Facebook oldaldoboz

A napi.hu legfrisebb hírei


11/11/08 Mikor érdemes posztolni?

Berkes Ákos

A közösségi médiával foglalkozó hazai blogok, a Trendlabort is beleértve, általában nemzetközi statisztikák elemzésével próbálják a hazai folyamatokat bemutatni, a közösségi média használatának relevanciáját megfelelően alátámasztani. Korábban már tettünk rá kísérletet, hogy a nemzeti sajátosságainkat felvázoljuk a témában, amikor elkészítettük a Trendlabor Médiaindexet, melyben az újságírók közösségi média preferenciáit vizsgáltuk. 

Az online kommunikációval 1994 (!) óta foglalkozó Jay Baer blogján pár napja tett közzé egy nagyon érdekes infografikát, mely saját előadásán alapul, és a kereskedelmi célú Facebook Rajongói Oldalak tartalmának optimalizálásával foglalkozik. Néhány állításával ellentétes statisztikák állnak rendelkezésünkre, ezért foglalkozunk a témával. Egy lokális sajátosságra bukkantunk? Vagy a különbség abból adódik, hogy jóval kisebb mennyiségű adat áll a mi rendelkezésünkre?

Lássuk először Jay infografikáját és annak állításait. A B2C posztok, vagyis a vállalati profilok és az ügyfelek kommunikációjának időzítése az, amit most górcső alá vennénk. Nem meglepő, hogy az általuk vizsgált legtöbb oldal hétköznapokon és a napközbeni órákban, kvázi munkaidőben posztol. 

Ezután adatokkal támasztja azt alá az előadás, mely a Slideshare-en megtekinthető, hogy hétvégén, azon belül is vasárnap, illetve hétköznap az esti órákban jóval nagyobb mértékű elkötelezettséget mértek a rajongóknál. Ezt egyébként a felhasználói interakciók alapján állapították meg. 

Az általunk kezelt, több tízezer fős követőtáborral rendelkező rajongói oldalak elmúlt fél éves statisztikáit elemezve az alábbi hasonlóságokat és különbségeket állapíthatjuk meg: 

  1. Az esti órákban semmiképpen sem beszélhetünk jelentősebb mértékű interakciókról. A felhasználói aktivitás döntő többsége reggel 7 és délután 2 óra között zajlik, míg egy további, pörgős időszakra délután 3 és este 7 között kerül sor, azonban ezt követően a csak látogató és a kapcsolatot létesítő felhasználók száma is elhanyagolható szintre csökken. Ezt egyébként mi nem csak ennél az oldalnál tapasztaltuk.
  2. Az elmúlt fél évben ugyan a szombat ennek a csoportnak az életében is a legaktívabb nap volt, ugyanakkor a vasárnap már csak az 5. nap, ha az elkötelezettség alapján állítjuk sorba őket. Ennek ellenére semmiképpen sem jelentenénk ki, hogy a hétvége erősebb, mint a hétköznapok, mivel az elmúlt 6 hónapban minden hónapban más nap mutatja a legnagyobb felhasználói elkötelezettséget. 

Az infografika záró gondolataival azonban feltétel nélkül egyet kell értenünk, hiszen a legfontosabb valóban az, hogy az adott vállalkozást ismerve állítsunk fel egy hipotézist a lokális felhasználói szokások alapján, ehhez egy előre meghatározott ideig tartsuk magunkat és a rendelkezésre álló adatok segítségével vizsgáljuk felül azt a kísérleti időszak leteltével. Nekünk egyetlen csoportunk sincs, ami pontosan visszaigazolná Jay állításait, de ezek ugyanakkor nem állnak össze egy egységes elméletté, amivel cáfolhatnánk állításait. Ez vajon azt jelenti, hogy kiforratlanok még a hazai Facebook felhasználói szokások? Nektek mi a tapasztalatotok?




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/06/06 Hasznos könyvek prezentációkészítéshez

Sajti Botond
Máig nagyon gyakran találkozhatunk olyan prezentációkkal, amelyek tulajdonképpen egy írásos anyag rövidített változataként működnek, s melybe készítője igyekezett minden fontos információt – tömören megfogalmazva – belezsúfolni bulletpontos felsorolások formájában, esetleg néhány képpel, diagrammal kiegészítve. Aki ettől a sémától szeretne elszakadni, az szerencsére ma már nagyon sok online lelőhelyen találhat tippeket, trükköket, a hatékony prezentációkészítéshez. Ezek mellett is szükség lehet azonban egy-egy olyan átfogó könyvre, amely nem csak prezijeink csinosításához járul hozzá, de segít abban a teljes szemléletváltásban, amely bizony az elmúlt években berögzült rossz szokások miatt sok felhasználóra ráfér.
 
