Míg a régi webkettőzős időkben teljes képtelenségnek tartottuk, hogy rendesen ki tudjuk számolni a közösségimédia-tevékenység ROI-ját, addig mára egyértelműen elfogadottá vált a dolog. Bevallom, azért szkeptikus vagyok a mai napig ezzel kapcsolatban, de azt elismerem, hogy egyre okosabb módszerek vannak arra, hogy legalább megközelítőleg meg tudjuk mondani, hogy egyáltalán megérte-e egy kampánnyal annyit foglalkozni a közösségi médiában.

A dolgot már meglehetősen szofisztikáltan is kezelhetjük, erre példa a Marketingland egyik vendégszerzőjének írása. Ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ne elemezgessünk csupán az elemzés kedvéért, hogy aztán senki ne olvassa el a riportjainkat és ne is elemezzük túl a kampányokat, mert akkor nem fogunk semmire választ kapni.

Nan Dawkins azt tanácsolja, hogy összpontosítsunk néhány alapvető elemre és ezeket rögzítsük is. A legfontosabbak: a funkció, a közönség és a kapcsolódó üzleti célok. Mit értünk ezalatt? A Twittert például többféle céllal használhatjuk, melyek néha egymást váltogatják. Lehet a csatornánk funkciója ügyfélszolgálat, de próbálhatunk víruskampányt is indítani (ha még van ilyen naiv lélek). A kettő sikerének értékeléséhez más és más adatokat kell felhasználnunk. Az ügyfélszolgálati funkciónál fontos a beérkező kérések, kérdések és a válaszok száma, míg a víruskampányban inkább a retweeteket kell figyelembe venni. Ezeket megfelelően kell kezelni az excel tábláinkban.

A második tipp, hogy határozzunk meg olyan eseteket, melyek kezelése azonnali reakciót kíván. Ilyen például, ha lemegy egy szint alá a követők aktivitási szintje vagy éppen valami nagyon sok megosztást kap – ilyenkor kell kicsit még ráerősíteni mondjuk egy poszt promóval vagy hirdetéssel.

A harmadik tipp, hogy össze kell kapcsolni a különböző eszközeinket. Nem kell túlbonyolítani, mert már a legkézenfekvőbb összehangolással is sokat egyszerűsíthetünk a munkánkon. Össze lehet például kötni a közösségimédia-figyelő rendszerünk adatait a webanalitikával, a CRM rendszerrel vagy az e-mail menedzsment eszközeinkkel.

Így már elég okos elemzéseket hozhatunk össze, igaz a megfelelő adatok meghatározása, kibányászása és az elemzések összeállításához szükséges munkafolyamatok kialakítása hatalmas munka elsőre, ráadásul ügyfelenként finomhangolni kell a módszereket. Utána viszont már könnyebben lehet boldogulni és lényegretörő elemzéseket tudunk készíteni.

Szólj hozzá!