Fordulat világszerte a közbizalom alakulásában: a kormányokban és a médiában egyre kevésbé, munkáltatójukban ellenben egyre inkább megbíznak az emberek 

A koronavírus-járvány és az annak következményeként kialakult gazdasági válság, illetve a fokozódó politikai instabilitás nyomán világszerte jelentősen megrendült az intézményekbe és kormányzati döntéshozókba vetett bizalom tavaly. Meglepő módon az emberek leginkább a saját munkaadójuk által közölt információban bíznak – derül ki a 28 országban elvégzett Edelman Trust Barometer kutatás idei eredményeiből. A közbizalmat aláásó hatásokat tovább erősíti az álhírek rendkívül gyors, szinte akadály nélküli terjedése, amely fokozza például az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot, s így a járványhelyzet eredményes kezelését is hátráltatja. 

A világ több mint nyolcvan országában jelenlévő Edelman kommunikációs ügynökség – amelynek magyarországi képviselője 2011 óta a FLOW PR – immár huszadik éve vizsgálja a társadalmi intézmények (a kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média) iránti bizalom alakulását az Edelman Trust Barometer kutatás keretében. A 28 országban, több mint 33 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés1 legfrissebb adatai aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: világszerte nagymértékben felgyorsította a bizalomvesztést a 2 millió emberéletet követelő COVID-19-járvány, amelynek munkanélküliségre gyakorolt negatív hatása csak az 1929-es gazdasági világválságéhoz mérhető.  

2020 első felében, januártól májusig még gyors ütemben nőtt a kormányokba vetett bizalom a vizsgált országokban, ám az ezt követő időszakban megfordult a trend, s így az elmúlt hónapokban a kormányok az első helyről az utolsó előttire szorultak vissza a társadalmi intézmények iránti bizalmat mérő listán. Meglepő módon mostanra a vállalatok kerültek az első helyre, ezeket követik a civil szervezetek, a kormányoknál pedig csak a médiában bíznak kevésbé az emberek a kutatás eredményei alapján. Ebben az időszakban a kormányok iránti bizalom Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban mutatta a legnagyobb kilengést, előbbi esetén a 2020. májusig regisztrált, 16 százalékpontos növekedést 17 pontos visszaesés követte, míg a szigetországban egy kiugróan magas, 24 százalékpontos emelkedést követően 15 ponttal csökkent a vizsgált mutató az év második felében. 

Bizalmi válság a vezetőkkel szemben – inkább a szakértőkben bízunk 

A megkérdezettek kifejezetten kritikussá váltak a politikai vezetőkkel szemben, s ez a bizalmi deficit a társadalmi intézmények mindegyikét érinti: a kormányzati vezetők mellett a civil szervezetek és a különböző médiafelületek első emberei, de még a vallási vezetők szavában is kevésbé bíznak az emberek, mint korábban. A leghitelesebb nyilatkozóknak a válaszadók többsége a tudományos szakértőket (59%) és a vállalatok szakértőit (59%) tekinti, bár még ez a két csoport is számottevő (8, illetve 10 százalékpontos) bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt év során. 

A hírforrások iránti bizalom visszaesése 

A politikai vezetők iránti bizalom csökkenése nyomán egyre többen bizonytalanodnak el a megfelelő, hitelesnek tekinthető információforrás kiválasztásában. A globális járványhelyzet nyomán így a különböző hírforrásokba vetett bizalom kivétel nélkül rekordalacsony lett. A közösségi médiát mindössze a megkérdezettek harmada tekinti megbízhatónak, de a legnagyobb mértékben a klasszikus médiafelületek hitelessége csökkent, így már csak minden második ember bízik meg az innen származó információkban. Ennek következtében ma már kismértékben, de magasabb azok aránya, akik a különböző keresőfelületekre bízzák magukat a tájékozódás során a hagyományos média csatornái helyett: a két információforrásba vetett bizalmat összevetve 2019 óta egy olló kinyílása figyelhető meg. 

