Facebook oldaldoboz

A napi.hu legfrisebb hírei


14/02/25 Corporate társkeresés – employer branding az alapoktól

Bányai Zsófi

Hazánkban ritkán látható eszközökhöz nyúlt a győri motorgyár-óriás: a közel 9000 főt foglalkoztató Audi ugyanis a szükséges humán erőforrás eléréséhez nagy volumenű, toborzási kampányt indított. Az óvodában játszódó szpottal gyakran találkozhattak a tévénézők az elmúlt hetekben, így most a téma kapcsán sorra  vesszük a munkáltatói márkaépítés sarkalatos pontjait. A mindennapi szakmai életbe már beépült az employer branding fogalma, sőt egyre több nagyvállalat áldoz erre itthon is nagyobb erőforrásokat (például Aldi, Bosch, Telekom), ennek ellenére alig olvashatunk szakmai fórumokon a témáról.Emellett pedig nem mehetünk el szó nélkül, így alább öt pontban foglaljuk össze a főbb tudnivalókat.

1. Kommunikáció a munka fogyasztóival

A munkáltatói márkaépítés szükségét közvetve a fogyasztói társadalmat követő változások idézték elő: kötődünk a márkákhoz, tárgyainkhoz, és az így előidézett érzelmek rabjaivá tudunk válni. A munkaerőpiac az elmúlt évtizedben gyökeres változásokon esett át: megváltoztak a munkakeresési szokások, de a munkához való hozzáállás is átalakult. A tehetséges munkaerő valójában nem (csak) megélhetést, hanem releváns kihívásokat keres. A munka fogyasztóivá vált ugyanis a társadalmunk jelentős rétege - ők képezik a munkáltatói márka célcsoportját.

2. A termék maga a szervezet, ami a jelenlegi munkavállalókban manifesztálódik

A fogyasztóknak - az analógiát folytatva - egy „terméket” kell értékesítenünk, méghozzá magát a munkáltatót. A márkának funkcionális (megélhetés) és emocionális (kihívás, önmegvalósítás) hasznot egyaránt szükséges kifejeznie a megfelelő „értékesítéshez”. Másrészt fontos belátni, hogy egy szervezetet kínálunk, így minden embert, aki adott pillanatban részese annak. A munkáltatói márka fogalmát ezért nem lehet elválasztani a szervezet kultúrájától: kiinduló és végpontja is a folyamatnak. Végérvényben a cég kultúráját - a „Hogyan mennek mifelénk a dolgok?” és a „Milyen itt dolgozni?” kérdésekre adott válaszokat - kommunikáljuk a kiváló munkaerő elérése érdekében. A kiválasztottak pedig majd azok lesznek, akik újratermelik a szervezet kultúráját.

employerbranding_instagram.png


3. A vállalat „személyiségét” formálja üzenetekké

A vállalat személyiségét alakítjuk fogyasztói üzenetekké a márkázás során. Ehhez a munkahely objektív (volt dolgozók, külsős HR/kommunikációs szakemberek) és szubjektív (jelenlegi dolgozók) szemlélőinek véleményére is szükség lesz. A munkáltatói márka esetén ugyanis hosszú távon sokkal fontosabb a valós kép lefestése, mint gondolnánk. Az employer branding nem csak az állásokra jelentkezők mennyiségi és minőségi növekedésében mutatkozik meg, hanem a munkavállalók elégedettségével és elkötelezettségével hat vissza a szervezet működésére. A szakterület empirikus kutatói szerint például az engagement hatékonyabbá teszi a dolgozókat, sőt meglepő módon így a beteg- és fizetés nélküli szabadságok száma is kimutatható módon csökken.

4.  A hiteles és az őszinte két külön fogalom

Az általános cél, hogy a márkával a tehetséges és az adott munkakörben beváló jelölteket elérjük. Ennek érdekében képzeljük el, hogy a munkáltató részére egy társkereső oldalon hozunk létre adatlapot. (A munkakeresés és a párkeresés között fennálló párhuzamot most felesleges is részletezni.) Egy vonzó profillal minden bizonnyal rengeteg lesz az érdeklődő, de a klasszikus ferdítésekre akár már az első randin fény fog derülni. Az adatlap ugyan hiteles és hihető, de nem őszinte - ami a kapcsolat kezdetén nem sok jót feltételez. A hitelesség ugyanis szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres munkáltatói márkaépítésnek. Az alkalmazott és a szervezet között (pár)kapcsolat kezdődik, a brand pedig a kapcsolat kezdete előtt a munka fogyasztóiban elvárásokat generál. Ha nem igazak a márka ígéretei, az a szervezet mindennapjaiból hamar egyértelművé válik a dolgozók számára. Ez a szervezetben hosszú távon fluktuációt, elégedetlen munkavállalókat, így közvetve reputációs kockázatot, valamint kevésbé hatékony munkavégzést eredményez.

5. Minden dolgozó a márka nagykövete

A márkázás során számolnunk kell a jelenlegi dolgozókkal: számukra is valósnak kell lennie a brandnek: ugyanúgy hangsúlyos a jelenlegi munkavállalók megcélzása, hiszen így növelhetjük a vállalat iránti elkötelezettségüket.  Ne felejtsük el: a jelenlegi alkalmazottak minden szituációban a márka elválaszthatatlan képviselői, a word of mouth legfontosabb forrásai.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/12/09 Tíz fontos tudnivaló előadók számára

Madalina Rita

Az átlagos prezentáció úgy néz ki, hogy az előadó a laptopjára mered és elmondja a mikrofonba az egyes slide-ok tartalmát. Ha valaki ettől eltér, máris hatalmas elismerést vívhat ki magának, ezért érdemes a Ragan infografikáját alaposan szemügyre venni, és egy-két fogást megjegyezni.

Fontos például, hogy használjuk ki a rendelkezésre álló teret, és helyváltoztatásunkat akár az egyes szövegrészletek hangsúlyozásával is összeköthetjük. A nyugodt, nyitottságot mutató, és szintén differenciált testbeszéd is sokat hozzátehet a megjelenésünkhöz. (Viszont ehhez tennénk hozzá, hogy például a két alkar kifelé fordítása inkább inkompetenciát, bizonytalanságot sugall)

Szintén fontos jótanács, hogy néha nézzünk fel a prezentációnkra a kivetítőre és mutassunk a vonatkozó részletre - ez szintén a mondanivaló fontosságát húzza alá. Van azonban még pár dolog, amire jó, ha figyeltek. Nézzétek meg az infografikát!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

13/08/28 Igazi vagy nem? - Ashton Kutcher beszéde

Madalina Rita

Ha valaki lemaradt Ashton Kutcher Teen Choice Awards-os beszédéről, nem kell rosszul éreznie magát, hiszen nem tinédzser. Viszont annyira jól sikerült, hogy azóta folyamatosan köröz az interneten, mert nagyon jó példája a közönségre szabott megjelenésnek. 

Ugyanis mind formailag, mind tartalmában rendkívül jól illeszkedik a nézők preferenciáihoz: laza és direkt, nagyon őszintének és kendőzetlennek tűnik és még értelme is van. A színész ugyanis arról beszél, hogy sokat kell dolgozni a lehetőségekért, a szexiség az igazából az okosság (körülbelül így fejezte ki magát), és hogy építeni kell az életünket, nem pedig csak egyszerűen tapasztalni. Ez angolul nagyon jól hangzik, és egy tinédzser számára is sokat jelenthet. 

A PR Daily megkérdezett pár szakembert, illetve körülnézett a reakciók között, és arra jutott, hogy alapvetően mindenki pozitívan értékeli Kutcher szereplését. Egy kommentár viszont kiemeli, hogy valószínűleg egyszerű pr-jellegű megjelenésről van szó, amivel a Jobs-filmet készítették elő, és szövegíróknak köszönhetjük az anyagot.

Nekem is ez volt a benyomásom, ezért kicsit körülnéztem az interneten. A beszéd során ugyanis nagyon magas, őszintétlennek tűnő a színész hangfekvése, míg más szituációkban sokkal mélyebb hangon beszél. (Igen, még úgy is, hogy szinte kiabál) Az alábbi Elle DeGeneres showműsorban például elég egyértelmű a különbség:

Nem olyan egyszerű azonban a dolog: egy Startup eseményen már nagyon sokat felvillantott ugyanebből a stílusból, csak idősebb célcsoportra szabva: itt már hasonlóan szuggesztív és élénk, mint a Teen Choice Awardson.

Az ítélet tehát részemről: igazi a szöveg, még ha valóban része is a Jobs-film kampányának.

Ti mit gondoltok?




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

13/07/18 Like-ok a kirakatban

Varjasi Viktor

Fizikai valójukban jeleníti meg a Facebook like-okat a francia Smiirl nevű cég Fliike nevű számlálója. A kereskedők így nemcsak online büszkélkedhetnek el rajongóik számával, hanem a reptéri kijelzőkre hajazó szerkentyűvel akár üzletük kirakatában is megmutathatják, hányan követik a Facebook oldalukat – írja a Viralblog.

A Facebook rajongó (vagy „like”) számlálót elsősorban a kisebb vállalkozásoknak és közösségi tereknek tervezte a Smiirl, a hosszabb távú céljuk pedig az, hogy minél több üzletet „digitalizáljanak”.

A Fliike 100,000 like-ig képes számolni a követőket, e felett már csak külön megrendelésre gyártanak majd le berendezést.

