Facebook oldaldoboz

A napi.hu legfrisebb hírei


10/11/05 Európai gyerekek a neten

FLOW PR

Itt a Trendlaboron gyakran tudósítunk az internethasználattal és médiafogyasztással kapcsolatos kutatásokról. Most egy nagyon széleskörű anyagot néztünk át, melynek címe "EU Kids Online" és 25 ország bevonásával készült. Célja, hogy nemzetközi viszonylatban is hiteles, összehasonlítható információval rendelkezzünk a 9 és 16 év közötti fiatalok netezési szokásaival kapcsolatban, megértsük a gyermekekre és a családokra leselkedő kockázatok komplex természetét.

A kutatás során véletlen mintavétel segítségével több, mint 23 ezer 9 és 16 év közötti internet használó gyermeket és szüleiket kérdezték az őket fenyegető online kockázatokkal kapcsolatban. A kérdések a következő témákat érintették: pornográfia, zaklatás, szexuális tartalmú üzenetek, ismeretlen emberekkel való kommunikáció és találkozás, potenciálisan ártalmas felhasználói tartalmak és személyes adatokkal való visszaélés. 
 
A projekt jelenlegi fázisában az adatok feldolgozása és az országtanulmányok elkészítése történik. Az eredmények az EU Kids Online II kutatás magyarországi partnerének, az ITHAKA Nonprofit Kft. weboldalán olvashatóak. Az igen részletes, közel 130 oldalas ábrákban gazdag elemzés sajnos, csakangol nyelven érhető el, de találunk egy könnyen emészthető magyar nyelvű kivonatot is a legfontosabb adatokkal, amely az értékes információk mellett tartalmaz triviálisnak tűnő következtetéseket is.
 
 
A legfontosabb tények:
 

A korosztály 85 százaléka otthon internetezik, 65 százalék az iskolában, 48 százalék rendelkezik a saját szobájában hozzáféréssel, 31 százalék pedig valamilyen mobil eszköz segítségével csatlakozik a világhálóhoz. Átlagosan 9 évesen kezdenek internetezni, és naponta 86 percet töltenek el szörfözéssel, több mint felük rendelkezik profillal valamilyen közösségi oldalon, az életkor előrehaladtával ez az arány folyamatosan nő. Általánosságban megállapítható, hogy országonként jelentős eltérések figyelhetők meg a feltett kérdésekkel kapcsolatban. Érdemes kiemelni, hogy azok a válaszadók, akik már találkoztak valamely kockázati tényezővel, általában gyakrabban történt ez offline, mint online körülmények között. Az életkor előrehaladtával a kockázatok összes típusa növekszik. 

Hazai eredmények:
 
Az európai gyermekek közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse közösségi oldalakon, 45 százalékuknak 100-nál is több online barátja van. A gyermekek 39 százalékának van valamilyen személyes tapasztalata a fent említett kockázatokat is rejtő tevékenységek valamelyikével kapcsolatban, szüleik pedig gyakran nem tudnak ezekről. A vizsgált korosztály mintegy 23 százaléka találkozott már pornográf tartalommal az összes médiumot figyelembe véve. Minden 12 gyermekből egy találkozott már valamilyen online kapcsolatával offline körülmények között is.
 
A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a vizsgált korosztály az internethasználat alapmutatóiban nem tér el jelentősen az uniós átlagértékektől. Ugyanakkor a digitális írástudás minőségi mutatóiban a magyar gyermekek inkább átlag alatti értékekkel jellemezhetők, továbbá fontos, hogy a szülői kontroll és támogatás hazánkban szintén jóval átlag alatti.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/14 e-book: a gyerekek nyitottak a digitális olvasásra, a szülők nem annyira

FLOW PR

Közhely, hogy a digitális média térnyerése és számos egyéb, komplex ok miatt a gyerekek kevesebbet olvasnak. 6-8 éves kor között a legmagasabb azoknak az aránya, akik az olvasás öröme miatt vesznek kézbe könyveket (minden második gyerek), aztán az életkorral egyre csökken ez a motiváció. Az olvasás kutatói és a tanárok természetesen nagyon fontosnak tartják, hogy az olvasás szeretete egyre több embernél tartósan megmaradjon. Ez fontos is, hiszen egy most készült olvasáskutatás szerint (a Harrison Group és a Scholastic Corporation készítette) a gyerekek 88 százaléka büszkeséget érez, ha elolvasott egy könyvet, valamint mind a szülők, mind a gyerekek majdnem fele úgy gondolja, hogy az olvasás legfontosabb hozadéka a képzelőerő fejlődése.

A szülők 71 százaléka szeretné, ha gyereke többet olvasna az olvasás öröme miatt, és a gyerekek háromnegyede is úgy érzi, többet kellene olvasnia. A szülők életkoruktól függően más taktikával igyekeznek olvasásra bírni a gyerekeket. Míg a kisebbeket egyszerűen tiltják a digitális világtól, a nagyobbak esetében odafigyelnek arra is, hogy érdekes könyvek legyenek otthon és maguk is ajánlanak könyveket gyerekeiknek. Mind a szülők (8 százalék), mind a gyerekek (25 százalék) csak kisebb hányada gondolja úgy, hogy a social media networking tevékenységek (például üzenetváltás) is az olvasás részét képezik.

