jó pr-es számára szintén alapvető, hogy legalább félig hipszter legyen, azaz olyan fiatal, aki ismeri és érti, mi zajlik az undergroundban vagy mi éppen a felkapott.

Nem nehéz belátni ennek a szükségességét: a legtöbb megbízó újszerű ötleteket vár el, és ezek leginkább akkor működnek, ha közük van ahhoz, ami ma a fogyasztókat éri, azaz részét képezik valamilyen formában a kultúránknak. Elég azonban, ha csak a legegyszerűbb eshetőségekre gondolunk: az ügyfél unja már az eddig használt sajtókonferencia-helyszíneket, újat kell keresni. Mennyivel könnyebb dolga van annak, aki rendszeresen felfedez új helyeket, és nem csak hírből hallott a menüről! Vagy éppen tud előadásokat javasolni az ügyfél évfordulójának, partnereseményének megünneplésére, mert jár színházba, koncertrekre.

A sort a végtelenségig lehet folytatni. Persze a jó pr-esnek a Google is a barátja, ahogy ezt korábban írtuk, és egyébként is otthon van a közösségi médiában, de itt az is kell, hogy a kulturális témák is átmenjenek a barátok és RSS-feedek szűrőjén.

A legideálisabb persze az, ha egyszer-egyszer a pr-es is megengedi magának, hogy elmenjen vacsorázni egy jobb helyre, vagy megnézzen néhány tánc- zene- vagy színházi előadást és ne csak a hírekből tájékozódjon az aktuális kulturális történésekről.

Ezek a szituációk nemcsak az információgyűjtéshez, hanem az inspirálódáshoz, networkingeléshez és természetesen a kikapcsolódáshoz is fontosak. Érdemes élni velük!

 

 

 

Címkék: pr vélemény trend



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/02/23 Egy jó koncepció: TaskRabbit

Madalina Rita

Korábban már tudósítottunk olyan site-ról, ahol kisebb szolgáltatásokat lehet nagyon olcsón igénybe venni a legkülönbözőbb emberektől. Ezt a koncepciót fordította meg a TaskRabbit mögött álló házaspár: itt nem a potenciális ügyfelek keresgélnek, hanem a szolgáltatók böngésznek az ügyfelek és a kiadandó feladatok között.

Ez sokkal kényelmesebb és előnyösebb pozíció, mint amikor egy kisebb munka elvégeztetéséért végig kell keresgélni egy egyre duzzadó listát. 

 

 

 

 

 

 

 

 

Olyan dolgokról van itt szó, mint mondjuk a függönyök kimosása, szövegek begépelése, Ikeás bútorok összeszerelése, stb. Jó marketinges érzékkel ráadásul a visszatérő ügyfelek két deal után a harmadikat ingyen megkapják. Zseniális és csodálatos. 

Vannak hasonló példák, ilyenek az önzetlenebb szívességbankok, de ha őszinték vagyunk, könnyű belátni, hogy a pénz azért igazi motivációt teremt, és az ilyen site-ok motorja.

Kár, hogy várhatóan nem ez lesz a következő Groupon, de hátha itthon is lesz egy hasonló site. Öt-tíz éven belül biztosan. :)

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/02/16 Kisvállalkozások a közösségi médiában

Madalina Rita

Már több posztban is foglalkoztunk a kisvállalkozások és a közösségi média kapcsolatával és emeltük ki, hogy olyan eszközt kaptak a kezükbe, mely nemcsak, hogy költséghatékony módon tudja jelentősen megnövelni ismertségüket, hanem egyértelműen bővülhet ügyfélkörük is.

Az USÁ-ban ezt már senkinek nem kell bizonygatni, egyesek szerint ezen a színtéren várható a legnagyobb növekedés az online marketing költések terén ebben az évben. Egy rájuk szakosodott közösségimédia-kommunikációs cég megvizsgálta a felhasználói körének szokásait, ez alapján készített a Mashable egy összefoglalást. Érdemes megnézni, mert van benne egy-két tanulság, bár ha az itthoni viszonylatokra akarjuk vonatkoztatni az adatokat, akkor látható, hogy nálunk mindezek inkább a nagyvállalatok közösségimédia-használatáról mondhatók el egy-két kivétellel. 

Ilyen kivétel például, hogy az amerikai kisvállalatok nagyobb arányban vannak jelen a Twitteren, mint a Facebookon, ezt követi a LinkedIn, majd a Wordpress és a Flickr. Nálunk valószínűleg inkább a Facebook vezet, ha már közösségi médiáról van szó.

Jellemző és érdekes tapasztalat, hogy a felhasználókkal való interakció a Twitteren erősebb, viszont a Facebook generál több átkattintást a vállalkozások honlapjára. 

