Az utóbbi években jelentősen megnőtt a vállalkozói kedv a fiatalokban, és egyre több izgalmas start-up indul. A legtöbben talán az online üzletben próbálnak érvényesülni, és sokan nagyon sikeresen kommunikálnak, legalábbis a közösségi site-okon. 

Számukra lehet hasznos a Next Web egyik vendégszerzőjének írása, melynek egy-egy kijelentésével azért természetesen érdemes kicsit vitatkozni. Lássuk, miket ajánl a minimális büdzsével rendelkező start-upoknak (belekeverve a saját véleményemet is):

1. SEO

Figyelj oda arra, hogy a honlapodat megtalálják a keresőkben. 

2. Usability

Az sem elhanyagolható, hogy mennyire használható a site-od és mik az erősségeid.

3. Legyen jó a terméked

Érdekes egy jótanács, mindenesetre azzal a kijelentéssel tényleg nem lehet vitatkozni, hogy inkább kicsit többet érdemes költeni a termékfejlesztésre, mint rögtön a marketinggel foglalkozni, mert ha igazán jó a terméked, azzal a marketingköltségeken is spórolhatsz. Persze mondani könnyű.

4. Használd a közösségi médiát

Facebook-Twitter basics: tedd könnyűvé a terméked hírének terjesztését, legyen ragályos.

5. Próbálkozz, tesztelj

Nem mindenki számára olyan jó ötlet a közösségi média használata, körül kell nézni, mi az, ami a leginkább illik a cégedhez és a termékedhez. Lehet, hogy éppen kis keretessel fogsz sok ügyfelet szerezni, ki tudja?

6. Vírusvideó

Őszintén szólva engem már a szótól is kiráz a hideg (az esetek nagy többségében), de természetesen van olyan cég és van olyan kommunikációs cél, amihez megéri ezt felvetni és kivitelezni. Mindenesetre ezen a ponton érdemes a legtöbbet elidőzni, mert jó termékkel, artikulált, átgondolt üzenetekkel és gondosan kiválasztott eszközökkel messzebb lehet eljutni. Nem hiszem ugyanis, hogy a vírusvideók elindítása utáni csúcsok olyan tartósak, mint ahogyan a cikk szerzője írja.

Ismertek jól kommunikáló start-upot? 

Szólj hozzá!

Kérdés, hogy ez mikor fog bekövetkezni? Azt mindannyian érzékeljük, hogy a közösségi média kiteljesedésével egyre többeknek válik napi feladatává az egyes csatornák, eszközök kezelése és az ezzel kapcsolatos stratégiai munka. Cégtől függően ez történhet önálló digitális divíziók alapításán keresztül, de úgy is, hogy valamennyi munkatárs beleássa magát a területbe. Ez utóbbi kicsit hosszadalmasabb és nehezebb folyamat, viszont hosszú távon elkerülhetetlen, hogy az ügynökségek szakértőinek tudása kiterjedjen erre is.

Szólj hozzá!

Pollnernél találtam ezt a prezentációt, amelyben a közösségi médiába való belépés és az egyes aktivitások indításának néhány aranyszabályát gyűjtötték össze. Az általánosságokon túl néhány esettanulmányon keresztül mutatják be, hogy egy-egy kampány miért működött, illetve épp ellenkezőleg, miért lett totális katasztrófa.

Én csak két dolgot emelnék ki, amit tényleg nagyon fontos lenne mindig szem előtt tartani: az egyik, hogy "be willing to invest", azaz legyél hajlandó költeni a közösségi médiára is, a másik pedig, hogy "content is, and will always be, king" - akármennyire is elcsépelt.

Szólj hozzá!

