CSR Labor

  • Hibás feed URL.

The #Buzz Report Hírlevél

thumbnail_03.png

Hogyan lehet sikeres egy vállalat a közösségi médiában? Melyek a pozitív példák, és melyek azok a hibák, amelyekből tanulni érdemes? Kéthetente kiválogatjuk Önnek a legjobb esettanulmányokat, kampányokat.

A napi.hu legfrisebb hírei


14/10/13 Az akciókra ugranak a magyar vásárlók

FLOW PR

Havonta egyszer tart élelmiszer nagybevásárlást, a szűkös anyagi lehetőségek miatt előre megtervezi vásárlásait, 3-4 különböző üzletbe jár és aktívan keresi az akciókat – ezek a fő jellemzői az átlagos magyar vásárlónak. A fogyasztókat leginkább az árak befolyásolják, és csaknem harmaduk hajlandó lenne üzletet is váltani egy hűségprogram kedvező ajánlatáért. A javuló vásárlói hangulat miatt a vásárlói programok hatása tovább növekedhet a következő években az eladásösztönző- és hűségprogramokat tervező, vezető globális cég, a TCC szerint.

A Nielsen Vásárlói Trendek kutatása szerint a magyar vásárlók 94%-a tervezi meg az élelmiszervásárlást előre és 45%-a csak egyszer tart egy hónapban élelmiszer nagybevásárlást. Bár 23%-ra nőtt az elmúlt évben azok aránya, akik hetente intézik a nagybevásárlást, ez még mindig messze van a 2011-es 31%-os szinttől. A vásárlók kétharmada tisztában van azoknak a termékeknek az áraival, amit általában vásárol, és az árak változásait is észleli. Bár a maradék egyharmad csupán néhány termék árát ismeri, de azt szintén észreveszi, ha változnak az árak. A magyarok átlagosan 3-4 különböző üzletben intézik a bevásárlást, a boltjukhoz hűséges vásárlók aránya pedig továbbra is alacsony (9%). A kedvező árakon kívül a vonzó promóciók is nagyon fontosak a vásárlók számára, 29%-uk hajlandó boltot váltani miattuk, és további 28%-uk – bár ritkán vált üzletet – kedvenc boltjában aktívan keresi az akciókat.

A_magyar_vasarlok_infografika_141006.jpg

Mindezt a TCC tapasztalatai is alátámasztják: az észérvek mellet az érzelmek is fontos szerepet játszanak a vásárlók választásában. A TCC magyarországi hűségprogramjainak eredményei is azt mutatják, hogy az érzelmekre ható, jó akciók az elmúlt években is befolyásolni tudták a fogyasztói viselkedést. A cég hazánkban megvalósított hűségprogramjait követő felmérések szerint az eladások 7%-kal is növelhetőek a gyakoribbá váló vásárlásoknak és a magasabb vásárlói költéseknek köszönhetően. Még fontosabb és hosszabb távú hatással jár, hogy a programok közel 20%-kal is képesek növelni a vásárlók érzelmi elköteleződését és 10%-kal azok arányát is, akik ismerőseiknek ajánlják a boltot. A magyar vásárlók körében az ingyenes ajándékokat kínáló hűségprogramok népszerűbbek, mint a pontgyűjtő akciók, amelyekben a jutalomhoz egy kiegészítő összeg fejében lehet hozzájutni. Utóbbi programok termékeit gyakran drágának tartják, és érzelmileg is kevésbé befolyásolja őket, mivel nem érzik úgy, hogy a kiskereskedő megjutalmazná őket.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/07/31 Jobban érdeklik az ismerősök a Facebookon, mint a céges tartalmak? A hiba nem az Ön készülékében van!

Sajti Botond

Közzétettek a napokban egy, a hazai lakosság körében készített kutatást a közösségi platformok használatáról, amelynek egyik nem meglepő megállapítása, hogy a felhasználók leginkább ismerőseikkel szeretnek kapcsolatot tartani e felületek segítségével. Erre nyilván senki nem kapja fel a fejét, hiszen a legnépszerűbb közösségi oldalt, a Facebookot tulajdonképpen eredetileg erre találták ki. A kutatást bemutató cikkekben ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy „a hazai felhasználók nem igazán aknázzák ki a közösségi média rejtette lehetőségeket”, utalva ezután például a munkakeresésre, de megemlítik azt is, hogy az eredmények alapján a megkérdezettek fele nem kíváncsi a cégek, szervezetek megnyilvánulásaira, s ezért „a marketingesek számára sem Kánaán már ez az oldal.”

Érdemes itt elgondolkozni az ok-okozati összefüggéseken: biztos, hogy felhasználókkal van a baj, nem pedig a közösségi médiában kevésbé sikeres céges oldalakkal?

thereisnothingwrong.jpg

 Egyrészt problémás ez a kérdésfeltevés: a felhasználókban elsősorban a közösségi élmény megélésére alkalmas tartalmak iránt van igény, tehát ha arról érdeklődünk, kíváncsi-e valaki a cégek, szervezetek közléseire, akkor a pozitív válaszok alacsony aránya borítékolható. A külföldön készített felmérések hasonló kérdéseire is ilyen vagy még negatívabb eredményt hoznak, így ebben nincs számottevő különbség a hazai lakosság és az egyéb országokban élők között.

Másrészt számos céges, szervezeti közösségi felületen találkozhatunk a mai napig a következő, alapvető hibákkal:

  • Már az oldal alapkoncepciója rossz
    Lehet, hogy egy vásárló évek óta kitart például egy jól bevált wc-papírmárka mellett, de kicsi rá az esély, hogy elköteleződését a márka Facebook-oldalának lájkolásával is ki szeretné fejezni

  • Egyoldalú, reklámjellegű közlések
    Gyakran még mindig az óriásplakáttal és az újsághirdetéssel van egy polcon a cégek fejében a közösségi média, így a Facebook-oldalon sorakozó posztok is az egyoldalú, felhasználói visszajelzéseket nélkülöző tartalmakra korlátozódnak

  • Unalmas, érdektelen tartalom
    Többen ugyan megtanulták már, hogy párbeszédet kell kezdeményezni a követőkkel, de nagyon sokan nem találták még meg az ehhez szükséges hangot. Közben a buzzjellegű tartalmak terjedésével a verseny e téren csak egyre erősödik

  • Ritka, rendszertelen frissítés
    A legizgalmasabb posztok sem érnek sokat, ha egy oldal csak eseti jelleggel frissül, elérésszáma drasztikusan visszaesik – ez olyan, mint a testedzés: egy többhetes kihagyás után lehet kezdeni mindent elölről

Ha csak a fenti problémák egyike érvényes egy szervezeti Facebook-oldalra, akkor azt az aktív felhasználók jó eséllyel elkerülik. Érdemes tehát inkább ezek kiküszöbölésére törekedni ahelyett, hogy a céges oldalakkal szembeni közönyt adottságként kezelnénk!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/07/22 Így teljesítettek a focivébé szponzorai

Sajti Botond

Biztosan sokakban felmerült a kérdés, vajon mennyire éri meg súlyos dollármilliókat költeni a nagy márkáknak az olyan sportesemények szponzorálására, mint a nemrég véget ért brazil focivébé. A GlobalWebIndex legújabb kutatásának köszönhetően pontos számok állnak rendelkezésünkre arról, mely márkákat azonosították a meccsek nézői a világbajnoksággal. A felmérést a döntőt követő időszakban készítették el, és míg a vb kezdete előtt sokan olyan cégeket neveztek meg fő támogatókként, akik nem is tartoznak a hivatalos szponzorok közé, mostanra egyértelműen a pontos válaszok kerültek többségbe - bár néhány esetben még így is szoros volt a verseny.

focivb.jpg

A leglátványosabb különbséget a Coca Cola és a McDonald's érték el versenytársaikkal szemben, de figyelemreméltó még a Budweiser előnye a Heinekenhez viszonyítva, illetve az Emirates is kétszer jobb értéket kapott, mint a Qatar Airways. Nem ilyen jók viszont például az Adidas eredményei a Nike-val szemben, az utóbbit a hivatalos szponzorok közé soroló válaszok aránya csak néhány százalékkal volt alacsonyabb az Adidashoz képest. A Sony és a Samsung között szintén nem alakult ki jelentős különbség.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/07/02 Brit és ír vizsgálatok indultak a Facebook pszichológiai kísérlete miatt

