Tegnap a Facebook az előzetes várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy milyen változásokon fog átmenni a közösségi oldal központi eleme, a Hírfolyam. Egyelőre csak várólistára jelentkezhetünk, ha ki akarjuk próbálni a sok újdonságot hozó változtatást. (Mint mindig, most is azok a felhasználók kaphatják meg elsőként, akik az English (US) nyelvi beállítást használják.)

A változások felsorolásával nem is foglalkoznánk, azt mind a bemutató videó, mint több magyar portál is részletesen ismertette már. 

Ami így látatlanban kifejezetten hasznosnak tűnik tartalomfejlesztőként, az a Google+-hoz hasonló tematizált folyamok bevezetése. Persze különböző beállítások révén akár korábban is megoldható volt, hogy ennyire elválasszuk a tartalmakat típus, megosztók alapján a hírfolyamunkban. De ez most automatikusan így lesz és ez bizakodásra adhat okot.

Korábban már itt a Trendlaboron többször hangsúlyoztuk mennyire fontos, hogy minél változatosabb legyen a megosztott tartalmunk típusa: a fotók, videók, kérdések (és mostmár az offerek is!) megosztása a külső linkek és státuszok mellett azért nagyon fontos, mert ezzel növelhettük az oldalunk által elért felhasználók számát.

Az új hírfolyamokkal ez a szempont csak még nagyobb hangsúlyt kap, mivel ahhoz, hogy oldalunk minden tematikába bekerüljön, akár naponta szükséges lesz minden típus használata. Ezáltal az oldalak számára előállított tartalom mennyiségét nagy mértékben növelni kell majd. Akár azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ugyanannak a tartalomnak a különböző mutációit is elő kell majd állítani. Például, ha egy eseményt akarunk beharangozni a rajongóknak, akkor azt nem elég megosztani linkként a létrehozást követően, hanem kell készíteni beharangozó videót, előzetes képgalériát is és így tovább - és nem csak az utókommunikáció során kell felhasználni az színesebb tartalmat. 

Persze nem tudjuk még, hogy a rajongói oldalak esetleges önálló feedje és a hirdetések mennyire fogják ezt módosítani, de az meggyőződésem, hogy nem jelentősen, mert a Facebooknak továbbra is érdeke, hogy az ezekből a forrásokból származó bevételeit növelje. Ezért pedig a márkaoldalaknak tehát az összes folyamban biztosítani kell a megjelenési lehetőséget.

1 komment

A vimeo videómegosztó portál egyik legnagyobb slágere már évek óta az Everything is a Remix sorozat. Ezekben a videókban a szerzők időről időre témák szerint vizsgálják az online és offline kulturális javak újrahasznosításának körülményeit. Érdekes feldolgozásoktól a színtiszta lopásokig, a popzenétől a kreatív munkafolyamatokon át, a tudományos ismeretanyagok bővüléséig sok mindenre gondoltak már, amikor valami korábban létező újrahasznosításáról, felhasználásáról van szó. Ezekben a videókban a közismert remix kifejezést értelmezve általában oda lyukadnak ki, hogy ez az emberiség egyik alapvető tevékenysége, amely végig kíséri fejlődésünket. Annak csupán formái újulnak meg.

Az MSZP által jegyzet, de nyilvánvalóan egy alvállalkozó által, megrendelésre készített, 20 perces filmmel kapcsolatban, annak megjelenése óta folyamatosan merülnek fel szerzői jogi aggályok. A RTL Klub, a Terror Elhárítási Központ, a Blikk és természetesen a Hír TV is közleményben tudatta, hogy a tulajdonukban lévő kép- és hanganyagok felhasználására semmilyen engedélyt nem adtak meg a Magyar Szocialista Pártnak. Ezzel párhuzamosan Török Zsolt a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában (a videón 4:45 másodpercnél látható) annak az álláspontjának adott hangot, hogy a videómegosztó portálokon elhelyezett videókat, így a YouTube-on találhatóakat is, bárki szabadon felhasználhatja, amennyiben azok forrását megjelöli. Mert így szólnak a szerzői jog szabályai, mondta. A videó nézettsége azóta az egyik leggyorsabban növekvő Magyarországon, amire ez a hírverés nyilvánvalóan jelentős mértékben ráerősített.

A probléma ott van, hogy Török Zsolt egészen nyilvánvalóan téved. A YouTube közösségi irányelvei, amelyek - hála a Google lokalizáció melletti elkötelezettségének -, magyarul is elérhetőek, egyértelműen fogalmaznak arról, hogy milyen jogok vagy engedélyek birtokában használható fel harmadik fél tulajdona:

„Tartsd tiszteletben a szerzői jogokat. Csak olyan videót tölts fel, amelyet Te készítettél, vagy amelynek használatára engedélyed van. Ez azt jelenti, hogy ne tölts fel olyan videót, amelyet nem Te készítettél, illetve videóidban ne használj fel olyan részleteket, amelyeknek szerzői joga másé - például zenét, a szerzői jog által védett programrészletet, illetve mások által készített videót -, anélkül, hogy rendelkeznél az ehhez szükséges engedélyekkel. További információért olvasd el a Szerzői jogi tanácsokat.” Sőt, a magyarul már nem elérhető Szerzői jogi tanácsok között első helyen szerepel, hogy TV műsorok esetében külön figyeljenek a felhasználók arra, hogy a szükséges engedélyeket a jogtulajdonosoktól megkérjék. 

A tévedés jelentős része azonban nem egyedül Török Zsoltté, vagy az MSZP-é, hanem azé az alvállalkozóé, aki elkészítette a videót - tudván annak jövőbeli felhasználásáról. Ráadásul a felhasznált videók jelentős része nem érhető el a YouTube-on, mivel a kereskedelmi televíziók és hírcsatornák saját platformon osztják meg azokat, részben az efféle visszaélések megelőzésének érdekében, részben pedig azért, hogy azok megtekintésével nézőik ne a Google árbevételeit növeljék. A médiumok követelése a videó módosítására, akár eltávolítására vonatkozóan tehát teljesen jogos és nincs kétségem afelől, hogy ezt a Google a megfelelő feljelentéseket követően meg is fogja tenni, ahogy azt számtalanszor meg is teszik nap mint nap. A jogi felelősség azonban a videót feltöltő felhasználót terheli, amennyiben ilyet érvényesíteni kíván valaki. A Hír TV szerintem nem hagyja majd annyiban a dolgot. 

Az online tartalomfejlesztés egy szakma, amelyet a piaci körülményeket ismerő szereplők hazánkban is magas színvonalon képesek űzni. A szabályok ismerete azonban legalább olyan fontos, mint a kommunikációs felkészültség, vagy a technikai tudás. Ezek nélkül ügyfeleink reputációját veszélyeztetjük, ami egy politikai párt esetében szinte mindent jelent.

Persze jogos észrevétel, hogy több országban nem általános ehhez hasonló kérelmet megfogalmazni, ha egy TV műsor részletét egy hír kapcsán felhasználja egy politikai párt (persze volt már rá példa, nem is egy). Igaz, azt se tudjuk, hogy azokhoz kérnek-e engedélyt a pártok – élnék a gyanúperrel, hogy igen. A (jog)szabályokat azonban egy demokratikus politikai pártnak illene tiszteletben tartania, ezért erre külön oda kellett volna figyelnie az alvállalkozónak, hogy ügyfelét megóvja ettől az akár komoly jogi következményeket is jelenthető felfordulástól.

Utóirat:

Anarchista, reakcionista és nem rendpárti olvasóinknak ajánlom az Everything is a Remix 4. részét, melyben egyenesen odáig jutnak az alkotók, hogy a szerzői jogok, a jelenlegi rendszerükben, már önmagukban is gátolják a fejlődést és a kulturális javakhoz való egyetemes hozzáférést. Nem tartom valószínűnek, hogy erre az esetre is érvényes ez a gondolatuk.