A közösségi média párbeszédteremtő képességének egyik legjellemzőbb és legsikeresebb felhasználási módja a hazánkban még kevésbé ismert és használt crowdsourcing. Nevezetesen olyan platformok létrehozása, melyek a felhasználói kezdeményezésre építenek. Magyarul talán tömegek bölcsességének fordíthatnánk a szakkifejezést, hiszen arról van szó, hogy az adott felületen a felhasználók megoszthatják ötleteiket az adott szervezet/vállalat működésével kapcsolatban, legyen szó akár arról, hogy mit kellene tenni a vállalatnak a társadalmi felelősségvállalás területén vagy például arról, milyen termékfejlesztéseket javasolnak az ügyfelek.
Nem véletlen, hogy a Starbucks kezdeményezését hoztam fel példaként: a MyStarbucksIdea.com az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb brainstorming közösségi oldal, a kezdeményezés elindítását követő első évben a kávézólánc oldalára mintegy 17 ezer ötletet küldtek.

Természetesen mint valamennyi webkettes alkalmazásnak, a crowdsourcingnak is csak akkor van értelme, és csak akkor éri el célját, ha a lelkes felhasználók ötletei meghallgatásra találnak, és folyamatos visszajelzést kapnak a vállalattól. Ha párbeszéd alakul ki a felhasználó és a vállalat/szervezet között, mint például a Starbucks Ideas in Action blogján, ahol a fogyasztók folyamatosan informálódhatnak, mely ötletek és hogyan valósultak meg a beérkezett javaslatok közül.

Magyarországon egyelőre nem igazán ismert és/vagy népszerű ez a megoldás, annak ellenére, hogy ha belegondolunk, ezzel a vállalatok duplán nyernek: amellett, hogy erősítik pozíciójukat és imázsukat a piacon, illetve a közösségi médiában, felmérhetik az ügyfelek/fogyasztók igényeit, és számos olyan ötlettel gazdagodhatnak ingyen, melyekért egy-egy tanácsadó cég szakemberei akár vagyonokat is elkérnének.

A Starbucks mellett a közösségi médiával foglalkozó szakemberek a Dell Idea Storm és a Lego Mindstormját, valamint a Pepsi Refresh Projectjét emelik ki mint sikeres crowdsourcing platform kezdeményezéseket. Nem véletlen, hogy ezek a cégek - a Starbucks után - a legerősebbek a közösségi médiában (erről már adatbázis és ranglista is készült).

Nagy valószínűséggel itthon sem kell sokat várni arra, hogy egy-egy szervezet bevállalja, kipróbálja a webkettes kommunikáció ezen formáját, és ismerve a magyar vállalatok közösségi média stratégiáját - egy sikeres kezdeményezés után mindenki előrukkol majd valami hasonlóval -, hamarosan mi is összeállíthatjuk a magunk kis rangsorát.  

Kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Bővebben a crowdsourcingról:
http://crowdsourcing.typepad.com/
http://www.businessweek.com/innovate/content/jun2009/id20090615_946326.htm

és a crowdsourcing oldalakról:
http://www.gottaquirk.com/2008/12/19/crowdsourcing-websites/

Szólj hozzá!

Nem volt hosszú élettartamú kísérlet, mégis tanulságos volt figyelemmel kísérni az Erste Bank vergődését a blogoszférában. Az összesen három posztot jegyző Pénzügyi Ismeretek Fiataloknak kiötlői szerint vélhetően sem az oktatáshoz, sem a közösségi médiához nem szükséges különösebb szakértelem. A blogolás vajon mindenkié?

Kezdjük azzal, hogy alapvetően nagyon fontos kezdeményezés lehet egy ilyen oktató oldal létrehozása, sőt, egyenesen az Erste javára írható, hogy bár nem feltétlenül az ő dolga, legalább megpróbál valamit tenni a magyar fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztéséért. A megvalósítás módja viszont kérdések egész sorát veti föl.

