19/02/14 Kutatás: hódít az Instagram az újságírók körében

Sajti Botond

Négyszeresére nőtt az Instagramot rendszeresen használó újságírók száma 2014 óta a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérés eredményei alapján, így mostanra a sajtó munkatársainak közel fele megtalálható a legnépszerűbb fotómegosztón. A Facebook-felhasználók arányának növekedése is folytatódott, mostanra gyakorlatilag szinte mindannyian naponta felkeresik az oldalt. Csökkent viszont a blogok népszerűsége, az újságírók blogolási kedve a 2010. évi szint alá, 23%-ra esett vissza, és már csak harmaduk olvas napi rendszerességgel ilyen típusú tartalmakat.

Immár harmadszor mértük fel az újságírók közösségimédia-használatát. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatásunk keretében egyaránt vizsgáltuk az egyes csatornák ismertségét, használatuk rendszerességét, illetve a közösségi média megítélésének alakulását. Az eredmények összehasonlításából kiderül, hogy míg 2014-ig a Facebook munkacélú használata terjedt a leggyorsabban a sajtó munkatársai körében, addig az elmúlt négy évet már az Instagram térhódítása jellemezte.

A különböző közösségi felületeket jól ismerők, illetve rendszeresen használók aránya egyaránt az Instagram esetén nőtt a legdinamikusabban: a korábbi 25%-kal szemben jelenleg már az újságírók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tisztában van a fotómegosztó funkcióival, működésével. Ennél is látványosabban, négyszeresére nőtt azok száma 2014 óta, akik hetente több alkalommal instagramoznak, így mostanra a médiában dolgozó szakemberek közel fele a csatorna rendszeres felhasználójává vált. Ennek hatása az olyan sajtómegjelenések esetén is megfigyelhető, amelyek elsődleges forrásául az Instagramon közzétett posztok vagy story-k szolgáltak. Ilyen anyagokkal az online híroldalak mellett már a legnagyobb elérésű televíziós esti híradásokban is egyre gyakrabban találkozhatunk. A fotómegosztó felhasználóinak száma tehát látványosan nőtt a sajtó munkatársai körében az elmúlt négy év során, és várakozásaink szerint ez a trend a következő időszakban is folytatódni fog.

mediaindex_insta_fb_hu.jpg

Folytatódott a Facebook-ot naponta felkereső újságírók arányának növekedése, ami a korábbi 87%-hoz képest mára meghaladta a 95%-ot. A Facebook és a Youtube ismertsége, illetve a regisztrált felhasználók száma érdemben nem változott, mivel mindkét érték már 2014-ben elérte lehetséges maximumát. Növekedésnek indult a LinkedIn-t rendszeresen felkeresők száma, de még mindig csak a sajtó munkatársainak mindössze ötöde lép be erre a felületre legalább hetente néhány alkalommal.

Fordulat állt be a blogok iránti újságírói érdeklődés alakulásában, a 2010 és 2014 közötti jelentős növekedést az elmúlt négy évben visszaesés követte. Feléről harmadára csökkent a blogokat naponta olvasók aránya, a válaszadók ötöde pedig már egyáltalán nem olvas ilyen tartalmakat. Míg 2014-ben az újságírók harmada írt egy vagy akár több blogot, mostanra ez alig 23%-ukról mondható el, ami a 2010. évi szintet is alulmúlja. Nincs változás ugyanakkor a kommentelés terén: a megkérdezettek négyötöde továbbra is csak ritkán vagy egyáltalán nem ír hozzászólásokat a blogposztokhoz.

mediaindex_blog_hu.jpg

Továbbra is kifejezetten aktívak az újságírók a különböző tartalmak megosztásában: tízből kilencen osztanak meg linkeket, képeket, videókat és dokumentumokat ismerőseikkel a közösségi felületeken vagy emailben.

A klasszikus média és a közösségi média viszonyának megítélése nem változott számottevő mértékben 2014-hez képest: továbbra is minden második újságíró úgy látja, hogy a közösségi és a hagyományos média szerepe egyaránt fontos a tömegtájékoztatásban.

mediaindex_2019_share_hu.jpg

A Trendlabor Médiaindex felmérésről

A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/04/16 Húsvéti tojásvadászat okostelefonnal

