11/10/13 A Google+ és egy klasszikus pozicionálási hiba

Sajti Botond

Öt hónappal elindítása és a várakozásoknak megfelelően rendkívül gyors felfutása után a Google+ a kimúlás jeleit mutatja – megismétlődni látszik, amit a Wave és a Buzz esetén már megfigyelhettünk. Bár a regisztrált felhasználók száma a 43 milliót is elérte, az oldal iránti érdeklődés épp olyan meredeken zuhan most, mint ahogy néhány hete emelkedni kezdett.

Az ok feltárásához nincs szükség a Google+ felépítésének és funkcióinak bonyolult elemzésére: klasszikus pozicionálási hibáról van szó: a cég ezzel a kezdeményezésével nem volt képes olyan űrt találni a közösségi szolgáltatások piacán, amelyet sikerrel betölthetett volna. Ehelyett olyan stratégiát alkalmazott, amellyel már sok nagyvállalat próbálkozott – legtöbbször eredménytelenül: olyan kategóriában indult, ahol már foglalt volt az abszolút piacvezető szerep, azzal az ambícióval, hogy a sok kis finomság és fejlesztés, amivel az alapkoncepciót feldúsítja, nagyobb piaci súlyával együtt majd biztosítani fogja a felhasználók tartós átpártolását az általa fejlesztett szolgáltatásra.

Önmagában azonban a vállalat mérete és saját területén piacvezető szerepe, illetve a piacvezetőnél egy-két ponton jobb szolgáltatása még nem garancia arra, hogy ezt a sikert olyan egyéb kategóriában is el tudja érni, ahol az első hely már foglalt, még akkor sem, ha történetesen egy nála kisebb és fiatalabb cég birtokolja azt.
 
Hasonló példa a hetvenes évekből a Kodak próbálkozása az instant fényképezőgépek piacán: a Polaroid ereje teljében volt, amikor a fényképezés terén amúgy abszolút piacvezető Kodak megpróbált betörni ebbe a piaci szegmensbe is. Hiába volt azonban a Kodak nagyobb méretű és múltú versenytársánál, az emberek fejében stabil helyet betöltő Polaroid pozíciója megingathatatlannak bizonyult: ezt jól mutatja az is, hogy ezen a márkanéven emlékszünk ma is erre a termékkategóriára. A történet vége az lett, hogy a Kodak pár évvel később, az instant fényképezés kategóriában szerzett minimális piacrészesedése mellett visszavonulót fújt.
 
 
A Google+ elindításának bejelentésekor a Facebook épp a csúcson van, a felhasználók legtöbbjének a fejében – minden hibája és nehezebb kezelhetősége ellenére – ez az oldal tölti be „a social network” helyet. E pozíció megrendítéséhez az olyan finomságok bevezetése, mint hogy „körökbe” rendezhetjük az ismerőseinket, kevés (főleg azok után, hogy a Facebook gyorsan reagált, és azonnal hasonló megoldásokat vezetett be). Már az új oldal kommunikálásának kezdetén látszott, hogy ezeket a kis pluszokat mennyit kell magyarázgatni. Ha egy újdonság pozicionálása ennyi magyarázatot igényel, az a felhasználókra naponta zúduló információáradat mellett bukásra van ítélve. Bár a Google brand ismertségének és bejáratottságának köszönhetően rövid idő alatt 43 millió ember regisztrált az oldalra, a legtöbben azt láthatták, hogy pár apróságtól eltekintve ez valami olyasmi, mint a Facebook – néhány új kiegészítő szolgáltatás pedig kevés ahhoz, hogy markáns nyomot hagyjon a fejekben, és ismételt visszatérésre bírja az első alkalommal odalátogatókat. A felhasználók ugyanis e tekintetben egyszerűen gondolkoznak: "ha úgy néz ki, mint egy kacsa, és úgy jár, mint egy kacsa, akkor azt mondom rá, hogy ez egy kacsa."
 

Képek forrása: buzzom.com




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!

11/10/11 Az online tartalomfogyasztás menetrend szerinti forradalma

Berkes Ákos

A múlt héten publikussá vált a Digg közösségi hírportál új szolgáltatása, a Newsroom, melyről aktuálisan állítják azt, hogy meg fogja változtatni a hírfogyasztási szokásainkat. Amiért minden - feltehetően jogos - fenntartásunk ellenére mégis foglalkozunk az újabb "forradalommal", az nem más, minthogy a Digg 2004-es alapítását követően ezt már egyszer minden kétséget kizáróan megtette. 

A Newsroom funkcionalitásában két oldalról is kiegészíti az eddigi hírgenerálási folyamatot. Korábban a felhasználók beküldhettek híreket, majd a közösség tagjainak szavazatai alapján a portál rangsorolta azokat. A témák szerinti rangsorok böngészése eddig is nagymértékben megkönnyítette a feldolgozhatatlan méretű online tartalom fogyasztását. A Newsroomban természetesen szintén kategorizálva olvashatjuk a híreket, azonban ezek szelektálásának módja a valódi újdonság. (Jelenleg adott számú kategória áll rendelkezésre, azonban az adminisztrátorok várják javaslatainkat az újabb témák bevezetésére, míg a későbbiekben feltehetően bárki nyithat majd önálló Newsroomot is!)

Nézzük akkor, hogy is működik az új rendszer! Egyrészt minden kategóriához rendelkezésre áll egy valós időben frissülő hírfolyam, amelyet a Digg saját algoritmusa állít össze, és amelyet a Top News-zal ellentétben a szavazatok valós időben módosítanak. A Digg rendszeresen hangsúlyozza, hogy a népszerűség nem minden, gondoljunk csak például Rebecca Black slágerére. Éppen ezért az így begyűjtött híreket az algoritmus tovább szűri és olyan szempontok alapján értékeli, mint a Facebookon Like-ok és a Tweetek száma, vagy az azokban szereplő szavak jellege, illetve a LinkedIn-en való megosztások száma, de persze minden kulisszatitkot nem árultak el a fejlesztők. 

A Digg korábban már megszokott felületein a regisztrált felhasználók szavazata alapján rangsorolták a híreket, míg a Newswire folyamból a Newsroom-ba átkerülő hírek esetében csak a közösségben legbefolyásosabb felhasználók voksa számít. Hogy ki számít ilyennek, azt a kommentek és beküldött hírek alapján állapítja meg egy algoritmus, illetve a Newsroomban fel- illetve leszavazott hírek után mindenki pontokat gyűjt, és díjakat kap.

A közösségi híroldalak nem elsődlegesen a nagyközönségre vannak optimalizálva: dizájnjuk általában a valódi funkcionalitásnak van alárendelve, a legfontosabb szempont pedig, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a tartalomtól. Ezért alapvetően az újságírók és tartalomszolgáltatók tájékozódására és forrásgyűjtésére alkalmasak, és ez igaz a Diggre és a Redditre is.

Mindez nem jelenti azt, hogy kevesen és keveset használnák ezeket a felületeket, hiszen például a Reddit idén februárban átlépte a havi 1 milliárd oldalletöltést, ami elképesztően magas szám. A két konkurens régóta hadakozik egymással, azonban a Newsroom bevezetésével feltehetően vissza fog előzni a korábban alapított Digg.




Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!

Szólj hozzá!



süti beállítások módosítása