Az eszköz beüzemelése egyáltalán nem nehéz. Először is elhelyezhetjük például a bárpultunkon, a boltunk bejárata fölött vagy a kirakatunkban. Ezután a számlálóra bármilyen hordozható eszközzel felcsatlakozhatunk wifin keresztül, majd a Facebook fiókunkat - a Smiirl weboldalának iránymutatásait követve - összeköthetjük a fizikai kijelzővel.

A Facebook legutóbbi adatai szerint eddig 16 millió vállalkozás nyitott saját oldalt a legnépszerűbb közösségi hálón. Ezzel itt gyakorlatilag megduplázódott a kereskedelmi profilok száma tavaly óta.

A hasonló típusú online szolgáltatásokkal az a legnagyobb probléma, hogy a digitális megjelenést bonyolult összekötni  a mindennapi, valós tevékenységgel – mutat rá a Viralblog szerzője. Ezt a zavaró tényezőt hivatott áthidalni a Smiirl terméke azzal, hogy közelebb hozza a fizikai kijelzőt a virtuális falhoz.

A terméket a cég 2013 novemberében dobja piacra.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/05/23 Nyakunkon a jövő rádiója?

Varjasi Viktor

Sokan sokféle indokkal akarták temetni a rádiózást, ami nem csoda, hiszen mára, a 3D televíziók, az okostelefonok és az online közösségi oldalak korában nehezen megfogható, vajon mi igazolja egy több mint 100 éves technológián alapuló, több évtizede változatlan formátumú médiaszolgáltatás létét. Viszont elég csak arra gondolnunk, a reggeli dugóban, az unalmasabban telő munkaórák idején, utazáskor vagy éppen a hétvégi telken kertészkedés közben szinte az egyetlen szórakozást továbbra is a hangszórókból szóló zene, a rövid, tartalmas hírek és nem utolsó sorban a műsorvezetők többé-kevésbé szellemes dialógusai jelentik.

A XXI. században a rádiók komoly küzdelmet folytatnak a talponmaradásért. A digitális átállás viszonylagos sikertelensége után talán a saját online felületek és a közösségi szolgáltatások bővítésén keresztül vezethet vissza az út az elpártolt hallgatókhoz. Utóbbira remek példa a Svéd Rádió legújabb interaktív lejátszója, melyet a Viralblog mutatott be egy korábbi bejegyzésében.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a rádiók amúgy elég régóta támaszkodnak a közösségi élményszerzésre. Az első betelefonálós műsorok például a ’60-as években indultak el. Azóta a műsorvezetők a legkülönfélébb kommunikációs csatornákon – például SMS-ben, chaten vagy Facebook-kommentben is - fogadják a hallgatók kívánságait, megjegyzéseit és információit - játszanak, beszélgetnek velük.

SR Plus by Society 46 from Society 46 on Vimeo.

A Svéd Rádió Plus nevű programja, amely PC-ken, tableteken és az okostelefonokon is fut, egészen új alternatívákra nyit ajtót. Az alkalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók interakcióba lépjenek kedvenc műsorukkal, mégpedig élőben, egy virtuális idővonal segítségével. Ha meghallják például a közlekedési hírekben, hogy baleset történt a környékükön, akkor akár fotót posztolhatnak vagy tudósíthatnak is a helyszínről. Az alkalmazás segítségével reagálhatunk a többiek bejegyzéseire vagy visszakereshetjük kedvenc műsorrészleteinket is, ha lemaradtunk valamiről. Az pedig, hogy a Plus funkcióit a legnagyobb közösségi oldalakkal is összekötötték, csaknem magától értetődő. Ti mit gondoltok: a hasonló fejlesztések új lendületet adhatnak a rádiózás fejlődésének? Használnátok az alkalmazást mondjuk a Petőfivel?




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/05/09 Tippek gyakornokoknak

Madalina Rita

Végre megszerezted a gyakornoki helyet, minden sínen van, már csak pár kötelező kör és megvan a diplomád. Érdemes azonban a maximumot kihoznod a gyakorlati idődből. A dolog nehézségét ráadásul nem is a rád váró feladatok jelentik, hanem sokkal inkább a munka, mint olyan elsajátítása. Bár nem úgy tűnhet, de alapvetően rajtad áll, hogy mi történik az iroda falai között eltöltött idő során: unalmas, favágós feladatokat kapsz végig vagy esetleg még ötletelésben, egy-egy anyag megírásában is kérik a segítségedet? Hogy inkább az utóbbi legyen jellemző, fogadd meg a következő tanácsainkat:

 

  1. Legyél pontos, megbízható: Az első pontossági vizsga az, amikor időben megjelensz az átmeneti munkahelyeden és legalább a munkaidő végéig ott is maradsz. Az is nagyon fontos, hogy ne tűnj el napokra vagy akár hetekre, hanem azonnal jelezd, ha valami miatt nem tudsz bemenni dolgozni vagy várhatóan késni fogsz. Hidd el, nem fogsz túlbuzgónak tűnni. A pontosság a munkád minőségére is vonatkozik. Ha valaminek utána kell nézned, vagy táblázatokat kell töltögetned, akkor is ügyelj rá, hogy az általad megadott információk pontosak legyenek. Nincs rosszabb annál, mint amikor mások munkájának ellenőrzésével és sűrű javítgatásával megy el az idő.

 

  1. Mindig legyen nálad jegyzetfüzet: Ez akár az első helyre is kerülhetne, annyira fontos. A biztonság kedvéért mindent le kell jegyezni, amit mondanak neked, hogy ne legyenek félreértések és ne kelljen rákérdezned olyan dolgokra, amelyek elhangzottak ugyan, csak már nem emlékszel pontosan. 

 

  1. Ne legyél flegma: Cégtől függően lehetsz akár laza is, de az sosem egyenlő a flegmasággal. Ha például süt rólad, hogy utálod a feladatot, amit kaptál (és ráadásul úgy is csinálod meg), garantáltan csak utálatos feladatokat fogsz kapni, ha egyáltalán. Egy-egy excel táblázat fölött mindig gondolj arra, hogy miért fontos az adott feladat: a jó adatbázis például esszenciális minden ügynökség számára, de ugyanez igaz a megjelenések pontos értékelésére is. A te kezedben van, hogy milyen alapokon folytatódik a munka. Ennek tudatában próbáld áttekinteni és értelmezni a feladatot.

 

  1. Beilleszkedés  ≠ pletykálás: Biztosan nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a pletykálást semmilyen munkahely nem nézi jó szemmel, és ez méginkább igaz a gyakornokokra.

 

  1. Tanulj a hibáidból – ez a PR Daily tippje, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: hibázni lehet - hiszen arra való a gyakornoki idő -, viszont nem tanulni belőle nagy vétek. Csak annak van esélye jó ajánlólevélre vagy állásra, akin látszik, hogy megéri foglalkozni vele és érnek nála valamit a visszajelzések. 

 

  1. Legyél proaktív – Nagyon pozitív, ha egy gyakornok nem várja meg, míg új feladatot kap, hanem jelzi, hogy jöhetnek újabbak is. Megoldási javaslatokat is szívesen vesz mindenki. Vigyázni kell azonban azzal, hogy ne félkész munkákat adj le: inkább legyen nálad hosszabb ideig, de tényleg dolgozz rajta annyit, amennyit a feladat megkíván.

 

+ 1: Öltözz fel rendesen!: Ez is a PR Daily tippje, és egyet tudunk érteni vele. A túlöltözöttség viszont nem igazán javasolt.

Megkértem a kollegákat, hogy írják meg, mi lenne a legfontosabb szerintük, illetve ha van valamilyen saját történetünk. A válaszok összesítése alapján ezek voltak a leggyakoribb jótanácsok: 

 

-         Úgy végezd a munkád, mintha már itt dolgoznál

-         Kérdezz bátran, de jegyzetelj

-         Köszönj!

-         Legyél proaktív

 

A legjobb sztori pedig a következő:

„Volt itt egy gyakornok, akitől annyi lett volna a kérés, hogy egy kb 10 perces hangfelvételt gépeljen be. Először azt mondta, hogy elküldte mailben, az nem ért ide. Akkor mondta, hogy az otthoni gépén van, hazamegy és elküldi. Utána azt, hogy még kicsit dolgoznia kell rajta, de küldi. Aztán két héttel később, amikor már nem dolgozott itt, azt mondta, hogy sajnos egy olyan laptopon volt, amit vissza kellett adnia/elromlott, és már nem tudja előszedni belőle az anyagot.”

 

Kinek milyen gyakornoki élményei vannak? :)




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

13/04/17 Kommunikáció katasztrófahelyzetben

Varjasi Viktor

A Wired nagyon jó és időszerű összefoglalót írt arról, hogyan érdemes kommunikálni katasztrófahelyzetben. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, mert bárki teljesen leblokkolhat, vagy a rossz beidegződések miatt nem a megfelelő módját választja a kapcsolatteremtésnek. A teljesség igénye nélkül, íme a legjobb tanácsok, hogyan kommunikáljunk vészhelyzetben:

  • Ne indíts hívást! Hagyd szabadon a vonalat az elsőknek, akik életjelet adnak!
  • Írj SMS-t! A mobiltársaságok az üzenetírást javasolják a hanghívás helyett a hálózati torlódások elkerülésére. A kisebb adatcsomagok gyakrabban átcsúsznak a rendszeren, míg a nagyobb pakkok beragadhatnak.
  • Használj alkalmazásokat! A mobilhálózatok és a telefonvonalak korlátozottak, de az olyan applikációk, mint a GroupMe, a Twitter és Facebook Messenger több irányba is képesek kapcsolatot létrehozni.

