Facebook oldaldoboz

A napi.hu legfrisebb hírei


19/02/14 Kutatás: hódít az Instagram az újságírók körében

Sajti Botond

Négyszeresére nőtt az Instagramot rendszeresen használó újságírók száma 2014 óta a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérés eredményei alapján, így mostanra a sajtó munkatársainak közel fele megtalálható a legnépszerűbb fotómegosztón. A Facebook-felhasználók arányának növekedése is folytatódott, mostanra gyakorlatilag szinte mindannyian naponta felkeresik az oldalt. Csökkent viszont a blogok népszerűsége, az újságírók blogolási kedve a 2010. évi szint alá, 23%-ra esett vissza, és már csak harmaduk olvas napi rendszerességgel ilyen típusú tartalmakat.

Immár harmadszor mértük fel az újságírók közösségimédia-használatát. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatásunk keretében egyaránt vizsgáltuk az egyes csatornák ismertségét, használatuk rendszerességét, illetve a közösségi média megítélésének alakulását. Az eredmények összehasonlításából kiderül, hogy míg 2014-ig a Facebook munkacélú használata terjedt a leggyorsabban a sajtó munkatársai körében, addig az elmúlt négy évet már az Instagram térhódítása jellemezte.

A különböző közösségi felületeket jól ismerők, illetve rendszeresen használók aránya egyaránt az Instagram esetén nőtt a legdinamikusabban: a korábbi 25%-kal szemben jelenleg már az újságírók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tisztában van a fotómegosztó funkcióival, működésével. Ennél is látványosabban, négyszeresére nőtt azok száma 2014 óta, akik hetente több alkalommal instagramoznak, így mostanra a médiában dolgozó szakemberek közel fele a csatorna rendszeres felhasználójává vált. Ennek hatása az olyan sajtómegjelenések esetén is megfigyelhető, amelyek elsődleges forrásául az Instagramon közzétett posztok vagy story-k szolgáltak. Ilyen anyagokkal az online híroldalak mellett már a legnagyobb elérésű televíziós esti híradásokban is egyre gyakrabban találkozhatunk. A fotómegosztó felhasználóinak száma tehát látványosan nőtt a sajtó munkatársai körében az elmúlt négy év során, és várakozásaink szerint ez a trend a következő időszakban is folytatódni fog.

mediaindex_insta_fb_hu.jpg

Folytatódott a Facebook-ot naponta felkereső újságírók arányának növekedése, ami a korábbi 87%-hoz képest mára meghaladta a 95%-ot. A Facebook és a Youtube ismertsége, illetve a regisztrált felhasználók száma érdemben nem változott, mivel mindkét érték már 2014-ben elérte lehetséges maximumát. Növekedésnek indult a LinkedIn-t rendszeresen felkeresők száma, de még mindig csak a sajtó munkatársainak mindössze ötöde lép be erre a felületre legalább hetente néhány alkalommal.

Fordulat állt be a blogok iránti újságírói érdeklődés alakulásában, a 2010 és 2014 közötti jelentős növekedést az elmúlt négy évben visszaesés követte. Feléről harmadára csökkent a blogokat naponta olvasók aránya, a válaszadók ötöde pedig már egyáltalán nem olvas ilyen tartalmakat. Míg 2014-ben az újságírók harmada írt egy vagy akár több blogot, mostanra ez alig 23%-ukról mondható el, ami a 2010. évi szintet is alulmúlja. Nincs változás ugyanakkor a kommentelés terén: a megkérdezettek négyötöde továbbra is csak ritkán vagy egyáltalán nem ír hozzászólásokat a blogposztokhoz.

mediaindex_blog_hu.jpg

Továbbra is kifejezetten aktívak az újságírók a különböző tartalmak megosztásában: tízből kilencen osztanak meg linkeket, képeket, videókat és dokumentumokat ismerőseikkel a közösségi felületeken vagy emailben.

