Facebook oldaldoboz

A napi.hu legfrisebb hírei

12/03/14 A KONY 2012-sztori és annak tanulságai

FLOW PR

Aki korábban még sosem hallott Joseph Kony-ról, a vallási fanatizmusáról és mészárlásairól elhíresült afrikai vezérről, az az elmúlt hetekben biztosan megismerkedett vele, hiszen már a kereskedelmi csatornák híradói is ezzel foglalkoztak. Az internet legújabb „sztárja” egy amerikai szervezetnek, az Invisible Children-nek (IC) köszönheti világhírnevét. Az azóta egyre több gyanúba keveredő IC döntött úgy, hogy videót forgat az afrikai terroristavezérről, az LRA (Lord’s Resistance Army) szervezet vezetőjének, Joseph Kony tevékenységeiről. Céljuk volt, hogy a szerintük eddig sokak számára láthatatlan vezért ismertté tegyék. 

Miért Joseph Kony? 
 
Joseph Kony Észak-Ugandában fegyveres harcot kezdett a kormányzat ellen 1986-ban, nem sokkal később már az LRA élén egy erősen vallási állam létrehozása vált a céljává. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az ENSZ és az USA is küzd azért, hogy elfogják a vezért. Barack Obama tavaly száz amerikai katonai szakértőt küldött Ugandába, ezzel segítve Kony elfogatását. Az IC nem titkolt célja, hogy kampányával nyomást gyakoroljon Obamára és nyomatékosítsa benne az ügy fontosságát. 
 
A kampány és a mögötte álló szervezet jelenleg támadások egyre erősebb kereszttüzében áll, nézzük, hogyan reagáltak a válságkommunikációs helyzetekre.
 
 
Milyen kampánnyal lehet egy terroristavezért berobbantani a köztudatba?
 
Ahhoz, hogy a Kony-jelenség pillanatok alatt bekerüljön a köztudatba, Jason Russel rendező és az IC csapata a közösségi média erejét alkalmazta: a Facebookon engedte útjára a terroristavezérről szóló, a Youtube-ra feltöltött 30 perces filmet. A kampány elérte célját, hiszen már közel 80 millióan nézték meg a videót. A sikerben kulcsfontosságú, hogy a kampány mellé húsz ismert ember is adta a nevét, többek közt Mark Zuckerberger és George Clooney. 
 
Kony lett az internet legújabb sztárja
 
A kampány hatására a vezér neve közismert lett, viszont az IC nem feltétlenül azt a cél érte el, amit szeretett volna. Egyre többen állítják: többet árt ez a kampány, mint használ. Sok téves információ kering, valamint az IC szervezetét rengeteg támadás éri a hitelességét illetően. Kritikusok gyanús saját érdekek meghúzódását hangsúlyozzák több fórumon is, mi szerint az IC a hozzá érkező anyagi támogatásoknak közel 70%-át saját szervezetük fenntartására fordítja, és nem az afrikai gyerekekre, ahogyan ezt megszólalásaikban hirdetik. 
 
Mi a teendő akkor, ha egy nemes cél érdekében zajló kampányt támadások érnek?
 
Az IC közösségi kampányát és törekvéseit sok támadás érte, amely médiaroham válságkommunikációs tanulságait a PR Daily 5 pontban jól összefoglalta. Több szálon indult meg az ostrom a kampány ellen: felmerült, hogy az LRA-val kapcsolatos információk nem relevánsak és csak a felszíni helyzetet mutatják. Az adománygyűjtés újabb gyanúba keverte a szervezetet, ahogy az is kiderült, hogy az IC könyvelése nem átlátható egyáltalán. A szervezettel kapcsolatban felmerült az a vád is, hogy egymillió dollárt kapott a JPMorgan Chase banktól, ami a Tullow Oil elnevezésű, ugandai olajkitermeléssel foglalkozó olajcég befektetője. Nézzük meg hogyan reagált az IC ezekre a kérdésekre, ugyanis válságkommunikációs szempontból több tanulsággal is rendelkezik.
 
