The #Buzz Report Hírlevél

thumbnail_03.png

Hogyan lehet sikeres egy vállalat a közösségi médiában? Melyek a pozitív példák, és melyek azok a hibák, amelyekből tanulni érdemes? Kéthetente kiválogatjuk Önnek a legjobb esettanulmányokat, kampányokat.

A napi.hu legfrisebb hírei


14/09/11 ISIS: a terror brandje

Labossa Lajos

Az Iszlám Állam szunnita terrorszervezetet övező kiemelt médiafigyelem számos, angol nyelvterületen működő cég számára hozott nem várt kihívásokat az utóbbi néhány hónapban. A problémát az okozza, hogy főleg az amerikai média a mai napig ISIS-ként hivatkozik a szélsőségesekre.

Az Iszlám Állam angol elnevezése egyébként a következő módon változott az elmúlt időszakban:

1. ISIL (Islamic State of Iraq and the Levant)
2. ISIS (Islamic State of Iraq and Syria)
3. IS (Islamic State)

Nézzük meg, hogyan kezelték a kialakult helyzetet az Isis nevet használó márkák:

 

1.jpg

 

Az Isis mobiltárcát fejlesztő startup rövid úton névcserére kényszerült, mivel nem akartak közösséget vállalni az újságírókat lefejező szélsőségesekkel. A cég gyorsan reagált és kiaknázták a nevükkel kapcsolatos médiafelhajtást, számos megjelenést besöpörve, ami rá is fért a Google Wallet, a PayPal és a Venmo árnyékában kókadozó startupra.

 

2.PNG

 

Az Ann Summers brit fehérnemű- és szexuális segédeszközgyártó pár nappal James Foley amerikai újságíró lefejezése után jött ki Isis névre keresztelt fehérneműcsaládjával. A felháborodásra azt válaszolták, hogy a kampány újratervezése megoldhatatlan feladat elé állította volna őket, azonban elnézést kértek mindenkitől, akit megbántottak volna a névválasztással. 

 

3.jpg

 

Ne feledkezzünk meg az egyiptomi anyaistennő, Ízisz után nevüket kapó nőkről sem. Az amerikai Isis Martinez petíciót indított azzal a céllal, hogy a média ne használja az ISIS elnevezést az Iszlám Államra, hanem alkalmazzák az eredeti ISIL (Islamic State of Iraq and the Levant) nevet.

 

4.jpg

 

Az Isis metálzenekarra szintén rájárt a rúd, számos rajongójuk üzent nekik, hogy nem szívesen hordják pólóikat mostanában.

 

5.PNG

 

Az Isis gyógyszercég szóvivője szerint nincs szükség rebrandingre a 25 éves vállalat esetében, mivel vásárlóik részéről – akik főként orvosok – nem számítanak felháborodott reakciókra.

 

6.png

 

A politikai események miatt végrehajtott rebranding nem egyedülálló a történelemben. 1945-ben a brit SS Cars változtatta nevét Jaguar-ra, elkerülendő a náci rohamosztagosok okozta negatív konnotációt az autómárka kapcsán. Ahogy a logójukat elnézzük, okosan döntöttek.

 

Forrás:

Russia Today
The Independent
Bloomberg Businessweek 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

14/04/29 Kutatás: így használják okostelefonjaikat az újságírók

FLOW PR

Több alkalommal vizsgáltuk már, hányan és mire használják az újságírók közül a közösségi médiát, de most először arról is megkérdeztük őket, hogyan viszonyulnak az "okos" mobileszközökhöz, vagyis milyen szerepet tölt be életükben az okostelefon, illetve a táblagép. A válaszokból az derült ki, hogy napjaink tipikus újságírója rendelkezik okostelefonnal, amelyet nagyrészt a munkavégzéshez használ, segítségével naponta többször olvassa e-mailjeit és a legfrissebb híreket; készülékén Android operációs rendszer fut, és nem szívesen tölt le rá alkalmazásokat. A megkérdezettek élen járnak a mobileszközök használatában: tízből nyolc újságírónak van okostelefonja, amelynek penetrációja körükben jóval magasabb a magyar átlagnál. Többségük több mint két éve szerezte be első ilyen készülékét, és nem éri el a 7%-ot azok aránya, akik sem most, sem a jövőben nem kívánnak okostelefont használni. Jóval kisebb az okostelefonhoz képest a táblagépek elterjedtsége: jelenleg tízből mindössze hárman rendelkeznek tablettel.

mobileszkkep1.jpg

A megkérdezettek túlnyomó többsége mobilinternet-előfizetéssel is rendelkezik, de minden tizedik újságíró továbbra is csak wifin keresztül tudja használni készüléke internethez kapcsolódó funkcióit. Kétharmaduk okostelefonon és táblagépen egyaránt Android operációs rendszert használ, minden negyedik válaszadó viszont az iPhone-t választotta, a táblagépek közül pedig több mint 30%-uk vásárolt iPadet.

A mobileszközök munkavégzésben betöltött szerepének fontosságát jól mutatja, hogy az újságírók több mint 90%-a egy napra sem tudja nélkülözni okostelefonját: elmondásuk szerint arra is hajlandóak, hogy akár hazamenjenek érte, ha esetleg otthon felejtenék. Ennek oka, hogy válaszaik alapján a készülék nagymértékben megkönnyíti munkájukat, kétharmaduk használja például a telefont rendszeresen internetes információgyűjtésre cikkei megírása során.

mobileszkkep2.jpg

Jelentős eltérés mutatkozik ugyanakkor az okostelefon és a táblagép munkavégzés céljából történő felhasználásában: míg előbbire az újságírók döntő hányada részben vagy teljes mértékben munkaeszközként tekint, addig a tableteket a válaszadók közel kétharmada inkább szabadidős elfoglaltságokra használja.
Az okostelefon leggyakrabban használt funkciói közé tartozik az e-mailek olvasása és írása, illetve a hírek nyomon követése – tíz újságíróból kilenc napi rendszerességgel használja e célokra készülékét. Túlnyomó többségük rendszeresen okostelefonja segítségével keresi fel a közösségi oldalakat. A hanghívás használata a harmadik helyre szorult vissza, SMS-eket pedig a válaszadók alig háromnegyede küld rendszeresen. A legnépszerűtlenebb funkció egyértelműen a QR-kód leolvasása: 83%-uk ritkábban, vagy szinte soha nem él ezzel a lehetőséggel.

Az újságírók döntő többsége nem szívesen tölt le túl sok alkalmazást mobileszközeire: mind az okostelefonok, mind a táblagépek esetén azok aránya a legmagasabb, akik tizenegynél kevesebb alkalmazást töltöttek le. Minden tizedik megkérdezett viszont megszállott appgyűjtő: ők ötvennél is több alkalmazással rendelkeznek.
A felhőinformatikai megoldások a mobileszközök használata nyomán viszonylag gyorsan elterjedtek a médiában dolgozók körében: mára a válaszadók több mint fele használ ilyen szolgáltatást, harmaduk napi rendszerességgel.

Letölthető infografika




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/03/17 Trendlabor Médiaindex 2014: Facebookoznak és blogolnak a magyar újságírók

FLOW PR

Négy évvel az újságírás és a közösségi média kapcsolatát vizsgáló első kutatásunk után most megismételtük a felmérést, mivel kíváncsiak voltunk, hogyan változott a digitális felületek használata az újságírók körében, illetve mennyiben tekintenek másként most ezekre a felületekre, mint 2010-ben. Akkor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek csak egy része ismerte és használta aktívan ezeket az oldalakat, és ők is inkább személyes célokra. A felmérés idei ismételt elvégzéséből ezzel szemben kiderült, hogy az újságírók ma már fontos munkaeszköznek tartják a közösségi felületeket: többségük mostanra nemcsak hasznos forrásként tekint ezekre az oldalakra (bár továbbra is vannak fenntartásaik a közösségi felületekről szerzett információk hitelességgel kapcsolatban), de jelentős hányaduk maga is részt vesz a közösségi tartalmak előállításában.

A legszembetűnőbb változás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy a médiában dolgozó szakemberek körében megduplázódott a blogokat használók aránya. Jelentős mértékben nőtt továbbá a videómegosztók népszerűsége, ellenben a többi közösségi csatornát továbbra is kevesen használják.

mediandex2014hasznalat.jpg

A közösségi oldalak közül értelemszerűen a Facebook a legismertebb és egyben legaktívabban használt a hazai újságírók körében. A regisztráltak aránya tovább nőtt az elmúlt négy évben, így mára gyakorlatilag minden újságíró (97%) megtalálható az oldalon, amely – a magáncélú felhasználás mellett – mára egyértelműen munkaeszközzé vált: közel 90% a munkavégzés során (is) használja az oldalt. Jelentősen, 93%-ra nőtt emellett a YouTube-felhasználók aránya. A LinkedInt csak az újságírók negyede ismeri jól, illetve használja aktívan, holott körükben a regisztrált felhasználók aránya meghaladja a 40%-ot.

mediaindex2014oldalak.jpg

A Trendlabor Médiaindex a FLOW PR idén második alkalommal elvégzett kutatása, melynek célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010 őszén készült. 

Letölthető infografika - Trendlabor Médiaindex 2014

Mindent a kutatásról ITT




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/10/09 Tartalommarketing vs. pr

Madalina Rita

A pr-esek számára nagyon érdekes és kicsit megmosolyogtató, ahogyan mindenki (de leginkább a reklámos szekció) megtalálta magának az utóbbi időben a tartalommarketinget. Arról születik ma világszerte többszáz lelkes blogposzt és cikk, hogy hogyan készítsünk jelöletlen fizetett megjelenést, hogy boldog legyen az olvasó, a médium és a hirdető is, mert jó a tartalom.

Annyi nagyon pozitív hozadéka ennek az alapokhoz való visszakanyarodásnak mindenképpen van, hogy az ügyfelek/hirdetők végre hajlandóak a puszta hirdetésektől eltérő tartalmakra is áldozni, és nyitottá váltak arra, hogy kifejezetten egy adott médiumra szabott megjelenést kreáljanak. Ezzel könnyebb lett a pr-esek dolga is, mert bár nem feltétlenül tűnik úgy, ők alapvetően tartalmat állítanak elő a lehetőségeikhez mérten. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a megcélzott kiadványok már nem feltétlenül akarják x-szel vagy öles betűkkel szedett „HIRDETÉS” szóval jelölni a fizetett megjelenéseket.

A tartalommarketing istenítését tehát továbbra is jó ötletnek tartom, mindenképp erre biztatnám a kommunikációs szakembereket. Csak az lenne a fontos, hogy kicsit tegyék helyre magukban a dolgot: nem találták fel a langyos vizet, hanem egyszerűen máshogyan tálalják azt a közösségi média hajnalán gyakran hangoztatott, a pr-nek is integráns részét képező szakállas, de örök érvényű tételt, hogy „content is king.” 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

2 komment

13/09/02 Online videót élőben vagy késleltetve?

Madalina Rita

A Huffington Post egy éve jelentette be, hogy elindítja a HuffPost Live-ot, ahol 100 ember posztolt ki naponta 12-16 órányi élő videóanyagot. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy ez nem volt annyira menő stratégia: többen nézték inkább a felvett videókat. 

Ezért egy kicsit finomhangolják a működést, és a Los Angeles-i videós csapatot megszüntetik és globálisan kezdenek el terjeszkedni, ami a produkciót illeti. Talán így sikerül kellően érdekes és exkluzív tartalmakat összehozni.

A live streaming elég nehéz terep. Leginkább akkor jó, ha valakivel nagyon-nagyon szeretnél kapcsolatot teremteni és megosztani valamit, ami neki is nagyon fontos (pl. iraki háborúban szolgáló apuka és szülinap a családban). Másrészt pedig exkluzív, nagyszabású események közvetítésére lehet megfelelő, leginkább abszolút rajongók számára. Az összes többi esetben tökéletesen megfelel az embereknek, ha nem élőben láthatnak egy eseményt, sőt kifejezetten ezt preferálják - eleve ez az egyik legfontosabb, a hagyományos tartalomfogyasztást teljesen felforgató tendencia.

A live streaming a régi idők TV-jét hozza vissza, ami az adott esemény monumentalitása esetén katartikus, közösségi élményt teremthet, de inkább kötöttséget jelent és alkalmazkodást. Azt pedig nehezen lehet kicsikarni az emberekből. Ezért érthető, hogy nem volt túl sikeres eddig a HuffPost Live, és valóban az lehet az egyetlen esélyük, ha például krízis által sújtott területekről tudósítanak.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/08/12 A The Washington Post új szintre emelte az infografika műfaját

Sajti Botond

A The Washington Post ma egy olyan vizuális megoldásokkal operáló, az infografika és a szöveges cikk műfajait lenyűgözően integráló cikket tett közzé, amitől leesett az állam. Az összkép már a cikk megnyitása után tetszetős a vízfolyam látványos, mozgó ábrázolásával, de amikor az ember elkezd belekattintani a kis imbolygó jelzőbójákba, akkor kezdődik az igazi varázslat, ami lefelé görgetve csak tovább fokozódik.