Sajti Botond

Világszerte nagy vihart kavart múlt hét végén a Facebook kísérlete, melynek során több mint 600 ezer felhasználó üzenőfalán módosították a pozitív, negatív tartalmak arányát. Ezzel azt szerették volna kideríteni, hogyan hat a közösségi oldal a tagok hangulatára. A legnagyobb közösségi oldal azóta már magyarázkodott az ügyben, de úgy tűnik, az etikailag megkérdőjelezhető kutatásnak további következményei lesznek, az Egyesült Királyságban ugyanis a britek információs jogokkal foglalkozó hatósága, az ICO (Information Commissioner's Office), Írországban pedig az Ír Adatvédelmi Hivatal indított vizsgálatot az ügyben.

fb-experiment.jpg

A vizsgálat célja annak megállapítása, mennyiben felel meg a jogi előírásoknak az említett kísérlet. Ha esetleg arra a következtetésre jutnak, hogy a kutatás nem sértette meg a jelenleg érvényben lévő szabályokat, akkor könnyen lehet, hogy módosítani fogják a vonatkozó törvényeket, mivel egy brit politikus nyilatkozata szerint "ha még nincs erre vonatkozó megfelelő rendelkezés, akkor mindenképp szükség van ilyenre."

Források: hír, kép




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/06/26 VB2014: Így használjuk a közösségi médiát a focivébé idején

Sajti Botond

Ez az eddigi „legközösségibb” focivébé, ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy mind a digitális csatornák, mind a felhasználók, mind az okostelefonok száma nőtt az elmúlt négy évben. De pontosan mire és hogyan használjuk a közösségi felületeket a vb idején? A GlobalWebIndex felmérésének eredményei erre a kérdésre adnak választ, alább összefoglaltuk a legfontosabb eredményeket.

selfie_worldcup.jpg

A focirajongók harmada a meccsek idején folyamatosan közzéteszi véleményét a látottakról a közösségi felületeken, a nézőközönség fele pedig meccsnézés közben is időt szakít ismerősei státuszfrissítésének elolvasására.

A legnépszerűbb témák a közösségi médiában a vb idején természetesen a gólok, illetve a meccsek eredményei: a felhasználók háromnegyede ezekről posztol. Sokan foglalkoznak ezen túl az egyes játékosokkal, minden második poszt valamely focistával kapcsolatos. Ha figyelembe vesszük, hogy a vb eddigi meccsei során milyen indulatokat generáltak a játékvezetői döntések, akkor meglepően alacsony ezekhez képest a bírói ítéleteket, illetve a sárga- és piroslapokat minősítő posztok 20%-os aránya. 

focivbdiagr1.jpg

A szelfiőrületből persze a foci vb sem maradhat ki, a felhasználók minden tizedik posztban meccsnézős szelfit tesznek közzé.

 A focival kapcsolatos hírek és vélemények megosztásának, illetve nyomon követésének legnépszerűbb felülete nem meglepő módon a Facebook, amelyet gyakorlatilag minden néző (94%) használ a vb idején. Ezt követi a Twitter, amelyet a focibarátok kétharmada használ, és említésre méltó helyezést ért el még az Instagram is közel 30%-kal.

focivbdiagr2.jpg

A felmérés legérdekesebb eredményei talán a szponzorokkal kapcsolatos ismeretek és tévhitek. Ezekből kiderül, hogy a válaszadók harmada – tévesen – a vb hivatalos FIFA partnerei, szponzorai közé sorolja a Mastercardot és a Nike-t. A tényleges partnerek közül amúgy a Coca Colára és az Adidasra emlékeznek a legtöbben.

focivbdiagr3.jpg

A vb-vel kapcsolatos friss hírek elsődleges forrását a haverok, kollégák jelentik a válaszadok 52%-a számára. Ezt követi a Facebook, minden második focibarát a legnagyobb közösségi oldalon keresztül tájékozódik a világbajnokság aktualitásairól, közel harmaduk pedig a Twittert használja erre a célra.

focivbdiagr4.jpg

A meccseket a legtöbben - 77% - továbbra is az élő tévés közvetítésen keresztül követik figyelemmel, de az online streaming terjedésének jele, hogy a megkérdezettek negyede már ezt a megoldást használja. Ugyan csak a válaszadók harmada nézi kocsmában vagy egyéb nyilvános helyen a meccseket, de hogy a vb igazán közösségi esemény, azt jól mutatja, hogy 60% barátokkal közösen ül a képernyő elé.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/04/29 Kutatás: így használják okostelefonjaikat az újságírók

FLOW PR

Több alkalommal vizsgáltuk már, hányan és mire használják az újságírók közül a közösségi médiát, de most először arról is megkérdeztük őket, hogyan viszonyulnak az "okos" mobileszközökhöz, vagyis milyen szerepet tölt be életükben az okostelefon, illetve a táblagép. A válaszokból az derült ki, hogy napjaink tipikus újságírója rendelkezik okostelefonnal, amelyet nagyrészt a munkavégzéshez használ, segítségével naponta többször olvassa e-mailjeit és a legfrissebb híreket; készülékén Android operációs rendszer fut, és nem szívesen tölt le rá alkalmazásokat. A megkérdezettek élen járnak a mobileszközök használatában: tízből nyolc újságírónak van okostelefonja, amelynek penetrációja körükben jóval magasabb a magyar átlagnál. Többségük több mint két éve szerezte be első ilyen készülékét, és nem éri el a 7%-ot azok aránya, akik sem most, sem a jövőben nem kívánnak okostelefont használni. Jóval kisebb az okostelefonhoz képest a táblagépek elterjedtsége: jelenleg tízből mindössze hárman rendelkeznek tablettel.

mobileszkkep1.jpg

A megkérdezettek túlnyomó többsége mobilinternet-előfizetéssel is rendelkezik, de minden tizedik újságíró továbbra is csak wifin keresztül tudja használni készüléke internethez kapcsolódó funkcióit. Kétharmaduk okostelefonon és táblagépen egyaránt Android operációs rendszert használ, minden negyedik válaszadó viszont az iPhone-t választotta, a táblagépek közül pedig több mint 30%-uk vásárolt iPadet.

A mobileszközök munkavégzésben betöltött szerepének fontosságát jól mutatja, hogy az újságírók több mint 90%-a egy napra sem tudja nélkülözni okostelefonját: elmondásuk szerint arra is hajlandóak, hogy akár hazamenjenek érte, ha esetleg otthon felejtenék. Ennek oka, hogy válaszaik alapján a készülék nagymértékben megkönnyíti munkájukat, kétharmaduk használja például a telefont rendszeresen internetes információgyűjtésre cikkei megírása során.

mobileszkkep2.jpg

Jelentős eltérés mutatkozik ugyanakkor az okostelefon és a táblagép munkavégzés céljából történő felhasználásában: míg előbbire az újságírók döntő hányada részben vagy teljes mértékben munkaeszközként tekint, addig a tableteket a válaszadók közel kétharmada inkább szabadidős elfoglaltságokra használja.
Az okostelefon leggyakrabban használt funkciói közé tartozik az e-mailek olvasása és írása, illetve a hírek nyomon követése – tíz újságíróból kilenc napi rendszerességgel használja e célokra készülékét. Túlnyomó többségük rendszeresen okostelefonja segítségével keresi fel a közösségi oldalakat. A hanghívás használata a harmadik helyre szorult vissza, SMS-eket pedig a válaszadók alig háromnegyede küld rendszeresen. A legnépszerűtlenebb funkció egyértelműen a QR-kód leolvasása: 83%-uk ritkábban, vagy szinte soha nem él ezzel a lehetőséggel.

