Nemrég új, digitális magazin jelent meg LIST néven, mely divatra, designra és művészetre fókuszál, és amelynek teljes anyaga letölthető, de itt a poszt alján is megnézhetitek. Az indulás kapcsán kérdeztem Varga G. Andrást, az egyik alapítót.
A List megjelenését beharangozó közleményben írjátok, hogy alternatívát szeretnétek kínálni a magazin piacon. Mihez képest?
A LIST magazin egy digitális kiadvány, ezért több oldalról is alternatívát kínál a divatmagazinok között. Egyrészt a nyomtatott periodikákhoz képest az online formátum nyújt választási opciót, másrészt pedig például tartalmában a kereskedelmi vonal egy művészibb alternatíváját mutatja, hiszen az anyagok más logika szerint épülnek fel és a végeredmény teljesen különbözik. A hazai divatkiadványok természetesen többféle szempont szerint csoportosíthatók, attól függően, hogy a finanszírozás, a tulajdonjogi háttér, a médium csatornája, célcsoport vagy egyéb ismérv szerint kategorizálunk. Bármelyik osztályozást is végezzük, mindig más lesz a magazin definíciója és megítélése. Ilyenformán nehéz általános véleményt mondani a divatkiadványokról, de az elmondható, hogy óvatosan kell összehasonlításokat végezni, hiszen egy nagy példányszámú női magazin teljesen más, mint egy szűkebb csoportnak szóló művészeti kiadvány. Alapvetően a LIST magazinnak a maga kategóriájában jelenleg nincs összehasonlítási alapja Magyarországon, mivel egy negyedéves kiadású digitális divat és művészeti magazin.
A Facebookon egy követőtök azt írta, hogy kár, hogy nem lehet kézbe venni a lapot. Mennyiben látjátok gátnak és lehetőségnek a digitális formátumot? Nem érzitek úgy, hogy egy ilyen típusú magazinnal szemben általában az az elvárás, hogy papírlapokon materializálódjon? Terveztek ilyesmit?
Nagyon örülünk a pozitív és lelkes visszajelzéseknek. Természetesen a papír alapú magazinnak megvan a maga varázsa, hangulata és a digitális magazin sosem fogja ezt a "kézbevehető" érzést helyettesíteni egyáltalán, de nem is célja, ez egy másik műfaj. A digitális magazinnak megvannak a saját előnyei, hiszen környezetbarát és pénzkímélő, ha nem nyomtatjuk ki, szabadon és gyorsan tud terjedni, de ugyanakkor mégis birtokolható egy virtuális mappába letöltve. Hozzáteszem, mi is szeretjük a nyomtatott magazint, ezért sosem zárkózunk el azelől, hogy random határátlépésekkel egy-egy materializálódó speciális kiadványt tervezzünk, de egyelőre a digitális világra koncentrálunk.
Többen említették veletek kapcsolatban a Room magazint, ami valamelyest érthető, mivel kevés ilyen vállalás van Magyarországon. Miben látjátok a fő különbséget hozzájuk képest? Egyáltalán ugyanabba a kategóriába szeretnétek sorolódni?
Nagyon megtisztelő, ha a LIST magazint a The Room-mal hasonlítja össze valaki, azonban ez valóban csak a kevés ilyen hazai kezdeményezésnek köszönhető. Lényegében a The Room és a LIST egyaránt a divat művészeti oldalát reprezenálja, valamint mint magazin, különböző életérzést közvetít, azonban a nyomtatott-digitális szakadékon túl a legfőbb különbség a stílusban, a szellemiségben és a tapasztalatban rejlik. Mi még csak most kezdtük el a magazin publikálást, ezért nem megalapozott, ha egy tapasztalt és magas presztízsű kiadványhoz hasonlítanak bennünket.
Én úgy látom, hogy a List egy sokkal elérhetőbb, közvetlenebb világot, attitűdöt jelenít meg. Ez szándékosan így van?