1. Azonnal kommunikálj
 
Ha egy kampányt támadások érnek, fontos, hogy az érintett egyből reagáljon. Ha nincs gyors válasz, úgy tűnhet, hogy bujkál, hogy valamit rejteget. Ha sok időre van szükség a saját álláspontok megvédésére és nincs mögötte egy erős háttér, az nem vet jó fényt a kampányra.
 
2. A felmerülő vádakat pontosan határozd meg
 
Az IC honlapját elárasztották a látogatók a videó megjelenése napján, amire a szervezet nem volt felkészülve. A rendszer összeomlott, de estére már helyrehozták és összeszedve az őket ért vádakat, leírták álláspontjukat a „hamis és félrevezető információkkal” kapcsolatban. Nem riadtak vissza semelyik vádtól sem, a konkrét aggályok figyelembevételével beszéltek a kampányról. Ez egyaránt tartalmazta a részletes információkat, a szervezet pénzügyeit és kiadási gyakorlatát illetően.
 
3. Vond bele a közösségi médiát is a válaszodba
 
Mivel az IC a kampánya során elsősorban a közösségi média erejét használta, így nem meglepő módon a Facebookon és a Twitteren is azonnal reagált az érintett támadásokra, és közvetlenül az embereknek juttatta el válaszüzeneteit. A személyes hangvétel és közvetlenség képes a hitelesség visszaállítására.
 
4. Hagyd, hogy mások is kiálljanak melletted
 
Amikor egy kampány során támadások érnek, a hitelességed automatikusan csökken. Nem számít, hogy mi az igazság, csak az számít, hogy a közvélemény mit gondol. Felmerül a kérdés, hogyan lehet visszanyerni a hitelességet? Legyenek hiteles, külső kommunikátorok, akik véleményformálóak és a te álláspontodat képviselik. Az IC 24 órán belül reagált az őket érő támadásokra, hiteles forrásokkal támasztották alá álláspontját. 
 
5. Kérj nyilvános hozzászólásokat 
 
Hasonló helyzetben a szervezetek, márkák a közösségi médián keresztül kérnek segítséget, de gyakran ezek is más irányba mennek el, mint ahogy a jóslatok alapján gondolnák. Az IC döntéshozókat, hasonló szervezetek embereit, sőt LRA sújtotta embereket is és a nagyközönséget is megkérte, hogy segítse munkáját. Arra kérték az embereket, hogy ha kritikát fogalmaznak meg, konkretizálják azokat, mert érdemi párbeszéd csak így alakulhat ki. Valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki nem ért egyet tevékenységeikkel, akkor azt ossza meg és ajánljon alternatívát, amit szintén fontolóra vesznek majd.
 
 
Annak ellenére, hogy az IC egy jó célt szolgáló, figyelemfelkeltő kampány létrehozását szerette volna, olyan kritikákat kapott, ami megrendítette az emberek bizalmát a szervezettel kapcsolatban. Sokat olvasni arról, hogy az őket ért vádak igazak, de ezt mindenkinek önmagának kell eldöntenie, melyik forrást tekinti hitelesnek. Az vitathatatlan, hogy az IC válságkommunikációja egyelőre állja a sarat, de hogy a továbbiakban milyen irányba halad a történet, az a jövő zenéje. Az nem vitatható el tőlük, hogy olyan közösségi média kampányt vittek véghez, amely egy videót az eddigi legrövidebb idő alatt juttatta el a legtöbb emberhez.  Ugyanakkor, ahogyan azt több külpolitikai szakértő is megjegyezte, ez az egész jelenség csak csepp a tengerben, még ha Kony-t ki is iktatnák, nem sok minden változna hirtelen. Egyre több véleményformáló kampányol az IC ellen, és buzdít más, hitelesebb nonprofit szervezetek anyagi támogatására
 