A klasszikus média és a közösségi média viszonyának megítélése nem változott számottevő mértékben 2014-hez képest: továbbra is minden második újságíró úgy látja, hogy a közösségi és a hagyományos média szerepe egyaránt fontos a tömegtájékoztatásban.

mediaindex_2019_share_hu.jpg

A Trendlabor Médiaindex felmérésről

A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/03/17 Trendlabor Médiaindex 2014: Facebookoznak és blogolnak a magyar újságírók

FLOW PR

Négy évvel az újságírás és a közösségi média kapcsolatát vizsgáló első kutatásunk után most megismételtük a felmérést, mivel kíváncsiak voltunk, hogyan változott a digitális felületek használata az újságírók körében, illetve mennyiben tekintenek másként most ezekre a felületekre, mint 2010-ben. Akkor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek csak egy része ismerte és használta aktívan ezeket az oldalakat, és ők is inkább személyes célokra. A felmérés idei ismételt elvégzéséből ezzel szemben kiderült, hogy az újságírók ma már fontos munkaeszköznek tartják a közösségi felületeket: többségük mostanra nemcsak hasznos forrásként tekint ezekre az oldalakra (bár továbbra is vannak fenntartásaik a közösségi felületekről szerzett információk hitelességgel kapcsolatban), de jelentős hányaduk maga is részt vesz a közösségi tartalmak előállításában.

A legszembetűnőbb változás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy a médiában dolgozó szakemberek körében megduplázódott a blogokat használók aránya. Jelentős mértékben nőtt továbbá a videómegosztók népszerűsége, ellenben a többi közösségi csatornát továbbra is kevesen használják.

mediandex2014hasznalat.jpg

A közösségi oldalak közül értelemszerűen a Facebook a legismertebb és egyben legaktívabban használt a hazai újságírók körében. A regisztráltak aránya tovább nőtt az elmúlt négy évben, így mára gyakorlatilag minden újságíró (97%) megtalálható az oldalon, amely – a magáncélú felhasználás mellett – mára egyértelműen munkaeszközzé vált: közel 90% a munkavégzés során (is) használja az oldalt. Jelentősen, 93%-ra nőtt emellett a YouTube-felhasználók aránya. A LinkedInt csak az újságírók negyede ismeri jól, illetve használja aktívan, holott körükben a regisztrált felhasználók aránya meghaladja a 40%-ot.

mediaindex2014oldalak.jpg

A Trendlabor Médiaindex a FLOW PR idén második alkalommal elvégzett kutatása, melynek célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010 őszén készült. 

Letölthető infografika - Trendlabor Médiaindex 2014

Mindent a kutatásról ITT




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/07/31 A Puzsér-jelenségről, avagy a bulvármédia Che Guevara-pólója

Sajti Botond

Érdekes volt megfigyelni az elmúlt hónapokban, hogyan használta fel az egyik nagy hazai kereskedelmi televízió és ezzel párhuzamosan az egész bulvármédia a nézettség, olvasottság felturbózására és új, az eddigi eszközökkel már el nem érhető közönségrétegek megszólítására az elmúlt években nagyrészt rádiós műsorvezetőként aktív megmondóembert, Puzsér Róbertet. A jelenség azért nem mindennapi, mert épp ő volt az, aki rendszeresen kemény kritikával illette a tömegmédia működését és a nagy világmárkák tevékenységét egyaránt. Műsoraiban olyan gondolatokat közvetített tehát, amelyek máig aktív tabunak számítanak a médiában (ezekkel a tabukkal a két éve itt, a Trendlaboron is foglalkoztunk). Most pedig épp az egyik nagy kereskedelmi csatorna vállalt szerepet a „tabudöntésben" azzal, hogy egyik legnézettebb műsorában kvázi főszerepet – és ezzel együtt országos ismertséget – biztosított Puzsér számára.