Egyértelműen! A mi célunk, hogy egy olyan platformmá váljunk, ahol párbeszédek alakulnak ki, tehetséges fiatalok mutatkoznak be, vagy ismert és elismert kevésbé fiatal alkotók mutatják meg új arcukat. A LIST egy játékosan kísérletező, bohém, néha jóindulatúan őrült hangulatvilágot jelenít meg, illetve bensőségesebb, őszinte hangvétellel szól az olvasóhoz. Ezek mentén egy olyan inspirációs forrássá szeretnénk válni, ami beindítja az emberek kreativitását a bátor és szenvedélyes alkotói munkához.
Több helyről hallottam, hogy nehéz színvonalas anyagokat, alkotókat találni, nektek mi volt a benyomásotok? Milyen szempontok szerint válogattátok a jelenlegi számhoz az anyagokat, és elsősorban azok készítőit? Hogyan kutatjátok fel a résztvevőket?
Tehetséges designereket, képzőművészeket nem volt nehéz találni, hiszen jópár olyan magyar és külföldi alkotóról van tudomásunk, akik elismertek a szakmájukban. Érthető módon a hozzáférés sokkal nehezebb ezekhez az alkotókhoz és alkotásokhoz, de kellő alázattal, nyitottsággal és türelemmel össze tudtuk hangolni az elképzeléseket, és ki tudtunk alakítani gyümölcsöző kooperációkat.
A nulladik szám címe Generáció, ehhez a tág témakörhöz kapcsoltuk azokat az anyagokat és alkotókat, akik a bemutatkozó és egyben öndefiniáló lapszámban a magazin hangulatvilágát a lehető legjobban lefedték. Ez fontos volt a magazin identitása szempontjából, ugyanakkor a jövőben is olyan tehetségekre fókuszálunk, akikben látjuk a kreativitást, a tehetséget, a szorgalmat és a nyitottságot, hogy együttdolgozzunk. A magazin megalakulása jellemzi a legjobban a hozzáálláásunkat, hiszen egymást is aktív keresés során találtuk meg, előtte csak hírből ismertük egymást. Természetesen saját magunknak is referenciát jelent egy ilyen kezdeményezés, de azt gondolom, hogy a nyitott mentalitás jelenti az alapját a továbbiaknak is, számunkra az jelenti az örömet, ha új alkotásokat, embereket ismerhetünk meg, illetve ha ők is megismerhetnek minket.
A finanszírozást hogyan oldottátok meg eddig, és vannak-e ezt illetően elképzeléseitek hosszú távon? Befogadtok majd hirdetéseket is?
A magazint a divat és a művészet szeretete miatt hoztuk létre a semmiből és nem anyagi megfontolásból. A nulladik számnál mi finanszíroztunk minden fenntartási, szervezési, szállítási, utazási és egyéb költséget mintegy befektetésként. Minden közreműködőnek hálásak vagyunk, hiszen elhivatottságból, referenciaként, vagy lelkesedésből vett részt a munkában. A hosszú távú tervünk azonban egy olyan fenntartható modell kialakítása, amely alapján képes a magazin folyamatosan továbbfejlődni, stabillá válni és a partnereinknek kölcsönös előnyöket biztosítani. A magazin célcsoportjának megfelelő hirdetők is egy hosszú távú terv részei, de egyelőre a reakciókat elemezzük és a fejlesztéseken dolgozunk. A pozitív visszajelzéseknek, érdeklődéseknek és megkereséseknek köszönhetően ez a hosszú távú folyamat úgy tűnik felgyorsulhat, de azt tudjuk, hogy még az elején tartunk a terveink megvalósításának.
Mi a véleményed a hazai divatkiadványokról és a divatszcéna állapotáról?
Általánosságban az a véleményem, hogy mind a hazai kiadványok piaca, mind a divatszcéna, mind a célközönség változóban, meredeken fejlődőben van, ami nem utolsósorban az internet hatásának is tulajdonítható. Mi bizakodva tekintünk erre a fejlődésre és igyekszünk megtalálni a saját utunkat.
A magazin Facebook oldalához itt lehet csatlakozni, és az alábbi felületre kattintva bele is lapozhattok.
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel az RSS-értesítőnkre!