19/05/16 Az álhírek terjedése miatt kevésbé bíznak a közösségi médiában az újságírók

Sajti Botond

Jelentősen csökkent a közösségi oldalak hitelessége az újságírók szemében az elmúlt négy év során a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérésünk alapján. A bizalomvesztés fő oka az álhírek fokozott terjedése, amelyekkel szinte mindannyian rendszeresen találkoznak. Mindez nem vetette vissza a közösségi média használatát az újságírói munka során: közel 90%-ra nőtt azok aránya, akik rendszeresen használják ezeket a felületeket információgyűjtésre, viszont négyötödük a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a valótlan információk kiszűrése.

Harmadik alkalommal készítettünk felmérést újságírók körében a közösségi oldalak használatáról. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatások eredményeit összevetve megállapítható, hogy az elmúlt négy évben nagymértékben visszaesett a közösségi csatornákba vetett bizalom: kétszeresére nőtt azok száma, akik szerint ezek a felületek nem tekinthetők hiteles forrásnak, és a korábbi 21%-ról alig 4%-ra zuhant vissza azon újságírók aránya, akik inkább megbízhatónak tekintik ezeket a felületeket a munkájukhoz szükséges információk begyűjtése során.

mediaindex_ii_gif.gif

A változás az álhírek térnyerésével függ össze, amelyekkel a sajtó munkatársainak 94%-a legalább hetente, de több mint 50%-uk naponta találkozik.

mediaindex_ii_b-03.png

A válaszadók harmada részben, fele pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy ennek hatására a közösségi oldalak már kevésbé számítanak hiteles forrásnak, mint korábban. Ezek a felületek az újságírók háromnegyede szerint fontos szerepet játszanak az álhírek keletkezésében és terjedésében, s mindössze 28%-uk értett egyet részben vagy teljesen azzal, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalak eredményes lépéseket tettek a dezinformációk megállítása érdekében.

mediaindex_ii_b-05_2.png

Láthatóan megrendült tehát az újságírók bizalma a közösségi felületek hitelességében. Az álhírek fokozott terjedése az elmúlt években új helyzetet teremtett, amelyhez igazodva a sajtó munkatársai kritikusabbá váltak a közösségi médiával szemben, és még jobban ügyelnek a források ellenőrzésére. Több mint négyötödük nyilatkozott úgy, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet fordít az álhírek kiszűrésére. Közel 70%-uk szerint ugyanakkor a hírverseny erősödése kisebb-nagyobb mértékben, de megnehezíti az internetes értesülések ellenőrzését. Erre utal az is, hogy a válaszadók ötöde egyértelműen, 42%-a pedig részben úgy látja, hogy a közösségi médiában terjedő álhírek terjedése miatt a hagyományos médiában is több álhír jelenik meg.

mediaindex_ii_b-04.png

Szinte teljes az egyetértés az újságírók között abban, hogy az egyre nagyobb számú álhír keletkezése nem a véletlen műve, hanem tudatos emberi tevékenység eredménye. A dezinformációk terjedését a megkérdezettek közel 90%-a szerint az internetezők tájékozatlansága is segíti.

 

A Trendlabor Médiaindex felmérésről

A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

14/04/29 Kutatás: így használják okostelefonjaikat az újságírók

FLOW PR

Több alkalommal vizsgáltuk már, hányan és mire használják az újságírók közül a közösségi médiát, de most először arról is megkérdeztük őket, hogyan viszonyulnak az "okos" mobileszközökhöz, vagyis milyen szerepet tölt be életükben az okostelefon, illetve a táblagép. A válaszokból az derült ki, hogy napjaink tipikus újságírója rendelkezik okostelefonnal, amelyet nagyrészt a munkavégzéshez használ, segítségével naponta többször olvassa e-mailjeit és a legfrissebb híreket; készülékén Android operációs rendszer fut, és nem szívesen tölt le rá alkalmazásokat. A megkérdezettek élen járnak a mobileszközök használatában: tízből nyolc újságírónak van okostelefonja, amelynek penetrációja körükben jóval magasabb a magyar átlagnál. Többségük több mint két éve szerezte be első ilyen készülékét, és nem éri el a 7%-ot azok aránya, akik sem most, sem a jövőben nem kívánnak okostelefont használni. Jóval kisebb az okostelefonhoz képest a táblagépek elterjedtsége: jelenleg tízből mindössze hárman rendelkeznek tablettel.