puzser_1.jpg

Kép forrása: puzser.blog.hu

Az talán mindenki számára világos, hogy az ebből fakadó potenciális kisebb-nagyobb botrányok nagyon is hatékony eszközök a nézettség, olvasottság fokozásában. Mostanáig a tömegmédia mégsem élt ezzel az eszközzel, hiszen ha a botrány a csatorna saját szabályainak megszegéséből fakad, akkor fennáll a veszély, hogy ez fontos hirdetők, szponzorok, vagy akár maga a kiadó, tulajdonosi kör érdekeit sérti, ez pedig már forintban mérhető kárt okozhat. Ez tehát nagyon kockázatos játék is lehet. Azonban a Puzsér-bomba bevetését utólag elemezve kiderül, hogy a kereskedelmi tévé nagyon jól megtalálta a botránykeltésben azt az egyensúlyt, amely a nézettséget és a műsor körüli hírverést kellő mértékben növeli, de még nem riasztja el a hirdetőket és nem idegesíti fel a tulajdonosokat.

Az egész akció olyan szempontból a legérdekesebb, hogy a csatorna és a bulvármédia ezzel egy egyre inkább érzékelhető médiafogyasztói igénynek is próbál megfelelni: ahogy egyre többen fogékonyak a környezetvédők üzeneteire vagy éppen a biotermékekre, úgy nő a média- és társadalomkritika iránti igény is, melynek kielégítésével olyan közönségrétegeket is el lehet érni, akik amúgy távol tartják magukat a bulvártól. A kereskedelmi médiának nem a konzumerizmus bármilyen szintű megvédése vagy a kapcsolódó tabuk fenntartása az elsődleges célja, hanem értelemszerűen a nézettség és a hirdetési bevételek fokozása. Ha ehhez pedig hozzájárul, hogy a fogyasztói rendszert kritizáló hangoknak adnak teret, akkor ez is belefér. Így lett Puzsér Róbertből egy fogaskerék az általa oly sokat szidott gépezetben, a bulvármédia Che Guevara-pólója.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/11/21 A digg.com Newsroomját koppintja a CNN?

Berkes Ákos

A Trendlaboron rendszeresen nyomon követjük a hírgenerálás és a médiafogyasztás aktuális trendjeit. Már csak emiatt sem állhatjuk meg szó nélkül, hogy a Ted Turner által 1980-ban alapított CNN online kiadása lényegében egy közösségi oldallá alakítja az évek óta üzemelő iReport felületét.

1980-1594.jpg

Az iReport segítségével bárki tölthetett fel híreket a CNN.com-ra és nem egy alkalommal vált hivatalos CNN-hírré az, amit először egy felhasználó tett közzé. Azonban a havi átlag 2,5 millió egyedi látogatóval rendelkező oldalon a hírek előállítása után megállt az élet és sem az online közvéleményre, sem a hagyományos sajtóra nem tudott olyan hatást gyakorolni, mint ami elvárható lenne a világ vezető hírcsatornájának egy szolgáltatásától. A felhasználói profilba fel lehetett tölteni híreket - lényegében tehát egy CNN brandelt blogfelületről volt szó. 

Feltehetőleg ez volt az oka a fejlesztéseknek, amik kétségkívül követik az uralkodó trendeket, de az eddigi tapasztalat alapján azt kellene mondanunk, hogy igen messze visznek a CNN által mindig is képviselt és hangoztatott értékektől, nevezetesen a megbízhatóságtól és a minőségtől. Az új rendszer szinte pontos mása (nem feltétlenül másolata, hiszen nyilván hónapok óta tesztelik és finomítják a rendszert a programozók, illetve egyértelmű, hogy ilyen jelentős változásokat hónapok előkészítő munkája után lehet csak bevezetni) a digg.com Newsroomjának. De lássuk, hogy mik is ezek az újítások! 