Az interneten garmadával találhatunk vállalati- és reklámblogokat. Érdekeseket, informatívakat, amelyeket szívesen olvasunk akár nap mint nap, és olyanokat is, amelyekről néhány bejegyzés után lesír, hogy nem húzzák sokáig. Ma már kellő mennyiségű szakirodalom is rendelkezésre áll a vállalatok által indított/támogatott blogokról, amelyek összefoglalják, hogyan érdemes csinálni, mik a kockázatai a blogolásnak, és hogyan NEM szabad elindítani egy ilyen típusú közösségi oldalt.
Nem árt végigböngészni ezeket a jó tanácsokat és néhány ajánlott illetve elrettentésként felhozott példát, mielőtt hasonló fába vágjuk a fejszénket, nehogy végül a worst practice-ek között találjuk magunkat.

Az idézett blog esetén a célcsoport elérésének eszköztára hagyja a legtöbb kívánnivalót maga után. A kommentelők többsége már felvetette a nyelvezeti problémákat a bloggal kapcsolatban, ezért inkább egy legalább ennyire fontos, ugyanezen problémakörhöz kapcsolódó kérdést tennék fel, még pedig a blog elhelyezésével kapcsolatban: valóban a legjobb ötlet volt egy tizenéveseknek szóló site-ot az Indexre bevásárolni? Bár kétségkívül mutatós eszköz az egyik leglátogatottabb magyar weboldalon megjelenni, kétlem, hogy a blog ötletgazdáinak előzetes kutatásai azt igazolnák, hogy a célközönséget alkotó tinédzserek ezen az oldalon fordulnának meg leggyakrabban.

A kivitelezés talán szintén megért volna némi többletráfordítást. Érthetetlen, hogy az interaktív technikai megoldások korában az oldal létrehozói komolyan gondolhatták, hogy az Indexre, majd onnan a blogra tévedő fiatalok közül bárki is fél percnél tovább időzzön a már design-jával is poros unalmat árasztó oldalon, nemhogy elolvasná „humorbankár” erőltetett, enyhén lekezelő stílusban megírt, érdektelen posztjait.

A blog készítői némi böngészéssel hamar ráébredhettek volna, hogy az általuk megcélzott korosztály egyszerűbben elérhető interaktív, játékos eszközökkel, amelyek a legkevésbé sem emlékeztetnek tankönyvre. Hogyan csinálják mások? A Visa által készített „pénzügyi foci” pl. futballmérkőzésen vizsgáztatja pénzügyi felkészültségünket, a CentsCity gyönyörűen kidolgozott, ingyenes játékával akár letöltésekre beváltható pontokat is szerezhetünk, míg a Budget Hero-val egy egész nagyváros pénzügyeit irányíthatjuk, és a sort folytathatnánk további példákkal, amelyek valóban vonzzák a fiatalokat, és vélhetően tényleg hasznukra válnak.

A világ nagyvállalatai szinte kivétel nélkül kísérleteznek már valamiféle webkettes jelenléttel. Bár a vállalati blogok körében végzett felmérések azt mutatják, hogy ezek többnyire „buták, unalmasak, és nem ösztönözik a párbeszédet”, azért találhatunk üdítő kivételeket is, ahol az olvasókkal értékes tartalmakat osztanak meg, és ahol a fogyasztókkal, ügyfelekkel valódi, érdemi párbeszéd zajlik. Bízunk benne, hogy a hazai vállalatok inkább az ilyen példákat tartják majd szem előtt – és hogy a fentihez hasonlók nem veszik el a kedvüket a webkettővel való kísérletezéstől.

17 komment

Korábban arról írtunk, hogy a költséghatékonyság miatt mennyire hasznos lehetne a kisebb üzletek, vállalkozások jelenléte a közösségi médiában. Ha ügyesen használnák azt, jó ötletekkel, szélesebb körben megismertethetnék magukat és új ügyfeleket is szerezhetnének. Magyar kisvállalkozásokat is kerestünk a Facebookon, és azt találtuk, hogy csupán kevesen használják, és még kevesebben használják jól a lehetőségeket.