Az újságírók döntő többsége nem szívesen tölt le túl sok alkalmazást mobileszközeire: mind az okostelefonok, mind a táblagépek esetén azok aránya a legmagasabb, akik tizenegynél kevesebb alkalmazást töltöttek le. Minden tizedik megkérdezett viszont megszállott appgyűjtő: ők ötvennél is több alkalmazással rendelkeznek.
A felhőinformatikai megoldások a mobileszközök használata nyomán viszonylag gyorsan elterjedtek a médiában dolgozók körében: mára a válaszadók több mint fele használ ilyen szolgáltatást, harmaduk napi rendszerességgel.

Letölthető infografika




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/03/17 Trendlabor Médiaindex 2014: Facebookoznak és blogolnak a magyar újságírók

FLOW PR

Négy évvel az újságírás és a közösségi média kapcsolatát vizsgáló első kutatásunk után most megismételtük a felmérést, mivel kíváncsiak voltunk, hogyan változott a digitális felületek használata az újságírók körében, illetve mennyiben tekintenek másként most ezekre a felületekre, mint 2010-ben. Akkor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek csak egy része ismerte és használta aktívan ezeket az oldalakat, és ők is inkább személyes célokra. A felmérés idei ismételt elvégzéséből ezzel szemben kiderült, hogy az újságírók ma már fontos munkaeszköznek tartják a közösségi felületeket: többségük mostanra nemcsak hasznos forrásként tekint ezekre az oldalakra (bár továbbra is vannak fenntartásaik a közösségi felületekről szerzett információk hitelességgel kapcsolatban), de jelentős hányaduk maga is részt vesz a közösségi tartalmak előállításában.

A legszembetűnőbb változás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy a médiában dolgozó szakemberek körében megduplázódott a blogokat használók aránya. Jelentős mértékben nőtt továbbá a videómegosztók népszerűsége, ellenben a többi közösségi csatornát továbbra is kevesen használják.

mediandex2014hasznalat.jpg

A közösségi oldalak közül értelemszerűen a Facebook a legismertebb és egyben legaktívabban használt a hazai újságírók körében. A regisztráltak aránya tovább nőtt az elmúlt négy évben, így mára gyakorlatilag minden újságíró (97%) megtalálható az oldalon, amely – a magáncélú felhasználás mellett – mára egyértelműen munkaeszközzé vált: közel 90% a munkavégzés során (is) használja az oldalt. Jelentősen, 93%-ra nőtt emellett a YouTube-felhasználók aránya. A LinkedInt csak az újságírók negyede ismeri jól, illetve használja aktívan, holott körükben a regisztrált felhasználók aránya meghaladja a 40%-ot.

mediaindex2014oldalak.jpg

A Trendlabor Médiaindex a FLOW PR idén második alkalommal elvégzett kutatása, melynek célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010 őszén készült. 

Letölthető infografika - Trendlabor Médiaindex 2014

Mindent a kutatásról ITT




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/06/17 Így szórakozunk mi

Madalina Rita

Az Edelman minden évben végez egy kutatást szórakozás témakörben, melyet ezúttal több régióra is kiterjesztettek. Vannak megállapítások, melyek nem fogják megrengetni a világunkat, viszont néhány adat érdekes szokásokra és tendenciákra világít rá.

 

Ilyen például, hogy a fejlődő országok nézői és hallgatói sokkal interaktívabbak, mint a fejlett országokban lakók. Kísérletezőkedvük nagyobb, előbb kipróbálják az újdonságokat és igen, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy mondjuk egy TV-műsorba beküldik a szavazataikat. Talán azért van ez a különbség az aktivitás szintjében, mert a nyugati fogyasztók számára a választás szabadsága és a magas szintű technológiák használata mindennapi élmény, sőt már inkább belefáradtak ebbe. Őket már kevésbé mozgatják meg a különböző műsorok és tartalmak, hiszen állandóan médiaössztűz alatt élnek.

 

A platformokat illetően természetesen a TV vezet, de a laptopok és a mobilok is népszerű tartalomfogyasztási eszközök. Kínában, Törökországban és Indiában ez utóbbiak különösen előkelő helyet foglalnak el a rangsorban.

 

A megosztott tartalmak között a TV-műsorok és a filmek vezetnek az USA-ban és az Egyesült Királyságban, a fejlődő országokban ezzel szemben a zene és az online videók megosztása a legnépszerűbb. Koreában pedig a mobilappokat osztják meg egymással leginkább az emberek.

 

Ami pedig talán a legmeglepőbb első pillantásra, hogy az emberek ötször nagyobb hányadban osztanak meg pozitív élményeket, mint negatívakat. Ehhez kapcsolódóan nekem rögtön a dicsekvés-effektus jutott eszembe, amit figyelembe véve máris érthető ez a túlságosan pozitívnak tűnő arány. A Facebook és a Pinterest, illetve még a Tumblr is gyakran merő dicsekvésfal, ahol mindenki megosztja a környezetével és követőivel, hogy éppen milyen jól érzi magát/milyen jót evett-ivott/milyen klassz dolgot vett meg éppen.

 

Ezzel együtt szembetűnő az adatok alapján, hogy az emberek sokkal nyitottabbak lettek és sokkal aktívabb tartalomfogyasztók, mint korábban. Az pedig, hogy leginkább a fejlődő országokban erősek ezek a tendenciák, nagyon pozitív fejlemény.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/06/14 Tíz éve sincs a digitális ügynökségeknek

Madalina Rita

A PR Daily-n találtunk egy cikket, illetve egy blogbejegyzés újraközlését, ami egy kisebb kutatás eredményeit vizsgálja. A lényege az volt, hogy a válaszadók szerint tíz éven belül eltűnnek a specializált kis digitális, közösségi médiás ügynökségek. Ezzel egyébként abszolút egyetértek, bár szerintem inkább a kifejezetten közösségi médiára fókuszáló cégeknek kell gyorsan újabb területek után nézniük. 

Vicces viszont, hogy ha megnézitek, egy közösségi médiával foglalkozó cég vezetője a szerző. Valószínűleg nevet és tevékenységet kell majd váltania az ügynökségének tíz éven belül. :)




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/03/12 A hét infografikája: bemutatkozik a mobinauta

FLOW PR

Ezúttal egy hazai, számunkra különösen kedves témával jelentkezik A hét infografikája rovatunk, melyből megismerhetitek napjaink tipikus okostelefon-felhasználóját, a mobinautát. A tipikus mobinauta olyan fiatal, magas státuszú és magas iskola végzettségű személy, aki gyakrabban olvas, sportol és hallgat zenét, mint a hagyományos telefonok tulajdonosai, valamint az átlagosnál nyitottabb az újdonságokra. Az okostelefon-használat a mobinauták egész napját végigkíséri. Legtöbbet reggel, mielőtt elindulnának otthonról, ebédszünetben, munkaidő végén és este interneteznek a telefonjukról. Az internetezés, böngészés mellett a telefonálás és a zenehallgatás is minden napszakban a legkedveltebb funkciók közé tartoznak. A reggeli órákban ezeken kívül még a hírolvasás és a játék, délben a Facebook és az emailezés, chat-elés, délután a Facebook és az SMS, este pedig a játék valamint a kapcsolattartást elősegítő funkciók, az email és a chat a legnépszerűbbek. A fenti tudnivalók, illetve az infografikában szereplő adatok az Ipsos és a Telenor közös kutatásából származnak.

mobinauta_infografika_02-01.png




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/11/20 A kommunikációs szakma előtt álló tíz legnagyobb kihívás

Sajti Botond

Milyen kihívásokkal szembesül a kommunikációs szakma napjainkban? Erre a kérdésre keresi a választ egy izgalmas tanulmány, amelyet a Plank Center tett közzé egy 23 országban, közel 4500 PR-szakember részvételével megvalósított felmérés alapján. Az anyag reális képet fest a kommunikációs szakmában aktuális problémákról, és egyben arra is enged következtetni, mely kihívások kezelése terén számíthatunk komolyabb előrelépésre, és mely kérdések maradhatnak hosszabb távon is nyitottak.

challenges.jpg

Az eredmények a napjainkban leginkább aktuálisnak tartott témák mellett komoly generációs szakadékokat is feltártak az idősebb PR-vezetők és a fiatal, feltörekvő generáció között. A kutatás egyik fontos megállapítása szerint ahogy a szakemberek idővel egyre tapasztaltabbá és elismertebbé válnak, úgy lesznek egyre magabiztosabbak saját döntéseikkel kapcsolatban, és egyre kevésbé nyitottak a kritikus véleményekre – inkább elképzeléseik megerősítését, mintsem megkérdőjelezését várják el környezetüktől. Ez szükségszerűen megnehezíti a gyors és hatékony igazodást a változásokhoz, ami a válaszadásban is megmutatkozott: az idősebb generáció sokkal komolyabb szakmai kihívásnak látta a digitális média terjedését és az információáramlás felgyorsulását, mint fiatalabb kollégáik, akik számára ez már inkább természetes jelenség, melynek kezeléséhez már rendelkeznek a szükséges képességekkel, nem pedig egy megoldandó, súlyos probléma.