ireport_croped.png

  1. A felhasználók érdeklődési köröket jelölhetnek meg, és ezek alapján csoportokba kerülnek beosztásra. Ezekbe a kategóriákba tölthetnek fel híreket, illetve ilyen jellegű híreket ajánl nekik a rendszer, továbbá a csoporton belül külön közösségi funkciók is elérhetőek.
  2. Nem csak a megadott témák szerint ajánl híreket a rendszer: a mobil alkalmazás helymeghatározás segítségével is súlyozza azokat.
  3. A felhasználói profilokon nem pusztán a saját, előállított tartalmunk jelenik meg, hanem interakcióink is pontosan nyomon követhetővé válnak - ezzel leginkább a Facebook Timeline-ra hajaz a rendszer egyébként. 
  4. Természetesen a csoportok és kapcsolataink alapján szerkesztett hírfolyam is a rendelkezésünkre áll az iReport-ban.
  5. A profilokon Badge-eket gyűjthetnek a felhasználók, amelyeket a közzétett tartalom, az interakciók és más falhasználók visszajelzései alapján oszt az automatizált rendszer.

Csaknem 1 millió regisztrált felhasználója van az iReportnak, amit 2006-ban indítottak útjára és azóta csak két esetben használta a CNN szerkesztősége látványosan a rengeteg rendelkezésre álló hírt: az Occupy Wall Street mozgalomról több alkalommal így tudósítottak, míg a japán földrengést követő eseményekről is az egyéni hírek segítségével számoltak be. Van egy hivatalos csapat, akik folyamatosan böngészik a beérkező híreket, de eddig csupán 7%-át találták érdemesnek arra, hogy foglalkozzanak vele - a legtöbb esetben saját, részletes hírt gyártanak az online felületre. 

Az újítások bevezetésének célja, hogy megadják a lehetőséget, hogy az értékes tartalmat szolgáltató felhasználók csoporton belüli kiemelésével növeljék a használható és felszínre kerülő hírek számát. Nem lenne igazán jogos, ha kiosztanánk a CNN-t, de eddig tapasztalataink nem azt mutatják, hogy a közösségi szempont az értéket szelektálja ki a nagy halmazokból, a végeredményre pedig semmiképp sem használnánk sem a minőségi, sem a megbízható jelzőket. Ennek ellenére nem lehet leírni azt a szereplőjét a világ sajtójának, amelyik kitalálta, hogy az embereket érdekelné egy 24 órában csak híreket sugárzó csatorna. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/10/11 Az online tartalomfogyasztás menetrend szerinti forradalma

Berkes Ákos

A múlt héten publikussá vált a Digg közösségi hírportál új szolgáltatása, a Newsroom, melyről aktuálisan állítják azt, hogy meg fogja változtatni a hírfogyasztási szokásainkat. Amiért minden - feltehetően jogos - fenntartásunk ellenére mégis foglalkozunk az újabb "forradalommal", az nem más, minthogy a Digg 2004-es alapítását követően ezt már egyszer minden kétséget kizáróan megtette. 

A Newsroom funkcionalitásában két oldalról is kiegészíti az eddigi hírgenerálási folyamatot. Korábban a felhasználók beküldhettek híreket, majd a közösség tagjainak szavazatai alapján a portál rangsorolta azokat. A témák szerinti rangsorok böngészése eddig is nagymértékben megkönnyítette a feldolgozhatatlan méretű online tartalom fogyasztását. A Newsroomban természetesen szintén kategorizálva olvashatjuk a híreket, azonban ezek szelektálásának módja a valódi újdonság. (Jelenleg adott számú kategória áll rendelkezésre, azonban az adminisztrátorok várják javaslatainkat az újabb témák bevezetésére, míg a későbbiekben feltehetően bárki nyithat majd önálló Newsroomot is!)