Egy egyesült államok-beli kutatás szerint az ottani kisvállalkozások közösségi média-használata 2009-re megduplázódott, 12 százalékról 24 százalékra emelkedett. A kutatók által kidolgozott Small Business Succes  Index-ből (SSBI) kiderül: a kisvállalkozók egyre inkább a blogok, a Facebook és a LinkedIn felé fordulnak. Az SSBI eredményei szerint ezeknek a vállalkozásoknak a fő elvárása, hogy hogy új ügyfeleket szerezzenek, márkát építsenek, növeljék az ügyfélhűsége és több csatornán legyenek jelen. 

Legfőbb jellemzők:

Szólj hozzá!

A valódi és a számítógép által generált világok határán meghökkentő technológiai megoldások születnek, az egyik legnépszerűbb ilyen újdonság az Augmented Reality, azaz Kiterjesztett Valóság (AR). Az utóbbi bő két év során több érdekes kísérlet valósult meg a témában, ugrásszerűen azonban az elmúlt egy évben nőtt meg az érdekesebbnél érdekesebb termékek és technológiák száma.

A marketingkommunikációra fókuszálva az egyik első, széleskörű kísérlet emblematikus módon egy nyomtatott médiumot ötvözött a technológiával: 2008 szeptemberében, az Esquire magazin a 75. születésnapján e-képernyővel a címoldalán és további AR-kódokkal jelent meg, ahol többek között Robert Downey Jr. fotója elevenedett meg.

Tavaly már számos kampány indult, mely általános sémája szerint egy nyomtatott, speciálisan kódolt papír és egy webkamera segítségével teremt virtuális világokat. A kódot a kamerához kell tartani, a képernyőn pedig megelevenedik az üzenet. Tavaly láthattunk autóreklámot és környezetvédelmi hirdetést egyaránt ebben a formában, utóbbit például a GE készítette, és az alternatív energiákat volt hivatott népszerűsíteni.

Valentin-nap közeledtével idén született meg a webcam greeting is, mely a hagyományos e-cardokkal nem is említhető egy lapon. Az e-card az internet hajnalán született, és manapság egyáltalán nem nevezhető korszerű online kommunikációs eszköznek. Most azonban az e-cardokra a fiatalabb generációk is felfigyelhetnek, egy új, 3D képeslap kapcsán. A Valentin-nap apropóján mutatta be nemrég a Hallmark új üdvözlőlapját. Az eszköz egyszerre egy szép print képeslap és egy animált meglepetés. Ára három dollártól kezdődik, a zenélős verziók pedig dupla árról indulnak. A Hallmark oldalán ingyenesen is tesztelhető a fejlesztés.

Itt lehet megnézni egy lelkes anyuka beszámolóját az élményről. Ebből egyértelműen látható, hogy a gyerekek számára ez egy tökéletes ajándék.

Szintén a fiatalokra fókuszál az idén indított legújabb MuscleMilk-kampányelem. Az energiaitalok kupakját webkamera felé tartva Shaquille O’Neal kezd el énekelni és táncolni, de van már ilyen technológiával játszó baseball-kártya is.

Felvetődik ezekkel az újdonságokkal kapcsolatban, hogy bár a kezdeti érdeklődés irántuk igen intenzív, a wow-faktor igen rövid életűnek bizonyulhat, és elképzelhető, hogy a fogyasztók hamar ráunnak majd ezekre, legalábbis jelenlegi formájukban. Hogy ez így van-e, várhatóan a közeljövőben, a további próbálkozások során eldől. 

Végül lazításként egy utolsó videó, amiben jókora túlzással élve megmutatják, milyen lenne, ha az összes gyártó ilyesmiket fejlesztene. Szerencse, hogy ez sosem jön el.

(via miamiAdVice)

Szólj hozzá!

Már Magyarországon is egyértelműen érződik az igény a megbízók részéről, hogy megjelenjenek a közösségi médiában, vagy legalább tanácsokat kapjanak arról, hogyan lenne érdemes megtenni az első lépéseket. A munka során az alapoktól kezdve egészen a szükséges szemléletváltásig sok témát érinteni kell, de a Mashable vendégbloggere, B.L. Ochman szerint három szempontot kevésbé emelnek ki a tanácsadók még a sok social media megoldást látott USÁ-ban is.