2 komment

Folytatva klisésorozatunkat, most a leginkább agyonhasznált kommunikációs eszközöket vesszük sorra. Félreértés ne essék, ezek a megoldások azért kerültek elő olyan gyakran az elmúlt években, mert sokoldalúan, számos területen alkalmazhatóak, viszont épp emiatt mára olyanok lettek, mint karácsonykor a Last Christmas a rádióban – észre se vesszük, ha újra előkerülnek, vagy legfeljebb egy „jaj ne, már megint" reakció kiváltására alkalmasak. Aki ezeket mégis szeretné újra bedobni, ügyeljen arra, hogy

• nem érdemes arra számítani, hogy bármelyikük alkalmas lesz a szervezet megkülönböztetésére, az egyediség erősítésére,
• sem arra, hogy bármelyikre ráharap a média
• bedobásuk egy ötletelésen ma már simán trollkodásnak számít.
  
  

Nézzük hát, mely eszközök lettek a befutók!

1. Faültetés
Több oka is van, hogy népszerűsége máig töretlen: kifejezetten látványos aktivitás a szabad ég alatt, elegáns öltönyben ásót ragadni, facsemetét ültetni, majd az egészet egy szépen csillogó acélkancsóból meglocsolni. Jól fotózható, ráadásul üzenete többrétű, mégis egyértelmű: a jövőről való gondoskodásról éppúgy szól ez, mint a környezetvédelemről és a fenntarthatóságról. Fákat ültetni természetesen hasznos dolog, tegyék is meg minél többen, de inkább ne próbáljunk ebből hírt kovácsolni, cserébe öltöny helyett elég lesz hozzá tréningruhát felvenni.

2. Óriáscsekk
Legyen szó akár adományozásról, akár díjak átadásáról, egy gigantikus csekk hálás téma lesz a fotósoknak, messziről is el lehet olvasni, ki adja és miért, legfőképp pedig hogy mennyit. Emellett csoportképek készítésére is alkalmas, akár 8-10 ember is elfér mögötte, körülötte. Ha azonban beírjuk bármelyik nyelven a képkeresőbe az „óriáscsekk" szót, a találatok száma már önmagában igazolja, hogy ez az egyik leginkább elkoptatott megoldás.

3. Gyermekrajz-pályázat
A számunkra fontos, komoly téma gyermekek által, rajzos formában feldolgozva egyszerűen vidámmá és könnyebben elfogadhatóvá tehető: az aranyos, ákombákom gyerekrajzokon még egy veszélyes vegyianyag-gyár vagy hulladékégető is kedves, szerethető kis házikóvá szelídül. A kész művekből ráadásul kiállítás is szervezhető. A probléma csak az, hogy sok egyéb szervezet gondolta ugyanezt, és hirdetett hasonló pályázatot ezzel egyidőben.

4. Flashmob
Olyannyira beette magát a mindennapjainkba, hogy már magyarították is: villámcsődület! Nem sokan kapják már fel a fejüket, ha egy bevásárlóközpontban vagy egy pályaudvaron hirtelen mindenki azonos koreográfia szerint táncra perdül, és azok az idők is már elmúltak, amikor ez volt a kis színes az esti tévéhíradóban.

5. QR-kód
Az elmúlt években szinte kötelező lett, rákerül a mustárostubustól az autópálya melletti óriásplakátig mindenre. Ha kérdőre vonják a szakértőt, miért is jó ez, a válasz „rengeteg marketing és információs lehetőséget rejt magában" vagy „villámgyors elérést biztosít", vagy valami hasonló lesz. Aktuális kedvencem a borosüvegen elhelyezett QR-kód, melyet megnyitva online olvashatjuk el ugyanazt a rövid ismertetőt, amit a kód mellett a címkére is rányomtattak (de a vonatablakból, 1/10 másodpercig látható QR-kód is legalább ilyen praktikus). Természetesen ezt az eszközt is lehet hatékonyan alkalmazni, napjainkban mégis gyakrabban találkozunk teljesen ésszerűtlen és használhatatlan megoldásokkal, s mindez a kliséjellegű, önmagáért való felhasználásra vezethető vissza.

Szólj hozzá! · 1 trackback