Három olyan könyvet mutatunk be most röviden, amelyek valamilyen formában hasznosak lehetnek a prezentációkészítés, illetve a hatásos előadás, valamint a megfelelő gondolkodásmód elsajátításához. Ezek közül az első alapvetően a PowerPoint prezentációk használatát tekinti alapértelmezettnek, de lényegét tekintve a fő útmutatások már a Prezi.com-ra is érvényesek. A második inkább az előadásmódra koncentrál. A harmadik könyvnek pedig semmi köze nincs a prezentációkészítéshez, de ennek ellenére azért kerülhetett be ebbe a válogatásba, mert egy alapjaiban jó Prezi.com-os anyag elkészítéséhez a klasszikus prezentációs könyvek tippjei már kevesek lehetnek.
 
Tanulj Buddhától!
Sokáig az erőltetett párhuzamokat sejtető cím tartott vissza a PreZENtáció elolvasásától, pedig szerencsére a ZEN-vonal csak a bevezetőben, majd egy-egy utalás erejéig bukkan fel, és ezen túl egy jól átgondolt, jól felépített, érvényes megállapításokat tartalmazó könyvről van szó.
 
Garr Reynolds jól azonosítja a jelenleg elterjedt prezentációk fő problémáit, ennek okait, majd tmutatást ad a műfajban rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásához. Fő megállapítása szerint a jó prezentáció elsősorban megfelelő vizuális környezetet ad egy szóbeli előadáshoz ahelyett, hogy minden fontos tudnivalót zanzásítva magában foglalna. Ha ilyen szerepet szánunk a prezinknek, akkor rossz úton járunk: a szerző szerint ezeket a tudnivalókat érdemes inkább abban a formában közzétenni, átküldeni, kiosztani, amit erre kitaláltak, vagyis word-ben. Ezen túl persze számos hasznos tippet kap az olvasó a hatékony prezentációk elkészítéséhez az ötleteléstől kezdve a megvalósításon át az előadásig.
 
Tanulj Steve-től!
A Steve Jobs a prezentáció mestere c. könyv abból a szempontból furcsa, hogy szerzője abból a – mondjuk ki, alapvetően hibás – feltételezésből indult ki, hogy az Apple-vezért utánozva válhatunk hozzá hasonlóan briliáns és sikeres előadóvá, ahogy ezt a könyv elején ki is fejti: „megismerhetjük és követhetjük Jobs minden egyes módszerét, hogy olyan hatást érjünk el, mint ő. Ha utánozzuk és felhasználjuk, amit ő kitalált, mi is tudunk olyan előadásokat tartani, ami a székhez láncolja a közönséget.”  Vélhetően az alábbi előadó is ilyesmivel próbálkozott, mindenki döntse el, mennyire lehet minden esetben hatékony ez a módszer.
 

A gyakorlati tanácsok Jobs prezentációinak részletes kielemzésére épülnek, olyan apróságokra is kitérve, hogy „ennél a mondatnál felemelte a mutatóujját”. Ha az ilyen részletekből nem is lehet sokat hasznosítani, összességében a kiváló előadó módszereinek bemutatásából azért lehet inspirációt meríteni egy magabiztos, lendületes prezentáláshoz.
 
Tanulj a képregénykészítőktől!

A képregény mestersége c. könyv Scott McCloud-tól nem prezentációkészítők, hanem képregényrajzolók számára készült, mégis sokat tanulhatunk belőle, ha már Prezi.com-ban dolgozunk. A PowerPoint után ezt az eszközt használva ugyanis kiszakadunk a jó öreg diaoldalak kényelméből (vagy inkább szorításából), és ha hatásos vetítést szeretnénk tartani, a zoomolásos technikára alapozva úgy kell felépítenünk az anyagot, mintha képregényt rajzolnánk: megfelelően kell adagolni a közeli képeket, a kis részletek megmutatását, illetve a tág perspektívákat bemutató képeket, és olyan egyedülálló, saját világot kell teremteni, ami valósággal beszippantja a közönséget. Persze nincs szó arról hogy rajzolnunk is kéne, de a különböző képek és szövegek megfelelő bemutatásába, ennek alapvető szabályaiba egy hasznos bevezetést kaphatunk. Ebben a legnagyobb segítséget szerintem a jelenleg elérhető könyvek közül ez a képregényes útmutató adja, s az innen átvett vizuális mesterfogásokon túl már csak a fantáziánkon múlik, mennyire lesz egyedi, és hatásos a végeredmény.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!