Az egyik, hogy mindenkinek együtt kell dolgoznia. A vállalaton belül valamennyi osztálynak, divíziónak hozzá kell járulnia a projektek sikeréhez, és hozzátenném, hogy értenie, látnia kell az elérendő célokat is. A poszt szerzője kiemelt például egy olyan esetet, ahol az IT osztály nem volt hajlandó egy kampány microsite-jára mutató linket elhelyezni a vállalati site-on, mert a microsite-ot külső cég készítette. Így tényleg nehéz.

A második fontos szempont, hogy a felső vezetésnek is támogatnia kell a munkát - sőt, a legjobb, ha belőlük indul ki a kezdeményezés, bár kevés ilyen van sajnos. Ha a középvezetők nem érzékelik a támogatást, határozatlanok lesznek, inkább ragaszkodnak majd a korábbi megoldásokhoz. Kell tehát egy egyértelmű zöldjelzés ahhoz, hogy mindenki fel merje vállalni, hogy a közösségi médiába időt és pénzt fektet.

A harmadik - és talán a legfontosabb - dolog, hogy nincs gyors siker. Ez az a szempont, amit minden alkalommal hangsúlyozottan elmondunk az ügyfeleinknek, mert még mindig előfordul, hogy a közösségi médiát csodaszerként értelmezik. Ochman példaként a Fiskars site-ját, az immár hatéves Fiskateers.com-ot emelte ki, ahol a fogyasztók maguk válnak a márka követeivé. Ráadásul a tőlük kapott tippeket felhasználják a termékfejlesztés során, ami még tovább növeli a márka iránti lojalitást.

Nagyon fontos, hogy a megbízók tudatában legyenek annak, hogy a közösségi média alapos szemléletváltást kíván meg tőlük, az említett szempontokon túl ráadásul egyáltalán nincs ingyen. Ezt még talán az eredeti posztban is ki lehetett volna emelni, mert viszonylag gyakori félreértés. Lehetne még sorolni az alapfeltételeket, de a fenti szempontokat valóban nem szeretik hallani a megbízók. Mivel azonban fontosak, sajnos nem lehet elégszer hangsúlyozni őket.

Szólj hozzá!

Brian Solis szokásához híven egy elképesztő hosszú bejegyzést írt nemrég, ezúttal a közösségi médiában végzett B2B kommunikációról. A Business.com ugyanis készített egy felmérést, mely kifejezetten azt vizsgálta, hogy milyen eszközöket hogyan használnak a vállalatok, ha éppen nem margarint szeretnének eladni.

Szólj hozzá!

Facebook Page-et általában nagyobb, egyébként is látható cégek, brandek hoznak létre, de a kisebb szolgáltatók, mint például a fodrászok, kozmetikusok, autókereskedők, fitness-edzők szintén nagyon sikeresen szerepelhetnek ezen a téren.

Vegyünk például egy fodrászt: az oldalán mindig elérhetővé teheti a beosztását, megmutathatja a foglaltságot, sőt a Facebookon keresztül is lefoglalhatóvá tehet időpontokat. Kialakíthat egy kérdezz-felelek rovatot, amihez az ügyfelek minden bizonnyal folyamatosan szolgáltatják az alapanyagot, ezenkívül saját tanácsadói írásokat is közzé tehet a hajápolásról, az ezzel kapcsolatos linkek megosztásáról nem is beszélve.

Egy működő példát találtam eddig, a Hair Line Kft-t, csak ők sajnos nem Page-ként, hanem Groupként vannak jelen, ami miatt kevésbé látható a vállalkozás. (Ez egyébként az utóbbi napokban nagyon gyakori hiba volt a Facebookon) Egész ügyesen használják azért a site-ot, de még érdemes kicsit bővíteni a tematikát. 