A történetnek még nincs vége, de minden jel szerint ez a kampány sem olyan egyértelmű siker sztori, mint aminek első ránézésre látszott. Sőt…



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

12/03/13 Használod a Pinterestet? Egyelőre jogot sértesz… mint mindenki

Polyák Zsuzsa
A Pinterest egyre népszerűbb, döbbenetes felívelésére napról napra rácsodálkozik mindenki, és egyre másra születnek a titkot megfejteni kívánó cikkek, elemzések. De erre a sztorira is igaznak látszik: túl szép, hogy ilyen egyszerű legyen. A minap ugyanis Kirsten Kowalski fotós – és egyben jogász – személyében valaki rátapintott a Pinterest – és úgy néz ki, minden hasonló elven működő csatorna - Achilles-sarkára. Következik egy újabb sztori, ami azt bizonyítja, hogy a szerzői jog mai formájában már elavult, és teljesen alkalmatlan az online tevékenységek szabályozására. 
 
Fotó: PR Daily, via directmatchmedia
 
A hölgy, mint saját oldalán megosztott bejegyzésében írja, „könnyezve”, de törölte magát a Pinterestről. Kirsten szerint az előző napokban fotós társai a Facebookon kezdtek vitázni arról, rendben van-e az, hogy komoly munkával készült fotóikat követőik csak úgy, minden engedélykérés nélkül repinelik. A Pinterest szabályzata ugyanis kimondja: minden felhasználó, aki egy képet kitesz a falára, vagy tulajdonosa annak, vagy engedéllyel rendelkezik a kép tulajdonosától. A PR Daily-n megszólalt az ügyben Molly DiBianca ügyvéd is, aki szerint vajmi kevés esélye van ma bárkinek arra, hogy ne sértsen szerzői jogokat és egyben az oldal szabályzatát, ha a Pinterestet használja.  Csak akkor kerülhető ez el, ha minden egyes képhez engedélyt kérünk a készítőtől vagy tulajdonostól. Ami lássuk be, nonszensz, senki nem fog írni a Dior-nak, hogy szeretné a legújabb kollekció egyik darabját megosztani, sem Martha Stewartnak egy pofás recept repinelési jogáért.
 
Kirsten lépése után nem sokkal a Pinterest egyik alapítója, Ben Silbermann felhívta a hölgyet, tanácsát kérve, mi legyen a megoldás. A fotós mindezt úgy kommentálta, Ben aggódik a "kis oldaláért" és szeretné, ha mindenki a jog határain belül és kényelmesen, biztonságosan használná továbbra is azt. A jogászok szerint a megoldás már úton van, a Pinterest felismerte a problémát, ugyanakkor azt mindenki elismeri, hogy élvezet helyett munkává válna használni az oldalt, ha minden kép megosztása előtt a tulajdonost kéne hajkurászni.
 
Ráadásul fotósok és művészek számára más problémát is felvet az oldal önpromóra történő használata: a jelenlegi szabályzat szerint ugyanis, amint egy fotó megosztásra kerül ott, elvileg minden jogról le is mond annak megosztója. Ez azért pedig elgondolkodtathat minden ebből élő kreatív alkotót... 
 
Az oldal további felívelését mindez azonban véleményünk szerint nem fenyegeti, az olyan nagyvállalatok, mint a Coca Cola, és az olyan nagy magazinok, mint a Better Homes and Gardens sem törlik magukat e kissé talán belterjes, ám érdekes vita miatt. És a felhasználók sem hagyják abba a tomboló repinelést. A Pinterest jogászai azonban minden bizonnyal most törhetik a fejüket.
 
Hogy mégis happy end lesz a vége, azt sejteti az is, hogy az ügy kirobbantója, Kirsten maga is lelkes Pinterest hívő, ahogyan posztját zárja: P.S.S - Pinterest, I love your site. Call me. 

 

Címkék: pinterest



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!