mobileszkkep1.jpg

A megkérdezettek túlnyomó többsége mobilinternet-előfizetéssel is rendelkezik, de minden tizedik újságíró továbbra is csak wifin keresztül tudja használni készüléke internethez kapcsolódó funkcióit. Kétharmaduk okostelefonon és táblagépen egyaránt Android operációs rendszert használ, minden negyedik válaszadó viszont az iPhone-t választotta, a táblagépek közül pedig több mint 30%-uk vásárolt iPadet.

A mobileszközök munkavégzésben betöltött szerepének fontosságát jól mutatja, hogy az újságírók több mint 90%-a egy napra sem tudja nélkülözni okostelefonját: elmondásuk szerint arra is hajlandóak, hogy akár hazamenjenek érte, ha esetleg otthon felejtenék. Ennek oka, hogy válaszaik alapján a készülék nagymértékben megkönnyíti munkájukat, kétharmaduk használja például a telefont rendszeresen internetes információgyűjtésre cikkei megírása során.

mobileszkkep2.jpg

Jelentős eltérés mutatkozik ugyanakkor az okostelefon és a táblagép munkavégzés céljából történő felhasználásában: míg előbbire az újságírók döntő hányada részben vagy teljes mértékben munkaeszközként tekint, addig a tableteket a válaszadók közel kétharmada inkább szabadidős elfoglaltságokra használja.
Az okostelefon leggyakrabban használt funkciói közé tartozik az e-mailek olvasása és írása, illetve a hírek nyomon követése – tíz újságíróból kilenc napi rendszerességgel használja e célokra készülékét. Túlnyomó többségük rendszeresen okostelefonja segítségével keresi fel a közösségi oldalakat. A hanghívás használata a harmadik helyre szorult vissza, SMS-eket pedig a válaszadók alig háromnegyede küld rendszeresen. A legnépszerűtlenebb funkció egyértelműen a QR-kód leolvasása: 83%-uk ritkábban, vagy szinte soha nem él ezzel a lehetőséggel.

Az újságírók döntő többsége nem szívesen tölt le túl sok alkalmazást mobileszközeire: mind az okostelefonok, mind a táblagépek esetén azok aránya a legmagasabb, akik tizenegynél kevesebb alkalmazást töltöttek le. Minden tizedik megkérdezett viszont megszállott appgyűjtő: ők ötvennél is több alkalmazással rendelkeznek.
A felhőinformatikai megoldások a mobileszközök használata nyomán viszonylag gyorsan elterjedtek a médiában dolgozók körében: mára a válaszadók több mint fele használ ilyen szolgáltatást, harmaduk napi rendszerességgel.

Letölthető infografika




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

13/10/07 Katasztrófahelyzetek kezelése külföldön és itthon

Varga Zita Hella

Dr. Kriskó Edina egyetemi adjunktus (Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar) régóta vizsgálja az újmédia eszközök alkalmazását a kommunikációban, a válsághelyzetekben. Évek óta hangoztatja ő is, hogy a közösségi média fejlődése és térnyerése következtében a katasztrófavédelmi szervek sem támaszkodhatnak csupán a hagyományos médiára és eszközökre a nyilvános kommunikációban.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán október 4-én megrendezett, „A válság hatása az intézményi kommunikációra” című konferencián dr. Kiskó Edina két kommunikációs szempontból izgalmas eset kapcsán hasonlította össze a hazai és amerikai trendeket. Mivel a 2013. márciusi hóhelyzet kapcsán sok elemzés napvilágot látott, ezért minket elsősorban az érdekelt, hogyan látja a szakember az állami szervek közösségi média kommunikációját az áprilisban történt bostoni robbantás kapcsán. Természetesen a beszélgetés során kikerülhetetlen volt, hogy ne történjen meg a magyar és az amerikai helyzet összehasonlítása.

Krisko_Edina_bgf.jpg

Miért pont a magyar hóhelyzet és az amerikai bostoni robbantásos merénylet kommunikációját hozta példaként előadásában?

Mert csak egy hónap különbség van a két eset között, és éppen ezért számomra is nagyon szembeötlő volt az a különbség, amennyivel az amerikai szervek előrébb tartanak az újmédia eszközök használatában.

A bostoni eset azért is nagyon érdekes, mert ha most eltekintünk a hagyományos és online sajtómegjelenésektől (csak a Boston Globe több mint 500 cikket jegyez a témában), akkor azt látjuk, hogy a Boston Police Department a merényletet követő 3 óra elteltével rendkívül tudatosan irányította kommunikációját az újmédia eszközök segítségével is.  Helyi idő szerint délután 2 óra 50-kor és 12 másodperccel később bekövetkező robbanásról szóló hír kapcsán kb. 3 óra elteltével került fel a szakszerű tájékoztatás a Facebookra és a Twitterre, és onnantól kezdve folyamatosan érkezett az információ. Az elkövetkező napokban (április 15-19.) 155 tweet indult útjára a Boston Police Department profiljában, és ezt mintegy 60 bejegyzés kísérte a Facebookon.

De számos más újmédia eszköz szerepet kapott a bostoni merénylet kommunikációjában. A Google Person Finder – alkalmazás, amelyet már a Haiti földrengéskor is használtak a szeretteiket felkutatni akaró netpolgárok - a bostoni robbantáskor külön témát indított: Boston Marathon Explosions címmel[1]. A YouTube ugyancsak külön csatornát szerkesztett Boston Marathon Bombings néven.[2]

Ugyanakkor előadásában arra utalt, hogy a közösségi média – bár megkerülhetetlen – mégsem a legmegbízhatóbb eszköz.

A közösségi média 3-5 évvel ezelőtt még az intimitást, bizalmat és személyességet jelentette a hírfolyam szempontjából. Az olyan microblogok, mint a Twitter az első kézből jövő információk, telefonnal készített fotók és hangfelvételek azonnali spontán közzétételét jelentették, ahol a tartalmat még nem szerkesztették médiamunkások és pr-esek. Ma ez változóban van, és ezzel együtt a kezdeti frissesség és vitalitás is csorbát szenved, a hírek késnek, tudatosabban konstruáltak.

Ezt látjuk Boston kapcsán is, ahol órák telnek el, mire a rendőrség profiljában megerősíti a robbantások tényét. De megteszi és ezzel óriási nyilvános hírfolyamot indít. Az alig fél órával az első bejegyzés után születő hírnek, amely a 2 halottról és a 22 sebesültről számol be, már 7400 megosztója van (retweet). Ez a szám emelkedik az olyan közléseknél, ahol az áldozatok vagy a feltételezett elkövetők letartóztatásának meg(nem)történte kerülnek középpontba (8000, majd 10000 fölé kúszik a megosztások száma).

Ugyanakkor a hírfolyamokban megjelent jó pár olyan hír, amely azóta sem bizonyult igaznak. A bostoni terrorcselekmény kapcsán erre is találunk példát szép számmal:

  • a bostoni JFK Könyvtárban is volt egy robbantás összefüggésben a maratonival
  • egy szaúdi személyt már letartóztattak a bombák miatt
  • egy repeszgránátoktól sebesült muszlim férfit őriznek valamelyik kórházban, aki érintett a merényletben
  • a megosztások pénzadományokat jelentenek a sebesültek számára, oszd meg…
  • a célba ért futók tovább futottak egyenesen a kórházig, hogy vért adjanak a rászorulóknak stb.

Minden információ hitelesnek tűnő forrásból származott, azonosítható módon és egymástó függetlenül jelent meg, mindazonáltal egyetlen egy sem bizonyult belőle igaznak, ennek ellenére váltak tényekké a Twitter által.

Az interjú elején megemlítette, hogy nagy a különbség a hazai és az amerikai szervek közösségi média használata kapcsán. Miben látja a különbségeket?

A két eset, a hóhelyzet és a bostoni merénylet kommunikációs kezelése, mintha azt sugallná, más-más fejlődési fázisban járunk a válságkommunikáció terén.

Itthon még nem látjuk, vagy ha látjuk[3], nem merjük meglovagolni a közösségi média-eszközök előnyeit. A hóhelyzet kommunikációs kezelése világosan megmutatta, hogy a hatóságok, s érintett szervezetek éltek az online kommunikáció (első generációs) eszközével, de nem használták ki a lakosság sokkal közvetlenebb és gyorsabb elérését jelentő második generációs (web 2.0-ás) alkalmazásokat, a közösségi média eszközeit. Ahogy jómagam, évek óta hangoztatom (Kriskó, 2012a, 2012b, Kriskó, 2012c), és jelentésében az ombudsman is leszögezi „… megállapítható, hogy a „webkettes” technológia ugrásszerű fejlődése és elterjedése következtében a katasztrófavédelmi szervek sem a lakosságfelkészítés, sem pedig a kríziskommunikáció esetében nem támaszkodhatnak csupán a hagyományos médiára és kommunikációs eszközök használatára.”

A bostoni robbantásos merénylet pedig azt példázza, hogy a külföld, aki megint előttünk jár, már a hibák és nehézségek kiküszöbölésére hívja fel a figyelmet.

Az újságírók joggal látják a jelenségben a „médiatölcsér” fejre állítását, ahol az ő kapuőri szerepük megszűnik, és a hivatásosok által szelektált és szerkesztett tartalmak helyett áramolhat minden információ kéretlenül és igaztalanul is. Ez aláhúzza a klasszikus újságírás olyan alapvető tételét, minthogy a híreket legalább két független forrásból ellenőrizni kell.

Szervezeti oldalról az információk kontrollja igényel újabb és újabb felkészültségeket, a közösség, a szleng ismerete, a dinamikák helyes alakítása. Magyar oldalról az elhatározás bátorsága hiányzik talán még.

 

 



[3] Itt meg kell jegyeznünk, hogy sok előremutató szakmai vita volt már hazánkban a második generációs webalkalmazások rendészeti működésben való megjelenésének lehetőségeiről. Említhetnénk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészetelméleti Kutatóműhelyének rendezvényeit, vagy a Pécsi Határőr éves konferenciáját.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

1 komment

11/07/07 Biciklivel se tévedj el! Itt az első magyar mobilapp kerékpárosoknak

FLOW PR

Az autósok életét már számos mobilalkalmazás segíti a különböző navigációs appoktól a forgalmi dugók elkerülését segítő megoldásokig. De mi a helyzet a bringásokkal? Az év minden szakában évről évre folyamatosan nő a kerékpárosok száma, ráadásul a nyár beköszöntével most még többen használják a biciklit közlekedési eszközként a városokban és hétvégi kirándulások alkalmával. Míg az autóban már megszokott helye van a mobiloknak, a kerékpár kormányára erősítve eddig csak ritkán láthattunk telefonokat, holott menetközben a bicikliseknek éppúgy hasznos segítséget jelenthet egy-egy hatékony alkalmazás, mint a sofőröknek. Végre ez a helyzet megváltozik, már a hazai bringások számára is elérhető egy kifejezetten a hazai viszonyokhoz igazított, magyar fejlesztésű kerékpáros app.

Az alkalmazás az útvonaltervezésen túl számos egyéb funkcióval is rendelkezik. Több mint 18 ezer érdeklődésre számot tartó hely (POI) áll rendelkezésünkre a célállomás meghatározásában. A megtett útvonalakat rögzíthetjük és meg is oszthatjuk a többi felhasználóval. A közösségi funkciók integrálásának révén az alkalmazás által használt adatbázisokat a felhasználók közössége szabadon egészítheti ki. Ezen felül választhatunk térképes és műholdas megjelenítés között, van benne iránytű és sebességmérő is, tehát valóban minden elképzelhető funkció adott, amire a kerékpárosoknak szükségük lehet, igaz a defektes belsőt nem cserélhetjük ki vele.

Az alkalmazás egyébként közkívánatra készült el: még decemberben indította útjára a Telenor az Androideák ötletpályázatát, melynek során bárki beküldhette ötleteit, s ezek közül közönségszavazás során választották ki a legjobbakat. Az így kiválasztott, győztes alkalmazásötleteket végül meg is valósították: a Magyar Alkalmazások és az S.O.S. Help után, már elérhető a szavazás második helyén végzett Kétkerék app is.  

Az alkalmazást a Flow PR alkalmazás fejlesztő partnere, a Stereobold készítette, együttműködésben a Magyar Kerékpárosklubbal. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/03/30 Web 2.0 Symposium - élő közvetítés!

FLOW PR

Szokásunkhoz híven élőben közvetítünk a Web 2.0 Symposiumról, ami most új helyszínen, a Boscolo Hotel New York Palace-ben lesz. Kollegáink közül Madalina Rita és Sajti Botond osztja meg veletek a hallott információkat itt a blogon, az esemény elejétől a végéig.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/01/25 Szolgálati: önálló alkalmazásfejlesztő divíziót indítottunk!

FLOW PR

Nagyon jó és izgalmas hírünk van: AppFlow néven elindítottunk egy önálló alkalmazásfejlesztő divíziót, mely elsősorban Android-, iPhone-, és iPad-alkalmazások, valamint Augmented Reality megoldások, továbbá Facebook- és Twitter-applikációk fejlesztésével foglalkozik majd.

Azért tettük meg ezt a lépést, mert az utóbbi időben egyre több ilyen jellegű feladatot láttunk el az olyan sikeres közösségimédia-kampányok menedzselése mellett, mint amilyen a Magyar Dal Napja tavalyi aktivitásai vagy a jelenleg is futó Tartsd a szintet! kezdeményezés a cukorbetegekért.

Kiszervezhettük volna ezt a tevékenységet külön cégbe is, de az integráció hívei vagyunk, ha az újmédia és a pr kapcsolatáról van szó. Ezért a grafikusokból és fejlesztőkből álló divízió szerves részét fogja képezni a FLOW PR-nek és a megbízói igényektől függően fog együtt dolgozni a csapatokkal.

További tervünk, hogy saját brand alatt futó alkalmazásokat, megoldásokat is elindítunk a magyar és a nemzetközi piacon egyaránt. 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/01/14 Szolgálati: a FLOW Pr a Facebook like-okról

FLOW PR

A Kreatív legújabb számában több más szakértő mellett újmédia stratégánk, Madalina Rita is elmondta véleményét a Facebook like potenciális hatásairól. Valamennyi megkérdezett más és más szemszögből közelítette meg a kérdést, ami abból is következik, hogy a szerkesztők nem szűkítették le teljesen a témakört. 

Ajánljuk figyelmetekbe, mert nagyon érdekes. Itt olvashatjátok.

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/12/21 Ügyfélajándékok helyett

FLOW PR

 

Minden év végén különleges ajándékkal igyekszünk meglepni ügyfeleinket, partnereinket és a média képviselőit, így például az elmúlt években olyan, a cégcsoportunk munkatársai által írt, saját kiadású szakmai könyveket adtunk át számukra, mint a Válság? Kommunikáció vagy az Első híres könyv. Ebben az évben viszont úgy döntöttünk, hogy még hasznosabb módon ünnepeljük velük a karácsonyt, és az ajándékokra szánt összeget jótékony célokra fordítjuk.  

Facebook követőink már láthatták, hogy titkos akcióba kezdtünk nemrég, és ajándékcsomagoló partit szerveztünk a munkatársaink részvételével. Most már elmondhatjuk, hogy a Hűvösvölgyi Gyermekotthon számára vásároltunk háztartási- és sporteszközöket, ezeket csomagoltuk be és adtuk át az intézmény vezetőjének, Bozsoki Róbertnek.

Mivel ügyfeleink között számos, komoly társadalmi felelősségvállalási programmal rendelkező vállalat van, örömmel fogadták kezdeményezésünket. Hadd mutassunk pár képet az ajándékok csomagolásáról:

 

 

 

Címkék: csr flow



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/12/17 Szolgálati: újra munkatársakat keresünk

FLOW PR

Megint új munkatársakra van szükségünk: pr-tanácsadók és alkamazásfejlesztők, valamint flashprogramozók jelentkezését várjuk. Mivel az utóbbiak elég speciálisak, részletesen is leírjuk a feltételeket.

Digitális csapatunkba keresünk Facebook-alkalmazás fejlesztőt és flashprogramozót. Tiéd az állás, ha a legjobb vagy ebben és kész vagy betartani a határidőket.

Olyan munkatársat keresünk, akinek napi legalább 4 órában számíthatunk a segítségére. Skype-on legyél elérhető a napi csúcsban, de legalább délután 14:00 17:00 között. Távmunkás is lehetsz, akár más városokból, csak légy elérhető Skype-on, akár webcamerás csetelésre is, tehát valós időben, nem csak email-en. 

Alkalmazásfejlesztő

Amit mindenképpen tudnod/birtokolnod kell:

- PHP OOP szemléletmód (2 év tapasztalat legalább)

- MySQL adatbázisok (1 év tapasztalat legalább)

Flash programozó

- Flash actionscript (2 és 3) programozási és animálás (több éves

tapasztalat)

- XML és RPC alapú flash kommunikáció programozásában szerzett jártasság

Előny a szerveroldali ismeretek megléte (apache2,unix) LAMP környezet és az AMF-PHP, valamint jquery keretendszerek ismerete.

CV-teket a hr@flowpr.hu címre küldjétek.

 

Címkék: szolgálati flow



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/11/30 Szolgálati: újra munkatársat keresünk!

FLOW PR

Az előző sikeres kollegakeresést most egy újabb követi: pr-tanácsadóra vadászunk, szóval elő a CV-kkel!

Címkék: szolgálati flow



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/11/23 Ma minden kiderül (Frissítve)

FLOW PR

Ahogyan arról a Kreatív Online már beszámolt, felkerültünk a Kreatív PRizma Díj shortlistjére SMR-szolgáltatásunkkal. Ma este nyolctól lesz a díjátadó, majd fél kilenctől a publikus buli, ahova bárki eljöhet. Az Ötkertben rendezik meg az eseményt, amire természetesen mi is elmegyünk.

Tavaly Public Affairs kategóriában elsők lettünk, és elhozhattuk az Év pr-megoldása díjat is. Kíváncsiak vagyunk, hogy a ma este mit tartogat számunkra. Gondoljatok ránk, szorítsatok nekünk!

Update: Végül shortlistesek maradtunk a közösségimédia-megoldások kategóriában, de nagyon örülünk az elismerésnek. Fontos számunkra a Hírlabor, és továbbra is hiszünk benne. A Trendlabor Médiaindex című kutatásunk is azt mutatja, hogy az újságírókban egyre nagyobb a nyitottság az újszerű, a munkájukat megkönnyítő online megoldások irányában. Köszönjük mégegyszer!




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/10/28 Trendlabor Médiaindex 2010 - infografika

FLOW PR

Már korábban hírt adtunk az újságírók és a közösségi média viszonyát vizsgáló kutatásunkról, melyhez készítettünk egy infografikát annak érdekében, hogy egyszerűen át tudjátok tekinteni a legfontosabb adatokat. Ha valaki esetleg nem találkozott volna vele, most itt helyben megnézheti:

Trendlabor Médiaindex 2010




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/09/22 Mindenki lájkolja a magyar dalt

BaloghFruzsi

Szeptember 12-én tele volt az ország magyar dallal, reméljük, ti is jártatok valamelyik koncerten vagy néztétek, hallgattátok a tévés, rádiós közvetítéseket, olvastátok a beszámolókat. Mi ott voltunk…

A Magyar Dal Napja szervezői július közepe táján kerestek meg bennünket, hogy segítsünk nekik az egynapos országos zenei fesztivál közösségimédia-csatornáinak elindításában és menedzselésében. Örömmel rugaszkodtunk neki a feladatnak, hiszen egy ilyen eseményt mindig nagyon jó érzés támogatni. 

Bár a szeptemberi dalünnephez bárki csatlakozhatott, a szervezőknek óriási, sokszereplős koncertsorozatot kellett kézben tartaniuk. Ezért nagyon kevés, főként a tavalyi rendezvényeken készült audiovizuális anyagot tudtak csak rendelkezésünkre bocsátani. Emellett tudtuk azt is, hogy kevés időnk van arra, hogy a dalnapot már egy működő, aktív online közösséggel együtt ünnepelhessük. 
 
A nagy nap előtt egy hónappal tehát – a fotó- és videómegosztó, illetve Twitter-csatornák mellett – elindítottuk a Magyar Dal Napja hivatalos Facebook-oldalát. Az oldalt nem hirdettük, a Magyar Dal Napja saját plakát- és szpotkampányán, weboldalán kívül nem állt mögötte marketingtámogatás. 
 
A rendszeres posztolásnak, ajánlóknak és egy nyereményjátéknak köszönhetően (az ezerötszázas létszám elérésekor a Vígszínház programjára sorsoltunk ki akkor már rég nem kapható, értékes jegyeket) az oldal híre mégis egyre több emberhez jutott el, így mára több mint kétezer-ötszáz követőt számlál. 
 
A Facebook-követők tábora a dalnapra nem csak népessé, hanem aktív, igazi közösséggé vált. Sokan itt tették fel a programokkal kapcsolatos kérdéseiket, osztották meg észrevételeiket, számoltak be arról, milyen koncertekre terveznek elmenni. A közönség és a fellépő zenészek, zenekarok megosztották velünk és egymással azt is, hogyan érezték magukat a koncerteken, feltöltötték saját fotóikat, videóikat. Az oldalra feltett galériákat több százan lapozták végig, több olyan nap is volt, amikor közel százan lájkolták és húsz-harmincan kommentelték a posztjainkat. A dalnapon – amikor a többség persze a koncerteken bulizott – ezeregyszázan néztek rá az oldalra és közel ötszázan időztek az ide feltöltött tartalmak olvasásával. 
 
A Magyar Dal Napját persze jövőre is – és reméljük, hogy ezen túl minden évben – megtartják, így bármikor lehet csatlakozni hozzájuk a továbbra is élő Facebook-oldalon és a Twitteren is. 
 



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/08/05 Goldenblog dobogó!

FLOW PR

Nagy örömmel értesültünk róla, hogy az Addict után a Trendlabor szerepel a második helyen a Goldenblog szakmai kategóriájában! Fontos ez nekünk, mert ritkán nyílik arra alkalom egy blog írója, illetve írói számára, hogy objektív értékelést kapjanak olyan emberektől, akik maguk is hasonló területen aktívak.

Éppen ezért nagyon örültünk neki, hogy egy olyan zsűri tartotta a második helyre érdemesnek blogunkat, melyben a kommunikációs szakma különböző területeiről érkező, elismert szakértők foglaltak helyet (Ihász Ingrid, Pécsi Ferenc, Müller Tamás).