Az álhírek terjedése és a bizalom visszaesése miatt jelentős bizonytalanság, sőt, gyanakvás övezi a vírushelyzet eredményes kezeléséhez nélkülözhetetlen védőoltásokat. Ez a probléma elsősorban azokat érinti, akik nem ügyelnek kellőképp az “információs higiéniára”, vagyis nem hiteles és megbízható forrásokból tájékozódnak.  

Az e csoportba sorolható emberek körében számottevő mértékben alacsonyabb az oltás iránti hajlandóság (59%). A hírforrásaikat gondosan megválasztók ennél jóval magasabb arányban (70%) nyilatkoztak úgy, hogy egy éven belül be fogják adatni a koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát. 

Ezek a félelmek a munkavégzés korábban megszokott rendjének helyreállását is lassíthatják, mivel a válaszadók többsége, mintegy 58% nyilatkozott úgy, hogy a fertőzés veszélyétől tartva a jövőben is szívesebben dolgozik majd otthonról. 

Vállalati szféra és a munkaadók: az utolsó reménysugár? 

Az álhírek terjedése és a bizonytalanság fokozódása nyomán a különböző intézmények és szervezetek közül a vállalatokban (61%), azon belül is saját munkaadóikban (76%) bíznak meg a legtöbben, és az üzleti szférát tekintik nemcsak a legetikusabbnak, de a leginkább hozzáértőnek is egyben. Mivel a kormányokba vetett bizalom jelentősen megrendült, az emberek többsége a cégektől várja az elmúlt év során kialakult helyzet megoldását. Ez pedig egy új elvárást támaszt a vállalatvezetőkkel szemben: a megkérdezettek 86%-a ért egyet azzal, hogy a cégek első embereinek fel kell vállalniuk egy, de akár több társadalmi ügy képviseletét, és rendszeresen meg is kell szólalniuk ezekben a témákban.  

Még inkább figyelemreméltó, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68%) úgy látja, hogy a vezérigazgatóknak, cégtulajdonosoknak részben át kell venniük azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekre a kormányok mostanáig - a közvélemény nagy része szerint - nem tudtak hatásos válaszokat adni.  

A megkérdezettek többsége (56%) arra számít, hogy a járványhelyzet hatására fel fog gyorsulni a mesterséges intelligencián és a robotikán alapuló megoldások terjedése a vállalatok működésében, és egyre több területen helyettesítik majd ilyen technológiák a humán munkaerőt. 

A kutatás eredményei alapján az emberek kitüntetett szerepet szánnak a vállalatoknak a hiteles és megbízható információáramlás helyreállításában – ez a munkavállalóik és a közvélemény tájékoztatására, vagyis a belső és külső kommunikációra egyaránt vonatkozik. Minden második megkérdezett (53%) úgy látja, hogy az álhírek visszaszorításában a hagyományos média mellett fontos szerep jut a vállalatoknak. 

Kiút a bizalmi válságból 

A bizalom továbbra is az intézmények működésének legfontosabb alapja, amely nélkülözhetetlen a közösségek egyben tartásához, illetve a gazdasági fellendüléshez. A kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen a kihívások kezelésében és a válságot követő építkezésben: 

• A vállalatoknak a fokozott elvárásoknak megfelelően az eddiginél több ügy képviseletére kell felkészülniük, és társadalmi ügyekben is aktív szerepet kell vállalniuk. A kommunikáció önmagában nem elég: az új szerepkör betöltése a tényleges cselekvéssel kezdődik, s csak ezt követheti az erről szóló tájékoztatás 
• A vezetők részéről tényeken alapuló, de empatikus döntéseket igényel a válság eredményes kezelése. Kellő bátorságot kell mutatniuk az őszinte beszédre, de az emberek félelmeinek eloszlatásához empátiára is szükség van. 
• Elengedhetetlen a hiteles, világos, elfogulatlan és megbízható tájékoztatás. 
• Kulcsfontosságú a társadalmi intézmények közötti együttműködés, ennek érdekében a kormányoknak, a vállalatoknak, a civil szervezeteknek és a médiának közös célokat kell meghatározni, majd ezek teljesítése érdekében egymást segítve kell dolgozni. 