Nézzük akkor, hogy is működik az új rendszer! Egyrészt minden kategóriához rendelkezésre áll egy valós időben frissülő hírfolyam, amelyet a Digg saját algoritmusa állít össze, és amelyet a Top News-zal ellentétben a szavazatok valós időben módosítanak. A Digg rendszeresen hangsúlyozza, hogy a népszerűség nem minden, gondoljunk csak például Rebecca Black slágerére. Éppen ezért az így begyűjtött híreket az algoritmus tovább szűri és olyan szempontok alapján értékeli, mint a Facebookon Like-ok és a Tweetek száma, vagy az azokban szereplő szavak jellege, illetve a LinkedIn-en való megosztások száma, de persze minden kulisszatitkot nem árultak el a fejlesztők. 

A Digg korábban már megszokott felületein a regisztrált felhasználók szavazata alapján rangsorolták a híreket, míg a Newswire folyamból a Newsroom-ba átkerülő hírek esetében csak a közösségben legbefolyásosabb felhasználók voksa számít. Hogy ki számít ilyennek, azt a kommentek és beküldött hírek alapján állapítja meg egy algoritmus, illetve a Newsroomban fel- illetve leszavazott hírek után mindenki pontokat gyűjt, és díjakat kap.

A közösségi híroldalak nem elsődlegesen a nagyközönségre vannak optimalizálva: dizájnjuk általában a valódi funkcionalitásnak van alárendelve, a legfontosabb szempont pedig, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a tartalomtól. Ezért alapvetően az újságírók és tartalomszolgáltatók tájékozódására és forrásgyűjtésére alkalmasak, és ez igaz a Diggre és a Redditre is.

Mindez nem jelenti azt, hogy kevesen és keveset használnák ezeket a felületeket, hiszen például a Reddit idén februárban átlépte a havi 1 milliárd oldalletöltést, ami elképesztően magas szám. A két konkurens régóta hadakozik egymással, azonban a Newsroom bevezetésével feltehetően vissza fog előzni a korábban alapított Digg.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/05/04 Amerikai Twitterhasználók

PrivyCouncil

 

Egy amerikai kutatócég felmérést készített a Twitter ismertségéről, felhasználóiról és a használati szokásokról, ezeket foglaljuk össze abszolút olvasóbarát módon nagyon röviden:

  • Az eredmények azt mutatják, hogy két év alatt lényegesen megnőtt azok száma, akik ismerik a Twittert. 2008-ban csupán 5 százalék tudta, hogy mi ez, míg idén már az emberek 87 százaléka hallott róla.
  • Az emberek mindössze 7 százaléka használja, ez ugyan 17 millió amerikait jelent, azonban a Facebook-felhasználók még mindig hatszor ennyien vannak.
  • A használók 25 százaléka afro-amerikai, amiről elmondható, hogy a népesség ezen csoportja felülreprezentált népességbeli arányához képest, mintegy kétszeresen. Ennek megfelelően minden negyedik twitterező afro-amerikai az USA-ban.
  • A Twitter-használók többsége csak mások követésére használja a szolgáltatást, 53 százalék sosem ír.
  • A social mediát használók közül kiemelkednek a twitterezők a brandek követésének magas arányával: háromszor annyian követnek valamilyen márkát vagy céget, mint a többi social network használói. Érdekes emellett, hogy a Twitter használói a magasabb jövedelmű háztartások közül kerülnek ki.
  • A Twitter természetes közvetítője a breaking news típusú híreknek, melyek elsősorban a televízió közvetítésével kerülnek át a közösségi médiába, jellemzően a Twitteren keresztül. Így a twitterezők körében a televízió továbbra is népszerű hírforrás.
  • A Twitter arat az iPhone és egyéb okostelefonok használói között, minden ötödik twitterező napi több alkalommal ezeken keresztül használja a Twittert, míg minden harmadik legalább egyszer.

