.jpg)
Karácsony előtt körülnéztünk a Facebook-on, arra keresve a választ, vajon hogyan és milyen súllyal van jelen az oldalon adományozás témája. Áttekintve a nemzetközi jótékonysági kezdeményezéseket, számos jobbnál-jobb ötlet született a facebook-felhasználók mozgósítására. Közös elem ezekben, hogy a felhasználóknak nem csak az aktivitására (lájk-gyűjtés), hanem az aktív adományozási hajlandóságára is építenek.
Csak egy friss példa: az AIDS világnapján számos híresség lelépett a Facebook-ról, ezzel buzdítva rajongóikat, hogy adakozzanak. Visszalépésüket ugyanis egy konkrét összeg összegyűlésétől tették függővé. A mintegy 25 millió rajongót számláló Lady Gaga oldal például hat napig volt halott, ezalatt csak az sms-alapú adományozásra buzdító szövegek jelentek meg rajta.
Számtalan adomány-szerző alkalmazást is találhatunk a Facebook-on, ezek különböző aktivitásokért cserébe lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy eldönthessék: az alkalmazást fejlesztők milyen célra fordítsák a munkájuk, kattintásuk, network-jük értékét. A Good Samaritan-on keresztül például a felhasználó kitölt egy kérdőívet, cserébe választhat, mely szervezetnek juttassanak ezért adományt. A Social Vibe összeköti a felhasználó facebook-közösségét és social vibe-accountját. A felhasználó által kiválasztott támogatandó szervezet annak fejében kap pénzt, amennyi látogatást generált a felhasználó közössége a Social Vibe oldalán.
A legegyszerűbb és legdirektebb módja a gyűjtésnek persze az, ha egyenesen, mindenféle feladat és köztes lépés nélkül, a felhasználók pénzt tudnak adni. Erre lehetőség nyílik a Facebook-creditek által, legyenek azok vásároltak vagy ingyenesek. Ezt a módszert használják jótékonysági szervezetek, például a rák ellen küzdők, de a módszerben rejlő lehetőséget felfedezték a piaci szereplők is. A CNN például szintén a creditekre építve jótékonysággal próbálja népszerűsíteni a Hősök legújabb évadát. Kiválasztottak tíz „hőst”, akiket a Facebook-on, illetve reklámokban mutatnak be. Van köztük szociális munkás, egészségügyi dolgozó, gyermekmentő. Akinek a céljai a legszimpatikusabbak, annak adhatnak creditet a felhasználók.
Hasonló, magyar megoldásokat, alkalmazásokat még nem láttunk, de jó kezdeményezések már vannak. Lássuk akkor, hogyan igyekeznek kommunikációs szakemberek, szervezetek lehetőséget találni közösségük mozgósítására.
CSR=Lájk-vásárlás. A vállalat lájkokért cserébe ad valamit a támogatott szervezetnek (minden lájk adott összeget ér, minden lájkért cserébe kap valamit a támogatott szervezet). Vagyis a vállalat virtuálisan megveszi a lájkokat. Az akció egyrészt jó kommunikációs téma, másrészt támogatók szerzésére is alkalmas. Jellemző ezekben az esetekben még a kapcsolt támogatás: a lájkok által összegyűlt összeget a kezdeményező kiegészíti/megduplázza. Ezek a kezdeményezések nem ösztönöznek adakozásra, de szemléletet formálnak, és már ez sem elhanyagolható szempont magyar viszonylatban.
Híradás. A civilek inkább híradásra használják az üzenőfalat: tudósítanak az aktuális gyűjtések helyszínéről, időpontjától. Mintegy 3000 embernek tetszik például a Baptista Szeretetszolgálat Cipősboboz akciója, ami saját, folyamatosan frissülő oldallal rendelkezik.
Ismert közéleti személyiség szerepvállalása. A Tartsd a szintet! Facebook-kezdeményezés mellé Erős Antónia állt védnökként, segítve, hogy ezen a közösségi csatornán is nagy nyilvánosságot kapjon a cukorbetegség ügye.
Adományközvetítés. Egyes szerveződések azért nyitnak oldalt, hogy azon segítsenek összehozni az adományozókat és a rászorulókat. Erre nem találtam bejáratott, igazán működő magyar példát, kezdeményezések vannak, például állatmentéssel foglalkozó szervezetek vállalnak fel ilyen missziót.
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!