Ha te vagy az, akit el akarnak érni:

  • Keress vezetékes internetet! Ha katasztrófa által érintett területen vagy, a kábeles csatlakozás lehet a legjobb választásod. Ezek szélessávú csatornák, amelyek úgy készültek, hogy kezeljék nagyobb forgalomingadozásokat. Bizonyítottan ellenállnak a legrosszabb forgatókönyveknek is.
  • Szólj hozzánk! Írj emailt anyukádnak, frissítsd a Facebook státuszod, tweetelj az állapotodról és a hollétedről! Akár sértetlen vagy, akár sürgős segítségre szorulsz, hagyd, hogy az internet virális természete érted dolgozzon! Meglepődnél, hány ember aggódik érted.
  • Frissítsd a hangpostafiókodat! Ha mindössze egyetlen hívást indíthatsz, tárcsázd a hangpostádat és változtasd meg a kimenő üzeneted! Így hozzátartozóid akkor is képben lesznek a helyzetedről, ha hangpostára kapcsol a telefonod, amikor hívnak.

További tippek:

A mai mobilok nehezen bírják lemerülés nélkül egy teljes napig, ha folyamatosan hálózat után kutatnak. Használj külső akkumulátorokat, amelyekkel megduplázhatod vagy akár megháromszorozhatod az okostelefonod készenléti idejét! Ha nem tudod, mikor állnak helyre a stabil kommunikációs csatornák, a 4G-t és a Wifit kapcsold ki, hogy ezzel is energiát spórolj!

Legyen naprakész a vészhelyzetben hívható hozzátartozóid listája! Ha valami történik veled, a hatóságoknak vagy a munkahelyednek el kell érniük a családtagjaidat vagy a legjobb barátaidat. Jelöld a vész esetén tárcsázható kapcsolataid az ICE (in case of emergency) felirattal, így a mentésedre érkezők gyorsan kisegíthetnek, ha képtelen vagy használni a telefonod!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

13/03/11 Cukifaktor 1.0.

Almási Anna

Az elmúlt hetek sztárja a magyar internetezők körében egyértelműen a Fővárosi Állat- és Növénykert február 14-én született kiselefántja volt. Az első napokban egy ország aggódott a jövevényért, mert nem akart szopni, mesterséges táplálással pedig a tapasztalatok szerint rosszak az ázsiai elefántok túlélési esélyei. Mindannyian fellélegezhettünk azonban, mikor az Állatkert Facebook oldalán hírül adta, hogy a csöppség végre megtalálta anyja emlőjét.

asha_foto.jpg

Ezt követően az Állatkert egy héttel a kiselefánt születése után szavazást indított saját honlapján és néhány országos médium oldalán az állat nevének kiválasztására. Mintegy 200 ezer szavazat érkezett, a meghirdetett hat név (Asha, Anita, Angyal/ka, Amelie, Aishwarya, Aurora) közül a legtöbben az Ashára voksoltak (a szanszkrit eredetű név jelentése remény). 

Asha érkezése és a róla beszámoló hírözön hatalmas népszerűséget hozott az Állatkertnek a közösségi médiában: a kiselefántról készült első fotót mostanáig több mint 11 ezren lájkolták, több mint 13 ezerszer osztották meg, és közel 500 komment érkezett rá. Az első napok aggodalmai számos új követőt vonzottak az Állatkert Facebook oldalára, csak az elefántbébi születése utáni napon mintegy 2100 új rajongójuk lett. A számok jól mutatják, hogy egy ügyesen kommunikált cuki téma reklám nélkül is megmozgatja az internetezőket, és ennek eredményeként Ashát és anyukáját mintegy négyszáz látogató tekintette meg az Állatkertben a kiselefánt első nyilvános bemutatkozásakor. Asha népszerűsége ráadásul az intézmény több mint húsz éve indított örökbefogadási programjára is felhívta a figyelmet, az Állatkert beszámolója szerint a rajongók Asha születésétől fogva folyamatosan hívták az intézményt arról érdeklődve, hogy mikortól jelentkezhetnek nevelőszülőnek. 

Mindenki ismeri a mondást, amely szerint állatokkal és gyerekekkel mindent el lehet adni, nem véletlen, hogy a cuki tartalmak nagyon népszerűek az interneten. Jól mutatja ezt, hogy például a Cukiságok Tárháza nevű Facebook oldalnak több mint 35 ezer lájkolója van, és a TAT (talking about this) értéke több mint 165 ezer. (Ez körülbelül megegyezik például a SZTAKI Szótár, a Hunguest Hotels, vagy a Szegedi Ifjúsági Napok rajongóinak számával, és több például a Ludwig Múzeum, a Don Pepe vagy Aranyosi Péter lájkolóinál.) Ennél még népszerűbb az Állatbolondok társasága Facebook oldala, amely több mint 388 ezer követőjével és közel 120 ezres TAT mutatójával jelenleg a 34. a magyar Facebook oldalak toplistáján

knut.jpg

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb állatcelebje volt Knut, a Berlini Állatkert jegesmedvéje. 2007-ben első nyilvános bemutatkozására a világ minden tájáról érkeztek tévéstábok, népszerűsége ezt követően is töretlen volt, az állatkertbe rengetegen látogattak el csak azért, hogy őt megtekinthessék. Knut Leonardo DiCaprióval szerepelt a Vanity Fair címlapján, a róla készült videókat milliók nézték meg a YouTube-on. 2011 tavaszán – négyéves korában – azonban váratlanul elpusztult. Bár a boncolás során kiderült, hogy a jegesmedve halálát korábban nem diagnosztizált agykárosodás okozta, abban sokak szerint szerepe volt a feléje irányuló hatalmas érdeklődésnek is, ennek következtében ugyanis az állat komoly stressznek volt kitéve. 

Az állatkás tartalmak népszerűségének oka, hogy mindenkiben felébreszt valami belső melegséget egy édes kiselefánt vagy egy álmos kiscica képe, és a ránk zúduló hírözönben néha jól esik egy kicsit megpihenni a cukiságban. Emellett – ahogy azt Asha vagy Knut példája is jól mutatja – egy offline eseményre épített jó közösségi média jelenlét kiválóan alkalmas az érdeklődés felkeltésére, és ez által a vásárlásösztönzésre is.      

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/01/23 Helló Kanada!

Madalina Rita

Az utóbbi napok egyik legbizarrabb híre volt a kanadai nagykövetség által indított kampány Miskolcon. Mivel először a Tumblr-en találkoztam vele, azonnal arra gondoltam, hogy ez valami rossz photoshop-vicc, így nem is foglalkoztam vele. Később kiderült, hogy valakik tényleg azt gondolták, hogy adekvát kommunikációs választ találtak egy problémára, mégpedig az alaptalanul menedékjogot kérő magyar állampolgárok tájékoztatására.

Az valóban jó gondolat volt, hogy a jogszabályi változásokról helyben is informálni kellene a lakosságot, hogy ne egy kanadai repülőtéren derüljön ki a dolog, viszont a megvalósítás katasztrofális. És nemcsak az: végtelenül lenézi azokat az embereket, akikhez szólni kíván.

Nem tudom, tervezett-e a kanadai nagykövetség pr-aktivitásokat, de önmagában az, hogy hirdetésekben és szpotokban tervezték közölni a változást - ráadásul ezzel a szöveggel -, arra enged következtetni, hogy teljesen biztosra akartak menni és a lehető legalacsonyabbra tették a lécet. Ennél már csak az lett volna megalázóbb (és félelmetesebb), ha hangosbeszélővel felszerelt autók járták volna a várost.

Az is nagy hiba volt, hogy nem egyeztettek az önkormányzattal, már csak azért is, mert akkor talán le tudták volna őket beszélni erről. Másrészt egy diplomáciával foglalkozó szervezetnek tisztában kellene lennie azzal, hogy ilyen jelentőségű ügyekben nem lehet a helyi vezetők kihagyása nélkül lépéseket tenni.

A kampányt végül leállították, eleve több olyan médium volt, mely jó érzékkel visszautasította az anyagok megjelentetését. A célt mindenesetre elérték, legalább is az egész ország tudomást szerzett a megváltozott kanadai jogszabályokról. Viszont többet veszítettek a réven, és káros is volt a tevékenységük: a kanadai nagykövetség reputációja rendkívül negatív lett, másrészt mindenféle álhírek kezdtek el terjedni Miskolcon a hazatoloncolásra váró, állítólag négyezer ember jövőbeni sorsáról.

A károkat csak fokozta, hogy a követség részéről senki nem szólalt meg, elérhetetlenné váltak ahelyett, hogy kezelték volna a helyzetet. Csupán annyit tettek, hogy leállították a kampányt, pedig egy bocsánatkéréssel mindenképpen tartoznak még főként a miskolciak, de az egész ország felé is.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

12 komment

12/12/19 Bujkálás vs. harc - fegyverbarát szervezetek kommunikációja a connecticuti lövöldözés után

Sajti Botond

Az amerikaiak szabad fegyvervásárlási és korlátlan fegyverviselési jogáért évek óta kiálló Nemzeti Lőfegyver Szövetség (National Rifle Association) közösségi felületei minden csatornán elnémultak a connecticuti Newtonban történt tragédiát követően. A Twitteren három accounttal is rendelkező szervezet utoljára az első hírek megjelenése előtti percekben volt aktív, azóta teljes a csend. Természetesen a nekik címzett, felháborodott tweetek száma jelentős, de ezek kivétel nélkül megválaszolatlanok maradtak.

fegyver1.jpg

Fegyverbarátok a Facebook-on - felfüggesztve
Facebook-oldalukat – amely múlt csütörtökön ünnepelte az 1,7 milliós követőszám elérését – felfüggesztették. Nem ez az első eset, hogy a szabad fegyvertartással összefüggő tragédiák kapcsán a Nemzeti Lőfegyver Szövetség önszántából kiszorult a közösségi médiából: az idén nyáron egy moziban történt lövöldözést követően Twitter-accountjaik egyikét egyszerűen törölték.

