Itt a Trendlaboron gyakran tudósítunk az internethasználattal és médiafogyasztással kapcsolatos kutatásokról. Most egy nagyon széleskörű anyagot néztünk át, melynek címe "EU Kids Online" és 25 ország bevonásával készült. Célja, hogy nemzetközi viszonylatban is hiteles, összehasonlítható információval rendelkezzünk a 9 és 16 év közötti fiatalok netezési szokásaival kapcsolatban, megértsük a gyermekekre és a családokra leselkedő kockázatok komplex természetét.

A korosztály 85 százaléka otthon internetezik, 65 százalék az iskolában, 48 százalék rendelkezik a saját szobájában hozzáféréssel, 31 százalék pedig valamilyen mobil eszköz segítségével csatlakozik a világhálóhoz. Átlagosan 9 évesen kezdenek internetezni, és naponta 86 percet töltenek el szörfözéssel, több mint felük rendelkezik profillal valamilyen közösségi oldalon, az életkor előrehaladtával ez az arány folyamatosan nő. Általánosságban megállapítható, hogy országonként jelentős eltérések figyelhetők meg a feltett kérdésekkel kapcsolatban. Érdemes kiemelni, hogy azok a válaszadók, akik már találkoztak valamely kockázati tényezővel, általában gyakrabban történt ez offline, mint online körülmények között. Az életkor előrehaladtával a kockázatok összes típusa növekszik. 

Szólj hozzá!

Ismerősömtől hallottam, hogy egyik nap döbbenten látta: 12 éves kislánya 5 évvel idősebbnek adja ki magát a Facebookon, és kihívó, nőies fotókat tesz közzé magáról, melyeken szinte felnőttnek látszik. Kíváncsi lettem, mennyire gyakoriak a hasonló jelenségek, és hogy mit csinálnak a tinik a Facebookon.
Tizenkét-tizenöt éves fiatalok oldalait bögésztem. Nem volt nehéz dolgom, ugyanis nem használják az adatvédelmi beállításokat, minden aktivitásuk nyilvános a Facebookon. Ennek egy része talán szándékos magamutogatásból adódik, de valószínűnek tartom, hogy nem is ismerik az adataik védelmére vonatkozó lehetőségeket, és a teljes nyilvánosságból adódó veszélyeket sem.

Az általam ilyen módon megismert fiatalok számos alkalmazást használnak. A lányok ajándék szívet küldenek egymásnak, a fiúk Napi Viccet. Sokan használják az olyan jellegű alkalmazásokat, mint a „Ki utál téged legjobban az osztályból?”, „Ki csókol meg legközelebb?”, „Ki a kedvenc sztárod?” típusú kvízek. A kvízek vicces eredményein pedig kíméletlenül kigúnyolják egymást. A fiúk nézik és kommentálják a foci VB-t, a lányok boltokat ajánlanak egymásnak a bevásárló központokban. Mindannyian vicces videókat, zenéket küldenek egymásnak.

Érthető módon rengetegen tagjai a No school days on Friday csoportnak, mely hárommillió tagot számlál. Moziba, „Mekibe” és bevásárlóközpontba invitálják egymást. Néhányan már készülnek a Volt Fesztiválra, vagy a Szigetre, ahová ha csapatosan jelentkeznek, mivel kedvezményes jegyet kapnak. Vidám suli- és buliképeket is láthatunk nagy mennyiségben. Az említett kihívó stílus nem általános, de igenis jelen van. Néhány tizenéves lány kifejezetten erotikus képeket tesz fel magáról. A fiúk szemérmesebbek, kevesebb a fotójuk, az is visszafogott.

Kíváncsi lennék, hogy ez a kitárulkozás mennyire tudatos, milyen mértékben fakad abból, hogy nem ismerik az adatvédelmi beállításokat. A média egy-egy szélsőséges eset bemutatásával felhívja ugyan a figyelmet a közösségi méda veszélyeire és a tartalmak tudatos védelmének fontosságára, de itthon ez még kevésbé nyilvánvaló. Egyes külföldi site-okon pedig már van pánikgomb, amire klikkelve azonnal online segítséget kaphatnak a zaklatást elszenvedő gyerekek. Még Obama elnök is felhívta az amerikai diákok figyelmét: vigyázzanak, mit tesznek ki a Facebookra, hiszen annak következményei lehetnek nemcsak most, hanem későbbi életük során is.

Magyarországon is találunk már néhány helyet, ahol a túlzott nyilvánosság veszélyeire hívják fel a figyelmet. Például a Kék Vonal nyújt azonnali segítséget a bajbajutottaknak: a bármilyen telefonról hívható, hat számjegyű 116-111 számon érhetjük el őket, vagy a napokban megújuló interaktív honlapon. A Kamaszpanasz nevű portál pedig részletesen leírja, hogy milyen beállításokra van szükség a Facebookon ahhoz, hogy illetéktelenek ne lássák az általunk és a gyerekek által kitett információkat.

A tudatos szemléletformálás fontos lenne otthon is és az iskolában is, de gyanítom, hogy a szülők és nagyszülők egyre nagyobb arányú jelenléte a közösségi médiában mindennél gyorsabban megtanítja a gyerekeket arra, hogy hogyan védjék meg a magánéletüket a veszélyes és kevésbé veszélyes kukucskálóktól.
 

Szólj hozzá!