Az Edelman Trust Barometer 2021 teljes kutatási anyaga (angol nyelven) innen tölthető le 

A kutatás hátteréről részletes információk itt érhetőek el. 

Szólj hozzá!

Négyszeresére nőtt az Instagramot rendszeresen használó újságírók száma 2014 óta a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérés eredményei alapján, így mostanra a sajtó munkatársainak közel fele megtalálható a legnépszerűbb fotómegosztón. A Facebook-felhasználók arányának növekedése is folytatódott, mostanra gyakorlatilag szinte mindannyian naponta felkeresik az oldalt. Csökkent viszont a blogok népszerűsége, az újságírók blogolási kedve a 2010. évi szint alá, 23%-ra esett vissza, és már csak harmaduk olvas napi rendszerességgel ilyen típusú tartalmakat.

Immár harmadszor mértük fel az újságírók közösségimédia-használatát. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatásunk keretében egyaránt vizsgáltuk az egyes csatornák ismertségét, használatuk rendszerességét, illetve a közösségi média megítélésének alakulását. Az eredmények összehasonlításából kiderül, hogy míg 2014-ig a Facebook munkacélú használata terjedt a leggyorsabban a sajtó munkatársai körében, addig az elmúlt négy évet már az Instagram térhódítása jellemezte.

A különböző közösségi felületeket jól ismerők, illetve rendszeresen használók aránya egyaránt az Instagram esetén nőtt a legdinamikusabban: a korábbi 25%-kal szemben jelenleg már az újságírók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tisztában van a fotómegosztó funkcióival, működésével. Ennél is látványosabban, négyszeresére nőtt azok száma 2014 óta, akik hetente több alkalommal instagramoznak, így mostanra a médiában dolgozó szakemberek közel fele a csatorna rendszeres felhasználójává vált. Ennek hatása az olyan sajtómegjelenések esetén is megfigyelhető, amelyek elsődleges forrásául az Instagramon közzétett posztok vagy story-k szolgáltak. Ilyen anyagokkal az online híroldalak mellett már a legnagyobb elérésű televíziós esti híradásokban is egyre gyakrabban találkozhatunk. A fotómegosztó felhasználóinak száma tehát látványosan nőtt a sajtó munkatársai körében az elmúlt négy év során, és várakozásaink szerint ez a trend a következő időszakban is folytatódni fog.

Folytatódott a Facebook-ot naponta felkereső újságírók arányának növekedése, ami a korábbi 87%-hoz képest mára meghaladta a 95%-ot. A Facebook és a Youtube ismertsége, illetve a regisztrált felhasználók száma érdemben nem változott, mivel mindkét érték már 2014-ben elérte lehetséges maximumát. Növekedésnek indult a LinkedIn-t rendszeresen felkeresők száma, de még mindig csak a sajtó munkatársainak mindössze ötöde lép be erre a felületre legalább hetente néhány alkalommal.

Fordulat állt be a blogok iránti újságírói érdeklődés alakulásában, a 2010 és 2014 közötti jelentős növekedést az elmúlt négy évben visszaesés követte. Feléről harmadára csökkent a blogokat naponta olvasók aránya, a válaszadók ötöde pedig már egyáltalán nem olvas ilyen tartalmakat. Míg 2014-ben az újságírók harmada írt egy vagy akár több blogot, mostanra ez alig 23%-ukról mondható el, ami a 2010. évi szintet is alulmúlja. Nincs változás ugyanakkor a kommentelés terén: a megkérdezettek négyötöde továbbra is csak ritkán vagy egyáltalán nem ír hozzászólásokat a blogposztokhoz.

Továbbra is kifejezetten aktívak az újságírók a különböző tartalmak megosztásában: tízből kilencen osztanak meg linkeket, képeket, videókat és dokumentumokat ismerőseikkel a közösségi felületeken vagy emailben.

A klasszikus média és a közösségi média viszonyának megítélése nem változott számottevő mértékben 2014-hez képest: továbbra is minden második újságíró úgy látja, hogy a közösségi és a hagyományos média szerepe egyaránt fontos a tömegtájékoztatásban.

A Trendlabor Médiaindex felmérésről

A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.

Szólj hozzá!