Ezzel együtt a szervezet vezetői a médiaszerepléseket is kerülik – kivéve az olyan tagokat, akik a történtek hatására már úgy látják, változtatni kell az iskolai mészárlás során használt fegyvertípusra vonatkozó jogszabályokon. Egy részvétnyilvánító közleményt leszámítva minden újságírói megkeresést elutasítottak, legfrissebb bejelentésük szerint december 21-én tartanak majd egy sajtótájékoztatót.

From my cold dead hands
A teljes csend a történtek után bizonyos szempontból érthető. Mivel ez már a sokadik ilyen jellegű tragédia, és az eset nemcsak az amerikaiakat, de az egész világot megrázta, a szabad fegyverviselés fenntartásáért harcoló szervezet végképp nehéz helyzetbe került, álláspontjuk ezek után minden korábbinál nehezebben védhető. Nem lelkesítően, hanem sokkal inkább sokkolóan hangoznának ezek után az azóta elhunyt Charlton Heston szavai, aki 2000 májusában azt mondta, csak a kihűlt, élettelen kezéből vehetik el tőle a puskáját:

Ezt szlogenként "I'll give you my gun when you take it from my cold, dead hands" amúgy a Szövetség egy kampányában autómatricákon is használta.

Fegyvert a tanároknak!

Nem minden fegyverbarát szervezet burkolózott azonban némaságba, a Gun Owners of America és a Second Amendment Found például egyaránt aktívan kommunikál az üggyel kapcsolatban, továbbra is támogatva a korlátlan fegyverviselés jogát. Az utóbbi szervezet képviselője például még a CNN-en is nyilatkozott az ügyben, szenvtelen szavai még a műsorvezetőt is felháborították.

Különösen sokkoló a Second Amendment Found egyik Facebook-posztja, amely a tragédia kapcsán olyan javaslatot fogalmaz meg, mely szerint ez az eset is arra hívja fel a figyelmet, hogy hiba volt fegyvermentes övezetekké tenni az iskolákat és fel kellene fegyverezni a tanárokat.

fegyver2.jpg

Természetesen mindezzel további olajat öntöttek a tűzre, amely a lövöldözés miatt felháborodott tiltakozók és a fegyverpártiak közötti vitában múlt péntek óta soha nem látott erővel lobbant fel.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

12/08/17 Magyarul is elérhető a Google Voice search!

Berkes Ákos

Ma jelentette be a Google, szokás szerint saját blogján, hogy újabb 13 nyelven teszi elérhetővé a hangalapú keresés funkcióját. Ezzel már 42 nyelven és nyelvjárásban, összesen 46 országban beszélhetnek a felhasználók Androidos telefonjukhoz. Magyarország is benne van ebben a 13 országban, ráadásul a Google azt ígéri, hogy a kereső folyamatosan kommunikálni fog a központi adatbankkal, így minél többen és minél többet használjuk ezt a lehetőséget, annál pontosabb lesz a beszédfelismerő algoritmus.  

Google-Voice-Search-Icon1.pngAki még nem látja a Google kereső mellett mikrofon jelet az Androidos telefonján, az az alábbi linkről le is töltheti magának a hivatalos appot, vagy keressen rá a Google Play alkalmazásban. 

A most bevezetett a nyelvek, a magyar mellett, a következőek: baszk, bolgár, katalán, európai portugál, finn, gall, izlandi, norvég, román, szerb, szlovák, svéd.

Ráadásul a hangfelismerő funkció nem csak a keresőben használható, diktálhatunk a telefonnak jegyzetet, smst vagy emailt is. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

7 komment

12/05/08 A láthatatlan reklám

Berkes Ákos

Sydney nyüzsgő party-negyedében indította el első női dezodorának kampányát a Lynx, amely hazánkban, az európai piac néhány további országához hasonlóan, más néven kapható.

Az éjszakai, "közterületi" megjelenés lényege az volt, hogy egy üresen álló ház ablakaiba olyan LCD kijelzőket szereltek, amelyekre egy egyszerű polarizáló réteget ragasztottak. Az egyféleképpen polarizált fény csak különleges szemüvegekkel vált átláthatóvá. Vagyis a nézelődők számára csak akkor derült ki, hogy mi is folyik a házban, az ablakok mögött, ha felvették a rendelkezésre álló - party-negyedhez illő módon a Ray Ban klasszikus Wayfarer modelljét imitáló - színes szemüvegeket.

Nem csak a helyszín helyes megválasztását, a technika helyes integrálását vagy akár magát az ötletet hasznos értékelni a videó kapcsán. Érdemes felismerni a tendenciát, hogy a látványos közterületi megjelenések jelentik az egyik legjobban használható online tartalom-forrást, mellyel a helyszíni elérés gyakorlatilag korlátlanul, de biztosan határok nélkül többszörözhető meg. Ráadásul a 18-34 éves korosztály, a marketerek számára legfontosabb célcsoport érhető el a leghatékonyabban a Youtube-on (vagy bármely más online felületen) keresztül.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

12/04/19 Google forradalom az online hirdetési piacon?

Berkes Ákos

A Google szerint van egy természetes folyamat, amely a technológia fejlődésével elkerülhetetlen: ahogy annak idején a TV újdonságként hatott, úgy fejlődik ma az online megjelenés és annak mérése is. Ezzel egyébként nem értek teljes mértékben egyet, hiszen míg a nézettségi adatokat és értékeléseket egy-egy reklámról vagy idősávról, műsorról évtizedekig ugyanazokra az adatokra és összefüggésekre alapozták, addig az online látogatottsági, elérési vagy akár a látogatókról rendelkezésre álló személyes adatok köre és az azok között feltételezett összefüggések egyaránt folyamatosan fejlődnek, bővülnek. És pont a fejlődésben rejlő lehetőségek jelentik a legnagyobb, legérdekesebb különbséget, nem a rendelkezésre álló adatok többlete. Ráadásul ezt az utat tapossa ki a Google is, tegnap jelentették be, hogy milyen új megoldásokat kínálnak a márkák online és mobil eszközös hirdetéseit kezelő és monitorozó partnereiknek, ezt nevezik Brand Activate Initiative-nek. 

Az Ad Age Digital konferencián prezentált új szolgáltatásokkal kívánják támogatni azokat, akik kielégítik az egyre jelentősebb igényt az élő statisztikák mentén történő folyamatosan tartalom-fejlesztésre. Nem titkoltan csatlakoznak ezzel egy korábbi kezdeményezéshez, mely azt célozza, hogy a rendelkezésre álló statisztikákat az iparági szakértők bevonásával folyamatosan az adott szektorok igényéhez igazítsák, a közös tapasztalat mentén pedig fejlesszék a szolgáltatásokat. Ez a 3MS (Making Measurement Make Sense) koalíció, ami kétségkívül a legnagyobb résztvevőjével gyarapodik a Google ezen a projektjével. 

A kulcsszó a Brand Activate Initiative kapcsán az élő adatok mentén történő azonnali reagálás és kampány-fejlesztés. A kampány egyes elemei vagy akár az egész megjelenés alakításán keresztül. Jelenleg két elemből áll a fejlesztésük. Az Active View a Google Display Network Reserve szolgáltatást használók számára lesz kezdetben elérhető, míg a DoubleClick for Advertisers-t használók egy kicsit később fogják megkapni. Ennek lényege, hogy kizárólag azokat a megjelenéseket számítják ezentúl az összesítésekben (végső soron a megjelenés alapú hirdetések esetében ez költségmegtakarítást, illetve ROI-biztosítást eredményezhet), amelyek a 3MS tervezett iparági szabványa alapján megfelelnek a valódi megjelenés szabályának: legalább 1 mp-ig látható a hirdetés a képernyőn, illetve az összes megjelenített hirdetés legalább 50%-ának teljesítenie kell ezt a kritériumot.

A másik az Active GRP, amellyel élőben tudjuk Google hirdetésünket finomhangolni. Ezek a változtatások, mentésüket követően, azonnal érvényesek lesznek már a következő megjelenésre is! Megváltoztatták az adatkezelési és -gyűjtési módszertanukat is, amit egyszerűen Robosztus módszertannak neveznek (Robust methodology), és egy korábban nem alkalmazott módon egyesítik a bejelentkezett felhasználókról és az anonim látogatókról rendelkezésre álló adatokat. (Azt állítják, hogy ennek során soha nem adnak ki az azonosítást lehetővé tevő adatokat személyeknek, csupán statisztikai szinten kerülnek feldolgozásra.)