A felmérés készítői javaslatokat is megfogalmaztak a Twitter népszerűsítésére vonatkozóan:

  • Még mindig szükséges a szolgáltatás pozicionálása, hiszen sokak számára nem egyértelmű, hogy mire lehet a Twittert használni és mik az előnyei.
  • Mivel az amerikaiak 70 százaléka használja az sms-t, a Twitterrel való megbarátkozás módja a kutatók szerint az is lehet, hogy a kommunikációban az sms-ezés és a twitterezés közötti hasonlóságot mutatják be.
  • Egy másik lehetséges út az lehetne a használók körének növelésére, ha a Twitter is népszerűsítené a saját oldal létrehozásának lehetőségét, mert itt a Facebookhoz hasonlóan megteremtődik a kapcsolatépítés lehetősége.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/04/12 Mobilstratégiák

Madalina Rita

Az előző heti iPhone vs. Android konferencián az egyik kerekasztal beszélgetésen a nagyobb tartalomszolgáltatók: Origo (Novák Péter), RTL Klub (Kolosi Péter), Sanoma Budapest (Szépvölgyi Tamás) vezetői beszéltek a mobilplatform lehetőségeiről és jövőjéről, ezt foglalom össze röviden.

A mobilplatform még nem olyan elsöprő itthon, mint külföldön, az alkalmazások használata is viszonylag alacsony még. Kolosi Péter szerint ezen lendíthet a helyi tartalom, mert ennek hiánya az részben, ami egyelőre megnehezíti az új eszközök felfedezését.

Ami az üzleti modellt illeti: az interneten mindenki megszokta, hogy ingyenes a tartalom, és a fizetési hajlandóságot csak nem olyan régen kezdték el tesztelgetni a tartalomszolgáltatók. A mobilon elég egyértelmű a helyzet: itt fizetnek az emberek a tartalomért, ami nagyon jó a médiavállalatok számára, csak ki kell találni, hogyan működjön a dolog. Kolosi Péter szerint egyébként még nincs eldöntve a neten sem, hogy az ingyenes vagy a fizetős modell fog érvényesülni. 

Felmerült a kérdés, hogy ez a mobildolog - és itt főként a különböző alkalmazások és egyebek fejlesztésére gondoltak - nem csak egy hype-e? Novák Péter szerint ezt nem hype-nak kellene felfogni, hanem útkeresésnek, amit elkerülhetetlenül meg kell tennie mindenkinek, aki üzletet fejleszt. Szerinte lassan beérkeznek a fogyasztók, a technológia és a hirdetők is - ez a három dolog kell, hogy összhangban legyen ahhoz, hogy sikeres lehessen egy tartalomtípus. Novák Péter azt is elmondta, hogy a weben sikeres márkák előnyben vannak a mobil platformon, ezt ki kell használniuk. Szépvölgyi Tamás azt emelte ki, hogy a Google is a "mobile first" mottóval jelölte ki az irányt a maga számára.

Arra a kérdésre válaszul, hogy ki mióta foglalkozik a mobillal, Kolosi Péter elmondta, hogy már a webizódok és mobizódok idején is ott volt már az RTL Klub, de végül egyik sem lett olyan nagy siker. Ennek ellenére minden lehetséges platformon minél gyorsabban ott szeretnének lenni, de természetesen eközben értékelik az erőforrásokat, hogy megéri-e a befektetést egy-egy új megoldás. Mindez jobban menne, ha nem ütött volna be a válság - hangsúlyozta.

Novák Péter is kiemelte, hogy ők is benne vannak már a mobilplatformra való fejlesztésben, sőt újat léptek előre és beintegrálják az M-Factory-t az Origóba, és más márkáknak is tudnak majd segíteni. Folyamatosan fognak applikációkat is fejleszteni.

Ezzel így van a Sanoma is, bevallottan a kísérletezés fázisában vannak. Szépvölgyi Tamás elmondta, hogy arra törekszenek, hogy könnyen, intuitív és kézvezérelt módon jussanak el a tartalmak a felhasználókhoz. Ez rímel arra, amit a konferencia második prezentációjában emelt ki Menno Biesiot, a holland Sanoma mobil üzletfejlesztési igazgatója. Ő azt mondta, hogy teljesen mindegy, hogy iPhone vagy Android, őket nem az érdekli. Ami fontos, az a multitouch technológia, erre koncentrálnak.