Havonta egyszer tart élelmiszer nagybevásárlást, a szűkös anyagi lehetőségek miatt előre megtervezi vásárlásait, 3-4 különböző üzletbe jár és aktívan keresi az akciókat – ezek a fő jellemzői az átlagos magyar vásárlónak. A fogyasztókat leginkább az árak befolyásolják, és csaknem harmaduk hajlandó lenne üzletet is váltani egy hűségprogram kedvező ajánlatáért. A javuló vásárlói hangulat miatt a vásárlói programok hatása tovább növekedhet a következő években az eladásösztönző- és hűségprogramokat tervező, vezető globális cég, a TCC szerint.

A Nielsen Vásárlói Trendek kutatása szerint a magyar vásárlók 94%-a tervezi meg az élelmiszervásárlást előre és 45%-a csak egyszer tart egy hónapban élelmiszer nagybevásárlást. Bár 23%-ra nőtt az elmúlt évben azok aránya, akik hetente intézik a nagybevásárlást, ez még mindig messze van a 2011-es 31%-os szinttől. A vásárlók kétharmada tisztában van azoknak a termékeknek az áraival, amit általában vásárol, és az árak változásait is észleli. Bár a maradék egyharmad csupán néhány termék árát ismeri, de azt szintén észreveszi, ha változnak az árak. A magyarok átlagosan 3-4 különböző üzletben intézik a bevásárlást, a boltjukhoz hűséges vásárlók aránya pedig továbbra is alacsony (9%). A kedvező árakon kívül a vonzó promóciók is nagyon fontosak a vásárlók számára, 29%-uk hajlandó boltot váltani miattuk, és további 28%-uk – bár ritkán vált üzletet – kedvenc boltjában aktívan keresi az akciókat.

Mindezt a TCC tapasztalatai is alátámasztják: az észérvek mellet az érzelmek is fontos szerepet játszanak a vásárlók választásában. A TCC magyarországi hűségprogramjainak eredményei is azt mutatják, hogy az érzelmekre ható, jó akciók az elmúlt években is befolyásolni tudták a fogyasztói viselkedést. A cég hazánkban megvalósított hűségprogramjait követő felmérések szerint az eladások 7%-kal is növelhetőek a gyakoribbá váló vásárlásoknak és a magasabb vásárlói költéseknek köszönhetően. Még fontosabb és hosszabb távú hatással jár, hogy a programok közel 20%-kal is képesek növelni a vásárlók érzelmi elköteleződését és 10%-kal azok arányát is, akik ismerőseiknek ajánlják a boltot. A magyar vásárlók körében az ingyenes ajándékokat kínáló hűségprogramok népszerűbbek, mint a pontgyűjtő akciók, amelyekben a jutalomhoz egy kiegészítő összeg fejében lehet hozzájutni. Utóbbi programok termékeit gyakran drágának tartják, és érzelmileg is kevésbé befolyásolja őket, mivel nem érzik úgy, hogy a kiskereskedő megjutalmazná őket.

Szólj hozzá!

Közzétettek a napokban egy, a hazai lakosság körében készített kutatást a közösségi platformok használatáról, amelynek egyik nem meglepő megállapítása, hogy a felhasználók leginkább ismerőseikkel szeretnek kapcsolatot tartani e felületek segítségével. Erre nyilván senki nem kapja fel a fejét, hiszen a legnépszerűbb közösségi oldalt, a Facebookot tulajdonképpen eredetileg erre találták ki. A kutatást bemutató cikkekben ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy „a hazai felhasználók nem igazán aknázzák ki a közösségi média rejtette lehetőségeket”, utalva ezután például a munkakeresésre, de megemlítik azt is, hogy az eredmények alapján a megkérdezettek fele nem kíváncsi a cégek, szervezetek megnyilvánulásaira, s ezért „a marketingesek számára sem Kánaán már ez az oldal.”

Érdemes itt elgondolkozni az ok-okozati összefüggéseken: biztos, hogy felhasználókkal van a baj, nem pedig a közösségi médiában kevésbé sikeres céges oldalakkal?