További újdonságokat és fejlesztéseket ígérnek még a Brand Activate Initiative keretében, és ezeket további partnerek számára fogják elérhetővé tenni. Azt is tudni lehet, hogy minden hirdető számára biztosítják majd a szolgáltatásokat. Érdekes lesz figyelni a 3MS további kezdeményezéseit, mert ez az iparági standard a hirdetések mérése kapcsán például kifejezetten előremutató és hasznos megoldásnak tűnik, és valóban minden szereplő számára előnyös: a márkák biztosak lehetnek benne, hogy nem kidobott pénz az online hirdetés (ha eddig kételkedtek), a hirdetők, ügynökségek pedig pontosabb ajánlatot fognak tudni adni és megbízhatóbb eredményt fognak tudni szállítani. A hirdetést szolgáltatók pedig nagyobb bevételt remélhetnek, nagyobb piacról.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/03/14 A KONY 2012-sztori és annak tanulságai

FLOW PR

Aki korábban még sosem hallott Joseph Kony-ról, a vallási fanatizmusáról és mészárlásairól elhíresült afrikai vezérről, az az elmúlt hetekben biztosan megismerkedett vele, hiszen már a kereskedelmi csatornák híradói is ezzel foglalkoztak. Az internet legújabb „sztárja” egy amerikai szervezetnek, az Invisible Children-nek (IC) köszönheti világhírnevét. Az azóta egyre több gyanúba keveredő IC döntött úgy, hogy videót forgat az afrikai terroristavezérről, az LRA (Lord’s Resistance Army) szervezet vezetőjének, Joseph Kony tevékenységeiről. Céljuk volt, hogy a szerintük eddig sokak számára láthatatlan vezért ismertté tegyék. 

Miért Joseph Kony? 
 
Joseph Kony Észak-Ugandában fegyveres harcot kezdett a kormányzat ellen 1986-ban, nem sokkal később már az LRA élén egy erősen vallási állam létrehozása vált a céljává. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az ENSZ és az USA is küzd azért, hogy elfogják a vezért. Barack Obama tavaly száz amerikai katonai szakértőt küldött Ugandába, ezzel segítve Kony elfogatását. Az IC nem titkolt célja, hogy kampányával nyomást gyakoroljon Obamára és nyomatékosítsa benne az ügy fontosságát. 
 
A kampány és a mögötte álló szervezet jelenleg támadások egyre erősebb kereszttüzében áll, nézzük, hogyan reagáltak a válságkommunikációs helyzetekre.
 
 
Milyen kampánnyal lehet egy terroristavezért berobbantani a köztudatba?
 
Ahhoz, hogy a Kony-jelenség pillanatok alatt bekerüljön a köztudatba, Jason Russel rendező és az IC csapata a közösségi média erejét alkalmazta: a Facebookon engedte útjára a terroristavezérről szóló, a Youtube-ra feltöltött 30 perces filmet. A kampány elérte célját, hiszen már közel 80 millióan nézték meg a videót. A sikerben kulcsfontosságú, hogy a kampány mellé húsz ismert ember is adta a nevét, többek közt Mark Zuckerberger és George Clooney. 
 
Kony lett az internet legújabb sztárja
 
A kampány hatására a vezér neve közismert lett, viszont az IC nem feltétlenül azt a cél érte el, amit szeretett volna. Egyre többen állítják: többet árt ez a kampány, mint használ. Sok téves információ kering, valamint az IC szervezetét rengeteg támadás éri a hitelességét illetően. Kritikusok gyanús saját érdekek meghúzódását hangsúlyozzák több fórumon is, mi szerint az IC a hozzá érkező anyagi támogatásoknak közel 70%-át saját szervezetük fenntartására fordítja, és nem az afrikai gyerekekre, ahogyan ezt megszólalásaikban hirdetik. 
 
Mi a teendő akkor, ha egy nemes cél érdekében zajló kampányt támadások érnek?
 
Az IC közösségi kampányát és törekvéseit sok támadás érte, amely médiaroham válságkommunikációs tanulságait a PR Daily 5 pontban jól összefoglalta. Több szálon indult meg az ostrom a kampány ellen: felmerült, hogy az LRA-val kapcsolatos információk nem relevánsak és csak a felszíni helyzetet mutatják. Az adománygyűjtés újabb gyanúba keverte a szervezetet, ahogy az is kiderült, hogy az IC könyvelése nem átlátható egyáltalán. A szervezettel kapcsolatban felmerült az a vád is, hogy egymillió dollárt kapott a JPMorgan Chase banktól, ami a Tullow Oil elnevezésű, ugandai olajkitermeléssel foglalkozó olajcég befektetője. Nézzük meg hogyan reagált az IC ezekre a kérdésekre, ugyanis válságkommunikációs szempontból több tanulsággal is rendelkezik.
 
1. Azonnal kommunikálj
 
Ha egy kampányt támadások érnek, fontos, hogy az érintett egyből reagáljon. Ha nincs gyors válasz, úgy tűnhet, hogy bujkál, hogy valamit rejteget. Ha sok időre van szükség a saját álláspontok megvédésére és nincs mögötte egy erős háttér, az nem vet jó fényt a kampányra.
 
2. A felmerülő vádakat pontosan határozd meg
 
Az IC honlapját elárasztották a látogatók a videó megjelenése napján, amire a szervezet nem volt felkészülve. A rendszer összeomlott, de estére már helyrehozták és összeszedve az őket ért vádakat, leírták álláspontjukat a „hamis és félrevezető információkkal” kapcsolatban. Nem riadtak vissza semelyik vádtól sem, a konkrét aggályok figyelembevételével beszéltek a kampányról. Ez egyaránt tartalmazta a részletes információkat, a szervezet pénzügyeit és kiadási gyakorlatát illetően.
 
3. Vond bele a közösségi médiát is a válaszodba
 
Mivel az IC a kampánya során elsősorban a közösségi média erejét használta, így nem meglepő módon a Facebookon és a Twitteren is azonnal reagált az érintett támadásokra, és közvetlenül az embereknek juttatta el válaszüzeneteit. A személyes hangvétel és közvetlenség képes a hitelesség visszaállítására.
 
4. Hagyd, hogy mások is kiálljanak melletted
 
Amikor egy kampány során támadások érnek, a hitelességed automatikusan csökken. Nem számít, hogy mi az igazság, csak az számít, hogy a közvélemény mit gondol. Felmerül a kérdés, hogyan lehet visszanyerni a hitelességet? Legyenek hiteles, külső kommunikátorok, akik véleményformálóak és a te álláspontodat képviselik. Az IC 24 órán belül reagált az őket érő támadásokra, hiteles forrásokkal támasztották alá álláspontját. 
 
5. Kérj nyilvános hozzászólásokat 
 
Hasonló helyzetben a szervezetek, márkák a közösségi médián keresztül kérnek segítséget, de gyakran ezek is más irányba mennek el, mint ahogy a jóslatok alapján gondolnák. Az IC döntéshozókat, hasonló szervezetek embereit, sőt LRA sújtotta embereket is és a nagyközönséget is megkérte, hogy segítse munkáját. Arra kérték az embereket, hogy ha kritikát fogalmaznak meg, konkretizálják azokat, mert érdemi párbeszéd csak így alakulhat ki. Valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki nem ért egyet tevékenységeikkel, akkor azt ossza meg és ajánljon alternatívát, amit szintén fontolóra vesznek majd.
 
 
Annak ellenére, hogy az IC egy jó célt szolgáló, figyelemfelkeltő kampány létrehozását szerette volna, olyan kritikákat kapott, ami megrendítette az emberek bizalmát a szervezettel kapcsolatban. Sokat olvasni arról, hogy az őket ért vádak igazak, de ezt mindenkinek önmagának kell eldöntenie, melyik forrást tekinti hitelesnek. Az vitathatatlan, hogy az IC válságkommunikációja egyelőre állja a sarat, de hogy a továbbiakban milyen irányba halad a történet, az a jövő zenéje. Az nem vitatható el tőlük, hogy olyan közösségi média kampányt vittek véghez, amely egy videót az eddigi legrövidebb idő alatt juttatta el a legtöbb emberhez.  Ugyanakkor, ahogyan azt több külpolitikai szakértő is megjegyezte, ez az egész jelenség csak csepp a tengerben, még ha Kony-t ki is iktatnák, nem sok minden változna hirtelen. Egyre több véleményformáló kampányol az IC ellen, és buzdít más, hitelesebb nonprofit szervezetek anyagi támogatására
 
A történetnek még nincs vége, de minden jel szerint ez a kampány sem olyan egyértelmű siker sztori, mint aminek első ránézésre látszott. Sőt…



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

11/10/06 Digital PR Award 2011

Berkes Ákos

A PR News Online kiosztotta a Digital PR Awards 2011 díjat, és a díjazottak között találunk egy-két érdekes megoldást, amelyekről mindenképp célszerű szólnunk pár szóban itt, a Trendlaboron is.

CSR kategóriában például az AT&T, Amerika legnagyobb múltú telekommunikációs vállalata, nyert díjat. Kampányukkal a vezetés közbeni SMS-ezés veszélyeire kívánták felhívni a figyelmet. Készítettek egy 10 perces dokumentumfilmet, amelyben valódi tragédiákat dolgoznak fel. A kampányhoz diákok csatlakoztak, hogy elmondják saját történeteiket.

A verseny/játék kategóriában a Nikon Festivalt díjazták, amely teljes egészében a közösségi média szereplői által előállított videótartalomra épített. A fesztivál ideje alatt az oldalt több mint fél millióan keresték fel és több mint 2200 pályázatot nyújtottak be, míg a vonatkozó Twitter-megjelenések száma meghaladta a 62 milliót! Nem mintha a vállalat termékeit be kellene mutatni az online videós tartalmat előállító felhasználóknak...

A Nikon Festival győztes filmje.

A 2011-es japán földrengésben megsérült atomerőmű kapcsán szükséges volt, hogy az amerikai közvélemény számára az atomenergia ügynökség bizonyítani tudja, hogy a technológia biztonságos. Ezért létrehoztak egy kvázi online hírszobát a Twitteren, ami a krízis kapcsán felmerülő híreket és szakértői anyagokat közvetítette az újságírók felé, valamint egy blogot és egy Youtube csatornát is a részletes tájékoztatásért. A díjat a krízis kommunikáció kategóriában osztották ki. 