Szintén érdekes különbségeket mutat a felmérés az eltérő kultúrákhoz tartozó országok között: a latin-amerikai országokban aktív szakemberek sokkal inkább nyitottak a változásokra és gyorsabban reagálnak az új trendekre, mint például brit és német kollégáik. Ebben közrejátszik az is, hogy a harmadik világbeli országokban a kommunikációs területen dolgozók átlagéletkora fiatalabb, mint a nyugat-európai országokban. Ráadásul utóbbiakban a szakmának is komolyabb hagyományai vannak, így művelői is kissé konzervatívabbak, nehezebben változtatnak a jól bevett(nek hitt) megoldásokon.

Közös pontnak tekinthető világszerte a kommunikációs munka mérhetősége iránti fokozódó igény, ami egy olyan problémát jelent a szakma számára, amelyről már évtizedek óta folyik a diskurzus, de általánosan használható megoldás máig nem született erre. Ezt amúgy jelenleg a latin-amerikai és az ázsiai országokban tartják a legfontosabbnak, de szinte mindenhol aktívan foglalkoznak vele.

De nézzük, mi is a tíz legfontosabb kihívás a kommunikációs szakemberek szerint világszerte e felmérés alapján!

  1. Az információáramlás gyorsaságának és mennyiségének kezelése
  2. A potenciális krízishelyzetek gyors és hatékony kezelése
  3. A digitális forradalom és a közösségi média előretörése
  4. A munkatársak elkötelezettségének erősítése
  5. A kommunikáció hatékonyságának mérése, számszerűsítése
  6. A transzparencia iránti növekvő igény kielégítése
  7. A tehetségek megtalálása, fejlesztése és megtartása
  8. A CSR-rel kapcsolatos igények kielégítése
  9. Kultúraközi különbségekből fakadó kommunikációs eltérések kezelése
  10. A szakma megítélésének javítása

theplankcenter.jpg

A megkérdezettek első helyre sorolták a megnövekedett információmennyiség kezelésének problémáját: hogyan azonosítsák a fontos és releváns tartalmakat, illetve hogyan menedzseljék a kapcsolatteremtésre, interakcióra irányuló lehetőségek (különböző felületek és eszközök) folyamatos bővülését. A gyorsuló információáramlással szorosan összefügg a krízishelyzetek kezelésének kérdése, amit az előbb említett trend értelemszerűen nehezebbé tesz. Ehhez kapcsolódik a digitális média terjedése is (forradalomról 2012-ben ebben a témában talán már túlzás beszélni – a felmérésben mégis így említik ezt a jelenséget), ami alapjaiban formálja át a kommunikációs szakma eszköztárát és napi gyakorlatát. Jelentős különbséget jelent viszont az egyes országok között, hogy ezt Észtország, Lettország és Oroszország csak az utolsó helyre sorolta a fontossági listán.

Nagy a nyomás a kommunikációs munka eredményeinek mérhetővé tétele terén a szakembereken, erre utal, hogy Nagy-Britanniában, Brazíliában, Mexikóban, Chilében, Indiában és Dél-Koreában egyaránt az első vagy a második helyre sorolták ezt a kihívást, ami összesítettben is az ötödik helyen végzett. Életkor szerinti megosztásban érdekesség, hogy a fiatalok szerint ez most a legfontosabb probléma (szemben idősebb, vezető beosztású kollégáikkal, akik inkább a digitális média terjedésének kezelését tartják a leginkább kihívást jelentő feladatnak).

A tehetségek megtalálása és kinevelése, illetve a munkatársak elkötelezettségének erősítése Latin-Amerikában, Indiában és Kínában egyaránt különösen komoly problémát jelent. Ezekben az országokban jóval előrébb sorolták ezt a kérdést, mint például Németországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban. Az utóbbi két országban a transzparencia és a CSR ügye is jóval hátrébb végzett a globális átlaghoz képest, kiemelten fontosnak tartják viszont ezeket a témákat a német szakemberek. Összesítettben utolsó helyre került a szakma megítélésének javítása, de a fiatalok körében ez a kérdés a legfontosabb kihívások közé tartozik.

A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogyan kezelik a szakemberek ezeket a kihívásokat. A digitális média terjedése kapcsán a válaszok nem voltak meglepőek: képességek fejlesztése, meglevő munkatársak továbbképzése, új szakértők, külső specialisták alkalmazása és a közösségi felületek monitorozása. Érdekesek voltak viszont a kommunikáció mérhetőségével kapcsolatos válaszok, a legtöbben ugyanis úgy nyilatkoztak, hogy a médiajelenlét monitorozásával és elemzésével kívánnak megfelelni a mérések iránti növekvő igényeknek, de sokan például a hatékonyságot az üzleti teljesítmény szintjén kívánják vizsgálni, míg mások a nem pénzügyi mérőszámokra fognak támaszkodni. Mindez arra utal, hogy rövidtávon továbbra sem számíthatunk a probléma megoldására.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá! · 1 trackback

12/10/29 A hét infografikája - karácsonyi e-kereskedelem

FLOW PR

Karácsonyhoz közeledve nem csak a hagyományos kiskereskedelmi forgalomban tapasztalható élénkülés. Az alábbi infografika az amerikai online boltok számai mellett bemutatja, hogy a közösségi média és a mobileszközök használata milyen hatással vannak a vásárlási szokásokra. Ezen felül megtudhatjuk, hogy a vásárlásokat leginkább milyen tevékenységek előzik meg, illetve, hogy mi motiválja a leginkább az online költéseket.

forrás




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/10/03 Táblagépen többet olvasunk

Berkes Ákos

A Pew Research legújabb kutatásából kiderül, hogy a hírfogyasztás mértékére igen kedvező hatással van mobileszközök terjedése. Minden feltételezéssel ellentétben a kutatásból kiderül, hogy minél több eszközt használunk, annál több hírt fogyasztunk: nem az egységnyi idő oszlik meg az eszközök között, hanem a tevékenységre szánt idő bővül azoknál, akik több eszközt is napi szinten használnak. 

Ráadásul a felmérés arra is rámutat, hogy az eszközök beszerzésével általánosan bővült a felhasználók egyéni, hírfogyasztással töltött ideje is. 

tl2.png

A legtöbben hosszabb riportokat, beszámolókat, blogposztokat vagy oknyomozó riportokat olvasnak tableten, mindezt munkaidő előtt és után. Ezen felhasználók 72%-a egyáltalán nem tudatosan kereste ezeket a tartalmakat, azokat ismerőseik, kedvenc bloggereik ajánlásai révén találták meg. 

Azok akik fizetett tartalmat fogyasztanak digitális formában általában mélyebb elkötelezettséggel is rendelkezik az adott sajtótermék iránt. Erre abból lehet következtetni, hogy magasabb azok aránya, akik nem csak digitális, de print előfizetésekkel is rendelkeznek.

tl2_1.png

Mindebből az általunk már többször és több fórumon is hangoztatott következtetéseket lehet levonni. Online tartalmainkat - ma már - elengedhetetlen többféle mobil eszközre is optimalizálni. Hirdetési portfóliónkat is ki kell terjeszteni ezekre az eszközökre. Valamint az elkötelezettség mértékének magasabb szintjére építve exkluzív és csak ezeken az eszközökön is elérhető tartalmakat is elő kell állítanunk leghűségesebb ügyfeleinknek, olvasóinknak, felhasználóinknak. 