Ideálisan találták el a grafikai és szöveges tartalmak arányát és illetve elhelyezését, jól mutatva, mennyi lehetőség rejlik még ebben a műfajban. Nemcsak az újságírás, de egyebek mellett - ahogy az egyik kommentelő is utal rá - az oktatás jövőjét is előrevetítik ezek a megoldások; elképzelhető, hogy a jövő - már tableten, vagy egyéb eszközökön elérhető - tankönyvei is valahogy így fognak kinézni.

washingtonpostinfogr.jpg

(A fenti screenshot csak illusztráció, messze nem adja vissza a cikk nyújtotta élményt, úgyhogy kattintsatok rá, és nézzétek meg mindenképp az eredetit!)




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/06/17 Így szórakozunk mi

Madalina Rita

Az Edelman minden évben végez egy kutatást szórakozás témakörben, melyet ezúttal több régióra is kiterjesztettek. Vannak megállapítások, melyek nem fogják megrengetni a világunkat, viszont néhány adat érdekes szokásokra és tendenciákra világít rá.

 

Ilyen például, hogy a fejlődő országok nézői és hallgatói sokkal interaktívabbak, mint a fejlett országokban lakók. Kísérletezőkedvük nagyobb, előbb kipróbálják az újdonságokat és igen, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy mondjuk egy TV-műsorba beküldik a szavazataikat. Talán azért van ez a különbség az aktivitás szintjében, mert a nyugati fogyasztók számára a választás szabadsága és a magas szintű technológiák használata mindennapi élmény, sőt már inkább belefáradtak ebbe. Őket már kevésbé mozgatják meg a különböző műsorok és tartalmak, hiszen állandóan médiaössztűz alatt élnek.

 

A platformokat illetően természetesen a TV vezet, de a laptopok és a mobilok is népszerű tartalomfogyasztási eszközök. Kínában, Törökországban és Indiában ez utóbbiak különösen előkelő helyet foglalnak el a rangsorban.

 

A megosztott tartalmak között a TV-műsorok és a filmek vezetnek az USA-ban és az Egyesült Királyságban, a fejlődő országokban ezzel szemben a zene és az online videók megosztása a legnépszerűbb. Koreában pedig a mobilappokat osztják meg egymással leginkább az emberek.

 

Ami pedig talán a legmeglepőbb első pillantásra, hogy az emberek ötször nagyobb hányadban osztanak meg pozitív élményeket, mint negatívakat. Ehhez kapcsolódóan nekem rögtön a dicsekvés-effektus jutott eszembe, amit figyelembe véve máris érthető ez a túlságosan pozitívnak tűnő arány. A Facebook és a Pinterest, illetve még a Tumblr is gyakran merő dicsekvésfal, ahol mindenki megosztja a környezetével és követőivel, hogy éppen milyen jól érzi magát/milyen jót evett-ivott/milyen klassz dolgot vett meg éppen.

 

Ezzel együtt szembetűnő az adatok alapján, hogy az emberek sokkal nyitottabbak lettek és sokkal aktívabb tartalomfogyasztók, mint korábban. Az pedig, hogy leginkább a fejlődő országokban erősek ezek a tendenciák, nagyon pozitív fejlemény.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/05/23 Nyakunkon a jövő rádiója?

Varjasi Viktor

Sokan sokféle indokkal akarták temetni a rádiózást, ami nem csoda, hiszen mára, a 3D televíziók, az okostelefonok és az online közösségi oldalak korában nehezen megfogható, vajon mi igazolja egy több mint 100 éves technológián alapuló, több évtizede változatlan formátumú médiaszolgáltatás létét. Viszont elég csak arra gondolnunk, a reggeli dugóban, az unalmasabban telő munkaórák idején, utazáskor vagy éppen a hétvégi telken kertészkedés közben szinte az egyetlen szórakozást továbbra is a hangszórókból szóló zene, a rövid, tartalmas hírek és nem utolsó sorban a műsorvezetők többé-kevésbé szellemes dialógusai jelentik.

A XXI. században a rádiók komoly küzdelmet folytatnak a talponmaradásért. A digitális átállás viszonylagos sikertelensége után talán a saját online felületek és a közösségi szolgáltatások bővítésén keresztül vezethet vissza az út az elpártolt hallgatókhoz. Utóbbira remek példa a Svéd Rádió legújabb interaktív lejátszója, melyet a Viralblog mutatott be egy korábbi bejegyzésében.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a rádiók amúgy elég régóta támaszkodnak a közösségi élményszerzésre. Az első betelefonálós műsorok például a ’60-as években indultak el. Azóta a műsorvezetők a legkülönfélébb kommunikációs csatornákon – például SMS-ben, chaten vagy Facebook-kommentben is - fogadják a hallgatók kívánságait, megjegyzéseit és információit - játszanak, beszélgetnek velük.

SR Plus by Society 46 from Society 46 on Vimeo.

A Svéd Rádió Plus nevű programja, amely PC-ken, tableteken és az okostelefonokon is fut, egészen új alternatívákra nyit ajtót. Az alkalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók interakcióba lépjenek kedvenc műsorukkal, mégpedig élőben, egy virtuális idővonal segítségével. Ha meghallják például a közlekedési hírekben, hogy baleset történt a környékükön, akkor akár fotót posztolhatnak vagy tudósíthatnak is a helyszínről. Az alkalmazás segítségével reagálhatunk a többiek bejegyzéseire vagy visszakereshetjük kedvenc műsorrészleteinket is, ha lemaradtunk valamiről. Az pedig, hogy a Plus funkcióit a legnagyobb közösségi oldalakkal is összekötötték, csaknem magától értetődő. Ti mit gondoltok: a hasonló fejlesztések új lendületet adhatnak a rádiózás fejlődésének? Használnátok az alkalmazást mondjuk a Petőfivel?




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/04/02 Mérési dilemmák

Madalina Rita

Míg a régi webkettőzős időkben teljes képtelenségnek tartottuk, hogy rendesen ki tudjuk számolni a közösségimédia-tevékenység ROI-ját, addig mára egyértelműen elfogadottá vált a dolog. Bevallom, azért szkeptikus vagyok a mai napig ezzel kapcsolatban, de azt elismerem, hogy egyre okosabb módszerek vannak arra, hogy legalább megközelítőleg meg tudjuk mondani, hogy egyáltalán megérte-e egy kampánnyal annyit foglalkozni a közösségi médiában.

 

A dolgot már meglehetősen szofisztikáltan is kezelhetjük, erre példa a Marketingland egyik vendégszerzőjének írása. Ő arra hívja fel a figyelmet, hogy ne elemezgessünk csupán az elemzés kedvéért, hogy aztán senki ne olvassa el a riportjainkat és ne is elemezzük túl a kampányokat, mert akkor nem fogunk semmire választ kapni.

 

Nan Dawkins azt tanácsolja, hogy összpontosítsunk néhány alapvető elemre és ezeket rögzítsük is. A legfontosabbak: a funkció, a közönség és a kapcsolódó üzleti célok. Mit értünk ezalatt? A Twittert például többféle céllal használhatjuk, melyek néha egymást váltogatják. Lehet a csatornánk funkciója ügyfélszolgálat, de próbálhatunk víruskampányt is indítani (ha még van ilyen naiv lélek). A kettő sikerének értékeléséhez más és más adatokat kell felhasználnunk. Az ügyfélszolgálati funkciónál fontos a beérkező kérések, kérdések és a válaszok száma, míg a víruskampányban inkább a retweeteket kell figyelembe venni. Ezeket megfelelően kell kezelni az excel tábláinkban.

 

A második tipp, hogy határozzunk meg olyan eseteket, melyek kezelése azonnali reakciót kíván. Ilyen például, ha lemegy egy szint alá a követők aktivitási szintje vagy éppen valami nagyon sok megosztást kap – ilyenkor kell kicsit még ráerősíteni mondjuk egy poszt promóval vagy hirdetéssel.

 

A harmadik tipp, hogy össze kell kapcsolni a különböző eszközeinket. Nem kell túlbonyolítani, mert már a legkézenfekvőbb összehangolással is sokat egyszerűsíthetünk a munkánkon. Össze lehet például kötni a közösségimédia-figyelő rendszerünk adatait a webanalitikával, a CRM rendszerrel vagy az e-mail menedzsment eszközeinkkel.

 

Így már elég okos elemzéseket hozhatunk össze, igaz a megfelelő adatok meghatározása, kibányászása és az elemzések összeállításához szükséges munkafolyamatok kialakítása hatalmas munka elsőre, ráadásul ügyfelenként finomhangolni kell a módszereket. Utána viszont már könnyebben lehet boldogulni és lényegretörő elemzéseket tudunk készíteni.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/01/11 Heti infografika az infografikákról

Madalina Rita

Ezen a héten az infografikák jelenlegi helyzetét bemutató infografikát bogarászhattok. Lehetne jobb is, de érdekes a legnépszerűbb témák felsorolása. A második helyen szerepel például az az anyag, ami arról szólt, hogy mennyire bízhatunk meg a szakállas emberekben. 

State of Infographics
Image compliments of Top Marketing Schools



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/01/09 Rossz Pinterest példa

Madalina Rita

Egészen szörnyű vizuális katyvasz tud létrejönni a Pinteresten, leginkább a szövegek túlburjánzása miatt. Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy ez egy vizuális csatorna és rettenetesen néz ki ettől a felület egy-egy óvatlanabb keresés után. Ami jelen esetben egyébként a "business women" kifejezésre történt. Ha nagyon bulváros akarnék lenni, akkor azt írhatnám a poszt címének is, hogy "Elmyspace-esedik a Pinterest?"

Pinterest   Search results for business women.png




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/12/14 Heti infografika: a Pinterest használata a tanárok és a diákok körében

Madalina Rita

Nagyon jó kis infografikában foglalták össze, hogy mire használják amerikai egyetemek és diákjaik a Pinterestet. Az oktatási célú tartalmak egyre nagyobb számban találhatók meg az oldalon, de más, egyetemi élettel kapcsolatos képek is helyet kapnak itt. A Mississippi Egyetem például koliszobákról posztol előtte-utána képeket, és biztosan jól jönnek az egyetemistákra szabott receptek is, amikor a semmiből kell valami ehetőt varázsolni.

professors-peers-pinterest.jpg




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/12/04 Kell még SEO-ra költeni?

Madalina Rita

A Social Media Today szerzője szerint a SEO-val foglalkozó tanácsadók nagy része régi fogásokkal operál, és elsősorban a rankingre koncentrálnak, nem pedig az abból következő eredményekre. Felhozott egy példát is, ahol az egyik ügyfelük öt kulcsszóra keresve is első helyen szerepelt a találati listákon, viszont közelebbről megvizsgálva a találatok forrásait kiderült, hogy egyik kulcsszó sem hozott látogatókat a site-jukra.

phoenix-online-media-seo-versus-social-media-300x249.pngEzért azt javasolja, hogy inkább a közösségi médiára csoportosítsunk át büdzsét, mert a jó tartalom vonzza a látogatókat, és azokat is osztják meg, így generálva forgalmat az oldalra. Ebből pedig a keresési listákon való jobb helyezés következik.

Van ezzel egy kis gond, például ha egy néha frissített, de egyébként változatlan vállalati oldal helyezéseit kell javítani, mert ebben az esetben a közösségi média sokkal kevésbé vethető be. Az a rész is erős, ahol a szerző a közösségi médiával kapcsolatban ROI-t emleget, de arra valóban helyesen hívja fel a figyelmet, hogy annak ereje nem csupán a használt csatornákon nyilvánul meg. Ezenkívül bár fontos a SEO, kicsit módosítani kell a korábban felhasznált eszköztárat - viszont ahogy mindent, úgy ezt is ésszel kell csinálni.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/11/19 Pinterest – kinek és miért?

Madalina Rita

Kevés olyan site van jelenleg a neten, melyet akkora buzz kísér, mint a Pinterestet. Kezdetben még inkább csak Etsy-fanok csatlakoztak az akkor még meghívásos rendszerrel működő honlap közönségéhez, utána viszont hirtelen mindenkit érdekelni kezdett, vélhetően a hihetetlen növekedési statisztikákról szóló hírek miatt.

 pinterest_fisk.jpg

A siker teljesen megalapozott és érthető. A közösségi média egyik fő vonzereje, hogy anélkül tudjuk kifejezni magunkat és megmutatni személyiségünket, hogy irtózatos költségekbe kellene vernünk magunkat. Elég, ha lájkoljuk vagy megosztjuk annak a táskának a képét, amit szeretnénk vagy azt a ruhát, amiben el tudnánk képzelni magunkat. Ez lényegében a Flickr megjelenése óta így van, csak mindig újabb csatornákat talál magának ez a virtuális fogyasztás. Ezt a Pinterest tökéletesen egyszerűen nyújtja, ráadásul egy másik elementáris igényt is kielégít: a gyűjtögetést. A tábláknak köszönhetően kategorizálhatjuk is, amit találtunk és kirakatba rendezhetjük azokat, méginkább fokozva ízlésünk megcsillantásának lehetőségét.

 

Most éppen a Pinterestet érzi erre a legmegfelelőbbnek a felhasználók egyre nagyobb tömege, mert egyrészt felhasználóbarát a kialakítása, másrészt egyértelműen megfelel annak a trendnek, hogy a szöveges tartalmakkal szemben egyre nagyobb teret nyernek a képek és videók. Nem írunk már hosszú blogposztokat a gondolatainkról – nem egy poszthoz keresünk illusztrációként fotót, hanem éppen fordítva: egy-egy fotóhoz rendelünk (esetleg) egy-két mondatot, kifejezve mondanivalónk lényegét.

 

Nagyrészt ezért tűnik már porosnak a Flickr, amit azért citálok ide már másodjára, mert szerintem a Pinterest az új Flickr. Annyi a különbség, hogy itt nem képmániások, hanem tárgymániások találkoznak többnyire, ezt a differenciát viszont el lehet fedni a választott fotók ízléses vizualitásával. Természetesen meg kell említeni a Tumblr-t is, ami sokkal korábban hozta lényegében ugyanazt, amit a Pinterest: csupán az az eltérés, hogy az itt található tartalmak inkább harsányak és erőteljesek, kevés a tabutéma, ezenkívül a nem regisztrált felhasználók számára kevésbé követhető. A Pinterest a tömegek szelíd Tumblr-je. Itt az amerikai háziasszonyok kis eséllyel találkoznak pornográfiába hajló tartalmakkal, nyugodtan gyűjtögethetik az esküvői fotókat és a recepteket, oda-vissza lájkolhatják egymást.

 pinterest_kisauto.jpg

Hogyan érdemes ebben a közegben vállalatként megjelenni? Kik számíthatnak figyelemre? Mivel az itt megjeleníthető tartalmak köre nagyon behatárolt, sokak számára nem megfelelő ez a csatorna. Számos vállalat esetében legfeljebb a saját honlapon vagy a Flickr-en található fotótár, galéria helyettesítéseként lehet megfelelő, viszont közösségi aktivitást hiba lenne elvárni. (Már csak azért sem, mert a magyar Pinterest felhasználók köre meglehetősen szűkös.)

 

Gyakran láthatunk kreatív felhasználási megoldásokat még olyan – a Pinteresttől távolinak tűnő – szereplőktől, mint például egyes egyetemek vagy nyomtatott napilapok, azonban fontos szem előtt tartani, hogy itt leginkább az olyan tartalmak működnek, melyeknek nagyon erős a vizualitásuk – színesek, vibrálóak, ízlésesek. Ha tehát nem rendelkezünk olyan fotóarchívummal, mint mondjuk egy National Geographic vagy az IKEA, inkább ne használjuk ezt a csatornát. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/11/16 Heti infografika: tinédzserek és a közösségi média

Madalina Rita

Az eheti infografikán azt láthatjuk, hogy a mai amerikai tinédzserek (és valószínűleg a magyarok is) nagy közösségimédia-felhasználók, de a személyes találkozást és az SMS-ezést még mindig inkább preferálják a közösségi csatornákkal szemben. Fárasztja is őket és legszívesebben visszamennének a Facebook előtti időkre - már ha tudnák, milyen is volt az. :D




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/11/07 Heti infografika – a nők és a közösségi média

Madalina Rita

Az eheti infografikában a női blogokat gyűjtő Blogher tagjai körében végzett felmérés eredményeit foglalják össze. Eszerint például a nők a leginkább a blogoknak és a Pinteresten látottaknak hisznek, de a Twitter is megelőzi ebben a tekintetben a Facebookot – igaz, nem sokkal. A vásárlásra való ösztönzésben is a blogok és a Pinterest vezetnek, de például szórakozásra és érthető módon a barátaikkal, szélesebb körben vett családjukkal való kapcsolattartásra leginkább a Facebookot használják.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/10/25 Dokumentumfilm a legmenőbb startupokról

Berkes Ákos

A The Startup Kids című dokumentumfilmben Európa és az Egyesült Államok legsikeresebb startupjainak fiatal vállalkozóival készítettek interjúkat a készítők. Nem csak a mögöttük álló befektetőket, de az alkalmazottakat is megismerhetjük az ötletgazdákon túl.

A filmből többek között kiderül a Vimeo, a Dropbox, a Soundcloud és a Foodspotting története, miközben már a trailer alapján is kedvünk támadhat egy régóta halogatott, korszakalkotó ötletünk megvalósításához.

A Trendlaboron többször foglalkoztunk már hazai és nemzetközi startupokkal is, mert ellentétben az első dotcom lufi időszakával, ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a startupokra nem csak rövid távú befektetési céllal gondolhatunk. Az elmúlt években több esetben valódi felhasználói bázist épített ki nem egy ilyen vállalkozás, és tartósan képesek értékelhető bevételt is produkálni. Ráadásul mindeközben alapvetően formálják az internetezési szokásainkat, mindennapjainkat - már csak ezért is érdemes folyamatosan figyelni őket és feldolgozni az aktuális trendeket.

trendlabor.png




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/07/31 A Puzsér-jelenségről, avagy a bulvármédia Che Guevara-pólója

Sajti Botond

Érdekes volt megfigyelni az elmúlt hónapokban, hogyan használta fel az egyik nagy hazai kereskedelmi televízió és ezzel párhuzamosan az egész bulvármédia a nézettség, olvasottság felturbózására és új, az eddigi eszközökkel már el nem érhető közönségrétegek megszólítására az elmúlt években nagyrészt rádiós műsorvezetőként aktív megmondóembert, Puzsér Róbertet. A jelenség azért nem mindennapi, mert épp ő volt az, aki rendszeresen kemény kritikával illette a tömegmédia működését és a nagy világmárkák tevékenységét egyaránt. Műsoraiban olyan gondolatokat közvetített tehát, amelyek máig aktív tabunak számítanak a médiában (ezekkel a tabukkal a két éve itt, a Trendlaboron is foglalkoztunk). Most pedig épp az egyik nagy kereskedelmi csatorna vállalt szerepet a „tabudöntésben" azzal, hogy egyik legnézettebb műsorában kvázi főszerepet – és ezzel együtt országos ismertséget – biztosított Puzsér számára.