Digitális marketing kategóriában több részkategóriát is létrehoztak, a kampányok költségei szerint. A 100 ezer és 300 ezer dollár közötti, középső kategória díjazottja a Cheerios gabonapehely gyártója lett, amely Facebook-kampányával érdemelte ki a díjat. A reggelizés közbeni partikhoz küldtek eszközöket a rajongóknak, akik ezeket az eseményeket dokumentálták és megosztották a vállalattal. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érdemes végigböngészni a teljes listát, hiszen a világ legmenőbb ügynökségei legnagyobb idei kampányait gyűjti össze, és minden kategóriában további kiemelt pályázókat is megemlítenek. Az, hogy mindez ilyen mértékben kerül feldolgozásra, az online PR kommunikáció relevanciáját és, 2011-ben kijelenthetjük, nélkülözhetetlenségét mutatja. 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/03/24 Slow Google - nemcsak a könyvkiadást akarja forradalmiasítani a cégóriás

FLOW PR

A héten többen is beszámoltak arról, hogy az illetékes amerikai bíróság nem hagyta jóvá a legnagyobb könyvkiadók és a Google Inc. megállapodását. Ezzel egy több éves huzavona eredményeképp megszületett, elkerülhetetlen kompromisszumot hiúsított meg a joghatóság. A Google online könyvtárára így várnunk kell még pár évet az egészen biztos.

 
Mindeközben Európában sem állt meg az élet a vállalatóriás számára: a tegnapi nappal útjára indították a Think Quarterly névre keresztelt ingyenes online kiadványukat. A teljesképernyős böngészést lehetővé tevő felület egyértelműen a magazinolvasás valóságos élményét kívánja visszaadni, miközben megjelenésében a Wired és hasonló technológiai témájú, igényes kiadványokat idézi. A 64 oldalas első szám az adatok életünkben játszott szerepét járja körül rengeteg infografikával és egész oldalas képpel. A cikkek szerzői jellemzően a Google alkalmazottjai, azonban külsős szaktekintélyek is billentyűzetet ragadtak a szakmaiság elmélyítésének jegyében – nem mintha a Google dolgozók neve rosszul csengene a szakmában. 
 
A Google-re ritkán jellemző, hogy nem saját anyagból dolgoznak, azonban a kiadvány olvasását biztosító felületet kivételesen egy külsős cég szolgáltatja, az Issuu, amely ezzel a rendszerrel több mint 33 millió felhasználóhoz juttat el digitális magazinokat havonta. A kiadvány tördelését és tervezését pedig egy Londoni kreatív ügynökségre, a The Church of Londonra bízták, akik saját design-juktól nem igazán tudtak elrugaszkodni a kiadvány tervezésekor.
 
Azt állítja magáról a magazin, hogy a rohanó adatfolyamok közepette egy lélegzetvételnyi gondolkozási időre van szükségünk és ehhez kínál gondolati alapokat. Kíváncsian várjuk a valóban tartalmas és elgondolkodtató információk garmadáját összeszedő első szám után a folytatást, melyre a névből adódóan feltehetőleg egy negyed évet kell majd várnunk.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/03/17 Tovább fejlődik a közösségi szerkesztés funkció a Google Dokumentumokban

FLOW PR

A Google rendszeresen tesz elérhetővé még fejlesztés alatt álló megoldásokat azoknak a felhasználóknak, akik ezt Google Accountjukban jóváhagyják. Ez egyfelől kiváló kommunikációs megoldás, mivel a netes véleményformálók még a publikus start előtt elkezdik terjeszteni az újítások hírét, másfelől pedig további technikai javítások, kiigazítások foganatosítására is lehetőséget ad a vállalatnak. Ezen felül ráadásul egy egyedi, bennfentes érzést is kivált a legelkötelezettebb felhasználókban, ami az imázsépítés egyik meghatározó eleme.

Korábban a Google Wave, a Buzz (magyarul a kissé furcsán csengő Zümm nevet kapta) is ezzel a módszerrel robbant be a köztudatba, és bár utólag mind a kettő komoly kudarcnak bizonyult, a szolgáltatásokban használt technikai megoldások szép lassan beszivárognak a mindennapjainkba. A Google Labs funkció engedélyezésével például már egy jó ideje akár a Gmail-be integrálhatunk egy Youtube-videók megtekintésére szolgáló widgetet, vagy az email-küldés visszavonásának funkcióját (ami kétségkívül az egyik legjobb újítás, amit valaha láttunk online e-mail szolgáltatótól).

 

Most a Dokumentumok szerkesztésébe integrálták a Google Wave-ben bevezetett közösségi szerkesztési lehetőségeket. A szolgáltatás csak az újonnan létrehozott dokumentumokban, és első körben csak az újdonságok használatának tesztelésére feliratkozott felhasználók számára érhető el:

 

 

A vállalat saját blogjában közzétett bemutatóanyag részletes tájékoztatást ad az új változások lényegéről. Összefoglalva annyit kell megállapítanunk, hogy a dokumentumok közös szerkesztésében rejlő lehetőségeket bővítik a kommentelés, a megosztás egyszerűsítésével.

A Wave és a Buzz egyebek mellett azért buktak el, mert a felhasználóknak egyszerűen nem volt szükségük még egy felületre, ahol megoszthattak egymással tartalmat, illetve kommunikálhattak. A dokumentumok szerkesztését viszont az ezekhez kifejlesztett funkciók remekül ki tudják egészíteni, így ezek jövendőbeli népszerűségében nem kételkedünk. Aki használja a Google Dokumentumokat több felhasználóval való közös munkára, az biztosan ki is fogja használni ezeket az új feature-öket!

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/12/08 Az amerikai politikai érdekképviselet tragédiája

FLOW PR

A Huffington Poston találtunk egy nagyon érdekes írást arról, hogy a legújabb kommunikációs és többségében online csatornák ugyan rengeteg állampolgári kezdeményezésnek adnak utat, azonban olyan mennyiségben zúdulnak az illetékesekre, hogy lehetetlen kezelni őket. Ez pedig komoly következményekkel jár, hiszen fontos ügyek nem találnak el a megfelelő helyre.

A parlamentáris demokrácia alapvetése, hogy a képviselők tisztában legyenek a választók akaratával, problémáival, kérdéseikkel és kéréseikkel. A kommunikációs lehetőségek kiszélesedésével a legkülönfélébb csatornákon üzenetek áradata érkezik, átláthatatlan és hosszú távon fenntarthatatlan állapot okozva az illetékeseknek. Napi 3000 ezer e-mailt, ellenőrizetlen beadványokat, Facebook és Twitter bejegyzések sokaságát címzik nekik.
Összesen 135 millió ember lépett kapcsolatba az Egyesül Államok Kongresszusával levélben, telefonon, vagy online petíció formájában az utóbbi években. Jogosan merül fel a kérdés, vajon hogyan lehet ebből az üzenetáradatból kiszűrni a valóban értékes információt? Sajnos könnyen megtörténhet, bármilyen jó is a kezdeményezés, mégis elkerüli a Kongresszus figyelmét.
A tragikus helyzet részben pont azoknak a modernkori vívmányoknak a számlájára irható, melyek emberek százmillióinak teszik lehetővé, hogy véleményt nyilvánítsanak és információt osszanak meg. A probléma forrása, hogy a megkeresések számának drasztikus növekedésére a hivatali szervek nincsenek felkészülve, kevés a szakember, így könnyen előfordulhat, hogy fontos ügyek nem jutnak el a megfelelő szintre. Egyes becslések szerint nagyságrendileg 2610 embernek kell meghallgatnia 307 millió amerikai panaszait, ami azt jelenti, hogy egy munkatársra 118 ezer lakos problémája jut. Az Egyesült Államokban a polgári akciók mintegy 82 százaléka olyan külső szervezeteken keresztül érkezik a Kongresszus irodáihoz, mint az AARP, a Greenpeace vagy a Focus on the Family.
A téma fontossággát jelzi az Egyesült Államokban egyre nagyobb hangsúllyal megjelenő lobbitevékenység, ami éves szinten mintegy 3,5 milliárd dolláros büdzsével rendelkező iparággá nőtte ki magát. El kell fogadni, hogy a kialakult helyzetben szükség van a rettegett lobbistákra, akiket ugyan nagyon szeretünk utálni, mégis gyakran támaszkodnak rájuk a Kongresszus alkalmazottai, hogy segítsenek kiszűrni az értékes jelet a keletkezett zajból.
A valódi megoldást egy releváns, nyilvánosan és átláthatóan működő, elszámoltatható érdekképviseleti rendszer jelentené, megtámogatva olyan intézkedésekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a petíciók közvetlenül jussanak el a Kongresszus irodáiba. Nagy reményeket fűznek az olyan kezdeményezésekhez, mint a Popvox névre keresztelt oldal, amely mögött valódi lobbisták, volt Kongresszusi munkatársak állnak, ami garantálja, hogy az itt véleményt formálók hangja valóban a meghallgattatik.
Az online aktivizmussal egyre több cikk foglalkozik, hiszen a jelenség szembetűnő, viszont még nem igazán tudjuk, mi lesz a kifutása a klikk-akcióknak. A fentiek alapján nem biztos, hogy ezeket ilyen formában erőltetni kell, de szofisztikáltabb, koncentráltabb megoldásoknak mindenképp fontos szerepe lesz a jövőben. 
  



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/11/19 Nincs megfelelő csapat - avagy miért félnek a cégvezetők a közösségi médiától?