Forrás: journalism.org




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/04/19 Google forradalom az online hirdetési piacon?

Berkes Ákos

A Google szerint van egy természetes folyamat, amely a technológia fejlődésével elkerülhetetlen: ahogy annak idején a TV újdonságként hatott, úgy fejlődik ma az online megjelenés és annak mérése is. Ezzel egyébként nem értek teljes mértékben egyet, hiszen míg a nézettségi adatokat és értékeléseket egy-egy reklámról vagy idősávról, műsorról évtizedekig ugyanazokra az adatokra és összefüggésekre alapozták, addig az online látogatottsági, elérési vagy akár a látogatókról rendelkezésre álló személyes adatok köre és az azok között feltételezett összefüggések egyaránt folyamatosan fejlődnek, bővülnek. És pont a fejlődésben rejlő lehetőségek jelentik a legnagyobb, legérdekesebb különbséget, nem a rendelkezésre álló adatok többlete. Ráadásul ezt az utat tapossa ki a Google is, tegnap jelentették be, hogy milyen új megoldásokat kínálnak a márkák online és mobil eszközös hirdetéseit kezelő és monitorozó partnereiknek, ezt nevezik Brand Activate Initiative-nek. 

Az Ad Age Digital konferencián prezentált új szolgáltatásokkal kívánják támogatni azokat, akik kielégítik az egyre jelentősebb igényt az élő statisztikák mentén történő folyamatosan tartalom-fejlesztésre. Nem titkoltan csatlakoznak ezzel egy korábbi kezdeményezéshez, mely azt célozza, hogy a rendelkezésre álló statisztikákat az iparági szakértők bevonásával folyamatosan az adott szektorok igényéhez igazítsák, a közös tapasztalat mentén pedig fejlesszék a szolgáltatásokat. Ez a 3MS (Making Measurement Make Sense) koalíció, ami kétségkívül a legnagyobb résztvevőjével gyarapodik a Google ezen a projektjével. 

A kulcsszó a Brand Activate Initiative kapcsán az élő adatok mentén történő azonnali reagálás és kampány-fejlesztés. A kampány egyes elemei vagy akár az egész megjelenés alakításán keresztül. Jelenleg két elemből áll a fejlesztésük. Az Active View a Google Display Network Reserve szolgáltatást használók számára lesz kezdetben elérhető, míg a DoubleClick for Advertisers-t használók egy kicsit később fogják megkapni. Ennek lényege, hogy kizárólag azokat a megjelenéseket számítják ezentúl az összesítésekben (végső soron a megjelenés alapú hirdetések esetében ez költségmegtakarítást, illetve ROI-biztosítást eredményezhet), amelyek a 3MS tervezett iparági szabványa alapján megfelelnek a valódi megjelenés szabályának: legalább 1 mp-ig látható a hirdetés a képernyőn, illetve az összes megjelenített hirdetés legalább 50%-ának teljesítenie kell ezt a kritériumot.

A másik az Active GRP, amellyel élőben tudjuk Google hirdetésünket finomhangolni. Ezek a változtatások, mentésüket követően, azonnal érvényesek lesznek már a következő megjelenésre is! Megváltoztatták az adatkezelési és -gyűjtési módszertanukat is, amit egyszerűen Robosztus módszertannak neveznek (Robust methodology), és egy korábban nem alkalmazott módon egyesítik a bejelentkezett felhasználókról és az anonim látogatókról rendelkezésre álló adatokat. (Azt állítják, hogy ennek során soha nem adnak ki az azonosítást lehetővé tevő adatokat személyeknek, csupán statisztikai szinten kerülnek feldolgozásra.)

További újdonságokat és fejlesztéseket ígérnek még a Brand Activate Initiative keretében, és ezeket további partnerek számára fogják elérhetővé tenni. Azt is tudni lehet, hogy minden hirdető számára biztosítják majd a szolgáltatásokat. Érdekes lesz figyelni a 3MS további kezdeményezéseit, mert ez az iparági standard a hirdetések mérése kapcsán például kifejezetten előremutató és hasznos megoldásnak tűnik, és valóban minden szereplő számára előnyös: a márkák biztosak lehetnek benne, hogy nem kidobott pénz az online hirdetés (ha eddig kételkedtek), a hirdetők, ügynökségek pedig pontosabb ajánlatot fognak tudni adni és megbízhatóbb eredményt fognak tudni szállítani. A hirdetést szolgáltatók pedig nagyobb bevételt remélhetnek, nagyobb piacról.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

12/01/16 A Facebook lehet az amerikai elnökválasztás elsőszámú indikátora?!

Berkes Ákos

Az amerikai elnökválasztás egy rendkívül összetett és elhúzódó folyamat. Rengeteg statisztika és közvélemény-kutatás készült a korábbi években és fog készülni idén is, ebben egészen biztos vagyok. (A világ első - megrendelésre készült - közvélemény-kutatása is egy amerikai elnökválasztási kampányban készült: 1824-ben Delaware államban.)

A legutóbbi elnökválasztással összefüggésben az Obama-kampány (és annak szervezése) miatt kerülhetett be a hírekbe a közösségi média, és leginkább a Facebook (felbecsülhetetlen mértékben profitált is ebből a vállalat). Az előrejelzések szerint augusztusra több mint 1 milliárd regisztrált felhasználóval rendelkező közösségi oldal idén sem szeretné, hogy a világszerte nagy érdeklődésre számot tartó esemény említésekor véletlenül kihagyhassák a nevét a tudósításokból. 

Idén már biztosra mennek: talán az egyik legnagyobb, politikával foglalkozó, közösségi elemeket is integráló portállal, a politico.com-mal jelentettek be együttműködést a múlt hét végén. Ennek lényege, hogy a Facebook összesíti, értékeli és megosztja a hírportállal azoknak a posztoknak a tartalmát, amelyeket az Amerikában tartózkodó felhasználók valamely elnökjelölttel kapcsolatban közzétesznek. 

A rendszer automatizált, tehát az egyes felhasználók politikai állásfoglalása sem a Facebook, sem a a Politico munkatársai számára nem lesz hozzáférhető. Csupán a pozitív és negatív hangnem elemzése és a jelöltek nevének említése kerül számszerűleg feldolgozásra. (Az ábra az egyes elnökjelöltek nevének említését mutatja számszerűsítve.)

Alapvetően hoz újdonságot a közvélemény-kutatások szempontjából ez a megállapodás. Lesznek akik felháborodnak a Facebook újabb személyiségi jogsértésén, hiszen amikor regisztráltunk, szó se volt arról, hogy harmadik félnek kiadják posztjaink tartalmának pozitív vagy negatív jellegét. De mivel valódi érdeksérelem nyilvánvalóan senkit nem ér, én inkább arra tenném le a voksom, hogy a jövőben arra számíthatunk, hogy hasonló, automatizált rendszerekkel egyre szélesebb körben fogják kutatni a közvéleményt. (Az ábra az egyes elnökjelöltek nevének említésekor használt szavak negatív felhangját mutatja összesítésben, és politico.com első elemzéséből származik.) 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/05/16 Ki csekkol be?

Madalina Rita

Egy Beyond nevű cég készített egy kutatást a lokalizációs appok régi és új felhasználói körében, és pár érdekes megállapításra jutottak, amiket mindenáron pozitívan szeretnének értelmezni. (Ez érthető is, mert egy éppen erre a témára építő konferenciát szerveztek.)

Érdemes végigböngészni, itt csak néhány adatot emelnénk ki: az amerikai userek döntő részben a Facebook Placest használják (90 %), a Foursquare csak 22 százalékos arányt ért el. A megkérdezettek 49 százaléka nem érez késztetést a becsekkolásra, 48 százalék pedig a magánszférával kapcsolatos aggályokat említette akadályként. Hozzá kell viszont tenni, hogy 50 százalékuknak nincs okostelefonja.