Tarján Eszter

New York városában idén szokatlan tojásvadászat veszi kezdetét. 200 darab, közel egy méter magas, híres dizájnerek (Tommy Hilfiger, Jeff Koons, Martin Handford) munkáival díszített Fabergé tojásokat rejtettek el a város különböző pontjain. Ezekre vadászhatnak a városlakók okostelefonjaik segítségével április 1. és 17. között. Amikor valaki megtalál egy tojást, egy ingyenes applikáció segítségével be tud csekkolni a helyszínen. Ha 10 felhasználó megerősíti a tojás lelőhelyét, nyilvánossá válik és felkerül egy interaktív térképre. A leggyorsabb tojásvadász egy 30 000 $ értékű Fabergé medált kap ajándékba.

dnews-files-2014-03-faberge-big-egg-hunt-670--jpg.jpg

A Nagy Tojásvadászat - amelyet először 2012-ben Londonban rendeztek meg - a Guinness Világrekordok között is szerepel, mint a legtöbb embert (>7 millió fő) megmozgató és a legtöbb adományt gyűjtő (>1 millió font) közösségi játék. Az esemény jól ábrázolja azt a látható tendenciát, hogy a közösségi applikációk segítségével egyre több embert lehet megmozgatni, és nem csak a négy fal között lehet alkalmazni ezeket a megoldásokat, hanem a városi és szabadtéri felhasználás is egyre hatékonyabbá válik. A jövőben is egyre több olyan alkalmazás várható, amelyek segítségével interaktív és izgalmas platformokra helyezik a hangsúlyt az okostelefonokra tervezett applikációk használatában.     




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/03/17 Trendlabor Médiaindex 2014: Facebookoznak és blogolnak a magyar újságírók

FLOW PR

Négy évvel az újságírás és a közösségi média kapcsolatát vizsgáló első kutatásunk után most megismételtük a felmérést, mivel kíváncsiak voltunk, hogyan változott a digitális felületek használata az újságírók körében, illetve mennyiben tekintenek másként most ezekre a felületekre, mint 2010-ben. Akkor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek csak egy része ismerte és használta aktívan ezeket az oldalakat, és ők is inkább személyes célokra. A felmérés idei ismételt elvégzéséből ezzel szemben kiderült, hogy az újságírók ma már fontos munkaeszköznek tartják a közösségi felületeket: többségük mostanra nemcsak hasznos forrásként tekint ezekre az oldalakra (bár továbbra is vannak fenntartásaik a közösségi felületekről szerzett információk hitelességgel kapcsolatban), de jelentős hányaduk maga is részt vesz a közösségi tartalmak előállításában.

A legszembetűnőbb változás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy a médiában dolgozó szakemberek körében megduplázódott a blogokat használók aránya. Jelentős mértékben nőtt továbbá a videómegosztók népszerűsége, ellenben a többi közösségi csatornát továbbra is kevesen használják.

mediandex2014hasznalat.jpg

A közösségi oldalak közül értelemszerűen a Facebook a legismertebb és egyben legaktívabban használt a hazai újságírók körében. A regisztráltak aránya tovább nőtt az elmúlt négy évben, így mára gyakorlatilag minden újságíró (97%) megtalálható az oldalon, amely – a magáncélú felhasználás mellett – mára egyértelműen munkaeszközzé vált: közel 90% a munkavégzés során (is) használja az oldalt. Jelentősen, 93%-ra nőtt emellett a YouTube-felhasználók aránya. A LinkedInt csak az újságírók negyede ismeri jól, illetve használja aktívan, holott körükben a regisztrált felhasználók aránya meghaladja a 40%-ot.

mediaindex2014oldalak.jpg

A Trendlabor Médiaindex a FLOW PR idén második alkalommal elvégzett kutatása, melynek célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010 őszén készült. 

Letölthető infografika - Trendlabor Médiaindex 2014

Mindent a kutatásról ITT




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/10/07 Katasztrófahelyzetek kezelése külföldön és itthon

Varga Zita Hella

Dr. Kriskó Edina egyetemi adjunktus (Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar) régóta vizsgálja az újmédia eszközök alkalmazását a kommunikációban, a válsághelyzetekben. Évek óta hangoztatja ő is, hogy a közösségi média fejlődése és térnyerése következtében a katasztrófavédelmi szervek sem támaszkodhatnak csupán a hagyományos médiára és eszközökre a nyilvános kommunikációban.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán október 4-én megrendezett, „A válság hatása az intézményi kommunikációra” című konferencián dr. Kiskó Edina két kommunikációs szempontból izgalmas eset kapcsán hasonlította össze a hazai és amerikai trendeket. Mivel a 2013. márciusi hóhelyzet kapcsán sok elemzés napvilágot látott, ezért minket elsősorban az érdekelt, hogyan látja a szakember az állami szervek közösségi média kommunikációját az áprilisban történt bostoni robbantás kapcsán. Természetesen a beszélgetés során kikerülhetetlen volt, hogy ne történjen meg a magyar és az amerikai helyzet összehasonlítása.