 

A héten még lesz egy poszt erről: az egyik játékfejlesztő, az Artex Studios vezetője, Trencsényi József fogja megválaszolni azokat a kérdéseket, amikre úgy láttam, hogy ott helyben nem válaszoltak a meghívott vendégek. :)

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/03/04 És milyenek a felnőttek?

Madalina Rita

Már több posztban foglalkoztunk a tinédzserek médiafogyasztási szokásaival, ami eléggé eltér az USÁ-ban és Európában. Most a felnőttekről jött ki egy kutatás, ami ugyan sokmindenre nem enged következteni Magyarországot illetően, mégis érdekes áttekinteni, mik voltak a tapasztalatok, hiszen némi késéssel és különbséggel ugyan, de nálunk is bekövetkeznek a regisztrált változások.

 
A Pew Internet kifejezetten azt vizsgálta meg 2259 ember megkérdezésével, hogy milyen forrásokból tájékozódnak a felnőtt felhasználók. Ami az online híreket illeti, 75 százaléke-mailben továbbított, illetve közösségi site-okon olvasható posztokban talált híreket olvas el, és 52 százalékuk továbbítja is, amit talált - többnyire ugyanazon a csatornán.
 
Az általános hírfogyasztást tekintve a megkérdezettek 59 százaléka kombinálja az online és az offline forrásokat (ahogyan az várható volt), szám szerint hat helyről gyűjtik be az információkat. 
 
Természetesen a TV a legnépszerűbb hírforrás (78 százalék számára, ráadásul a helyi kiadások), az internet  második helyen van (61 százalék), ezt követi a rádió és az újságok. 
 
Ami meglepő, hogy a kutatásban résztvevőknek csupán 17 százaléka olvassa az olyan nagy, országos lapokat, mint a New York Times vagy a USA Today.
 
Jellemző eredmény még, hogy a mobiltelefon egyre fontosabb eszközzé válik ezen a téren is, a telefontulajdonosok 28 százaléka fogyasztja a híreket ezen a platformon, személyre szabott felületen. 
 
A trend, amelynek kirajzolódását leginkább a média 2.0 elkötelezett hívei várták, egyértelműen kirajzolódik az eredményekből: a hírfogyasztók viszonylag nagy része, 37 százalék résztvesz a hírgyártás folyamatában - kommentálja, megosztja azokat a különböző közösségi site-okon.
 
Bár itthon valószínűleg eltérő eredményeket kapnánk, az egyes médiatípusok népszerűsége hasonlóan alakul és várhatóan - főként az okostelefonok elterjedésével és a mobilinternet megbízhatóbbá és olcsóbbá válásával - a mobiltelefon is sokkal fontosabb helyet fog betölteni a hírfogyasztásban, mint jelenleg. Már csak az a kérdés, hogy a nyomtatott lapok meddig, milyen formában fognak fennmaradni nálunk, milyen stratégia mentén próbálnak majd túlélni. 
 
 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/01/21 Fizetőssé váló New York Times – menni fog?

Madalina Rita

Egy korábbi sikertelen próbálkozás után, ahol a lap neves publicistáinak írásait lehetett pénzért elolvasni egy TimeSelect nevű szekcióban (2005-től 2007-ig működött, és csupán 210.000 előfizetőre tett szert), újra a fizetős modell bevezetését tervezi a New York Times.

Azt egyelőre nem határozták meg pontosan, milyen formában történne mindez, de valószínűleg a Financial Times állítólag jól bevált módszerét vetnék be 2011-től, miszerint bizonyos számú (mondjuk havi tíz) látogatás után már fizetni kell majd.

