Facebook oldaldoboz

A napi.hu legfrisebb hírei

11/08/19 Az újságírás jövőjét nem egy linkgyűjtemény jelenti!

Berkes Ákos

Az Index cikke a héten mutatta be a storify.com nyújtotta szolgáltatást, amely idén április óta érhető el a nagyközönség számára - bár már egy éve, hogy életre keltette Burt Herman, az Associated Press munkatársa. 

Az, hogy a világ egyik vezető hírügynökségének egy munkatársa találta ki az egészet nem kevés nyomott hagyott a kínált szolgáltatáson. Herman megállapította, hogy a közösségi média-platformok terjedésével alapvetően megváltozott az információ, a hírek fogyasztásának és terjedésének módja. Ugyanakkor szerinte ennek ellenére mindnyájunkban megmaradt az igény az áttekintő jellegű, szerkesztett anyagok iránt. 

A Storify cikkeket szerkesztők lényegében nem tesznek mást, mint összeszedik a Youtube-tól kezdve, a Flickr-n át a Twitterig minden elképzelhető felületről a számukra releváns tartalmakat és ezek közé megjegyzéseket fűzve szerkesztik azokat "cikké". 

A keletkező, felfoghatatlan mennyiségű tartalom fogyasztását ez a rendszer valóban megkönnyítené, hiszen témák szerint, többszörös szűrőn keresztül, csak a valóban érdekes információkat mások válogatják ki nekünk.

A probléma máshol jelentkezik és szerintünk így cáfolható az, hogy a Storify lenne az újságírás jövője. A 700 millió Facebook felhasználónak átlagosan 130 ismerőse van (forrás: yahoo research) - míg az átlagos Twitter felhasználót 126-an követik. Mindez azt jelenti, hogy az emberek többsége nem használja ezeket a csatornákat a legszűkebb társaságán kívül senki mással való kommunikációra - ez nyilván a Twitter esetében egy jóval összetettebb kérdés. Innentől kezdve az azokon előállított tartalom semmiképpen sem a széles társadalmi rétegek számára, vagy tömeges fogyasztásra lett előállítva. Ennek ellenére, nagy mennyisége miatt statisztikai feldolgozásra és elemzésre tökéletesen alkalmas, ugyanakkor mindezt visszaforgatni egyéni tartalomfogyasztásra alkalmas formába veszélyes vállalkozás. Mert ha egy londoni ismerősünk (vagy általunk szeretett zenész) tweetel a zavargásokról az érdekes számunkra, de ha egy vadidegen tottenham-i tinédzser, az nem kifejezetten. 

Nem azt állítjuk, hogy ez teljesen érdektelen tartalom, nagyon is fontos és valóban alapvetően formálják át ezek a csatornák az újságírók információszerzésének módját, azonban a klasszikus értelemben vett újságírás - ami bizonyos szempontból a blogok reneszánszával újra virágkorát éli - fel is dolgozza a forrásokat és nem csak összefoglaló módon közli azokat.

A Storify ötlete nem rossz, de félő, hogy a platformok gyors megújulása és változása, cserélődése hamar ki fogja üresíteni azt. Ráadásul, szerintünk, hibásan határozták meg azt, hogy kiktől, kiknek lehet érdekes ez a fajta forrás-gyűjtés - és itt látszik nagyon is, hogy egy hírügynökségi ember találta ezt ki. De az se véletlen, hogy az átlagember csak megjelölt forrásként találkozik sajtótermékek fogyasztásakor ezekkel a szervezetekkel.

(karikatúra forrása)

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/08/18 A 40 legidegesítőbb közösségimédia-klisé

Sajti Botond

„Fejlesztünk erre egy appot, de előbb mindenképp bannoljuk a trollkodó usereket. Aztán csinálunk hozzá még egy vírusvideót, hogy majd legyen körülötte jó nagy buzz, és persze megnyomjuk egy adwords-zel is, de bannerekre ugyebár ma már nem érdemes költeni. Ha viszont a SEO-ra is odafigyelünk, akkor biztosak lehettek benne, hogy nagyon jó lesz a kampányunk ROI-ja.” Az ilyen monológokat hallva ma már két okból is felmehet a pumpa az emberben: vagy azért, mert egy szót sem ért az egészből, és ráadásul úgy érzi, beszélgetőpartnere mindent el is követ ennek érdekében, vagy pedig azért, mert már sokadszor találkozik az unásig ismert és egy-egy mondaton belül is gátlástalanul halmozott, modoros kifejezésekkel. Ezekből gyűjtöttünk most össze negyvenet itt a Trendlaboron.

A rengeteg idegen szó természetesen alapvetően a közösségi média gyors berobbanásának és felfutásának eredménye, amelyhez a nyelv még nem tudott kellő tempóban alkalmazkodni (nem véletlen, hogy a listán szereplő legtöbb szóval itt is találkozhattatok a Trendlaboron), de épp itt az ideje változtatni ezen, és visszafogni ezeknek a kifejezéseknek a zsargonjellegű, vagy éppen modoros használatát! A lista összeállítását nem titkoltan a The Independent „Banned list”-je inspirálta, ahol a brit politikában használt legirritálóbb kliséket gyűjtötték össze. Annyi különbség persze van a két lista között, hogy a mi gyűjtésünkben szereplők egy része jobb híján továbbra sem megkerülhető.

Biztos van még jó néhány olyan kifejezés, ami egyelőre hiányzik a felsorolásból, úgyhogy várjuk kommentben a további javaslatokat: jöhet bármilyen szó, amit gyakran hallani a közösségi médiával kapcsolatban, és már nagyon unjátok!

  1. App, applikáció
  2. Adwords
  3. Banner
  4. Bannol és a szó összes egyéb képzett formája
  5. Blogger
  6. Blogoszféra
  7. Buzz, buzzword, buzzgenerálás
  8. Content
  9. Crowdsourcing és a szó összes képzett formája
  10. Evangelista
  11. Feed
  12. Feature
  13. Geek
  14. Geotagging
  15. Gerillavideó
  16. Hashtag
  17. Hosztol
  18. Lájk és a szó összes képzett formája
  19. Mashup
  20. Meetup
  21. Meta tag
  22. Multitasking
  23. Networking, network-öl
  24. Open source
  25. PageRank
  26. Permalink
  27. ROI
  28. Státusz, státuszfrissítés
  29. SEO
  30. Startup
  31. Tag
  32. Targetál
  33. Troll és a szó összes képzett formája
  34. Tumblr szó használatával bármilyen szóképzés
  35. Usability
  36. User
  37. Vírus előtag használatával bármilyen összetett szó
  38. Webinárium
  39. Widget
  40. Wiki

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

29 komment