FLOW PR

Egy amerikai kutatás keretein belül (melyet a SmartBrief készített) 6500 üzleti döntéshozót kérdeztek meg arról, mennyire hasznos a közösségi média az üzleti életben, illetve, hogy mennyire alkalmazzák annak csatornáit. Mint a készítők hozzáteszik: a kutatásban való részvétel jelentkezés alapján történt, így valószínűleg a tudatosabb, aktívabb felhasználók felülreprezentáltak voltak. Ezt mutatja az is, hogy a válaszadók 60%-a használja a közösségi médiát. Az eredmények mindenesetre így is beszédesek.


A közölt számok alátámasztják, hogy a közösségi média, mint új üzleti kommunikációs csatorna gyerekcipőben jár, ugyanis a vállalkozások mintegy fele maximum egy éve kezdte használni ezeket a lehetőségeket, a kétharmad (66,5 százalék) 18 hónapon belül kezdte.  Azok közül is pedig, akik már legalább két éve használják a közösségi médiát, csak minden második adatközlő nyilatkozta, hogy vállalata rendelkezik teljes körű és teljesen kidolgozott közösségi média stratégiával. A megkérdezettek 15 százaléka tartja vállalata stratégiáját hatékonynak, és csak 7 százalék bevételszerzésre kifejezetten alkalmasnak. A vezető közösségi média használók közé - nem meglepő módon - a kommunikációs-, reklám- és marketingügynökségek tartoznak.


A megkérdezettek körében az aktivitást legtöbbször a top menedzsment fogja vissza. A vállalatoknak csak kevesebb, mint harmada nyilatkozott úgy, hogy a felső vezetés számára fontos a közösségi média kommunikáció, és ugyanennyien mondták azt, hogy pont a felső vezetés ellenállása miatt nincs a cégnél ilyen irány.

Ami a népszerűséget illeti, a csatornák között a Facebook vezet (49%), azt követi a twitter (40%),  de sokan írnak blogot (35%), említették továbbá a LinkedIn-t (28%) és a youtube-ot (24%) is.

A legtöbb vállalkozás célja (94%) a brandépítés, vagyis hogy ezeken a felületeken is növeljék termékeik, szolgáltatásaik ismertségét. 76 százalék direkt kapcsolatot szeretne építeni a célcsoportjaihoz ezeken a csatornákon. 55 százalék számára elsődleges cél még, hogy így generáljon forgalmat a weboldalára. Ami biztató szám: a válaszadók fele azért is tartja fontosnak ezeket a csatornákat, mert így megismerheti ügyfelei igényeit, illetve tud is reagálni azokra. Szintén ennyien új üzleti lehetőségek szempontjából is fontosnak tartják a közösségi médiában való jelenlétet.


Az ódzkodás okai nem meglepőek: legtöbben üzlet-biztonsági okok miatt fogják vissza magukat (33%), a válaszadók egyötöde pedig úgy nyilatkozott: nincs megfelelő csapata a feladatra.

Ami pedig a megtérülésről szóló információkat illeti: viszonylag sokakat érdekel a hatékonyság (46%), de egyelőre kevesen mérik azt megfelelő módon (15%).




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/11/02 Internet Hungary beszámoló: A híripar újraélesztése

Madalina Rita

Több mítosz él az Internet Hungary-ről, így például az, hogy általában az első nap jobb, és hogy hihetetlenül hatalmas partik vannak este. Az első mítoszra egyértelműen rácáfoltak a második nap előadásai, köztük is Carlo Campos spanyol futurológus prezentációja, amire még Uj Péter, az Index főszerkesztője is beült.

Carlo Campos arról beszélt előadásában, hogy a tabletek szerinte új életet lehelhetnek a médiába. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha az egyes médiumok újraalkotják a tartalmakat. Ha ugyanis csak újrahasznosítják, azaz a más platformokon már elérhető híreket tabletre optimalizálják, nem járnak majd sikerrel.

Itt hangzott el az a mondat, amit a Kreatív Online is kiemelt: “You cannot pour old wine into new bottles.” Újjá kell alkotni a sztorimesélést, a túlélés és fellendülés kulcsa tehát az újságírásban és nem a platformban van. Dekonstruálni kell a híreket és élményt kell teremteni – ez szinte fontosabb, mint a brand. Ehhez pedig infografikákat, egyedi videókat, képgalériákat, karikatúrákat kell nyújtani az egyes témákhoz kapcsolódóan.

Abban, amit egy médium nyújthat, el kell különíteni egymástól az információt, a szolgáltatásokat és az ügyeket, szenvedélyeket, és ezek mindegyikére megfelelő tartalmat, illetve formát kell találni. Pozitív példaként említette a Boston Globe-ot, ami egyébként tényleg jó lap. Indítottak egy Ted Kennedy projektet, amiben videók, fotók, archív anyagok, interaktív grafikák, könyv és e-könyv, közösségi médiával való összekötés állt rendelkezésre tabletkész módon – tényleg minden, amit egy témából ki lehet hozni, teljesen kibontottak egy érdeklődési kört.

Az ilyesmihez mondjuk nagyon sok belsős és külsős fejlesztő kell, egy fejlesztő jut öt újságíróra. A futurológus (és csapata) elég szépen lemodellezte, hogy hogyan épülhetne fel a jövő hírszobája. Legyen elég annyi, hogy hatalmas. Bemutatott három új állandó munkakört is: hírfolyam-technikus, grafikai fejlesztő, iPad szerkesztő.

A munkamegosztás az egyes platformok között pedig így alakul:

  • Papír – hosszú narratívák
  • Tablet – mélység és élmény
  • Mobil – azonnali hírek
  • Internet – bréking hírek, szörfölés, archívumok, híraggregálás, linkelés


Ami a tartalmat illeti, Carlo Campos attól is óvta a túlélni kívánó médiumokat, hogy túl általános tartalmat nyújtsanak, mint amilyenek például az egyre sikertelenebb hétvégi lapok. Az sem jó azért, ha túlságosan “gettósak”, azaz túl szűk kört szólítanak meg.

A nyomtatott lapoknak ezenkívül egyedinek kell lenniük, olyan kialakítással, hogy szívesen gyűjtsék őket az olvasók. Erre jó példa a National Geographic, ami tényleg sok háztartásban gyűlik évről évre.

Hogy hogyan lehet profitábilis a sajtó? Elsőosztályú tartalommal és a kihasználatlan szerkesztőségi erőforrások hatékonyabb csatasorba állításával.


Carlo Campos kiemelte még a tartalom ritkaságának, a hirdetések kontextushoz és a felhasználók profiljához igazodásának (ilyen megoldásokról beszélt egyébként az Aderticumtól Szutor Ferenc), valamint a márkaépítés fontosságát valódi, személyes élményeken alapuló programokon keresztül, pl. hajókázás, ahogyan a Globe and Mail teszi rendszeresen.

Az előadásban még számos érdekes gondolat elhangzott, és váltig állította az előadó, hogy ez a felvázolt modell megvalósítható lesz. Kétlem, hogy tényleg profitábilissá tehető, ha például levéltárként kezd el működni egy szerkesztőség. Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy ahogyan az a nyomtatott tartalmak online felületre való adaptációja esetében, úgy a tableten való megjelenítésnél is igaz, hogy nem elegendő az egy az egyben történő átemelés – kifejezetten a platformnak megfelelő tartalmat és formát kell kialakítani.

Szintén lényeges, amit a Pécsi Ferenc vezetésével zajlott panelbeszélgetésen is kiemeltünk, hogy fontos szerep jut a márkaépítésnek, a személyes, illetve ahhoz közelítő jellegű kapcsolat kialakításának is.


 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/26 Itt a Trendlabor Médiaindex 2010!

FLOW PR

Jelentős változás előtt áll a magyar újságírás – ez derül ki abból a széleskörű, a közösségi média és az újságírók kapcsolatát feltérképező kutatásból, amelyet a FLOW PR és a Capital Research végzett 2010 nyarán. A most először kiadott Trendlabor Médiaindex a médiával és az online kommunikációval kapcsolatos legújabb trendeket, változásokat vizsgálja.

A Trendlabor Médiaindex eredményei azt mutatják, hogy a válaszadó újságírók többsége ismeri és használja a közösségi médiát, de azt még leginkább magáncélra teszik. Ugyanakkor abban szinte mindenki egyetért, hogy a közösségi médiában „jelen kell lenni”.
 

„A Trendlabor Médiaindex 2010 eredményei azt jelzik, hogy a magyar újságírás is követi a nyugat-európai trendet, és egyfajta forradalom előtti állapotban van: a közösségi média adta lehetőségek ismertek az újságírók előtt, bár még elsősorban magáncélra használják. De csak idő – rövid idő - kérdése, hogy ezeket a mindennapi munkájuk során is igénybe vegyék.” – állítja Szabados Krisztián, a FLOW PR ügyvezető igazgatója.

letölthető infografika - Trendlabor Médiaindex 2010
mindent a kutatásról: ITT!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

6 komment

10/06/03 A hála jele

Madalina Rita

A pr-ügynökségeknek gyakran vannak CSR-tevékenységhez kötődő feladatai, hiszen a legtöbb ügyfél figyel arra, hogy felelősen működjön, illetve társadalmilag hasznos projekteket indítson. Ezt pedig kommunikálni kell. (Hogy miért, azt egy későbbi posztomban szívesen leírom. :))

A munkánk során gyakran kerülünk kapcsolatba non-profit szervezetekkel is, melyek között egyre több meglehetősen profin működőt és kommunikálót látunk. E tevékenység egyik kulcsterülete a támogatókkal való kapcsolattartás, illetve a támogatások bejelentésének ténye - mégis viszonylag mostohán kezelik még a legjobb alapítványok is. Pedig nagyon egyszerű módon lehetne látványos köszönetnyilvánítást tenni, például a szervezetek honlapjain, a támogatókat felsoroló menüpontban.