Érdekes módon éppen egy digitális eszköz is segítségre lehet az olvasás népszerűsítésében: az e-book olvasó. A friss kutatás szerint (1045 fő gyerek, 1045 fő felnőtt megkérdezésén alapult) ugyanis a gyerekek 57 százaléka érdeklődik iránta, hogy ilyen módon olvasson. Érdekes azonban, hogy eközben az amerikai családoknak csak mintegy hat százaléka rendelkezik digitális olvasóval, és csak 16 százalék tervezi a beszerzést egy éven belül, míg 78 százalék egyáltalán nem. Ennek az elutasításnak a digitális technológiáktól való félelmen kívül kézenfekvő oka lehet az is, hogy maguk a szülők sem olvasnak olyan szívesen. Pedig a 9-17 évesek harmada szerint nagyobb élmény az olvasás és bevallásuk szerint többet is olvasnának, ha az adott könyv e-book formájában is elérhető lenne. A 6-17 évesek negyede legalább egy könyvet elolvasott már digitálisan (legtöbb esetben számítógépen/laptopon). A kutatók megjegyzik: a szülői ellenérzések is érthetőek a digitális tartalmak iránt, mivel a kutatás szerint a gyerekek (9-17 évesek) 39 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a neten található információk mindig igazak. Ez nagyon súlyos szám, nem gondoljuk azonban, hogy a kritikus gondolkodás és a források közötti szelekció készségének elsajátítását éppen az e-book terjedése vagy akár maga az internet gátolná.

Jelenleg ennek a fejlődő szereplőnek 5-10 százalékra teszik a piaci részesedését, ami nagyon jó arány, tekintve, hogy számos sikerkönyv az író döntése miatt nem is érhető el digitális formában (például a Harry Potter-sorozat). És bár az eszköznek egyelőre magas az ára (egyre több az ingyenes verzió is) és még azt sem tudhatjuk, milyen formában lesz igazán sikeres, a kiadók kezében fontos eszköz lehet az olvasás megszerettetésében és a gyerekek olvasáshoz való visszacsábításában.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

10/09/27 Mit csinálnak a legkisebbek a neten?

FLOW PR

Talán már a köztudatban is benne van a pár éve alkotott elnevezés: digitális bennszülött. Így nevezik azokat a gyereket, aki beleszületettek abba a világba, aminek része az internet. A legidősebbek közülük most lépnek kamaszkorba, de összességében elmondható róluk: képviselőik, a legkisebbeket is beleértve, ismerik a web, e-mail, a mobileszközök, okos-kütyük fogalmát és használatuk mikéntjét.


Természetes tehát, hogy több oldalról igyekeznek kutatni a kérdést: melyik korosztály hogyan, mire használja az internetet. Sok kutatás foglalkozik azzal, mennyi időt töltenek a gyerekek a nettel kapcsolatos elfoglaltságokkal, és az eredmények rendre növekvő tendenciát mutatnak. Ez egyértelműen a szülők, nevelők felelőssége, a hosszú távú hatások között a pozitívak mellett biztosan számos negatív is található.
A legérdekesebbek azonban a gyerekekkel folyó vizsgálatok között azok, amelyek a használat minőségi jellemzőit igyekeznek megragadni. Az egyik kvalitatív kutatás fő megállapítása például az, hogy a gyerekek sokkal inkább használják a megszokott és kedvelt oldalaikat, főként kikapcsolódnak a neten, és minél kisebbek, annál kevésbé keresés-pártiak. Ennek persze a nagyon kézenfekvő oka az, hogy 6 éves kor alatt csak relatíve kevesen tudnak olvasni.


Aki körülnéz gyerek ismerősei, hozzátartozói között, az jól tudja, hogy a kicsik nem a netről, hanem külső forrásokból szereznek információt arról, hogy mit érdemes megnézni a neten. Leggyakrabban a szülők mutatnak nekik oldalakat, hogy lekössék őket, másodsorban pedig a kortársak ajánlanak nekik érdekességeket. Egyre nagyobb szerepe van az intézményeknek is, például az óvónőknek, és nem utolsósorban a gyerekcsatornán futó reklámoknak, amelyek egyrészt a csatornák weboldalát népszerűsítik, másrészt játékgyártók oldalait is hirdetik. A képlet tehát egyszerű: mivel a gyerek nem tud írni, megkér valakit, hogy varázsolja elő neki a kért oldalt. Ha tetszik, a kedvencek közé kerül, így a kicsiknek nem kell keresniük (nem is tudnak). Minél nagyobbak azonban, és együtt azzal, hogy bekerülnek az iskolarendszerbe, megtanulnak keresni is.
Szintén ez a kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a gyerekek sokkal fogékonyabbak a hangokra, képekre és karakterekre, mint a felnőttek, ezek sokkal inkább keltik fel a figyelmüket. Erre jó tapasztalati példa, hogy a Youtube mellett egy pillanatra sem szabad magukra hagyni a gyerekeket, mert percek alatt a legvadabb 18+-os oldalakra navigálnak.
Az érintőképernyős eszközökkel kapcsolatban még kevés adat áll rendelkezésre, de az biztos, hogy az írni-olvasni nem tudók között hatalmas sikerre számíthatnak majd a tabletek, ezt mutatja egyébként az óvodás korúakra fejlesztett alkalmazások hatalmas száma is.


A legtöbb szülőnek persze nem kell kutatás ahhoz, hogy képet alkosson arról, milyen ismeretekkel rendelkezik egy gyerek a témában, és mi az, ami felkelti az érdeklődését. Az óvodások például a játékokon túl már intenzíven érdeklődnek minden olyan információ iránt, ami befolyásolhatja kedvenc időtöltéseiket. Ismerik a port.hu-t, a tévécsatornák műsorismertetőit. Van, aki megnézi reggelente az időjárás-jelentést a neten (értik az ábrákat és el tudják indítani a beágyazott videókat), mert érdekli, tud-e aznap focizni. Van, aki virtuális partnerként felnőttekkel sakkozik. És, bár ez inkább a kamaszok sajátja, az ovisok közül is megjelentek az első fecskék - persze szülői segítséggel - a közösségi oldalakon, saját tartalmakkal.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment