10/02/22 Rajongóknak ingyen reggeli – kisvállalkozások a közösségi médiában

PrivyCouncil

Korábban arról írtunk, hogy a költséghatékonyság miatt mennyire hasznos lehetne a kisebb üzletek, vállalkozások jelenléte a közösségi médiában. Ha ügyesen használnák azt, jó ötletekkel, szélesebb körben megismertethetnék magukat és új ügyfeleket is szerezhetnének. Magyar kisvállalkozásokat is kerestünk a Facebookon, és azt találtuk, hogy csupán kevesen használják, és még kevesebben használják jól a lehetőségeket.

Egy egyesült államok-beli kutatás szerint az ottani kisvállalkozások közösségi média-használata 2009-re megduplázódott, 12 százalékról 24 százalékra emelkedett. A kutatók által kidolgozott Small Business Succes  Index-ből (SSBI) kiderül: a kisvállalkozók egyre inkább a blogok, a Facebook és a LinkedIn felé fordulnak. Az SSBI eredményei szerint ezeknek a vállalkozásoknak a fő elvárása, hogy hogy új ügyfeleket szerezzenek, márkát építsenek, növeljék az ügyfélhűsége és több csatornán legyenek jelen. 

Legfőbb jellemzők:

· 75%-uk felteszi weboldalának címét egy közösségi oldalra,
 
· 61%-uk új ügyfelek szerzésére használja a közösségi médiát,
 
· 57% épített hálózatot a LinkedIn-en,
 
· 45% reméli, hogy a közösségi médiában való jelenlét egy éven belül jövedelmezővé válik.
 
A kutatás eredményei alapján azt jósolják, hogy a közösségimédia-költségek az előkelő harmadik helyet foglalják majd el a kisvállalkozások marketingköltéseinek sorrendjében az elkövetkező két évben.
 
Várható, hogy egyre többen ismerik majd fel a közösségi média előnyeit, de mintha kicsit lassabban ébredeznének a vállalkozások. Azért van már jó magyar példa is az aktív és informatív jelenlétre. Itt, a Kemence Pékség Facebook oldalán például a hónap elején süti is járt a csatlakozó rajongóknak. 
 
 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

09/09/17 Érdekes manifesztó az innovációról

Madalina Rita

A Harvard Business Journal blogján jelent meg egy érdekes írás, amelyben a szerző, Umair Haque arról ír, hogy a jelenleg használatos innováció fogalmának is innovációra lenne szüksége. Hogy mi is lenne az? A klasszság. Mielőtt elszörnyülködnénk, hogyan lehet egy lapon említeni ezt a két fogalmat, hallgassuk meg a szerzőt:

Az innováció abban a formában, ahogy általában beszélünk róla, egy indusztriális korszak maradványa, amit meg kellene újítani. Ennek három oka van:

   1. Az innováció az elavuláson alapszik. Az eredeti innováció koncepció atyjának, Joseph Schumpeternek a kreatív rombolásra vonatkozó elméletét elfogadva a tegnap termékei és szolgáltatásai feleslegessé válnak az innováció által, tehát az innováció ára a recesszió és a hanyatlás. Ez a ciklus pedig minden alkalommal egyre nehezebb. Umair Haque szerint mára az elavulás vált elavulttá.

   2. Az innováció felszárítja a kreativitást (az eredetiben költőibben van megfogalmazva: our seedcorn) – nagyon kevés, fundamentálisan új dolgot alkotunk, ugyanazt adjuk el, csak ügyesebben. A szerző szerint a kihívás ma már nem vállalkozói, üzleti jellegű, hanem a kreativitással függ össze –fundamentálisan jobb dolgokat kellene létrehoznunk.

   3. Az innováció gyakran nem az, amit annak mondunk. A mai gyakorlatban azt nevezik innovációnak, ami kereskedelmi szempontból új. A válság azonban arra mutatott rá, hogy amit ma innovatívnak neveznek, gyakran romboló hatású, és társadalmilag is káros.

A szerző szerint tehát felmerül a kérdés, hogy az innováció hátrányai nem szárnyalják-e túl annak előnyeit? A válasza erre, hogy a klasszság egy jobb innováció-koncepció kulcsa.

Hogy mi kell a klasszsághoz?:

Etikus gyártás – ez elengedhetetlen.

Elképesztően jó termékek –kreativitással a középpontban. Teljesen új, váratlan kialakítás, a megszokottnál sokkal jobb működés: ez a varázsa az Apple termékeinek is.

Szeretet – a cikk szerzője szerint igazi értéket csakis úgy teremthetünk, ha szeretjük, amit csinálunk.


Összegezve: klasszságról (azaz innovációról) akkor beszélhetünk, ha valódi értéket teremtenek olyan emberek, akik szeretik, amit csinálnak, elképesztő jó termékeken dolgoznak, melyeknek olyan közösségek viszik hírét, akiket mindez inspirál, mert hiteles. Ez az innováció jobb, korszerűbb formája.

A cikk szerzője bevallottan nem vitte teljesen végig a klasszság koncepcióját, inkább gondolatébresztőnek szánta ezt a manifesztót. Bár alapvetően nem mond mást, mint amit a közösségi média hívei már a kezdetektől skandálnak a szerethető, közvetlen és kollaboratív módon alakított márkákról, valóban fontosnak tűnik, hogy ez a szemlélet ne csupán a közösségi web, hanem az üzleti működés és az innováció koncepciójában is megjelenjen.

Mindenképp érdemes átgondolni, hogy egy-egy vállalat hogyan, milyen formában és milyen elképzelések mentén alakítja ki innovációs tevékenységét – komoly erőfeszítéseket tesz-e, végiggondoltan, a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve viszi-e véghez céljait, és mindeközben valódi kapcsolatot épít-e ki a fogyasztókkal.

Az olyan cégek, mint az Apple töretlen sikere, sőt a jelenlegi helyzet ellenére javuló eredménye is azt mutatja, hogy csak így érdemes fejlesztésekbe invesztálni – és kommunikálni.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!



süti beállítások módosítása