Mind az első fecskék, mind a tömegfelhasználók leginkább a kedvezmények miatt használják ezeket a szolgáltatásokat, de sokan a helyről szeretnének többet megtudni, ahol éppen vannak. Érdekesség, hogy a felhasználók 99 százalékát nem motiválja különösebben a badge-ek és a mayorség megszerzése. Igaz, szerintem ezt érdemes szkeptikusan értelmezni, mert itt valószínűleg arról van szó, hogy míg az emberek nagy része bevallása szerint soha nem néz reklámokat, addig gyakran kívülről fújja a szlogeneket.

Fontos még, hogy másra használják az emberek ezeket a szolgáltatásokat, mint amikről később online eszmét cserélnek, ebből kifolyólag például a Foursquare jelentősége nagyobbnak tűnik, mint a Facebook Places-é, ami nem fedi a valóságot.

A legfontosabb eredmény talán ezzel a kutatással kapcsolatban, hogy még mindig nagyon kevesen csekkolnak be Amerikában is, amit persze kiváló lehetőségként is fel lehet fogni. Ezenkívül a Facebook Places valószínűleg le fogja tarolni a konkurenciát és itthon is ez hozhatja el a tömegessé válást. Viszont csak akkor, ha lesz elég vállalkozó szellemű cég, akik belefektetik a szükséges erőforrásokat a dolog fellendítésébe. Hogy ez meg fog-e valósulni, kérdéses.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/02/16 Kisvállalkozások a közösségi médiában

Madalina Rita

Már több posztban is foglalkoztunk a kisvállalkozások és a közösségi média kapcsolatával és emeltük ki, hogy olyan eszközt kaptak a kezükbe, mely nemcsak, hogy költséghatékony módon tudja jelentősen megnövelni ismertségüket, hanem egyértelműen bővülhet ügyfélkörük is.

Az USÁ-ban ezt már senkinek nem kell bizonygatni, egyesek szerint ezen a színtéren várható a legnagyobb növekedés az online marketing költések terén ebben az évben. Egy rájuk szakosodott közösségimédia-kommunikációs cég megvizsgálta a felhasználói körének szokásait, ez alapján készített a Mashable egy összefoglalást. Érdemes megnézni, mert van benne egy-két tanulság, bár ha az itthoni viszonylatokra akarjuk vonatkoztatni az adatokat, akkor látható, hogy nálunk mindezek inkább a nagyvállalatok közösségimédia-használatáról mondhatók el egy-két kivétellel. 

Ilyen kivétel például, hogy az amerikai kisvállalatok nagyobb arányban vannak jelen a Twitteren, mint a Facebookon, ezt követi a LinkedIn, majd a Wordpress és a Flickr. Nálunk valószínűleg inkább a Facebook vezet, ha már közösségi médiáról van szó.

Jellemző és érdekes tapasztalat, hogy a felhasználókkal való interakció a Twitteren erősebb, viszont a Facebook generál több átkattintást a vállalkozások honlapjára. 

A cégek nagy része már rájött az alapigazságra, miszerint rendszeresen, tehát minimum naponta érdemes posztolni, ami ráadásul több visszajelzést is generál, mint a ritkábban elejtett bejegyzések.

Látható, hogy az amerikai piacon még a legkissebb sufnicég is mindent megtesz, hogy kitűnjön a tömegből, mindeközben azonban céltudatosan használják a lehetőségeiket, nem aprózzák el teljesen energiáikat. Várhatóan ez Magyarországon is jellemző lesz, bár nem ilyen mértékben, és arra is lehet számítani, hogy elsőként a hajnövesztő csodaszerek és hasonló termékek forgalmazói fognak túlburjánzani ezeken a csatornákon. Egy idő után viszont ez konszolidálódni fog, és végre a Facebookon is tudunk majd jó burkolót találni.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

3 komment

10/11/19 Nincs megfelelő csapat - avagy miért félnek a cégvezetők a közösségi médiától?

FLOW PR

Egy amerikai kutatás keretein belül (melyet a SmartBrief készített) 6500 üzleti döntéshozót kérdeztek meg arról, mennyire hasznos a közösségi média az üzleti életben, illetve, hogy mennyire alkalmazzák annak csatornáit. Mint a készítők hozzáteszik: a kutatásban való részvétel jelentkezés alapján történt, így valószínűleg a tudatosabb, aktívabb felhasználók felülreprezentáltak voltak. Ezt mutatja az is, hogy a válaszadók 60%-a használja a közösségi médiát. Az eredmények mindenesetre így is beszédesek.


A közölt számok alátámasztják, hogy a közösségi média, mint új üzleti kommunikációs csatorna gyerekcipőben jár, ugyanis a vállalkozások mintegy fele maximum egy éve kezdte használni ezeket a lehetőségeket, a kétharmad (66,5 százalék) 18 hónapon belül kezdte.  Azok közül is pedig, akik már legalább két éve használják a közösségi médiát, csak minden második adatközlő nyilatkozta, hogy vállalata rendelkezik teljes körű és teljesen kidolgozott közösségi média stratégiával. A megkérdezettek 15 százaléka tartja vállalata stratégiáját hatékonynak, és csak 7 százalék bevételszerzésre kifejezetten alkalmasnak. A vezető közösségi média használók közé - nem meglepő módon - a kommunikációs-, reklám- és marketingügynökségek tartoznak.


A megkérdezettek körében az aktivitást legtöbbször a top menedzsment fogja vissza. A vállalatoknak csak kevesebb, mint harmada nyilatkozott úgy, hogy a felső vezetés számára fontos a közösségi média kommunikáció, és ugyanennyien mondták azt, hogy pont a felső vezetés ellenállása miatt nincs a cégnél ilyen irány.

Ami a népszerűséget illeti, a csatornák között a Facebook vezet (49%), azt követi a twitter (40%),  de sokan írnak blogot (35%), említették továbbá a LinkedIn-t (28%) és a youtube-ot (24%) is.

A legtöbb vállalkozás célja (94%) a brandépítés, vagyis hogy ezeken a felületeken is növeljék termékeik, szolgáltatásaik ismertségét. 76 százalék direkt kapcsolatot szeretne építeni a célcsoportjaihoz ezeken a csatornákon. 55 százalék számára elsődleges cél még, hogy így generáljon forgalmat a weboldalára. Ami biztató szám: a válaszadók fele azért is tartja fontosnak ezeket a csatornákat, mert így megismerheti ügyfelei igényeit, illetve tud is reagálni azokra. Szintén ennyien új üzleti lehetőségek szempontjából is fontosnak tartják a közösségi médiában való jelenlétet.


Az ódzkodás okai nem meglepőek: legtöbben üzlet-biztonsági okok miatt fogják vissza magukat (33%), a válaszadók egyötöde pedig úgy nyilatkozott: nincs megfelelő csapata a feladatra.

Ami pedig a megtérülésről szóló információkat illeti: viszonylag sokakat érdekel a hatékonyság (46%), de egyelőre kevesen mérik azt megfelelő módon (15%).




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/11/05 Európai gyerekek a neten

FLOW PR

Itt a Trendlaboron gyakran tudósítunk az internethasználattal és médiafogyasztással kapcsolatos kutatásokról. Most egy nagyon széleskörű anyagot néztünk át, melynek címe "EU Kids Online" és 25 ország bevonásával készült. Célja, hogy nemzetközi viszonylatban is hiteles, összehasonlítható információval rendelkezzünk a 9 és 16 év közötti fiatalok netezési szokásaival kapcsolatban, megértsük a gyermekekre és a családokra leselkedő kockázatok komplex természetét.

A kutatás során véletlen mintavétel segítségével több, mint 23 ezer 9 és 16 év közötti internet használó gyermeket és szüleiket kérdezték az őket fenyegető online kockázatokkal kapcsolatban. A kérdések a következő témákat érintették: pornográfia, zaklatás, szexuális tartalmú üzenetek, ismeretlen emberekkel való kommunikáció és találkozás, potenciálisan ártalmas felhasználói tartalmak és személyes adatokkal való visszaélés. 
 
A projekt jelenlegi fázisában az adatok feldolgozása és az országtanulmányok elkészítése történik. Az eredmények az EU Kids Online II kutatás magyarországi partnerének, az ITHAKA Nonprofit Kft. weboldalán olvashatóak. Az igen részletes, közel 130 oldalas ábrákban gazdag elemzés sajnos, csakangol nyelven érhető el, de találunk egy könnyen emészthető magyar nyelvű kivonatot is a legfontosabb adatokkal, amely az értékes információk mellett tartalmaz triviálisnak tűnő következtetéseket is.
 
 
A legfontosabb tények:
 

A korosztály 85 százaléka otthon internetezik, 65 százalék az iskolában, 48 százalék rendelkezik a saját szobájában hozzáféréssel, 31 százalék pedig valamilyen mobil eszköz segítségével csatlakozik a világhálóhoz. Átlagosan 9 évesen kezdenek internetezni, és naponta 86 percet töltenek el szörfözéssel, több mint felük rendelkezik profillal valamilyen közösségi oldalon, az életkor előrehaladtával ez az arány folyamatosan nő. Általánosságban megállapítható, hogy országonként jelentős eltérések figyelhetők meg a feltett kérdésekkel kapcsolatban. Érdemes kiemelni, hogy azok a válaszadók, akik már találkoztak valamely kockázati tényezővel, általában gyakrabban történt ez offline, mint online körülmények között. Az életkor előrehaladtával a kockázatok összes típusa növekszik. 

Hazai eredmények:
 
Az európai gyermekek közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse közösségi oldalakon, 45 százalékuknak 100-nál is több online barátja van. A gyermekek 39 százalékának van valamilyen személyes tapasztalata a fent említett kockázatokat is rejtő tevékenységek valamelyikével kapcsolatban, szüleik pedig gyakran nem tudnak ezekről. A vizsgált korosztály mintegy 23 százaléka találkozott már pornográf tartalommal az összes médiumot figyelembe véve. Minden 12 gyermekből egy találkozott már valamilyen online kapcsolatával offline körülmények között is.
 
A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a vizsgált korosztály az internethasználat alapmutatóiban nem tér el jelentősen az uniós átlagértékektől. Ugyanakkor a digitális írástudás minőségi mutatóiban a magyar gyermekek inkább átlag alatti értékekkel jellemezhetők, továbbá fontos, hogy a szülői kontroll és támogatás hazánkban szintén jóval átlag alatti.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/28 Trendlabor Médiaindex 2010 - infografika

FLOW PR

Már korábban hírt adtunk az újságírók és a közösségi média viszonyát vizsgáló kutatásunkról, melyhez készítettünk egy infografikát annak érdekében, hogy egyszerűen át tudjátok tekinteni a legfontosabb adatokat. Ha valaki esetleg nem találkozott volna vele, most itt helyben megnézheti:

Trendlabor Médiaindex 2010




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/26 Itt a Trendlabor Médiaindex 2010!

FLOW PR

Jelentős változás előtt áll a magyar újságírás – ez derül ki abból a széleskörű, a közösségi média és az újságírók kapcsolatát feltérképező kutatásból, amelyet a FLOW PR és a Capital Research végzett 2010 nyarán. A most először kiadott Trendlabor Médiaindex a médiával és az online kommunikációval kapcsolatos legújabb trendeket, változásokat vizsgálja.

A Trendlabor Médiaindex eredményei azt mutatják, hogy a válaszadó újságírók többsége ismeri és használja a közösségi médiát, de azt még leginkább magáncélra teszik. Ugyanakkor abban szinte mindenki egyetért, hogy a közösségi médiában „jelen kell lenni”.
 

„A Trendlabor Médiaindex 2010 eredményei azt jelzik, hogy a magyar újságírás is követi a nyugat-európai trendet, és egyfajta forradalom előtti állapotban van: a közösségi média adta lehetőségek ismertek az újságírók előtt, bár még elsősorban magáncélra használják. De csak idő – rövid idő - kérdése, hogy ezeket a mindennapi munkájuk során is igénybe vegyék.” – állítja Szabados Krisztián, a FLOW PR ügyvezető igazgatója.

letölthető infografika - Trendlabor Médiaindex 2010
mindent a kutatásról: ITT!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

6 komment

10/10/14 e-book: a gyerekek nyitottak a digitális olvasásra, a szülők nem annyira

FLOW PR

Közhely, hogy a digitális média térnyerése és számos egyéb, komplex ok miatt a gyerekek kevesebbet olvasnak. 6-8 éves kor között a legmagasabb azoknak az aránya, akik az olvasás öröme miatt vesznek kézbe könyveket (minden második gyerek), aztán az életkorral egyre csökken ez a motiváció. Az olvasás kutatói és a tanárok természetesen nagyon fontosnak tartják, hogy az olvasás szeretete egyre több embernél tartósan megmaradjon. Ez fontos is, hiszen egy most készült olvasáskutatás szerint (a Harrison Group és a Scholastic Corporation készítette) a gyerekek 88 százaléka büszkeséget érez, ha elolvasott egy könyvet, valamint mind a szülők, mind a gyerekek majdnem fele úgy gondolja, hogy az olvasás legfontosabb hozadéka a képzelőerő fejlődése.

A szülők 71 százaléka szeretné, ha gyereke többet olvasna az olvasás öröme miatt, és a gyerekek háromnegyede is úgy érzi, többet kellene olvasnia. A szülők életkoruktól függően más taktikával igyekeznek olvasásra bírni a gyerekeket. Míg a kisebbeket egyszerűen tiltják a digitális világtól, a nagyobbak esetében odafigyelnek arra is, hogy érdekes könyvek legyenek otthon és maguk is ajánlanak könyveket gyerekeiknek. Mind a szülők (8 százalék), mind a gyerekek (25 százalék) csak kisebb hányada gondolja úgy, hogy a social media networking tevékenységek (például üzenetváltás) is az olvasás részét képezik.

Érdekes módon éppen egy digitális eszköz is segítségre lehet az olvasás népszerűsítésében: az e-book olvasó. A friss kutatás szerint (1045 fő gyerek, 1045 fő felnőtt megkérdezésén alapult) ugyanis a gyerekek 57 százaléka érdeklődik iránta, hogy ilyen módon olvasson. Érdekes azonban, hogy eközben az amerikai családoknak csak mintegy hat százaléka rendelkezik digitális olvasóval, és csak 16 százalék tervezi a beszerzést egy éven belül, míg 78 százalék egyáltalán nem. Ennek az elutasításnak a digitális technológiáktól való félelmen kívül kézenfekvő oka lehet az is, hogy maguk a szülők sem olvasnak olyan szívesen. Pedig a 9-17 évesek harmada szerint nagyobb élmény az olvasás és bevallásuk szerint többet is olvasnának, ha az adott könyv e-book formájában is elérhető lenne. A 6-17 évesek negyede legalább egy könyvet elolvasott már digitálisan (legtöbb esetben számítógépen/laptopon). A kutatók megjegyzik: a szülői ellenérzések is érthetőek a digitális tartalmak iránt, mivel a kutatás szerint a gyerekek (9-17 évesek) 39 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a neten található információk mindig igazak. Ez nagyon súlyos szám, nem gondoljuk azonban, hogy a kritikus gondolkodás és a források közötti szelekció készségének elsajátítását éppen az e-book terjedése vagy akár maga az internet gátolná.

Jelenleg ennek a fejlődő szereplőnek 5-10 százalékra teszik a piaci részesedését, ami nagyon jó arány, tekintve, hogy számos sikerkönyv az író döntése miatt nem is érhető el digitális formában (például a Harry Potter-sorozat). És bár az eszköznek egyelőre magas az ára (egyre több az ingyenes verzió is) és még azt sem tudhatjuk, milyen formában lesz igazán sikeres, a kiadók kezében fontos eszköz lehet az olvasás megszerettetésében és a gyerekek olvasáshoz való visszacsábításában.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

10/08/02 Web2 Panoráma - 3. rész

FLOW PR

Az internet arra jó többek között, hogy megosszuk magánéletünket a világgal. A közösségi média pedig arra is alkalmas, hogy mások beleszóljanak, véleményt mondjanak a magánéletünkről. Kellőképpen extrovertált embereknek találták ki a CoupleSpark oldalt, ahol a (házas)párok oszthatják meg párkapcsolati vitáikat a világgal, majd vadidegen emberek szavaznak róla, és elmondják véleményüket, jótanácsaikat.