A leggyakrabban csak kiteszik ide a támogatók logóját, esetleg felsorolják a nevüket, de ebben nincs igazán hozzáadott érték. Gesztusértékű és egyben informatív lenne, ha a támogató nevén túl annak tevékenységéről, valamint a közös munka természetéről, tapasztalatairól is lenne itt pár szó.

Évente egyszer kell dolgozni vele, ráadásul a támogatók keresése során is lehet hivatkozni rá, mégis - egyelőre - nem láttam olyan szervezetet, mely ezt a lehetőséget kiaknázta volna.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/06/01 Van egy klassz kis céged. Mi jön most?

Madalina Rita

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a vállalkozói kedv a fiatalokban, és egyre több izgalmas start-up indul. A legtöbben talán az online üzletben próbálnak érvényesülni, és sokan nagyon sikeresen kommunikálnak, legalábbis a közösségi site-okon. 

Számukra lehet hasznos a Next Web egyik vendégszerzőjének írása, melynek egy-egy kijelentésével azért természetesen érdemes kicsit vitatkozni. Lássuk, miket ajánl a minimális büdzsével rendelkező start-upoknak (belekeverve a saját véleményemet is):

1. SEO

Figyelj oda arra, hogy a honlapodat megtalálják a keresőkben. 

2. Usability

Az sem elhanyagolható, hogy mennyire használható a site-od és mik az erősségeid.

3. Legyen jó a terméked

Érdekes egy jótanács, mindenesetre azzal a kijelentéssel tényleg nem lehet vitatkozni, hogy inkább kicsit többet érdemes költeni a termékfejlesztésre, mint rögtön a marketinggel foglalkozni, mert ha igazán jó a terméked, azzal a marketingköltségeken is spórolhatsz. Persze mondani könnyű.

4. Használd a közösségi médiát

Facebook-Twitter basics: tedd könnyűvé a terméked hírének terjesztését, legyen ragályos.

5. Próbálkozz, tesztelj

Nem mindenki számára olyan jó ötlet a közösségi média használata, körül kell nézni, mi az, ami a leginkább illik a cégedhez és a termékedhez. Lehet, hogy éppen kis keretessel fogsz sok ügyfelet szerezni, ki tudja?

6. Vírusvideó

Őszintén szólva engem már a szótól is kiráz a hideg (az esetek nagy többségében), de természetesen van olyan cég és van olyan kommunikációs cél, amihez megéri ezt felvetni és kivitelezni. Mindenesetre ezen a ponton érdemes a legtöbbet elidőzni, mert jó termékkel, artikulált, átgondolt üzenetekkel és gondosan kiválasztott eszközökkel messzebb lehet eljutni. Nem hiszem ugyanis, hogy a vírusvideók elindítása utáni csúcsok olyan tartósak, mint ahogyan a cikk szerzője írja.

Ismertek jól kommunikáló start-upot? 

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/04/07 Egymás szemében - újságírók, bloggerek, pr-esek Amerikában

Madalina Rita

A PR Week és a PR Newswire egy közös kutatást végzett, amelyben az USÁ-ban és Kanadában dolgozó újságírók, bloggerek és pr-esek munkájukhoz való viszonyára kérdeztek rá. Ennek tapasztalatai többek között a következők:

- A print média zsugorodása és egyre bizonytalanabb helyzete, az elbocsátások miatt érzett aggodalom az előző évekhez képest csökkent, valószínűleg az online területen jelentkező újabb lehetőségek miatt.

- Többségük megnövekedett munkamennyiségről számolt be, részben éppen azért, mert az online kiadványba, illetve a cég blogjába kellett írnia.

- A megkérdezettek nagy része úgy ítélte meg, hogy munkáját nagyban meghatározzák az elbocsátások és a költségcsökkentés, és ez így is marad a következő három évben. Viszont a médiaipar elsődleges motorját sokan az online újságírásban látják.

- Hogy mi számukra a legfontosabb? A tömegek edukálása és tájékoztatása, valamint sztorik elsőként történő kirobbantása. Új kérdés volt, melyre sokan igencsak helyeslően válaszoltak, hogy fontos-e a személyes brand építése.

- És most jöjjön egy nagyon érdekes rész: a bloggerek nagy része (52 %) újságíróként tekint önmagára annak ellenére, hogy nem profik, azaz csak 20 százalékuk számára nyújt ez állandó bevételt.

- A bloggereknek 91, az online újságíróknak pedig 68 százaléka kutakodik blogokban, míg a napilapok és folyóiratok munkatársai csak 35, illetve 38 százalékban támaszkodnak rájuk. (Valószínűleg a témakeresést is ideértették).

- Összességében a közösségi site-okat viszont már csak 33 százalék használja. Legkevésbé a Twitter népszerű forrás.

- Ami a pr-eseket illeti: még mindig az e-mail a legfontosabb eszközük a témák ajánlására, azonban az újságírók 43 százaléka arról számolt be, hogy kapott már közösségimédia-csatornákon keresztül javaslatokat egy-egy pr-estől. Ez magasabb az előző évben regisztrált 31 százaléknál, aminek az lehet az oka, hogy hatékonyabbnak bizonyul ez a módszer: a pr-esek arról számoltak be, hogy a közösségi site-okon történő témajavaslat 70 százalékban sikeres.

- És mégegy nagyon fontos megállapítás: a pr-esek úgy látták (szemben az újságírókkal), hogy a szerkesztőségi tartalom és a fizetett megjelenések közötti határ nem elég éles. Az előzőt egyre jobban befolyásolja az utóbbi - 40 százalékukkal megtörtént már, hogy lényegében egy megvásárolt hirdetésért foglalkoztak ügyfelükkel egy cikk erejéig.

Kíváncsi lennék, hogy itthon milyenek a tapasztalatok.

 

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/01/25 Obama nem váltotta be a reményeket

Madalina Rita

 

A kommunikációs szakmában sokak élménye volt, hogy Obama zajos sikere hosszú hónapokig tematizálta a meetingeket: a legkonzervatívabb ügyfelek is elkezdtek érdeklődni a közösségi média iránt. Szerencsére a túlzott lelkesedés időszaka nem tartott túl sokáig, de a hátrányaitól eltekintve mindenképpen pozitív volt, hogy új lendületet adott a közösségi médián keresztül zajló kommunikációnak.

A várakozások nemcsak a kommunikációs tanácsadók irányában volt nagy: Obamától és csapatától mindenki azt várta, hogy tovább izzítják az interneten a választópolgárok érdeklődését, és ez lesz a világ történetében az első igazi webbarát kormány.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Talán nem meglepő, hogy ez nem így lett. Annyira nem, hogy például az egészségügyi törvény tervezetét sem tették online elérhetővé és kommentálhatóvá. A Slate újságírója összegyűjtött pár lehetséges okot, ami magyarázhatja a csalódást keltő gyakorlatot:

Gond van a technológiai oldalon: a Fehér Ház számítógépei legendásan rossz állapotban voltak, amikor Obama átvette a kormányzást. Akkoriban egy közösségi site-ot sem lehetett megnyitni a csotrogányokon, a stáb a saját gépeit vitte be, ha dolgozni is szeretett volna. A helyzet az, hogy még mindig előfordul ilyen.

Fentről lefelé zajló irányítás: hagyományos módon zajlik a kommunikáció, az emberek számára kevesebb alkalom nyílik saját közösségek szervezésére. Az Obama for America, mely a webes kommunikációt is irányította, szintén átalakult: át lett nevezve Organizing for Americává, és a Democratic National Comittee-be olvadt.

Az OFA sokat próbálkozott azért: az egészségügyi törvény kapcsán például levélírókampányt és gyűléseket szervezett, egyéni történeteket gyűjtött, a sajtó mégis inkább az ellenzőkkel foglalkozott. A döntéshozók szerint pedig egyébként sem volt túl hatásos a kampány. A kudarc oka a Slate újságírója szerint az lehetett, hogy az emberek nem aktív közösségek tagjaiként találkoztak, hanem mert az OFA arra kérte őket.

A kormányzás unalmas: amíg a jövőről, Obama céljairól volt szó, még lehetett lelkesedni. Egy-egy törvényen, kormányzati lépésen már kevésbé. Az emberek számára egyszerűen nem érdekes a napi politika - ez nem túl meglepő.

És most következzék a legszentségtörőbb ok: az Obama kampány nem is volt annyira úttörő, ami a nethasználatot illeti. A legtöbb adomány nagy összegekben érkezett nagy emberektől, szóval a siker magyarázatára egyszerűen jobban hangzott elővenni az online kampányt. Ma már például egyre kevesebben nézik Obama Youtube-csatornáját, és egyre kevésbé aktivizálódnak. Ezt vissza lehet fordítani valószínűleg, legkésőbb a következő, nem is annyira távoli választások alatt.

Az utolsó lehetséges okként kiemelt hype-faktor talán nem volt olyan nagy, mint ahogyan a cikk írója sugallja, ráadásul az is várható volt, hogy amikor már hétköznapivá válik a csoda, az emberek egyszerűen készpénznek veszik, így érthetően csökken az érdeklődésük. Természetesen érdemes lehet ez ellen tenni, de a csökkenésnek mindenképp be kellett következnie.
 

A kép forrása: Flickr.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!