Más szakmákra is rákerestem: autószerelő nincs, autókereskedés sincs, kozmetika van egy-kettő, de félreértelmezték a dolgot, és cipőjavítást sem találtam.

Fontos eszköz lehet pedig a Facebook az ilyen jellegű szolgáltatók, kisvállalkozások számára is, mert ezen keresztül nagyon hatékonyan építhetik saját brandjüket akár csak ezen az egy csatornán keresztül is.
 

Szólj hozzá!

Sokan követték Hírbehozó és Doransky vitáját az SMO-ról, főként annak hevessége miatt. Kezdődött azzal, hogy Doransky viszonylag kevés magyarázattal kitett a blogjára egy prezentációt, ami az SMO potenciálját emelte ki, kevésbé ügyelve arra, hogy esetleg az egyes pontok magyarázatra szorulnak.

Valószínűleg emiatt született meg Hírbehozó hosszú posztja, melyben az SMO-t egyértelműen egy értéktelen buzzword-nek titulálta, mondván, hogy ez csak egy marketinges irányultságú manipuláció, és kevésbé hatékony. Kiemelte, hogy a közösségi médiában csak a vírusmarketing lehet hatásos, a Vaterát említve sikeres példaként. Bejegyzésének az utolsó bekezdésében van viszont a lényeg: „A jó online marketing a közösségi térben is a hiteles, érdekes és releváns tartalmak rendszeres publikálása, és az arra fogékony internetezőkkel való kapcsolattartás.”

A történet következő lépése egy miniinterjú volt Doranskyval a Médiainfón, ahol érintették az SMO-nak a pr-hez való kapcsolatát. Mivel utólag ő maga is bevallotta, hogy nem igazán foglalkozott a kérdésnek ezzel a vetületével behatóan, ezért nem állítjuk pellengérre, pedig a pr és a klasszikus sajtókapcsolatok közé egyenlőségjelet tenni elég nagy hiba.

Érdekes kérdés viszont, hogy hol a helye az SMO-nak a kommunikációs eszköztárban, és hogy indokolt-e Doransky optimizmusa?

Mióta a vállalatok elkezdtek érdeklődni a közösségi médiában való megjelenés iránt, megnőtt a pontos mérésekre, a kiszámítható ROI-ra való igény is. Az online felületeknek valóban megvan az az előnye, hogy pontosan mérhetők a kattintások, követhetők a felhasználói reakciók (ha vannak), tehát viszonylag sokminden leszűrhető abból, amit ma az egyes site-okon a userek tesznek.

Doransky ezt a helyzetet úgy értékeli, hogy már a meglévő eszközök is megfelelő mennyiségű és minőségű adatot tudnak szállítani, és ezek hozzárendelhetők a marketing osztályok céljaihoz, és meggyőzhetők általuk a szkeptikus menedzsmentek. Szerinte optimalizálással direkt, szabad szemmel is észrevehető módon hozzá lehet járulni az eladásösztönzéshez – mi legalábbis ezt szűrtük le az általa írottakból.

Az SMO vitában mindkét félnek igaza van bizonyos szempontból: hh jól látja, hogy a közösségi médiát nem lehet erőszakosan és egy az egyben marketingcélokra használni, és egyetértünk abban is, hogy talán túlzott doransky optimizmusa és túlbecsüli az így kinyerhető információkat. Az utóbbi viszont jól látja, hogy mérésekre szükség van, és a már most meglévő adatok is hasznosíthatók a közösségi médiában megjelenő cégek számára.Sokat azonban ettől (egyelőre) nem érdemes várni: a kinyerhető adatok fontosak az egyes eszközök súlyozásában, az erőforrások elosztásában, azonban nem szabad abba az illúzióba ringatni magunkat, illetve a vállalatokat, hogy ezek a marketing osztályok életében megszokott egzakt, „hard” adatok, melyekből messzemenő következtetéseket lehet levonni.

Az SMO fontos kiegészítő funkció lehet, kellő pr-es és marketinges támogatás nélkül viszont nem érdemes használni.

Szólj hozzá!