Akik a közösségi média trendeket elemezve ma is olyan kérdésekre keresik a választ, hogy mik lesznek a jövő legsikeresebb alkalmazásai, melyik startupból lesz a következő Facebook vagy a következő Twitter, rossz úton járnak. A trendek mostanában világszerte láthatóan nem elsősorban alkalmazások vagy adott elgondoláson alapuló technológia mentén (pl. geolokáció, augmented reality, stb.) rajzolódnak ki. Ha a tömegeket megmozgató online megoldásokat a kommunikáció alapegységeinek szintjén vizsgáljuk, egy meghatározó közös vonást fogunk ezekben találni: a képeket.

1. Az elmúlt egy-két évben két közösségi hálózat növekedett minden egyébnél gyorsabb ütemben: a Pinterest és az Instagram. Mindkettő képek megosztásán és / vagy készítésén alapul.

2. A Facebookon használatos poszttípusok közül magasan a képek, fotók generálják a legnagyobb interaktivitást, de mindez a blogokra is igaz: az olvasók jobban szeretik a sok kép – kevés fotó típusú posztokat, mint a szöveges cikkeket.

3. Továbbra is töretlen az infografikák terjedése, ma már szinte bármilyen témáról találhatunk releváns és friss grafikus összefoglalókatt. Sőt mára az infografika-készítő megoldásokból is széles a választék.

4. A mobileszközök kezdetben inkább csak új extraként funkcionáló kamerái mára fontos alaptartozékká, s egyben a kompakt fényképezőgépek komoly versenytársaivá váltak azzal a jelentős előnnyel, hogy előbbiekről egy kattintással közzétehetőek akár egyszerre több online felületen is a képek. Szintén döntő tényezővé vált ezen eszközök a versenyében a kijelző felbontása, minősége.

Mi áll ennek hátterében? Ahogy egyre több csatornán, felületen és eszközön áradnak az információk, a felhasználók óhatatlanul is a könnyebb ellenállás irányába mozdulnak el – amit egy pár másodperc alatt befogadható kép vagy fotó jelenthet a hosszú szövegekkel szemben. A közösségi médiában ráadásul sokkal inkább a kommunikáció rituális (közösségteremtő- és megtartó) funkciója érvényesül a puszta információátvitellel szemben, s előbbi szintén a vizualitást részesíti előnyben. Korábban például csak részletes magyarázat után tudtuk a társalgás tárgyává tenni, ha valami érdekes láttunk az utcán, ma viszont már egyszerűen csak megmutatjuk (sőt, megosztjuk) az erről készült fotót az okostelefon segítségével.

Milyen tanulságokat vonhatnak le mindebből a vállalati kommunikációs szakemberek? Jó esetben nem azt, hogy „csináljunk akkor gyorsan még egy céges Pinterest-profilt is, posztoljunk vállalati Instagram-fotókat, és ezentúl mindenről készítsünk infografikát, mert ezek most olyan menők". Egyrészt amíg nem definiáltuk pontosan, mit várunk ezektől az eszközöktől, kiket szeretnénk megszólítani a segítségükkel és hogyan illesztjük be mindezt a vállalati kommunikációs stratégiába, akkor még rövid távon sem fognak értékelhető eredményt hozni. Másrészt hosszú távon nem lesz elegendő önmagában az aktuálisan elérhető és népszerű közösségimédia-megoldások használata. A médiafogyasztási és tartalomelőállítási szokások átalakulását a vállalati kommunikáció minden területén figyelembe kell venni, és a régóta használt eszközöket és koncepciókat is felül kell vizsgálni, vajon elég erősek-e vizuálisan ahhoz, hogy ma is megállják a helyüket. Természetesen ez nem jelent leszámolást a folyó szövegekkel, a könyvek sem fognak eltűnni (sőt táblagépen hajlandóak vagyunk többet is olvasni), és számos területen továbbra is indokolt és hasznos lesz ezek alkalmazása a vállalati és termékkommunikációban is, de például az Y generáció tagjai és az utánuk jövők számára egy 25 oldalas, tisztán szöveges használati utasítás már egyszerűen feldolgozhatatlan lesz.

Azok a szervezetek, akik ezeket a szempontokat nem érvényesítik kommunikációjukban, nemcsak formai szempontból fognak egyre inkább régimódinak, lemaradónak tűnni a többiekkel szemben, de üzeneteiket is egyre kisebb hatékonysággal tudják majd továbbítani célközönségük felé – a közösségépítésről nem is beszélve.

Szólj hozzá!