puzser_1.jpg

Kép forrása: puzser.blog.hu

Az talán mindenki számára világos, hogy az ebből fakadó potenciális kisebb-nagyobb botrányok nagyon is hatékony eszközök a nézettség, olvasottság fokozásában. Mostanáig a tömegmédia mégsem élt ezzel az eszközzel, hiszen ha a botrány a csatorna saját szabályainak megszegéséből fakad, akkor fennáll a veszély, hogy ez fontos hirdetők, szponzorok, vagy akár maga a kiadó, tulajdonosi kör érdekeit sérti, ez pedig már forintban mérhető kárt okozhat. Ez tehát nagyon kockázatos játék is lehet. Azonban a Puzsér-bomba bevetését utólag elemezve kiderül, hogy a kereskedelmi tévé nagyon jól megtalálta a botránykeltésben azt az egyensúlyt, amely a nézettséget és a műsor körüli hírverést kellő mértékben növeli, de még nem riasztja el a hirdetőket és nem idegesíti fel a tulajdonosokat.

Az egész akció olyan szempontból a legérdekesebb, hogy a csatorna és a bulvármédia ezzel egy egyre inkább érzékelhető médiafogyasztói igénynek is próbál megfelelni: ahogy egyre többen fogékonyak a környezetvédők üzeneteire vagy éppen a biotermékekre, úgy nő a média- és társadalomkritika iránti igény is, melynek kielégítésével olyan közönségrétegeket is el lehet érni, akik amúgy távol tartják magukat a bulvártól. A kereskedelmi médiának nem a konzumerizmus bármilyen szintű megvédése vagy a kapcsolódó tabuk fenntartása az elsődleges célja, hanem értelemszerűen a nézettség és a hirdetési bevételek fokozása. Ha ehhez pedig hozzájárul, hogy a fogyasztói rendszert kritizáló hangoknak adnak teret, akkor ez is belefér. Így lett Puzsér Róbertből egy fogaskerék az általa oly sokat szidott gépezetben, a bulvármédia Che Guevara-pólója.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/03/05 Átszelték Európát

Berkes Ákos

Tavaly nyáron a Madridban tanuló Klára Levente és barátai elképesztő kalandba vágtak bele: fixivel indultak el Budapest felé és a Facebookon kerestek társakat a 3284 km-es úthoz. A Cycle Me Home projecthez nem csak elszánt biciklisek, hanem szponzorok és együttműködők is szép számmal csatlakoztak. A túráról menet közben részletesen tudósítottak ugyan, április 6-án azonban bemutatásra kerül a 38 napot felölő dokumentum film, melyet egy olyan trailerrel harangoznak most be, amit a világon bármilyen profi stáb megirigyelhetne: 

A szponzorok között természetesen találunk kerékpárokat és hozzá tartozó alkatrészeket, kiegészítőket gyártó és forgalmazó cégeket is. Ezen kívül a túra eleje és vége egy-egy világhírű fesztiválhoz kapcsolódott - így is növelve az esemény hírértékét, no meg a szórakozási lehetőségeket. Az indulást a madridi Kerékpáros Futárok Bajnokságának idejére, míg érkezést a Sziget Fesztivál kezdetére időzítették. Az Európa Legjobb Fesztiváljának választott hazai rendezvényt idén rendezik meg 20. alkalommal, így a film számukra is egy újabb megjelenési lehetőséget biztosított. 

A valóban életre szóló élményt jelentő túra alatt a fiatalokhoz társak is csatlakoztak, míg úton-útfélen jótevőkkel futottak össze, ahogy az egy valamire való, online szervezésű eseménytől el is várható. Arról, hogy mennyi támogatót tudtak gyűjteni menet közben, sajnos nincsenek egyelőre közelebbi információk, pedig a közösségi finanszírozás szempontjából is igen érdekes lehet a srácok vállalkozása.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

12/01/16 A Facebook lehet az amerikai elnökválasztás elsőszámú indikátora?!

Berkes Ákos

Az amerikai elnökválasztás egy rendkívül összetett és elhúzódó folyamat. Rengeteg statisztika és közvélemény-kutatás készült a korábbi években és fog készülni idén is, ebben egészen biztos vagyok. (A világ első - megrendelésre készült - közvélemény-kutatása is egy amerikai elnökválasztási kampányban készült: 1824-ben Delaware államban.)

A legutóbbi elnökválasztással összefüggésben az Obama-kampány (és annak szervezése) miatt kerülhetett be a hírekbe a közösségi média, és leginkább a Facebook (felbecsülhetetlen mértékben profitált is ebből a vállalat). Az előrejelzések szerint augusztusra több mint 1 milliárd regisztrált felhasználóval rendelkező közösségi oldal idén sem szeretné, hogy a világszerte nagy érdeklődésre számot tartó esemény említésekor véletlenül kihagyhassák a nevét a tudósításokból. 

Idén már biztosra mennek: talán az egyik legnagyobb, politikával foglalkozó, közösségi elemeket is integráló portállal, a politico.com-mal jelentettek be együttműködést a múlt hét végén. Ennek lényege, hogy a Facebook összesíti, értékeli és megosztja a hírportállal azoknak a posztoknak a tartalmát, amelyeket az Amerikában tartózkodó felhasználók valamely elnökjelölttel kapcsolatban közzétesznek. 

A rendszer automatizált, tehát az egyes felhasználók politikai állásfoglalása sem a Facebook, sem a a Politico munkatársai számára nem lesz hozzáférhető. Csupán a pozitív és negatív hangnem elemzése és a jelöltek nevének említése kerül számszerűleg feldolgozásra. (Az ábra az egyes elnökjelöltek nevének említését mutatja számszerűsítve.)

Alapvetően hoz újdonságot a közvélemény-kutatások szempontjából ez a megállapodás. Lesznek akik felháborodnak a Facebook újabb személyiségi jogsértésén, hiszen amikor regisztráltunk, szó se volt arról, hogy harmadik félnek kiadják posztjaink tartalmának pozitív vagy negatív jellegét. De mivel valódi érdeksérelem nyilvánvalóan senkit nem ér, én inkább arra tenném le a voksom, hogy a jövőben arra számíthatunk, hogy hasonló, automatizált rendszerekkel egyre szélesebb körben fogják kutatni a közvéleményt. (Az ábra az egyes elnökjelöltek nevének említésekor használt szavak negatív felhangját mutatja összesítésben, és politico.com első elemzéséből származik.) 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/04/29 Sufnituning hirdetések

Madalina Rita

Egy holland cég, a Marvia, mely eddig alapvetően online nyomtatási szolgáltatásokat nyújtott, elindította a Marvia.ads-et, ami elsősorban kis- és középvállalatoknak teszi lehetővé, hogy teljesen egyszerűen, online készíthessenek és helyezhessenek el hirdetéseket nyomtatott lapokban. 

Később ezt ki fogják terjeszteni más platformokra, így online felületekre is, de egyelőre megmaradnak a napilapoknál, folyóiratoknál, magazinoknál. 

Nem nehéz belátni, hogy mennyivel egyszerűbbé teszi a hirdetések elhelyezését főként a kisvállalatok számára, hogy nem kell ügynökséget megbízni, tárgyalni, de még designert sem kell alkalmazni. Jogos ellenvetés lehetne viszont, hogy így valószínűleg nem tudnának olyan jó árat kialkudni maguknak, mint amit az ügynökségek kapnak, illetve a lapok sales-eseinek kiiktatásával is valószínűleg kevesebb kedvezmény érhető el.

Nem beszélve arról, hogy kevesebb információ is jut el a hirdetőhöz, nem kap tippeket például arról, hogy épp a tervezett kampány utáni hétre tervez a lap kiadni egy tematikus válogatást a potenciális hirdető szakterületéhez kapcsolódóan, tehát esetleg érdemes még arra is félretenni egy kis pénzt a büdzséből.

Ezek a finomságok nem minden esetben hiányoznak, gondoljunk csak egy tetőcserép-forgalmazóra, aki egyetlen akcióját szeretné szélesebb körben megismertetni a legegyszerűbb módon. Ezenkívül az is elképzelhető, hogy valamilyen formában már beleépítették a rendszerbe a választ a bizonytalanabb kérdésekre, csak jelenleg nem sok részlet ismert. 

A kiadók számára az lehet aggasztó, hogy kevésbé tudják kontrollálni a folyamatot, de ettől eltekintve valószínűleg jó bevételnövelő lehetőség egy ilyen megoldás - erre pedig minden nyomtatott lapnak és persze az online kiadványoknak is nagy-nagy szüksége van. 

Egyelőre meghívós a rendszer, csak tegnap mutatták be a szolgáltatást, ezért nem lehet túl sokat tudni róla. Mindenesetre egy ilyen rendszer itthon is megbolygatná a viszonyokat.

(via The Next Web)

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/01/14 Szolgálati: a FLOW Pr a Facebook like-okról

FLOW PR

A Kreatív legújabb számában több más szakértő mellett újmédia stratégánk, Madalina Rita is elmondta véleményét a Facebook like potenciális hatásairól. Valamennyi megkérdezett más és más szemszögből közelítette meg a kérdést, ami abból is következik, hogy a szerkesztők nem szűkítették le teljesen a témakört. 

Ajánljuk figyelmetekbe, mert nagyon érdekes. Itt olvashatjátok.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/11/02 Internet Hungary beszámoló: A híripar újraélesztése

Madalina Rita

Több mítosz él az Internet Hungary-ről, így például az, hogy általában az első nap jobb, és hogy hihetetlenül hatalmas partik vannak este. Az első mítoszra egyértelműen rácáfoltak a második nap előadásai, köztük is Carlo Campos spanyol futurológus prezentációja, amire még Uj Péter, az Index főszerkesztője is beült.

Carlo Campos arról beszélt előadásában, hogy a tabletek szerinte új életet lehelhetnek a médiába. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha az egyes médiumok újraalkotják a tartalmakat. Ha ugyanis csak újrahasznosítják, azaz a más platformokon már elérhető híreket tabletre optimalizálják, nem járnak majd sikerrel.

Itt hangzott el az a mondat, amit a Kreatív Online is kiemelt: “You cannot pour old wine into new bottles.” Újjá kell alkotni a sztorimesélést, a túlélés és fellendülés kulcsa tehát az újságírásban és nem a platformban van. Dekonstruálni kell a híreket és élményt kell teremteni – ez szinte fontosabb, mint a brand. Ehhez pedig infografikákat, egyedi videókat, képgalériákat, karikatúrákat kell nyújtani az egyes témákhoz kapcsolódóan.

Abban, amit egy médium nyújthat, el kell különíteni egymástól az információt, a szolgáltatásokat és az ügyeket, szenvedélyeket, és ezek mindegyikére megfelelő tartalmat, illetve formát kell találni. Pozitív példaként említette a Boston Globe-ot, ami egyébként tényleg jó lap. Indítottak egy Ted Kennedy projektet, amiben videók, fotók, archív anyagok, interaktív grafikák, könyv és e-könyv, közösségi médiával való összekötés állt rendelkezésre tabletkész módon – tényleg minden, amit egy témából ki lehet hozni, teljesen kibontottak egy érdeklődési kört.

Az ilyesmihez mondjuk nagyon sok belsős és külsős fejlesztő kell, egy fejlesztő jut öt újságíróra. A futurológus (és csapata) elég szépen lemodellezte, hogy hogyan épülhetne fel a jövő hírszobája. Legyen elég annyi, hogy hatalmas. Bemutatott három új állandó munkakört is: hírfolyam-technikus, grafikai fejlesztő, iPad szerkesztő.

A munkamegosztás az egyes platformok között pedig így alakul:

  • Papír – hosszú narratívák
  • Tablet – mélység és élmény
  • Mobil – azonnali hírek
  • Internet – bréking hírek, szörfölés, archívumok, híraggregálás, linkelés


Ami a tartalmat illeti, Carlo Campos attól is óvta a túlélni kívánó médiumokat, hogy túl általános tartalmat nyújtsanak, mint amilyenek például az egyre sikertelenebb hétvégi lapok. Az sem jó azért, ha túlságosan “gettósak”, azaz túl szűk kört szólítanak meg.

A nyomtatott lapoknak ezenkívül egyedinek kell lenniük, olyan kialakítással, hogy szívesen gyűjtsék őket az olvasók. Erre jó példa a National Geographic, ami tényleg sok háztartásban gyűlik évről évre.

Hogy hogyan lehet profitábilis a sajtó? Elsőosztályú tartalommal és a kihasználatlan szerkesztőségi erőforrások hatékonyabb csatasorba állításával.


Carlo Campos kiemelte még a tartalom ritkaságának, a hirdetések kontextushoz és a felhasználók profiljához igazodásának (ilyen megoldásokról beszélt egyébként az Aderticumtól Szutor Ferenc), valamint a márkaépítés fontosságát valódi, személyes élményeken alapuló programokon keresztül, pl. hajókázás, ahogyan a Globe and Mail teszi rendszeresen.

Az előadásban még számos érdekes gondolat elhangzott, és váltig állította az előadó, hogy ez a felvázolt modell megvalósítható lesz. Kétlem, hogy tényleg profitábilissá tehető, ha például levéltárként kezd el működni egy szerkesztőség. Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy ahogyan az a nyomtatott tartalmak online felületre való adaptációja esetében, úgy a tableten való megjelenítésnél is igaz, hogy nem elegendő az egy az egyben történő átemelés – kifejezetten a platformnak megfelelő tartalmat és formát kell kialakítani.

Szintén lényeges, amit a Pécsi Ferenc vezetésével zajlott panelbeszélgetésen is kiemeltünk, hogy fontos szerep jut a márkaépítésnek, a személyes, illetve ahhoz közelítő jellegű kapcsolat kialakításának is.


 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/28 Trendlabor Médiaindex 2010 - infografika

FLOW PR

Már korábban hírt adtunk az újságírók és a közösségi média viszonyát vizsgáló kutatásunkról, melyhez készítettünk egy infografikát annak érdekében, hogy egyszerűen át tudjátok tekinteni a legfontosabb adatokat. Ha valaki esetleg nem találkozott volna vele, most itt helyben megnézheti:

Trendlabor Médiaindex 2010




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/05 Lázadnak a kismamák a Porontyon

kiss.aniko

 

Mi történik, ha jól bejáratott blogunkon egyszercsak radikálisan változtatunk? Lehet, hogy a közösségünk berág ránk - ez történt a Poronty esetében is. Magyarország legolvasottabb mamás-babás-papás blogja pár héttel ezelőtt ünnepelte negyedik születésnapját. A szerkesztők ebből az alkalomból arra kérték a követőket, hogy segítsenek az oldal további fejlesztésében, osszák meg véleményeiket, ötleteiket. Ez önmagában jó húzás is lett volna, de valakinek merész ötlete támadt és az egész oldalt az addigi felületéről, a Velvetről áttette a Díványra. Így a korábban Győzike és Kiszel Tünde hírek övezte Velvet/Poronty immáron a lilás színvilágú, életmód profilú Díványon kapott helyet.
A történet akkor lett izgalmas, amikor a kommentelők egy látszólag jelentős része ezen felháborodott. Többen elhatározták, hogy tiltakozásul bojkottálják addigi kedvencüket és létrehoznak ideiglenesen egy saját blogot, az atmenetiallapot.freeblog.hu -t.   A felháborodás okait mintegy 2 ezer (részben még Poronty, részben már a lázadó blogon) komment átrágása alapján így lehet összefoglalni: előzmény nélküli a váltás; csúnya az új oldal; nem elfogadható a korábbi szerkesztő Tünde lefokozása mezei újságíróvá; gáz, hogy a Poronty valószínűleg a Dívány felfuttatásáért került át; rosszak a tartalmi változások.
A leszakadt közösség az átmeneti helyen várja meg, hogy mi lesz, azaz tiltakozó akciójuk eléri-e az eredményét és visszaáll-e az eredeti állapot. A korábbi Poronty „lelke” Tünde az átmeneti oldalon vett búcsút a közösségtől, amelyből kiderült, hogy az új helyre költözött Porontyát otthagyta és más munka után néz.
Az a jövő zenéje, hogy a leszakadt közösség új oldala mennyire lesz működőképes, meddig tart ki lelkesedésük. Jelenleg úgy tűnik sikeresek, mivel az átmeneti blogon az első héten minden nap háromezernégyszáz egyedi látogató volt, az olvasások száma pedig nem ment tizenötezer alá. Ha az oldal sikere töretlen marad, akkor pillanatok alatt jól profitáló, egyesek számára állandó munkahelyet biztosító vállalkozás lehet. Ez pedig egy potenciális kockázat is, mivel barátok, családtagok is könnyen összevesznek, ha üzleti vállalkozásba fognak, hát még egy több ezres közösség. A témában felvetett nonprofit működési formáról folyó diskurzus egy nehezen elképzelhető szcenárió, amikor egy jól működő blog akár többszázezres-milliós összegeket is hozhat havonta.
Kérdés az is, hogy az új Porontyot hosszabb távon mennyire rendíti meg, hogy törzsközönségének egy része elhagyta. Jelenleg az látható, hogy az új posztokra érkezett kommentek száma messze elmarad a korábbiakhoz képest. Ezek alapján valószínűleg komoly fejtörést okozhat nekik a jelenlegi helyzet. Az új szerkesztő bemutatkozásában elnézést is kért, amiért nem adtak kellő tájékoztatást a váltásról, valamit nem vonták be a közösséget, egyben továbbra is aktív részvételre és közös munkára kért fel mindenkit.A köszöntő posztban elhangzott mea culpát követően azonban láthatóan nem tettek további erőfeszítést a törzsközönség visszacsábítására. Sőt, néhány kommentelő azt állítja, hogy a negatív hozzászólásokat törlik, a rendszeres kritikusok IP címét blokkolják, azaz nem szólhatnak hozzá. Ha ez igaz, akkor ez a következő nagy baklövés, amit elkövethettek.
A közösségi média világában a sikeresség kulcsa magában a közösségben rejlik. Lényeges kérdés, hogy mekkora közösséget sikerül építenünk, ők mennyire aktívak és lojálisak. Hiba a platformon a közösség bevonása nélkül radikálisan változtatni. Ha aktív részvételt, közös építkezést várunk el, ahogyan a blogok is működnek, akkor a közösség életét befolyásoló lépésekről nem csak előre szólni kell, hanem meg kell nyernünk a tagokat a változtatáshoz. Ha ezt a lépést elmulasztjuk, komolyan veszélyeztetjük a blogunk további sikerességét. Hatalmas erőfeszítésekkel, állandó kommunikációval, gesztusokkal, alázattal lehet esélyünk arra, hogy visszaszerezzük a bizalmukat, lojalitásukat. Ha viszont hagyjuk, hogy a dolog majd magától lecsillapodik, illetve inkább erővel lépünk fel a kritikákkal szemben, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy virágzó közösségnek és egyben üzletnek inthetünk búcsút.



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

183 komment