 

A folyamat egyszerű: a felhasználó beírja a vita tárgyát pro és kontra, majd az olvasók szavaznak, hogy a férinak vagy a nőnek adnak igazat, illetve kommentelik az ügyet. Egy példa: az egyik férj arra panaszkodott, hogy harminc évesen csak havonta egyszer engedi az asszony a szexet. Szerinte ez kevés, és neki több jár, miközben az asszony azzal érvelt, hogy ez bőven elég. Lehet tippelni, hogy az olvasók többsége kinek adott igazat...

Egy másik esetben egy frissen eljegyzett nő írt panaszos levelet, akinek nem tetszett az eljegyzési gyűrű, amit a párja vett neki és ezt szóvá is tette. A férfi persze kiakadt azon, hogy a lánynak kifogása van a baromi drága gyémántgyűrű ellen.

A CoupleSpark-ot egy hete fedeztük fel, akkor átlagban 45-50 szavazat érkezett egy-egy kérdésre. Ma megint megnéztük az oldalt, és már 6-700 szavazat látható, és a kommentek száma is látványosan megugrott. Valószínű tehát, hogy ez egy nagyon sikeres honlap lesz.

A párkapcsolatokról ugorjunk át a közösségi kapcsolatokra. Egy nagyon érdekes és hasznos oldalra bukkantunk a minap. A PeerIndex azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy logaritmus alapján értékelje a közösségi média felhasználóinak befolyását, véleményformáló képességét. Az oldal működtetői folyamatosan nyomon követik a Twitteren, a Facebook-on és a LinkedIn-en zajló eseményeket - kik, milyen témában, milyen gyakran szólalnak meg, hányan követik a megszólalásaikat, stb. - és ezek alapján határozzák meg, hogy az egyes témákban kiknek a véleménye bír a legnagyobb befolyással az interneten.

Vegyünk egy példát: ha beírjuk az oldal keresőjébe, hogy social media, kiadja azokat a figurákat, akik ebben a témában a legaktívabbak (a PeerIndex szerint Adam Ostrow, a Mashable főszerkesztője a legfontosabb véleményformáló ebben a témában.), hányan érdeklődnek a téma iránt, hetente hány tweet, komment, poszt, stb. születik erről a az említett három weboldalon, és még számos más hasznos adatot. Az oldal hasznosságát leginkább abban látjuk, hogy ha valaki egy téma iránt érdeklődik, a PeerIndex segítségével könnyen beazonosíthatja a téma véleményvezéreit, és követheti tevékenységüket.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/05/04 Amerikai Twitterhasználók

PrivyCouncil

 

Egy amerikai kutatócég felmérést készített a Twitter ismertségéről, felhasználóiról és a használati szokásokról, ezeket foglaljuk össze abszolút olvasóbarát módon nagyon röviden:

  • Az eredmények azt mutatják, hogy két év alatt lényegesen megnőtt azok száma, akik ismerik a Twittert. 2008-ban csupán 5 százalék tudta, hogy mi ez, míg idén már az emberek 87 százaléka hallott róla.
  • Az emberek mindössze 7 százaléka használja, ez ugyan 17 millió amerikait jelent, azonban a Facebook-felhasználók még mindig hatszor ennyien vannak.
  • A használók 25 százaléka afro-amerikai, amiről elmondható, hogy a népesség ezen csoportja felülreprezentált népességbeli arányához képest, mintegy kétszeresen. Ennek megfelelően minden negyedik twitterező afro-amerikai az USA-ban.
  • A Twitter-használók többsége csak mások követésére használja a szolgáltatást, 53 százalék sosem ír.
  • A social mediát használók közül kiemelkednek a twitterezők a brandek követésének magas arányával: háromszor annyian követnek valamilyen márkát vagy céget, mint a többi social network használói. Érdekes emellett, hogy a Twitter használói a magasabb jövedelmű háztartások közül kerülnek ki.
  • A Twitter természetes közvetítője a breaking news típusú híreknek, melyek elsősorban a televízió közvetítésével kerülnek át a közösségi médiába, jellemzően a Twitteren keresztül. Így a twitterezők körében a televízió továbbra is népszerű hírforrás.
  • A Twitter arat az iPhone és egyéb okostelefonok használói között, minden ötödik twitterező napi több alkalommal ezeken keresztül használja a Twittert, míg minden harmadik legalább egyszer.

A felmérés készítői javaslatokat is megfogalmaztak a Twitter népszerűsítésére vonatkozóan:

  • Még mindig szükséges a szolgáltatás pozicionálása, hiszen sokak számára nem egyértelmű, hogy mire lehet a Twittert használni és mik az előnyei.
  • Mivel az amerikaiak 70 százaléka használja az sms-t, a Twitterrel való megbarátkozás módja a kutatók szerint az is lehet, hogy a kommunikációban az sms-ezés és a twitterezés közötti hasonlóságot mutatják be.
  • Egy másik lehetséges út az lehetne a használók körének növelésére, ha a Twitter is népszerűsítené a saját oldal létrehozásának lehetőségét, mert itt a Facebookhoz hasonlóan megteremtődik a kapcsolatépítés lehetősége.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/04/07 Egymás szemében - újságírók, bloggerek, pr-esek Amerikában

Madalina Rita

A PR Week és a PR Newswire egy közös kutatást végzett, amelyben az USÁ-ban és Kanadában dolgozó újságírók, bloggerek és pr-esek munkájukhoz való viszonyára kérdeztek rá. Ennek tapasztalatai többek között a következők:

- A print média zsugorodása és egyre bizonytalanabb helyzete, az elbocsátások miatt érzett aggodalom az előző évekhez képest csökkent, valószínűleg az online területen jelentkező újabb lehetőségek miatt.

- Többségük megnövekedett munkamennyiségről számolt be, részben éppen azért, mert az online kiadványba, illetve a cég blogjába kellett írnia.

- A megkérdezettek nagy része úgy ítélte meg, hogy munkáját nagyban meghatározzák az elbocsátások és a költségcsökkentés, és ez így is marad a következő három évben. Viszont a médiaipar elsődleges motorját sokan az online újságírásban látják.

- Hogy mi számukra a legfontosabb? A tömegek edukálása és tájékoztatása, valamint sztorik elsőként történő kirobbantása. Új kérdés volt, melyre sokan igencsak helyeslően válaszoltak, hogy fontos-e a személyes brand építése.

- És most jöjjön egy nagyon érdekes rész: a bloggerek nagy része (52 %) újságíróként tekint önmagára annak ellenére, hogy nem profik, azaz csak 20 százalékuk számára nyújt ez állandó bevételt.

- A bloggereknek 91, az online újságíróknak pedig 68 százaléka kutakodik blogokban, míg a napilapok és folyóiratok munkatársai csak 35, illetve 38 százalékban támaszkodnak rájuk. (Valószínűleg a témakeresést is ideértették).

- Összességében a közösségi site-okat viszont már csak 33 százalék használja. Legkevésbé a Twitter népszerű forrás.

- Ami a pr-eseket illeti: még mindig az e-mail a legfontosabb eszközük a témák ajánlására, azonban az újságírók 43 százaléka arról számolt be, hogy kapott már közösségimédia-csatornákon keresztül javaslatokat egy-egy pr-estől. Ez magasabb az előző évben regisztrált 31 százaléknál, aminek az lehet az oka, hogy hatékonyabbnak bizonyul ez a módszer: a pr-esek arról számoltak be, hogy a közösségi site-okon történő témajavaslat 70 százalékban sikeres.

- És mégegy nagyon fontos megállapítás: a pr-esek úgy látták (szemben az újságírókkal), hogy a szerkesztőségi tartalom és a fizetett megjelenések közötti határ nem elég éles. Az előzőt egyre jobban befolyásolja az utóbbi - 40 százalékukkal megtörtént már, hogy lényegében egy megvásárolt hirdetésért foglalkoztak ügyfelükkel egy cikk erejéig.

Kíváncsi lennék, hogy itthon milyenek a tapasztalatok.

 

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!