Krisko_Edina_bgf.jpg

Miért pont a magyar hóhelyzet és az amerikai bostoni robbantásos merénylet kommunikációját hozta példaként előadásában?

Mert csak egy hónap különbség van a két eset között, és éppen ezért számomra is nagyon szembeötlő volt az a különbség, amennyivel az amerikai szervek előrébb tartanak az újmédia eszközök használatában.

A bostoni eset azért is nagyon érdekes, mert ha most eltekintünk a hagyományos és online sajtómegjelenésektől (csak a Boston Globe több mint 500 cikket jegyez a témában), akkor azt látjuk, hogy a Boston Police Department a merényletet követő 3 óra elteltével rendkívül tudatosan irányította kommunikációját az újmédia eszközök segítségével is.  Helyi idő szerint délután 2 óra 50-kor és 12 másodperccel később bekövetkező robbanásról szóló hír kapcsán kb. 3 óra elteltével került fel a szakszerű tájékoztatás a Facebookra és a Twitterre, és onnantól kezdve folyamatosan érkezett az információ. Az elkövetkező napokban (április 15-19.) 155 tweet indult útjára a Boston Police Department profiljában, és ezt mintegy 60 bejegyzés kísérte a Facebookon.

De számos más újmédia eszköz szerepet kapott a bostoni merénylet kommunikációjában. A Google Person Finder – alkalmazás, amelyet már a Haiti földrengéskor is használtak a szeretteiket felkutatni akaró netpolgárok - a bostoni robbantáskor külön témát indított: Boston Marathon Explosions címmel[1]. A YouTube ugyancsak külön csatornát szerkesztett Boston Marathon Bombings néven.[2]

Ugyanakkor előadásában arra utalt, hogy a közösségi média – bár megkerülhetetlen – mégsem a legmegbízhatóbb eszköz.

A közösségi média 3-5 évvel ezelőtt még az intimitást, bizalmat és személyességet jelentette a hírfolyam szempontjából. Az olyan microblogok, mint a Twitter az első kézből jövő információk, telefonnal készített fotók és hangfelvételek azonnali spontán közzétételét jelentették, ahol a tartalmat még nem szerkesztették médiamunkások és pr-esek. Ma ez változóban van, és ezzel együtt a kezdeti frissesség és vitalitás is csorbát szenved, a hírek késnek, tudatosabban konstruáltak.

Ezt látjuk Boston kapcsán is, ahol órák telnek el, mire a rendőrség profiljában megerősíti a robbantások tényét. De megteszi és ezzel óriási nyilvános hírfolyamot indít. Az alig fél órával az első bejegyzés után születő hírnek, amely a 2 halottról és a 22 sebesültről számol be, már 7400 megosztója van (retweet). Ez a szám emelkedik az olyan közléseknél, ahol az áldozatok vagy a feltételezett elkövetők letartóztatásának meg(nem)történte kerülnek középpontba (8000, majd 10000 fölé kúszik a megosztások száma).

Ugyanakkor a hírfolyamokban megjelent jó pár olyan hír, amely azóta sem bizonyult igaznak. A bostoni terrorcselekmény kapcsán erre is találunk példát szép számmal:

  • a bostoni JFK Könyvtárban is volt egy robbantás összefüggésben a maratonival
  • egy szaúdi személyt már letartóztattak a bombák miatt
  • egy repeszgránátoktól sebesült muszlim férfit őriznek valamelyik kórházban, aki érintett a merényletben
  • a megosztások pénzadományokat jelentenek a sebesültek számára, oszd meg…
  • a célba ért futók tovább futottak egyenesen a kórházig, hogy vért adjanak a rászorulóknak stb.

Minden információ hitelesnek tűnő forrásból származott, azonosítható módon és egymástó függetlenül jelent meg, mindazonáltal egyetlen egy sem bizonyult belőle igaznak, ennek ellenére váltak tényekké a Twitter által.

Az interjú elején megemlítette, hogy nagy a különbség a hazai és az amerikai szervek közösségi média használata kapcsán. Miben látja a különbségeket?

A két eset, a hóhelyzet és a bostoni merénylet kommunikációs kezelése, mintha azt sugallná, más-más fejlődési fázisban járunk a válságkommunikáció terén.