A Trendlabort tavaly szeptemberben indítottuk, tehát még nincs egy év mögöttünk. Ez idő alatt viszont sokat dolgoztunk azért, hogy egy élő, és releváns blogot készítsünk, melyben olyan kérdéseket vetünk fel, amik aktuálisan foglalkoztatnak minket és a szakma képviselőit, illetve az online trendek és a pr-szakma kérdései iránt érdeklődő olvasókat.

Köszönjük mindenkinek, aki olvassa, kommentálja, lájkolja és megosztja bejegyzéseinket! Azon leszünk, hogy erre a jövőben még több okuk legyen.

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/07/29 Goldenblog Top 50

FLOW PR

Összeállították a Goldenblog szakmai kategóriájának Top 50-es listáját, melyen a nevezőknek köszönhetően a Trendlabor is szerepel!

Nagyon örülünk ennek és izgatottan várjuk az eredményt.

Köszönjük mégegyszer mindenkinek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék: blog flow



Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

10/07/27 Szolgálati közlemény: öt új munkatársat keresünk!

FLOW PR

Aki figyeli a Facebook oldalunkon az eseményeket, már láthatta, hogy öt új munkatársat keresünk többféle pozícióba. Leginkább olyan kollegát, aki felsőfokú angol nyelvtudással, többéves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Előny a csapatirányítási tapasztalat és a gazdasági-pénzügyi ismeretek.

További lehetőségek:

pr-tanácsadó

Elvárások:
- felsőfokú végzettség
- kiváló kommunikációs- és íráskészség
- kiváló angol nyelvtudás, írásban és szóban
- kreativitás
- gazdasági, pénzügyi média átfogó ismerete
- precizitás, önállóság
- jó problémamegoldó képesség
- pr-területen szerzett legalább egy éves munkatapasztalat
- előnyt jelent a pénzügyi és tőkepiaci területen szerzett pr-tapasztalat

Feladatok:
- ügyfélkapcsolati feladatok
- kommunikációs tervezés, stratégiai, tanácsadói anyagok készítése
- felkészítő anyagok készítése interjúkhoz vagy más szereplésekhez
- sajtókapcsolatok, média-megkeresések kezelése
- költségvetések készítése
- kreatív feladatok, szövegírás

A kiválasztás több fordulós: feltétel a személyes beszélgetést követően próbafeladat határidőre való elvégzése is.

pr-asszisztens

Elvárások:
- felsőfokú végzettség
- kiváló kommunikációs- és íráskészség
- kiváló angol nyelvtudás, írásban és szóban
- kreativitás
- médiaismeret
- precizitás, önállóság
- jó problémamegoldó képesség

Feladatok:
- sajtókapcsolatok, média-megkeresések kezelése
- médiamegjelenések monitorja, összefoglalók készítése
- sajtóanyagok elkészítése

pr-gyakornok

Egyetemisták, főiskolások jelentkezését várjuk, akik Magyarország vezető pr-ügynökségénél szeretnének tapasztalatot szerezni.

Elvárások:
- Megkezdett egyetemi, főiskolai tanulmányok.
- Kiváló kommunikációs- és íráskészség.
- Érdeklődés a kommunikációs tanácsadás, a sajtómenedzsment iránt.
- Precizitás.

Amit kínálunk:
- Hasznos részvétel egy profi csapat munkájában.
- Használható, gyakorlati tapasztalat.
- Kiváló referencia.
- Az a tudás, ami nem található meg a tankönyvekben.

A kiválasztás személyes beszélgetést követően történik.


A kiválasztás több fordulós: feltétel a személyes beszélgetést követően próbafeladat határidőre való elvégzése is.

A fényképes önéletrajzokat a következő email-címre várjuk: hr”kukac”flowpr.hu

 

 




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!



süti beállítások módosítása