A TechCrunch bloggerének kalkulációja szerint ha ezt vesszük alapul, és mondjuk 10 dollárt kérnek havonta a korlátlan hozzáférésért, akkor 9 millió dollár folyhatna be a jelenlegi olvasói bázist alapul véve. Ez annak fényében, hogy a hirdetési bevételek 39 millió dollárt tettek ki a teljes portfolióban, viszonylag nagy összeg. Azonban a válság miatt szinte éppen ugyanennyivel csökkentek a bevételek, tehát annyit érnének el vele, ha ma vezetnék be, hogy ki tudnák egyensúlyozni a veszteségeket.

Kérdés, hogy megéri-e megkockáztatni az olvasótábor csökkenését egy kis pluszbevételért? Vajon valóban olyan lojálisak az olvasók, ahogyan a bejelentő sajtótájékoztatón a vezetőség kiemelte? Ezt illetően sokaknak vannak kétségei: inkább az a valószínűbb, hogy addig látogatják majd az olvasók az oldalt, ameddig ingyenesen tehetik. Ebből következik, hogy csökkenni fog az olvasottság, és természetesen a hirdetési bevételek is.

A saját tapasztalataim is azt diktálják, hogy kicsi az esély arra, hogy valóban számottevő bevételt tudnak majd generálni: egyrészt annak ellenére, hogy a New York Times a mai napig az egyik legjelentősebb lap, megkerülhetetlen viszonyulási pont, az utóbbi években számos olyan, főként a fiatal értelmiséget megszólító online site jött létre (pl. Huffington Post, Slate, Salon), melyek mellett már nem akkora létszükséglet a New York Times véleményének, sztorijainak megismerése.

Nem utolsósorban pedig a fontosabb, például a Gawker mediához tartozó blogok előreláthatólag továbbra is szemezgetni fognak a lap tartalmaiból, ráadásul rövidebb, szórakoztatóbb formában, hozzátéve újabb szempontokat és véleményeket az alapanyaghoz. Aki tehát nem szeretne fizetni, megkapja a New York Times anyagait más forrásokból.

Szerintetek mikor fog megbukni a modell? Adnak neki három évet, mint a korábbi próbálkozásnak, vagy már egy év után leállítják?

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

09/12/14 Pár titok az európai tinédzserekről

Madalina Rita

A médiavállalatok nagy részének fogalma sincs a tinédzserek médiafogyasztási szokásairól, és egyáltalán a tartalmi preferenciáikról.

Talán ezért nem meglepő, hogy amikor nyáron a londoni Morgan Stanley kiadta az egyik 15 éves gyakornokának anyagát, nagyon sokan rávetették magukat a benne fellelhető információkra, és aztán komolyan elgondolkoztak azon, jó ötlet volt-e elindulni a Twitteren. A főbb kijelentések között ugyanis az is szerepelt, hogy a fiatalok számára ez a site nem jelent semmit.

Nemrég a Forrester is készített egy felmérést több európai ország (Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Svédország) fiataljainak megkérdezésével, és a következőkre jutott:

- A tinédzserek még mindig több időt töltenek tévézéssel, mint internetezéssel.

- Ez főleg a 12-17 évesekre igaz, akik a 18 évnél idősebbekhez képest jóval kevesebbet interneteznek.

- Csupán a 41 százalékuk használja legalább hetente a közösségi site-okat (tehát számukra az igazi barátságok fontosak).

- Ahogy a Morgan Stanley gyakornoka is megállapította, a tinédzserek körében nagyon népszerűek a videójátékok. Azonban nem a konzolon, hanem a számítógépen játszanak többségében.

- Egy ponton tökéletes az egyetértés a Forrester és a gyakornok között: a tinédzserek egyáltalán nem olvasnak újságot.

Mindezek alapján elmondható, hogy a tinédzserek médiafogyasztási szokásaiban nincs sok váratlan elem, kivéve talán azt, hogy még mindig sokat tévéznek, és annyira még nem elvakult felhasználói a közösségi site-oknak.

De azok lesznek.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!