 Egyrészt problémás ez a kérdésfeltevés: a felhasználókban elsősorban a közösségi élmény megélésére alkalmas tartalmak iránt van igény, tehát ha arról érdeklődünk, kíváncsi-e valaki a cégek, szervezetek közléseire, akkor a pozitív válaszok alacsony aránya borítékolható. A külföldön készített felmérések hasonló kérdéseire is ilyen vagy még negatívabb eredményt hoznak, így ebben nincs számottevő különbség a hazai lakosság és az egyéb országokban élők között.

Másrészt számos céges, szervezeti közösségi felületen találkozhatunk a mai napig a következő, alapvető hibákkal:

• Már az oldal alapkoncepciója rossz
  Lehet, hogy egy vásárló évek óta kitart például egy jól bevált wc-papírmárka mellett, de kicsi rá az esély, hogy elköteleződését a márka Facebook-oldalának lájkolásával is ki szeretné fejezni
  
  
• Egyoldalú, reklámjellegű közlések
  Gyakran még mindig az óriásplakáttal és az újsághirdetéssel van egy polcon a cégek fejében a közösségi média, így a Facebook-oldalon sorakozó posztok is az egyoldalú, felhasználói visszajelzéseket nélkülöző tartalmakra korlátozódnak
  
  
• Unalmas, érdektelen tartalom
  Többen ugyan megtanulták már, hogy párbeszédet kell kezdeményezni a követőkkel, de nagyon sokan nem találták még meg az ehhez szükséges hangot. Közben a buzzjellegű tartalmak terjedésével a verseny e téren csak egyre erősödik
  
  
• Ritka, rendszertelen frissítés
  A legizgalmasabb posztok sem érnek sokat, ha egy oldal csak eseti jelleggel frissül, elérésszáma drasztikusan visszaesik – ez olyan, mint a testedzés: egy többhetes kihagyás után lehet kezdeni mindent elölről

Ha csak a fenti problémák egyike érvényes egy szervezeti Facebook-oldalra, akkor azt az aktív felhasználók jó eséllyel elkerülik. Érdemes tehát inkább ezek kiküszöbölésére törekedni ahelyett, hogy a céges oldalakkal szembeni közönyt adottságként kezelnénk!

Szólj hozzá!

Biztosan sokakban felmerült a kérdés, vajon mennyire éri meg súlyos dollármilliókat költeni a nagy márkáknak az olyan sportesemények szponzorálására, mint a nemrég véget ért brazil focivébé. A GlobalWebIndex legújabb kutatásának köszönhetően pontos számok állnak rendelkezésünkre arról, mely márkákat azonosították a meccsek nézői a világbajnoksággal. A felmérést a döntőt követő időszakban készítették el, és míg a vb kezdete előtt sokan olyan cégeket neveztek meg fő támogatókként, akik nem is tartoznak a hivatalos szponzorok közé, mostanra egyértelműen a pontos válaszok kerültek többségbe - bár néhány esetben még így is szoros volt a verseny.

A leglátványosabb különbséget a Coca Cola és a McDonald's érték el versenytársaikkal szemben, de figyelemreméltó még a Budweiser előnye a Heinekenhez viszonyítva, illetve az Emirates is kétszer jobb értéket kapott, mint a Qatar Airways. Nem ilyen jók viszont például az Adidas eredményei a Nike-val szemben, az utóbbit a hivatalos szponzorok közé soroló válaszok aránya csak néhány százalékkal volt alacsonyabb az Adidashoz képest. A Sony és a Samsung között szintén nem alakult ki jelentős különbség.

Szólj hozzá!

Az eheti infografikában a női blogokat gyűjtő Blogher tagjai körében végzett felmérés eredményeit foglalják össze. Eszerint például a nők a leginkább a blogoknak és a Pinteresten látottaknak hisznek, de a Twitter is megelőzi ebben a tekintetben a Facebookot – igaz, nem sokkal. A vásárlásra való ösztönzésben is a blogok és a Pinterest vezetnek, de például szórakozásra és érthető módon a barátaikkal, szélesebb körben vett családjukkal való kapcsolattartásra leginkább a Facebookot használják.

Szólj hozzá!