A cégek nagy része már rájött az alapigazságra, miszerint rendszeresen, tehát minimum naponta érdemes posztolni, ami ráadásul több visszajelzést is generál, mint a ritkábban elejtett bejegyzések.

Látható, hogy az amerikai piacon még a legkissebb sufnicég is mindent megtesz, hogy kitűnjön a tömegből, mindeközben azonban céltudatosan használják a lehetőségeiket, nem aprózzák el teljesen energiáikat. Várhatóan ez Magyarországon is jellemző lesz, bár nem ilyen mértékben, és arra is lehet számítani, hogy elsőként a hajnövesztő csodaszerek és hasonló termékek forgalmazói fognak túlburjánzani ezeken a csatornákon. Egy idő után viszont ez konszolidálódni fog, és végre a Facebookon is tudunk majd jó burkolót találni.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

3 komment

11/01/27 Tévénézés a torrent-érában

Madalina Rita

Egy Lab42 nevű cég kutatást végzett a Facebookon és a MySpace-en, melynek keretein belül a közösségimédia-felhasználók tévénézési szokásait szándékoztak vizsgálni. Négyszáz ember válaszolt a kérdésekre, melyeket összegezve például kiderült, hogy többségük több televíziós tartalmat néz, mint korábban, és egyre nagyobb mértékben inkább online. 

Prémium kábel előfizetésük van, set top box-szal veszik fel a műsorokat és annak ellenére, hogy ma már tényleg csak nagyon kevesen vannak, akik nem torrentezik le az őket érdeklő műsorokat, a megkérdezettek 56 százaléka tett így a megelőző hónapban.

A legtöbben sorozatokat néznek a legkülönfélébb fajtákból, és a fő online videóforrás természetesen a Youtube.

Mindez infografikában elmesélve:

 

Ez teljesen reálisnak tűnik, bár ha a saját példámat nézem, én inkább az IPTV-nél maradok, ha mozgóképről van szó. Valamiért még mindig nem tudtam rávenni magamat, hogy az internetet rávarázsoljam a TV képernyőjére. Talán ha torrenteznék...

Ti is ilyen konzervatívak vagytok, vagy vígan fogyasztjátok a sorozatokat online?

  

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

11/01/17 Múzeumok és a közösségi média: egy kritika margójára

Madalina Rita

Újra a Huffington Poston találtunk rá egy érdekes írásra, ráadásul éppen az alapító, Arianna Huffington tollából. Cikkében arról ír, hogy annak ellenére, hogy az újmédia egyértelmű evangalistájának tartja magát, a múzeumok vonatkozásában már kicsit más a hozzáállása.

Szerinte ugyanis (röviden és egyszerűen elmondva) a múzeumok éppen az elmélyüléshez, rácsodálkozáshoz adnak teret, a különböző appok és a megszerzett élmény vagy éppen nézett kép kiposztolása a Facebookra vagy Twitterre ebből elvesznek.

Úgy érzi, hogy gyakran olyan fejlesztéseket készítenek a különböző intézmények, melyek inkább l'art pour l'art alapon működnek, tehát a kapcsolat a kapcsolat kedvéért és nem egy valódi célért jön létre.

Mindezzel nagyon könnyű egyetérteni, főként, hogy olyan jól van megírva a cikk. A kommentelők viszont nagyon sok egyéb szempontra mutatnak rá, amiket szintén nem szabad szem elől téveszteni. Többen azt emelik ki, hogy a szerző egy korai huszadik századi eszme szerint értelmezi a múzeumok funkcióját, egyfajta templomként, szakrális helyként kívánja látni őket. Ráadásul elsősorban a művészeti profilú helyekről ír, ezzel szemben nem nehéz belátni, hogy mondjuk egy tudományos jellegű múzeumnál kifejezetten megkönnyítheti a befogadást, illetve a látottak megértését egy kapcsolódó videó vagy infografika. Ezenkívül már az audiotúrák esetében is csorbul Arianna Huffington eszméje, hiszen már az is kicsit eltávolít az éppen tapasztalt élménytől.

Az ellenérveket még tovább lehetne sorolni, de persze nem nehéz belátni, hogy van igazság az eredeti felvetésben: könnyen előfordulhat, hogy nem igazi, releváns fejlesztést tesznek elérhetővé a múzeumok, hanem épp csak egy újabb marketingfogást alkalmaznak, felülnek egy hype hullámára. Ezeket viszont könnyű megkülönböztetni a valós eredményektől, és egyébként is: annyira talán nem nagy baj, hogy egy app nem olyan magas színvonalú, ha ezzel több látogatót sikerült bevonzani a kiállítótermekbe, illetve ha a látogatók örömüket lelik a használatában.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback



süti beállítások módosítása