Itthon még nem látjuk, vagy ha látjuk[3], nem merjük meglovagolni a közösségi média-eszközök előnyeit. A hóhelyzet kommunikációs kezelése világosan megmutatta, hogy a hatóságok, s érintett szervezetek éltek az online kommunikáció (első generációs) eszközével, de nem használták ki a lakosság sokkal közvetlenebb és gyorsabb elérését jelentő második generációs (web 2.0-ás) alkalmazásokat, a közösségi média eszközeit. Ahogy jómagam, évek óta hangoztatom (Kriskó, 2012a, 2012b, Kriskó, 2012c), és jelentésében az ombudsman is leszögezi „… megállapítható, hogy a „webkettes” technológia ugrásszerű fejlődése és elterjedése következtében a katasztrófavédelmi szervek sem a lakosságfelkészítés, sem pedig a kríziskommunikáció esetében nem támaszkodhatnak csupán a hagyományos médiára és kommunikációs eszközök használatára.”

A bostoni robbantásos merénylet pedig azt példázza, hogy a külföld, aki megint előttünk jár, már a hibák és nehézségek kiküszöbölésére hívja fel a figyelmet.

Az újságírók joggal látják a jelenségben a „médiatölcsér” fejre állítását, ahol az ő kapuőri szerepük megszűnik, és a hivatásosok által szelektált és szerkesztett tartalmak helyett áramolhat minden információ kéretlenül és igaztalanul is. Ez aláhúzza a klasszikus újságírás olyan alapvető tételét, minthogy a híreket legalább két független forrásból ellenőrizni kell.

Szervezeti oldalról az információk kontrollja igényel újabb és újabb felkészültségeket, a közösség, a szleng ismerete, a dinamikák helyes alakítása. Magyar oldalról az elhatározás bátorsága hiányzik talán még.

 

 



[3] Itt meg kell jegyeznünk, hogy sok előremutató szakmai vita volt már hazánkban a második generációs webalkalmazások rendészeti működésben való megjelenésének lehetőségeiről. Említhetnénk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészetelméleti Kutatóműhelyének rendezvényeit, vagy a Pécsi Határőr éves konferenciáját.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

13/08/05 Elég gyakran posztolsz? Ellenőrizd!

Sajti Botond

Mára közhelynek számít, hogy a közösségi felületek vállalati kommunikációs alkalmazása során (is) kulcsfontosságú az általunk kezelt oldalak, csatornák rendszeres frissítése. Az egyéb teendők feltorlódásából vagy akár a jelenlegi nyári időszakban különösen aktuális szabadságolásokból fakadó időhiánynak esetenként mégis épp ez az alapelv esik áldozatául. Ennek megelőzésében segít az alábbi infografika, melynek segítségével hetente ellenőrizhető, sikerült-e kellő gyakorisággal ellátni friss információkkal követőinket a különböző felületeken. Természetesen ez csak egy elnagyolt ajánlás, amelyet a digitális stratégiánk vonatkozó irányelvei, illetve a helyi sajátosságok mindenkor felülírnak, ráadásul továbbra is azt valljuk, ebben a kérdésben nincsenek általános érvényű szabályok, de ezzel együtt hasznos segítség lehet a közösségi kommunikációnk rendszerességének ellenőrzésében.

WBG_Sensible_SocialMediaChecklist_v2.0.jpg

Forrás




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/06/28 Máris nyomul az Instagram videó

KissAniko

Friss statisztikák szerint az Instagram videó megjelenésével egyidőben drasztikusan csökkent a Twitter által indított Vine videók megosztása. Míg azt megelőzően 2,5 millió volt ez a szám, addig másnapra már csak 1,5 milliót regisztráltak, sőt azóta már csak napi 900.000 megosztás történik.

Sok különbség a két szolgáltatás között nincs, de a Twitter máris igyekszik új funkciókkal gazdagítani a Vine-t, hogy előnyt nyerhessen. Kérdéses, hogy sikerülni fog-e: az Instagram és a Twitter két új platformjával nem szűz tömegek találkoznak, már mindkettőnek van stabil felhasználótábora. Ezek ugyan átfedésben vannak egymással, de a két felület által diktált eltérő szemlélet mindenképpen befolyásolja a felhasználói összetételt ia.

Az Instagram már eleve a képekről szólt, a Twitter viszont a szövegekről. Az Instagramhoz képest az Instagram videót használni már csak részletkérdés, a Twitterezők viszont nem feltétlenül fognak késztetést érezni Vine videók elkészítésére.

Természetesen lehet turbózni a dolgot marketinggel és felhasználói élményekkel, de már most arra tippelek, hogy az Instagram video fog győzni.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

3 komment



süti beállítások módosítása